A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.
A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.
A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.
A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.
Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.
A javasolt irányelv célja
„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”
a máltali elnökségA Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.
A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:
Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.
A következő lépésekA Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.
A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.
A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.
Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.
A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.
A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.
„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.
A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.
HáttérA folyamatA Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.
A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.
A három uniós kiképzési missziórólAz EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.
Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.
Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.
A kockázatitőke-alapokra és a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó uniós szabályok módosításának célja az induló vállalkozásokba és az innováció területére irányuló befektetések ösztönzése.
A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. május 30-án megállapodásra jutottak az ebben az ágazatban működő befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosításáról.
A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. Szorosan kapcsolódik az EU európai beruházási tervéhez is.
„Az európai kkv-k növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy biztosított legyen számukra a könnyen elérhető finanszírozás, mind banki, mind tőkepiaci forrásokból” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Ez a rendelet elő fogja segíteni a piaci finanszírozást és ezáltal a gazdasági növekedést is.”
Ebben az ágazatban az EU le van maradva az Egyesült Államok mögött. A Bizottság adatai szerint, ha az Európai Unió ugyanannyira fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkezett volna, mint az Egyesült Államok, akkor a 2009 és 2014 közötti időszakban 90 milliárd euróval több forrás állt volna rendelkezésre az európai vállalkozások finanszírozására.
A javaslat a 2013-ban elfogadott szabályokat módosítja az európai kockázatitőke-alapokba („EuVECA”-k) és az európai szociális vállalkozási alapokba („ESZVA”-k) történő befektetések előmozdítása érdekében.
A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításával az EuVECA- és az ESZVA-alapok bármilyen méretű befektetési alapok alapkezelői számára elérhetővé válnak, és bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyekbe ezek az alapok beruházhatnak. Az új szabályok révén az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.
A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet az EuVECA- és az ESZVA-alapokba való befektetésekre vonatkozó követelményeket állapítja meg. E követelmények
Az elnökség és a Parlament képviselői a következő módosításokról állapodtak meg:
A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.
A rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónap elteltével kell megkezdeni.