Európai Unió : hírek magyarul

Uber France
Jogszabályok közelítése
Szpunar főtanácsnok szerint a tagállamok megtilthatják és büntetőjogi szankciókkal sújthatják az UberPop szolgáltatás keretében jogellenesen végzett szállítási tevékenységet anélkül, hogy az erről szóló törvénytervezetet előzetesen be kellene jelenteniük a Bizottságnak

2017. július 5., szerda
Párizs
10.30 Nemzeti megemlékezés Simone Veil tiszteletére

2017. július 6., csütörtök
EU–Japán csúcstalálkozó
10.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése és köszöntése
11:00 Plenáris ülés
12.10 Közös sajtókonferencia
12.50 Munkaebéd

2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár

2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés

A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a (KKBP) 2017/917 tanácsi határozatot[1]. E határozatával 2018. június 1-jéig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. május 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 139., 2017.5.30., 62. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2017. június 23-án az EU Tanácsának Máltán tartott munkacsoporti ülésén a 28 uniós tagállamállat-egészségügyi szolgálatának vezetői közös uniós koncepcióról állapodtak meg a fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos vészhelyzeti készültség terén.

A vészhelyzeti készültség közös koncepciója több olyan elemet is magában foglal, melynek célja a közös fellépés erősítése olyan területeken, mint a korai előrejelző rendszerek és a kockázatértékelés, annak érdekében, hogy az Unióban javuljanak a határokon átterjedő állatbetegségekelőrejelzésével, megelőzésével és az ilyen betegségekre való reagálással kapcsolatos képességek.

Az állat- és növényegészségügyi vészhelyzeti készültség az EU máltai elnökségének egyik prioritása.

Az elmúlt évek rendkívül fertőző, határokon átterjedő állategészségügyi-járványai, például az afrikai sertéspestis, a bőrcsomósodáskór, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza jelentős hatást gyakoroltak az európai állattenyésztésre, valamint az állatoknak és az állati eredetű termékeknek az érintett területekről történő szállítására és kereskedelmére. E pusztító hatású betegségek kitörése és terjedése arra is rávilágított, hogy a betegségekkel összefüggő károk enyhítése érdekében fontos az uniós tagállamok és a szomszédos országok közötti jó koordináció.

E felismerésre és a tagállamok által nyert tapasztalatokra építve a máltai elnökség felmérésekre és strukturált megbeszélésekre alapozva az állat-egészségügyi szolgálatok vezetőivel végrehajtott egy programot, mellyel feltárta, hogy milyen módon lehet tovább javítani a felkészültség uniós szintjét.

A közös koncepció oly módon került kialakításra, hogy tükrözze azokat a kiemelt területeket, amelyeket a jövőbeli válsághelyzetek jobb megelőzése és kezelése érdekében fejleszteni lehetne. Ezek csökkenő fontossági sorrendben a következők:

1. korai előrejelző rendszerek
2. kockázatértékelés
3. figyelemfelhívás az érdekeltek körében
4. készenléti tervek és operatív kézikönyvek
5. képzések
6. hálózatépítés a tagállamok között
7. antigén/oltóanyag-központok
8. az állatbetegségek terjedésének modellezése
9. önértékelés és szimulációs gyakorlatok
10. a köz- és a magánszféra partnersége
11. a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás

Az uniós nagykövetek 2017. június 28-án jóváhagyták az elnökség és az Európai Parlament között létrejött, az Ukrajnára vonatkozó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló megállapodást.

„Ezekkel az intézkedésekkel az Ukrajnának nyújtott kézzelfogható politikai és gazdasági támogatásunkat kívánjuk kifejezésre juttatni. Tekintettel az országban jelenleg tapasztalható nehéz helyzetre, bízunk abban, hogy mielőbb megkezdődhet e rendelet végrehajtása.”

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és kisvállalkozási minisztere

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

A javaslat kiegészíti az EU és Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodással már bevezetett kereskedelmi rendelkezéseket. Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1. óta ideiglenesen alkalmazzák.

