Európai Unió : hírek magyarul

Átfogó uniós szintű keretet javasolt a kibertámadások ellen kedden az Európai Bizottság. A javasolt intézkedések közé tartozik a számítógépes támadások kezelésében segítő uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozása és a digitális termékek biztonságos használatát garantáló új európai tanúsítási rendszer megteremtése.

A pénzügyi források elosztásáról szóló bármilyen jövőbeli döntésnek konszenzuson kell alapulnia – közölte hétfőn Brüsszelben a magyar kormány nemzetközi szóvivője válaszul Angela Merkel kijelentésére, ami párhuzamot húzott a menekültügyi szolidaritás és a kifizetések között. Kovács Zoltán szerint Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Az Európai Bizottság magyar tagja, Orbán egykori helyettese üzent is a magyar kormánynak: náluk nincs semmilyen Soros-terv a napirenden. Navracsics ugyanakkor feltűnően kerülte a magyar belpolitikai kérdéseket.

Eddig fordítási munkákra is hivatkozva húzták a közzétételt, most itt van – csak angolul.

Lázár János helyettese arra célzott, hogy uniós eljárásokkal akarják megbuktatni a kormányt. Az Európai Bizottság számokkal bizonyította, ez miért nem igaz.

2017. október 2., hétfő
15.30 Telefonbeszélgetés Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel

2017. október 4., szerda
(Luxembourg)
8.30 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
(Brüsszel)
15.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Lambermont)
20.00 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel

2017. október 6., péntek
Újdelhi
EU–India csútcstalálkozó
(helyi idő)
10.15 Látogatás Szusma Szvarádzs külügyminiszternél
10.55 Koszorúzás Mahátma Gandhi emlékművénél
11.25 Érkezés és Naréndra Módi miniszterelnök köszöntője
11.30 Zártkörű ülés
12.15 Plenáris ülés
13.00 Munkaebéd
14.00 Kétoldalú megállapodások kicserélése és sajtónyilatkozatok

A Tanács (az uniós nagykövetek szintjén) október 4-én tárgyalási álláspontról állapodott meg arra a határozatra vonatkozóan, amely a jelentések egységesítéséről szóló (91/692/EGK) irányelvet hivatott hatályon kívül helyezni és hat kapcsolódó jogi aktust hivatott módosítani. A határozat alapvető jelentősége abban áll, hogy a környezetvédelmi jelentéstétel területén elősegíti az egyértelmű jogi helyzet biztosítását, az átláthatóság növelését, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését.

A jelentések egységesítéséről szóló irányelv a jelenleg hatályos legfontosabb olyan jogi aktus, amely a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célozza valamennyi uniós környezetvédelmi jogszabály tekintetében. Nem határozza meg ugyanakkor az összes jelentéstételi követelményt, nem beszélve arról, hogy az évek során a legtöbb rendelkezése el is avult.

Az irányelv összesen huszonnyolc környezetvédelmi jogi aktusra történő konkrét hivatkozást tartalmaz. Emellett egyéb jogalkotási aktusok is támaszkodnak az irányelvre. Ezek közül egy rendelet, 9 irányelv és 23 határozat továbbra is hatályos, annak ellenére, hogy nem bír joghatással.

„Az új jogszabály fontos lépést jelent a környezetvédelmi jelentéstétel egyértelműbbé és hatékonyabbá tétele irányában. Az adminisztratív terhek csökkentése az egyik átfogó célkitűzésünk. Az EU jogrendszerében nem kaphat helyet elavult jogszabály. Biztosítanunk kell, hogy a jogszabályaink kivétel nélkül »megfeleljenek a célnak«, és ennek érdekében az Európai Parlamenttel együttműködve törekszünk arra, hogy erről a dossziéról mielőbb megállapodás szülessen.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

A határozat a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező, a Bizottság által 2016-ban előterjesztett csomag részét képezi. Két másik olyan kezdeményezést is magában foglal, amelyek hozzájárulnak a felesleges jogszabályok felszámolásához.

A Tanács összességében támogatja a javasolt határozatot, és egyetért a Bizottság által előterjesztett főbb elemekkel. A tartalmat illetően a javaslat arra irányul, hogy egyes jogi aktusok komitológiára vonatkozó rendelkezéseit a Lisszaboni Szerződéshez és a jelenlegi intézményközi megállapodáshoz igazítsa.

