Augusztus 15-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány a Tehetséggondozó Programjába. A közmédia európai szinten kimagasló eszközparkkal, folyamatos innovációval, gyakorlatorientált szemlélettel és összetartó közösséggel várja a jövőjüket a médiában elképzelő fiatalokat. A szeptemberben induló képzésre a jelentkezes@mtva.hu e-mail címen lehet pályázni.
A közmédia évek óta sikeresen működő Tehetséggondozó Programja olyan fiatalokat keres, akik életpályájukat egy professzionális médiaszakmai szervezetnél képzelik el. A három hónapos, egyénekhez igazodó programban a résztvevők elméleti és gyakorlati tudást szerezhetnek a média különböző területein. A résztvevők kipróbálhatják magukat tartalmi, produkciós vagy műszaki területen, elsajátíthatják a nyilvános beszéd és megjelenés alapjait, valamint megtapasztalhatják a médiavállalat változatos mindennapjai. A hallgatók valós szituációkban, szakmai mentorok támogatásával kapcsolódhatnak be a műsorkészítésbe: betekintést nyerhetnek a szerkesztőségek működésébe, megismerkedhetnek a televíziós és rádiós műfajokkal, a riportkészítés alapjaival, továbbá stúdiógyakorlaton is részt vehetnek. A jövő médiaszakemberei mindemellett megtapasztalhatják a kreatív gondolkodás és izgalmas témafeldolgozás gyakorlatát.
A nagy érdeklődéssel kísért program egyéni beszédórákat is nyújt a Montágh Testület közreműködésével. Korbuly Péter, a testület tagja a képzés leghasznosabb elemének tartja a mesterség gyakorlása közbeni tanulást. „A pályám kezdetén odaültettek a nagyok mellé, és ellestem, hogyan fogják a kezükben a papírt, hogyan szólalnak meg, mikor vesznek levegőt, mikor tartanak szünetet. Ezeket a finom apróságokat menet közben lehet megtanulni” – szögezte le a Kazinczy-díjas szakember, hozzátéve, hogy a fiatalok tehetségének kibontakoztatását szakavatott mentorok támogatják.
A programba önéletrajz és motivációs levél beküldésével lehet pályázni a jelentkezes@mtva.hu e-mail címen augusztus 15-ig. További részletek a media-akademia.hu weboldalon érhetők el. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó résztvevőkre karrierlehetőség vár.
The post Még egy hétig várja a jövő médiaszakembereinek jelentkezését a közmédia appeared first on Kárpátalja.ma.
Megérkezett a barackszezon, és kihagyhatatlan, hogy ebből a lédús, illatos nyári gyümölcsből ne készítsünk valami igazán finomat. Ez a gyors kevert süti nemcsak ízletes, de annyira egyszerű, hogy akár kezdők is bátran belevághatnak.
A barack sokoldalú gyümölcs: nemcsak a tetejét díszíthetjük vele, hanem apróra vágva a tésztába is keverhetjük. Ez az alaprecept ráadásul könnyen variálható más idénygyümölcsökkel is: meggyel, málnával, körtével vagy akár áfonyával.
Print Course DesszertCuisine Magyar Total Time 1 hour hour Servings 12 szelet IngredientsThe post Kakaós-barackos süti – egyszerű nyári desszert appeared first on Kárpátalja.ma.
A székelyföldi megye prefektusi hivatala arról is beszámolt, hogy ez idő alatt számos intézkedést hoznak a térség biztonságossá tétele érdekében. A többi között folytatják a Korond-patak ideiglenes elterelési munkálatait és annak az ideiglenes gátnak a megépítését, amely a patak bevezetését hivatott segíteni az erre a célra kialakított csőrendszerbe.
Mint közölték, egy héten belül végeznek a munkálatokkal, amelyek az ideiglenes gát megemelésére, a töltés megerősítésére és a csőrendszer alatti kőágyazat és vasszerkezet stabilizálására terjednek ki.
A prefektúra közlése szerint a csőrendszer jelenleg a patak teljes vízhozamát felfogja és az elvárásoknak megfelelően működik.
A patak elvezetését szolgáló vezetékek egy hete – két nappal a munkálatok átadása után – nem voltak képesek átvenni a patak megnövekedett vízhozamát, és a víz egy része a csőrendszer mellett folyt le, megrongálva a frissen átadott terepet, amit helyre kell hozni.Az illetékesek szerint nem a csőrendszer okozta a bajt, hanem az, hogy a felette felhúzott ideiglenes gát nem tudta felfogni a patak megnövekedett vízhozamát.
