Európai Unió : hírek magyarul

Mert az emberek nem állnak készen arra, hogy feladják a nemzetállamot. A fal a határon viszont borzasztó megoldás.

A Tanács 2017. május 23-án megállapodott a kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezésére szolgáló új európai uniós rendszerről.

A javaslattal a Tanács célja az, hogy javítsa a tagállamok közötti azon viták rendezésére igénybe vett mechanizmusokat, amelyek a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások értelmezéséből erednek. A javaslat a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 90/436/EGK egyezményre épül.

„Ez az irányelv fontos része annak a tervünknek, hogy erősítsük az adózási jogbiztonságot és javítsuk az üzleti környezetet Európában” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Málta pénzügyminisztere.

Az olyan helyzetek, amikor különböző tagállamok kétszer adóztatják meg ugyanazt a jövedelmet vagy tőkét, súlyos akadályokat állíthatnak a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások elé. Túlzott adóterhet teremtenek, gazdasági torzulásokhoz vezethetnek, továbbá negatív hatást gyakorolhatnak a határokon átnyúló beruházásokra.

Az irányelvtervezet értelmében a vitarendezési mechanizmusoknak kötelező jellegűnek és erejűnek kell lenniük, az eljárások tekintetében egyértelmű határidőket kell meghatározni, és azok nem zárulhatnak eredménytelenül. Az irányelvtervezet célja ezzel az, hogy olyan adózási környezetet biztosítson, amelyben a vállalkozásokat terhelő megfelelési költségek a minimumra csökkennek.

A szöveg lehetővé teszi az adófizetők számára, hogy „kölcsönös egyeztetési eljárást” kezdeményezzenek, amelynek keretében a tagállamoknak két éven belül megállapodásra kell jutniuk. Az eljárás eredménytelensége esetén választottbírósági eljárás indul a jogvita adott határidőn belüli rendezése érdekében. Erre a célra három–öt független választottbíróból és az egyes tagállamok legfeljebb két képviselőjéből álló tanácsadó testületet kell létrehozni. A testület („tanácsadó bizottság”) véleményt ad ki a kettős adóztatásnak a vitás ügyben való megszüntetéséről, amely kötelező erővel bír az érintett tagállamra nézve, hacsak a felek nem állapodnak meg alternatív megoldásban.

A Tanács kompromisszumra jutott a következő kérdésekről:

• az irányelv hatálya, vagyis a tárgyát képező jogviták típusa. A Tanács tág hatályról állapodott meg, de meghagyta a lehetőséget arra, hogy az alól eseti alapon ki lehessen zárni olyan jogvitákat, amelyek nem kettős adóztatással kapcsolatosak;
• „szaktekintéllyel bíró független személyek”: kritériumok a független választottbírók csoportjába kijelölt személyek függetlenségének biztosítására. A miniszterek megállapodtak abban hogy a választottbírók nem lehetnek adótanácsadással foglalkozó vállalatok alkalmazottai, és korábban sem foglalkozhattak hivatásszerűen adótanácsadással. Hacsak erről más megállapodás nem születik, a testület elnöki tisztét egy bírónak kell betöltenie;
• állandó bizottság: állandó struktúra létrehozásának a lehetősége vitarendezéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítására, ha a tagállamok ehhez hozzájárulnak.

Következő lépések

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén megállapodás jött létre. A Tanács azt követően fogadja majd el az irányelvet, hogy az Európai Parlament arról véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. június 30-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályokba és rendelkezésekbe. Ezt az irányelvet az e dátumot követően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévre vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell majd alkalmazni. A tagállamok azonban hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az irányelvet korábbi adóévekkel kapcsolatos panaszokra is alkalmazzák.

Általános : Az Erasmus programot népszerűsíti az Erasmus evening elnevezésű projekt, az Európai Ifjúsági Károly-díj idei győztese. A díjátadót május 23-án tartották a németországi Aachenben.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

2017. május 23., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

2017. május 24., szerda
12.00 Egyperces néma csend a manchesteri támadás áldozatainak emlékére
Aachen (Németország)
19.30 Felszólalás a Nemzetközi Nagy Károly-díj 2017. évi kitüntetettje, Timothy Garton Ash tiszteletére rendezett díszvacsorán

2017. május 25., csütörtök
Az EU és az USA vezetőinek találkozója (Europa épület)
10.00 Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének fogadása
10.05 Találkozó Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.20 Kibővített találkozó Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének és Federica Mogherini főképviselőnek a részvételével

13.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2017. május 26., péntek és 27., szombat
Taormina (Olaszország)
10.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

G7-csúcstalálkozó

2017. május 28., vasárnap
Bratislava
12.30 Felszólalás a Globsec 2017 konferencián

A migrációs ügyekért felelős uniós biztos csütörtökön újfent figyelmeztette Budapestet, Varsót és néhány további fővárost, hogy kötelezettségszegési eljárásnak néznek elébe, ha egy hónapon belül nem kezdik meg kvótájuk terhére a menekültek áthelyezését Olasz- és Görögországból. A belügyminiszterek csak informális tanácskozást tartottak a menekültügyi reformról, de az álláspontok jottányit sem közeledtek.

