Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Támadásokkal zárták és indították az évet az oroszok Ukrajnában.

Szilveszter éjszakáján az orosz erők több hullámban támadták Odesszát csapásmérő drónokkal és ballisztikus rakétákkal – közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője. Drónok és roncsdarabok zuhantak le, tüzek keletkeztek infrastruktúrális létesítmények, valamint lakóépületek rongálódtak meg.

Luckban szintén támadás érte a várost – erről Ihor Poliscsuk polgármester számolt be. A közösségi oldalakon közzétett beszámolója szerint a város felett robbanások hallatszottak, és működésbe lépett a légvédelem. A lakosságot arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Volinyban a kritikus infrastruktúrát érte találat.

Tart a kárfelmérés, az esetleges áldozatokról egyelőre nem közöltek hivatalos adatokat.

TSZN/Kárpátalja.ma

Nyitókép: Telegram/Ihor Poliscsuk

The post Dróntámadások érték Odesszát és Luckot szilveszter éjjelén appeared first on Kárpátalja.ma.

Az elmúlt hat év hagyományaihoz híven idén is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Zeneakadémia közös újévi hangversenye nyitja meg a következő évet. Aki személyesen nem tud jelen lenni a koncerten, annak a Duna és a Bartók Rádió közvetítése viszi otthonába az ünnepi muzsikát.

Idén is különleges ünnepi pillanatokkal várja a közönséget az új év első napján a közmédia. Január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián kezdődik az Újévi nyitány a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával varázslatos koncertje. Az eseményt élőben követhetik a Bartók Rádió hallgatói, a Duna 18:50-től tűzi műsorára a koncertet így otthonából bárki részese lehet az újévi zenés ünnepnek, amelyet idén is telt ház előtt tartanak.

A 2026-os év első dallamait Farkas Róbert vezényletével hallhatják, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fiatal tehetségeivel közösen gondoskodik a pezsdítő hangulatról. „Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát 2026-os Újévi Nyitány koncertjén vezényelhetem. A Zeneakadémia hallgatóinak muzsikái és sok csodálatos tánczene szolgáljon pezsdítő felütésként egy egészségben, sikerekben és zenei élményekben gazdag új évhez. Mindenkinek boldog új esztendőt kívánok!” – mondta Farkas Róbert karmester.

A műsorban népszerű zeneszerzők olyan műveiből válogatott a karmester, amely dallamokat a tánc köti össze: Hacsaturján Álarcos bál szvit keringője, Dvořák g-moll Rondója és 8. szláv tánca, Bartók Béla Román népi táncai, Kodály Zoltán Háry János intermezzo-ja, Manuel De Falla: Tűztánca, Cécile Chaminade Concertino-ja, Csajkovszkij Diótörőjéből a Virágkeringő és Charles Gounod Rómeó és Júlia darabjának részletét hallhatja majd a közönség.

Az elmúlt évek során olyan elismert művészek irányították az együttest, mint Vásáry Tamás, Kovács János, Medveczky Ádám, Oliver von Dohnányi, Káli Gábor és Héja Domonkos.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara nyolc évtizedes fennállása óta számtalan hazai és külföldi hangversennyel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében. A világ vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarához immár egy olyan nagyszerű hagyomány megteremtése is a nevéhez fűződik, mint az Újévi Nyitány, ahol a zenekedvelő közönség nagyszabású koncerten köszöntheti közösen az új esztendőt.

A Rádiózenekar hangzását ezen a különleges estén a Zeneakadémia ifjú tehetségei, Forgó Boglárka csellóművész, Csapó Boglárka fuvolaművész és Dolhai Luca énekesnő egészíti ki, akik érzelemgazdag játékkal és egyedi, Orsolya Darchi ruhakölteményekkel is elkápráztatják majd a közönséget.

Újévi Nyitány – január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián, valamint élőben a Bartók Rádión és 18:50-től a Dunán.

Fotó: MTVA

The post Újévi Nyitány 2026 appeared first on Kárpátalja.ma.

Nem indul zökkenőmentesen az új esztendő Kárpátalján: áramszünetekkel kezdődik 2026 első napja. A Zakarpattyaoblenerho áramszolgáltató közzétette a január 1-jére vonatkozó tervezett áramszünetek menetrendjét, amely szerint a régió több településén is hosszabb kimaradásokra kell számítani.

A szolgáltató tájékoztatása szerint 8–10 órás áramszünetek várhatók, amelyek elsősorban az energiahálózat túlterheltsége és a háborús körülmények miatt szükségessé vált korlátozások következményei. Az érintett lakosokat arra kérik, hogy előre készüljenek fel: töltsék fel elektronikai eszközeiket, gondoskodjanak világításról és fűtési alternatívákról.

Ukrajnában immár több mint három éve tart a háború, amely nemcsak a frontvonalakon, hanem a mindennapi életben is komoly megpróbáltatások elé állítja az embereket. Az energetikai infrastruktúra ismételt támadások és a folyamatos terhelés miatt sérülékeny, így az áramszünetek sajnos továbbra is a hétköznapok részét képezik.

Bár áramszünettel indul az év, sokan remélik, hogy 2026 mégis kedvezőbb fordulatot hoz: több biztonságot, kiszámíthatóságot és végre békésebb mindennapokat. A kárpátaljai emberek eddig is kitartással és türelemmel viselték a nehézségeket – bíznak benne, hogy az új év már nemcsak kihívásokat, hanem reményt is tartogat számukra.

A részletes áramszüneti menetrend a Zakarpattyaoblenerho hivatalos felületein érhető el.

Kárpátalja.ma

The post Áramszünettel indul a 2026-os év Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Bár a legtöbb ukrán optimistán tekint a 2026-os év elé, a társadalmi hangulat az elmúlt évekhez képest némileg pesszimistábbá vált – derül ki a Gallup International nemzetközi szociológiai szervezet „End of Year Survey” (EoY) felméréséből, amelyet Ukrajnában a „Rating” Szociológiai Csoport készített.

