Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Kárpát-medencei magyarság megerősítésére és a közép-európai országok szoros együttműködésén alapuló sorsközösség vállalására kötelez ma Szent László öröksége – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Győrben.
Kategória: Eklézsia

Alapvetően jó ötlet lenne, hogy a háromszéki vidéki településeken indítsanak hároméves szakiskolai osztályokat, a kivitelezést azonban számos gyakorlati akadály nehezíti – vélekedett Kiss Imre.
Kategória: Erdélyi hírek

Másodszor is eredményt hirdettek az EU-s forrásokból Lécfalván megépített korszerű hulladéklerakó működtetésére kiírt versenytárgyaláson, de az egyik vesztes újra megóvta a döntést.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Rejtő Jenő alakját számos legenda övezi, a legtöbbet ugyan ő maga – és jó barátja, Karinthy – találta ki, de nagyon sokat az idő és az érte rajongó olvasók hoztak létre. Ezeknek a valóságalapját kívánta tisztázni Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című könyve, melyet február 15-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A cím: A megtalált tragédia több szempontból is érdekes. Először is kifejezheti azt, hogy Rejtő Jenőnek milyen tragikus élete volt, melyről nagyon kevés valós adatot lehetett tudni. Most azonban, új levéltári adatokra támaszkodva végre kirajzolódik Rejtő igaz története. Másrészről ott van az a lehetőség is, hogy végre előkerült Rejtő Jenő, az ő személyisége, végre igazán foglalkoznak a munkáival, az alakjával, és így feloldódik élete legnagyobb tragédiája is: a mellőzöttség. Az igazság azonban az, hogy ez a cím valójában az első Rejtő Jenő életével foglalkozó könyvbemutatóra reflektál, melynek címe: Ellopott tragédia volt. A legelső bemutató címe egy parafrázis. Rejtő egyik legjobb és egyben legszomorúbb művére, a Csontbrigádra reflektál, amelyben elhangzik egy nagyon karakteres, az egész alkotást jellemző mondat: „Mit tehet az ember, ha ellopják a tragédiáját?”

Thuróczy Gergely irodalomtörténész matróz kalapban foglalt helyet Farkasházy Tivadar humorista, Kálmán C. György irodalomtörténész és Horváth Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense társaságában. A kötetet a Szépmíves Kiadó vezetője mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a könyvkiadó alig féléves, de hatalmas terveik vannak a jövőt illetően. A Rejtő-életrajz mellett számos, 19-20.századi naplót és kéziratot terveznek megjelentetni. Ezután Izzadt Fred, alias Thuróczy Gergely vette át a szót, aki elmondta: nem Piszkos Fredként ül a jelenlévők között, hanem „Izzadtként”, olyannyira megizzasztotta a Rejtő életét feltáró kutatás. Hatalmas összefoglaló alkotásról van szó, mely nem csak eddig ismeretlen levelezéseket, fotókat vonultat fel. Számos olyan Rejtő-alkotást is olvashatunk, melyeket eddig még senki, de megjelent olyan mű is, melyet erősen cenzúráztak kiadásakor, most viszont teljes egészében olvashatják az érdeklődők. Emellett pedig kiadtak egy eddig teljesen ismeretlen Rejtő-kisregényt Konzílium az őserdőben címmel. Thuróczy Gergely kiemelete – és ezt igyekezett megmutatni a könyvbemutató is –, hogy Rejtő nem csak író volt, nem csak az írás művészete foglalkoztatta. Írt operetteket is, nagyjából tíz ismert szerzeménye van, amelyből az Elmondani jaj, de nehéz címűt Nagy János zongoraművész előadásában meg is hallgathatta a közönség. De próbálkozott – igen fiatalon, tizennyolc évesen – a versírással is, ezeket az alkotásokat azonban sosem jelentette meg. Thuróczy Gergely ezeken kívül megtalált egy színdarabot is, amelyet Rejtő inkább filmforgatókönyvé alakított át. Tudjuk, hogy újságkiadással is kísérletezett – nagyon frappánsan Újság címmel jelentette meg lapját, melyben kizárólag szociografikus hangvételű novelláit, azoknak részleteit publikálta.
Némi ismertető után bemutattak egy részlet Piszkos Fred, a kapitány meséjéből is, majd Piszkos Fred meg is jelent a teremben – Varga Tamás színművész személyében –, hogy Rejtő fentebb említett, eddig ismeretlen alkotásait felolvassa. Ezután a moderátor, Horváth Csaba arról kérdezte a jelenlévőket, hogy mikor olvastak először Rejtőt és milyen hatást gyakorolt rájuk a méltatlanul mellőzött alkotó. Farkasházy Tivadarral együtt szinte az összes jelenlévő, tizenévesen vette először kezébe Rejtő alkotásait, és mindenki elismerte az író tehetséget. Olyan világot teremtett, amelyben bármi megtörténhet, bármit el lehet hinni. Briliáns cselekményvezetése volt minden alkotásának, melyeknek mindig volt tétje, nem úgy, mint egy egyszerű ponyvának, amely akkoriban nagy divat volt. Horváth Csaba moderátor – kollégái sűrű bólogatása közben – hangsúlyozta, hogy Rejtő Jenő szövegei az alapműveltséghez tartoznak. Az est folyamán pedig kiderült az is, hogy Thuróczy Gergelynek ugyan ez már a második Rejtő Jenővel foglalkozó alkotása – az első 2015-ben jelent meg Elfeledett tragédia címen –, egyszer ő maga is szeretne egy olyan könyvet kiadni, amelyben nem csak úgy szerepel, mint szerkesztő, hanem mint író.

