Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazást ad a Mali középső területeit, a mopti és ségou-i kormányzóságot érintő stabilizációs fellépés végrehajtására. Az Európai Unió (EU) a mali hatóságok felkérésére szakértői csoportot küld a helyszínre, amelynek feladata a mali nemzeti tervek és szakpolitikák támogatása lesz. Az intézkedés célja, hogy fellépjenek a fokozódó bizonytalansággal szemben, valamint hogy helyreállítsák és fejlesszék a polgári közigazgatást ezekben a térségekben. A fellépéssel az EU mindenekelőtt a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítását és támogatását kívánja elősegíteni azáltal, hogy a helyi lakosság érdekeit szem előtt tartva megerősíti a térség általános kormányzását.

Az EU stabilizációs egységének feladata, hogy tanáccsal lássa el a mopti és a ségou-i mali hatóságokat a kormányzással kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy támogassa a mali hatóságokat azon tevékenységek tervezése és végrehajtása során, amelyek célja a polgári közigazgatás és az alapvető szolgáltatások helyreállítása a térségben. Többek között támogatni tudja majd a mali hatóságok és a helyi lakosság közötti fokozott párbeszédet is.

A stabilizációs egység 10 főből áll majd, és a kezdeti egyéves operatív szakaszban 3,25 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az egység székhelye az Unió mali küldöttségén lesz, működését pedig Bamako, Mopti és Ségou területén végzi. A fellépés kiegészíti az Unió mali küldöttségének tevékenységét, valamint az országba telepített KBVP-missziókat – az EUCAP Száhel Mali és az EUTM Mali missziót –, és az EU Malira irányuló integrált megközelítésének részét képezi. A stabilizációs egység mindemellett szorosan együtt fog működni a térségben jelen lévő más nemzetközi szereplőkkel is, különösen az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójával (MINUSMA).

A stabilizációs fellépésre vonatkozó tanácsi határozat jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke, amely kimondja, hogy „[a]mennyiben a nemzetközi helyzet műveleti fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat. A határozatban meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.” Ez az első alkalom, hogy a Tanács e keretekben határozatot fogad el. Az elfogadásra írásbeli eljárással került sor.

Az Európai Unió és tagállamai mély sajnálattal veszik tudomásul a venezuelai hatóságok azon döntését, hogy továbbviszik az alkotmányozó nemzetgyűlés július 30-i megválasztásával elkezdődött folyamatot.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása miatt tartósabbá és még súlyosabbá vált a venezuelai válság. Veszélybe sodorhatja az alkotmányban előírt más legitim intézmények, például a nemzetgyűlés működését. A választásra olyan körülmények között került sor, amelyek erősen megkérdőjelezik, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés képes-e ténylegesen képviselni a venezuelai nép minden csoportját. A komoly tárgyalások ellenzői számára a kialakult helyzet csak további ürügyet jelent a konfliktus fokozására és a hatalom ellenőrizetlen gyakorlására. Emellett az sem világos, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek mire van jogi felhatalmazása.

Ennek alapján az Európai Unió és tagállamai nem tudják elismerni az alkotmányozó nemzetgyűlést, mivel kétségbe vonják annak valódi reprezentatív és legitim jellegét, és felszólítják Nicolas Maduro elnök kormányát, hogy sürgősen változtasson az események menetén. Először is fel kell függeszteni az alkotmányozó nemzetgyűlés tényleges felállítását, és kifejezetten el kell ismerni az alkotmányban előírt összes intézmény jogköreit.

További bizalomerősítő intézkedésekre van szükség, így például az összes bebörtönzött ellenzéki politikus szabadon engedésére. E tekintetben az EU és tagállamai mély aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hírek szerint Leopoldo Lópezt és Antonio Ledezmát elszállították a házi őrizetükből, és felvilágosítást kérnek e két személy tartózkodási helyéről.

Az Európai Unió és tagállamai ezennel ünnepélyesen azzal a felhívással fordulnak minden venezuelaihoz, aki demokratikus kormányzási, törvényhozási vagy igazságszolgáltatási mandátummal rendelkezik, hogy gyakorolják jogköreiket és találjanak tárgyalásos kiutat a válságból. A sikeres tárgyalásokhoz kompromisszumkészségre és garanciákra van szükség. Emellett maradéktalanul tiszteletben kell tartani minden legitim állami intézménynek az alkotmányban biztosított jogait és feladatait, különös tekintettel a nemzetgyűlésre, de a legfelsőbb bíróságra és a főügyészre is.

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik, hogy a régió országai és más nemzetközi szereplők segítséget ajánlottak a tárgyalások létrejöttéhez és lefolytatásához, és további hasonló felajánlásokra ösztönöznek. Az EU és tagállamai készek aktívan támogatni az e cél elérése érdekében tett minden erőfeszítést.

Ezzel összefüggésben emlékeztetnek a 2016-os párbeszédben meghatározott négy pontra, amelyeket Pietro Parolin vatikáni államtitkár újólag hangsúlyozott a levelében: i. választási menetrend; ii. humanitárius csatorna megnyitása; iii. a bebörtönzött ellenzéki politikusok szabadon engedése; és iv. a nemzetgyűlés tiszteletben tartása.

Felszólítják a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, többek között az azonosítatlan felfegyverzett polgári személyek csoportjai által elkövetett erőszakos cselekményektől, és arra kérik a hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsanak tiszteletben minden emberi jogot.

Az Európai Unió kész segítséget nyújtani minden olyan kérdés tekintetében, amelyektől könnyebbé válhat a venezuelai nép helyzete.

Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy egyre határozottabban lépjenek fel, amennyiben tovább sérülnek a demokratikus elvek, és nem tartják tiszteletben a venezuelai alkotmányt.

Otthagyta a repülő? Kiszakadt a bőrönd? Az EU-ban nyaral? Mutatunk pár hasznos tippet!

A legújabb uniós közvélemény-kutatás alapján nem igazán fogott a kitartó brüsszelezés a magyarokon.

A Tanács 2017. június 28-án elfogadta a (KKBP) 2017/1148 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagország: Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. június 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 166., 2017.6.29., 35. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Megy a civakodás, hogy kié legyenek a brexit miatt költözni kényszerülő intézmények.

Tizenkilenc európai város pályázik a Nagy-Britanniából távozó Európai Gyógyszerügynökség (EMA), nyolcan pedig az Európai Bankhatóság (EBA) befogadására. Bár a miniszterelnök korábban jelezte, Budapest végül nem nyújtott be pályázatot egyik ügynökségre sem.

Az EU a gázturbináknak a Krím félszigetre történő továbbításában részt vevő 3 orosz állampolgárt és 3 vállalatot vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt bevezetett szankciók hatálya alá tartoznak.

Az EU nem ismeri el a Krímnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását. A Tanács az el nem ismerési politikájának részeként megtiltotta az egyes fontos ágazatokban – így például az energiaágazatban – a Krím félszigeten és Szevasztopolban megvalósuló infrastruktúraprojektekhez nélkülözhetetlen berendezések, köztük a gázturbinák szállítását. A Krím és Szevasztopol önálló áramellátásának megvalósítása elősegíti az Ukrajnától való különválásukat, ami aláássa az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A gázturbinák az új erőművek kialakításának lényeges elemei.

A szóban forgó 3 személy azért került fel a szankciós jegyzékbe, mert felelősek abban, hogy a gázturbinák Oroszországból eljutottak a Krímbe. A turbinákat eredetileg a Siemens értékesítette azzal, hogy az Oroszországi Föderáció területén fogják őket felhasználni. Az, hogy a turbinákat ezt követően átszállították a Krímbe, a Siemensszel az eredeti értékesítésről kötött szerződés rendelkezéseinek a megsértését jelenti. A szankciók hatálya alá vont vállalatok a következők: az a szerződő fél, amely megvásárolta a gázturbinákat, és amely felelős a turbinák átadásáért, a gázturbinák jelenlegi tulajdonosa, valamint a többek között a szevasztopoli és a szimferopoli erőművek irányítási és kommunikációs rendszereire szakosodott vállalat.

Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 153 személyre és 40 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2017 márciusában hosszabbította meg, mégpedig 2017. szeptember 15-ig.

A jogi aktusok, amelyek az érintett személyek nevét és a jegyzékbe vételük indokolását tartalmazzák, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. augusztus 4-i kiadásában találhatók. A Tanács az említett jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadta el.

Tovább a Hivatalos Lapra

Az ukrajnai válság nyomán az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett, így például:

• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2018. január 31-ig vannak érvényben
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak, és jelen állás szerint 2018. június 23-ig vannak érvényben.

Az ukrán kormány korlátozna a kisebbségi nyelveket: nem lehetne akárhogyan megszólalni nyilvánosan és kevesebb iskolában lehetne magyarul tanítani.

A V4-ek és az Európai Bizottság közötti találkozó megszervezésére kérte fel kettejük csütörtöki brüsszeli megbeszélésén Jean-Claude Juncker Robert Fico, szlovák miniszterelnököt. A Bizottság elnöke örül annak, hogy Szlovákia az EU kemény magjában látja a jövőjét.

A második szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a Cseh-, Lengyel- és Magyarország ellen június közepén indított kötelezettségszegési eljárást a kötelező menekültkvótáról szóló 2015. szeptemberi tanácsi határozat végrehajtásának elmulasztása miatt. Nemsokára akár két bírósági perben is érintett lehet ugyanabban az ügyben Budapest, egyszer fel-, egyszer pedig alperesként.

Elfogadása óta első alkalommal helyezte formálisan kilátásba az Európai Bizottság a 7. cikk szerinti eljárás kezdeményezését egy tagország ellen, amikor a lengyel igazságszolgáltatási reformok Legfelsőbb Bíróságot érintő része kapcsán értésre adta: ha sor kerül a főbírák idő előtti nyugdíjba kényszerítésére, úgy a testület megindítja az eljárást Lengyelország ellen.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka azt javasolja, hogy a Bíróság utasítsa el a kötelező menekültkvóták ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Yves Bot tételesen cáfolja a 2015. szeptemberi tanácsi határozat ellen felhozott jogi érveket, és úgy véli, hogy a felperesek negatív hozzáállása is gyengítette a mechanizmus hatékonyságát. A főtanácsnoki vélemény nem köti az Európai Bíróságot, amely várhatóan ősszel hozza meg az ügyben az ítéletet.

Az EU költségvetési biztosa úgy véli, hogy a büdzsé nettó befizetői Németországgal az élen készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a pótlására cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék a kifizetéseket. Günther Oettinger arra is nyitott, hogy mérlegeljék az árukapcsolást az uniós források és a jogállami elvek betartása között.

Az EU igazságügyi biztosa híve annak, hogy bizonyos jogállami kritériumokhoz is kössék a jövőben az uniós források elosztását. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam.

Sürgős találkozót kezdeményezett Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke Andrzej Duda köztársasági elnökkel az országban kialakult politikai válság megvitatására. Tusk Lengyelország marginalizálódásától tart Európában, és ennek megelőzésére hívta fel a lengyel államfőt.

Egyelőre totális a nézetkülönbség az Európai Bíróság jövőbeni – EU-brit vonatkozású - szerepét illetően, miközben egy sor témában, (de különösen a költségvetési kérdések tekintetében) Brüsszel sokkal részletesebb tájékoztatást és tárgyalási pozíciót vár Nagy-Britanniától – derült ki a Brexit tárgyalások első egyetes fordulója után, csütörtökön.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) július 26-án megállapodott a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók beutazási és tartózkodási feltételeit szabályozó irányelvtervezetre (a kékkártyáról szóló irányelv) vonatkozó tárgyalások megkezdésére szóló megbízatásról. A Tanács elnöksége e megbízatás alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A kékkártya célja, hogy az EU-t vonzóvá tegyük a magasan képzett munkavállalók számára. A világon erős a verseny a véges számú szakemberért és gazdasági újítóért. Ha Európába tudjuk hívni őket, az mindenképpen erősíteni fogja a versenyképességünket és hozzájárul a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki Andres Anvelt, a Tanács soros elnökségét adó Észtország belügyminisztere. „Közös európai tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükség, amely egyszerűsíti és rugalmasabbá teszi a feltételeket, mert csak így versenyezhetünk az amerikai zöldkártyával vagy a kanadai pontrendszerrel” – tette hozzá a miniszter.

A kékkártyáról szóló irányelv reformja azt a célt szolgálja, hogy a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók szívesebben jöjjenek az EU-ba dolgozni. További célja, hogy javuljon a különböző tagállamokban levő álláshelyek közötti mobilitás lehetősége. Az új irányelv a hatályos kékkártya-irányelv helyébe lépne, tovább harmonizálná a beutazási és tartózkodási feltételeket, és a következő előírásokkal javítaná a magasan képzett munkavállalók helyzetét:

• inkluzívabb fogadási kritériumokat határozna meg, többek között csökkentené a harmadik országbeli állampolgárok fogadásához a tagállamok által a bérre megszabható alsó összeghatárt, engedélyezné, hogy a tagállamok az összeghatárt a frissen végzettekre vonatkozóan is alacsonyabb szintben határozzák meg, és hat hónapra csökkentené a munkaszerződés minimális időtartamát
• gyorsítaná az eljárásokat, különösen azáltal, hogy az elismert munkaadók egyszerűsített eljárásokat vehetnének igénybe
• előírná, hogy a tagállamok engedélyezhetik az uniós kékkártya tulajdonosainak, hogy egyidejűleg önálló vállalkozásba fogjanak vagy a fő tevékenységüktől eltérő más szakmai tevékenységet is végezzenek
• megkönnyítené az Unión belüli mobilitást, többek között azáltal, hogy csökkentené az első tagállambeli jogszerű tartózkodás minimális időtartamát
• az irányelv hatálya kiterjedne az uniós polgárok nem uniós állampolgárságú családtagjaira és bizonyos esetekben a nemzetközi védelemben részesülőkre is

Az Európai Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a kékkártyáról szóló új irányelvre vonatkozó javaslatát. Az intézkedés azon erőfeszítések részét képezi, melyekkel az EU átfogó migrációs politikát kíván kialakítani, többek között a legális migráció területén.

Az Európai Bizottság elnöke a Ficóval közös sajtótájékoztató közben poénkodott a telefonjára nézve.

Coty Germany
Verseny
According to Advocate General Wahl, a supplier of luxury goods may prohibit its authorised retailers from selling its products on third-party platforms such as Amazon or eBay