A felmérés szerint a válaszadók 39%-a gondolja úgy, hogy a következő év jobb lesz, szemben a 2023-ban mért 51%-kal. Bár az optimizmus csökkent, ez még mindig a leggyakoribb hozzáállás az ukrán társadalomban.

A megkérdezettek 27%-a úgy véli, hogy semmi sem fog változni (2024-ben ez az arány 20% volt), míg a pesszimisták aránya – a 2024-es szinthez hasonlóan – 25%.

Az optimizmus inkább a vidéki lakosságra és az 51 év feletti idősebbekre jellemző, míg a legnagyobb pesszimizmus a fiatal, 18–35 éves férfiak körében mutatkozik.

A felmérés szerint a nyugati és kelet-európai országokban általában a stagnálás és a romló kilátások érzése dominál. Ebben a kontextusban az ukránok még mindig inkább optimistának számítanak.

Az ukránok gazdasági várakozásai nem sokat változtak az elmúlt évhez képest. Körülbelül kétharmaduk nehézségekre számít 2026-ban, 10% gazdasági fellendülésre, míg 20% úgy gondolja, hogy semmi sem változik. A 2023-as évhez képest az ország gazdasági pesszimizmusa nőtt: míg akkor 52%-ot mértek, most 63–64%-on áll.

A felmérés szerint a nyugati országrészek és a vidéki lakosság valamivel optimistább, míg a fiatal férfiak továbbra is a legnegatívabb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. Ukrajna így a világ öt legpesszimistább gazdasági várakozással rendelkező országa közé tartozik Belgium, Franciaország, Lettország és Németország mellett.

A válaszadók harmada bízik abban, hogy a következő év békésebb lesz a világban, harmaduk szerint ugyanolyan marad, míg harmaduk pesszimistán tekint a jövőre. Ez az arány javulást mutat a 2023 novemberéhez képest, amikor csak a válaszadók 26%-a gondolta úgy, hogy békésebb év várható.

A globális EoY-felmérésben 2025-ben 59 636 embert kérdeztek meg 60 országból. A világ legtöbb országában a válaszadók a biztonsági helyzet romlásától tartanak: Nyugat-Európában 55%, Kelet-Európában 42% gondolja így. Ukrajnában viszont valamivel több az optimista, békés jövőben bízó válaszadó.

Az Ukrinform nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Az ukránok többsége óvatosan optimistán tekint 2026-ra appeared first on Kárpátalja.ma.

Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal, mint Északon.

Mint az Euronews írja, egészségügyi szempontból nem mindegy, melyik országban él egy nő: az egészségi állapotot ugyanis jelentősen befolyásolja az egészségügyi rendszer minősége, a megelőzéshez való hozzáférés és az életkörülmények. Az Euronews 2025-ös elemzése uniós adatokat hasonlított össze.

Észak és dél közti különbségek

Az összehasonlítás figyelembe veszi a krónikus fájdalmat, az önértékelt egészségi állapotot, a mentális jóllétet és az ellátáshoz való hozzáférést. Vagyis a cikk szerint a női egészség javítása nemcsak egyéni életmód kérdése, hanem rendszerszintű döntések eredménye is. A lista azt mutatja, hogy a skandináv országok jellemzően jobban teljesítenek fenti területeken, míg Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal.

A végső sorrend

Az első három helyen Finnországot, Dániát és Ausztriát találjuk, míg a sereghajtók Ciprus, Görögország és Olaszország. A magyarok a tizenegyedik helyet nyerték el.

Forrás: hazipatika.com

The post Hol élnek Európa legegészségesebb női? appeared first on Kárpátalja.ma.

Jelentős időjárásromlás várható Kárpátalja hegyvidéki térségeiben január 1–2. között – figyelmeztetnek a meteorológusok.

Január 1-jén a reggeli és nappali órákban Kárpátalja hegyvidékén jelentős havazás várható: 12 órán belül 7–19 milliméter csapadék hullhat. A nap második felétől, valamint január 2-án éjszaka megerősödik a szél: a hegyekben 15–20 m/s-os széllökésekre kell számítani, míg a magashegységi területeken a szélsebesség elérheti a 25 m/s-ot is.

Január 1–2. folyamán a hegyvidéken hóviharok alakulhatnak ki, amelyek időtartama meghaladhatja a 3 órát. Az utak mentén továbbra is jegesedés várható, a hegyekben hótorlaszok és hóátfúvások nehezíthetik a közlekedést.

Az előrejelzések szerint a hótakaró vastagsága a hegyvidéken 7–12 centiméterrel, az alföldi területeken pedig 2–6 centiméterrel növekedhet.

A kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fennakadások lehetnek az áramszolgáltatásban, a közlekedésben, valamint a kommunális szolgáltatások, a hírközlés, az építőipar és a turisztikai-szabadidős ágazat működésében is.

A hatóságok első fokozatú (sárga) riasztást adtak ki, és fokozott óvatosságra intik a lakosságot, különösen a hegyvidéki térségekben közlekedőket és kirándulókat – áll a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltségének tájékoztatásában.

Kárpátalja.ma

The post Figyelmeztetés: romlanak az időjárási viszonyok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

A Kárpátaljai Református Egyház 2026-os éve a „Magvetés éve” lesz, a KRE Zsinatának jóváhagyásával és a Missziói Bizottság döntése alapján. Az év vezérigéje így hangzik: „Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem.” (Példabeszédek 11, 6a)

A „Magvetés éve” folytatása a 2025-ös „Szolgálat évének”, hiszen a szolgálat legfőbb formája az evangélium hirdetése és Krisztus parancsának való engedelmeskedés. A gyülekezetekben tapasztalható létszámbeli csökkenés ellenére a magvetés szolgálata továbbra is kiemelt feladat marad, hiszen sokan élnek a gyülekezeteken kívül, akiknek ugyancsak szükségük van Isten igéjére.

A 2026-os évben a magvetés témája havi bontásban is megjelenik majd, hangsúlyozva, hogy Isten igéje, mint a jó földbe eső mag, sok gyümölcsöt teremhet, ha rendszeresen és kitartóan hirdetik.