Elhárult az európai fejlesztési stratégiát fenyegető magyar vétó veszélye, miután több ponton is úgy módosították a dokumentumot, hogy az figyelembe vegye a migrációval összefüggő magyar érzékenységet – közölték csütörtökön EU-tanácsi források. Budapest kívánságára a szöveg megerősíti, hogy a stratégia nem érinti a migráció terén az EU-szerződésben rögzített tagállami hatásköröket.

Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az ország menekültügyi jogszabályai továbbra is nagymértékben összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal.

Megkapta szerdán az Európai Parlamentben a szükséges többséget az a négypárti indítvány, amelynek értelmében az intézmény megteszi az első lépést az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezése érdekében Magyarországgal szemben. Most az EP állampolgári jogi szakbizottságán a sor, hogy elkészítse az ehhez szükséges indoklással ellátott véleményt és javaslatot, mielőtt arról újra szavazna a Parlament.

Nem számít egyetértésre a migrációs politika sarokkérdéseiről az uniós vezetők júniusi brüsszeli csúcstalálkozóján az EU-ügyi államtitkár, aki szerint a magyar üzenet mindezek kapcsán az, hogy tovább kell folytatni a párbeszédet, illetve – és főként - fokozni kell a külső EU-határok védelmét, csakúgy, mint az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetését.

Az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül, hanem csak a tagállamokkal együttesen eljárva a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral. Erről rendelkezett kedden az Európai Bíróság, igazat adva a tagállamoknak a Bizottsággal szemben.

A lengyel jogállamiság helyzetéről szóló párbeszéd folytatása mellett szállt síkra a tagállamok többsége az általános ügyek tanácsának keddi ülésén, amelyen EU-források tájékoztatása szerint csak Csehország, Magyarország és Nagy-Britannia támogatta meg egyértelműen a lengyel álláspontot. Frans Timmermans, bizottsági alelnök a magyar kormány hivatalos válasza előtt nem kívánta minősíteni a kötelezettségszegési eljárás óta a magyar térfélen történt fejleményeket.

Akár a Mission impossible című film főszerepét is kioszthatnák előre Emmanuel Macronnak, aki fejébe vette a hosszú ideje stagnáló Franciaország radikális politikai, gazdasági és morális megújítását. A szociálliberális elnök a skandináv modell képére gyúrná át a francia szociális rendszert, és ismeretlen, a politikában még tapasztalatlan arcokkal váltaná fel a kiöregedett garnitúrát. Végtelen ambícióinak azonban már a júniusi parlamenti választás határt szabhat, ha nem sikerül biztos kormányzó többséget szereznie.

A Tanács május 18-án következtetéseket fogadott el „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel. A következtetésekben a Tanács áttekinti a biztonság és a védelem területén végzett együttműködéselmélyítése terén elért eredményeket, és iránymutatást ad a továbbiakra nézve. A következtetések az alábbi területekre térnek ki:

– a KBVP válságkezelési struktúráinak javítása, különös tekintettel a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak (MPCC) az (EKSZ részét képező) EU Katonai Törzsén belül történő létrehozását célzó, folyamatban lévő munkára; ez a szolgálat – a 2017. március 6-án elfogadott következtetések értelmében – a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók (aktuálisan az EUTM Szomália, az EUTM RCA és az EUTM Mali) misszióparancsnoki tisztségét fogja betölteni,

– a partnerországokkal a KBVP területén folytatott együttműködés elmélyítése annak érdekében, hogy erősödjön a közös biztonság- és védelempolitika területén kialakított partnerségekre vonatkozó megközelítés stratégiai jellege, továbbá hogy javuljon az együttműködés elsősorban az olyan partnerországokkal, amelyek magukénak érzik az EU értékrendjét, tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és amelyek képesek és hajlandók is hozzájárulni a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez,

– a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) a partnerországok abban való támogatásához szükséges összes követelmény teljesítése érdekében, hogy képesek legyenek maguk megelőzni és kezelni a válsághelyzeteket,

– polgáriképesség-fejlesztés és a polgári válságkezelés reakcióképességének javítása, ezen belül egy központi reagálási kapacitás esetleges létrehozása,

– a katonai gyorsreagálás megerősítése, többek között az uniós harccsoportok modularitásának gyakorlati módon történő továbbfejlesztése, valamint – adott esetben – a finanszírozási módok kiigazítása,

