Biztonságpolitika

A Ryanair 2018. október 31-én elindította az első, Budapestet Ammánnal összekötő közvetlen légi járatát. A Jordán fővárosba a téli menetrendben heti két alkalommal, szerdán és vasárnap lehet eljutni az ír diszkont légitársaság jóvoltából.

A Kecskemét közelében lakók életének része, hogy néha harci repülőgépek utánégetőjének döreje veri fel a környezetük csendjét. A zaj sajnos elválaszthatatlan a repüléstől, főként annak katonai ágától, hiszen az utasszállítókkal ellentétben a vadászgépek tervezési szempontjai között nem szerepel a minél csendesebb üzem.

Partnerkapcsolatok

2018. október 1.: Közös nyilatkozat (Rácz-Nagy Judit)

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk közös nyilatkozattal üdvözölte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt, előző napi macedón véleménnyilvánító népszavazás eredményét. A hosszadalmas névvitát eldönthető referendum Athén és Szkopje között történelmi jelentőségű lehetőséget biztosítana Szkopje számára, hogy egyenrangú partnerként csatlakozhasson a transzatlanti és európai közösséghez. Amennyiben a kormány kezdeményezi az alkotmánymódosítást, a délszláv országot Észak-Macedóniának fogják nevezni, és kezdetét veheti Szkopje euroatlanti integrációs programja.

2018. október 4.: Kibertámadás a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellen (Lendvai Tünde)

Hollandia a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) elleni támadásról értesítette a NATO tagországok védelmi minisztereit. Az Egyesült Királyság és Németország nemzetbiztonsági szervei meghiúsították a támadást, és még a művelet kivitelezése közben azonosították az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) tevékenységét. Az Egyesült Királyság információi alapján a GRU áll több összefüggő kibertámadás mögött világszerte, melynek oroszországi célpontja is volt. Az orosz hibrid hadviselés ezen formája a civil lakosság számára is érezhető, emellett hatalmas gazdasági károkat okoz a megtámadott országnak. Ezért a NATO teljes mértékben kiáll az Egyesült Királyság és Németország kormányának nyilatkozata mellett, amelyben felszólították a moszkvai vezetést, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogszabályokat, és ne hátráltassa a nemzetközi szervezetek működését.

Oroszországhoz köthető több olyan hibrid támadási eset, amelyben beavatkozás történt egy ország választási rendszerébe vagy nagy mennyiségű dezinformációval befolyásolták a közvéleményt. A NATO emiatt tovább erősíti elrettentő védelmi képességeit, különös tekintettel az új Kibervédelmi Operatív Központ (Cyber Operations Centre) felállítására, melyről szintén október negyedikén tárgyaltak védelmi miniszteri szinten. A központ létrehozásával NATO irányítás alá integrálják a tagállami kibervédelmi képességeket, amely elősegíti a kibertérben végrehajtott műveletek hatékonyságát.

2018. október 11.: A NATO helyettes főtitkára izraeli parlamenti delegációval találkozott (Petróczki Márk)

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a NATO–Izraeli kapcsolatokról tárgyalt a Knesszet elnökével és a Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottságának tagjaival. Az izraeli delegáció emellett találkozott további NATO-vezetőkkel, illetve meglátogatták az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot is. Izrael nem tagja a Szövetségnek, hanem annak 1994-ben létrehozott, Mediterrán Dialógus elnevezésű együttműködésének a tagja.

2018. október 12.: Magyarország növeli a tudományos együttműködését a NATO-val (Nemcsényi Angelika)

Tudósok és szakértők tartottak NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) információs napot Budapesten október 11-én. Magyarország vezeti jelenleg azt az SPS projektet, ami a különböző tömegpusztító fegyverek elleni védelemmel foglalkozik.

Az információs napon hazánk és a NATO a jövő potenciális kutatási témáival is foglalkoztak, úgy mint a kiberbiztonság, a határvédelem és a környezetvédelem.

Dr. Sztáray Péter (KKM, államtitkár) szerint a növekvő számú fenyegetések arra ösztönzik a részes államokat, hogy fűzzék szorosabbra együttműködéseiket, és reméli, hogy a magyar kutatók és szakértők több kutatásban vehetnek részt a jövőben, ezzel erősítve a régió biztonságát.

Dr. Antonio Missiroli (az új biztonsági kihívásokért felelős főtitkárhelyettes) megállapította, hogy az SPS program a NATO egyik legértékesebb szövetségesi eszköze; elvégre a tudomány nem csak a kísérletekről, hanem az együttműködésről és a partnerségről is szól.

2018. október 12.: NATO főtitkár amerikai repülőhordozóra látogatott (Nemcsényi Angelika)

Jens Stoltenberg, NATO főtitkár október 12-én ellátogatott az amerikai haditengerészet Harry S. Truman repülőhordozójára. Az USS Truman a NATO legjelentősebb gyakorlatán vesz részt, a Trident Juncture-on, csatlakozva másik hatvan szövetséges hajóhoz.

A főtitkár megköszönte a hajó legénységének szolgálatát, hangsúlyozta, hogy az USS Truman mindennapos  elrettentést biztosít, és segíti a tengeri összeköttetések megtartását. Üdvözölte, hogy a hordozó részt vesz a gyakorlaton, amely 1987 óta az amerikai szállítmányozó csoport norvég vizekhez való látogatását jelezte. Állítása szerint a gyakorlat egyértelmű üzenetet küld a szövetségesi szolidaritásról, és arról, hogy a NATO készen áll minden fenyegetés elhárítására. Kiemelte a tengerészeti hatalom kulcsfontosságú szerepét a NATO megerősített elrettentésében és védelmében. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Atlanti-óceán egy híd Észak-Amerika és Európa között, és ezt védelmezni kell.

2018. október 18.: Macedónia egy lépéssel közelebb a NATO tagsághoz (Nemcsényi Angelika)

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (hamarosan életbe lépő döntés szerint Észak-Macedónia) nagy lépést tett a NATO csatlakozás felé, október 18-án megkezdték a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat. A tárgyalások lefednek politikai, katonai és jogi kérdéseket is. A tárgyalások vezetője Alejandro Alvargonzález, a politikai és biztonságpolitikai főtitkárhelyettes. A legutóbbi tárgyaláson Jens Stoltenberg a következőt nyilatkozta: “Ha az összes alkotmányos változás megtörténik, és az új név is hivatalossá válik, aláírhatjuk a csatlakozási protokollt”.

Macedónia már korábban is dolgozott együtt a NATO-val, támogató szerepe volt több afgán és koszovói műveletben is.

2018. október 21.: A NATO segíti erősíteni Irak erőtervezési képességeit (Rácz-Nagy Judit)

Október 15. és 18. között került megrendezésre Bagdadban egy négy napos interaktív kurzus az iraki biztonsági erők számára, nemzetbiztonsági stratégiában tervező és missziót véghez vivő képességük megerősítése céljából. Több mint 40 iraki szakértő vett részt a workshopon, főleg az iraki Védelmi Minisztérium igazgatóságáról: tervezési, logisztikai, emberi erőforrás, pénzügyi és kommunikációs osztályokról, illetve az ISIS ellen létrejött globális koalíció (Global Coalition to Defeat ISIS) képviselői is jelen voltak.

A stratégiai irányelvek analízise az első lépés a teljes körű védelmi tervező folyamatnak, amelynek célja az Iraki Biztonsági Szervek felkészítése a jövőbeli kihívásokra. „A NATO meghatározó partnerként működik közre a projekt megvalósításában.” – jelentette ki az Iraki Hadsereg Tervezési Igazgatóságának parancsnoka, Adel vezérőrnagy .

„Az Iraki Biztonsági Szervek nem szenvednek hiányt a gyakorlati tapasztalatokban. Bár ez olyan terület, amelyet alakítani és mélyebben kívánunk fejleszteni a minket körülvevő országokkal is. Számos országban a haderőtervezés egy karrierút a hivatásos katonatisztek számára. Fejlesztenünk kell a saját haderőtervező egységünket.” – jegyezte meg az Iraki Védelmi Minisztérium Civil-Katonai Együttműködési Igazgatóság vezetője, Samir vezérőrnagy. Bora Onen kiemelte, hogy a program elengedhetetlen elem a haderőnemek fejlesztésében, amely „iraki megoldásokat” kíván. Az előrehaladáshoz kiváló szaktudással rendelkező személyekre, hadászati struktúrák felállítására, a haderőnemek képességeinek fejlesztésére van szükség, eszközökkel és továbbképzésekkel – a költségvetésnek megfelelően. Előreláthatólag 2018 novemberében és decemberében újabb műhelymunkák várhatóak Bagdadban.

