A mai napon megbeszélést folytattunk az elkövetkező két év munkájára vonatkozó vezetői ütemtervről. Örömömre szolgál, hogy valamennyi uniós vezető egyöntetűen támogatta e terv megvalósítását. Ez nem könnyű feladat, mivel a vezetői ütemterv a legvitatottabb kérdések – azaz az eurózóna reformja, a migrációs válság, a belső biztonság, a kereskedelem, valamint az EU jövőbeli finanszírozása – ügyében hivatott megoldást találni. Ezért új, a korábbinál talán célirányosabb, ugyanakkor kevésbé formális munkamódszert javasoltam: vizsgáljuk meg azokat a területeket, ahol az európai együttműködés nem jól működik, és őszintén nézzünk szembe azzal, hogy miért van ez így. A szembenézés jelentette konfliktus – mindaddig, amíg tiszteletet tanúsítunk egymás iránt – egészséges, és a segítségével előre tudunk majd lépni. Ebben a szellemben kell dolgoznunk a jövőben. Különös elégedettséggel tölt el, hogy egyetlen európai vezető sem kérdőjelezte meg azt, hogy közösen, szoros együttműködésben, minden tagállam részvételével kell folytatnunk a munkát.
Theresa May miniszterelnök tegnap esti beszéde és a brexitről szóló ma reggeli megbeszéléseink nyomán úgy találom, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti patthelyzetről szóló beszámolók túlzóak. És bár nem haladunk olyan jól, mint kellene, történtek előrelépések. A Tanács a mai napon megállapodott arról, hogy megkezdi a jövőbeli viszonyrendszer keretéről és az átmeneti intézkedésekről szóló megbeszélések belső előkészítését. Ez egyértelműen lehetetlen lett volna anélkül az új lendület nélkül, amelyet Theresa May miniszterelnök firenzei beszéde adott. Biztosítani kívánom brit barátainkat arról, hogy az előkészületek során figyelembe vesszük majd az e beszédben megfogalmazott javaslatokat. Tovább folytatódnak a tárgyalások, amelyekhez mi továbbra is pozitívan és konstruktívan állunk hozzá. Mivel mindannyian aktívan azon dolgozunk, hogy megállapodás jöjjön létre, remélem, hogy decemberben megkezdődhet a tárgyalások második szakasza.
Mindezeken túl, a Törökországról folytatott tegnap esti megbeszéléseink nyomán felkértük a Bizottságot, hogy fontolja meg az előcsatlakozási támogatások csökkentésének és átcsoportosításának lehetőségét. Érdemi vitát folytattunk a kérdésről: szeretnénk nyitva tartani az ajtót Ankara előtt, ám az ország jelenlegi állapota megnehezíti ezt. A megbeszélések során kiemeltük, hogy Törökország az Unióval fennálló kapcsolatai minden uniós tagállamra egyaránt vonatkoznak, és ezt az országnak – többek között a vámunióról szóló meglévő megállapodás végrehajtása során is – tiszteletben kell tartania. Meghallgattuk továbbá az Anasztasziádisz elnök által megfogalmazott aggályokat azzal kapcsolatban, ahogyan Törökország a görög ciprusiakkal és a maronitákkal bánik.
Éppen most fejeztük be megbeszéléseinket a migrációról és arról, hogy támogatnunk kell Olaszországot a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kezelésében. A vezetők megegyeztek abban, hogy erőteljesebb támogatást biztosítanak Paolo Gentiloni miniszterelnök úr számára ahhoz a munkához, amelyet Olaszország folytat a líbiai hatóságokkal. Valós lehetőség mutatkozik arra, hogy lezárjuk a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalat. Ezért úgy határoztunk, hogy a tagállamok az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai kerete révén biztosítják majd a megfelelő finanszírozást, a Bizottság pedig gondoskodik arról, hogy ezt a pénzt az illegális migráció visszaszorítására fordítsák. Heteken belül konkrét eredményekre számítunk. A vezetők továbbá úgy döntöttek, hogy a decemberi csúcstalálkozón visszatérnek a dublini rendszer reformjának kérdésére, törekedve arra, hogy 2018 első félévében konszenzus alakuljon ki a kérdésről. Ezt a menetrendet és módszert javasoltam a vezetői ütemtervben is.
