Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács vitát tartott az űrpolitikáról, és következtetéseket fogadott el az európai űrstratégiáról.

Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.

Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.

„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”

A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.

Megoldott problémák

Az egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.

A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:

• az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó adattár létrehozása a piac átláthatóságának növelése érdekében;
• könnyített engedélyezési eljárás olyan harmadik felek számára, amelyek segítenek az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében. Ez esetben a cél az összeférhetetlenség megakadályozása. A szöveg egyértelművé teszi, hogy még abban az esetben is, ha egy harmadik fél is részt vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért teljes egészében az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

Két rendelet

A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.

Melyik uniós program volt életre szóló élmény egy kormánytagnak, pedig olcsó kosztra kényszerítette?

Az Európai Bizottság és a németek feltételekhez köthetik az uniós támogatásokat. Akár a jogállamiság betartása is számíthat.

A máltai elnökség ma informális megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy, az EU támogatásával megvalósuló programról, a WiFi4EU-ról, amelynek köszönhetően javulni fog az internet-hozzáférés a városházákon, a kórházakban, a parkokban és egyéb közterületeken. A felhasználóknak egy könnyen felismerhető, többnyelvű WiFi4EU portálon keresztül ingyenes, biztonságos és nagy sebességű internetkapcsolat áll majd rendelkezésére. A helyi önkormányzat vagy a kapcsolatot biztosító más közintézmény arra is használhatja a portált, hogy egyszerű hozzáférést nyújtson digitális szolgáltatásaihoz.

„A WiFi4EU számos olyan polgár számára is elérhetővé teszi majd a gyors internetkapcsolatot, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük megtapasztalni a magas színvonalú internetszolgáltatás nyújtotta előnyöket”, mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „A kezdeményezés ösztönözni fogja a digitális szolgáltatások igénybevételét és csökkenteni fogja a digitális szakadékot, azokon a helyeken is, ahol korlátozott az internet-hozzáférés.”

A mai megállapodás meghatározza, milyen formát fog ölteni a program, költségvetésének véglegesítésére viszont csak az EU többéves pénzügyi keretének jelenleg zajló félidős felülvizsgálatát követően kerül majd sor.

A program keretében önkormányzatok, könyvtárak, kórházak és más közintézmények egyszerű közigazgatási eljárások révén folyamodhatnak támogatásért helyi, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése céljából. A közintézménynek vállalnia kell, hogy legalább három éven keresztül biztosítja az internet-hozzáférést. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz egyszerű megoldásokkal, például utalványok útján.

A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. Ugyanakkor bizonyos mértékig előnyben fognak részesülni az olyan országok pályázói, amelyekben alacsony a részvételi arány.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatás ne vezessen versenytorzuláshoz, és ne gátolja a magánberuházásokat, nem lesznek támogathatók olyan projektek, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülnének ki.

A cél az, hogy időben megállapodás szülessen a program költségvetéséről, lezáruljon a szakmai munka, és így a program 2017 végéig működőképessé váljon.

Az elnökség a következő hetekben jóváhagyás céljából a miniszterek elé fogja terjeszteni a mai megbeszélés eredményét, hogy a program a tervezett időben elindulhasson.

A Tanács általános megközelítést fogadott el a gépjárművek típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszerének átalakításáról.

E nagyszabású átalakításnak köszönhetően korszerűbbé válik a jelenlegi rendszer, alkalmazkodik a piacon rendelkezésre álló új technológiákhoz és javul a gépjárművek kibocsátási adatainak ellenőrzése.

„E megállapodás elfogadásakor elsősorban a közegészségügyet, a levegőminőséget és az innovációt tartottuk szem előtt. Az európai autóipar iránti bizalom helyreállításának és megerősítésének egyetlen módja a tiszta és biztonságos technológiák kifejlesztésének elősegítése. A gépjárművekre vonatkozóan megbízható kontrollvizsgálatok kerülnek kidolgozásra, hogy a jövőben a kibocsátásokkal kapcsolatban többé ne fordulhassanak elő olyan szabálytalanságok, amilyeneket a múltban láttunk” – mondta Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

A reform célja a gépjárművek magas szintű biztonságának és környezetvédelmi teljesítményének biztosítása, valamint a jelenlegi típusjóváhagyási rendszerben tapasztalható főbb hiányosságok orvoslása.

