Biztonságpolitika.hu

Izrael egész területére nézve jellemző, hogy az izraeli hadsereg és az arab lakosság között növekvő tendenciát mutat az összetűzések száma október óta. A BBC adatai szerint eddig 28 izraeli és több mint 155 palesztin civil vesztette életét, főleg késeléses és lőfegyveres támadásokban.

Ilyen incidensre volt példa január 31-én is, mikor egy palesztin rendőr három izraeli katonát lőtt le Ramallah környékén. A gyilkosság után a hatóságok lezárták a területet, ami az amúgy forgalmas város szempontjából kedvezőtlen volt – mindennap nagy létszámú külföldi diplomata és számtalan segélyszervezet, mint például a Vörös Kereszt önkéntese utazik Ramallah-ba.

Bár karakterében eltérő jelenségről beszélünk, mégis párhuzam vonható a mostani eseménysor a múltban történt első (1987-1991) és második (2000-2005) intifádához. Az Izrael szomszédságában dúló szír polgárháború az egész arab-muszlim világot megosztja, így nem meglepő, hogy ezt kihasználva a Hamász Iszlám Ellenállási mozgalom új erőre kapva befolyásolja az Izraelben történő harcokat.

A tegnapi napon belépési korlátozást adtak ki a nem helyi lakosság városba történő belépésével kapcsolatban, azonban mára ezt feloldották. Az izraeli hadsereg úgy nyilatkozott, hogy az ellenőrzőpontok ismét rendeltetésszerűen működnek az egész éjszakát igénybe vevő ellenőrzés után.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi (NKE HHK) és Honvédtiszképző, illetve Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NKE NETK) Nyílt Napjain 2016. január 29-én és 30-án.

Ennek során bemutatták az érdeklődők számára a szervezet működését, és betekintést nyújtottak a biztonságpolitika érdekes és kihívásokkal teli világába.

Számos kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogyan működik a szervezet és a tagság milyen követelményekkel és előnyökkel jár? Erre a szóbeli válaszokon túl rövid írásos anyagban is információt kaphattak az érdeklődők:

Napjainkban a közel-keleten dúló konfliktusok közül talán a szír polgárháborút tekinthetjük a legsúlyosabbnak. A térségben számtalan érdek ütközik egymással, a civil lakosság pedig az alapvető szükségleteinek kielégítését is nehézkesen oldja meg szülőhazájában. Az évek során a polgárháború kiszélesedett, egyre több állam és szervezet vállt a konfliktus aktív résztvevőjévé. Ennek következtében a válság átlépett Szíria határain, mely mára az egész régió stabilitását veszélyezteti – hatást gyakorolva Európa biztonságára is. Nem meglepő tehát, hogy a polgárháború lezárása érdekében nemzetközi összefogás szerveződött, melynek köszönhetően a szembenálló feleket 2014-ben már megpróbálták tárgyaló asztalhoz ültetni a II. genfi tárgyaláson. A válság megoldása érdekében indított ENSZ-kezdeményezés ekkor azonban több kedvezőtlen tényező következtében kudarcba fulladt. A 2015-ös események lehetőséget teremtettek a szíriai békefolyamat újraindítására, melynek köszönhetően megindultak a III. genfi tárgyalás előkészületei, ami új fejezetet nyithat a véres polgárháború történetében.

Nehézségek a III. genfi tárgyalás körül

Az ENSZ különleges szír nagykövete, Staffan de Mitsura kezdeményezésére szervezett tárgyalás kezdőnapja eredetileg január 25-ére volt kitűzve, amit azonban több ok miatt egy későbbi időpontra kellett halasztani. Mitsura előzetesen január 13-án konzultált a tárgyalófelekkel Damaszkusz városában. A találkozó két nappal azután történt, miután a szír város, Madaja három hónapos blokád után végre megkapta segélyszállítmányait.

„Ez a találkozó elengedhetetlen volt a sorra következő genfi tárgyalások sikeressége érdekében. Nagyon sok forog kockán, így szükséges volt a konzultáció” – nyilatkozta de Mitsura a Reutersnek. Az Egyesült Államok képviselője, Anne Patterson továbbá kiemelte, hogy mindenkinek érdekében áll mihamarabbi megoldást találni arra a humanitárius katasztrófára, ami évek óta folyik Szíriában.

Az előzetesen Rijádban létrehozott delegáció vezetőjének Mohammad Allousht, az Iszlám Hadsereg vezetőjét jelölték ki, azonban az eredetileg csak tanácsadóként megjelenő orosz delegáció megvétózta a rijádi delegáció tagjainak listáját azzal az indokkal, miszerint az Alloush által vezetett csoportosulás szerintük terrorista szervezetnek minősül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter így nyilatkozott Zürichben:

„Még mindig kiállunk azon álláspontunk mellett, miszerint az Iszlám Hadsereg egy terrorista szervezet, mivel többször is robbantottak Damaszkusz városában.”

Ez okból az oroszok először egy vegyes összetételű delegációt szerettek volna létesíteni, de január 15-én ezt is elvetették. Ehelyett egy új delegációt szeretnének létrehozni ugyanannyi taggal, amennyi az előzetes rijádi delegációban részt vesz. Az all4syria.info portál hozta nyilvánosságra a listát, amelyben azt a tizenöt tagot jelölik meg, akiket Oroszország kívánna küldeni. Többek között Amina Ossi, a Kurd Demokratikus Unió szíriai pártjának elnökhelyettese, valamint Hajtam Manna, a Qamh Mozgalom vezetője lenne tagja az új delegációnak. Rim Turkmani, a Madani szervezet vezetője nemtetszését kifejezve a három felé osztott delegációval kapcsolatban végül nem vesz részt a tárgyaláson.

A harmadik delegáció szereplését azonban a Döntő Bizottság is elvetette, és felszólították Bassár el-Aszad elnököt, hogy tegyen lépéseket ez ügyben. Kijelentésüket a múlt év decemberében, az ENSZ Biztonsági tanácsa által kiadott határozattal támasztották alá.

„Addig nem tudunk tárgyalni, amíg a népünk éhen hal és nemzetközileg betiltott fegyverekkel van támadva” – nyilatkozta Rijád Hidzsáb, a szír kormány miniszterelnöke.