Az egyházmegyék misszióinak bizottságai és az egyházkerületi missziói ágazatok már dolgoznak a konkrét tervek és programok kidolgozásán, hogy a „Magvetés éve” minél szélesebb körben és a mindennapokban is megvalósulhasson.

Pocsai Sándor, a KRE Missziói Bizottságának elnöke hangsúlyozta: „A magvetés szolgálata nemcsak feladat, hanem felelősség is, hiszen Isten igéje minden ember életében gyümölcsöt teremhet.”

A Kárpátaljai Református Egyház hívja mindazokat, akik szeretnének részt venni ebben a küldetésben, hogy csatlakozzanak a helyi gyülekezeti programokhoz, és legyenek aktív részesei a magvetés szolgálatának.

Kárpátalja.ma

The post 2026 a „Magvetés éve” lesz a Kárpátaljai Református Egyházban appeared first on Kárpátalja.ma.

2025-ben az édesanya szót jelölte meg az Év szavaként a közmédia Montágh Testülete. A szép magyar beszéd és a helyes nyelvhasználat felett őrködő szervezet indoklása szerint a kifejezés egyszerre hordoz nyelvi, kulturális, érzelmi és nemzeti jelentéstartalmat, amely a kihívásokkal teli jelenben különös hangsúlyt kap.

A 2025-ös Év szava az anyaságra irányítja a figyelmet, arra az értékre, amely köré a család, mint alapvető közösség felépül, és amely a gondoskodás, a biztonság és az érzelmi kötődés elsődleges forrása.

Magyarország – az államalapító Szent István által Szűz Mária oltalmába ajánlott nemzetként – az édesanya szóban nemcsak a személyes, hanem a nemzeti és kulturális biztonság, bizonyosság és szeretetteli kötődés szimbólumát is felismeri, amely a magyar nyelvben egyedülálló módon egyszerre fejez ki rokoni viszonyt és mély érzelmi tartalmat.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezetéhez tartozó tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület tagjai minden évben kiválasztják azt az egy szót, amely legkifejezőbben utal az adott év történéseire, valamint a változó körülmények és világszintű kihívások között a legfontosabb értékre hívja fel a figyelmet.

A Montágh Testület kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés és értékteremtés támogatása. Az Év szavát 2020-tól minden év decemberében hirdeti ki a közszolgálati média a testület tagjainak szavazata alapján; 2020-ban az egymás, 2021-ben a család, 2022-ben a béke, 2023-ban a gyermek, 2024-ben a hit kifejezést választották.

Forrás: hirado.hu

The post Az édesanya lett az év szava appeared first on Kárpátalja.ma.

Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán egy naptári forduló, hanem mély gyökerekkel rendelkező hagyományrendszer, amelyben az ősi pogány szokások, a keresztény ünnepkör és a 20. század öröksége fonódik össze.

Ősi hagyományok és hitvilág

Őseink az új esztendőt gondosan feldíszített otthonban várták, ahol a karácsonyfa vagy – a tehetősebb családoknál – a diduh, a gabonából készült szimbolikus kéve kapott helyet. A hiedelem szerint az eljövendő év sorsa nagyban függött az előző évben tanúsított viselkedéstől, ezért nemcsak az ünnepi asztalra, hanem a lélekre és a testre is készültek: imával és negyvennapos böjttel.

Az újévet megelőző estét „bőséges, gazdag estének” nevezték. Az asztal roskadozott a húsételektől: kolbász, kocsonya, sült húsok, párolt káposzta, sült hal és különféle piték kerültek az asztalra.

Scsedruválás, vetés és népi játékok

Az újévi időszak elmaradhatatlan része volt a scsedruválás (újévi köszöntés) és a vetés szokása. Egykor felnőtt férfiakból álló csoportok jártak házról házra énekelve, jó termést és szerencsét kívánva. A földeken jelképes barázdát húztak, gabonát szórtak, majd január 1-jén a házakban is vetettek – a bőség reményében.

Különösen népszerűek voltak a népi színjátékok, mint a „Kecske” és a „Malanka”. A termékenységet jelképező kecskét egy kifordított bundát viselő legény alakította, fából faragott fejjel. A játék szereplői – az Öreg, az Öregasszony, az Orvos, a Katona vagy a Kereskedő – humoros jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Malankát, az ügyetlen háziasszonyt szintén férfi játszotta női ruhába öltözve.

Fontos hiedelem kapcsolódott ahhoz is, ki lép be elsőként a házba újév napján. A hagyomány szerint férfinak kellett elsőként érkeznie – ő volt a polaznik, aki szerencsét hozott a családnak.

Újév a szovjet korszakban és napjainkban

A szovjet időszakban az újév vált a legfontosabb családi ünneppé. Ekkor terjedt el a karácsonyfa, Gyed Moroz és Hóleány alakja, valamint a közös televíziós műsorok hagyománya. Ezek az elemek máig részei az ünneplésnek, bár egyre inkább keverednek az ősi, nemzeti hagyományokkal.

Kárpátalján ma is jellemző a családi körben való ünneplés. A csendes, békés együttlét sokak számára fontosabb, mint a fényűző lakomák. A nagyobb városokban – például Munkácson – egyre népszerűbbek a könnyű saláták és italok, míg a hagyományos, bőséges asztalok fokozatosan háttérbe szorulnak.

Sokan az ünnepi vacsora után sétára indulnak a város főterére, a központi karácsonyfához. A mondás ma is él: „Ahogyan az újévet kezded, olyan lesz az egész éved.” A családias ünneplés ezért a béke, az egyetértés és a jólét jelképe marad.

Újév a Kárpátokban

Az újévet a Kárpátokban tölteni különleges élményt jelent. Míg a karácsony inkább a hagyományokról szól, az újév a vidámság és az aktív kikapcsolódás ideje.

A térségben a legnépszerűbb programok:

• újévi gasztrotúrák a hegyvidéki éttermekben,
• síelés és snowboardozás,
• gyors szánkópályák, garantált nevetéssel,
• óriáskerék, ahonnan ünnepi fényben láthatók a Kárpátok,
• lovas vagy husky szánkózás hagyományos díszítésű fogatokkal,
• hószánozás és hegyi túrák a téli erdőkben.