A javasolt intézkedések három évig alkalmazandók, és az alábbiakat foglalják magukban:

1. további nulltarifás éves behozatali vámkontingensek a következő mezőgazdasági termékek esetében (a továbbiakban: 0%-os vámkontingensek):

• természetes méz – 2500 tonna
• feldolgozott paradicsom – 3000 tonna
• szőlőlé – 500 tonna
• zab – 4000 tonna
• búza – 65 000 tonna
• kukorica – 625 000 tonna
• árpa – 325 000 tonna
• durva őrlemény és labdacs (pellet) egyes gabonákból – 7800 tonna

2. a behozatali vámok teljes eltörlése több ipari termék esetében, úgymint: műtrágyák, színezékek, pigmentek és más színezőanyagok, lábbelik, réz, alumínium, valamint televízió- és hangfelvevő készülékek.

A fentiekkel összefüggésben védintézkedéseket fognak alkalmazni. Ukrajnának ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartania, mint amelyek a társulási megállapodásban szerepelnek. Ide értendő a demokratikus elveknek, az emberi jogoknak, az alapvető szabadságoknak és a jogállamiság elvének a tiszteletben tartása, valamint folyamatos és kitartó erőfeszítések a korrupció és a jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén.

Eljárás és a következő lépések

A Parlament nevében az INTA bizottság június 20-án jóváhagyta a megállapodást. A Parlament és a Tanács ezután július végéig hivatalosan elfogadja a szöveget. A rendeletet ki kell hirdetni, és szeptember végéig hatályba kell lépnie.

2017. július 12–13-án a tervek szerint EU-Ukrajna csúcstalálkozóra kerül sor Kijevben.

A Tanács a kedvezményezettek és az uniós alapok kezelőinek életét is egyszerűbbé kívánja tenni. 2017. június 28-án megbízta az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós finanszírozási szabályok egyszerűbbé és eredményközpontúbbá tételét célzó bizottsági javaslatról. Az ún. salátarendelet az uniós költségvetés végrehajtására irányadó költségvetési rendeletet és további tizenöt ágazati jogszabályt módosít, többek között a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén.

„A Tanács tárgyalási álláspontjában határozottan az egyszerűsítésre törekszik. Lehetővé tenné, hogy a Bizottság gyorsabban és a támogatható költségek kevésbé bürokratikus ellenőrzésével tudja folyósítani a támogatást. Ugyanakkor a jövőben is biztosítani kívánjuk az uniós források prudens kezelését.”

Edward Scicluna, máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnökeEredményorientáltság

A Tanács tárgyalási álláspontjában támogatja azt a lehetőséget, hogy az uniós kifizetéseket az eredményekre és ne pedig a felmerült költségek megtérítésére alapozzák. Ez a hatóságok és a kedvezményezettek számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást jelentene az uniós források felhasználása során, és csökkentené a hibák kockázatát.

Az új szabályok azt is lehetővé tennék, hogy könnyebben lehessen átalányösszegeket és egyszerűsített költségelszámolási módszereket használni. Ez azt jelentené, hogy például a kutatók több időt tölthetnének a laboratóriumban és kevesebbet az útiköltségeik dokumentálásával.

Kevesebb bürokrácia

Az ellenőrzések számának csökkentése érdekében a Tanács azt is támogatja, hogy a Bizottságnak engedélyezzék, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson a meglévő ellenőrzésekre, értékelésekre, illetve engedélyekre. Ezzel csökkenne a bürokrácia, valamint a kedvezményezettek és a Bizottság is több időt szentelhetne más feladatoknak a papírmunka helyett.

A salátarendelet-tervezet egyetlen szabálykönyvbe vonja össze az uniós költségvetési rendeletet és annak alkalmazási szabályait.

Háttérinformációk

A salátarendelet-javaslatot a Bizottság 2016 szeptemberében terjesztette elő a 2014–2020-as többéves uniós pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében.

A következő lépések

A következő hetekben megkezdődnek a Tanács elnöksége, valamint a Parlament és a Bizottság képviselői közötti háromoldalú egyeztetések.

A tanácsi Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) a mai napon elfogadta álláspontját az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzésének javítását célzó rendelettervezetről.

Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, miután a Parlament is elfogadta saját álláspontját.

„A bűnözői és terrorista hálózatok kihasználják a készpénzfizetési tranzakciók anonimitását. Ezért szükségünk van egy olyan hatékony készpénz-bejelentési rendszerre, amelynek segítségével a hatóságok eredményesebben tudják megelőzni az illegális tevékenységeket, illetve hatásosabban tudnak küzdeni ellenük, és amelynek révén az egész Unióban megerősíthetjük a biztonságot.”