Ennek következtében a Döntő Bizottság újabb listát adott ki január 20-án, azonban az Iszlám Hadsereg vezetője helyett a kormány hadseregének egy disszidált dandártábornokát, Asaad al-Zoghbit jelölték meg a delegáció vezetőjének. A vezetőváltásnak az orosz álláspont szolgál okul.

Egyes ellenzéki erők, többek között Mahmoud Marai, a Nemzeti Demokratikus Akció Szervezetének vezetője felemelte hangját az ellenzéki érdekek sérelme miatt. „A második genfi tárgyaláson csak a Nemzeti Szíriai Koalíció képviseltette magát, ami hiba volt. Minden találkozó, ami kizárja mindkét oldal álláspontját, Szíriát ítéli bukásra” – nyilatkozta az Al-Monitornak.

Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a szembenálló felek mellett Irán és Szaúd-Arábia is konfliktusban állnak egymással. A szeptember óta húzódó diplomáciai konfliktus azóta sem oldódott meg, annak ellenére, hogy a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier teheráni látogatása során békítőleg próbált hatni a két államra annak érdekében, hogy konfliktusuk ne terjedjen ki a szír polgárháború eseménysorozatára. A probléma azonban nem hogy csillapodott volna, éppen ellenkezőleg: egy január 3-án kiadott közlemény szerint Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, és 48 órát adott az iráni diplomatáknak elhagyni az országot. Másnap de Mitsura Rijádban találkozott a szír ellenzék képviselőivel, hogy kifejezze a diplomáciai válsággal kapcsolatos aggodalmát.

„Ez a hirtelen jött krízis a szaúdi-iráni helyzetben nagyon aggasztó. Meg kell állítanunk az esetleges láncreakciót a térségben” – nyilatkozta de Mitsura a New York Timesnak. A diplomáciai szakításhoz azonban azóta Bahrein és Szudán is csatlakozott, Törökország és Katar pedig már eddig is Szaúd-Arábia oldalán sorakozott fel.

A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu egy 25-én megjelent cikkben kijelentette, hogy a török álláspont szerint kurd mozgalmaknak nem szabadna képviseltetnie magát a tárgyalásokon, mivel véleményük szerint az Ossi által vezetett Kurd Demokratikus Unió terrorista szervezetnek minősül. A kurd függetlenségi mozgalmakat támogató Oroszország már szeptemberben is kiállt a kurd ügy mellett, mondván, az ellenség közös, hiszen a kurdoknak szintén érdekében áll a térségben komoly hatalommal rendelkező Iszlám Állam erőit megfékezni. Vlagyimir Putyin szeptemberi ENSZ felszólalásában kijelentette, hogy az oroszok által támogatott kurdok és az Aszad-rezsim együtt az egyetlen olyan erő a térségben, amely valóban küzd az Iszlám állam ellen, de hozzátette, hogy álláspontjuk szerint több terrorista szervezet is működik Szíriában (mint például a fent említett Iszlám Hadsereg), akiket meg kell fékezni.

Ebből kifolyólag világosan látszik a különböző érdekek elkülönülése. A felkelőket képviselő Iszlám Hadsereg mellett sorakozik fel Törökország és közvetetten Szaúd-Arábia, mint az Aszad-rezsimet támogató Irán diplomáciai ellenfele, másik oldalon pedig a szír kormányerőket támogató Oroszország, Irán és a kurdok. A különböző érdekektől függetlenül viszont megállapítható, hogy közös ellenségről is beszélhetünk, ez pedig az Iszlám Állam terrorista szervezete. A másik közös kapcsolódási pontként az országban fennálló humanitárius katasztrófa megoldása sejlik fel.

Ilyen feltételek mellett ültek ma tárgyalóasztalhoz a felek, melynek a konfliktusra gyakorolt hatásáról egyelőre csak találgathatunk.

Background

After an extremely long period of negotiations, the Croatian Sabor (Parliament) approved the centre-right government led by Tihomir Oreskovic. Although the path towards the formation of the government was not easy at all due to the numerous turnarounds and unexpected complications, Oreskovic managed to get an impressive amount of 83 votes (while he needed ‘only’ 76). However, his situation will not be as easy as it might seem at first glance. The parliamentary majority is extremely heterogeneous; the newly elected PM will constantly have to make compromises and struggle against his internal opposition.

Tihomir Oreskovic
(Source: http://www.total-croatia-news.com/politics/1882-meet-croatia-s-new-pm-designate-tihomir-oreskovic Accessed: 26/01/2016)

But first let us jump back to November 2015.

There was only one thing sure after the November 8 parliamentary elections in Croatia: nothing could be taken for granted. The Patriotic Coalition (Domoljubna koalicija) led by Tomislav Karamarko (HDZ) became the relative winner of the elections with 59 mandates, however, they did not manage to obtain absolute majority (not even with the help of smaller parties or  the representatives of the minorities) as the left-orientated ruling coalition of Zoran Milanovic managed to get 56 chairs in the Parliament.

Nonetheless, tight results were to be expected. On the other hand, the 19 parliamentary seats of MOST (Croatian for ‘Bridge’) seemed to be a big surprise for everyone. This relatively new party and its leader Bozo Petrov found themselves in an awkward situation. They had the political power to play the kingmaker’s role, while they were constantly ignored or humiliated by leading politicians from both sides.

Back then, right after the elections, the formation of the parliamentary majority (and thus the new government) seemed to be relatively simple – at least compared to what was still to happen. Although Petrov warned everybody well in advance not to count on easy talks, one could expect that he would sit down and listen to what Karamarko and Milanovic had to say (or perhaps offer) in order to form a government together and eventually choose the better option.

As it turned out, there was a lot more to it than that.

The process at first seemed to be a fairy tale (especially when Petrov called for a tripartite government and was harshly rejected both by Karamarko and Milanovic), then a never-ending story, which in December eventually turned into a drama.

Tomislav Karamarko, Bozo Petrov and Zoran Milanovic
(Source: http://www.maxportal.hr/wp-content/uploads/2015/12/karamarko-milanovi%C4%87-petrov-tri.jpg Accessed: 26/01/2016)

This time the kingmaker’s favourite role was played by MOST and their leader Bozo Petrov.