A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába bezúdult nagy mennyiségű víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ.
Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya lezárt bejárata 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát (Fotó: MTI/Veres Nándor)
The post Újra meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon appeared first on Kárpátalja.ma.
Mint korábban hírt adtunk róla, egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
A maradványokat Beregszász közelében, az Ardai-hegyen találták meg.
A kőerőd falai akár 1 méter vastagok lehettek, helyenként még most is 70 centiméter magas falrészletek állnak. A vár területe megközelítőleg 20×22 méteres.
A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, hiszen az elmúlt 150 évben nem találtak hasonló leletet Kárpátalján.
Oleg Oszaulcsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének „Régészeti Mentőszolgálat” Kutató- és Fejlesztőközpontjának igazgatója elmondta: „Egy vár maradványainak felfedezése mindig ritka és fontos lelet. Öt éve dolgozunk ezen, bár a háború több mint három évvel késleltette a kutatást. Ez egy példa arra, hogyan válik egy tudományos feltételezés hipotézissé, majd gyakorlati megerősítéssé. Az első néhány évben nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy megtaláljuk, megerősítjük-e a vár meglétét. Úgy tűnik, Kárpátalját már felmérték és leltározták, és itt kiderült, hogy még mindig vannak felfedezésre váró dolgok.”
A feltárásban kulcsszerepet játszott Kobály József történész, aki évek óta kutatja a térség középkori forrásait. Ő bukkant rá 1284-ből és 1308-ból származó oklevelekre, amelyek említik a vár létezését, majd egy 17. századi térképen is felfedezte a romok nyomát.
„Én Kovászóról származon, ahol szintén van egy hasonló várrom. Amikor elkezdtem egy könyvet írni a faluról, anyagot gyűjtöttem, és például arról is találtam feljegyzést, hogy Nagyberegen is kell lennie valamilyen várromnak. Ezek a források arra ösztönöztek, hogy tovább kutassak. Így lassan szinte minden várat megemlítettek, ami ma ismert Kárpátalján, és közben más forrásokból kiderült, hogy Ardóban is állt egy vár valamikor. A 2020-as terepkutatás során az expedíciónak sikerült erődítmények maradványait felfedeznie”
– mondta el Kobály József.
A kutató szerint a hegy, amelyen az objektum található, több mint 130 méter magas. Ez egy nagyon keskeny csúcs meredek lejtőkkel, és csak egy oldalról lehet megközelíteni, az egyik oldalon magán-szőlőültetvények, az északi oldalon pedig magánkertek vannak.
A vár eredete egyelőre hipotézisek tárgya. Lehetséges, hogy IV. Béla magyar király lányához, Annához köthető, aki Rosztiszlav Mihajlovics fejedelem felesége volt. Egy 1264-es pápai dokumentum is utal Bereg vára és Anna kapcsolatára.
Kobály József történész szerint az új felfedezés nemcsak tudományos, hanem mély történelmi és kulturális értékkel is bír az egész régió számára.
Ez azt is bizonyítja, hogy Beregszász milyen fontos szerepet játszott a középkorban.
A kutatók szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi Beregszász középkori szerepét, és hozzájárulhat a térség történelmi örökségének megőrzéséhez és a turizmus fejlesztéséhez is.
A régészek hivatalos regisztrációra fogják benyújtani az objektumot. Előtte még ell kell készítei a hivatalos dokumentációt, a környezetvédelmi intézményekkel való egyeztetés után, hiszen a helyszín egy botanikai rezervátum része, valamint további kutatásokat terveznek végezni a területen.
A Zaholovok.com.ua nyomán.
The post Középkori vár maradványaira bukkantak az Ardai-hegyen appeared first on Kárpátalja.ma.
A sajtó függetlenségét és a szerkesztői szabadságot igyekszik szavatolni az a médiaszabályozás, amely Európai Uniós szinten augusztus 8-án lép életbe. Átláthatóvá teszi a média tulajdonosi szerkezetét, jogi eszközöket biztosít a visszaélések ellen és létrehozzák a Médiaszolgáltatások Európai Testületét, amelynek feladata a jogszabály egységes alkalmazása lesz. Lehet-e ezt uniós szinten egységesen alkalmazni és mért volt erre […]
Articolul Mit érnek az EU-s szintű médiaszabályozások? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
1790. augusztus 8-án született nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc. Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.
A ma Romániához tartozó Szatmár megyei Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án. Nemesi családja Ond vezérig vezette vissza eredetét. Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudós. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte.
