Gumiabroncsokkal zárták el az utat a kamionforgalom előtt a Sztefanik utcán Beregszászban. A helyi lakosok február 24-ig biztosan nem oldják fel a korlátozást, ekkorra várják a városi tanács döntését – tájékoztatta a Kárpátalja.ma tudósítóját a megmozdulás kezdeményezője.
– A házunk hét méterre van a Vérke-hídtól. Amióta erre irányítják a kamionforgalmat, kétszer repedt a földig a falunk, még a fundamentum is. A talajvíz szivárog a szobába. Már más utcabeliek is hasonló gondokkal küzdenek, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtem, és fotókat készítettem a károkról. Ezeket bevittem a városházára, pénteken tartanak ülést az ügyben. Addig mindenképp maradunk. Azért hoztunk ilyen drasztikus döntést, mert félő, hogy ha két-három héten belül nem lesz változás, akkor bedőlnek a házunk falai – panaszolta a főszervező.
Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó határozata alapján 2016 októberétől a nyolc tonnánál nagyobb össztömegű kamionoknak Beregszász érintése nélkül, Munkács irányából Beregkisfaludon (Szilce) át kellene haladniuk a nevetlenfalui ukrán–román határátkelő felé. A kamionsofőrök alternatív megoldásokat keresve próbálnak „utat törni” maguknak, így választják például a Sztefanik utcát vagy a Beregszászhoz tartozó Tasnád főútját, ahol korábban szintén gumiabroncsokkal zárták el az utat a teherforgalom elől.
Kárpátalja.ma
John Kelly belbiztonsági miniszter két rendelkezést adott ki, amelyek szerint az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy 11 millió illegális bevándorló mindegyike potenciálisan kitoloncolható. A szabályozás értelmében elsőként azokat kell kitoloncolni, akik valamilyen bűncselekményt követtek el vagy vád alá helyeztek és ilyen értelemben veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A rendelkezések nem változtattak azon a speciális programon, amit még Barack Obama hozott, ami alapján védelmet kapnak a 2012 óta gyermekként illegálisan érkező személyek. A kivételektől eltekintve mindenki kitoloncolható, aki megsértette a bevándorlási törvényt. Nyilatkozta az USA belbiztonsági minisztere.
Ez a két, négy és tizenegy hónapos gyerekeket érintő védőoltás, ami többek között torokgyík, tetanusz és gyermekbénulást elleni szérum, már hónapok óta hiányzik Romániában. Florian Bodog, egészségügyi miniszter szerint a költségvetés hiánya miatt és az elhibázott közbeszerzési procedúra miatt húzódott el az oltóanyag beszerzése. Ez most véglegesült és így jövő hónapban már a családorvosi rendelőkbe lesz és beadhatják az oltást. A kormány ugyanakkor bevezetett egy új, a gyerekeket érintő védőoltást a tüdő és agyhártyagyulladás ellen.
Elutasította az erre vonatkozó kezdeményezést, azaz azt, hogy az egyetemi hallgatók számára csak az állandó lakhelyük és az egyetemi város közötti táv legyen ingyenes a vasúttársaság járatain. Egyelőre tehát érvénybe marad az a hónap elején bevezetett 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a nappali tagozaton tanuló hallgatók ingyen utazhatnak másodosztályon a CFR belföldi járatain. A szenátus leszavazta azt az RMDSZ-es a javaslatot is, miszerint az ingyenes vasúti utazást terjesszék ki a középiskolásokra is. A 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt a képviselőháznak is el kell még fogadnia, döntő házként.
Az Országos Statisztikai hivatal 2015-ős adataiból kiderül, hogy 6 év alatt folyamatosan nőtt a bérek közötti különbség, hiszen míg 2008-ban 29 százalékkal volt alacsonyabb a nettó átlagbér Erdélyben, mint a fővárosban, 2015-re ez a különbség 36 százalékra nőtt. A legnagyobb bérszakadék 2008 után következett be Romániában. Akkor az országos nettó átlagbér és a fővárosiak átlagbére között 38 százalék volt a különbség. A maszol.ro portál összeállításából az is kiderül, hogy a legjobban fizetett vidéki munkavállalók a bánságiak, ők a bukaresti fizetések 67 százalékát keresik meg. A Központi Régió 37, az Észak-Nyugati pedig 39 százalékkal van lemaradva a fővárostól. A régiókon belül is van szakadék, hiszen Brassóban és Szebenben sokkal jobban lehet keresni, mint például Hargita megye bizonyos városaiban.