Edward Scicluna, máltai pénzügyminiszter

Az 1889/2005/EK rendeletet felváltó új rendelet javítani fogja az EU területére belépő, illetve azt elhagyó készpénzre vonatkozó ellenőrzések jelenlegi rendszerét. A cél az, hogy a rendelet figyelembe vegye azokat az új legjobb gyakorlatokat, amelyeket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi előírásoknak az Unión belüli végrehajtásához. Ennek megfelelően a rendelettervezet kibővíti a készpénz fogalmának meghatározását az olyan, fizetőeszköznek nem minősülő eszközökre, illetve fizetési módszerekre is, mint a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett kártya.

Ezenfelül a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is kiterjeszti a hatályát.

A rendelet kiegészíti a pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2015/849 rendeletben előírt uniós jogi keretet.

A tanácsi közös álláspont szerint az Unióba beutazó, illetve azt elhagyó olyan polgároknak, akik legalább 10 000 EUR készpénzt tartanak maguknál, be kell jelenteniük ezt a tényt a vámhatóságoknak.

Minden esetben nyilatkozatot kell tenniük, függetlenül attól, hogy a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére a készpénzt ellenőrzés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk.

A postai csomagokban, futárszolgálattal, feladott csomagban vagy konténeres rakományban küldött készpénz („csomagban feladott készpénz”) esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve adott esetben a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A nyilatkozatot írásban vagy elektronikusan, egységes adatlapon kell megtenni.

A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, tárolóeszközöket és közlekedési eszközöket, amelyek csomagban feladott készpénzt tartalmazhatnak.

A tagállami hatóságok információt fognak cserélni egymással, különösen azon esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz az Unió érdekeit esetlegesen károsan befolyásoló bűnözői tevékenységhez kapcsolódik. Ezeket az információkat a Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok nemzeti joguk alapján további nemzeti ellenőrzéseket végezzenek az Unión belüli készpénzmozgásokkal kapcsolatban, amennyiben ezek az ellenőrzések nem sértik az Unió alapvető szabadságait.

A Brexit és az új kihívások nehéz pénzügyi döntések elé állítják 2020 után az EU-t, amelynek költségvetését a jövőbeli politikai ambíciókhoz kell szabni. Az Európai Bizottság szerdán közzétett átfogó vitaanyaga a költségvetés valamennyi aspektusára kiterjed, és egyértelmű összefüggést láttat a jogállami elvek és az uniós büdzséből finanszírozott beruházások hatékony végrehajtása között. Günther Oettinger szerint a Bizottság teljesen nyitott az árukapcsolásra, és mással egyetemben ez is értékelés tárgya lesz.

Rekordösszegű, 2,42 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta kedden az Európai Bizottság a Google-t az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt. Brüsszel szerint a cég visszaélt piaci erőfölényével, amikor úgy állította be a keresőmotorját, hogy a keresési találatok előnyben részesítették a cég saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakkal szemben.

Nem létezik olyan terv, aminek értelmében 2025-ig az egységes valutaövezet „bekebelezné” a még kívülálló uniós tagállamokat – erősítették meg EU-források a BruxInfónak. Ettől függetlenül jelenleg legalább két tagállam, Bulgária és Csehország is kacérkodik a csatlakozás gondolatával.

Az Európai Bíróság fennhatóságának megtagadása, a családegyesítés bizonyos megszorításai és a határnap tisztázatlansága jelentik a leglényegesebb eltérést a hétfőn kibontott brit ajánlat és az uniós igények között – derült a brit kormányfő alsóházi jelentése után.

Még csak korai szakaszban tart a gondolkodás Berlinben arról, hogy minek is kellene történnie ahhoz, hogy a strukturális és kohéziós alapoknál működésbe lépjen egy esetleges jogállami fék – közölte hétfőn a BruxInfo kérdésére válaszolva a kohéziós politika jövőjéről szóló német kormánypozíciót jegyző gazdasági minisztérium főigazgató-helyettese. Az egyik német tartomány államtitkára szerint ugyanakkor nem szabad a jogállami problémákat a regionális politika eszközeivel kezelni.

.Magyarország identitási kérdésnek tekinti a migránsok betelepítésének ügyét, és akkor sem mondana le ennek elutasításáról, ha az Európai Bíróság a kvótaperben ellene döntene – jelentette ki az EU-csúcsot követő sajtóértekezletén a magyar miniszterelnök.

A francia elnök és a V4-ek vezetői péntek reggel megállapodtak, hogy szakértői csoportot állítanak fel az álláspontok közelítésére a kiküldött munkavállalókról, felhagynak a sajtón keresztül történő üzengetéssel, és kora ősszel valószínűleg Budapesten csúcstalálkozót is tartanak. A közel másfél órás találkozón a jogállamiságról is szó volt, amellyel összefüggésben az uniós jogi mechanizmusokra és eljárásokra helyezték a hangsúlyt.

Az Egyesült Királyság kész a Brexit után a jelenlegiekkel nagyjából megeegyező jogokat biztosítani több mint 3 millió EU-polgárnak, ha előzőleg már legalább öt éve a szigetországban tartózkodtak – ezt a meglepetésszerű ajánlatot tette csütörtök este, az uniós csúcs első napján Theresa May, brit miniszterelnök.

Választaniuk kell a tagállamoknak, hogy a Brexitet követően növelik a befizetésüket, vagy kevesebb feladatra jut pénz a büdzséből. Többek között ezt a két opciót tartalmazza a Bizottság jövő héten napvilágot látó vitaanyaga az EU jövőbeni finanszírozásáról. Günther Oettingernek nem kisebb feladat jut osztályrészül, minthogy javaslatot tegyen az EU-költségvetés eddigi legradikálisabb reformjára.

Támogatta az Európai Tanács az európai védelmi együttműködés mélyítését, a képességek erősítését, és ennek örvén elfogadták azt a bizottsági javaslatot is, hogy hozzanak létre külön Európai Védelmi Alapot – jelentette be Jean-Claude Juncker európai bizottsági, és Donald Tusk, európai tanácsi elnök, a brüsszeli EU-csúcs csütörtöki munkanapjának félidejében tartott közös sajtóértekezletükön.

Soha nem fog egyetértés születni a már Európában lévő menekültek belső elosztásáról Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki ugyanakkor jó esélyt látott közös megközelítésre a csütörtök-pénteki EU-csúcson a migrációs válság „külső dimenziójának” kezelésében. Üzent egyúttal Emmanuel Macron elnöknek is, akit "új fiúnak"nevezett a veteránok között.

Az Európai Bíróság szerint a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A magyar szabályozás ellen az Unibet International nevű máltai társaság nyújtott be keresetet a fővárosi bíróságon.

Az uniós nagykövetek június 28-án jóváhagyták az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan az elnökség és az Európai Parlament között létrejött kompromisszumot.

„A mai megállapodásnak köszönhetően olyan új alap jön létre, amellyel támogatni tudjuk a fejlődő országok fenntartható beruházási projektjeit” – fogalmazott Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke. „A fejlesztési politikára vonatkozó, e hónapban elfogadott új európai konszenzus, valamint az EFFA létrehozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy új lendületet kapjon az EU fejlesztési politikája, és ezzel párhuzamosan ahhoz is, hogy hosszú távon kezelni tudjuk a migráció kiváltó okait.”

Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke

Az EFFA lesz a legfőbb eszköz ahhoz, hogy végrehajtsuk az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási tervet. A beruházási terv elsődleges célja, hogy a segítségével munkahelyeket teremtsünk és kezeljük a migrációt kiváltó okokat. A külső beruházási terv emellett a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához is hozzá fog járulni.

Az alap 3,35 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetéssel fog rendelkezi, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek.

Az EFFA „egyablakos rendszerben” fogja befogadni a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és többféle különböző pénzügyi támogatási eszközt fog biztosítani a támogatható beruházások számára. Az alap garanciákat is kínál majd, és támogatásötvözési mechanizmusokat is alkalmazni fog annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektorbeli szereplők kockázatosabb helyszíneken – például instabil államokban vagy konfliktus sújtotta területeken – is beruházzanak.

A Parlament és a Tanács a közeljövőben hivatalosan is elfogadja a rendeletet, hogy az alap a lehető leghamarabb létrejöhessen.