MOST cannot be defined as a classic political party but rather a heterogeneous alliance of young politicians and experts who are keen on changing the current political system. Petrov had to face severe internal conflicts; each and every one of the original 19 parliamentary deputies had his or her opinion about how and with whom to continue the negotiations.

The first consequence of these internal conflicts was the expulsion of Drago Prgomet from the party. He held a secret meeting with Zoran Milanovic, who was reportedly trying to break MOST into fractions in order to ensure his parliamentary majority. He did not leave MOST alone but with three fellow members – the four ‘dissidents’ formed a new party called Hrid.

However, further internal conflicts are more than visible as Ivan Lovrinovic (one of the party’s main strategists) refused to support the government. According to media reports, he had strong ambitions to become a minister but his request was turned down despite all his efforts. Interestingly enough, his two closest allies followed him only in criticising the government but eventually they were among the 83 who supported Oreskovic.

It is still not known whether MOST melts down to 12 deputies due to this conflict because the three ‘renitents’ claimed to be still part of the party, while maintaining the right to have different views from the actual leadership.

Even the political rivals have to acknowledge the way Petrov insisted on his demands. When they felt necessary, MOST had the courage to threaten HDZ with stepping back from the negotiations. This might seem to be open blackmail but we can be sure that such assertive behaviour is quite common behind the scenes.

If we take a look at the members of the new Croatian government, the over-representation of MOST is clear (compared to their 12 or 15 members in the Parliament). Maybe the ‘role of MOST’ should be rephrased as the ‘rule of MOST’.

Apart from them, if there is any political actor in Croatia who came out reinforced from the political crisis so far, it is President Grabar-Kitarovic. She constantly seemed to have a plan: first when she announced to expect at least 76 signatures from the party leader who wants to become the Prime minister-designate – though it has to be mentioned that she probably wanted to prevent Zoran Milanovic from forming another government this way. Later she warned everybody that she would not let the negotiations flow on for ages, and finally she was on the verge of appointing a technical government that would have led Croatia until the new elections.

Kolinda Grabar-Kitarovic
(Source: http://ipress.rtl.hr/hrvatska/hrvatska-predsjednica-kolinda-grabar-kitarovic-prisegnula-bit-cu-jedna-od-vas-36199.html Accessed on 26/01/2016)

One might argue that she just wanted to give HDZ and Tomislav Karamarko as much time and support as possible to ultimately form the new government. This might have been the situation at the very beginning, however, as the old saying goes ‘the appetite grows with what it feeds on’. There are several indicators which suggest that she already saw her ‘own government’ in position.

Of course, her technical government per definition would not have been a long-lasting one; still, her ambitions of becoming an independent and relevant political actor came to the surface. In her pursuit of independence she might even collide with HDZ, the party that originally supported her in the presidential elections.

Evaluation

There are numerous other factors that also played a role in this outcome, beginning from the Catholic Church through the impact of the refugee crisis on the popularity of political leaders, not to speak of the economic situation. Several questions are still open, for example the position of both Milanovic and Karamarko is questioned, although to a different extent.

SDP’s internal conflicts are linked to their defeat, whereas Karamarko is being criticised for being too lenient with MOST. Petrov mostly got what he wanted, which means that prominent HDZ politicians were left out of the government.

We should not forget that the actual one is not the final structure of the government. HDZ and MOST did not have enough time to come to a conclusion about the number of ministries, state-owned agencies etc. A reshuffle is scheduled in six months’ time, when another round of harsh debate is to be expected.

The role of PM Oreskovic is also disputed. Some suggest that Karamarko will be ‘the strong man’, while others claim that he will have control of what he wants to. One of his benefits is that he comes from the financial world and has never been part of the ruling political elite in his motherland. He has the advantages of being an outsider, while he is expected to bring new ideas and a breath of fresh air to the political scene.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium (BSZK) 2015. december 14-én megtartotta félévzáró Közgyűlését, amelyen a szervezet elmúlt időszak során végzett tevékenységének összegzése és értékelése mellett személyi kérdésekről és a Szakkollégium jövőjére vonatkozó legfontosabb teendőkről is döntés született.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete (BSZKE) Elnökségének jelenlévő tagjai, valamint a Diákbizottság (DB) összességében sikeresnek értékelték az elmúlt félévet. A tagság a szakkollégiumi élet meghatározó elemei közül az önképzés ( forráselemzés és rendvédelmi ismeretek kurzus), a szakmai tevékenység (a biztonsagpolitika.hu minőségi tartalommal történő feltöltése, valamint eredményes szereplés a Kutatók Éjszakáján, az Őszi Tudományos Hallgatói Konferencián és a Tudomány Kapujában poszterversenyen), rendezvényszervezés (MigRatio – A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai, Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció – beszámoló, A Dél-kínai-tengeren kialakult konfliktus geopolitikai és geostratégiai aspektusai, Fukushimai katasztrófa japán szemmel) valamint a közösségi programok (ócsai csapatépítő hétvége, III. Biztonságpolitikai Szakmai Kupa) terén is eredményes munkát végzett. A Szakkollégium a szóban forgó időszak alatt sikerrel vett részt a Nemzeti Tehetség Program keretében meghírdetett pályázaton, amit az Oktatási Hivatal által nyilvántartott szakkollégiumok támogatására írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ennek köszönhetően a következő félév során számos szakmai és közösségi program megvalósítására kerülhet sor.

A Közgyűlésen a személyi kérdések kapcsán döntés született új tagok felvételéről, tisztújításról, valamint egy tag BSZK-ból történő kizárásáról. Az őszi felvételi eljárás során aktív és szakmai követelményeknek is megfelelő szereplésük elismeréseként a felvételi bizottság javaslatot tett a Közgyűlésnek Al-Agha Cintia Asoum, Bartók András, Bukó Barbara, Csurgai Zita, Dús Pongrác, Gáspárovics Krisztián, Kovács Georgina, Kulin Máté, Molnár Mónika, Németh Ferenc, Osgyáni Anikó, Störk Bálint BSZK-ba történő felvételére, amit a jelenlévők egyhangúlag meg is szavaztak. A tisztújítás vonatkozásában az alábbi változások következtek be: Pénzváltó Nikolett lemondott szakmai alelnöki pozíciójáról, utódjául Szabó Márkot nevezte meg, Kukovics Mihály lemondásával megüresedett a titkári pozíció, melynek betöltésére Pákozdi Nórát kérte fel a DB. A Közgyűléshez egyéb javaslatok nem érkeztek, és a testület a jelölteket kivétel nélkül megszavazta. Emellett a DB javaslatára a Közgyűlés úgy határozott, hogy inaktivitása okán Király Pétert kizárja BSZK-ból.