Mielőtt jogerőre emelkedne, a tanácsi általános megközelítést még az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni. A Parlament április 4-én szavazta meg az álláspontját.

A jelentősebb változtatások három területet érintenek, és:

• a jobb műszaki szolgálatok révén javítják a gépjárművek forgalomba hozatalához szükséges vizsgálatok minőségét
• megerősítik a már forgalomban lévő gépjárművek megfelelőségének ellenőrzését célzó piacfelügyeletet; e rendszer keretében a tagállamok és a Bizottság lehetőséget kapnak helyszíni ellenőrzések végzésére a gépjárműveken, így már korai szakaszban kiszűrhetők lesznek a hiányosságok
• megerősítik a típusjóváhagyási folyamat felügyeletét, különösen a tagállami jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok képviselőiből álló, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum létrehozása révén

Valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy EU-szerte harmonizáltabbá kell tenni a szabályok végrehajtását, hogy ezáltal csökkenjenek a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok és műszaki szolgálatok közötti értelmezés- és alkalmazásbeli különbségek. Abban is egyetértettek, hogy hatékonyabb piacfelügyeleti szabályokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a követelményeket nem teljesítő gépjárműveket már korai szakaszban, eredményesebben ki lehessen szűrni.

Az ellenőrizendő járművek minimális száma

A Tanács által elfogadott új piacfelügyeleti kötelezettségek előírják, hogy minden ország évente végezze el legalább egy meghatározott számú jármű ellenőrzését. Az ellenőrzések minimális száma az adott országban a megelőző évben nyilvántartásba vett minden 50 000 új jármű után 1.

Az ellenőrzés részét képezi majd a kibocsátásnak a valós vezetési körülmények mellett történő vizsgálata is.

Az általános megközelítés kötelezi a tagállamokat a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására. A típusjóváhagyási tevékenységekre vonatkozó díjakat a típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell majd kivetni.

A szükséges ellenőrzések elvégzéséhez kevesebb erőforrással rendelkező országok felkérhetnek majd más országokat arra, hogy végezzék el az ellenőrzéseket a nevükben.

A hiányosságok kiszűrését célzó szigorúbb felügyelet

A Bizottság felhatalmazást fog kapni arra, hogy ellenőrzéseket és vizsgálatokat hajtson végre járműveken annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá arra is, hogy szabálytalanságok feltárása esetén haladéktalanul intézkedéseket foganatosítson. Ezáltal függetlenebbé fog válni az EU-típusjóváhagyási rendszer és javulni fog a minősége.

A Bizottságnak továbbá lehetősége lesz arra is, hogy a gyártókra és az importőrökre bírságot szabjon ki a jogsértésekért, amelynek összege akár 30 000 EUR is lehet a követelményeknek nem megfelelő minden egyes jármű után.

Bevezetésre fog kerülni egy szakértői értékeléseken alapuló ellenőrzési rendszer. A típusjóváhagyó hatóságokról ötévente legalább egyszer más tagállamok két típusjóváhagyó hatóságának szakértői értékelést kell majd készítenie. A Bizottság is részt vehet majd a szakértői értékelést végző csapatokban, továbbá összefoglalót kell majd készítenie a szakértői értékelések eredményéről és közzé kell azt tennie.

A típusjóváhagyó hatóságokat azonban nem kell majd szakértői értékelésnek alávetni, amennyiben azok műszaki szolgálataikat kizárólag nemzetközileg elismert szabványokon nyugvó akkreditálás alapján jelölik ki.

Ezen túlmenően létrejön majd a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos információcseréért felelős tanácsadó fórum, amelynek az lesz a feladata, hogy összehangolja a tagállamok különböző értelmezéseit és gyakorlatait. E fórumnak meg kell továbbá vizsgálnia a szakértői értékelések eredményét is.

A tagállami hatóságoknak továbbá minden évben be kell majd nyújtaniuk a fórumnak az általuk tervezett piacfelügyeleti ellenőrzések átfogó áttekintését.

A műszaki szolgálatok tekintetében a tanácsi szöveg azt javasolja, hogy a nemzeti akkreditáló testületek vegyenek részt a műszaki szolgálatok értékelésében és a közös értékelőcsoportok létrehozásában.

