A máltai elnökség a mai napon nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós belvízi hajózási ágazatban dolgozókra vonatkozó közös képesítési rendszerről. A képesítő bizonyítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat. Az új rendszer javítani fogja az ágazatban a szakmai előmeneteli kilátásokat, és a képesítéssel rendelkező személyek számára megkönnyíti majd az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség.
Az egységes képesítési rendszer a gyakornokoktól a hajóvezetőkig a személyzet valamennyi tagjára vonatkozik. Földrajzilag az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon – köztük a Rajnán – végzett tevékenységekre terjed ki. Mindkét szempont egyértelmű javulást jelent az aktuális helyzethez képest, ugyanis az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya jelenleg csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha nem a Rajnán, hanem más folyókon és csatornákon teljesítenek szolgálatot. A személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.
Az új bizonyítványok kompetenciaalapúak lesznek, így rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy aki tehetséges és motivált, gyorsabban juthasson feljebb a ranglétrán. Jelenleg bevett gyakorlatnak számít, hogy az előléptetés feltételeként meghatározott számú évet el kell tölteni egy adott pozícióban. A kompetenciaalapú képesítések bevezetésével várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.
Az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az új szabályok figyelembe veszik az uniós országok eltérő sajátosságait. Egyes tagállamokban nincs belvízi hajózás, másokban a belvízi utak nem állnak összeköttetésben a többi tagállam hálózataival, és megint másutt csupán szezonális jelleggel vagy igen korlátozott mértékben folyik belvízi hajózás. Azok a tagállamok, ahol van bizonyos mértékű belvízi hajózás, kötelesek lesznek területükön elfogadni az uniós bizonyítványt. Ezzel szemben az, hogy a többi rendelkezést milyen mértékben kell „átültetniük”, azaz beilleszteniük saját nemzeti jogukba, attól függ majd, hogy egyedi körülményeiket figyelembe véve ez mennyire költséghatékony, és milyen hozzáadott értékkel bír.
„Átfogóbb szinten az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belvízi hajózási infrastruktúra tökéletesítése révén teljeskörűen megvalósuljanak a TEN-T folyosók, és hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás szerves részét képezi a TEN-T hálózatnak. A belvízi hajózás a legenergiahatékonyabb közlekedési mód, amelyben komoly lehetőségek rejlenek, különösen mivel az áruforgalom egyre nagyobb része helyeződhet át a szárazföldről a belvizekre. Az egységes képesítési rendszer új karrierlehetőségeket nyit meg, és reményeink szerint az ágazat egészének lendületet ad majd” – nyilatkozott Ian Borg, a közlekedésért, infrastruktúráért és beruházási projektekért felelős máltai miniszter. „Örömömre szolgál az is, hogy a szabályokat csak ott kell majd alkalmazni, ahol szükség van rájuk, hiszen a különböző domborzati, vízrajzi viszonyokból adódóan nem minden uniós ország alkalmas az ilyen típusú szállításra.”
A mai napon jóváhagyott irányelvtervezet az EU arra irányuló törekvéseinek részét képezi, hogy a NAIADES II program keretében előmozdítsa a belvízi hajózás igénybevételét.
Az elnökség a mai tárgyalások eredményét az elkövetkező napokban jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.
A Tanács a mai napon megállapodott az álláspontjáról arra a javaslatra vonatkozóan, amely az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányul. E megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel az észt elnökség alatt.
Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók Európában, ugyanis a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelősek. A javaslat célja az épületek energiahatékonyságának előmozdítása és az épületek költséghatékony felújításának támogatása annak érdekében, hogy megvalósuljon a rendkívül alacsony hatékonyságú meglévő európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak eléréséhez is.
A javaslat mindenekelőtt előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú épületfelújítási stratégiákat, figyelembe véve az energiaszegénységet is. Emellett jobban egymáshoz kapcsolja az energiahatékonyságra irányuló szakpolitikát és a finanszírozást.
A felülvizsgált irányelv egy másik fontos eleme az elektromos közlekedés előmozdítása. Ehhez az irányelv előírja, hogy a nem lakáscélú épületekben legalább egy töltőpontnak kell lennie és három parkolóhelyenként egyet el kell látni előzetes kábelezéssel az elektromos járművek számára, a lakóépületekben pedig minden parkolóhelynél ki kell alakítani az előzetes kábelezést. Ezek a követelmények a tíznél több parkolóhellyel rendelkező épületekre fognak vonatkozni.
A felülvizsgált irányelv javasolja az okosépület-mutató bevezetését, valamint egyszerűsíti a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát.
A javaslat kiemeli, hogy össze kell hangolni a digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjét, mivel az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az okos funkciók fogadására alkalmas épületekről.
„Üdvözöljük ezt a megállapodást, amely létfontosságú ahhoz, hogy elérjük az energiahatékonysággal kapcsolatban Európában kitűzött célokat, emellett pedig az energiaszámlák mérséklése révén előnyöket fog hozni a polgárok és a vállalkozások számára is. A megállapodás fontos továbbá abból a szempontból is, hogy előmozdítja az elektromos közeledést mind a lakóházak, mind pedig nem lakáscélú épületek esetében.”
Joe Mizzi, Málta energiaügyi és vízgazdálkodási minisztereHáttérAz épületek energiahatékonyságáról szóló javaslat, amelyet a Bizottság 2016 decemberében terjesztett elő, módosítja a 2010/31/EU irányelvet. A javaslat az energiaunióra vonatkozó stratégiát végrehajtó jogszabályok részét képezi, és szoros kapcsolatban áll az energiahatékonysági irányelvvel.
Az energiaunióra vonatkozó stratégia általános célja, hogy előrelépést érjünk el az EU gazdaságának 2030-ig, illetve azt követően megvalósítandó dekarbonizációjának irányába, fokozva ugyanakkor a gazdasági növekedést, a fogyasztók védelmét, az innovációt és a versenyképességet.
Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ig uniós szinten legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány 30%-ra növelhető-e uniós szinten.
A Tanács következtetéseket fogadott el az európai tengeri és tengerhasznosítási gazdaság fenntartható fejlesztésének támogatásáról. Emlékeztet arra, hogy az óceánok kiemelt jelentőséggel bírnak a földi élet, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az innováció szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az óceánok és a tengerek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és hogy meg kell azokat védeni az éghajlatváltozás káros következményeitől.
A Tanács felkéri a tagállamokat arra, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak az óceánokkal és a tengerekkel, valamint hogy szorgalmazzák az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energia használatát, számolják fel a növekedést akadályozó tényezőket, ösztönözzék a beruházásokat és erősítsék meg a kereskedelmi együttműködést.
A Tanács továbbá intézkedések meghozatalát sürgeti annak érdekében, hogy a legkülső régiók, a peremterületek, a parti és a szigeti régiók megfelelő növekedési lehetőséget kapjanak. A tagállamoknak emellett támogatniuk kell a tengergazdaságot szolgáló új technológiák kidolgozását, és szorgalmazniuk kell az ágazat és az oktatás közötti szorosabb együttműködést, ezzel is hozzájárulva a képzés és a munkahelyteremtés előmozdításához.