2018. október 31.: A NATO-Oroszország Tanácsának ülése (Szabó Orsolya Réka)

2018. október 31-én Brüsszelben ülésezett a NATO és az Oroszországi Föderáció közös tanácsa, melynek lényege a 29 szövetséges és Oroszország közelítése. A nagykövetek több témát is érintettek, például az ukrán konfliktust, a katonai tevékenységekkel kapcsolatos problémákat, a transzparencia hiányát és ennek kockázatait, illetve szó esett még Afganisztánról és a hibrid kihívásokról is. Az átláthatóság érdekében a két fél beszámolt egymásnak a jelenleg folyó, nagyszabású hadgyakorlatokról (Trident Juncture 2018 és Vostok 2018). Szó esett INF szerződésről is, amit Jens Stoltenberg még mindig döntőnek tekint az euroatlanti biztonság kérdésében, és kiemelte, hogy az Egyesült Államok eleget tesz azon kötelezettségeinek, miszerint a programjaiban mindig elsődleges az átláthatóság. Hozzátette, hogy egyetlen fegyverzetkorlátozó szerződés sem lehet hatásos, ha csak az egyik fél tartja be, és sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország nem hallgat a kérésekre, ezért sürgeti az országot, hogy haladéktalanul tegyen eleget a szerződésnek.

A NATO 2014. során felfüggesztette gyakorlati együttműködését Moszkvával az ukrajnai események miatt; a Krím illegális annexiójára és Kelet-Ukrajna destabilizációjára hivatkozva. Ezzel párhuzamosan a politikai dialógus megmaradt és ebben fontos szerepe van a NATO-Oroszország Tanácsnak, továbbá a katonai kommunikáció útjait is nyitva hagyták, hogy a közös biztonság megmaradhasson és a kapcsolat kiszámíthatóbb legyen.

Műveletek

2018. október 4.: Egyezmény a zadari repülési kiképzőközpontról (Szabó Orsolya Réka)

Október 4-én a bolgár, horvát, magyar és szlovén védelmi miniszter által aláírt egyezménnyel a felek megegyeztek egy többnemzeti különleges repülési központ megalkotásáról, amely Horvátországban, Zadarban fog megvalósulni. Az itt képzett személyzet a jövőben a különleges műveleti erőknél fog tevékenykedni és irányítani. A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeler szerint a program egy újabb lépés afelé, hogy a szövetség adaptálódjon a változó biztonsági környezethez és hogy a különleges erők hatásosan reagálhassanak a kihívásokra. A program lépésről lépésre fog felépülni és a kiképzési lehetőségek is fognak bővülni az idővel, így a NATO egy fontos és egyedülálló előnyt szerez magának. A központ várhatóan 2019 végén nyílik meg és a szövetség alkalmazkodóképességéhez és készenlétéhez járul majd hozzá.

2018. október 08.: A NATO főtitkára köszönetet mondott Szerbiának (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg köszönetet mondott Szerbiának, amiért az helyet adott a Srbija 2018 elnevezésű civil vészhelyzeti gyakorlatnak. A gyakorlaton közel 40 ország 2000 fős személyzete vett részt. Ez volt az eddigi legnagyobb Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ által szervezett gyakorlat, illetve az első, aminek Szerbia adott otthont.

Régi adósságomat tudtam le a napokban, amikor a csitári hegyek legismertebb csúcsára, a Nyitra fölött magasodó Zoborra kapaszkodtam fel. Nemcsak az érdekes panoráma, de két "kincs" is várt odafenn...

A fő látványosság, az 1896-os milleniumi emlékoszlop cseh legionáriusok által felrobbantani nem tudott (erdélyi gránitból készült!) talapzata ma az innen startoló siklóernyősök szélzsákját "hordozza". De várjunk csak! A kép bal alsó sarkában egy másik érdekes objektum figyel...

...ami nem más, mint a P-12-es méteres lokátor vontatott változatának kabinja és antennák nélküli antennaárbóca.

Ez pedig az emlékoszlop információs táblája, meglehetősen korrekt szöveggel. Ha az angol mellett magyarul is meglenne, egy szót sem szólhatna a magyarországi látogató.

Ez pedig a pár kilométerrel keletebbe lévő Alsócsitár községháza, melynek falán...

...emléktábla hirdeti, hogy Kodály Zoltán itt gyűjtötte az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt

Zord

Berlin hét darab, percenként 120 lövés leadására képes OTO 76/62 Super Rapid hajóágyút rendelt meg a Leonardo-tól, az öt majdan elkészülő újabb K130-as fregattjai számára. A Bundesmarine a számos technikai újítást felvonultató, a MEKO-A100 fregatt terveinek módosításával létrehozott 5 új hajójáért anno 1,2 milliárd eurót fizetett ki.  A 2008 és 2013 között szolgálatba állt 1800 tonnás egységek (BRAUNSCHWEIG [F 260], MAGDEBURG [F 261], ERFURT [F 262], OLDENBURG [F 263], LUDWIGSHAFEN AM RHEIN [F 264]) mellé egy további érkezik majd meg 2022-ben, míg a másik négy 2025-ig áll majd hadrendbe. Az új egységek nevei a KÖLN, EMDE, KARLSRUHE, AUGSBURG, és LÜBECK lesznek. Az újabb korvettek építését három cég végzi majd, így a 2 milliárd euró (2,4 milliárd dollár) értékű szerződésen a Lürssen Werft GmbH & Co. a ThyssenKrupp Marine Systems GmbH és a German Naval Yards Kiel GmbH osztozhat meg.

Oroszországban a repülőgép korszerűsítési programok természetesen kihatással vannak a sugárhajtóművek gyártására és fejlesztésére is. Október utolsó napjaiban derült ki, hogy Moszkva 22 darab NK-32-02-es sugárhajtóművet rendelt meg a modernizált Tupoljev Tu-160M2 és Tu-22M3M bombázógépei számára. Azonban a jóval korosabb Tu-95-ös is messze van még a szolgálat végétől, hiszen már dolgoznak a több mint fél évszázados múlttal rendelkező NK-12-es turbópropelleres hajtóművek továbbfejlesztésén. Az NK-12MPM-es változat természetesen erősebb lesz, de hatékonyságát a szintén új tervezésű AK-60T légcsavar is növelni fogja, melynek vibrációs szintje is jelentősen csökkenni fog. Az NK-12MPM nem csak a modernizációra kerülő Tu-95MSz-ek NK-12MV hajtóműveinek lehet az utódja, hanem a Tu-142-es tengeri járőrgépek NK-12MP variánsainak is. A Tu-142-ek modernizációs programja, mely nagyjából kéttucatnyi gépet érint, 2020-ra fejeződik be és ekkora már a flottát Tu-142MRM és Tu-142M3M változatok fogják alkotni. A Tu-95MSz változatokból nagyjából egy tucatnyi került korszerűsítésre eddig MSzM változattá és még majd kétszer ennyi átépítése szerepel Moszkva terveiben, a szolgálatban lévő 60-ból, így további 35 évnyi szolgálati időt prognosztizálnak a gépeknek.

Törökországban hivatalosa is elindult a hazai légvédelmi rendszer fejlesztése. Bár a nagy vihart kavaró orosz Sz-400-as komplexumok gyártása már folyik a török megrendelésre, Ankara terveiben egy saját légvédelmi rendszer létrehozása is szerepel. A Siper nevet viselő rendszer rakétájával az első indítást igencsak hamar, már 2021-ben végre szeretnék hajtani.

Két hányatott sorú ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú fregatt révbe ért, így Oroszország helyett, majd Indiában állhatnak szolgálatba. A négy új, továbbfejlesztett Projekt 11356М-osztályú fregattot az Orosz Haditengerészet részére rendelték meg, de az Oroszország és Ukrajna között elmérgesedett viszony miatt a hajók a meghajtást biztosító gázturbinák nélkül maradtak. Ezeket az ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú (Project 11356M) fregattok második hármas csoportjában tartozó egységeket (ADMIRAL BUTAKOV/360/, ADMIRAL ISZTOMIN/361/, ADMIRAL KORNILOV/362/) a kalinyingrádi Jantar Hajógyárban tervezték elkészíteni. Az első hírek a célzott vevőkeresésről még 2015 októberében láttak napvilágot, és Új-Delhi már akkor hajlandóságot mutatott a hat darabos mennyiségben már rendszeresített, 2003 és 2013 között épített TALWAR-osztály tervei szerint épített egységek, valamint egy negyedik fregatt megvásárlására is.

Ezek az egységek az Indiában már szolgálatba állított TALWAR-osztály továbbfejlesztett verziói, némi eltéréssel, amik (orosz állítás szerint) nem okozhatnak komoly problémát a hadrendbe állítás után. Természetesen hajtóművek nélkül kerültek volna leszállításra a fregattok, így az M90FR gázturbinák Ukrajnából történő beszerzésének terhét az indiaiaknak kellett magukra venni. Oroszországban a Szaturn tervezőiroda által ajánlott M90FP gázturbinák beépítése túl hosszú időt vett volna igénybe, ez az orosz flotta feszített fejlesztési tervébe úgy látszik nem fért bele. A hírek szerint az ukrán gázturbinák pótlására az orosz fejlesztők csak 2019-re lesznek képesek használható hajtóművet kifejleszteni. Mostanra kiderült, két egység, az ex- ADMIRAL BUTAKOV (360), valamint az ex-ADMIRAL ISZTOMIN (361) 950 millió dollár értékben került megvásárlásra India részéről. A hajókat az indiai haditengerészetnek 36 és 48 hónapon belül kell leszállítani.