Még egy megjegyzés a vezetői ütemtervről: az ütemterv célja az, hogy Európa előre tudjon lépni olyan alapvető kérdésekben, mint amilyen a biztonság vagy a migráció, ugyanakkor megőrizze az egységét. Határozottan ki szeretném jelenteni, hogy amíg hivatalban vagyok, az európai egység őreként fogok tevékenykedni. Ez nem csupán az Európai Tanács elnökének hivatalos szerepe, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – személyes meggyőződésem is: hiszem, hogy egységben az erő.
2017. október 24., kedd
Strasbourg
9.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács október 19–20-i üléséről és a vezetői ütemterv bemutatása
Brüsszel
15.00 Találkozó Dragan Čović-tyal, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnökével
2017. október 25., szerda
12.00 Találkozó Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével
A Tanács a mai napon három irányelv elfogadásával megerősítette az uniós személyhajók biztonságát. Ezek az irányelvek módosítják a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokat és követelményeket, előírják a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, illetve egyértelmű keretet hoznak létre a ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzéséhez. Ez év júniusában informális megállapodásra sikerült jutni az Európai Parlamenttel ezekről a javaslatokról.
„Az új szabályok javítani fogják a tengereinken közlekedő személyek biztonságát. Emellett egyszerűsítik és gyorsítják a hajózási társaságokra vonatkozó eljárásokat többek között a digitalizáció révén, ami jó hír mind az üzleti vállalkozások, mind pedig általában véve a gazdaság számára” – nyilatkozta Kadri Simson észt gazdasági és infrastrukturális miniszter. „Szeretném megköszönni a máltai elnökségnek és az Európai Parlamentnek a javaslatokkal kapcsolatban végzett munkájukat.”
A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló „általános” irányelv minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő az Unióban a személyhajók biztonságára vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a belföldi útvonalakon közlekedő hajókra kell alkalmazni. A jogszabály részletes műszaki követelményeket állapít meg a hajókra vonatkozóan, például a megépítésük, a stabilitásuk és a tűzvédelem tekintetében.
A személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló irányelv előírja a hajózási társaságok számára a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, így baleset esetén azonnal a kutató-mentő szolgálatok rendelkezésére állnak az utasok pontos számára vonatkozó adatok és más információk.
A harmadik irányelv, amely módosítja a ro-ro komphajók és a gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, megszünteti mindazokat az átfedéseket, illetve szabályozási hiányosságokat, amelyek az e hajókra vonatkozó, eltérő tagállami ellenőrzési rendszerek alkalmazásából erednek.
A három irányelv a személyhajók biztonságát érintő, átfogó felülvizsgálat részét képezi, amelynek célja, hogy a jelenlegi szabályok egyszerűsítésével és az adminisztratív költségek csökkentésével párhuzamosan javuljanak a tengeri közlekedésre vonatkozó szabályok.
A Tanács által ma tartott zárószavazással mindhárom jogszabály tekintetében első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. október 4-én szavazott a javaslatokról. A jogi aktusokat novemberben mindkét intézmény aláírja, majd azokat az EU Hivatalos Lapjában néhány héttel később kihirdetik. A jogszabályok 20 nappal a kihirdetésüket követően lépnek hatályba, ezt követően két év áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat a nemzeti jogukba beépítsék.
Az idei őszi szociális csúcstalálkozót a következő témának szentelték: „Európa jövőjének alakítása a reziliencia növelése és a mindenkire kiterjedő gazdasági és társadalmi haladás révén”. A megbeszélések három altéma köré szerveződtek: a szociális dimenzió Európában; a szociális partnerek bevonása a szakpolitikák és a reformok alakításába nemzeti szinten – az eddigi eredmények és a jobbítás lehetőségei; valamint a tanulásba való beruházás a digitális gazdaság és társadalom kontextusában.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: „Most az a közös feladatunk, hogy gondoskodjunk arról, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a lehető legszélesebb rétegek részesüljenek. Éppen ezért mai találkozónkon arról tárgyaltunk, konkrét elképzeléseket megvitatva, hogy a szociális partnereket hogyan lehet szorosabban bevonni a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalba. Továbbra is meggyőződésem, hogy valódi haladás csak akkor érhető el, ha figyelembe vesszük a szociális partnerek véleményét. Ez napjainkban, a digitális korban különösen fontos, hiszen minden polgárnak – fiatalnak és idősnek egyaránt – fel kell vérteznie magát a szükséges készségekkel a siker érdekében. Mivel a digitális korban az egy helyben toporgás egyenlő a visszalépéssel. Erről tárgyaltunk ma itt, a szociális partnerekkel és megvitattam ezt a tallinni digitális csúcstalálkozón is, az európai vezetőkkel. Az Európai Tanács holnapi ülésén is Tallinn szellemisége adja politikai döntéseink vezérfonalát.”
