A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. szeptember 16-án támogatta azt a bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy a növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében segítsen Görögországnak az uniós alapok lehető legnagyobb mértékű igénybevételében és a likviditás javításában. Görögországban sürgősen beruházásokra lenne szükség, ám ehhez nem áll rendelkezésre elegendő közpénz. A javaslat fő célja e hiány ellensúlyozása és annak biztosítása, hogy az érintett európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen aknázni az országban. A most jóváhagyott intézkedések rendkívüli jellegűek, céljuk pedig a görög pénzügyi válság miatt előállt egyedi helyzet enyhítése.
A rendelettervezet 2 milliárd EUR körüli összeggel javítaná Görögország likviditását. Ez a következők révén valósulna meg:
A 2 milliárd EUR teljes összeget a 2014–2020-as időszak elejére ütemeznék, hatása pedig ugyanezen időszak költségvetése szempontjából semleges lenne.
Következő lépésekA Tanács által elfogadott álláspont révén a luxemburgi elnökség egyúttal megbízatást is kap arra, hogy folytasson megbeszéléseket az Európai Parlament képviselőivel. Ha a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerül megállapodást elérnie, azt mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.
HáttérA kohéziós politika célja az EU különböző régióiban tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása révén.
Görögországban az uniós források jelentik a közvetlen külföldi befektetések legfőbb forrását. A 2007–2013-as programozási időszakban mintegy 42 milliárd EUR összeget különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: körülbelül 24 milliárd EUR az európai strukturális és kohéziós alapokból és a halászati és vidékfejlesztési alapokból, valamint körülbelül 17 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Görögország eddig 38,4 milliárd eurót kapott, ami a szóban forgó időszakot tekintve az ország átlagos éves GDP-jének 17,5%-t teszi ki. A kohéziós politika keretében még mintegy 2 milliárd EUR rendelkezésre áll; ha 2015 végéig Görögország ezt nem használja fel, elesik az összegtől.
A 2014–2020-as időszakra több mint 35 milliárd eurót különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: 20 milliárd EUR az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint több mint 15 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Ezekből az előirányzott összegekből 2014-től 2015 júliusáig 4,5 milliárd EUR került kifizetésre.
Réfugiés : la Hongrie interdit l'accès de son territoire aux migrants, la Serbie panique
Réfugiés : la Croatie et la politique de l'autruche
La Croatie, une brique obéissante dans le mur européen contre les migrants
Migrations : la Croatie, nouveau pays de transit sur la route de l'Europe occidentale
Réfugiés : « comment j'ai réussi à échapper à la police hongroise et à l'enfermement dans un camp »
Réfugiés : en Hongrie, la course contre la montre
Balkans : l'épopée des migrants et l'hypocrisie européenne
Enjeux migratoires en Croatie (2/2) : ceux qui partent, ceux qui restent
Réfugiés : la Hongrie interdit l'accès de son territoire aux migrants, la Serbie panique
Réfugiés : la Croatie et la politique de l'autruche
La Croatie, une brique obéissante dans le mur européen contre les migrants
Migrations : la Croatie, nouveau pays de transit sur la route de l'Europe occidentale
Réfugiés : « comment j'ai réussi à échapper à la police hongroise et à l'enfermement dans un camp »
Réfugiés : en Hongrie, la course contre la montre
Balkans : l'épopée des migrants et l'hypocrisie européenne
Enjeux migratoires en Croatie (2/2) : ceux qui partent, ceux qui restent
Szigorúan magánvélemény a menekültkérdés egy kis szegmensét illetően.