Szilveszteri és újévi hiedelmek

Az újévi–szilveszteri szokások célja hagyományosan a szerencse bevonzása és a balszerencse elűzése.

Szilveszteri zajkeltés:

• harangozás, kolompolás – a rossz szellemek elűzésére.

Ételek jelentése:

• sertéshús – „kitúrja” a szerencsét,
• lencse – a pénzt és a bőséget jelképezi,
• kalács, rétes – hosszú életet szimbolizál,
• szárnyas – „elkaparja” a szerencsét,
• hal – „elúszik” a szerencse (vidékenként eltér).

Tiltások újév napján:

• nem szabad mosni,
• nem szabad takarítani,
• nem szabad kölcsönadni.

Az újrakezdés ünnepe

A szilveszter mindig is átmeneti időszak volt: lezárásra, számvetésre és újrakezdésre ad alkalmat. Ezért a szokások célja a „régi év elengedése” és egy reményteljesebb, békésebb új esztendő megalapozása.

Kárpátalja.ma

The post Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés appeared first on Kárpátalja.ma.

A 2026-os év számos pénzügyi változást hoz Ukrajnában, ezek közül az egyik legjelentősebb a béremelés, amely több szakmát is érint. A tervek szerint 2026. január 1-jétől emelkedik a lakás- és kommunális gazdaságban dolgozók bére.

A döntés értelmében a lakás- és kommunális szféra dolgozóinak I. bérkategóriába tartozó minimális tarifabére legalább a megélhetési minimum 260 százalékára emelkedik. Amennyiben 2026-ban a munkaképes lakosság számára megállapított létminimum 3328 hrivnya lesz, úgy a közműszektor dolgozóinak minimálbére legalább 8653 hrivnyát tesz majd ki. Ez közel 40 százalékos béremelést jelent a jelenlegi szinthez képest.

A lakás- és kommunális gazdaság munkatársai kulcsszerepet töltenek be a kritikus infrastruktúra zavartalan működtetésében, különösen a hadiállapot idején. A Közösségek és Területek Fejlesztéséért Felelős Minisztérium szerint a béremelés logikus és indokolt lépés, amely a szektorban dolgozók támogatását szolgálja.

A minisztérium tájékoztatása szerint nemcsak az alapbérek emelkednek, hanem a járművezetők bérszorzói is növekednek a kommunális ágazatban. Ez az alábbi gépjárművezetőket érinti:

• autóbuszvezetők,
• tehergépjármű-vezetők,
• személygépkocsi-vezetők.

Emellett külön bérkategóriát vezetnek be az elektromos járműveket vezető sofőrök számára.

További változás, hogy az idegennyelv-ismeretért járó pótlék mértéke 15 százalékra emelkedik, míg a hadiállapot idején végzett kiemelten fontos munkáért járó juttatás elérheti akár a 100 százalékát is az alapilletménynek.

A tervezett intézkedések célja, hogy javítsák a kommunális szféra dolgozóinak anyagi megbecsülését, és biztosítsák a létfontosságú szolgáltatások folyamatos működését az ország egész területén.

A TSZN nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Közel 40 százalékkal nőhet a bér: kik kapnak magasabb fizetést 2026 januárjától? appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb kárpátaljai katona halálának hírét osztották meg. A háborúban vesztette életét Hnatjuk Jevhen ungvári járási katona.

A Baranyai kistérség tájékoztatása szerint a védő december 4-én esett el Donyeck megyében.  

Hnatjuk Jevhen 1990. július 31-én született, az A4056-os katonai egység rakétaszázadánál teljesített szolgálatot.

A temetés helyszínét és időpontját egyelőre nem közölték.

A Kárpátalja.ma szerkesztősége osztozik a hozzátartozók fájdalmában.

Kárpátalja.ma

The post Háború: börvingesi katona halt meg a fronton appeared first on Kárpátalja.ma.

A Duna, a magyar filmek otthonaként az ünnepi pihenés időszakára különleges filmválogatással készül: a hazai filmművészet időtlen kedvenceit tűzi műsorára. A csatorna ünnepi kínálatában népszerű vígjátékok, zenés filmek és felejthetetlen karakterek térnek vissza a képernyőre.

A karácsonykor szinte már elmaradhatatlan Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat mellett a Duna több klasszikus magyar alkotással várja nézőit az ünnepek alatt.

Mese a 12 találatról – december 22., 20:45

A Makk Károly rendezésében készült 1956-os filmvígjáték főszereplői a szerencsében reménykednek, vágyaik netovábbja, a mesés 12 találat a totón, amely mindenki problémáját megoldaná. A könnyed, játékos hangulatú magyar vígjátékban a lottóláz és a véletlenek komikus sorozata keveredik a kor hangulatával. A derűs fordulatokat és a régi magyar mozi báját felidéző alkotás főszerepeiben többek között Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc és Darvas Iván látható.

Katyi – december 26., 12:50

Az 1942-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték a vidéki mindennapok romantikáját és báját idézi meg. A történet szerint Varga Kató színésznő szeretne lenni, ám elrontja felvételijét. Geszty, a már befutott színész, a bizottság elnöke könyörtelenül tehetségtelennek bélyegzi. Kató, kitalál magának egy figurát: Katyit, a vidéki megesett cselédlányt. Elszegődik Gesztyhez mindenesnek és ebben a minőségében rövidesen felforgatja az egész házat. Pokollá teszi a színész életét. A Katyi címszerepében Tolnay Klári brillírozik, a színművész egyik legnépszerűbb alakítása a palóc tájszólásos vidéki lányt dacból eljátszó fővárosi színésznőjelölt. Mellette Bilicsi Tivadar és Kiss Manyi látható a meglepetésekkel, szerelmi bonyodalmakkal és kedves humorral teli alkotásban.

Hyppolit, a lakáj – december 27., 13:20

A magyar mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikere, amely megteremtette Hyppolit, a lakáj máig ható kultuszát. Csortos Gyula és Kabos Gyula örök érvényű alakítása 1931-ből ma is önfeledt szórakozást kínál, miközben a nézők végigkövethetik, hogyan borul fel egy család élete a nagypolgári modor erőszakos „bevezetőjének” érkezésével. A filmvígjáték digitálisan restaurált változatát láthatják a Dunán.

Állami Áruház – december 28., 14:10

Ha ünnepi zenés vígjáték, akkor kihagyhatatlan az Állami Áruház. Az 1952-es, sok muzsikával átszőtt zenés vígjátékban egy állami áruház és dolgozói élete elevenedik meg. A helyzetkomikumokra építő történet zenés betétei Fényes Szabolcs fülbemászó slágereivel – köztük a legendás Hol van az a nyár? című dallal –, és olyan színészóriásokkal, mint Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Gábor Miklós és Gózon Gyula máig mosolyt csal a néző arcára.

Mici néni két élete – december 29., 12:50

Az 1962-es, mára klasszikussá vált vígjáték Kiss Manyi egyik legnépszerűbb filmes szerepe volt. A kedves, humorral átszőtt történetben Kiss Manyi játssza a hajdani színésznőt, Mici nénit, aki idős korában egy fiatal párt fogad maga mellé eltartás fejében. A generációk együttéléséből fakadó titkok és félreértések sorozata mellett felbukkan Mici néni életében egy udvarló, ami ismét életkedvet hoz számára. A film egyszerre szól a szeretetről, az újrakezdés lehetőségéről és arról, hogy az élet örömei nem korhoz kötöttek.

A tizedes meg a többiek – december 29., 14:15

A második világháború végnapjaira helyezett legendás, 1965-ös komédia egyike a legsikeresebb magyar vígjátékoknak. A film szállóigéi – hogy csak a legismertebbet említsük: az oroszok már a spájzban vannak – beépültek a köznyelvbe. Keleti Márton alkotásában Sinkovits Imre parádés főszereplésével követhetik a különös csapata humoros történetét, amint a káoszban próbálnak valahogy túlélni…

A Noszty fiú esete Tóth Marival – december 30., 12:50

Mikszáth Kálmán művének 1960-ban készült adaptációja a kor egyik legnépszerűbb filmje volt Magyarországon.  A hírhedten léha Noszty Feri és a tehetős, tisztes családból származó Tóth Mari szerelmi történetét követi az alkotás, olyan színművészek alakításával, mint Petényi Ilona, Krencsey Marianne, Fónay Márta, Uray Tivadar, Páger Antal és Mécs Károly.

Meseautó – december 31., 16:15

A szerepcserékkel, félreértésekkel teli romantikus filmvígjátokot 1934-ben mutatták be. A gazdag vállalatigazgató és a szerény alkalmazott lány mesésen alakuló szerelmét feldolgozó fekete-fehér alkotásban Törzs Jenő, Perczel Zita mellett Kabos Gyula nyújt parádés alakítást. A filmet digitálisan restaurált változatban mutatja be a Duna.

Indul a bakterház – január 1., 16:40

Egy igazi klasszikus, amelyet bármikor jó újranézni. Az 1979-es tévéfilm a magyar filmvígjátékok megkerülhetetlen, örökzöld darabja. A mindig bajba keveredő Bendegúz, a mogorva bakter és a falu különc figurái a Dunán kínálnak önfeledt kikapcsolódást az új év első napján.   

Mágnás Miska – január 2., 12:55

Az 1949-ben bemutatott zenés vígjáték az egyik legnépszerűbb magyar operett filmváltozata. A rangkülönbségekből fakadó bonyodalmakkal teli humorral, iróniával bemutatott szerelmes történetet, fülbemászó operettdallamok és parádés szereposztás egészíti ki. Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János és Németh Marika játsszák a főszerepeket, azonban a film mellékszereplői – Gobbi Hilda és a Latabár-testvérek – is legendás alakítást nyújtanak.

Gyula vitéz télen-nyáron – január 2., 15:20

A magyar filmtörténet egyik legszerethetőbb, derűs szatírája ez a vérbő filmvígjáték a hetvenes évekből. A kedves karakterek, a finom humor és a kor hangulatát őrző jelenetek miatt a film igazi időutazás. A történet főhőse, Prohászka Feri, a sörgyári melós amatőrként egy tévéfilm-sorozat főszereplője lesz, amely országos rajongást hoz neki. Ám a sorozat kirobbanó sikere hevíti a nemzeti öntudatot, amivel párhuzamosan török ellenes hangulat alakul ki, ezért az alkotók elhatározzák, Gyula vitéznek meg kell halnia. Csakhogy a közönség hallani sem akar erről, és folytatást követel…

Fény és árnyék – január 4., 14 óra

Igazi korabeli mestermű, amely bepillantást enged a magyar mozi aranykorának érzelmes oldalába. Az 1943-ban bemutatott játékfilm főszereplője az ünnepelt színésznő, Mária, aki boldog családban él. Felkarolja és tanítgatja a kis statisztát, Évát, akiben a tehetségnél sokkal nagyobb a becsvágy, az irigység, az önzés és elcsábítja Mária férjét, Gábort. A felzaklatott lelkiállapotú asszony engedi elvitorlázni gyermekeit, akik a háborgó Balatonba vesznek. A tragédia után Mária árvagyerekeket fogad magához. Ebbe a megbékélt csendes világba tér meg évek múlva a kifosztott, megalázott Gábor…

Fotók:

• A tizedes meg a többiek, fotó: Nemzeti Filmintézet Közh.Nonprofit  Zrt.
• Mese a 12 találatról, fotó: Nemzeti Filmintézet Közh.Nonprofit  Zrt.
• Indul a bakterház, fotó: MTVA

MTVA

The post Klasszikusok az ünnepek alatt appeared first on Kárpátalja.ma.

Kórházi ágyamhoz lihegve
(félek, mégis elkésve már)
szalad a hír: Nagy László-számot
készít-szerkeszt a Tiszatáj.

Hát így igen, így az igazság,
mert őneki ez már dukál,
s milyen jó nékem, az öregnek,
hogy tudja ezt a Tiszatáj.

Hogy tudja: elindult Iszkázról,
s anyjának szótfogadva jár,
míg szófogadó anyja s apja
nem lesz a Duna- s Tisza-táj.

Ismertem őt fickó korában,
mikor haja még volt sötét,
mikor rútságos köznapokban
írta vasárnap gyönyörét.

S láttam csikót faragni fából,
csak játszva, mert játszani jó,
és jött a perc és égre szállt a
táltossá varázsolt csikó.

És jött az év, mely nyári arcát
téli hajjal földíszíté,
és lett az ő szép téli-nyári
arca is a költészeté.

Ady ostoros unokája,
József Attila hű fia,
ki dühét mellkasába gyűrte,
ha volt is miért sírnia.

Barátja sok! És ellensége?
ha van, az se csodálkozik:
mert oly nagy kópé! ha akarja,
holnap bátyánkká változik!

Forrás: PIM

Nyitókép: Fortepan/Kádas Tibor

The post Zelk Zoltán: Elkésett vers appeared first on Kárpátalja.ma.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult országa népéhez. Mint elmondta, Oroszország egyértelmű jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogy a háború 2026-os folytatására készül, és nem mutat valódi szándékot az agresszió befejezésére.

Mindezt a Moszkvából érkező kijelentésekre reagálva mondta, és összegezte a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Zelenszkij szerint Ukrajna partnereinek nem elég látni a baljós jeleket, konkrét tettekre van szükség részükről.

„Ma újabb kijelentést hallhattunk Moszkvából, miszerint a jövő évben háborúra rendezkednek be. És ezek a jelek nemcsak nekünk szólnak. Fontos, hogy a partnereink is észleljék a veszélyt. És ne csak észleljék, de reagáljanak is. Cselekedjenek végre amerikai partnereink, akik gyakran azt hangoztatják, Oroszország véget akar vetni a háborúnak. Nos, Moszkvát mégis teljesen más retorika jellemzi, és hadi parancsaik is szemben állnak mindezzel. Látnunk kell ezt az orosz hangulatot, és reagálnunk kell rá”

– jegyezte meg az elnök, hangsúlyozva, hogy ezek a jelek nemcsak Ukrajnának szólnak.

Jelzések Moszkvából

Zelenszkij szerint az orosz kijelentések aláássák a diplomáciai erőfeszítéseket. Figyelmeztetett, hogy a Kreml politikai megtévesztéssel és a béketerv egyes pontjaihoz való ragaszkodással fedné el valódi célját. Ez a cél pedig Ukrajna és az ukránok elpusztítása, valamint az ukrán területek bekebelezésének elfogadtatása. Ha ez sikerül, később hasonló követeléseket támaszt majd más európai országokkal szemben is.

Az elnök megjegyezte, hogy a politikájukra adott érvényes válasz a védekezés „Oroszország történelmi őrületétől”. Felvázolta a partnerekkel való együttműködés legfontosabb területeit, ami a biztonság és a pénzügy – különös tekintettel az orosz pénzeszközökre, valamint politikai szándékaik felismerésére és kivédésére. Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is együttműködik minden szövetségesével, hogy ez a védelem hatékony legyen, és köszönetet mondott azoknak, akik ebben segítik az országot.

Kárpátalja.ma

Forrás: OBOZ.UA

Nyitókép: president.gov.ua

The post Zelenszkij: Oroszország a háború folytatására készül appeared first on Kárpátalja.ma.

Ha Ön is készített olyan fotót, melyet szívesen közkinccsé tenne rovatunkban, küldje el nekünk a karpatalja.ma@gmail.com e-mail-címre.

Kárpátalja.ma

The post Séta az Ung partján appeared first on Kárpátalja.ma.

Ludwig van Beethoven 1770 decemberében, 16-án vagy 17-én született Bonnban. A hét testvérből csak három fiú maradt életben, közülük Ludwig a legidősebb. Édesanyja szelíd, vissza­húzódó asszony volt, Beethoven „legjobb barátja” (saját szavaival). Atyja fokozatosan az alkohol hatása alá került, de hogy szadisztikus kegyetlenséggel bánt volna a gyermek Beetho­vennel, romantikus túlzás. Fia zenei tehetségét hamar felismerte, csodagyerekként koncerteztette (első hangversenye: 1778. március 26). Ilyenkor fia éveinek számából le-letagadott, a bevételt növelendő. (Beethoven még jóval később is néhány évvel fiatalabbnak képzelte magát a való­ságos koránál.)

Első publikált művét, a Dreßler-változatokat 1782-ben adták ki. Beethoven atyja maga is muzsikus lévén eleinte maga próbálkozott fia zenei nevelésével, amit aztán nemsokára jobbnak látott Johann Gottlob Neefére bízni. Ez szerencsés döntésnek bizo­nyult, a korai, színvonalas zenei képzés is hozzájárult, hogy Beethoven már nagyon fiatalon számos jelentős művet komponált (t.k. a „Választófejedelmi” szonáták, két nagy kantáta, fúvós oktett). Neefe ajánlására 1784 júniusában Beethovent udvari orgonássá nevezik ki a felvilágosult szel­lemű kölni választófejedelem, Miksa Ferenc szolgálatában. Ekkor köt életre szóló barátságot Karl Amendával, Ferdinand Ries-szel és Stephan von Breuninggal.