Indiában még áprilisban elkészültek az első helyben nagyjavított Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázóval. Eddig a típusból 272 darabot rendelt Új-Delhi és ezekből csak az első 50 készült Oroszországban, a többit már helyben állították elő a Hindustan Aeronautics Ltd (HAL) üzemében. A nagyjavítás megvalósulásával azonban eddig kellett várni. Ezen munka folyamán azonban a régebbi példányoknál a kevésbé megbízhatónak bizonyult fedélzeti rendszereket nem építik vissza, hanem az idő folyamán kiforrottabbá válókkal cserélik le. Erre szükség is lehet, hiszen nem is olyan rég a repülőképes mennyiség 50%-ra csökkent le különféle berendezések meghibásodása miatt fellépett alkatrészhiány okán.

Múlt hét vasárnapján újra, immáron a harmadik (1. májusban, 2. szeptemberben) próbaútjára futott ki Kína első teljesen hazai építésű repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában. Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben.

A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. Közelmúltban megjelent, máig meg nem erősített hírek szerint, a flotta légiereje jelenleg nem rendelkezik két hordozófedélzeti repülőezred számára elegendő, vagyis 2 x 26 darab Shenyang J-15-ös vadászbombázóval. A nagyjából 40 darabos mennyiséggel is gondok vannak, a haditengerészet vezetése nem elégedett az üzemeltetési, valamint a harci képességeivel. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre új hordozón a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. A mostani harmadik próbaút során a fegyverzeti és kommunikációs rendszerek mellett a hordozó nyíltvízi utántöltési és készletfeltöltési próbáira is sort keríthetnek, hiszen kísérőjeként egy ellátóhajó lett kijelölve.

Kínában egy igen érdekes kialakítású tengeralattjáró került vízre nemrégiben. A nagyjából 50 méter hosszú és 5 méteres törzsátmérővel rendelkező egység igen alacsony toronnyal rendelkezik, ami a törzs hosszának második felében helyezkedik el. Fegyverzetre utaló nyílások nem fedezhetők fel a tengeralattjárón, valamint a felső kormánylapja is messze nagyobb mint az alsó, ami arra enged következtetni (az alacsony toronnyal és a kis mérettel együtt), hogy sekély vizekben történő alkalmazásra tervezték, talán különleges egységek számára.

Kína legnagyobb repülőbemutatóján és vásárán látható volt a Chengdu J-10B vadászbombázó is, immáron a vektorálható hajtóművel. A WS-10-es hajtómű ilyen irányú fejlesztéséről már egy jó ideje voltak információk, azonban most végre látható is volt.

Tajvanon sikeresen túl a sorozatgyártást megelőző vizsgálatokon a CM-32-es Cloud Leopard II, 8x8-as kerékképletű lövészpáncélos legújabb variánsa, a gyalogsági harcjármű. A gyalogsági harcjármű variánst a tornyával együtt a NCSIST (National Chung-Shan Institute of Science and Technology) alkotta meg. A toronyba a 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyú mellé egy azzal párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre fog kerülni. A gépágyúból nagyjából egy éve rendelt meg Tajvan 285 darabot 112 millió dollárért. A szigetország védelmi költségvetéséből az látszik, hogy 2020-ig 652 darab, különféle felszereltségű CM-32-es Cloud Leopard II-est szeretnének hadrendbe állítani, ebből 284 darab lesz a gyalogsági harcjármű változat.

A könnyű átszerelhetőségnek köszönhetően a 120 milliméteres aknavetőt hordozó, 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok is igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok. Ebben az évben bemutatásra került a CM-32-es Cloud Leopard II-es 120 milliméteres aknavetőt hordozó variánsa is. A deszanttérbe beszerelt, 1000 kilogrammnál némileg könnyebb rendszeren egyaránt elhelyezhető 81, vagy 120 milliméteres aknavető. Innen a szétcsúsztatható tetőpáncélzat kinyílása után hajható végre tűzfeladat.

Az Amerikai Haditengerészet 53 darab hajóról indítható RGM-84-es Harpoon robotrepülőgépét korszerűsíti. A Block II + verziós szintre módosított Harpoon hatótávolsága 248 kilométer és lehetőséget nyújt a célpont helyének módosítására az indítás megtörténte után is. Továbbá a pontosabbá vált inerciális navigációs rendszerének köszönhetően a műholdas navigációs rendszer zavarásakor is megfelelő a találati pontossága. 1977-tól kezdve több mint 7500 darab készült a Harpoon különféle változataiból, melyek kiállták az idő és a tárolási idő próbáját is. A 10 évig tartó tárolás után csak a szilárd tüzelőanyagú rakétamotor lebomló elemi miatt válik szükségessé a csere. A fedélzeti rendszereket érintő korszerűsítés 268000 dollárba kerül, ez messze olcsóbb, mint 1,4 millió dollárért egy új robotrepülőgépet venni. Főleg úgy, hogy a hajófedélzeti Harpoon-ok megbízhatósága messze jobb, mint a légi indítású változatoké. Ezeknél néhány 100 órányi repült óra után egy alapos átvizsgálás és rendszerellenőrzés válik szükségessé.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing F/A-18F Super Hornet

Aérospatiale SA 365F Dauphin 2

Boeing C-17A Globemaster III

Tupoljev Tu-134UBL

Eurocopter EC665 Tiger HAD

Boeing EA-18G Growler

Airbus A330 MRTT

McDonnell Douglas F-15D Eagle

AIDC AT-3

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Panavia Tornado ECR

Eurofighter EF-2000 Typhoon

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon

AMX International AMX

McDonnell Douglas A-4E Skyhawk

Hongdu K-8E Karokorum

Boeing RC-135W Rivet Joint

Mil Mi-24 Hind

Dassault Rafale C

Lockheed Martin F-22A Raptor

Agusta Westland Wildcat AH.1

Lockheed CF-104 Starfighter

Dassault Mirage 2000D

McDonnell Douglas F/A-18A Hornet

Bombardier/Raytheon Sentinel R.1

McDonnell Douglas KC-10A Extender

NHI Hkp14A

Fouga CM-170 Magister

Northrop F-5EM Tiger II

Embraer KC-390

McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier II

Dassault Rafale M

Panavia Tornado GR.4

Beech MC-12S EMARSS (350ER)

Agusta Westland Merlin HM.1

BREXIT

Október 16-án az EU főtárgyalója tájékoztatta az Brexit-tárgyalások állásáról a 27 tagú formációban ülésező Általános Ügyek Tanácsát. Szó esett többek között a Dominic Raab, brit brexit-miniszter és Michel Barnier közötti legutóbbi megbeszélésről. Az EU főtárgyalója szerint intenzívek a tárgyalások, de néhány alapvető fontosságú kérdés továbbra is lezáratlan. Ilyen az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés elkerülésének kérdése. Az uniós miniszterek hangsúlyozták az uniós tárgyalóküldöttség vezetője iránti bizalmukat, ennek ellenére elmondták, hogy minden eshetőségre fel kell készülni.

„Most a brexitről folytatott intenzív tárgyalások kulcsfontosságú szakaszába lépünk. Az elnökség számára a legfontosabb kérdés és a legnagyobb kihívás az EU27-ek egységének megőrzése. Michel Barnier, a brexitről tárgyaló uniós küldöttség vezetője folyamatos támogatásunkat élvezi.” – nyilatkozta Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/11/04e4e6d0-6af8-4586-48bb-ebd30106eeef.mp4

Összefoglaló az Általános Ügyek Tanácsának október 16-i üléséről. Forrás: consilium.europa.eu.

Az uniós vezetők október 17-én egy munkavacsora keretében tekintették át a tárgyalások állását. Az ülés előtt Theresa May, brit miniszterelnök tájékoztatta az EU27 vezetőit az Egyesült Királyság aktuális álláspontjáról. Mindez után az Európai Tanács (50.cikk) ülésén ismételten megerősítették az egység iránti elköteleződésüket, és feltétlen bizalmukról biztosították Michel Barniert a tárgyalások töretlen folytatására. Megállapították, hogy az intenzív tárgyalások dacára nem sikerült kellő előrelépést elérni a tárgyaló feleknek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy kész a főtárgyaló jelzése esetén rendkívüli európai tanácsi ülést összehívni a brexit témájában. Továbbá leszögezte, hogy a 21 hónapra tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása nem került elő a tanácsülésen, de ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek tartja, akkor bizonyos abban, hogy az uniós vezetők azt pozitívan fogadnák. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke valószínűnek tartja a 21 hónap megtoldását, ugyanis az véleménye szerint időt adna a hosszú távú kapcsolatrendszer kialakítására.

Az átmeneti időszak alatt, azaz 2020. december 31-ig a kapcsolatrendszer minimálisan változna csak. Ha azonban ez idő alatt sem sikerül megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról, arra az esetre szólna egyfajta „tartalékterv” az ír határ kapcsán, ami garantálná, hogy nem áll vissza a vámhatár. A tartalékterv részleteiről azonban még nem állapodtak meg a felek, így nem tudni, mi lenne benne és meddig tartana pontosan. A brit politikum egy jelentős része folyamatosan bírálja Theresa May brit miniszterelnököt, mivel egy korábbi kabinettag állítása szerint az átmeneti időszak 2021 végéig való kitolása több mint 15 milliárd fontba kerülne a szigetországnak. May szerint pedig már csak az ír határ kérdése van hátra, mivel a megállapodás már 95%-ban elkészült.

