Határon túli magyar portálok összesített hírei

Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendezett nemzetközi emlékkonferenciát február 9-én Budapesten a Mika Sándor Egyesület.

A Károlyi-palotában megrendezett eseményen számos történész, kutató, egyházi személyiség – többek között három kárpátaljai előadó – és hallgatóságként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több tanára vett részt.

A konferenciát annak fővédnöke, dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg, majd dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának egyházi elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke, a rendezvénynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeum nevében pedig Prőhle Gergely főigazgató köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A nap folyamán négy szekcióban összesen tizennyolc előadás hangzott el.

Az első szekció vezetését dr. Varga Lajos váci segédpüspök vállalta el. A plenáris előadások sorát Balogh Margit (tudományos tanácsadó – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Kard, pallos, olajág – A katolikus egyház helyzete 1944 és 1956 között című tanulmánya nyitotta meg.

Ezt követően Mirák Katalin (történész – MEE Tényfeltáró Bizottsága) a Magyarországi Evangélikus Egyház, Bogdan Stanaszek (egyetemi tanár – II. János Pál Pápai Egyetem, Krakkó) pedig a lengyel egyház 1944–1956 közötti történetét ismertette.

A továbbiakban Kiss Réka (elnök – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) beszélt a magyar reformátusok 1944–1956 közötti küzdelméről, valamint Holló Péter (egyháztörténész, főiskolai adjunktus – Sola Scriptura Teológiai Főiskola) mutatta be a kisegyházak sorsát ugyanebben az időszakban.

A konferencia második szekcióját Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök vezette. Ebben a szakaszban olyan hitvallók életét ismerhettük meg, mint Galambos József plébános (Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese előadásában); Stefan Wyszynski lengyel prímás (Ewa K. Czaczkowska, a Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem adjunktusának bemutatásában) és Márton Áron erdélyi katolikus püspök (Denisa Bodeanu, a Securitate Iratait Vizsgáló Nemzeti Tanács tagjának eladásában).

Szintén ebben a szekcióban hangzott el dr. habil. Bögre Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológia Intézet) Apácasorsok 1950, a rendek feloszlatása után című értekezése, valamint Bandi István (tudományos munkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) előadása a bencés rend 1944–1956 közötti életéről.

A plenáris előadások sorát ebben a részben dr. Kálmán Peregrin OFM (igazgató – Mátraverebély–Szentkút Nemzeti Kegyhely) tanulmánya zárta, melyben a ferences rend II. világháború utáni magyarországi megpróbáltatásait mutatta be.

Az emlékkonferencia harmadik szekciójának vezetését dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke látta el.

Ebben a szakaszban először dr. Köbel Szilvia (tudományos főmunkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) ismertette az egyházüldözés (állam)jogi környezetét, majd Soós Viktória (bizottsági tag – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) mutatta be az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 előtti tevékenységét.

A továbbiakban Seres Attila (tudományos munkatárs – MTA BTK) előadása következett Márton Áron erdélyi püspök a szovjet állami egyházfelügyelet látóterében a sztálini és hruscsovi korszakban címmel.

A nap folyamán több nemzetközi felszólalót hallgathattak meg a jelenlévők. A harmadik szekcióban a lengyel Piotr Tylec (igazgató – Sandomierzi Egyházmegyei Könyvtár) beszélt arról, hogy milyen eszközöket alkalmaztak Lengyelországban 1945 után a papság ellen.

A konferencia utolsó, negyedik szekciójában négy előadás hangzott el Prof. dr. Fodor György (rektor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) elnöklete mellett.

Dr. Bogdán Zalán (egyetemi docens – Károli Gáspár Református Egyetem): A Magyarország területéről történő szovjet deportálások mérlegét ismertette, majd Szendrey Anita (PhD-hallgató – Debreceni Tudományegyetem) mutatta be a kárpátaljai római katolikus egyház helyzetét a szovjet csapatok bejövetele után.

Ezt követően Fodor Gusztáv (doktorjelölt, református lelkész – Tiszaderzs) tartotta meg előadását A Napkeleti Baráti Kör és a kárpátaljai reformátusok kálváriája címmel.

A plenáris előadások sora egy újabb kárpátaljai vonatkozású témával zárult, melyet Marosi István (főiskolai lelkész – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) tartott meg „…holnap is felkel a Nap” – A kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözése és a „földalatti egyház” kiépülése címmel.

Az egész napos konferencia fogadással ért véget.