1800-ban mutatják be első szim­fóniáját. Az 1801-es évre esik többek között az op. 26-28-ig terjedő zongoraszonáták kompo­nálása. 1802 februárjára elkészül a „napfényes” II. szimfónia, és ugyanebben az évben Heiligenstadtban számot vet hallása immár tragikus méreteket öltő megromlásával. Ennek írá­sos dokumentuma az ún. Heiligenstadti Végrendelet. 1803 elején mutatja be a c-moll zongora­versenyt, és ezt követően komponálja élete addigi legfőbb művét, az Eroica-szimfóniát, mely­nek esetleges ajánlásáról Napóleon számára sok különböző, kevéssé megbízható mendemonda született, mint ahogy arról is, hogy Napóleon császárrá koronázásának hírére tépte volna szét a Bo­naparte nevet feltüntető címlapot. Ugyanebben az évben kapja meg Érardtól új, korszerű zongo­ráját. 1804-ben, egy, Schikaneder általa elégtelennek minősített szövegkönyvének megzenésí­tését abbahagyva, megkomponálja a Waldstein-szonátát, és belekezd egyetlen, akkori nevén a Leonóra címet viselő operája komponálásába, melyet sok akadály leküzdése után 1805 novem­berében mutatnak be a Theater-an-der-Wienben. Oppersdorf báró felkérésére 1806-ban meg­komponálja a szimfóniái közt különleges hangzásvilágú negyediket.  Decemberben mutatják be a Hegedűversenyt. 1806 és 1809 közé tehető máig tisztázatlan természetű barátsága Brunswick Terézzel. Megélhetése egyre nehezebbé válván Beethoven baráti ösztönzésre 1807-ben meg­pályázza az állandó udvari komponista-állást, de még csak választ sem kap. A megbántott Beethoven még az elköltözést is fontolóra veszi Bécsből: 1808-ban Jerome Bonaparte akkori wesztfáliai királytól kappellmeisteri felkérést kap Kasselbe, és csak három nemesi barátjának (Rudolf főherceg, Lobkowitz és Kinsky hercegek) közbelépése távolította el szándékától: je­lentős anyagi támogatás mellett kötelezték el magukat. Ez a támogatás azonban meglehetősen akadozott, sőt, Kinsky herceg halálos lovasbalesete után az ő (legjelentősebb) részesedésének folyósítását az utódok megtagadták.

Bettina Brentano közvetítésével személyesen is megismer­kedik Goethével: a kölcsönös nagyrabecsülés sem tudja emberileg közelebb hozni egymáshoz a két eltérő karaktert. Októberben, minden hivatalos eszközt bevetve, megpróbál gátat gördíteni Johann öccse házassága elé, sikertelenül. (Beethoven családi érzéseit a legmélyebb felelősség­tudat jellemezte, lett légyen szó akár öccseiről, akár unokaöccséről, Karlról.) 1813-ban, miután Wellington Vittoriánál legyőzte Napóleont, Beethoven megírta a saját idejében egyik legnép­szerűbb művét, a Csataszimfóniát, melynek ősbemutatója decemberben volt a korszakos re­mekműével, a VII. szimfóniával együtt. A jótékony célú bemutatón a bécsi zenei élet színe-java előadóként is részt vett. 1814-ben mutatják be a VIII. szimfóniát, ekkor újítja fel a Fideliót is, és ekkor komponálja a fanyar hangú „Quartetto seriosót”.

1821 januárjában sú­lyos reumatikus láz tartja vissza minden kompozíciós munkától. 1822 elejére, miután újabb sárgaságon, valamint komoly gyomorbántalmakon esett át, lényegében befejezi a Missa solemnist. Ez évben komponálja legnagyobb szabású variációsorozatát, a Diabelli-változatokat. 1823-ban lényegében a IX. szimfónia komponálására összpontosít. 1824-re fejezi be, és abban az évben, a zongorára írt bagatelljei legérettebb sorozata után hozzákezd kései korának nagy vonósnégyeseihez. Óriási közönségsikerrel, de anyagi veszteséggel kétszer is előadják a IX. szimfóniát, ősbemutatóján a Missa Solemnis részleteivel. 1825-öt vonósnégyesek komponálá­sával tölti, egyik súlyosabb betegségéből való felgyógyulásának gyümölcse a Heiliger Dankgesang az a-moll vonósnégyesből. A teljességgel új hangot megütő Esz-dúr kvartett kö­zönségsikert arat. 1826-ban Beethoven egy felkérésre arra is időt szakít, hogy a B-dúr kvartett eredeti finaléját, a Nagy Fúgát négy kézre írja át. Unokaöccse, Karl sikertelen öngyilkosságot követ el. December 4-én vagy 5-én Beethoven megírja élete utolsó befejezett művét, az Alb­recht von Haller szövegére írt kánont (”Wir irren allesamt, nur jeder irret anders”). 10-én újabb sárgaságba esik. 1827. március 26-án éri a halál.

Forrás: Operakalauz

The post 255 éve született Ludwig van Beethoven appeared first on Kárpátalja.ma.

Dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára látogatást tett a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskolában. A látogatás alkalmával elkísérte Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, valamint Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője.

A vendégeket Nyibilevics Mónika, az intézmény igazgatónője köszöntötte. Beszédében háláját fejezte ki a magyar kormány által nyújtott támogatásért, amelynek köszönhetően felújításra került az iskola vizesblokkja, több tanteremben tisztasági festést végeztek, valamint megújult az intézmény díszterme és étkezdéje is.

Az iskola tanulói meghitt karácsonyi műsorral kedveskedtek a vendégeknek.

Panyi Miklós államtitkár felidézte, hogy 2023. október 6-án, az aradi vértanúkra való megemlékezés alkalmával járt korábban az intézményben. Akkor Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének egykori elnöke kérte segítségét az iskola vizesblokkjának felújításához. Bár Barta József néhány héttel később tragikus hirtelenséggel elhunyt, az akkor tett ígéret megvalósítását az államtitkár következetesen és elkötelezetten támogatta, így az iskola megújulása végül megvalósulhatott.

Beszédében hangsúlyozta a pedagógusok munkájának közösségmegtartó erejét, amely hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaihoz és fennmaradásához. Köszönetet mondott a szülőknek is, akik a nehéz körülmények ellenére kitartanak magyarságuk mellett, gyermekeiket magyar iskolába íratják, és ezzel életet visznek az intézmény falai közé. Az államtitkár örömét fejezte ki amiatt, hogy személyesen is láthatta a felújított iskolarészeket, valamint, hogy pezsgő élet zajlik az intézményben.

A látogatás végén a vendégek édességcsomaggal lepték meg az iskola jelenlévő tanulóit.

Bocskor Zita

Kárpátalja.ma

The post Dr. Panyi Miklós államtitkár látogatása Nagyszőlősön appeared first on Kárpátalja.ma.

A Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat nevében Parandij Adrienn tett közzé felhívást a Facebookon. A plakát tanúsága szerint Beregszászban és környékén élő 4–5. osztályos fiúkat várnak soraikba.