A miniszterelnök azt reméli, hogy a decemberi csúcs előtt sikerül megállapodni a határkérdésről is. Theresa May emellett ismételten elutasította egy újabb brexit-népszavazás ötletét, mivel azt a „politikusok szavazásának” tartja, nem az átlagpolgárokénak.

Védelempolitika

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen szerint fontos, hogy az Egyesült Királyság a brexit után is gond nélkül részt vegyen a projektekben a PESCO-n belül, illetve az Európai Unió misszióiban. Válaszként Gavin Williamson, brit védelmi miniszter azt nyilatkozta, mivel az Egyesült Királyságnak továbbra is fontosak maradnak az európai védelmi ügyek, ebben egyezségre fognak jutni a tárgyalások során.

Több mint 140 szakértő vett részt a Konzultációs Fórum a Fenntartható Energiáért a Védelmi és Biztonsági Szektorban elnevezésű konferenciasorozat második állomásán Varsóban, október 16-17-én. Az esemény célja az információk megosztása, az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság fejlesztése és a megújítható energia használata a védelmi szektoron belül. A lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint a rengeteg résztvevő azt mutatja, a zöldebb energiaforrások használata a védelmi szférában fontos ügy az Európai Uniónak.

Októberi nyilatkozatok, intézményi hírek

Federica Mogherini, kül-és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatot tett a Külügyek Tanácsának megbeszélését követőn az EU nevében a venezuelai válságról, megerősítve ezzel a Tanács 2018. májusában elfogadott következtetéseit. Nyilatkozatában felszólította a dél-amerikai ország kormányát, hogy tartsák tiszteletben a nemzetgyűlés tagjainak mentelmi jogát, biztosítsák a sajtószabadságot, valamint működjenek együtt az ENSZ-szel az emberi jogokat illetően. Az EU hangsúlyozta, minden segítséget megad a válság demokratikus rendezéséhez, a migrációs válság enyhítéséhez, és a jövőben is figyelemmel kíséri majd az események alakulását.

Október 15-én a Tanács 2020. április 17-ig meghosszabbította a 2017. április 16. óta működő EUAM Irak megbízatását, és 64,8 millió eurós költségvetést fogadott el az időszakra. A misszió tevékenysége három stratégiai célkitűzésre irányul. Szakmai tanácsadással segíti az iraki hatóságokat a biztonsági ágazati reform végrehajtásában, emellett felméri, hogy az EU mely területeken nyújthat még ehhez segítséget. Feladata továbbá, hogy koordinálja a reformhoz nyújtott uniós és tagállami támogatást. Az EUAM Irak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez is hozzájárul, tevékenységét egyéb, Irakban fontos szerepet játszó nemzetközi szereplőkkel, például a NATO-val együttműködve végzi.

Az Afrikából érkező migráció megfékezése

Az Európai Unió egyes országain, legfőképpen Görögországon és Olaszországon azután csökkent a nyomás, hogy létrejött az EU-Törökország megállapodás, és az Unió vállalta 6 milliárd euró kifizetését Törökországnak. A Politico megkérdezett több neves szakértőt is, hogy mondják el véleményüket arról, ha az Unió ekkora összeget költene el Afrikában is, akkor ott is orvosolható lenne átmenetileg a probléma. Dimitris Avramopoulos, a migráció, a belügyek és az állampolgárság európai biztosa azt nyilatkozta: „Európa harmadik országokkal való elkötelezettsége nem a pénzről szól. (…) A menekültügyi vagy migrációs válságokat nem fogja csupán a humanitárius segítségnyújtás megoldani.” Az előbb említett cikkre érkezett a Politico szerkesztőségéhez egy levél, ami többek között azt tartalmazta, hogy Európa azon gondolata, hogy lezárja határait, az cseppet sem csökkenti a migrációs nyomást Afrikában, sőt, fenntartják a segélyektől való függést és arra fogják késztetni az ott lakók tömegeit, hogy hagyják el saját otthonukat.

Uniós és ázsiai országok vezetői üzentek Trumpnak

Az Európai Unió vezetői ázsiai országok támogatását kérte az iráni megállapodások megtartásáért és a globális felmelegedés elleni fellépésért, ahol olyan országok voltak a résztvevők, mint Kína, Japán és Oroszország. Ezt nem lehet másként értelmezni, mint egy üzenetet az egyre inkább protekcionistább Egyesült Államok irányába.
Az 51 támogatói aláírás elég fajsúlyos ahhoz, hogy pártfogásba vegye a Világkereskedelmi Szervezetet, mert Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi szervezetből.

A szíriai polgárháború mielőbbi lezárásáról, és a harcokat követő újjáépítés politikai és gazdasági kérdéseiről folytattak tárgyalásokat az október 27-én, Isztambulban megrendezett négyhatalmi találkozón. A rendezvényt leginkább a résztvevők névsora tette érdekessé, ugyanis az asztanai folyamatban meghatározó szerepet játszó Moszkva és Ankara (Irán nem volt jelen az összejövetelen) első ízben tárgyalta meg a kérdést Berlinnel és Párizzsal együtt.

Egyetértés az alkotmányozás kérdésében

A megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón a négy jelenlévő ország vezetője (Angela Merkel, német kancellár; Emmanuel Macron, francia elnök; Recep Tayyip Erdogan, török; és Valagyimir Putyin, orosz elnök) egyetértett abban, hogy csakis politikai megoldás lehet az elfogadható olyan eszköz, amely a hét éve zajló véres konfliktus lezárásához vezethet. A részvevők továbbá felszólították az Alkotmányozó Bizottságot (az év elején Szocsiban megrendezett konferencián döntöttek a Bizottság felállításáról azzal a céllal, hogy előkészítse az ország új alkotmányát), hogy az év végéig készítse el az alkotmánytervezet szövegét. A konfliktusban részt vevő belső (kormányerők, lázadók), valamint külső szereplők (asztanai hármak, ENSZ, stb.) által elfogadott új alaptörvény jelentené az első lépést a háború utáni új politikai helyzet megteremtéshez.

A megbeszélésen résztvevő államok vezetői kiemelt figyelmet fordítottak a polgárháború lezárást követő újjáépítésre, valamint az idlíbi helyzetre.

Az ország újjáépítésének kérdésénél Putyin orosz elnök próbálta meggyőzni nyugat-európai társait arról, hogy érdemes nagyobb összegekkel támogatni Szíria újjáépítést. A német kancellár, bár kifejezte hajlandóságát az ország rekonstrukciójának támogatásával kapcsolatban, azt is kifejtette, hogy Berlin csak a politikai rendezést követően hajlandó érdemben foglalkozni az újjáépítés kérdésével.

A politikai rendezés homályos kérdése: Aszad

A találkozó azonban nyitva hagyta a háború utáni politikai rendezés kérdését. A felek az alkotmányelőkészítő munka felgyorsítására szólították fel a Bizottságot, ugyanakkor a találkozón nem foglalkoztak érdemben a damaszkuszi rezsim élén álló Bassár al-Aszad elnök jövőbeni sorsával. Az, hogy a találkozón elmaradt az Aszad elnökkel kapcsolatos kérdések mélyebb megvitatása, egyértelműen a tárgyaláson résztvevő hatalmaknak a damaszkuszi kormánnyal szembeni eltérő megítélésére vezethető vissza. Míg Moszkva (valamint a találkozón részt nem vevő Irán) szóban és tettekben (Oroszország a levegőből, míg Teherán a szárazföldön segítette győzelemre az Aszad elnök mögött felsorakozott szíriai erőket) egyértelműen Damaszkusz mögött áll, addig a nyugati hatalmak és Ankara (Törökország támogatásban részesített több, a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelő csoportot) az Aszad-rezsim mielőbbi távozást szeretnék elérni. A találkozón résztvevő négy hatalom vezetői továbbá megerősítették elkötelezettségüket Szíria területi integritása és egysége mellett; ez a kötelezettségvállalás Aszad elnök jövőbeni sorsa mellett az ország egyharmadát uralmuk alatt tartó kurdok kérdését is nyitva hagyta.

Kiállás a tűzszünet mellett

Az újjáépítés kérdése mellett az idlíbi események alakulására is jelentős figyelmet fordítottak a megbeszélés résztvevői. A közel-keleti ország északi részén található Idlíb tartomány maradt mára az Aszad-ellenes erők utolsó nagyobb bástyája. A kormányerők által a tartománnyal szemben megindítandó offenzíva réme komoly félelmet kelt Ankarában, illetve az Európai Unió számos tagállamának vezetésében. Idlíb tartomány ugyanis a megközelítőleg kilencvenezer itt tartózkodó Aszad-ellenes felkelőn túl (túlnyomó többségük egymással is ellenséges viszonyban álló erők, amelyek között éppen úgy megtalálhatóak a szekuláris ellenzék egységei, mint az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához köthető dzsihadista csoportok) három millió civilnek is otthont ad, akik egy esetleges támadást követően nagy számban menekülnének a közeli Törökországba. Ankara már jelenleg is megközelítőleg három és fél millió szíriai menekültnek biztosít menedéket Törökország területén.

Egy újabb nagyobb menekülthullám Törökország mellett akár az Európai Unió országait is elérheti; ennek fényében érthető az, hogy az európaiak és a törökök miért tesznek meg minden tőlük telhetőt az idlíbi vérfürdő megakadályozására. Az idlíbi katasztrófa elkerülése érdekében hozott erőfeszítések sorában kiemelkedik Erdogan török és Putyin orosz elnöknek az oroszországi Szocsiban megrendezett  találkozója, ahol a két államfő a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében a kormány- és az Aszad-ellenes erőket elválasztó demilitarizált zóna létrehozásáról állapodott meg. Mindezek ellenére nem nyugodtak le a harcok, az isztambuli találkozót megelőző napon hét civil veszítette életét Idlíbben, a kormányerők által végrehajtott tüzérségi támadás következtében.

Az előző napi eseményre is reflektálva a négy ország vezetője egy stabil és fenntartható tűzszünet kialakításra szólította fel a feleket. Továbbá abban is megállapodtak, hogy az ország egész területén biztosítani kell a segélyszervezetek akadálytalan munkáját. Emmanuel Macron, francia elnök a sajtótájékoztatót kihasználva felszólította Moszkvát, hogy a tűzszünet betartása érdekében gyakoroljon nyomást damaszkuszi szövetségesére.

Nyerésre álló Moszkva?

A cikk szerzőjének megítélése szerint az isztambuli találkozó egyértelműen Moszkva szíriai szerepének erősödést jelezte. Oroszország (illetve Irán) a maga javára tudja felhasználni az európaiak és a törökök egy megújuló menekülthullámmal kapcsolatos félelmét. Feltehetőleg a következő hónapokban Putyin elnök megpróbálja kihasználni az Ankarával és az európaiakkal szemben fennálló előnyét (menekülthullám elindítása) annak érdekében, hogy a polgárháborút követő szíriai rendezésben minél jobban érvényesíteni tudja Oroszország stratégiai érdekeit.

Túl azon, hogy a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program keretében beszerzett Airbus A319-es szállítógépek a honvédség légiszállító képességének régóta várt növelését jelentik, új távlatokat nyitottak a pilóták és repülőműszakiak előtt is. Erről beszélgettünk Ugrik Csaba dandártábornokkal, az Airbusoknak otthont adó MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnokával.  

- Az A319-esek beszerzésével együtt képzést is vásároltunk, amit úgy szeretnénk kihasználni, hogy elsősorban azokat képezzük át, akik a honvédségen belül vannak. - vázolta fel az első lépéseket Ugrik tábornok. - Először tehát azoknak a hajózóknak az átképzésével számoltunk, akik az An-26-ost repülték. Az új típus bevezetésével szükségünk volt olyan pilótákra is, akik a típusátképzés után egyenesen az Airbus kapitányi ülésébe ülhetnek. Őket a tapasztalt An-26-os gépparancsnokok közül választottuk ki. Természetesen gondoltunk arra, hogy külsősöket is bevonunk a projektbe. A külső toborzás arra irányul, hogy olyan embereket vegyünk fel, akik már rendelkeznek típusjogosítással az A320-as típuscsaládra, van tapasztalatuk és vállalják a katonai szolgálatot. Már vannak jelentkezők, olyan külsősök, akik szívesen jönnének egy későbbi időpontban. Ez egy kicsit hosszabb folyamat, de néhány fővel már tárgyalunk.

- A fiatalokat mindenképpen be akarjuk vonni – folytatta a parancsnok. - Elindítottunk egy olyan programot, hogy az NFTC-nek csak egy szakaszát végezzék el külföldön, és utána hozzánk kerülve szállítórepülőként folytassák tovább. Már most is van pályakezdő pilóta az Airbus-hajózók között, aki az Egyesült Államokban végezte az alapképzését, és amikor hazaérkezett, bekerült a csoportba. Azt gondolom, hogy ez jó ötlet volt. Miért? Mert amíg az An-26-oson egy bizonyos készség kellett a gép vezetéséhez és a kiszolgálásához, addig az Airbus egy szoftver alapú repülőgép. Ha azt nézem, hogy a fiatalok milyen nyelvi előképzettséggel rendelkeznek, az NFTC-n vagy Amerikában milyen színvonalú képzést kapnak, milyen a gondolkodásmódjuk, akkor ez pontosan elég volt ahhoz, hogy egy kezdő, akinek se vadász, se szállító háttere nem volt, a típusra üljön. Aki a tengerentúlon tanult, az hozza magával annak ismeretét, hogy hogyan készüljön fel egy összetett feladatra, hogyan hajtsa végre a különböző repülőterek megkövetelte eljárásokat és egyáltalán, a katonai géppel hogyan illeszkedjen a polgári repülés rendszerébe. A mi kezdőnk is ezt hozta magával, neki a típust kellett elsajátítania. A visszajelzések alapján jól döntöttünk.

*

A NATO-ban megszokott, hogy aki vadászgépen repül, annak egy bizonyos életkor elérése után lehetősége van arra, hogy szállítógépen folytassa pályafutását. A jövőben ezt a mintát követi a Magyar Honvédség is.

- Az An-26-os csapat és a fiatalok mellett van egy harmadik csoportunk, a Gripen pilóták csoportja. Most is van már volt Gripen-pilótánk az Airbuson és a jövőben is lesznek olyanok is, akik a JAS39-esről kerülnek át az A319-esre. Ők már tudják milyen egy negyedik generációs géppel repülni – glass-cockpit, fly-by-wire, rendszerkiszolgálás - nekik a szállítórepülés sajátosságait kell megtanulni – folytatta a hajózóképzéssel kapcsolatos terveket Ugrik tábornok, megemlítve azt is, hogy nagyjából ezt az utat - vagyis volt An-26-os és Gripen hajózók átképzését - követik a légierő legújabb típusa, a Dassault Falcon 7X esetében is.

- Még egy csoporttal számolhatunk – kanyarodott vissza az An-26-oshoz a dandártábornok. - Azokkal, akik az An-26-oson a „hátsó sorban” ültek, vagyis a fedélzeti technikusokkal, navigátorokkal és a rádiósokkal. Közöttük is vannak olyanok, akiknek már van előképzettségük, rendelkeznek kereskedelmi pilóta szakszolgálati engedéllyel. Felterjesztettünk az ÖHP-ra egy olyan javaslatot, hogy az ő bevonásuk is lehetséges legyen, hazai körülmények között. Nekik itthon kell megszerveznünk azokat a tanfolyamokat, amelyek után mehetnek a szimulátoros képzésre.

*

Az elméleti és szimulátoros képzésre, egy adott létszámra vonatkozó szerződés alapján Csehországban került sor, és az iskolaköröket is ott repülték a CSA cseh nemzeti légitársaságtól bérelt A319-eseken. Akik a közeljövőben még ennek a szerződésnek a keretében mennek, azok szintén Prágában kapják meg az alapképzést.

- Ugyanaz a cég biztosítja az oktatókat, amelytől a gépeket vásároltuk. Volt már itt cseh, angol, szlovák oktató. Érdekesség, hogy volt itt olyan cseh oktató, aki annak idején az én MiG-21-es oktatóm volt Prerovban, később a cseh nemzeti légitársaság Airbus-oktatója lett. Annak idején nekem a MiG-et, most a fiataloknak az Airbust oktatja – tért át a parancsnok a képzés kérdésére. - Amikor megvan az alaptréning, kezdődik az útvonalrepülés gyakorlása. Meg van határozva, hogy milyen útvonalra, milyen oktatói gárdával tudunk menni. Úgy választjuk ki a reptereket, hogy az adott pilóta tudjon gyakorolni. A repülőtereket A, B és C kategóriába sorolják forgalmi és eljárásbeli bonyolultságuk szerint. A kettő összefügghet, mert az eljárást befolyásolja, hogy hol van elhelyezve az adott reptér. Az A kategóriás reptér a legegyszerűbb, azzal kezdtük. Repül a növendék és az oktató és ugyanúgy viszik magukkal az utaskísérőket – akik szintén gyakorolják a saját feladataikat - mintha hadműveleti repülés lenne. Lépésről lépésre alapon az egyre bonyolultabb felé haladunk. Aki a szükséges számú repülést végrehajtotta, továbblép a B majd a C kategóriás reptérre. Aztán amikor a szakszolgálati engedélyért folyamodik, akkor ő már a C kategóriás reptérről is repül. Miután megvan a szakszolgálati engedély, az illető még nem teljesen kiképzett pilóta. Ahhoz még további repült órák szükségesek, de akkor már nem kell oktatóval repülnie, elég, ha a fülkében van egy teljesen kiképzett pilóta, aki szükség esetén segíteni tud. VIP-szállítás esetén ez az út nem járható, akkor két tapasztalt, oktatói jogosítással is rendelkező pilóta repül.

*

Egy új típus rendszeresítése a műszaki állomány átképzését is maga után vonja. Ez az A319-es esetében első körben tizenkét fős műszaki csoportot jelentett, akiknek az átképzése szintén Csehországban történt. Többnyire An-26-os műszakiakról van szó, de a Légijármű Javítótól és Szolnokról is érkezett ember. Náluk előzetes nyelvi felkészítésre is szükség volt, hiszen ők az orosz technikán dolgoztak napi szinten, ezután viszont az Airbus kézikönyveiben, utasításaiban kell eligazodniuk, amelyek angol nyelven íródtak.