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A tisztességes és szociálisabb Európa meghatározó eleme az Unió jövője alakításának. Ez jogos elvárás polgárainktól. Azt várom az EU-tól, hogy a gyorsan változó világban kiálljon a polgárai jogaiért. Erről szól a szociális jogok európai pillére. Bízom abban, hogy a november 17-i göteborgi szociális csúcstalálkozón sikerül elfogadnunk e dokumentumot.”
A soros elnökséget betöltő Észtország részéről Jüri Ratas miniszterelnök a következőket nyilatkozta: „Még nincs három hete, hogy büszke házigazdája lehettem a Tallinnban megrendezett legelső európai uniós digitális csúcstalálkozónak. Egyik témánk a gazdaság és a társadalom jövője volt. Az uniós vezetők tisztában vannak vele, hogy hatalmas változás megy végbe a társadalomban, és hogy a szociális partnerekre igen fontos szerep hárul ebben a folyamatban. A szociális partnerek támogatása létfontosságú az uniós munkaerőpiac és az uniós jóléti rendszerek megfelelő működésének fenntartásához. Már ma is digitális társadalomban élünk, ahol gyorsan kell alkalmazkodnunk annak érdekében, hogy megragadhassuk a digitalizációban rejlő gazdasági lehetőségeket anélkül, hogy bárkit hátrahagynánk. Minden embert el kell látnunk a szükséges készségekkel és szociális védelemmel, akár hagyományos vállalatoknál, akár a digitális gazdaság élvonalában dolgozik. A szociális partnerek alaposan tanulmányozták ezeket a kérdéseket. Mindannyian elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az uniós és a nemzeti jogszabályokat és szakpolitikákat hozzáigazítsuk a digitális kor követelményeihez”.
Emma Marcegaglia, a BusinessEurope elnöke a munkaadók (BusinessEurope, CEEP, UEAPME) képviseletében kifejtette, hogy „Európa a világ azon helyei közé tartozik, ahol ma a legjobb élni, dolgozni és vállalkozni. Ezt az európai projektnek köszönhetjük. Ki kell használnunk a mostani lendületünket – amelynek az európai projektet övező támogatás és a javuló gazdasági helyzet adja a hátszelet – annak érdekében, hogy az európai gazdaságok és társadalmak modernizálásához szükséges uniós és nemzeti reformok elindulhassanak. Fontos lépés ebben az iparpolitika újbóli előtérbe kerülése. Ezt a stratégiát meg kell töltenünk tartalommal, strukturált módon előrehaladva. Az EU-nak vonzóbb befektetési hellyé kell válnia és meg kell őriznie tisztességes és ambiciózus kereskedelmi programját, új piacokat nyitva, fenntartható növekedést biztosítva és új üzleti lehetőségeket teremtve a vállalkozások számára, bármilyen méretűek is azok. Ami Európa szociális dimenzióját illeti, a legnagyobb kihívás az, hogy mozgásba lendüljön egy olyan, reformokat elindító partnerség, amelynek célja a foglalkoztatási teljesítmény javítása. Az EU fellépése akkor indokolt, ha közös nézet, hogy az értéktöbbletet jelent; a szubszidiaritás elvét és a szociális partnerek autonómiáját mindenkor tiszteletben kell tartani.
„Az európai szakszervezetek célja, hogy meggyőzzék arról az uniós tagállamokat, hogy fogadják el a szociális jogok – ambiciózus és szilárd – európai pillérét, az Európai Bizottságot pedig arról, hogy szigorúan kövesse azt nyomon a teljes körű végrehajtás érdekében” – mondta Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára. „Kézzelfoghatóbb intézkedések kellenek, hogy a dolgozó emberek életébe valódi változást hozzunk. Sok munkavállaló még semmi jelét nem érzi a fellendülésnek, és komoly bizonyítékra van szüksége, hogy elhiggye, az EU elkötelezett a társadalmi igazságosság és a társadalmi haladás mellett. Az EU-nak be kell pótolnia a válság elveszett éveit, és a dekarbonizáció és a digitalizáció okozta várható változásokra is fel kell készülnie úgy, hogy egyetlen dolgozó ember se maradjon le.”
Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.