A felhívásban az áll, rengeteg játék, új barátok, kirándulások, életre szóló élmények várnak a jelentkezőkre, akik ebben a közösségben sok új ismeretre is szert tehetnek.

Bővebb információ kérhető a parandijadrienn@gmail.com e-mail címen, a 097 334 18 93-as telefonszámon, valamint üzenetben Parandij Adrienn Facebook-profilján.

Kárpátalja.ma

The post Jelentkezőket várnak a beregszászi cserkészek appeared first on Kárpátalja.ma.

Keir Starmer brit miniszterelnök felszólította szerdán Roman Abramovics orosz nagybefektetőt, a Chelsea FC volt tulajdonosát, hogy az angol labdarúgó klub eladásából befolyt vételárat adja át az ukrajnai háborútól szenvedők megsegítésére szolgáló humanitárius alapnak. Starmer jogi fellépést helyezett kilátásba, ha Abramovics ezt nem teszi meg.

Abramovicsot a brit kormány sok más orosz mágnással együtt pénzügyi szankciókkal sújtotta, miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen.

Abramovics, aki 19 évig birtokolta a Premier League-ben játszó londoni futballklubot, alig néhány nappal az ukrajnai háború kitörése után, 2022. március 2-án bejelentette, hogy minden pozícióját feladja a klubnál és eladja részesedését a csapatban.

Az akkori konzervatív párti brit kormány engedélyezte a tranzakciót, azzal a kikötéssel, hogy Abramovics semmilyen formában nem részesülhet a vételárból, és a pénzt Ukrajnában, humanitárius célokra kell felhasználni.

Az adásvételi ügylet 2022. május 30-án zárult le, és a klubot Todd Boehly amerikai nagyvállalkozó vette meg egy erre a célra létrehozott, később BlueCo néven bejegyzett befektetési konzorcium keretében.

Beohly azóta is a Chelsea többségi társtulajdonosa és a klub elnöke.

A tranzakció után Abramovics maga is ígéretet tett arra, hogy a vételárat ukrajnai humanitárius célokra fordítja. A brit kormány és az orosz nagybefektető jogi képviselői között azonban azóta is tart a vita ennek feltételeiről, a pénz pedig az orosz vagyoneszközökre kirótt brit szankciók miatt zárolás alatt fekszik egy londoni bankszámlán, amelyet Abramovics egyik befektetési cége vezet.

Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában – az Ukrajnának nyújtott brit támogatásokra vonatkozó képviselői felvetésre válaszolva – bejelentette: a brit kormány átruházási engedélyt (licence to transfer) bocsát ki annak érdekében, hogy a Chelsea eladásából származó, 2022 óta zárolt bevételből Abramovics 2,5 milliárd fontot az ukrajnai humanitárius alapnak utalhasson át.

Starmer parlamenti bejelentésében úgy fogalmazott: azt üzeni Roman Abramovicsnak, hogy „az óra ketyeg”, és az orosz nagybefektető vagy önként teljesíti a Chelsea vételárának ukrajnai humanitárius felhasználására tett kötelezettségvállalását és fizet, vagy a brit kormány peres úton éri el, hogy az összegből „minden penny azokhoz kerüljön”, akiknek életét felforgatta az Oroszország által indított illegális háború.

Nagy-Britannia az általa befagyasztott egyéb orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.

Ez a konstrukció azonban csak a zárolt orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a vagyoneszközök tőkerészéhez London eddig nem nyúlt hozzá.

Forrás: MTI

Nyitókép: Politico/Szabad Európa

The post Starmer: Abramovics adja át Ukrajnának a Chelsea vételárát appeared first on Kárpátalja.ma.

Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben, ugyanis a képviselők véleménye szerint az európai biztonság és védelem szempontjából alapvető fontosságú a katonai mobilitás előtt álló akadályok csökkentése – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

A 493 szavazattal, 127 ellenében és 38 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja felhívta a figyelmet a katonai mobilitás hiányosságaira, valamint arra, hogy sürgősen meg kell könnyíteni a csapatok, felszerelések és eszközök gyors, határokon átnyúló mozgását Európa-szerte.

„A katonai mobilitás alapvető fontosságú a közös európai biztonság és védelem szempontjából, de a keleti szárny, különösen a balti országok és Lengyelország biztonsága szempontjából is” – fogalmaztak.

A szöveg elfogadását támogató EP-képviselők egy „katonai schengeni térség” kidolgozását javasolják, amelyet egy katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor erősítene meg a különböző kezdeményezések végrehajtásának egyszerűsítése érdekében.

Hangsúlyozták, hogy

a katonai mobilitás az EU és a NATO közötti együttműködés egyik prioritása, és elengedhetetlen ahhoz, hogy béke, válság vagy háború idején lehetővé váljon a szövetséges erők mozgása.

Rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket javasoltak az akadályok azonosítása és felszámolása érdekében, valamint úgy vélekedtek, hogy az EU-nak követnie kellene a NATO példáját, és biztosítania szükséges, hogy a gyorsreagálású csapatok békeidőben is három napon belül, válsághelyzetben pedig 24 órán belül átléphessék az EU belső határait.

Az EP az állásfoglalásban felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős adminisztratív és pénzügyi akadályok, valamint infrastrukturális akadályok vannak a katonai mobilitás útjában. Mindez azt jelenti, hogy a katonai felszerelések EU-n belüli mozgatása néha több mint egy hónapot is igénybe vehet – figyelmeztettek.

Az EP-képviselők üdvözölték azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a katonai mobilitásra szánt összegeket az EU következő hosszú távú költségvetésében több mint 17 milliárd euróra emeljék. Arra kérték az uniós tagországokat, hogy ne nyirbálják meg a javaslatot, ahogyan azt a 2021–2027-es költségvetésben tették, amikor 75 százalékkal csökkentették az erre a célra javasolt forrásokat.

Forrás: MTI

Nyitókép: Shutterstock

The post „Katonai schengeni övezet” kialakítását javasolja az EP appeared first on Kárpátalja.ma.