– az európai védelmi együttműködés elmélyítése: ezzel kapcsolatban a Tanács áttekinti az eddigi eredményeket, a jövőre nézve pedig iránymutatást nyújt az alábbiakról:

• inkluzív állandó strukturált együttműködés (PESCO), amely egyrészt szorosabb együttműködést tenne lehetővé a biztonság és a védelem területén az erre kész és képes tagállamok számára, másrészt pedig hozzájárulna új közös erőfeszítések, együttműködési tevékenységek és projektek megvalósításához,
• egy önkéntes alapon végzendő koordinált éves védelmi szemle (CARD) lehetősége: ennek a tervezett eljárásnak az a célja, hogy uniós szinten áttekinthetőbbek legyenek a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a védelmi vonatkozású kutatási tevékenységek. E szemle arra szolgálna, hogy segítségével a tagállamok olyan képességeket tudjanak biztosítani, amelyek alkalmasak az aktuális és a jövőbeli stratégiai trendek és kihívások kezelésére, emellett tevékenyen hozzájárulna a tagállamok közötti védelmi együttműködés fokozásához,
• az Európai Bizottság európai védelmi cselekvési terve, amely az európai védelmi ipar és a technológiai innováció támogatása érdekében újfajta finanszírozási eszközöket irányoz elő a képességfejlesztés és a védelmi együttműködés területén.

Háttér

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. Ezekben a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. A Tanács a következő három stratégiai prioritást határozta meg: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. A Tanács a 2017. március 6-i következtetéseiben áttekintette az elért eredményeket és további iránymutatást nyújtott.

A főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként is eljárva – benyújtotta a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján indított intézkedések sorába illeszkedik. A stratégiát a főképviselő az Európai Tanács június 28-i ülésén mutatta be. A Tanács 2016. október 17-én következtetéseket fogadott el a globális stratégiáról.

Az EU globális stratégiájának végrehajtása többek között a következőket is magában foglalja: a rezilienciaépítéssel, valamint az integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítéssel kapcsolatos munka továbbvitele, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák kidolgozása, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

A Tanács 2017. március 21-én elfogadta a (KKBP) 2017/496 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. március 22-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az egyiptomi állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. március 22-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 76., 2017.3.22., 22. o.).
*Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Plenáris ülés : Összefoglaltuk a májusi plenáris ülés főbb híreit: állásfoglalás a magyarországi alapjogok helyzetéről és a menekültek áthelyezéséről, az ENSZ-főtitkár beszéde, vita a Brexit-tárgyalásokról.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Bevezetés

Be szeretnék számolni Önöknek az Európai Tanács április 29-én megtartott első olyan hivatalos ülésének eredményeiről, amelyen az Unió 27 tagállama vett részt. Elsődleges célunk az volt, hogy elfogadjuk a brexit-tárgyalásokra vonatkozó politikai iránymutatásokat – ez a megbízás határozza meg az átfogó alapelveket, a célokat és a folyamatot. A tárgyalások előrehaladtával az Európai Tanács szükség szerint aktualizálja majd a megbízást.

Az iránymutatások egyik központi eleme, hogy a megbeszélések során szakaszos megközelítést kell alkalmazni. Ez mindössze annyit jelent, hogy mindaddig nem kerül sor az Egyesült Királysággal való leendő kapcsolataink keretének a megvitatására, amíg nem értünk el kellő előrelépést a rendezett kilépés biztosítása terén. Az állam-, illetve kormányfők teljes mértékben támogatták ezt a megközelítést.

Ahhoz, hogy a kilépés rendezett legyen, legelsősorban annak a több mint négymillió polgárnak a helyzetével kell foglalkoznunk, akiknek az életére – mindkét oldalon – közvetlen hatással lesz az Egyesült Királyság kilépése. Az ő jövőjük nagyon is valóságos módon függ ezeknek a tárgyalásoknak az eredményétől. Konkrétan ránk hárul annak a felelőssége, hogy a polgárok – az Unió polgárai – és családjaik számára a lehető legjobb garanciákkal szolgáljunk. Olyan garanciákat értünk ez alatt, amelyek valósak, érvényesíthetők, átfogóak és biztosítják a megkülönböztetésmentességet, és amelyekhez egyszerű és zökkenőmentes közigazgatási eljárások kapcsolódnak. Gyors cselekvésre van szükség, és erre készen is állunk. A célok kölcsönös tisztázása után most arról kell gondoskodnunk, hogy a polgárok ténylegesen meg is kapják a szükséges garanciákat. Ezért is üdvözlöm, hogy a Bizottság már számos részletes követelményt rögzített.