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A székelyföldi önrendelkezés napirendre tűzésének folyamatos halogatásával vádolja az RMDSZ-t és annak politikai szövetségesét, a Magyar Polgári Pártot (MPP) Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Kategória: Erdélyi hírek

Határozottan felismerhető a kettős mérce a DNA tevékenységében, Dorin Florea pozícióban maradásában román nemzetisége is döntő szerepet játszott, Romániában a politikai diskurzust az EU-s „törésvonal” fogja meghatározni – interjú Smaranda Enachével.  
Kategória: Erdélyi hírek

Kárpátaljára nem lesz kihatással az Ukrajnában bevezetett energetikai szükségállapot, mert a megyét nagyobb részben a nem kelet-ukrajnai szénnel működő burstini hőerőmű látja el villanyárammal – közölte pénteken Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.

Az ukrajnai megye első embere Moskal.in.ua című személyes honlapján tett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területekről az ország többi részébe szenet szállító vasúti szerelvények blokádja és az ukrajnai energetikai rendszerben e miatt hatályba léptetett “különleges intézkedésekkel” kapcsolatban Kárpátalja vezetéséhez sok olyan aggódó vállalkozó fordul, aki a folyamatos áramellátástól függő termelést folytat. Azt kérik, hogy a megye vezetői jelezzék, lesznek-e Kárpátalján ütemezett áramszünetek, és azok miként befolyásolják majd vállalataik működését – írta a megye kormányzója.

Válaszában Hennagyij Moszkal a honlapján hangsúlyozta: Kárpátalja a villamos energia “oroszlánrészét” az Ivano-Frankivszk megyei burstini hőerőműtől kapja, amely a Dnyipro (korábban Dnyipropetrovszk) város közelében található pavlohradi bányákból származó szénnel, továbbá földgázzal és pakurával működik. Ezeket az energiahordozókat az ukrán kormány ellenőrzése alatt lévő területeken termelik ki és állítják elő, tehát az erőmű működése nem függ a Luhansz és Donyeck megyék “ideiglenesen megszállt” részeiről származó antracit típusú széntől – mutatott rá.

“Így Kárpátalján az áramellátás semmilyen ütemezett szüneteltetését nem tervezik az energetikai rendszerben bevezetett különleges intézkedések kapcsán” – írta a megye kormányzója.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége, a hónap elején a VMDP és a MEP elnökével való találkozón elfogadott megállapodást is alapul véve, megvitatta a köztársasági elnökválasztás kapcsán kialakult aktuális politikai helyzetet.

Vasárnapig látogatható a bukaresti turisztikai vásár a Romexpón. Székelyföld és Bihar megye is külön standdal van jelen.
Kategória: Gazdaság

Az elmúlt 30 év terméséből válogatták ki irodalomkritikusok a 30 legszebb kortárs magyar verset a Jelenkor kezdeményézésére. A zsűri tagja volt Balázs Imre József, aki a lista kialakulásáról, a kortárs irodalom népszerűsítéséről beszélt a Krónikának.
Kategória: Kultúra

Alaptalannak tartja Emil Boc kolozsvári polgármester a Számvevőszék azon vádját, miszerint a helyi önkormányzat 6 millió lejjel károsította meg a városi költségvetést.
Kategória: Erdélyi hírek

Nem indulhat el a kilencedikes filológia osztály a Nagykárolyi Elméleti Líceumban, holott a szülők 33 aláírást gyűjtöttek össze. A tanfelügyelőség szerint már elfogadták a beiskolázási tervet – tudatosan a szakoktatás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.
Kategória: Erdélyi hírek

Hivatalos adatok szerint a februári árvíz több mint 6 millió hrivnyás kárt okozott a megyében – közölte a mukachevo.net hírportál február 15-én Viktorija Szenhetovszkának, a Kárpátalja Megyei Tanács sajtótitkárának közleményére hivatkozva.

Minden járásban külön bizottságok dolgoztak a kárfelmérésen. A legnagyobb mértékű pusztítást az ilosvai járási Szuhabaranka (Bronyka) községben tapasztalták, ahol közel 1,5 millió hrivnyás kár keletkezett.

A februári felmelegedés okozta áradás 525 háztáji gazdaságot, valamint számos lakóházat árasztott el, több embert kellett kiköltöztetni otthonából.