A Közgyűlés utolsó napirendi pontját képező jövőbeni feladatok kapcsán a tagság egyetértett abban, hogy tovább kell folytatni a félév során megkezdett munkát, melynek egyik fontos eleme a többi, biztonságpolitkával foglalkozó szervezettel történő szorosabb együttműködés kialakítása.

A „Fukushimai katasztrófa japán szemmel” címmel tartott színvonalas előadást 2015. december 15-én Makino Shigeru japán kutató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Katasztrófavédelmi Intézet és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében létrejött rendezvényen a Japánt érő katasztrófa bekövetkeztének okaival, a keletkezett károkkal és a következmények felszámolására irányuló műveletekkel kapcsolatos kérdések kerültek napirendre.

Az előadást Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos tű. alezredes, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszékének megbízott vezetője és Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Az előadáson összesen mintegy 100 katasztrófavédelmi szakos hallgató és szakkollégiumi tag vett részt.

Makino Shigeru katasztrófavédelmi iskolaigazgatói munkáját követő nyugdíjazása után civil önkéntesként kezdett el foglalkozni a fukushimai katasztrófa által sújtott terület és az újjáépítés dokumentálásával, illetve mindezek nemzetközi szintű ismertetésével. A kutató a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága Országos szervezetének tiszteletbeli tagjaként látogatott el hazánkba. Előadásának tolmácsolásában Markó László, az oktatói szervezet tagja segített.

A tájékoztató keretében a résztvevők színvonalas szakmai előadást hallgathattak meg egy olyan természeti-ipari katasztrófáról, amelynek képei az egész világot bejárták. A kutató diaképek segítségével részletesen beszámolt a helyreállítási munkálatokról, valamint a katasztrófa emberi egészséget és környezetet károsító hatásairól. A hallgatóság első kézből kaphatott információt az előadó által – három egymást követő évben – a kárhelyszínen tett személyes látogatásának tapasztalatairól is.

A katasztrófa felszámolási eredményeinek ismertetése és értékelése jelentős segítséget nyújthat a katasztrófavédelmi szakos hallgatók magas szintű szakmai képzésének biztosításában. A japán kutató az Intézetet vezetése részéről emléklapot vehetett át. A rendezvényt a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke zárta.

Az eredeti cikk a http://uni-nke.hu oldalon jelent meg.

Idén a Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát az “Őszi Tudományos Hallgatói Konferencia 2015” nevet viselő rendezvényen. A Debreceni Egyetemen működő Hatvani István Szakkollégium által szervezett egész napos konferenciának az MTA DAB székháza adott otthont, melyen 5 szekcióban, mintegy 25 hallgató mutatta be kutatási témáját. A szakkollégium tagjai a Történettudományi-Hadtudományi szekcióban tartottak előadást:

Fekete Csanád  előadásában kitért rá, hogy  a   2014-es  ukrán  válság eseményei újra  az  érdeklődés  középpontjába  állították  a  hibrid háborúk  fogalomkörét, amely a  médiában  és  a  szakirodalomban  már  régóta  heves  viták tárgyát képezi. Az előadó részletesen ismertette a hibrid hadviselés főbb jellegzetességeit, majd bemutatta az ellenük történő hatékony fellépés lehetséges formáit. E kapcsán megállapította, hogy az Egyesült Államok, a NATO és a szövetséges országok az utóbbi időben megkezdték a felkészülést annak érdekében, hogy megtalálják a hibrid fenyegetések kapcsán jelentkező kihívásokra adható válaszokat.

Németh  Ferenc előadásában bemutatta, hogy Bosznia-Hercegovina a  daytoni  egyezmény 1995-ös aláírását követően továbbra is számos biztonsági  kihívással nézett és néz  szembe.  Ennek kapcsán megállapította, hogy a problémák  leginkább  az  egyezménnyel kialakított  politikai  és  intézményi  konstellációk,  valamint  a  három  államalkotó  nemzet szétválasztásának eredményei. Az előadó részletesen ismertette Bosznia fejlődés- és működésképtelenségeinek biztonságpolitikai  aspektusait, ezt követően pedig kitért a  balkáni  állam  megreformálására  tett  nemzetközi kísérletekre.

Bartók  András Japán  demográfiai kihívásaival és annak biztonsági vetületeit mutatta be előadásában. Kiemelte, hogy Japán 65 év fölötti népessége nemrégiben elérte a teljes népességszám egynegyedét. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a prognózisok  eltérő  adatokat  vetítenek  előre,  a  tendenciák  drasztikus  változása  nélkül  a jelenleg  127  milliós  ország  népességszáma  negyven  éven  belül  akár  87  millió  főre is csökkenhet. Az elöregedés és a népességfogyás nem csupán a szociális háló fenntarthatóságát érinti érzékenyen, de komoly biztonsági kihívásokat is rejt magában. Az előadó bemutatta az ebből eredő kihívásokat, valamint az ezekre adott  jelenlegi  válaszokat,  továbbá összegezte,  hogy  milyen  tanulságokkal  szolgálhat  az  elöregedő  társadalom  és  a népességfogyás  által  fenyegetett  szigetország  a  fejlett  világ hasonló  tendenciákat  mutató államai számára.

Szabó Albert előadásában az  Obama-adminisztráció  védelmi  tervezési  és  költségvetési  tapasztalatai alapján értékelte az Egyesült Államok 2015-ös Nemzeti Biztonsági Stratégiáját és Nemzeti Katonai Stratégiáját. Az előadó ismertette az Egyesült Államok védelmi képességeinek költségvetési vitáit, stratégai percepcióit, a jelenlegi haderő képességeinek változásait, valamint ezek 2015-ös és 2016-os tendenciáit. Az előadás első felében az Egyesült Államok védelempolitikai vonatkozású stratégiai dokumentumainak áttekintésére került sor, átfogó képet adva arról, hogy a költségvetési nehézségek miként befolyásolták az ország  stratégiai  gondolkodásának  prioritásait  és  hirtelen “kiigazításait”. Mindemellett bemutatásra került az  Egyesült  Államok  védelmi  költségvetésének  belső  eloszlása,  valamint  a védelmi  képességek  stratégiai  irányai.