A tárgyalások első szakaszának második prioritása, hogy megegyezésre jussunk arról, hogy a 28 tagú EU által vállalt pénzügyi kötelezettségeket az Egyesült Királyság is kivétel nélkül teljesíteni fogja. Harmadszor pedig: a nagypénteki megállapodásban szereplő, a békére és a megbékélésre irányuló folyamat megóvása érdekében törekednünk kell arra, hogy ne alakuljon ki szigorú határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Csak akkor léphetünk tovább a következő, a leendő kapcsolatainkkal kapcsolatos tárgyalások irányába, ha ezeken az elsődleges fontosságú területeken már sikerült kellő mértékben előrelépni. Azt a 27 tagú Európai Tanácsnak kell majd értékelnie és meghatároznia, hogy adott ponton elértük-e a kellő előrelépést.

A jövőt illetően az Európai Tanács osztotta az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki. Nyilvánvaló azonban, hogy az Európai Unió és egy, az Unión kívüli állam kapcsolata nem kínálhat ugyanolyan előnyöket, mint az uniós tagság. Egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által választott keret, vagyis az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás – ha mégoly ambiciózus és széleskörű is –, nem jelentheti az egységes piacban vagy annak bizonyos részeiben való részvételt. Ezzel egyidejűleg továbbá az Egyesült Királyságnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen szabadkereskedelmi megállapodásról legyen is szó, annak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, és tartalmaznia kell a megfelelő biztosítékokat a – többek között adózási, szociális, környezetvédelmi és szabályozási intézkedések révén keletkező – tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben. Most még túl korai lenne további részletekbe bocsátkozni közös jövőnket illetően, de amint eljön az ideje – vagyis amint kellő előrelépés történt az első szakaszban –, pontosítani fogjuk iránymutatásainkat.

Az EU vezetői a helyzet által megkívánt sürgősséggel cselekedtek. Nagyon kevés idő áll majd a rendelkezésünkre a kilépési tárgyalásoknak a Szerződés által előírt kereteken belüli lebonyolításához. Az idő tehát rendkívül fontos tényező, és sok forog kockán.

Jövő hétfőn a Tanács elfogadja a tárgyalási irányelveket, amelyeket a főtárgyaló javasolt az április 29-én elfogadott iránymutatásaink alapján. Ezek szabályozzák azt a három fő területet, amelyekről az imént beszéltem, valamint számos egyéb olyan kérdést, amelyekkel még szintén a tárgyalások első szakaszában kell foglalkozni.

A tavaly júniusi népszavazás óta mi – az EU 27 tagja – egységesek és következetesek voltunk és tanúbizonyságot tettünk egymással szembeni szolidaritásunkról. Számomra az volt és az is marad a legfontosabb, hogy a tárgyalások során tanúsított magatartásunk révén az Európai Unió a legkiválóbb oldaláról mutatkozzon meg, mind az egységesség, mind a politikai szolidaritás, mind pedig az Egyesült Királysággal szembeni tisztességes eljárás tekintetében.

Lezárásképpen hadd mondjam el, hogy csakis elismeréssel tudok nyilatkozni az Európai Parlament és vezetői eddigi szerepéről. Őszinte köszönettel és elismeréssel tartozom mindannyiuk konstruktív segítségnyújtásáért. Jó előjel ez nemcsak a tárgyalások jövőbeli alakulása, hanem az előttünk, mint 27 tagú Unió előtt álló jövő szempontjából is.

Záró gondolatok

A mai napig nem tapasztaltam ilyen mértékű összhangot azon ügyek kapcsán, amelyekről itt, az Európai Parlament előtt beszámolni tartozom. Egységességünk a tárgyalások pozitív kimenetelének legfontosabb feltétele. Ennek az egységességnek köszönhetjük, hogy az elkövetkező hónapok folyamán módunkban áll majd az Unió vezetőivel együtt legelsősorban is egy, a 27 tagú Unió számára kidolgozott pozitív programmal foglalkozni. Egyetértek Guy Verhofstadt barátommal abban, hogy ezt kell prioritásként kezelnünk, nem a brexitet. A mai nap folyamán találkozom Párizsban Macron elnök úrral, és szívből örülök annak, hogy Önöknek – ennek a vitának – is köszönhetően módunkban áll majd a huszonhetek jövőjének – és nem a brexitnek – szentelni megbeszélésünket.

Plenary sessions : Only a political process led by the different Syrian groups and supported by the UN could end a war in Syria and the EU should take a more active role.

Source : © European Union, 2017 - EP

Plenáris ülés : Megszavazta csütörtökön az EP az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát szavatoló új szabályokat.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Plenáris ülés : A csecsen hatóságok azonnal vessenek véget a meleg férfiak üldözésének, olvasható egy csütörtökön elfogadott EP állásfoglalásban.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Plenáris ülés : Az EP újra felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák magukat a 2015. szeptemberi tanácsi döntéshez és vegyenek át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, főleg, ami a gyermekeket illeti.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP