Európai Unió : hírek magyarul

Az Európai Bizottság nem hogy megduplázná az átveendő menedékkérők számát, hanem még csökkenheti is.

Szlovákia kontra Tanács
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A Bíróság elutasítja Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit

Intel kontra Bizottság
Verseny
A Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Bizottság által az Intellel szemben erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott 1,06 milliárd euró összegű bírságot

Az Európai Bíróság a magyar kormány ellen ítélt.

Az Európai Bizottság elnöke leírta, hogyan pancserkodtunk el és utasítottunk vissza százmilliókat a korábbi támogatásokból.

Válaszolt a Bizottság a miniszternek: nem kerítésépítésre adtak pénzt Bulgáriának.

Közeledik a kampány, egyre több ellenzéki párt kapkod az EU népszerűsége után mentőövként. Mennyire szerezhet ebből szavazatokat Gyurcsány, Vona vagy a Momentum?

Egy évig követtük a „Free Interrail” útját Berlinben, Strasbourgban és Brüsszelben. Kiderült, hogyan lesz egy ötletből valóság az uniós intézményekben, és mi marad belőle, miután mindenki hozzászólt.

Mi se segítettünk az olaszoknak és a görögöknek 1294 menedékkérő befogadásával, üzente vissza az Európai Bizottság. A határvédelemnek mégis van olyan része, amire kaphatunk pénzt.

Mivel Pelczné Gáll Ildikó új pozíciót kapott, új képviselőt kellett keresni.

Alig haladnak a brexit-tárgyalásokkal, pedig október végére bele kellene húzniuk.

A kiküldött munkavállalókról és az eurozónáról is szó lesz. A lengyel kormányfőt is kihagyják a buliból.

A Tanács 9 személyt és 4 szervezetet – köztük az állami tulajdonban lévő Külkereskedelmi Bankot – vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt új szankciók egy részét.

A Biztonsági Tanács 2017. augusztus 5-én fogadta el a határozatot, válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 62 személy és 50 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

A Tanács dolgozik azon, hogy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt többi szankciót is mielőbb átültesse az uniós jogba.

Az Unió végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyeket a testület a KNDK nukleáris programjaira, illetve atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre pedig a Hivatalos Lap augusztus 11-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1341 határozatot[1].

A határozat 16 személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 18-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 2017.7.18., 56. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Fenyegetését beváltva az Európai Bizottság szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, miután a hivatalos közlönyben megjelent a bíróságok szervezetéről szóló törvény. Brüsszel szerint a törvény nemi alapon diszkriminál és aláássa a bíróságok függetlenségét.

A Tanács 2017. július 10-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1245 határozatot[1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 11-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 178., 2017.7.11., 13. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az ENSZ Közgyűlése tíz éve fogadta el az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, amely keretet hozott létre az őslakos népek jogai, méltósága és jóléte számára.

Azóta egyre nagyobb elismerés és megértés övezi azokat a kihívásokat, amelyekkel az őslakos népek szembesülnek. A kedvező fejleményeket erősítik az államok, a tág értelemben vett civil társadalom és az őslakos népek közötti fokozott együttműködések és partnerségek. Ezeket a partnerségeket az is segíti, hogy az őslakos népek egyre inkább kiállnak jogaikért és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséért, és felemelik hangjukat az emberi jogok megsértése és a visszaélések ellen.

Annak ellenére, hogy az őslakos népek a világ lakosságának csak kevesebb mint öt százalékát teszik ki, a világ legszegényebbjeinek 15 százaléka kerül ki közülük. Az őslakos népek gyakran az elsők között érzik meg az emberi jogi helyzet romlását.

Az őslakos népek jogairól elfogadott ENSZ-nyilatkozattal összhangban az Európai Unióban – az emberi jogokra vonatkozó politikától a fejlesztéspolitikáig és a finanszírozási eszközökig – több különböző szakpolitika hivatott támogatni az őslakos népek jogait. Az EU kétoldalú kapcsolatai számos ország esetében nagy hangsúlyt helyeznek az őslakos népek helyi és nemzeti szintű részvételére az otthonukként szolgáló országban. Emellett az EU fellép az őslakos népeket és az emberi jogok védelmezőit érő erőszakkal szemben, különösen azokban a helyzetekben, amikor a földterületek és a természeti erőforrások védelméről van szó. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatást biztosít az őslakos népek emberi jogainak veszélyes helyzetbe került védelmezői számára.

Az Európai Uniónak a fenyegetésekkel és az erőszakkal szembeni védelem melletti elkötelezettségét az őslakos népekről ez év május 15-én elfogadott tanácsi következtetések is megerősítik.

Az EU a jövőben is az őslakos népek mellett lesz a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben. E gondolat jegyében az EU mélyen elkötelezett amellett, hogy az őslakos népek kérdésköre bekerüljön a 2030-ra szóló fenntartható fejlődési menetrendbe, éspedig olyan jogalapú megközelítést követve, amely valamennyi emberi jogra és minden őslakosra maradéktalanul kiterjed. Az EU ez irányú törekvéseinek irányát az új európai fejlesztéspolitikai konszenzus fogja megszabni.

Az EU várakozással tekint az őslakos népekkel az európai uniós együttműködés összes szintjén zajló párbeszéd folytatása elé, arra törekedve, hogy az elért hatás a lehető legnagyobb legyen. Valamennyi partnerünkkel – köztük kiemelten magukkal az őslakos népekkel – együtt arra fogunk törekedni, hogy az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat keretei között a nemzetközi közösség még többet vállaljon az elkövetkezendő években.

A jelek szerint káosz van a brit kormányban a brexit körül. Van, aki szerint már szándékosan bénáznak.

Szerinte ezt alapozza meg Varsó, ha nem tart be egy uniós bírósági ítéletet. Nekünk is veszélyes lehet a példa.

Szétlobbizta az EU az USA oroszellenes szankcióit, hogy kevésbé sértse az európai cégeket, de még mindig röpködnek az uniós fenyegetések.