- Egy motivált társaságról beszélhetünk – mondta Ugrik tábornok - akik megkapták az elméleti majd az OJT-t (On Job Training) formájában a gyakorlati képzést. Ehhez a logisztikai csoportfőnökség kötött üzemeltetési szerződést az Aeroplex-szel. Kettéosztottuk a társaságot. Amíg az egyik az OJT-n gyakorolta az előkészítést, addig a másik az Aeroplexnél gyakorolt, hogy hogyan kell például egy szűrőt vagy szivattyút cserélni. Ezzel a forgalmi karbantartást, előkészítést, hibaelhárítást (line maintenance) végezzük, az ennél mélyebb karbantartást, ahogy a Gripennél sem, úgy az Airbus esetében sem vásároltuk meg. Sem eszközben, sem tudásban. Két gép esetén gazdaságosabb, ha szerződés szerint egy tapasztalt cég csinálja. Miután a műszakijaink szakszolgálati engedélyt szereznek, továbbra is szerződésben maradunk az Aeroplex-szel, és őket bízzuk meg, ha a napi kiszolgálásnál nagyobb feladat kerül sorra. Amíg a saját embereink szakszolgálati engedélyt szereznek, addig úgy repülünk, hogy az Aeroplex embere is fent van a fedélzeten és meghibásodás esetén ő intézkedik.

*

Az Airbusok megjelenésével egy újabb beosztás betöltésére is embereket kellett toborozni, hiszen ezen a típuson szükség van légiutas-kísérőkre is. Ezt első körben belülről próbálták megoldani, de kezdeményezték a külső toborzást is.

- A jelenlegi légiutas-kísérők három irányból érkeztek a honvédségi Airbusok fedélzetére – tért át a légiutas-kísérők kérdésére a bázisparancsnok. Az első csoportot azok alkotják, akiket házon belül toboroztunk. Így lett például An-26-os rádiósból vagy adminisztratív vonalon dolgozó altisztből utaskísérő. Ők Csehországban kapták meg a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozó felkészítést, a többit pedig itthon, azoktól a szakszolgálati engedéllyel és oktatói jogosítással rendelkező légiutas-kísérőktől, akik egy hagyományos légitársaságtól érkeztek és megbízási szerződés alapján, ideiglenesen vannak nálunk. Ők alkotják az utaskísérők másik csoportját. A harmadik csoportot a szintén szakszolgálati engedéllyel és légitársasági tapasztalattal rendelkező légiutas-kísérők alkotják, akik magyar és ír fapados cégektől és az egyik öbölbeli légitársaságtól érkeztek és érkeznek a közeljövőben a honvédséghez. Mivel ők állományban lesznek, az altiszti akadémián végig kell csinálniuk a tizenegy hetes katonai alapképzést is. Van, aki ezen már túl van – kiváló eredménnyel - és már az elkövetkező hónapokra is vannak beiskolázott légiutas-kísérők.

A bázisparancsnok úgy véli, hogy a honvédség szociális hálója sokat nyom a latba, amikor valaki azt mérlegeli, hogy a civil szférából, a közforgalmi repülésről vált a katonai szállítórepülésre és légiutas-kísérőnek jelentkezik hozzájuk. A honvédségnél az adott hónapban teljesített repülések számától független, fix fizetésért repülnek a légiutas-kísérők, tehát biztos jövedelemmel lehet számolni. Tervezhető a szabadság és száz százalékos táppénz jár a betegszabadság idejére is. Ugyancsak sokat számít a család közelsége, ami nem mindig oldható meg, ha egy légitársaság külföldi bázisán kell dolgozni. Végül, a fiatalabb generáció egy része folyamatosan keresi a kihívást, az újabb feladatokat. Ők azok, akik azt a monotonitást szeretnék felváltani valami újjal, amelyet a megszokott útvonalak és gyors fordulóidők teljesítése jelent.

A jelentkezőkkel, ahogy a repülőgép-vezetőkkel és a műszakiakkal is, tanulmányi szerződést köt a honvédség, hasonlóan egy civil céghez, amely nagy értékű képzést ad a munkavállalóinak.

* * *

Fotó: Snoj Péter / honvédelem.hu, Magyar Honvédség, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. októberi számában jelent meg.

II. világháborús roncs került elő október 25-én a Dunából a folyó rekord alacsony vízállása miatt. A B-17-es roncsának megmentésénél ismét a Magyar Roncskutató Egyesület és az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis tagjai működtek közre.

Az előzetes várakozásoknak megfelelőn várhatóan november 8. csütörtökig tart a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a 2. futópálya (13L/31R) őszi karbantartása. Az éjszakai órákban nincs munkavégzés, ilyenkor a repülésbiztonsági szempontok miatt mind a két futópályával üzemel a budapesti repülőtér.

Napjaink feszült világpolitikai helyzetében számos biztonsági szakértő a Suwalki-folyosót tartja az egyik legforróbb pontnak Európa területén, ahol az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), illetve az Oroszországi Föderáció között a legnagyobb az esély egy nyílt katonai konfliktusra. Elemzésemben kísérletet teszek a térség biztonsági kockázati szintjének értékelésére.

A Suwalki-folyosó és annak katonai jelentősége

A katonai biztonsági elemzők által Suwalki-folyosónak nevezett térség gyakorlatilag a Lengyelország és Litvánia között húzódó 104 kilométeres határvonalat fedi le, melynek területe egy katonailag nehezen védhető, szűk földrajzi rész. Nevét a határ közelében található Suwalki településről kapta. Geopolitikai jelentősége kettős: egyrészt a Baltikum köztársaságai kizárólag ezen a rövid szakaszon rendelkeznek szárazföldi kapcsolattal a NATO és az Európai Unió többi tagállamával; Oroszország szempontjából pedig ez a régió választja el a kalinyingrádi területet a vele katonailag és politikailag is szövetséges Fehéroroszországtól.

A terület elsősorban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azon belül is Litvánia, Lettország és Észtország szempontjából jelent létfontosságú fenyegetést. Amennyiben a Suwalki-folyosó ellen Oroszország katonai műveletet indítana akár Kalinyingrád, akár Fehéroroszország területéről, rövid idő alatt könnyedén elvághatná a balti államokat Lengyelországtól, amivel ellehetetlenítené a szárazföldi utánpótlási vonalakat a NATO számára. Egy Baltikum elleni orosz invázió esetén az időfaktor kulcsfontosságú lenne annak érdekében, hogy az európai és az Európába telepített amerikai erők képesek legyenek a védekezésre, majd az ellentámadásra az agresszorral szemben. A Suwalki-folyosó elfoglalása ezt tenné lehetetlenné, gyakorlatilag védtelen célpontokká téve a Balti államokban található nemzeti és nemzetközi haderőket az invázióval szemben.

A konfliktus kockázatának mértéke

A NATO elemzői szerint azonban kicsi az esély a nyílt katonai műveletekre. Ahogy a 2014-es ukrajnai válság is megmutatta, Oroszország képes és hajlandó új típusú aszimmetrikus, illetve hibrid hadviselést folytatni, melyre még nem rendelkezik jelenleg megfelelő reagálási képességekkel a NATO. Litvániában Lettországhoz és Észtországhoz viszonyítva alacsony létszámú az orosz kisebbség, illetve földrajzilag sem a kockázatos régióban találhatóak. Mégis, az orosz konvencionális erők közelsége miatt valós kockázatokat jelenthetnek egy esetleges korlátozott aszimmetrikus művelet tekintetében. Egy válsághelyzet kialakításával a térségben Oroszország demonstrálni tudná az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyengeségét és a tagállamok kollektív védelembe vetett hitét.

Ezt a forgatókönyvet árnyalja, hogy bár az ukrajnai válság határozottan negatív hatásokkal járt a kelet-közép-európai térség biztonságára, ezzel együtt azonban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megerősítsék jelenlétüket a régióban; számos katonai alakulat telepítésével Lengyelországban, Romániában, illetve a Balti államokban. Ezenfelül az érintett tagállamok növelték a védelmi kiadásaikat és fokozták a haderejeik fejlesztését. Így Oroszország katonai agressziója Ukrajnában, amely a saját biztonságának biztosítására irányult, egyúttal az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keleti szárnyának megerősítésével és alapvetően az Egyesült Államok jelenlétének növekedésével járt.

2. ábra: A NATO erőinek elhelyezkedése a Suwalki-folyosó térségében. Forrás: joint-forces.com.

A lehetséges konfliktust befolyásoló tényezők

Egy, a Suwalki-folyosóban végrehajtott aszimmetrikus katonai művelet vagy felkelés végrehajtásának lehetősége azonban sokkal kockázatosabb, mint Kelet-Ukrajnában volt. Itt elsősorban három fő tényezőt lehet megállapítani: a kollektív védelem elvét, Fehéroroszország viselkedését és a jelenlévő etnikai kisebbségeket.

A magas fokú kockázat elsődleges és talán legfontosabb oka, hogy a katonai erő alkalmazása nem egy szövetségen kívüli semleges állam területén történne meg, hanem egy NATO tagállamén. Ez pedig hatalmas kockázatot rejt magában a felkelők konvencionális egységekkel és fegyverekkel való támogatását illetően, hiszen egy-egy „áttévedt” kalinyingrádi reguláris orosz alakulat elfogása gyakorlatilag az V. cikkely életbe lépésével járna.