Erősebbé fog válni a műszaki szolgálatok gyártókkal szembeni pozíciója, így többek között joguk és kötelességük lesz majd, hogy előre be nem jelentett üzemlátogatásokat tegyenek, és fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat végezzenek.

A típusjóváhagyó hatóságok felelőssége mellett a műszaki szolgálatok végzik majd el a típusjóváhagyás megadásához szükséges ellenőrzéseket. A műszaki szolgálatok megfelelő működése elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem biztosításához, hogy ezáltal a fogyasztók továbbra is megbízzanak a rendszerben.

Háttér

A Bizottság 2016. január 27-én terjesztette elő a gépjárművek típusjóváhagyási rendszerének korszerűsítését célzó rendelettervezetet, amely a 2007/46/EK irányelvben meghatározott jelenlegi uniós jogi keretrendszert fogja felváltani.

A javasolt rendelet megőrzi a 2007/46/EK irányelv általános célkitűzéseit, azaz a gépjárművek szabad mozgásának elősegítését a belső piacon, valamint a kölcsönös elismerés elvének harmonizált típusjóváhagyási követelmények megállapítása révén történő alkalmazását.

A tíz évvel ezelőtt létrehozott jelenlegi rendszer alapvető átalakítása már szerepelt az EU munkaprogramjában.

Azonban az illegális kiiktató eszközök egyes autógyártók általi használata kapcsán felfedezett szabálytalanságok felhívták a közvélemény, a hatóságok és a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a típusjóváhagyással kapcsolatban szigorú rendelkezéseket kell bevezetni, és javítani kell a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos ellenőrzési módszereket, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló esetekre.

A Tanács 2017. május 29-én meghosszabbította a szíriai rezsimmel szemben bevezetett uniós szankciókat, amelyek így 2018. június 1-jéig érvényben maradnak. A határozat összhangban van az EU Szíriára vonatkozó stratégiájával, amely kimondja, hogy az Unió mindaddig fenntartja a szíriai rezsimmel és támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseket, amíg a polgári lakosság elnyomása folytatódik.

A Tanács a szír kormány három miniszterének jegyzékbe vételével bővítette a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek listáját, valamint a jegyzékben szereplő egyes személyek és szervezetek vonatkozásában frissítette az információkat. A jegyzékben így most 240 személy és 67 szervezet szerepel, akiket a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomása miatt az EU utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával sújt.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak.

Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.

Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is.

Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.

A jogi aktusokat 2017. május 30-án teszik közzé a Hivatalos Lapban.

2017. május 24-én a Tanács és az Európai Parlament előzetes megállapodásra jutott arról, hogy a természeti katasztrófa sújtotta térségek részére nyújtandó uniós támogatás mértékét jelentősen növelik.

A Tanács és a Parlament által elfogadandó új szabályok értelmében az EU a földrengés, áradás vagy más természeti katasztrófa által sújtott térségekre háruló újjáépítési költségeknek akár a 95 %-át is fedezi. Ez azt jelenti, hogy az EU pénzügyi hozzájárulása bizonyos régiókban a mai 50%-ról majdnem a duplájára nő. A 2014 és 2020 közötti időszakban a katasztrófa sújtotta térségeknek nyújtott teljes uniós támogatás elérheti a 9,8 milliárd eurót. Ez az összeg ahhoz az évi 500 millió euróhoz adódik hozzá, amelyet az EU a Szolidaritási Alap igénybevételével tud mozgósítani arra a célra, hogy segítsen megküzdeni a tagállamoknak a természeti katasztrófákkal.

„Az EU-ban nincs olyan régió, amely ne lenne kitéve a természeti katasztrófák kockázatának. Az uniós támogatás növelésére vonatkozó mai megállapodásunkkal kézzelfogható bizonyságát adjuk szolidaritásunknak. Egyúttal elismerjük, hogy mindannyian kiszolgáltatottak vagyunk a természeti katasztrófákkal szemben, és közös érdekünk, hogy segítsünk egymásnak megbirkózni azokkal” – mondta Dr. Ian Borg, Málta uniós alapokért felelős parlamenti államtitkára, a Tanács soros elnöke.

Az uniós finanszírozás arányának növelése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott kifizetésekre fog vonatkozni. Az ERFA Unió által finanszírozott részének teljes összege, a 2014–2020-as időszakra előirányzott mintegy 196,4 milliárd EUR változatlan marad.

Következő lépések

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon jóváhagyta a rendelettervezetet. A jogszabály majd csak a Parlament és a Tanács általi elfogadását követően lép hatályba.

Lounes
Uniós polgárság  
Bot főtanácsnok szerint egy uniós polgár nem EUtagállam állampolgárságával rendelkező családtagját megilleti a tartózkodási jog abban a tagállamban, amelyben az uniós polgár e tagállam állampolgárságának megszerzése előtt és azt megelőzően tartózkodott, hogy családi életet alakított volna ki

A terrorizmus elleni harc és az észak-atlanti szövetség finanszírozása jelentette a kiemelt témákat a Donald Trump részvételével megtartott csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson, amelyek közül az amerikai elnök a szerinte elégtelen tagállami védelmi ráfordítások kérdésének adott nagy nyomatékot. Megoszlottak a vélemények arról, hogy mennyiben volt egyértelmű az amerikai kötelezettségvállalás a közös biztonsági garancia fenntartása mellett.

A szociális dömping elleni határozott fellépést szorgalmazott csütörtökön Brüsszelben Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök, mert az meglátása szerint meggyengíti Európát és a szélsőségesek kezére játszik. Macron a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv mellett az euróövezet és a közös védelmi politika mélyítéséről tárgyalt vendéglátójával, Jean-Claude Junckerrel.

Az európai szövetségesek az USA transzatlanti biztonság melletti elköteleződésének megújítását, az amerikaiak pedig az európaiaknak a költségekhez való nagyobb hozzájárulását várják attól a kurtán furcsa néhány órás NATO-csúcstalálkozótól, amit a szervezet új székházának avatása alkalmából csütörtökön délután tartanak Brüsszelben. Donald Trump és ezerfős kísérete már szerda délután leszállt Brüsszelben, a szó szoros értelmében megbénítva a belga főváros életét.

Donald Trumpnak egészen biztosan sikerülni fog Brüsszel megállítása: az amerikai elnök és népes kísérete szerda délután és csütörtök este között tartózkodik majd a belga fővárosban, ahol erre az időre gyakorlatilag megáll majd az élet.

A tárgyalási mandátum hétfői jóváhagyása után az EU27-ek készen állnak a kilépési tárgyalások megkezdésére a brit kormánnyal. Az EU főtárgyalója a június 19-vel kezdődő héten számít a folyamat megkezdésére. A kudarc nem tartozik az opcióim közé – szögezte le Michel Barnier.

Az előző évekéhez hasonló országspecifikus ajánlásokkal fordult a magyar kormányhoz hétfőn az Európai Bizottság, amely 2018-ra jelentős költségvetési kiigazítást, egyszerűbb adórendszert, a leginkább versenytorzító szektorspecifikus adók csökkentését, a közbeszerzés átláthatóságának javítását, a korrupcióellenes keret megerősítését, a közmunkaprogram célzottabbá tételét, az oktatás eredményességének javítását és befogadóbbá tételét, és a szociális ellátórendszer színvonalának növelését tartja szükségesnek a következő egy évben.

Bár kerülni igyekezett mindenféle félrevezető lelkesedést, összességében mégiscsak pozitív képet sugall az Európai Bizottság idei szemeszter-jelentése, valamint az országspecifikus ajánlások csomagja. A túlzott deficiteljárás már csak 4 országnál maradt meg, és az egyetlen figyelmeztetést Románia kapta. Cserébe visszatérő szempontként hangoztatták a „szociális dimenzió” előtérbe kerülését.

Az amerikai elnököt éppen Brüsszelben igyekeznek meggyőzni: a NATO-nak van értelme.

A Tanács a mai napon általános megközelítést alakított ki az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására irányuló javaslatról. A javaslat célja, hogy az EU reagálni tudjon a digitális átalakulás okozta példátlan technológiai és piaci változásokra annak érdekében, hogy az európai audiovizuális ágazat ne csak a versenyképességét tudja fokozni, hanem az olyan alapvető értékeket is meg tudja őrizni, mint például a kiskorúak, a médiapluralizmus, a kulturális sokféleség és a fogyasztók védelme.