Reich Jenő, aki Reich nem, de író szeretett volna lenni

Valójában sosem akart Reich lenni. Korai alkotásait sem írta alá ezen a néven. Jenőként szignálta verseit, később pedig megszületett Rejtő, aztán P. Howard és Gibson Lavery. Nagyon sok mindennel próbálkozott, szinte állandóan kereste önmagát, a saját hangját. Thuróczy Gergely alkotása nem csak azért különleges, mert eddig ismeretlen képeket, írásokat láthatunk Rejtőtől. Azért nagyszerű, mert megpróbálja megmutatni, hogy milyen volt valójában Rejtő Jenő. Megmutatja, hogy igazából mindig is azaz író volt, akivé válni akart. Egy maximalista ember volt, aki sosem fizetett a kézirataival, mert annyira ügyelt azok helyességére, hogy félkészen sosem adta ki a kezéből egyiket sem. A Megtalált tragédia ezenkívül fejlődéstörténet is. Megmutatja, hogy milyen, amikor egy fiatal tehetség próbálgatja szárnyait, először verssel, aztán komolyabb, melankolikus novellákkal vagy színpadi bohózattal, újsággal, operettel kísérletezik. A végén pedig láthatjuk, hogy miként születik meg egy egyedi hangú alkotó, akinek az volt a legnagyobb tragédiája, hogy legsikeresebb alkotásai nem Rejtőként, hanem P. Howardként váltak ismertté. Alteregója kvázi ellopta előle az elismerést, az emberek pedig, ha hallották is Rejtő nevét, a legtöbb esetben azt gondolták, hogy ő csak fordítója volt a Howard-könyveknek. Thuróczy Gergely alkotása olyan Rejtő Jenőt is bemutat, aki komolynak gondolta az irodalmat, és komolyan is vette azt. Olyan írót láthatunk, akiben nagyon sok gát és komplexus volt, aki nagyon nagy akart lenni, de sajnos azt már nem élte meg, hogy lássa, mekkora sikert arat Rejtőként. Az is kiderül, hogy sosem volt idegenlégiós, és bár utazgatott Európa-szerte – és mindezt útlevél nélkül, alkalmi munkákat vállalva tette –, a cél, amely vezérelte, mindig ugyanaz volt. A tudásvágy hajtotta, a vágy, hogy igazán megtanulja mesterségét.

Mire világossá vált, hogy valójában kit takar P. Howard neve, vagyis 1943-ra, addigra Reich Jenő már halott volt – bár valószínűleg ezt a közvélemény még nem tudta. Az est folyamán a színművész felolvasta azt a korabeli újságcikket is, amelyben felfedték, hogy Rejtő Jenő, P. Howard, Reich Jenő egy személyt takart. Thuróczy Gergely azt is hangsúlyozta, hogy mint szellemileg beteg embert – az idegrendszere élete végén teljesen felmondta a szolgálatot, többször kezelték szanatóriumban is – nem vihették volna ki a frontra. Egy gyalázkodó újságcikk hatására – mely miatt pert is indított – vitték el munkaszolgálatra, majd küldték ki a frontra. Hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de valójában a Don-kanyarban halt meg, a második magyar hadosztály tagjaként.

A megtalált tragédia

A könyv összeségében egy Rejtő Jenő-életrajz (noha eredetileg emlékkötetnek készült), amely tisztázza a vele kapcsolatos legendákat – bár a beszélgetésen Farkasházy Tivadar felvetette: szerinte egyáltalán nincs erre szükség. Hiszen Rejtő azáltal lett Rejtő Jenő, hogy élete legalább olyan legendás, mint Piszkos Fredé vagy Fülig Jimié. Ő maga pedig pont azért szereti Rejtőt, mert állítólag idegenlégiós volt, aki még a munkatáborban is történetekkel szórakoztatta a társait. Ilyen szempontból, annak, aki hasonlóan gondolkozik, mint Farakasházy, kissé csalódást keltő lehet a valódi Rejtő Jenő. Persze nem kell azt gondolni, hogy a valós élete unalmas volt, hogy a belvárosi lakását sosem hagyta el, és még Csepelen se járt, úgy írta meg regényeit. Azért sem, mert megfordult Németországban, Franciaországban, Ausztriában, sőt nagyon jól beszélt németül, és egy kicsit értett a franciához is. Világlátott ember volt, aki valóban bohém életet élt, és ahogyan Thuróczy fogalmazott egy MTI-nek adott interjúban, nem foglalkoztatták a polgári sallangok sem. A legendákra azért volt szükség, mert hírhedt, ismert akart lenni. Olyan sztárságra, korabeli celebségre vágyott, mint amilyen jó barátját, Karinthyt is körbelengte. És bár életében ez nem adatott meg neki, ha látta volna a február 15-én, a könyvbemutatóra összegyűlt tömeget, melyet – a valódi! – önéletrajza vonzott, büszke lett volna.

Fischer Viktória

Az Ukrán-Kárpátok állatvilága a folyamatos orvvadászat miatt az utóbbi években jócskán megcsappant. A felelőtlen vadászat következtében egyre kevesebb szarvas, őz, farkas, vaddisznó vagy hiúz látható vidékünk erdeiben, melyek területe szintén jócskán csökkent az illegális fakitermelések miatt.

Nagyapáink még jól emlékeznek azokra az időkre, mikor a hegyvidéki falvakban élők télen a farkasoktól védték háziállataikat, szarvasokat, vaddisznókat próbáltak meg távol tartani a takarmánytól. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb vadállat vagy azok nyomai figyelhetők meg vidékünk erdeiben sétálva.

A napokban azonban a Szinevéri Nemzeti Parkban őzeket és szarvasokat kaptak lencsevégre a park erdészei. Elmondásuk szerint egyre gyakrabban figyelhetők meg vadállatok a környező falvak, utak mentén – tájékoztat a zak.depo.ua.

A vadak elszaporodása talán a természetvédők szorgos munkájának is betudható, akik etetőpontokat alakítottak ki a parkban, melyeket folyamatosan friss takarmánnyal töltenek fel.

Kárpátalja.ma

Nem csak az elfogyasztott cukor mennyisége számít, hanem annak fajtája is az anyagcsere és érrendszeri betegségek kialakulásában. A bajok fő okozója a gyümölcscukor.
A gyümölcscukor, azaz a fruktóz fogyasztásának az anyagcserére és érrendszerre gyakorolt káros hatásairól szóló tanulmányt Marta Alegret, a Barcelonai Egyetem (IBUB) Biomedicina Intézetének professzora és kutatóitársai az American Journal of Physiology-Heart and Circulatory Physiology folyóiratban tették közzé. A fruktóz egy egyszerű cukor (monoszacharid), amely nagyon közönséges alkotóeleme a gyümölcsöknek. Ráadásul ez az egyik legszélesebb körben használt édesítőszer az élelmiszeriparban, mert nagy az édesítő potenciálja és alacsony az előállítási költsége. Illetve ez az egyik alkotóeleme az étkezési cukornak, a szacharóznak is (nádcukor, répacukor, juharcukor stb.), amely egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz molekularész alkotta diszacharid.
A tanulmány során a kutatók a metabolikus változásokra a hímeknél érzékenyebb nőstény patkányokat vizsgáltak két hónapon át attól függően elkülönített csoportokban, hogy fruktóz vagy glükóz szirupot kaptak-e a szilárd táplálékuk mellé. A tesztidőszak végére különbségek alakultak ki az állatok testtömegében, trigliceridszintjében és érrendszerének állapotában.

Márta Alegret szerint az egyik kiugró anyagcserehatás a trigliceridek magas koncentrációja a azoknak a patkányoknak a vérplazmájában, amelyek fruktózt kaptak glükóz helyett. Ezt a hatást nem lehet csak a máj lipidek szintézisével magyarázni, mivel a glükóz és a fruktóz egyaránt kiváltják a máj zsírtermelését (lipogenezisét). A triglicerid egy olyan vérzsír fajta, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását, és így közvetve súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat.
Ugyanakkor a zsírsav oxidációjában alapvetően fontos CPT1A enzim fehérjeszintje csak azokban a patkányokban csökkent, amelyek fruktózt kaptak. Ebben a csoportban megnövekedett egy alapvető fehérje, az MTP kibocsátása, amely a triglicerideket a májból átirányítja (a rossz koleszterinként ismert) LDL formájában a vérplazmába. Ez arra utal, hogy a fruktóz sajátos módon képes csökkenteni zsírsav oxidációját, és növelni a trigliceridek mozgását a májból a vérplazmába.

A kontrollcsoport egyedeihez képest az aorta (verőér) elernyedési képessége – nitrogén-oxid hatására – azoknál a patkányoknál, amelyek glükózt kaptak, magasabb volt, és alacsonyabb azoknál az állatoknál, amelyek fruktózt kaptak. Ezért az érrendszerre perspektivikusan a fruktóz negatív hatással van, mert megnehezíti az aorta megfelelő pihenését. Kiderült az is a kutatásból, hogy a glükóz ebből a szempontból hasznos – állítja Alegret. A glükóz ugyanis megnövelte az adiponektin hormon szintjét a vérplazmában. A zsírszövet választja ki ezt az anyagot ki, amely aztán részt vesz a sejtek energiatermelő anyagcseréjében. Ez a növekedés a fruktózzal kezelt patkányoknál nem következett be.
A fruktózzal kezelt patkányoknál ráadásul májelváltozások is kialakultak. A korábbi vizsgálatok során a kutatócsoport már megállapította, hogy mind a nőstény, mind a hím patkányokban zsírmáj alakult ki a fruktóz hatására. Eltekintve az érrendszeri és a májjal kapcsolatos elváltozásoktól, az állatoknál nagyobb testtömeg-gyarapodást tapasztaltak a fruktózos táplálás nyomán, még akkor is, ha ezek az állatok kevesebb kalóriát kaptak, mint a többiek.

Az a tény, hogy a fruktóz csökkenti a zsírsavak oxidációját, és növeli a májban a lipidek szintjét, elvezethet a zsírmáj kialakulásához. A lipidek felhalmozódása a májban – annak ellenére, hogy kezdetben semmilyen tünettel nem jár – végül gyulladást okoz a szervben, ami súlyos betegségek forrása hosszú távon, amit jobb minél korábban megelőzni. Ráadásul a máj elzsírosodása a testtömeg növekedésére is hatással van – állítják a kutatók.

Új-zélandi tudósok szerint Zélandia lehet a nyolcadik kontinens: igaz, hogy területe szinte teljesen a Csendes-óceán mélyén fekszik, ám egy sor feltételnek megfelel, ami kontinenssé teheti.

A Geological Society of America’s Journal folyóiratban megjelent dolgozatban a kutatók Zélandia kontinenssé nyilvánítása mellett érvelnek. Mint írják, Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, ami nagyjából akkora, mint a szomszédos Ausztrália kétharmad része. Zélandia 94 százalékát a Csendes-óceán borítja, csupán néhány sziget, valamint három jelentősebb földtömeg magasodik ki belőle: Új-Zéland Északi- és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia.
Bár a kontinens fogalmához általában a szárazföld kötődik, a tanulmány szerzői azonban más tudományos szempontok szerint sorolják közéjük Zélandiát. Ilyenek a környező területekhez képest magasabb fekvés, jellegzetes geológia, jól meghatározott terület és a vastagabb földkéreg, mint amilyen rendszerint az óceán fenekén van.
A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.
“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában” – fogalmazott.
A BBC megjegyezte, hogy jelenleg nincs olyan tudományos testület, amely a kontinensek hivatalos elismerésére hivatott, ezért ezt majd az idő dönti el a jövő kutatásai nyomán.

Visszavonták a Holzindustrie Schweighofer cégtől a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács (FSC) tanúsítványait.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Visszavonták a Holzindustrie Schweighofer cégtől a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács (FSC) tanúsítványait.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Csaknem 50 tematikus programmal ünnepli Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné születésének 180. és a Monarchia létrejöttének 150. évfordulóját – mondta az emlékévet bemutató pénteki sajtótájékoztatón Gémesi György polgármester és Ujváry Tamás, a GKK igazgatója Gödöllőn.

A városvezető emlékeztetett arra, hogy Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött Gödöllőn, egyik kedvenc pihenőhelyén.
Gémesi György elmondta, hogy az év két legfontosabb eseménye a júniusi Koronázási Hétvége és a novemberi Erzsébet bál lesz. A jótékonysági bált kétévente rendezik meg, és az idei immár a harmadik – tette hozzá, kiemelve, hogy az emlékév A bölcsőtől a koronáig – Gödöllő, a királyné városa gondolat jegyében szerveződik. Ujváry Tamás, a GKK igazgatója arra emlékeztetett, hogy a királyné számos kastélyban töltött hosszabb-rövidebb időt, de Gödöllőre tért haza, a kastély ma az Erzsébet-kultusz otthona. Az igazgató a programok közül kiemelte a nyáron megnyíló Utazik az udvar – Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkülesfürdőig című kiállítást, valamint az Erzsébet királyné ruháit bemutató időszaki tárlatot novemberben. Ez utóbbihoz kapcsolódva Czédly Mónika divattervező elmondta: a kollekció 14 darab ruharekonstrukciót vonultat fel, melyeket eredeti fotók, festmények, illetve írások alapján készítettek el. Legizgalmasabb darabja egy hiteles koronázásiruha-másolat, amelynek felsőrésze bársonyfűző köténnyel és fátyollal, a hosszú selyemuszályos szoknyát csipkével díszítették. A ruhák fontos jellemzője, hogy a királyné eredeti méretei szerint készültek el. Kósa Erika, a tavaly létrejött Sisi Alapítvány elnöke kiemelte, hogy nemcsak aktív ápolói kívánnak lenni az emlékének, de női példaképként is tekintenek a királynéra. A programok közül a június 8-án a budai Mátyás templomban felcsendülő emlékkoncertet emelte ki. “1867. június 8-án itt koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét” – fűzte hozzá. Az ünnepi évet két nosztalgiajárat is színesíti, a MÁV Nosztalgia húsvétkor, illetve a koronázási hétvégén indít különvonatot – ismertette Dubecz Renáta, a cég pr-vezetője. A június 10-én a királyi váróba befutó járat különlegessége, hogy ezzel érkezik a Szent Korona másolata. A sajtótájékoztatón a szervezők bemutatták a Ferenc József- és az Erzsébet királyné-tortát is, hozzátéve, hogy az év folyamán elkészül a Monarchia-torta is.

A helyi határozat érvénybe lépésétől módosul a köztisztasági szolgáltatás díja Gyergyószentmiklóson – erre szavazott igennel csütörtöki ülésén a képviselő-testület. Több tényező is hozzájárult a jelentős ármódosításhoz.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Tizenegy fotográfust számolhat össze a felmenői között a csíkszeredai Bíró József. Többek között ott találjuk dédapját, azt a Bíró Józsefet is, aki 1904-ben elsőként nyitott fényképészeti műtermet Csíkszeredában.
Kategória: Magazin

A beregszászi római katolikus egyházközségben évről évre egyre több fiú jelentkezik ministránsnak. Népszerű program. Vagy inkább foglalkozás? Mi is a ministrálás? Bárdos Istvánnal beszélgettem, aki hetente összegyűjti a fiúkat egy közös imára, beszélgetésre, tanulásra, játékra…

– Mi a ministrálás?

– Egyrészt szolgálat, másrészt életforma, mert nem lenne hiteles, ha a templomból kijövet megváltozna a lelkület, lehullana rólunk a szenteltvíz, és elköteleződés nélkül élnénk életünket. Egy fiún látszania kell, hogy ő az oltárnál szolgál, hogy ott van a Jóisten közelében, segít a szentmisében. Nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön a hétköznapokban. A ministrálásnál még a testtartás is lényeges, hogy ily módon kifejezzék szolgálatuknak fontosságát. Erre igyekszem megtanítani a kisfiúkat a hittanórákon.
A ministrálás által nem ritkán születnek papi elhívások, hiszen ennek a szolgálatnak nem rejtett célja a stafétabot átadása, ez a legjobb táptalaja annak, hogy az egyházban legyen utánpótlás. De az sem kevésbé nemes feladat, ha majd családapák, férjek lesznek felnőttkorban, mert úgy is szolgálhatnak, sőt…

– Ki jelentkezhet ministránsnak itt, Beregszászban?

– Az a fiú, aki gyakorlatilag tud írni, olvasni, aki már viszonylag önálló. Ez körülbelül 7–8 éves korban következik be.

– Milyen gyakran kell jönni szentmisére egy fiúnak, aki az oltárnál szolgál?

– Minden vasárnap és ünnepnap, de ha megteheti, hétköznapokon is.

– Hány ministráns van Beregszászban?

– Büszkék vagyunk a létszámra, hiszen tizenkilenc-húsz ministránsunk van. Ráadásul – úgy veszem észre – a fiúk között presztízsnek számít, ha végezheti ezt a szolgálatot, szeretnek a foglalkozásra is járni. Nagyon fontos, hogy a pap megszólítsa a fiúkat, hogy csatlakozzanak, mert többeknek lenne hozzá kedve, csak nincs bátorsága jönni. Nálunk megvan ez a meghívás.

– Ki lehet-e öregedni ebből a szolgálatból?

– Esetleg abban az esetben, ha pappá válik az illető. Nálunk vannak felnőtt ministránsok is, de általában a nősülés után abbahagyják a szolgálatot. Lehet, hogy pont a feleségek viszik el az oltártól a ministránsokat (nevet). Én vagyok az egyedüli családos, aki megmaradtam.

– Gyerekkorod óta ministrálsz?

– Szégyen vagy nem szégyen, de én egy olyan ministránsoktató vagyok, aki gyerekkorban nem ministrált, mert nem engedték.

– Milyen közös programokon vesznek részt a fiúk?

– Hetente van egy foglalkozás, melynek van egy elméleti, imádságos része, azután játék, sport, közösségépítő tevékenység következik. Kedvezőbb időjárás esetén kimegyünk a sportpályára. Időnként kirándulásokat szervezünk. Például a közeljövőben a Nyíregyházi Állatkert a cél, ezt a napot már nagyon várják. Végeztünk már önkéntesen templom körüli takarítást, részt vettünk az ökumenikus Szeretethíd programon. Minden tevékenység során nagyon fontos a Szentlélek jelenléte. A sportpályán is körbe állunk és imádkozunk, tehát mindenhol megéljük a hitet.

– Vannak-e nehézségek?

– A korkülönbséget említeném meg a nehézségek között. A nagyobb ministránsok elkülönülnek. Fontosnak tartom, hogy kicsiknek-nagyobbaknak legyen közös programjuk. Ezen most dolgozunk. Jó lenne közös szalonnasütés, bográcsozás. A hely is megvan, szépen kialakult a Pásztor Ferenc Közösségi Ház, és tovább szépül. A mesterek lerakták az alapot: összekeverték a cementet, vizet, homokot, meszet. A mi dolgunk pedig az, hogy a nyers gyermek- és felnőttlelkeket keverjük össze a Szentlélekkel, és a hit színező anyagát adjuk hozzá.

– Miért nem ministrálhatnak lányok?

– Ez teljes mértékben papfüggő. Nálunk úgy alakult, hogy a lányok inkább énekelnek, a fiúk pedig az oltárnál szolgálnak. Én is úgy látom, hogy mivel a papi utánpótlás mégiscsak a fiúkból lesz, ezért fontos, hogy ők kapjanak helyet a pap mellett. Ha lányok is jönnek, elvonja a fiúk figyelmét a másik nem közelsége.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

A bukaresti képviselőház emberjogi bizottságában átment egy nagyon fontos RMDSZ-es kezdeményezés, ami a magyar nyelv használatával kapcsolatos az egészségügyben és a szociális intézményekben – számolt be pénteki sajtótájékoztatóján Benkő Erika képviselő.
Kategória: Erdélyi hírek

196 gyermek öltött jelmezt a hagyományos gyergyócsomafalvi jégkarneválon. A katicabogártól kezdve a fogkrémen át a bűvös kockáig ötletesebbnél ötletesebb jelmezbe bújva korcsolyáztak csütörtökön a Köllő Miklós iskola tanulói.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Jurij Lucenko főügyész rendelete értelmében az ukrajnai ügyészségek dolgozóinak mielőbb kábítószer-használati vizsgálaton kell részt venniük – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 15-én.

A főügyész arra kéri a kárpátaljai ügyészségeket, hogy a munkatársakkal végeztessék el a drogtesztet. Lucenko hangsúlyozta, hogy a vizsgálat a főügyészség dolgozóira is kiterjed.

A rendelkezés a nemrégiben Zaporizzsja megyében történt eset következménye. Egy helyi ügyész saját munkahelyén használt kábítószert, sőt kollégáit is megkínálta a narkotikummal.

Kárpátalja.ma

Februárban a legjobb a füstölt szalonna vereshagymával, savanyúkáposztával vagy egy marék túróval – állítják a kolozsvári szalonnefeszt szervezői. Hét éve indult útjára a kolozsvári szalonnafesztivál. Eleinte belvárosi kocsmák szolgáltak helyszínül, most már annyira kinőtte magát a szalonnáról...

Manapság egy igazán jó kávéért a szakma mestereihez, a baristákhoz (kávékészítőkhöz) illik fordulni. Marosvásárhelyen a héten nyitotta meg kapuit a kávékultúrát népszerűsítő Erdélyi Baristaakadémia (Transylvanian Barista Academy). 
Kategória: Színes

A hagyományőrzést és környezetvédelmet tűzte ki céljául az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány által meghirdetett Székely kapuk – Zöld kapuk nemzetközi vetélkedő, amelyen Torda iskolája, a Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjai is részt vettek.
Kategória: Színes

Nemzetközi kutyakíállítás volt nemrég Kolozsváron. Az ilyen jellegű rendezvényeknek nagy hagyománya van városunkban. Az eseményre február 11-én és 12-én került sor, az Expo Transzilvania kiállítócsarnokban. Szervező a Kolozsvári Napoca Ebtenyésztők Egyesülete volt. Több mint 300 kutyafajta felvonulá...