Vay  Bernát  Dániel előadásában a katonai magánvállalatok növekvő jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ennek során kiemelte, hogy a hidegháború után a megváltozott a biztonsági környezetben a magas intenzitású, államok közti  háborús  konfliktusok  esélye  visszaszorult. A  két  katonai  tömb  szembenállása  során felhalmozott óriási fegyverarzenál és a haderők magas létszámának további fenntartására nem volt szükség,  ezért az államok többsége a nagymértékű  leszerelés  mellet  döntött.  A  könnyűfegyverek elterjedése és az évtizedekig visszaszorított etnikai, vallási konfliktusok felszínre törése egy  új  típusú  biztonsági  kihívás  elé  állította  a  nemzetközi  szereplőket.  Ezen  alacsony intenzitású, több és jellemzően nem állami szereplők által vívott háborúk új megoldásokat igényeltek.

A képeket a Debreceni Egyetem hallgatói készítették. A rendezvényről készült fotóalbum az alábbi linken tekinthető meg.

 

A Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztróvédelmi Intézete meghív minden kedves érdeklődőt a “Fukusimai katasztrófa japán szemmel” című előadásra.

Előadó:

Makino Shigeru, japán kutató

Beszédet mond:

Dr. habil. Grósz Zoltán ny. ezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet intézetigazgató-helyettese

Levezető elnök:

Dr. Németh József Lajos egyetemi adjunktus, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 4. épület, 8-10. terem

Időpont: 2015. 12. 15. 15.00

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva lehet elvégezni.

Bizalomkeltő találkozóra került sor múlt vasárnap Bangkokban India és Pakisztán között, melyen a két nukleáris hatalom nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt. Az előre be nem jelentett megbeszélés váratlanul érte a nemzetközi közösséget, mivel az elmúlt időszakban a két ország viszonya rendkívül feszült volt. Az eseményről szóló híreket az indiai külügyminisztérium szóvivője, Vikas Swarup tette közzé vasárnap délután a külügyminisztérium közösségi oldalán.

India és Pakisztán szembenállása a dél-ázsiai szubkontinens egyik legjelentősebb konfliktusa, melynek gyökere több mint fél évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A két állam között kiéleződött feszültség fő tárgyát elsősorban a Kasmír-kérdés, azaz a tartomány vitatott hovatartozása jelenti, mely kapcsán a felek már többször keveredtek fegyveres konfliktusba.

A két ország közötti kapcsolatok augusztus óta különösen mereven és fagyosan alakultak, miután a nemzetbiztonsági tanácsadók Újdelhibe tervezett nyári találkozója végül nem került megrendezésre. A tárgyalás elhalasztásához a napirendre tűzendő kérdések kapcsán felmerülő nézeteltérések vezettek: míg India kizárólag a terrorizmus problémakörére kívánt fókuszálni, addig Pakisztán a Dzsammut és Kasmírt érintő kérdéseket akarta megvitatni, melyet India határozottan elutasított.

A vasárnapi áttörő megbeszélésre nem sokkal a Párizsban megrendezett klímacsúcs után került sor, melyen a két állam miniszterelnöke is találkozott egymással. A francia fővárosban Narenda Modi és pakisztáni kollegája, Nawaz Sharif egyetértettek abban, hogy országaiknak tárgyalóasztalhoz kell ülni, mely egyetértés kikövezte a bangkoki megbeszélés felé vezető utat. A találkozón Ajit Doval indai, és Naseer Khan Janjua pakisztáni nemzetbiztonsági tanácsadók mellett a két állam külügyi államtitkárai is részt vettek.

A nyilvánosságot teljesen kizáró tárgyalást követően a felek közös sajtóközleményt adtak ki, melyből kiderül, hogy a felölelt témák között szerepelt a béke és biztonság kérdésköre, a terrorizmus, Dzsammu és Kasmír ügye, valamint a Kasmír de facto határát képző ellenőrzési vonal (Line of Control) területének nyugalma. A felek nyilatkoztak a további együttműködés melletti elkötelezettségükről, mely az elmúlt időszak fényében kimondottan pozitívan értékelendő. A megvitatott témakörök jól mutatják, hogy Indiának és Pakisztánnak végül sikerült kompromisszumra jutnia, hiszen mind a terrorizmus problematikája, mind pedig Dzsammu és Kasmír kérdése felvetődött.

Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)

A bangkoki helyszínválasztás egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt ez volt az első harmadik országban tartott bilaterális tárgyalás, melyen a felek a Kasmír-kérdést is megvitatták. Másrészt az eseményt annak ellenére rendezték meg a thai fővárosban, hogy az indiai miniszterelnök korábban kijelentette, egy ilyen dialógusra csakis Újdelhiben vagy Iszlámábádban kerülhet sor.

 Úgy néz ki tehát, hogy egyelőre mindkét regionális nagyhatalom nyitottnak mutatkozik és konstruktív hozzáállást tanúsít. A dél-ázsiai hatalmak között kétoldalú tárgyalások Sushma Saraj indiai külügyminiszter Iszlámábádba történő látogatásával kedden tovább folytatódnak. A külügyminiszter az Ázsia Szíve konferencián vesz részt, ami három év óta India vezető diplomatájának első látogatását jelenti a pakisztáni fővárosban.

A bangkoki megbeszélést mindenképp a békés együttműködés irányába tett pozitív lépésként értékelhetjük, mely hosszú idő után megtörheti a jeget a rivális államok között. Ahogy arról az Aljazeera is beszámolt, az a tény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadók a miniszterelnökök párizsi klímacsúcson tett látogatása után ilyen rövid időn belül találkoztak egymással arra enged következtetni, hogy a tárgyalások további folytatása mögött az indiai és pakisztáni politikai felső vezetés komoly érdekei húzódhatnak meg.

(Szerkesztette: Szabó Márk, Agócs Endre)

A jövő évtől kezdve hivatalosan is elhárul minden akadálya annak, hogy női katonák is tagjai legyenek az amerikai hadsereg különleges alakulatainak. Ashton Carter védelmi miniszter a Pentagonban megtartott beszédében kiemelte, hogy ezentúl ugyanolyan eséllyel kerülhetnek be nők a katonai egységekbe, mint férfi társaik.

Az új szabály értelében a különleges alakulatoknak, így akár a haditengerészet elit kommandójának (NAVY SEALs) is lehetnek női tagjai.

“Nem lesznek kivételek. Amíg megfelelően képzettek, és az előírásoknak is eleget tesznek, ők is hozzájárulhatnak munkánk sikerességéhez olyan területeken, ahol eddig ezt nem tehették meg”

– nyilatkozta Carter.

Az új szabály bevezetését számos lépés előzte meg az elmúlt években, amelyek a hadseregben tapasztalható nemi diszkriminációt igyekeztek megszüntetni, ezzel pedig a nők szerepvállalásának lehetőségeit próbálták kiszélesíteni. E sorba illeszkedik az a két női katona, akik az év elején történelmet írva sikeresen elvégezték a Ranger Iskola (Ranger School) képzését.

Fontos megjegyezni, hogy az új törvény hatályba lépése előtt a Kongresszusnak harminc nap áll a rendelkezésére a jogi felülvizsgálatra. Ugyanennyi idő illeti meg a hadsereget is, hogy felkészüljön a szabály bevezetésével járó változásokra.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsa minden évben egyszer, a naptári év utolsó hónapjaiban hív össze találkozót. A külügyminiszterek idén december 3-án és 4-én tárgyalnak a szervezet 22. ülésén Belgrádban, az EBESZ soros elnökének, Ivica Dačić szerb külügyminiszternek a meghívására. A találkozón összesen 40 állam külügyekért felelős minisztere képviselteti magát három kontinensről: Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából.

A tárgyalások fő témáit az Ukrajna körül kialakult helyzet, a migráció, a terrorizmus és a tágabb értelemben vett európai biztonság képezik. Az ülés ugyanekkor előkészíti a soros elnökség Németország általi átvételét.

A konferencia előtt Ivica Dačić kiemelte az EBESZ Nyugat-Balkánon a térség stabilitásáért végzett hat helyi missziójának (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, és Szkopje) fontosságát. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: a térséget sújtó problémák komplexitása miatt minden ország érdeke az együttműködés folytatása és megerősítése.

Az ülés első napján a Parlamenti Közgyűlés elnöke, Ilkka Kanerva felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megoldást kell találni az ukrán válságra, a migrációra és terrorizmus jelentette veszélyre egyaránt. „Ha nem tudunk kiterjedt lépéseket tenni most, hogy a Helsinki záróokmány 40 éves lett és a fenyegetések alapjaiban rázzák meg a biztonságunkat, vajon mikor leszünk rá képesek?” – tette fel a kérdést az országok külügyminisztereinek címezve.

Az EBESZ hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó Minszk csoportja is összeült. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, John Kerry amerikai külügyminiszter és Harlem Désir Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára közös nyilatkozatban elítélte a helyzet eszkalációját és sürgette a békés megoldást.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt a konferencia első napján. Mogherini egy bilaterális tárgyalás keretében találkozott Szergej Lavrovval, hogy a szíriai helyzetről és a békefolyamatról, valamint az ukrán válságról és a minszki megállapodás kivitelezéséről egyeztessenek.

A miniszteri tanácsnak ülésének élő közvetítése az EBESZ honlapján elérhető.

Amíg a világ és a sajtó figyelme a Szíriában lelőtt orosz SzU-24-es vadászbombázó körüli eseményekre koncentrál, a szomszédos Irak területén egy kisebb szárazföldi offenzíva indult Ramádi felszabadításáért.

Az offenzíva november 25-én, szerdán kezdődött, és az iraki haderő szárazföldi alakulatai – melyek számára kulcsfontosságú légi támogatást nyújtottak az Egyesült Államok által vezetett Iszlám Állam elleni koalíció tagjai – sikerrel elfoglalták a Ramáditól észak-nyugatra fekvő „Palesztin hidat”, ami a terrorszervezet számára logisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A koalíció és az Iszlám Állam elleni amerikai Operation Inherent Resolve hadművelet szóvivője, Steve Warren ezredes megerősítette, hogy a szerdai siker egy nagyobb művelet része, mely számos más városra is – Bajdzsi, Fallúdzsa, Mahmúr, Moszul, Szindzsár, Szultán Abdullah és Tell-Áfár – kiterjed.

Ramádi Anbár tartomány központja, ahol a 2006-ban lezajlott felkelők elleni műveletek a legvéresebb harcok közé tartoztak, melyek során megközelítőleg 70 amerikai katona vesztette életét. A város még májusban az Iszlám Állam fennhatósága alá került, ez a hír pedig sok amerikai veterán számára csalódás volt, ezért a Ramádi elleni offenzíva a koalíció morálján is javíthat.

A Ramádi felszabadításáért küzdő iraki alakulatok létszáma jelenleg 8000 és 10 000 fő között mozog, míg a várost védő Iszlám Állam erői a becslések szerint az 1000 főt sem érik el. „Arra számítunk, hogy az irakiak hamarosan végeznek a műveletekkel, […] értesüléseink szerint az iraki kormány már kidolgozta a tartomány stabilizációjára vonatkozó terveket” – nyilatkozta Steve Warren.

November 27-én, a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a “Biztonságpolitikai Szakmai Kupa” nevet viselő vetélkedő, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara adott otthont. A rendezvényt a HHK dékánja, Dr. Boldizsár Gábor ezredes nyitotta meg, majd ezt követően kezdetét vette a különböző ügyességi feladatokból, valamint a biztonság- és védelempolitikához kötődő szellemi vetélkedőből álló verseny, amelyen a résztvevők összemérhették elméleti tudásukat és ügyességüket.

A rendezvény ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult, amelyen a Kupa zsűrije (Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke, Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke, valamint Dr. Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke) átadta az értékes nyereményeket és a Kupát. A jutalmakat a Magyar Hadtudományi Társaság, a honvedelem.hu szerkesztősége, a Biztonságpolitikai Szakkollégium, valamint az Antall József Tudásközpont ajánlotta fel.