Ezen az alapvető problémán túl természetesen az orosz katonai tervezőknek számolniuk kell még Fehéroroszország viselkedésével is. Az Alexander Lukasenko elnök vezette ország, bár tagadhatatlanul erős szálak fűzik Moszkvához, az utóbbi időben igyekezett a saját (még ha meglehetősen kis) mozgásterében a lehető legnagyobb távolságot tartani Oroszországtól, biztosítva a saját szuverenitását. Kérdéses lehet tehát, hogy a folyosó déli részén található ország milyen mértékben lenne hajlandó hozzájárulni egy, a közvetlen határai mellett végrehajtandó katonai művelethez.

Harmadik nehezítő tényezőként értékelném a már említett alacsony lélekszámú orosz kisebbséget a térségben, amely nem is közvetlen a Suwalki-folyosóban helyezkedik el.

3. ábra: Az orosz kisebbség elhelyezkedése és számaránya Litvániában. Forrás: commons.wikimedia.org.

Mind a NATO, mind pedig az Oroszországi Föderáció kiemelt helyen kezeli a Suwalki-folyosót a saját biztonságának szempontjából. Ezt alátámasztja, hogy az ukrajnai konfliktus kialakulása és eszkalálódása óta a felek számottevően megerősítették jelenlétüket a régióban és számos hadgyakorlatot tartottak a másik fél elrettentésére, úgy mint a „Zapad 2017” és a „Saber Strike 2018”.

A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az európai biztonsági helyzet jelenének és jövőjének szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a Suwalki-térségre a NATO–Oroszország viszonylatban, hiszen annak ellenére, hogy a sajtó és a közvélemény érdeklődése elsősorban Ukrajnára koncentrál, valójában ez a terület tekinthető Kelet-Európa egyik „legforróbb” pontjának.

A Mi-24-es évtizedeken át a csapatrepülők egyik jelképének számított. Harci helikoptereink ezen időszak alatt körülbelül 80 ezer órát töltöttek a levegőben. Összefoglaló a típus hazai történetéről.

A Wizz Air, Európa leggyorsabban növekvő légitársasága elindítja legújabb útvonalait budapesti bázisáról. Az egyesült királyságbeli Doncaster október 29-től, az izraeli Eilat pedig november 9-től érhető el Budapestről hetente két járattal.

Mivel fotózni nem akkor megyek, amikor szép idő van, hanem amikor ráérek, az októberi nagygépes bejegyzésbe napfényes és szürke időben készült képek egyaránt kerültek. Ez nem csak a hol ilyen, hol olyan októberi időjárásban lőtt ferihegyi képekre érvényes, hanem azokra a tíz évvel ezelőtt, Grazban készült fotókra is, amelyekből a bejegyzés másik felét állítottam össze. 

Ferihegyi napkelte egy érkező Wizz Air járattal.

A használatos pálya a 13L, oda tart a Belavia tömzsi B737-500-asa.

Futóbehúzás és kifordulás a spotter domb előtt.

Kargó 757-es a FedEx színeiben.

Az éjszakai órákban érkezett Budapestre a Bluebird Nordic sötétkék teherszállítója.

Az USAF Delaware állambeli Dover légierő bázisáról érkező teherszállító Boeing 767-es. Az Air Transport International sharkletes gépe valaha az American Airlines flottáját erősítette.

Ez a 767-es most is az American Airlines flottájához tartozik. Egy hétvégi reggelen érkezik Philadelphiából, hogy azután jó időre búcsút mondjon Budapestnek.

Egy Szuhoj Superjet napfényes felszállása a 31L pályáról.

A Turkish Airlines ezúttal a Boeing 737-es hosszú törzsű, 900ER változatával teljesíti a budapesti járatot.

Rövid időn belül több magángép is érkezett. A Hawker 750-es alatt a rákoshegyi víztorony és a Szent Teréz templom tornya látszik.  

Lengyel lajstromú Gulfstream G280-as.

Cessna 560 Citation Excel, szintén a privát szektorból.

A Cessna 550 Citation olyan alacsonyan ül a földön, hogy a táblák feliratait a pilóták kis túlzással maguk mellett látják. A sárga táblán például azt, hogy a nekifutáshoz 2450 méter áll rendelkezésükre (TORA – Take Off Run Available).

A hófehér Gulfstream G200 Galaxynak a sárguló lombok adnak színes hátteret.

"Dreamliner livery" a neve ennek a hullámos festésmintának, amely a KLM-gépet díszíti.

A Smartwings Boeing 737-700-asának ismerős a ferihegyi futópálya; a gép korábban a Malév színeiben, HA-LOA lajstromjellel repült.

A napsütéses képek után következzen egy újabb borongós, amelyen az egyiptomi Nesma Airlines A320-asa fordul meg az 1-es pályán.

Megjött a reggeli posta! A Qatar Cargo A330-asán a spoilerek és a reverz már nyitva vannak, de az orrfutó még nem ért le.

Képernyője válogatja, de a helyzetfények mögött a Budapest felett sétarepülő Li-2-es körvonalai sejlenek. 

*

Múltidéző jelleggel következzen néhány, a fentiekhez hasonlóan vegyes, esős és jó idős kép Grazból. A napfényes képek 2008. május 7-én, a borús, esős idős képek 2008. június 30-án készültek. A fotópozíció a grazi repülőtér katonai szektora volt, a Nittner légibázis, amely akkoriban a svájctól bérelt F-5-ösöknek adott otthont. Májusban egy normál üzemnapot néztünk meg, júniusban a bérelt Tigerek visszaadási ceremóniája kapcsán jártunk ott.

Akkoriban még repült a Lauda Air, amelynek egyik A320-asa indul Graz-Thalerhofról.

Az Austrian Arrows kékhasú, OE-LTP lajstromjelű Dash 8-asa korábban a Tyrolean Airways gépe volt. 2011-ig repült osztrák lajstrommal, azután egy amerikai cég, a CommutAir vette át. Tavaly vonták ki a forgalomból.

A grazi székhelyű Robin Hood Aviation Saab 340-ese. A cég rövid, mindössze öt éves története során két ilyen géppel két belföldi és két külföldi desztinációra repült.

A svájci légierő személyszállító és légifotós Beechcraft 300-asa taxizik az esőben.

Egy közel 30 éves, alapkiképző Cessna 152-es az Austrian színeiben.

Felszállóban az Augsburg Airways Dash 8-asa. A légitársaság 2004 és 2013 között működött együtt a Lufthansa Regionallal.

A TUIFly egy éves Boeing 737-700-asának színes festése alig érvényesül a szürke időben. A gép 2013 óta Ruandában repül.

A bérelt F-5-ösök visszaadási ceremóniájára érkező svájci katonai vezetők a légierő Falcon 50-esén repültek Grazba.

A spanyol Gestair Falcon 900-asa.

A Lufthansa fékező Boeing 737-300-asa mögött karnyújtásnyira vannak a családi házak – lakóik egy aktív futópálya szomszédságában élnek. 

Az Eurowings már régen nem használja a BAe-146-ost.

A végére egy ritkaságot hagytam: az orosz Tulpar Air felszálló Jak-42D gépét. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az aagth1.blogspot.com weboldal felvételeket közölt Mianmar légierejének új JF-17 Thunder vadászgépeiről, melyeket a közelmúltban vehettek át. A fotók a Pathein légibázisnál készültek a JF-17 Thunder-ről.

A téli menetrendi időszak első forgalmi újdonsága, hogy vasárnap este óta közvetlen légi összeköttetés jött létre a magyar és a grúz főváros között. Az új grúz légitársaság egyik első külföldi desztinációja éppen Budapest lett.

Ukrajnából származó információk szerint az Egyesült Államok kormánya fontolóra vette a szolgálatból már kivonásra került OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok eladását Kijev számára. A NETARZENÁL-on nagyjából egy hónapja került megemlítésre, hogy jelenleg 20 darab kivont OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregatt várakozik vevőre az USA-ban. Ezekből a 4200 tonnás vízkiszorítású egységekből 10 egészen biztosan külföldi eladásra van tartalékolva. Ebből a mennyiségből 7 egészen jó állapotban ringatózik a móló mellett. Az ukránok jelenleg elemzik a hajók hadrendbe állításának, illetve fenntartásának költségét, döntést még nem hoztak.

A Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázó fedélzeti tesztje az USA keleti partjainak közelében zajlik, ennek otthont a brit HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) repülőgép-hordozó ad. A fedélzetén megtalálható volt a királyi haditengerészet 820. repülőszázadának három darab Merlin helikopter is, amik a tengeralattjárók elleni hadviselésben is helyt tudnak állni. Ebből a gépmennyiségből kettő, most az amerikai haditengerészet tengeralattjárók elleni hadviselést tökéletesítő központjában található meg, ahol a Merlin-ek felszín alatti járművek elleni alkalmazhatóságát vizsgálják meg, illetve részt vesznek a tengeralattjárók elleni taktikák fejlesztésben.