Kárpátalja.ma

Államosított ingatlanok törvénytelennek vélt eladása ügyében indított bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Temesvár volt és jelenlegi polgármestere ellen.
Kategória: Erdélyi hírek

Részletes vallomást tett a nyomozóhatóságnak a Teréz körúti robbantással gyanúsított férfi – mondta el Brunner Tamás, a gyanúsított védője az MTI érdeklődésére pénteken.
Kategória: Külföld

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Sodró Együttes idén is megrendezte táncházzal egybekötött folkkocsmáját a Rákóczi-főiskola átriumában. Az eseményre február 16-án került sor.

A Sodró együttessel közösen koncertet adott Pál Lajos, Európa- és Életfa díjas népzenész, előadóművész. A koncertre Pál Lajost elkísérték tanítványai is, akikkel a harmonika és a népzene ötvözetét mutatták be változatos zenei összeállításában.

Az est második felében sokak örömére kezdetét vehette a megszokott táncház, amin kortól függetlenül mindenki részt vehetett. A mulatozás mellett a résztvevőket zsíros kenyér és üdítőital várta, illetve finom borok, pálinkák és sajtkülönlegességek. Egy tartalmas és kellemes estét tölthettünk együtt idén is.

 

Kárpátalja.ma 

Számos magas rangú politikust idéztek be péntekre az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) központi székházába. Közös bennük, hogy valamennyien liberálisok.
Kategória: Belföld

„Miután összeházasodtunk a feleségemmel, szereztünk egy telket, s azon családi házat építettünk. A telek és a ház valójában mindkettőnk tulajdona, de az ingatlantulajdoni regiszterben csak a feleségem szerepel tulajdonosként. Miként lehetne engem is társtulajdonosként feltüntetni a tulajdonosi dokumentumokban és a nyilvántartásban túlzottan sok utánajárás és kiadás nélkül?”

– Némileg zavaró a „valójában mindkettőnk tulajdona” kifejezés, hiszen így nem egyértelműek a tulajdonviszonyok. Az ingatlantulajdon állami nyilvántartásától függetlenül létezniük kell a tulajdonjogot megalapozó, esetleg azt igazoló dokumentumoknak, amelyek rögzítik a tulajdonos vagy tulajdonosok kilétét.
Hogy melyek lehetnek ezek a dokumentumok esetünkben? A levélből nem derül ki, hogy a telek mikor került a tulajdonukba, s az sem, hogy mikor épült a ház, holott az elmúlt években meglehetősen sokat változtak az ingatlantulajdon igazolására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályok. Így például a Földtörvénykönyv 126. cikkelyének 1. pontja 2013-ig előírta, hogy a földrészleg tulajdonjogát állami okirat (державний акт) igazolja. Az Állami Földbizottság egy 1999-es rendelkezése pedig kimondta, hogy a társtulajdonosoknak kiadott földtulajdont igazoló okirathoz kötelezően mellékelendő az adott földterület társtulajdonosainak jóváhagyott névjegyzéke.
2013. január 1-jétől az ingatlantulajdonra vonatkozó jogok regisztrációjának új rendszere lépett életbe. Ettől kezdve – egészen 2016. január 1-jéig – az újonnan kialakított földterület tulajdonjogáról (beleértve a közös tulajdont is) ingatlantulajdoni bizonyítványt (свідоцтво про право власності на нерухоме майно) állítottak ki. 2016-tól viszont a vonatkozó jogszabályok nem írják elő az ingatlantulajdoni bizonyítvány kiadását.
Tavaly ősszel változtak az ingatlanokhoz fűződő tulajdonosi jogok és terhek állami regisztrációjára vonatkozó szabályok. Azóta a regisztrációs eljárást követően a tulajdonos kivonatot igényelhet a tulajdonjogok állami nyilvántartásából tulajdonának bejegyzéséről. A szabályozás értelmében a kivonatot elektronikus formában adják ki, de – az igénylő külön kérésére – papíron is elkészíthetik. Ez utóbbi esetben a regisztrációt végző tisztviselő aláírása és a hivatal pecsétje is szerepelni fog a dokumentumon.
Ha a tulajdonjogot igazoló dokumentumokban a szóban forgó földterület és ingatlan közös osztatlan tulajdonként szerepel, a regiszterben viszont tévesen mást tüntettek fel, önök a vonatkozó szabályozás alapján (Вимоги до оформлення заяв у сфері державної реєстрації речових прав на нерухоме майно та їх обтяжень, затверджений Наказом Міністерства юстиції України від 21.11.2016 № 3276/5) kérvényezhetik a hiba kijavítását.
Előfordulhat, hogy a tulajdonjog valóban egy személyre, a feleségére lett bejegyezve. Ebben az esetben kezdeményezni kell az ingatlan és a telek tulajdonjogi helyzetének megváltoztatását, azt követően pedig a szükséges módosítások elvégzését a regiszterben.
Amennyiben egyetértés van a házastársak között az ingatlan közös tulajdonba vételét illetően, szerződéskötéssel rendezhetik az ügyet. Az ilyen szerződés közjegyző által hitelesítendő, ennek költségeit tehát mindenképpen vállalniuk kell.
Más a helyzet, ha a feleség nem kíván beleegyezni az ingatlan közös tulajdonba adásába. Amennyiben a ház és a telek nem ajándékozással vagy öröklés útján jutott a felesége birtokába, illetve nem az ő házasságuk előtt szerzett tulajdonából vásárolták azokat, mindkettő a házasság ideje alatt szerzett közös tulajdonnak minősül, amelyekből önt tulajdonrész illeti meg. Jogában áll tehát a bírósághoz fordulni, s keresetében kérni a jogosultsága megállapítását, illetve szükség esetén a tulajdonrésze kijelölését. Amennyiben a bíróság az ön javára dönt, ezen határozat alapján kezdeményezheti a tulajdonjoga állami regisztrációját.

hk

A szervezeten kívüli jó kezdeményezéseket integrálná programjába az RMDSZ. Nyilvános konzultációt kezdeményeztek, egy hónapon át várják a civil szervezetek, a pedagógusok, egyházak, de főként a magyar emberek javaslatait. Alapszabályzatot és programot is módosít az RMDSZ májusi kongresszusán, ehhez ...

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 22 EU-tagállamban vizsgálta a minimálbérek mértékét – azokban az országokban, amelyekben törvényileg szabályozzák a teljes munkaidőért járó minimálbér összegét. Eszerint Bulgáriában a legalacsonyabb, Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér – olvasható a tsn.ua internetes hírportál február 12-i bejegyzésében.

E tekintetben a balti országok közül Észtország áll az élen a maga 470 eurós legalacsonyabb havi juttatásával, míg a lettek vagy a litvánok minimum 380 eurót kapnak. Ennél kevesebbet az EU-n belül csak Bulgáriában (235 euró) és Romániában (275 euró) keresnek a dolgozók.

Az 500 eurós határ alatt maradt Csehország (407 euró), Magyarország (412 euró), Horvátország (433 euró), Szlovákia (435 euró) és Lengyelország (453 euró) is.

Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.

A legmagasabb minimálbért Luxemburgban (1999 euró), Írországban (1563 euró), Hollandiában (1552 euró), Belgiumban (1532 euró), Németországban (1498 euró), Franciaországban (1480 euró) és Nagy-Britanniában (1397 euró) kapják a dolgozók.

Az EU-n belüli legmagasabb minimálbér kilencszerese a legalacsonyabbnak, ami az árbeli különbségeket és a vásárlóerőt is figyelembe véve azonban csak 1:3-as arányt jelent. A vásárlóerő szempontjából például Bulgária Luxemburghoz 501:1659 mértékben arányul.

A 2008-as adatokkal összehasonlítva leginkább Bulgáriában (109 százalék), Romániában (99 százalék) és Szlovákiában (80 százalék) nőttek a bérek az elmúlt években. Észtországban 69, Lettországban 65, míg Litvániában 64 százalékos növekedést könyvelhettek el. Az egyetlen ország, ahol ebben az időszakban csökkentek a bérek, Görögország – itt 14 százalékos visszaesést regisztráltak.

Ausztriában, Dániában, Olaszországban, Finnországban, Svédországban, valamint Cipruson államilag nem határozzák meg a minimálbér értékét.

Ukrajnában 2017-ben bruttó 3200 hrivnyára, körülbelül 110 euróra emelték a minimálbért, ám épp emiatt 630 ezer embert bocsátottak el munkahelyéről.

Kárpátalja.ma

Zavargások vannak a francia fővárosban, huligánok gyújtogatnak. Közben folyik a kampány: Marine Le Pen no-go zónákról beszél, szerinte bevándorlók csinálják a balhét.

Az M1 párizsi tudósítója elmondta, nagyjából két hete tartanak a zavargások a fővárostól észak-keletre. Akkor került ki egy felvétel az internetre, amint egy fekete bőrű férfit a rendőrök erőszakosan állítanak elő. Azóta eljárás indult, a rendőröket felfüggesztették, mivel a fiatalember kórházi kezelésre szorult. Csütörtök este hagyhatta el a kórházat.

Eleinte békés tüntetések zajlottak az ügy kapcsán, amelyek éjszakánként egyre erőszakosabbá váltak. Bár a francia elnök, Francois Hollande többször nyugalomra szólította fel az embereket és így tett az áldozat is, a zavargások nem csitulnak.

Az első éjszaka nagyjából 20-30 gépjármű és hasonló mennyiségű szemetes állt lángokban a francia elővárosban. Hasonló létszámban vettek őrizetbe az estét követően tüntetőket. De ahogy haladunk előre az időben egyre erőszakosabbá váltak a tüntetők – mondta tudósító. Hozzátette, mostanra az is kiderült, hogy legalább hatvan százalékuk koskorú, ami különös gondot jelent a rendőrségnek.

Az elmúlt két héten összesen 160 embert állítottak már elő, akik ügyét a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalta: közel negyvenen kaptak felfüggesztett szabadságvesztést.

Matl Péter kárpátaljai szobrászművész, grafikus munkáiból nyílt képkiállítás a Nagyberegi Középiskolában február 16-án.

Az eseményen Matl Péter mellett részt vett Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Simon Gyöngyi, a beregszászi adminisztráció oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelős osztályának vezetője, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója, valamint Tóth László református lelkipásztor.

A megnyitó ünnepségen Bak Judit, az iskola szervező pedagógusa köszöntötte a vendégeket, majd az iskola egyik tanulója, Kovács Alexandra adott elő egy verset. Ezt követően Szalipszki Endre főkonzul nyitotta meg a kiállítást, és osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Az alkotások a Gulag-táborokba elhurcoltaknak állítanak emléket. A főkonzul kiemelte, hogy Kárpátalján sok magyar vonatkozású Gulag-emlékmű van. Ez is mutatja azt a nagy veszteséget, mely a lakosságot érte a második világháború után. Az áldozatokról rendszeresen meg kell emlékeznünk, az emlékműveket pedig gondoznunk kell, ezért a tervek szerint 10-15 Gulag-emlékművet hoznak rendbe Kárpátalján. A főkonzul hangsúlyozta, nemcsak a magyar lakosságnak, hanem az itt élő más nemzetiségeknek is be akarják mutatni a munkatáborok történetét.

Matl Péter elmondta, hogy a negyven műből álló tárlat képeit 2016-ban alkotta meg. Felidézte emlékeit, amelyek segítették a művek létrehozásában, így megtudhattuk, hogy Bendász István parochus a munkatáborok valódi arcáról és eseményeiről mesélt neki, s arról, hogy túlélni csak a hit segítségével lehetett. Matl Péter elmondott néhány rövid Gulag-történetet a diákoknak, s hozzátette, az emberek régen féltek ezekről az eseményekről beszélni.

Az alkotó gondolatai után Princ Levente, az iskola egyik tanulója adott elő egy verset, majd tematikus rövidfilmet tekintettek meg az egybegyűltek a Gulagra emlékezve.

A kiállítás végén Géczi Tihamér igazgató megköszönte, hogy tanintézményük negyedik állomásként otthont adhatott a kiállításnak, s utalt arra, milyen fontos, hogy méltóan emlékezzünk a Gulagon elhunytakra.

 

Kárpátalja.ma

Valentin-napon ünnepelte százharmadik születésnapját a bátyúi Szécsi Gizella néni, aki 84 éve, 1933-ban fogadott örök hűséget férjének. Mint mondja, soha egyetlen pillanatra sem bánta meg döntését. Társát 22 éve vesztette el. Fájó szívvel nézegette a családi képeket.

Házasságuk ideje alatt a családi album megtelt a gyerekek, unokák és dédunokák fotóival, emellett Gizella néni megőrizte szeretett szülei képét is. A mindig sokat dolgozó és betegeskedő idős hölgy ma már egészségére sem panaszkodik, viszonylag jól bírja magát; szeret beszélgetni a politikáról, s mielőbb békét szeretne Ukrajnában.

Szécsi Gizellát rokonai és ismerősei is kedvelik, szeretettel köszöntötték születésnapja alkalmából a kedves és békés természetű nénit. Egy váratlan meglepetésben is része volt: az egyik megyei képviselő virággal, üdvözlőlappal és egy hűtőszekrénnyel ajándékozta meg – közölte a zakarpattya.net.ua hírportál február 15-én.

A meghatott Gizella néni könnyeivel küszködve hívta meg a jelenlévőket a következő születésnapjára is.

Kárpátalja.ma