A vetélkedő végeredménye:

• Első helyezett: NKE-HHK csapat (Juhász Anita, Szabó Albert, Jorge Kristóf Asqui, Kukovics Mihály);
• Második helyezett: A három testőr csapat (Al-Agha Cintia Asoum, Bartók András, Czottner Balázs, György Dániel);
• Harmadik helyezett: Black Friday csapat (Ottmayer-Réti Bence, Bene Róbert, Budai Roland, Géczi Attila);
• Negyedik helyezett: Tudósok csapat (Horváth Tamás, Takács Dávid, Ludányi Ágnes, Tóth Hanna)

Ezúton köszönjük a csapatok részvételét és a felsorolt szervezetek támogatását, egyúttal gratulálunk az elért eredményekhez!

Michal Jach, a lengyel parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Lengyelország a fegyveres erők létszámának 50%-os növelését tervezi, melynek révén a jelenleg nagyjából 100 000 fős haderő 150 000 főre bővülne. Már az előző lengyel kormány is ígéretet tett arra, hogy a védelmi költségvetésük növelésével el kívánják érni a GDP-hez viszonyított 2%-os NATO-elvárást, és ezzel párhuzamosan jelentős haderőfejlesztési programba fogtak.

A tervek mögött a fegyveres erő alkalmazásától sem visszariadó orosz külpolitikával kapcsolatos aggodalmak húzódnak meg, amit alátámaszt az is, hogy az új lengyel vezetés a megszokottnál keményebb retorikával él Oroszországgal szemben. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Oroszországot Lengyelország ellenségének nevezte, és a kormány több tagja is gyanakodva tekint az orosz külpolitikára.

Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter célul tűzte ki a lengyel fegyveres erők teljes átalakításának minél gyorsabb végrehajtását. Michal Jach szerint a haderő tervezett növelése ennek a mélyreható reformnak lenne a része, melyre a Lengyelország területi integritását garantáló műveleti képesség elérése miatt van szükség.

November 23-án az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosságra hozta a Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálatát. A dokumentum alapvető célja, hogy a 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiában meghatározott általános és fejlesztési irányelveket az elmúlt évek történéseinek fényében áttekintse, illetve ha szükséges módosítsa azokat.

Öt esztendővel ezelőtt a konzervatív Cameron-kormány a gazdasági válság okozta deficit kiegyensúlyozása érdekében jelentős költségcsökkentést, átszervezéseket, valamint egyes beszerzések átütemezését irányozta elő. Az elmúlt évek negatív biztonságpolitikai tendenciái azonban arra sarkallták a politikai vezetőket, hogy – elsősorban a beszerzések terén – némileg növeljék  a 2015-2020-as időszak katonai kiadásait. A gyorsreagálási képesség fejlesztésére szánt plusz 12, összességében 178 milliárd font előnyeit főként a légierő és a haditengerészet fogja élvezni.

Az Egyesült Királyság a korábban ígért nyolc helyett 24 darabbal több F-35-ös vadászbombázót kíván beszerezni, így a tervek szerint 2030-ra 138 darab ilyen típusú repülőgéppel fog rendelkezni. Emellett döntés született a jelenleg rendszerben álló Eurofighter Typhoon vadászbombázók élettartamának 2040-ig történő megnöveléséről, valamint további két Typhoon század felállításáról is. A haditengerészet új zászlóshajója, az HMS Queen Elizabeth 2020-as üzembe helyezése mellett a következő időszakban kilenc darab P-8 Poseidon haditengerészeti járőrrepülőgép beszerzése várható, melynek elsősorban a tengeri határvédelemben lesz kulcsszerepe. Ezen felül a hajópark további része is jelentősen átalakul, hiszen az elképzelések szerint a következő évtized közepére megjelenő Type 26-os hadihajók mellett 19 darab modern romboló, illetve fregatt fog hozzájárulni a brit fegyveres erők haditengerészeti feladatainak minél eredményesebb ellátásához.

A korábbi tervekhez képest több F-35-ös fog brit zászló alatt repülni. (A kép forrása: aviationnews.eu)

A szárazföldi alakulatok tekintetében elsősorban az újabb átszervezés jelenti a legnagyobb változást. Az elkövetkező években kialakításra kerül két darab 5000 fős gyorsreagálású gépesített lövészdandár. Az Egyesült Királyság célja, hogy segítse szövetségeseit a terrorellenes küzdelemben, ezért a terveik szerint kiképzési és támogatói feladatok lebonyolítása érdekében néhány tapasztalt zászlóaljukat felajánlják számukra, hogy az elmúlt időszakban történt terrorcselekményekhez hasonlók többé ne fordulhassanak elő.

A Közel-Keleten tapasztalt instabilitás megfékezése érdekében az Egyesült Királyság jelentősen mértékben kívánja növelni jelenlétét a térségben, ennek első lépéseként a helyi kormányzat segítségével és támogatásával Bahreinben egy új, állandó támaszpontot hoznak létre, melynek alapkőletételére november 1-én került sor. Emellett a világ egyéb pontjain kialakuló konfliktusok stabilizálása érdekében a britek a tervek szerint megduplázzák az ENSZ békeműveleteiben résztvevő katonák számát.

Phil Hammond brit és Khalid bin Ahmed Al Khalifa sejk bahreini külügyminiszter november 1-én, a manámai támaszpont alapkőtételén. (A kép forrása: bbc.com)

A szakértők és a politikusok egyaránt pozitívan fogadták a megjelenő dokumentumot és annak célkitűzéseit. David Cameron egy november 24-i interjújában kifejtette, hogy partnereik, köztük az Egyesült Államok és személyesen Barack Obama elnök is elégedettségét fejezte ki az Egyesült Királyság terveivel és döntéseivel kapcsolatban. A szakma részéről Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet igazgatója, Malcolm Chalmers „pozitív elmozdulásként” értékelte a dokumentumot, különösen az elmúlt öt esztendő tükrében, amely nagyrészt leépítésekről és csökkentésekről szólt.

(Szerkesztette: Agócs Endre)

Szerbia külpolitikai stratégiájának meghatározó eleme az Oroszország és a nyugati szövetségi rendszer közötti folyamatos egyensúlykeresés. A balkáni állam évek óta törekszik arra, hogy miközben sikeresen viszi előre euro-atlanti integrációját, történelmi hagyományai és gazdasági kapcsolatai miatt Moszkvával való jó viszonyát sem hanyagolja el. A közelmúltban került sor mind a szerb miniszterelnök oroszországi tárgyalásaira, mind a NATO-főtitkár belgrádi látogatására, valamint Szerbia az uniós integrációban is a korábbinál szorgalmasabban lépeget előre. Mindezen fejlemények pedig felvetik a kérdést: meddig tartható fenn az egyensúlyozás Kelet és Nyugat között?