A két társjogalkotó álláspontja nagyon közel állt egymáshoz, és a Tanács várakozással tekint az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, remélve, hogy mielőbb és minél könnyebben megállapodást lehet elérni az első olvasatban.

További lépések

A tárgyalásokra már a közeljövőben megkezdődhetnek, mivel az Európai Parlament az ENVI Bizottság 2017. július 11-i ülésén történt szavazást követően a 2017. szeptember 13-i plenáris ülésén már elfogadta a jogszabályra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú egyeztetésre valószínűsíthetően novemberben kerül majd sor.

A tárgyalások végeztével és azt követően, hogy mindkét intézmény elfogadta a jogszabályt, a határozat a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon hatályba lép. Mindazonáltal a teljes körű következetesség biztosítása és a joghézagok elkerülése érdekében a határozat tényleges kihirdetésére még nem kerül sor, mégpedig annak érdekében, hogy hulladékokról szóló csomag részét képező azon jogalkotási aktusokkal egyidejűleg lépjen hatályba, amelyekről jelenleg a két jogalkotó megbeszéléseket folytat.

Háttér-információk

A Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló, 2014. évi közleményében vállalta, hogy a környezetvédelmi jelentéstétellel kapcsolatos elavult jogszabályok felszámolására irányuló konkrét javaslatokat fog kidolgozni.

Az ezt követő két évben a Bizottság közleményt fogadott el a jogalkotás minőségének javításáról (2015 májusa), továbbá a REFIT keretében (a 2016. évi munkaprogram részeként) elindította a környezetvédelmi felügyelet és jelentéstétel célravezetőségi vizsgálatát, amely jelenleg is tart.

E kötelezettségvállalások eredményeként a Bizottság 2016. december 15-én előterjesztette a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező csomagot, amely három kezdeményezésből áll, és közülük a harmadik ez a határozat. Az első egy bizottsági közlemény, ami a feleslegessé vált végrehajtási jogi aktusokat azonosítja, a második pedig egy olyan javaslat, amely két végrehajtási jogi aktus hatályon kívül helyezésére irányul.

Közelebb kerültünk az uniós büntetéshez a civiltörvény miatt, a CEU-t szívató rendelkezés elleni eljáráshoz viszont csak kiegészítő véleményt kap a kormány.

Az Európai Unió Törvényszéke új tagjának hivatalba lépése

Az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Aaltomaat, a finn belügyminisztérium magas rangú tisztviselőjét nevezte ki az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) új vezetőjévé. Kauko Aaltomaa 2017. október 1-jén foglalja el hivatalát.

Az EUPOL COPPS a palesztin államépítés támogatására irányuló széles körű uniós erőfeszítések részeként jött létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezését elősegítendő. Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Az EUPOL COPPS jelenlegi megbízatása 2018. június 30-ig tart. A művelet parancsnokságának székhelye Rámalláhban található.

Kauko Aaltomaa (a francia állampolgárságú) Rodolphe Mauget utóda lesz, aki 2015. február 17. óta töltötte be ezt a hivatalt.

50 ezer menekültet helyeznének át egy félmilliárd eurós programban. Az illegálisan Európában lévőket pedig hatékonyabban küldenék haza.

A Tanács jogi aktusok formájában átültette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2374 (2017). sz. határozatát, amelyek lehetővé teszik szankciók alkalmazását azokkal szemben, akik tevékenyen hátráltatják a mali békéről és megbékélésről szóló, 2015-ben aláírt megállapodás végrehajtását.

Az érintett személyeket és szervezeteket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy szankcióbizottsága adott esetben jegyzékbe veszi olyan személyekként vagy szervezetekként, akik, illetve amelyek felelősek a Mali békéjét, biztonságát, illetve stabilitását fenyegető tevékenységekért vagy politikákért, vagy bűnrészesek azokban.

Ilyen tevékenységek lehetnek például a következők: részvétel a mali békéről és megbékélésről szóló megállapodást megsértő összetűzésekben, illetve a mali intézményekkel és biztonsági és védelmi erőkkel vagy a nemzetközi erőkkel szembeni támadásokban. E nemzetközi erők közé értendők az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) békefenntartói, a Száhel-övezeti G5-ök (G5-Száhel) közös erői, az európai uniós missziók és a francia erők.

A szankciók vonatkoznak továbbá a következőkre is: a Maliba irányuló humanitárius segélyek célba juttatásának akadályozása, az emberi jogi jogsértésekben való részvétel, illetve a mali fegyveres konfliktussal összefüggésben gyermekek fegyveres csoportok vagy fegyveres erők általi bevetése vagy toborzása.

A jegyzékbe vett személyekkel szembeni szankciók magukban foglalják majd az érintett személyek belépésére vonatkozó korlátozásokat (beutazási tilalom az EU területére), a szankciók által érintett személyek és szervezetek Unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint az uniós személyek és szervezetek számára annak tilalmát, hogy pénzeszközöket bocsássanak az érintett személyek és szervezetek rendelkezésére.

A rendelkezések teljes listáját a Hivatalos Lap 2017. szeptember 29-i számában kihirdetésre kerülő jogi aktusok fogják tartalmazni. A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el.

A Bizottság javaslata szerint a tagállamok kivételes esetben és legfeljebb három évig tarthatják fenn a határellenőrzéseket.

A francia elnök olyan reformterveket jelentett be, amelyekkel alaposan felforgatná az Európai Uniót. Igaz, a német választás kicsit bekavart ennek.

Több millió eurót fordít az Európai Bizottság az ügyre. Útmutatót csináltak, módszertan és kódex jön.

Az Európai Unió Bírósága és Törvényszéke előtt indított ügyek kezelésére vonatkozó rendszer Számvevőszék általi vizsgálata

A Tanács 2017. szeptember 25-én elfogadta az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletet. Az alap szeptember 28-án jön létre.

Az EFFA lesz az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási terv végrehajtásának legfőbb eszköze. E terv elsődleges célja az, hogy a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése, és ezzel egyidejűleg a migráció kiváltó okainak kezelése révén hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához.

Az alap 3 350 millió EUR összegű kezdeti költségvetéssel rendelkezik majd, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek. Az alap többek között a következő ágazatokban indítandó projektek finanszírozásához járul majd hozzá: energetika, közlekedés, szociális infrastruktúra, digitális gazdaság, a természeti erőforrások fenntartható használata, mezőgazdaság és helyi szolgáltatások.

Az EFFA ösztönözni fogja a magánszektor beruházásait olyan országokban, illetve ágazatokban, amelyekben máskülönben nem kerülne sor magánberuházásokra – ez a helyzet például az instabil vagy a konfliktusok sújtotta országokban. Az EU-n belüli beruházásokat támogató Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz hasonlóan az EFFA garancia biztosításával és támogatásötvözési mechanizmusok igénybevételének segítésével támogatja a kockázatosabb projektek megvalósítását. Az EFFA „egyablakos rendszerként” működik majd, fogadva a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosítva a támogatható beruházások számára.

Az Európai Parlament július 6-án fogadta el a rendelet szövegét. A rendeletet 2017. szeptember 27-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban. Az EFFA stratégiai testülete szeptember 28-án megtartja első ülését, amelynek során megvitatja majd az alap átfogó stratégiáját és beruházási prioritásait.

2017. szeptember 26., kedd
09.00 Találkozó Michel Barnier-vel, a brexit-tárgyalásokat folytató uniós küldöttség vezetőjével
London
(helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel

2017. szeptember 28., csütörtök
13.30 Telefonbeszélgetés Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
Tallinn
(helyi idő szerint)
21.00 Nem hivatalos munkavacsora az uniós állam-, illetve kormányfőkkel

2017. szeptember 29., péntek
Tallinni digitális csúcstalálkozó
(helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Bojko Boriszovval, Bulgária miniszterelnökével
11.00 Érkezés és Jüri Ratas miniszterelnök köszöntője a tallinni kreatív központban (Tallinn Creative Hub)
11.10 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
11.30 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Kersti Kaljulaid elnök nyitóbeszéde
12.30 Első ülésszak: Munkaebéd – A kormányok jövője
15.00 Csoportkép
15.15 Találkozó Angela Merkel német szövetségi kancellárral
15.45 Második ülésszak: A gazdaság és a társadalom jövője
18.15 Sajtókonferencia

Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete szerint továbbra is derűlátóak lehetnek. Nem akarnak hazaküldeni senkit, aki a 2019-ben esedékes uniós kilépés előtt érkezik az EU-ból.

A francia elnök csak a vasárnapi voksolásra vár a terveivel, de Merkel aligha fog mindegyikbe beleegyezni. A koalíciós tárgyalások is bekavarhatnak.