Március 2-ig nyílt napokat tart minden oktatási intézmény, ahol előkészítő osztályok működnek és várják a tanulók iratkozását. Ezalatt az idő alatt szülők és tanulók közösen látogathatnak el a tanintézményekbe és ezáltal a pedagógusokkal is megismerkedhetnek. A tanügyi törvény értelmében mindazokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik 6-ik életévüket be kell írassanak az előkészítő osztályokba. Azok a gyerekek akik szeptember elseje és december 31.-e között születettek, előzetes érettségest igazoló pszichológiai felmérést követően írathatnak be a nulladik osztályba. Az iskolai beiratkozás első szakasza hétfőn kezdődik és március 16-ig tart.
Az útügyi hatóság által kidolgozott és dokumentum szerint 150 kilométer autópálya készül el és ebből 90 kilométert át is adhatnak a forgalomnak. Razvan Cuc, közlekedési miniszter nyilatkozata szerint év végéig 90,23 kilométer használható autópályát, 45 kilométernyi korgyűrűt és 275 kilométer országutat korszerűsítenek. Az útügyi hatóság csak a Szászsebes-Torda autópálya 3-as szakaszának megvalósítását tartja problémamentesnek. A tervek szerint többek között elkészülhet még a Lugos-Déva autópálya 2-es szakaszának vitatott 15 km-es része, továbbá az észak-erdélyi autópályán a Nyárádtő-Marosugra szakasza. A Bors-Brassó autópályának három olyan szakasza is van, amelynek szeptember 4-ig el kellene készülnie, de vagy el sem kezdődött a munka vagy igen keveset haladtak mostanáig. Az economica.net gazdasági portál adatai szerint azonban ez korántsem jelenti azt, hogy mindezeket az útszakaszokat át is adják idén, mivel nem minden szakasznak lesz összeköttetése már létező autópályákkal és a munkálatokat bürokratikus akadályok is gátolhatják.
Ezt Pavel Năstase oktatási miniszter jelentette be. Ma tárgyal a kormány a lehetséges béremelésről, a találkozón a tanügyi szakszervezetek is részt vesznek. Ez az általános és középiskolai valamint egyetemi tanintézetek alkalmazottait érinti. Ez a növekedés a költségvetésből mintegy 90 millió lejt jelent és több mint 53 ezer alkalmazottat érint. A szakszervezetek a tanárokat érintő prémiumokról is tárgyalni szeretnének a kormánnyal. Azt kérik, hogy a megemelt bérekhez arányosan kapják a plusz juttatásokat.
Ezáltal a helyi közigazgatásban dolgozók bérét 20 százalékkal, a kulturális intézmények művelődési tevékenységet folytató személyzetének fizetését 50 százalékkal emeli. A rendeletet az RMDSZ szenátusi frakciója is megszavazta, annak ellenére, hogy nem ért teljesen egyet ezzel. Cseke Attila frakcióvezető elmondta, hogy a helyi közigazgatási alkalmazottak 20 százalékos béremelése visszás helyzeteket teremt, hiszen a helyi önkormányzatok vezetőinek fizetése ezáltal kisebb lett, mint más alkalmazottak fizetése ugyanazon intézményen belül. Ezért kezdeményezte módosító javaslatban a Szövetség, hogy az önkormányzati vezetők fizetése is 20 százalékkal növekedjen. Ami még gondot okozhat a kulturális intézmények alkalmazottainak fizetésemelése kapcsán az az, hogy erre sok helyi önkormányzat esetében, ahová több kulturális intézmény is tartozik, nincs keret. Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor szerint az egységes bértörvény megoldást jelenthet a hasonló visszásságokra. A jogszabályt döntő házként még a képviselőház is meg kell szavazza.