„Szerbia sokat tanulhat a Nyugattól, de a Kelet is szolgálhat modellként számára” – nyilatkozta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök moszkvai útja során. Szerbia számára történelmi kapcsolatai miatt fontos a baráti viszony Moszkvával, de október végi látogatásán az államfő még erőteljesebb gazdasági érdekeket világított meg, így a Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel való tárgyalásait is elsősorban kereskedelmi jellegű kérdések határozták meg. Ennek jele, hogy 2015 első felében a két ország közötti forgalom meghaladta az egymilliárd dollárt, és ezzel – a rangsorban Németországot illetve Olaszországot követve – Oroszország vált Szerbia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé. A két állam közötti együttműködés az energiaszektorban is erős, ugyanis az orosz Gazprom többségi tulajdonában álló szerb olaj- és gázipari vállalat, a NIS (Naftna Industrija Srbije) további délkelet-európai terjeszkedése mindkét fél számára prioritás, valamint a közeljövőben orosz energetikai vállalatok (Gazprom, Lukoil) is megjelenhetnek a balkáni országban. A gazdasági kérdések mellett a két ország közötti politikai (elsősorban Koszovó blokkolása a nemzetközi intézményekben) és katonai kapcsolatok megvitatása is a háromnapos út részét képezték, mely utóbbi részeként megegyezés született arról, hogy a szerb fél orosz gyártmányú haditechnikai eszközöket vásárol. „Nem akarunk senkivel konfliktust, de felkészültnek kell lennünk” – magyarázta Vučić a fegyverek beszerzésének okát, hiszen a kormányfő szerint azok elsősorban a regionális erőegyensúly fenntartását, valamint a szerb haderő modernizálását célozzák. Szerbia hintapolitikájára utal az is, hogy a fegyverkereskedelmi megállapodás aláírásával közel egy időben 99 szerb katona vett részt az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének Európai Parancsnoksága (U.S. Army Europe) által 16 NATO-tagállam és partnerország részére szervezett Combined Resolve V elnevezésű németországi hadgyakorlaton.

A miniszterelnök moszkvai tárgyalásait követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tett látogatást Belgrádban. Marko Milosević, a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) elemzője szerint a főtitkár látogatása nem is jöhetett volna jobbkor. Ez ugyanis megfelelő lehetőséget biztosított arra, hogy Szerbia hangsúlyozza a kollektív védelmi szervezethez fűződő baráti kapcsolatát, ugyanakkor megerősítse a 2007 óta hatályban lévő katonai semlegességét is.

Szerbia konstruktív és kiegyensúlyozott viszonya a NATO-val pozitív előrelépésnek tekinthető, hiszen az 1999-es bombázások mélypontot jelentettek kapcsolataikban, és a szerbek Koszovó elvesztését is a védelmi szervezet számlájára írják. Az enyhülés kezdetét az ország NATO békepartnerségi programjába (Partnership for Peace) történő 2006-os csatlakozása jelentette, amitől Szerbia elsősorban hadiipara modernizálását remélte. Stoltenberg nyilatkozatában üdvözölte Szerbia nyugati elköteleződését, ezzel párhuzamosan viszont kijelentette, hogy tiszteletben tartja Oroszországgal való jó kapcsolatainak megőrzésére irányuló törekvését is.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár müncheni találkozója 2015 februárjában. (A kép forrása: nato.int)

Medvegyev viszont korántsem ezt a pragmatikus hozzáállást képviseli a Nyugat és Kelet között egyensúlyozó Szerbiával kapcsolatban. Véleménye szerint az Európai Bizottság célja a 2000 óta hatályos orosz-szerb szabadkereskedelmi zóna felbontása, és általában a két ország gazdasági kapcsolatainak gyengítése. Statisztikák ugyan alátámasztják, hogy Szerbia korántsem használja ki a kereskedelmi megállapodás nyújtotta előnyöket, az továbbra is a külföldi befektetéseket vonzó ütőkártyaként szolgál.

Uniós szakértők nem tartják veszélyforrásnak azt, hogy egy tagjelölt ország szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, hiszen jelenleg a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása jelenti a kulcsot az integráció sikeres folytatásához. Ennek ellenére számos elemző figyelmeztet arra, hogy ez a taktikázás nem tartható fenn hosszú távon, Szerbia ugyanis könnyen két szék közül a pad alá eshet. Belgrád végső döntését valószínűleg a következő évek politikai és gazdasági folyamatai – elsősorban az állam euro-atlanti integrációja és a nagyhatalmi politika – fogják befolyásolni és eldönteni.

(Szerkesztette: Ozorai Fanni, Agócs Endre)

Az Antall József Tudásközpont által szervezett Vitacore – Biztonságpolitika, Szerintünk című vitakör december 1-i alkalmának témája a Kína és Tajvan közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődése.

66 év után először találkozott Kína és Tajvan vezetője (Hszi Csin-ping és Ma Jing-csiu), 2015. november 7-én Szingapúrban. Mit jelent ez a találkozó Kína és Tajvan számára? A függetlenedés vagy az egyesülés irányába tartanak hosszú távon? Ha szeretnéd elmondani a véleményed a kérdésben, gyere el a VitaCore következő alkalmára 2015. december 1-jén, ahol lehetőséged nyílik körbejárni a témát moderátorunk, Szentesi Ambrus Gábor, a Pannon Egyetem doktorandusz hallgatója segítségével.
A rendezvényre hallgatók jelentkezését várjuk!

A rendezvény helyszíne: NKE, Ludovika Campus, 2. emelet VI. előadóA rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken tudsz: www.ajtk.hu/regisztracio

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a következő rendezvényére, melynek címe:

“A magyar kibervédelem aktuális helyzete”

Előadók:

– Prof. Dr. Kovács László ezredes, egyetemi tanár
– Szentgáli Gergely, biztonság- és védelempolitikai szakértő

Időpont: 2015. december 8. – 16:00

Helyszín: 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.