Az Európai Bíróságon amiatt indítottak eljárást hazánk ellen, mert 2009-es határidőre nem sikerült bezárni országos szinten a nem EU konform szeméttelepeket. Amennyiben Románia nem zárja be ezeket, napi 124.000 eurós bírságot kell fizetnie az uniónak, állítja a környezetvédelmi miniszter. Az adatok szerint jelenleg 35 megyei integrált hulladéklerakó van, de jelenleg csak egy működőképes . Hasonló eljárás indult az unió hat másik országa ellen is, többek között Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia és Szlovákia ellen. Bulgária, Ciprus és Spanyolország esetében már határozat is született.
Az Eurostat 2014-es adatai alapján Románia a bruttó hazai össztermékének 5,1 százalékát fordította egészségügyre. A legtöbbet, a GDP 11 százalékát Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia költötte az egészségügyi rendszerére. Hazánk a kelet európai államok között is az utolsó helyen áll, hiszen Lengyelország, Magyarország, Csehország és Bulgária is többet, a GDP-je 8,5 százalékát költötte erre a célra. Az egy főre eső egészségügyi kiadások terén is utolsók vagyunk. Romániában 2014-ben 388 eurót költöttek egy személyre, míg Bulgáriában évi 504 eurót, Lengyelországban 684 eurót, Magyarországon 757 eurót. A Európai Statisztikai intézet adatai alapján a megelőzésre is mi szánjuk a legkevesebbet, a GDP 0,6 százalékát fordították erre, még Ciprus költött ilyen keveset, ott a GDP 0,8 százaléka ment megelőző akciókra.
Románia is megszavazta az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást, cserébe pedig az volt a feltétele, hogy Kanada szüntesse meg a vízumkényszert a romániai állampolgárok irányába. A két ország között a vízummentességről szóló tárgyalások eredményeként 2017 májusában részlegesen, 2017 decemberétől teljesen eltörli Kanada a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszert. A májusi engedmény azoknak a romániai állampolgároknak szól, akik már korábban váltottak ki kanadai vízumot.
A tegnapi plenáris ülésen az EP 408 igen szavazattal elfogadta azt az egyezményt, mely a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok mélyítésével elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón. A szerződés egy része már áprilisban hatályba léphet, de az egyezményt még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami évekig is eltarthat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is üdvözölték a megállapodást. Ellenzői is vannak az egyezménynek, a plenáris alatt száz civil tüntetett ennek jóváhagyása ellen. Szerintük ez egyenlőtlenségeket von maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
A tavaly nyáron megjelent jogszabály értelmében, a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét. Akkor az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét. Ezt követően úgy módosították a törvényt, hogy a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat kötelezik arra, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. Azonban ez a módosítás sem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak, szerintük a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49.-ik cikkelyével. Romániában a jogszabály idén januárban kellett volna hatályba lépjen, viszont ez nem történt meg, mivel máig nem dolgozták ki a törvény alkalmazási módszertanát. Az Európai Unió Bíróságának romániai képviselője, Răzvan Horaţiu Radu szerint ez még nem jelent semmilyen szankciót. Most 2 hónap áll Románia rendelkezésére, hogy a román jogszabályt összhangba hozzák az unió irányelveivel.