A bizottsági javaslat további jogharmonizációt irányoz elő a televíziós műsorszolgáltatásra és a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében, továbbá kiterjeszti az irányelv hatályát a videómegosztó platformokra is. A javaslat értelmében a szolgáltatóknak meg kell felelniük a kiskorúak védelmére, valamint a gyűlöletbeszéddel és az erőszakkal szemben az összes polgárt megillető védelemre vonatkozó szabályoknak.

A javaslat egyszerűbbé teszi a „származási ország elve” tekintetében irányadó szabályokat: ezen elv értelmében a szolgáltatókra csak a székhelyük szerinti ország jogszabályai vonatkoznak. A javaslat emellett szigorúbb kötelezettségeket irányoz elő az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások keretében történő népszerűsítésére vonatkozóan.

A szlovák és a máltai elnökség idején a Tanácsban végzett intenzív munkának köszönhetően, a mai napon megállapodás született a Tanácsban a máltai elnökség által benyújtott kompromisszumos szövegről, amely a következő főbb elemeket tartalmazza:

• az irányelv hatálya kiterjed a „közösségimédia”-szolgáltatásokra is, amennyiben az audiovizuális tartalomszolgáltatás e szolgáltatások lényeges részét alkotja;
• egyszerűbbé váltak a joghatóságra vonatkozó szabályok, és megerősítették az együttműködési eljárásokat annak érdekében, hogy kezelni lehessen a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos, például az olyan helyzetekből fakadó problémákat, mint amikor a szolgáltató és a célközönsége nem ugyanabban az országban található. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságoknak 2 hónapos határidő betartásával kell reagálniuk egy másik tagállamból érkező megkeresésre;
• a lekérhető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak is részt kell vállalniuk az európai alkotások népszerűsítésében: az ilyen szolgáltatók kínálatában is legalább 30% kell, hogy legyen az európai alkotások aránya. Emellett a tagállamok pénzügyi hozzájárulást kérhetnek a médiaszolgáltatóktól, beleértve a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókat is. E szabályok alól csak az induló innovatív vállalkozások és a kisvállalkozások mentesülhetnek.

Emellett rugalmasabbá válnak az audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozó szabályok. A javaslatban szerepelnek a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére, a médiában uralkodó tulajdonviszonyok átláthatóságára és a médiaműveltség fejlesztésének szükségességére vonatkozó rendelkezések is.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült megállapodásra jutnunk az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. Összetett irányelvről van szó, amely olyan rendkívül érzékeny kérdésekkel foglalkozik, mint például a belső piac, az alapvető jogok és szabadságok, a kulturális sokszínűség és a kiskorúak védelme.

A piac és a technológia azonban rohamosan fejlődik. Gondoskodnunk kell arról, hogy a vonatkozó szabályok lépést tartsanak ezekkel a változásokkal. A Tanácsban született mai megállapodás újabb lépést jelent a digitális egységes piac megvalósítása felé, ami elengedhetetlen Európa jövőbeli jóléte szempontjából” – mondta Owen Bonnici.

Következő lépések

A Tanácsban született megállapodás megnyitja az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. A tárgyalások célja az irányelv mihamarabbi elfogadása.

Háttér

A Bizottság a digitális egységes piaci stratégia részeként 2016 májusában nyújtotta be javaslatát.

A Tanácsban két elnökség idején vizsgálták a javaslatot. A szlovák elnökség 2016 novemberében készítette el a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentését.

Az Európai Parlament (EP) Kulturális és Oktatási Bizottsága 2017. április 25-én szavazta meg a javaslatról szóló jelentést. Az EP pedig a május 17-i plenáris ülésén felhatalmazta ezt a bizottságot a Tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdésére.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság kellő időben közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról és a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt. ÜDVÖZLI az átfogó elemzést, és HANGSÚLYOZZA, hogy a részletes vizsgálatoknak az országjelentéseken belül jól beazonosíthatóknak és átláthatóknak kell maradniuk.

2. A 2017. évi országspecifikus ajánlások elfogadásakor FIGYELEMBE FOGJA VENNI ezeket az elemeket, továbbá a nemzeti reformprogramokat, a stabilitási és a konvergenciaprogramokat és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. március 10-i ajánlásokat.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK

3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok mindegyik vizsgált tagállam tekintetében részletes és alapos elemzést nyújtanak az ország helyzetéről, így megfelelő alapot jelentenek a többoldalú felügyelethez, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettséghez és a hatékony szakpolitikai intézkedésekhez. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a megfelelő elemzési eszközöket vették igénybe, és érdemi minőségi elemzés egészítette ki azokat.

4. EGYETÉRT azzal, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenkettőben (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Svédország) a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett, különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, Finnországban ugyanakkor a továbbiakban nem tapasztalható ilyen értelemben vett makrogazdasági egyensúlyhiány.

5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy hat tagállamban (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália) túlzott egyensúlyhiány áll fenn. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság májusban három ország (Olaszország, Ciprus és Portugália) esetében, amelyeknél a részletes vizsgálat során felmerült strukturális problémák fényében túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg, a nemzeti reformprogramok ambíciószintjének figyelembevételével felül kívánja vizsgálni az értékelését. MEGÁLLAPODIK arról, hogy gondosan megvizsgálja a Bizottság által készítendő további vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

6. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, többek között akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

7. MÉLTÁNYOLJA a több tagállam által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén elért eredményeket, amivel az euróövezeten belül és uniós szinten is hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához. HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni. MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek.

II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

8. NYUGTÁZZA a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket, de MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

9. ÜDVÖZLI az országspecifikus ajánlások végrehajtásának a Bizottság által készített új többéves értékelését, valamint azt, hogy az ajánlások többsége tekintetében megfelelő haladás történt, de MEGJEGYZI, hogy különbségek tapasztalhatók az egyes szakpolitikai területek és országok között, és az előrelépés időben sem volt egyenletes. EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottság többéves értékelése szerint több országspecifikus ajánlás hosszú távú strukturális problémákra irányul, amelyek megoldásához idő kell, és előfordulhat, hogy a kézzelfogható eredmények csak lassabban mutatkoznak.

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a jelenlegi viszonylag kedvező makrogazdasági környezetben folytatni kell a reformok végrehajtását, illetve még fokozni kell az erőfeszítéseket az alábbiakban ismertetett szakpolitikai kihívások kezelése, a reformok kifulladásának megelőzése és a politikai gazdasági kihívások legyőzése érdekében.

11. ÜDVÖZLI, hogy számos tagállamban az államháztartási hiány és az adósságráta csökkenésére lehet számítani, de HANGSÚLYOZZA, hogy a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának – ezen belül a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának – biztosítása továbbra is kihívást jelent.

12. HANGSÚLYOZZA, hogy mielőbb további strukturális reformokra van szükség a termékek és a szolgáltatások piacain a gazdasági fellendülés erősítése, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében. Nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő indokolatlan korlátozások megszüntetése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével.

13. ÜDVÖZLI, hogy az inkluzív növekedés kiemelt szerepet kap, és HANGSÚLYOZZA, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások növelése, valamint a termelékenység és a munkaerő-kínálat fokozása érdekében végrehajtott reformok támogatása mind lényegesen hozzájárul a szociális kihívások kezeléséhez. A rendezett államháztartás és az ambiciózus reformok végrehajtása előfeltételei a fenntartható és inkluzív növekedésnek.

14. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy változatlanul sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban.

15. ELISMERI, hogy Európa termelékenységi problémával küzd, a termelékenység növekedése visszafogott és elmarad a más fejlett gazdaságokat jellemző növekedési ütem mögött. Ezzel összefüggésben KIEMELI a strukturális reformok jelentőségét az innováció elősegítése, a digitalizálás és az új technológiák elterjesztésének megkönnyítése terén, az olyan üzleti környezet megteremtésében, ahol a legtermelékenyebb vállalatoknak van esélyük előretörni, valamint a források helytelen elosztásának és a strukturális munkaerőhiánynak a visszaszorítása tekintetében. A problémákat többek között a népesség elöregedése tovább súlyosbítja. Az előrejelzések szerint egész Európában csökkenni fog a munkaképes korúak részaránya a teljes népességen belül, és a helyzet egyes gazdaságokban rendkívül súlyos.

16. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére, és további erőfeszítéseket lehetne tenni a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. Egyes tagállamokban az ifjúsági és a tartós munkanélküliség csökkentése is újabb intézkedéseket igényel. A sikeres integrációra – különösen a migránsok és menekültek sikeres integrációjára – szintén kiemelt figyelmet kell fordítani.