Október 19-től végzi tengeri próbajáratait a svéd haditengerészet GOTLAND nevet viselő tengeralattjárója. Az 1995. február 2-án vízre bocsátott és 1996 áprilisában szolgálatba lépett HSwMS GOTLAND fedélzetén az élettartamának felénél esedékes korszerűsítésnek köszönhetően már megjelentek a következő hajóosztály, az A26-os rendszereinek egy része. Ezek a munkák ez év június 20-án a Saab Kockums Karlskrona-i hajógyárában fejeződtek be. Itt az egyik legfontosabb fejlesztést a Saab Kockums Stirling Mk3-as meghajtórendszer beépítése jelentette a tengeralattjáróba. A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így az buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe.

Ez a folyékony oxigént és dízelolajt használó erőforrás elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják ezen erőforrások továbbfejlesztése során. A tengeralattjáró korszerűsítésének egyik ugyanilyen fontos tényezője volt a hűtési kapacitás növelése. Ez csak úgy volt megvalósítható, hogy a tengeralattjárót a torony mögött nagyjából 4 méterre kettévágták és betoldottak a törzsébe egy nagyjából 2 méteres darabot, ami a hűtőrendszereket foglalja magába. A 25 fős legénység elhelyezési körletében is alapos felújítások folytak, de az érzékelők és a harcvezető rendszer is teljesen megújult, valamint a periszkóp is lecserélésre került egy optronikus árbocra. A most zajló próbajáratok sikeres teljesítését követően, várhatóan az év vége előtt újra szolgálatba álló, immáron 62 méter hosszú, felszínen 1580 tonnás vízkiszorítással rendelkező GOTLAND 2025 utáni időkig maradhat majd még szolgálatban.

A tavalyi évben nagy médiavisszhangot kapott Németország tengeralattjáróinak igencsak alacsony hadrafoghatósága. Svédországban is hasonló a helyzet, bár ott a meglévő négy egység közül kettő éppen modernizáláson tartózkodik. Az egyik GOTLAND-osztályú egység 2018 decemberében, míg a másik egy évre rá tér vissza a szolgálatba. Addig mindössze két tengeralattjáróra hárul az összes feladat, ami nem éppen kedvező helyzetet teremt. Az elvárt feladatok miatt hat-hét tengeralattjáróból álló erő lenne a legkedvezőbb, azonban ez a jövőben sem biztos, hogy megvalósulhat. A kormány döntése értelmében csak két A26-os osztályba tartozó egység fog megépülni, a harmadik megépítése nem kapott politikai támogatást. Mindezen változások még jobban szembeötlőek, ha visszatekintünk 30 évvel ezelőttre, amikor 12 tengeralattjáróval rendelkezett Svédország.

Ezen a héten némi előnyre tehet szert a török Turkish Aerospace Industries (TAI) a T129 ATAK harci helikoptere a marokkói megrendelés elnyerésében. Az észak-afrikai országból ez év második felében az amerikai Boeing-et is megkeresték AH-64E Apache helikopterek esetleges eladásának ügyében. Az észak-afrikai országból a közelmúltban egy küldöttség már látogatást is tett a törökországi gyártónál, de most az október 24-27. között megrendezésre kerülő Marrakech Airshow-n a T129 ATAK harci helikopter élőben is bemutatkozhat. A gép egyik legnagyobb erénye, legalábbis a gyártó szerint, hogy nagyjából harmadannyiba kerül, mint az Apache. A törökök továbbá abban is bíznak, hogy egy marokkói megrendelés további észak-afrikai országok figyelmét is még jobban ráirányítja majd a típusra.

Hamarosan újabb előrelépés fog történni Törökország Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszereinek megszerzése útján. Ugyanis a következő év elején egy nagyjából 100 fős létszámú, török katonákból álló csoport indulhat útnak Oroszország felé, hogy elsajátítsák az új légvédelmi komplexumok kezelését. Az öt hónapos időtartamú oktatást követően 2019 októberétől érkezhetnek majd meg a Sz-400-ok Törökországba. Jelen pillanatban a technológia átadásának mikéntjéről és időpontjáról nincs információ, amint arról sem, hogy milyen rakétákat gyárthatnak majd Törökországban az Sz-400-hoz.

Nigéria három darab kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázót szerez be. A gépekért 184,3 millió dollárt fizetnek ki a gyártónak. A hírek szerint a gépvásárlás anyagi fedezete banki kölcsönből került előteremtésre.

Szintén újra a tengeren tartózkodik az indiai haditengerészet INS VIKRAMADITYA repülőgép-hordozója, hiszen a május közepe óta zajló karbantartási munkálatait a Kocsin hajógyárban befejezték. Az egykori ADMIRAL GORSKOV-on a festési és egyéb fegyverzeti és elektronikai összetevőket is érintő munkákat végeztek el. A legnagyobb mértékű munka azonban a hajócsavarok tengelyein található 25 csapágyából 16-nak a kicserélése volt a 45000 tonnás, 283 méter hosszú, 60 méter széles hajón.

Sikeresen fejeződött be egy teszt, melynek egyik résztvevője a JDAM, bombatestre szerelhető irányítókészlet volt. A 900 kilogrammos, természetesen robbanótöltet nélküli Mk-62 Quickstrike fenékaknát juttatták el segítségével egy B-52-ről a próba során több 10 kilométeres távolságra. Ez nem más, mint a jól ismert Mk-82-es 227 kilogrammos, vagy az Mk-83-as 454 kilogrammos, illetve az Mk-84-es egytonnás bombák teste, speciálisan hajók ellen nyomásra, hanghullámra, vagy mágneses elváltozásra reagáló detonátorral szerelve.  Az eredeti Mk-62 Quickstrike csak sekély part menti vizekben használható, telepítését eddig csak 500-600 kilométer per órás sebesség mellett maximum 300 méteres magasságból végezhették. Az így már Quickstrike ER jelzést kapó fegyverrel az első próbák még 2015-ben kezdődtek el és ezek során bebizonyosodott, hogy 50-70 kilométeres távolságból is lehetővé vált a fenékaknák telepítése, bár az alkalmazhatóságnál a kisméretű vízmélység továbbra is követelmény.

További érdekesség, hogy a JDAM irányítókészletbe szerelt inerciális navigációs rendszerrel is kellően pontosan végrehajtható volt az aknatelepítés, ez a feladat nem igényli a pontosabb, de zavarható műholdas helymeghatározást. A távolra történő aknatelepítés szükségességét a Kínában és Oroszországban megjelenő nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek hívták életre. Igaz a 200-300 kilométeres hatótávolságú légvédelmi komplexumok esetében az 50-70 kilométeres távolság még nem elégséges a part menti vizek elaknásításához, azonban ez csak az első lépés volt. A továbbiakban a nagyobb hatótávolságú JASSM és JASSM ER rendszerek összetevői is felbukkanhatnak majd a fenékaknákra szerelve.

Ezen a héten két újabb olyan csőszakaszokról érkeztek hírek, melyek ellenőrzését végre kell majd hajtani minden Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázón. Az eddigi információk alapján ez az ellenőrzés nem fogja igényelni a hajtómű kiszerelését és gépenként mindössze 24-48 órás kiesést jelenthet majd a repülési programokból. Lehetőség van arra is, hogy a napi üzemeltetési előírás kibővítését követően az elkövetkező időszakban majd többször is ellenőrizni kell az üzemanyagot szállító vezetékeket a típuson.

Már kilenc hónapja nem került megemlítésre Brazília tengeralattjáró-programja, így most az év vége felé közeledve következzen erről is jöjjön néhány sor. Várhatólag december 14-én kerül majd vízre az első, a francia SCORPENE-osztály tervei alapján megépített tengeralattjáró. A dízel-elektromos egység az S-BR1 jelzést viseli, neve RIACHUELO, hadrendi jelzése S40-es. Másik három testvérhajója az S-BR2-es (HUMAITA S41), az S-BR3-as (TONELERO S42), és az S-BR4-es (ANGO STURA S43) 18 hónapos időközzel fog majd vízrebocsátásra kerülni.  A nukleáris maghajtással készülő egység elkészülte 2028-ra várható.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

CASA C-101EB Aviojet

McDonnell Douglas F-4G Phantom II

Nord N-2501F Noratlas

McDonnell Douglas C-15 Hornet

Hawker Hunter T.68

Sikorsky MH-60R Strikehawk

Eurofighter Typhoon FGR.4

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Alenia Aermacchi M346 Master

Republic F-105D Thunderchief

Transall C-160D

Grumman F-14A Tomcat

British Aerospace Hawk T.2

Sikorsky S-70A-50 Yanshuf 3

AIDC AT-3

McDonnell Douglas TAV-8B Harrier II

AMX International AMX

General Dynamics F-16D Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CG

McDonnell F-101B Voodoo

Dassault Mirage 2000EG

Lockheed F-104G Starfighter

A Leonardo Helicopters a napokban hozta nyilvánosságra, hogy Portugália az általuk gyártott AW119Kx „Koala” többcélú, egyhajtóműves helikoptert vásárolja meg.

A Wizz Air, Európa leggyorsabban növekvő légitársasága, Közép- és Kelet-Európa vezető diszkont légitársasága emlékezteti az utazókat, hogy 2018. november 1-jén életbe lép a légitársaság új, átlátható poggyász-szabályzata.

A legfrissebb információk szerint a belga kormány úgy döntött, hogy ötödik generációs F-35-ös harci repülőgépekre cseréli az ország légierejének elavulóban lévő F-16-os flottáját - jelentette 2018. október 22-én a helyi sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva.