Európai Unió : hírek magyarul

Átrendezi az európai parlamenti erőviszonyokat a brit kilépés, a Jobbik frakciót találhat magának.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) június 30-án a Tanács nevében megerősítette az Európai Parlamenttel azon irányelvvel kapcsolatban született megállapodást, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára azt követően, hogy a körözött személyt letartóztatták a végrehajtó államban.

Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülök, hogy még az elnökségünk ideje alatt politikai megállapodás született. Köszönöm a parlamenti előadónak, Dennis De Jongnak a kiváló együttműködést, amely a kompromisszum megszületéséhez vezetett. Az irányelv elő fogja mozdítani a bizalmat a tagállamok között, és meggyőződésem szerint ez a bizalom a büntetőügyekben folytatott európai együttműködés javulását fogja eredményezni.”

A két intézmény a polgárok jogainak erősítése és a szöveg világosabbá tétele érdekében bizonyos pontokon módosította a Bizottság javaslatát, különösen az alábbiakat illetően:

• az irányelv hatálya, amely az eredeti javaslattal szemben immár nem csupán az ideiglenes, hanem a rendes költségmentességhez való jogra is kiterjed. A rendes költségmentesség azt jelenti, hogy az érintett személy az irányelvben meghatározott feltételek mellett a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szakaszában támogatásban részesül, míg az ideiglenes költségmentességhez való jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki;
• az anyagi helyzet vizsgálatának és a megalapozottság vizsgálatának a bevezetése, amely vizsgálatok alapján meghatározható, hogy az adott személy jogosult-e költségmentességre vagy sem. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A jóváhagyott szöveg most a jogász-nyelvészekhez kerül ellenőrzésre, amelyet követően a Tanács és a Parlament ez év vége felé végleg elfogadja az irányelvet.

Az irányelv 30 hónapos átültetési határidőről rendelkezik.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

 

A Törökország csatlakozását tárgyaló konferencia tizenkettedik miniszteri szintű megbeszélésére a mai napon került sor Brüsszelben. Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének nevében Bert Koenders holland külügyminiszter vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A török küldöttség élén Ömer Çelik európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló állt, akit Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter és Naci Ağbal pénzügyminiszter kísért.

A konferenciával kezdetét vette a „Pénzügyi és költségvetési rendelkezések” című 33. fejezettel kapcsolatos tárgyalássorozat. Ez a fejezet az uniós költségvetés finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokra (a továbbiakban: saját források) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A saját források összetétele a következő: javarészt a vámokat, mezőgazdasági vámokat és cukorilletékeket magukban foglaló úgynevezett tradicionális saját források, amelyeket az Unió nevében a tagállamok szednek be; egy további, héa-alapú forrás; végül pedig az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló forrás. A tagállamoknak rendelkezniük kell a saját források helyes kiszámításának, beszedésének, befizetésének és ellenőrzésének megfelelő koordinációjához és biztosításához elégséges közigazgatási kapacitással. Az e területre vonatkozó uniós vívmányok közvetlenül alkalmazandók, így azokat nem kell átültetni a nemzeti jogba.

A konferencia során az Unió képviselői részvétüket és együttérzésüket fejezték ki Törökország felé a keddi isztambuli terrortámadás miatt, és megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet. Ismét hangsúlyozták továbbá az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok jelentőségét, rámutatva a több fontos közös érdekű területen – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energia, a gazdasági ügyek és a kereskedelem terén – folytatott szoros együttműködésre. Az uniós és a törökországi vezetők 2015. november 29-i találkozójának eredményével, valamint a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozattal összhangban az Unió képviselői üdvözölték a csatlakozási folyamat új lendületét, és megerősítették, hogy támogatni kívánják Törökország reformintézkedéseit. E tekintetben újólag hangsúlyozták, hogy e reformintézkedéseket mielőbb meg kell valósítani, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az uniós küldöttség továbbá emlékeztetett arra, hogy Törökországnak módjában áll felgyorsítania a tárgyalások ütemét, nevezetesen azzal, ha előrelépést ér el a tárgyalási kritériumok teljesítésében, teljesíti a tárgyalási keretben meghatározott követelményeket, valamint tiszteletben tartja az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeit.

A csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-i kezdete óta tizenhat fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet ideiglenesen lezártak.

A 33. fejezet (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) megnyitása

E fejezet tekintetében az Unió alaposan megvizsgálta Törökország felkészültségének általános állapotát. Figyelembe véve Törökország felkészültségének jelenlegi állapotát, továbbá a 2006. december 11-i, a 2014. december 16-i, a 2016. március 18-i és egyéb releváns tanácsi következtetésekkel, valamint az Európai Tanács által jóváhagyott tárgyalási kerettel összhangban – azzal a feltétellel, hogy Törökország további eredményeket ér el a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányok tekintetében a jogszabályi összehangolás és a végrehajtás terén – az EU képviselői közölték, hogy e fejezet ideiglenes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha egyrészt megállapodás születik Törökországnak az uniós költségvetéssel kapcsolatos, pénzügyi ellentételezést és támogatást is tartalmazó átmeneti pénzügyi korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelme tekintetében, másrészt pedig Törökország teljesíti a zárókritériumokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, ideértve az alábbiak megvalósulását:

• Törökország valamennyi tagállammal szemben teljesítette a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit.
• Törökország megerősíti közigazgatási kapacitását és koordinációs struktúráját, és e célból cselekvési tervet fogad el az eljárási szabályok megfelelő előkészítésére és bevezetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a csatlakozástól kezdődően, az uniós vívmányokkal összhangban képes legyen a saját források helyes kiszámítására, előrejelzésére, a saját forrásokkal való elszámolásra, azok beszedésére, befizetésére, ellenőrzésére, valamint az EU számára az ezekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Az EU képviselői hangsúlyozták továbbá, hogy külön figyelmet fognak szentelni az uniós álláspontban szereplő valamennyi kérdés nyomon követésére annak érdekében, hogy meggyőződjenek Törökországnak a saját források helyes kiszámításához, előrejelzéséhez, beszedéséhez, befizetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a saját forrásokkal kapcsolatos szabályok végrehajtására vonatkozóan az EU számára történő jelentéstételhez szükséges közigazgatási kapacitásáról.

A Tanács 2016. július 1-jén 2017. január 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat.

A szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra. A pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányuló szankciók 2014 szeptemberében további intézkedésekkel egészültek ki.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. A minszki megállapodások végrehajtásának újabb értékelését követően a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal – azaz 2017. január 31-ig – meghosszabbítja a szóban forgó szankciókat.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást 5, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve 3 jelentős orosz energiacég és 3 orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket, nevezetesen vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását. Jelenleg 146 személy és 37 szervezet ellen van érvényben ilyen szankció 2016. szeptember 15-ig
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben

A Tanács írásbeli eljárás útján, egyhangúlag fogadta el a határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

A Tanács 2016. június 24-én jóváhagyta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló előző évi jelentést.

Dokumentumokhoz való hozzáférés tárgyában 2015 során 2784 alapkérelmet és 24 megerősítő kérelmet nyújtottak be a Tanácshoz, amelyek 12 102 dokumentum vizsgálatát tették szükségessé. Az alapkérelmi szakaszban 9277 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 1094 dokumentumhoz pedig részleges hozzáférést adtak. 1073 dokumentum esetében a Tanács megtagadta a hozzáférést.

A jelentés tárgyidőszakában a Tanács 8670 jogalkotási dokumentumot
adott ki, amelyek közül 3115 már a kibocsátásakor nyilvános volt. Az 5555 fennmaradó, LIMITE minősítésű (közvetlenül nem elérhető) jogalkotási dokumentum közül kérelem alapján 4683 dokumentumot – azaz 84%-ot – tett nyilvánosan elérhetővé;

Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés elutasításának okaként elsősorban a Tanács döntéshozatali eljárásának védelmét (587 eset, 45%), illetve a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét (244 eset, 19%) és a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (47 eset, 4%) nevezték meg. Az esetek 28%-ában, azaz 362 esetben több kivétel együttes alkalmazása alapján tagadták meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A részleges hozzáférés indokaként leggyakrabban a személyes adatok védelmére hivatkoztak (317 eset, 29%).

Az EU-török együttműködésről éles viták vannak, de a csatlakozás újabb területe nyílt most meg.

MEPs and ministers struck a deal on a ban on fishing below a depth of 800 meters in the North-East Atlantic. The ban, agreed on Thursday afternoon, will apply to bottom trawling and would also restrict deep-sea fishing to the area where it took place between 2009 and 2011.
Committee on Fisheries

Source : © European Union, 2016 - EP

Az EU jövőbeni irányának meghatározása nem lehet két-három tagállam privilégiuma, a 2004-ben csatlakozott országokat nem lehet kihagyni ebből – jelentette ki csütörtökön Pozsonyban brüsszeli tudósítók előtt Robert Fico. Az EU soros elnökségét július elsején Hollandiától átvevő Szlovákia miniszterelnöke szerint a szeptemberihez hasonló kihelyezett EU-csúcsok akár általános jelenséggé is válhatnak a jövőben.

Menekültpolitikára viszont legalább 30 milliárd eurót kellene elkölteni évente, különben belülről szakad szét az unió.

Üdvözlöm Önöket! A mai napon 27 uniós vezető arról tárgyalt, hogy milyen következményekkel jár majd az egyesült királysági népszavazás Európa számára. Közös történelmünk e komoly pillanatához méltóan nyugodt és komoly megbeszélést folytattunk. Egy dolog mindenképpen nyilvánvaló. A vezetők határozottan kiálltak amellett, hogy a 27 országnak meg kell őriznie egységét és szoros együttműködését.

Továbbra is egyetértettünk abban, hogy Nagy-Britanniának rendezett módon kell kilépnie az Európai Unióból, és az erről szóló tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette ilyen irányú szándékát. Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. A brit kormány feladata, hogy bejelentse az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság kilépési szándékát az EU-ból. A vezetők semmi kétséget sem hagytak afelől, hogy az ország csak abban az esetben lehet jelen továbbra is az egységes piacon, ha mind a négy szabadságot elfogadja, tehát a szabad mozgáshoz való jogot is. „A la carte” egységes piac nem lesz.

Tárgyaltunk arról is, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a dolgok jelenlegi menetével, és többet vár tőlünk. Sokan emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, hogy az emberek újra így érezzenek.

Amint Önök is tudják, a 27 vezetőnek ez volt a brit népszavazást követő első ülése, tehát még túl korai lenne bármilyen következtetést levonni. Egyelőre csak elkezdtük a 27 tagú EU jövőjére vonatkozó politikai elemzést, a tárgyalásokat pedig a szeptember 16-án Pozsonyban tartandó következő ülésünkön folytatjuk. Köszönöm a figyelmüket.

A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el a FLEGT (erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme) cselekvési terv és az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet értékeléséről.

A következtetésekben a Tanács kiemeli, hogy ezek az eszközök pozitívan járultak hozzá ahhoz, hogy csökkenjen az illegálisan kitermelt faanyagok uniós behozatala és növekedjen a polgárok és a piaci szereplők tájékozottságaaz illegális fakitermelésről.

Felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyenek még többet e jelenség felszámolása érdekében, hogy fenntartható erdőgazdálkodás valósulhasson meg világszerte.

A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el az élelmiszer-veszteségről és az élelmiszer-hulladékról.

Évente az összes élelmiszer mintegy harmada elvész vagy hulladékká válik. A Tanács a következtetéseiben ismertet több olyan kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a jövőben csökkenjen az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék mennyisége. Ezen intézkedések között a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a probléma jobb megértése érdekében javítsák a nyomon követést és az adatgyűjtést, valamint, hogy a jövőben elfogadásra kerülő uniós jogszabályokban helyezzék középpontba az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződésének megelőzését és a biomassza jobb hasznosítását, továbbá, hogy segítsék elő a nem értékesített élelmiszeripari termékek karitatív célokra való adományozását.

Noha a Tanács következtetéseiben támogatja a jelenlegi uniós kezdeményezéseket, sürgeti is a Bizottságot, hogy terjessze ki tevékenységei körét az élelmiszer-veszteségre.

Magyarország nagyon „fontos és nagyon jó szövetségest” veszít el Nagy-Britannia kiválásával. A brit kilépés gazdasági következményeit tekintve viszont hazánk még akár jól is kijöhet a dologból – vélte brüsszeli sajtóértekezletén Orbán Viktor.

A Tanács az elnökség kompromisszumos szövege alapján általános megközelítést fogadott el a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről.

A tanácsi megállapodás egyensúlyt teremt egyrészt az uniós vizeken kívüli fenntartható és átlátható halászati tevékenységek iránti elkötelezettség, másrészt a megbízható adminisztratív eljárások – különösen az engedélyezés – iránti igény között.

„A Tanács által jóváhagyott szöveg fokozza a külső vizeken végzett halászati tevékenységek átláthatóságát, megnehezíti a közös halászati politika szabályainak megkerülését és egyúttal csökkenti az adminisztratív terheket.”

Martijn van Dam, holland mezőgazdasági miniszter, a Tanács elnöke

A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeire és a harmadik országbeli halászhajók uniós vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó engedélyezési rendszer átalakítását irányozza elő.

A fő cél annak biztosítása, hogy az uniós hajók tiszteletben tartsák a közös halászati politika alapvető elveit – például a fenntarthatóságot vagy a jogellenes halászat elleni küzdelmet – az uniós vizeken és azokon kívül egyaránt. Ennek érdekében a rendeletjavaslat világos és pontos szabályokat ír elő az uniós vizeken kívül halászó minden uniós hajó engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a halászati tevékenységre hol kerül sor.

Egyszerűbb és szélesebb körű szabályozás

A Tanács az általános megközelítésében megerősíti a rendelet hatályának jelentős kiszélesítését, kiterjesztve azt olyan területekre, mint a harmadik országbeli magánengedélyek, a halászhajók bérbeadása és a közös halászati politika reformjából eredő „átlobogózás”. Emellett jóváhagyja a Bizottság megközelítését egy olyan közös adatbázis létrehozására vonatkozóan, amellyel tovább javítható a külső vizeken folytatott halászati tevékenység átláthatósága és egyszerűsíthető az ellenőrzés.

Egyszerűsített engedélyezési eljárások

Az uniós vizeken kívül folytatott halászathoz az uniós hajóknak engedélyt kell beszerezniük az érintett harmadik országtól vagy nemzetközi halászati gazdálkodási szervezettől, illetve megállapodást kell kötniük azokkal. Ezenkívül az uniós hajóknak most már a lobogó szerinti tagállamuk engedélyére is szükségük van.

A Tanács az általános megközelítésében változtatásokat vezet be a különböző engedélyezési eljárások tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése és a jogbiztonság fokozása céljából, illetve azért, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson a belső és a külső vizeken halászó flották számára, és lerövidítse a kérelmezőnek adandó válasz határidejét.

Módosított jelentéstételi kötelezettségek

A Tanács módosítja a jelentéstételi kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok kiegészítsék a halászati megállapodások alapján már létező meglévő csatornákat és gyakorlatokat.

A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletjavaslat kiegészíti az ellenőrzési rendeletet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletet, amelyek a KHP alapvető végrehajtási pillérei.

A Bizottság 2015 decemberében küldte meg a javaslatát, a Tanács munkacsoportja pedig 2016 januárjában kezdte meg annak vizsgálatát.

A britek rosszabbul járhatnak, mintha bent maradtak volna. Így végződött az EU-csúcs.

Az EU27-ek szerdán elfogadott nyilatkozatukban arra figyelmeztették Nagy-Britanniát, hogy az egységes belső piachoz való hozzáférés előfeltétele a négy uniós alapszabadság, köztük a személyek szabad mozgásának elfogadása. Az állam- és kormányfők megállapodtak, politikai ötletbörzét tartanak annak érdekében, hogy lökést adjanak a további reformoknak.

Mi, a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, mély sajnálattal fogadjuk az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét, ám tiszteletben tartjuk a brit nép többsége által kifejezett akaratot. Mindaddig, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból, az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.

Az európai integrációt egy másikra kell lecserélnie a briteknek, ha növekedni akarnak. Kérdés, hogy melyikre.

The EU needs to update its long-term spending plan to cope with unforeseen crises such as mass migration, terrorism and youth unemployment, says the Budgets Committee in a resolution voted on Wednesday. The text is intended as an input to the forthcoming EU Commission’s proposal to revise the EU’s multiannual financial framework (MFF) for 2014-2020. The update should also tackle the recurring backlog of overdue EU payments, and look beyond 2020, add MEPs.
Committee on Budgets

Source : © European Union, 2016 - EP

Kossowski
DFON
Valamely terhelttel szemben indítható újabb büntetőeljárás egy schengeni államban, amennyiben egy másik schengeni államban folytatott korábbi büntetőeljárást részletes nyomozás lefolytatása nélkül szüntették meg