E tragédiák magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás, a páratlan műveltség megszerzése volt. Anyanyelvi biztonsággal beszélt latinul és franciául, később görögül és németül is megtanult.
1796 és 1809 között a debreceni kollégium diákja volt, filozófiai műveket olvasott, és levelezésben állt Kazinczyval, akinek első verseit is elküldte, és akivel később jó barátságba is került. Joggyakorlatot Pesten végzett, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott.
Közben az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot, a Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek. Berzsenyi Dániel, akit túl durvának és fellengzősnek tartott, mélyen meg is bántódott, és egy időre felhagyott az írással. Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte.
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza. 1826-ban Pestre utazott, Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.
Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetését. Pesten szeretett volna maradni, de öccse meghalt, és gyerekeiről Kölcseynek kellett gondoskodnia. Visszavonult hát birtokára, s de egyre aktívabb szerepet vállalt a közéletben, előbb megyei aljegyző, majd 1832-ben Szatmár megye főjegyzője, később országgyűlési követe lett.
Politikusként is a reformok híve volt, támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti egységet, a vallási egyenjogúságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává is választották. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, Búcsú az országos rendektől című beszédében a reformkor programját hirdette meg.
Birtokán főként az irodalomnak élt, 1836 novemberében részt vett a Kisfaludy Társaság megalakításában. Utolsó nagy műve az unokaöccséhez írott Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, amely világnézetének, erkölcsi-szellemi felfogásának összefoglalásaként is olvasható.
Élete utolsó hónapjaiban a hűtlenségi perbe fogott barát, Wesselényi Miklós védelmére összpontosított, nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A főtárgyalást azonban nem érhette meg, egy hivatalos útja alkalmával megfázott, és gyenge szervezete a betegséggel nem tudott megküzdeni.
A szatmárcsekei református anyakönyv tanúsága szerint 1838. augusztus 23-án halt meg (más források 24-ét említik halála napjaként). Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.
Forrás: mult-kor.hu
The post 235 éve született Kölcsey Ferenc appeared first on Kárpátalja.ma.
Izrael a Gázai övezet teljes egészét katonai ellenőrzése alá szándékozik vonni – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap egy interjúban. A kormányfő a Fox News hírtelevíziónak azt mondta, hogy a lépés célja Izrael biztonságának megteremtése, a Hamász eltávolítás a palesztin területről, majd annak átadása a civil irányításnak. Az izraeli miniszterelnök az interjúban azt mondta: a […]
Articolul Netanjahu el akarja foglalni a teljes Gázai övezetet apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Halálos kimenetelű tűzeset történt Csarnatőn (Cserna) augusztus 7-én – közölte a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége a Facebook-oldalán.
A DSZNSZ tájékoztatása szerint a helyiek értesítették a tűzoltókat egy lakóépületben keletkezett tűz miatt.
Amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, már sűrű füst ömlött ki a házból, és lángokban állt az épület tetőszerkezete is. A ház átvizsgálása során, az egyik szobában megtalálták a 77 éves tulajdonos holttestét.
A 32 négyzetméteren pusztító lángokat kevesebb mint egy óra alatt megfékezték.
A tragédia körülményeit és a tűz keletkezésének okát szakértők vizsgálják.
The post Tűzesetben vesztette életét egy idős férfi a Beregszászi járásban appeared first on Kárpátalja.ma.
A rendőrség munkatársai őrizetbe vettek egy kisapsai lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolta élettársát – számolt be róla a kárpátaljai rendőrség sajtószolgálata augusztus 7-én.
A rendfenntartókat csütörtök délután értesítette Kisapsa község (Vogyicja) egyik lakosa. A nő elmondta, hogy szomszédja véresen távozott a saját lakásából.
A hatóság munkatársai kivonultak a helyszínre, ahol egy 45 éves nő holttestére bukkantak. Az elhunyt nyakán szúrt seb volt, és fojtogatás nyomai is látszottak rajta. Élettársa, a lakás 39 éves tulajdonosa a közelben tartózkodott.
A rendőrség a nyomozás során kiderítette, hogy a pár között konfliktus alakult ki, mely során a férfi leszúrta barátnőjét. A tettes ezután saját magának is testi sérüléseket okozott.
A gyanúsítottat kórházba szállították, jelenleg 24 órás rendőri őrizet alatt áll.
Az ügyben szándékos emberölés bűntette miatt indult eljárás.
The post Leszúrta élettársát egy férfi a Rahói járásban appeared first on Kárpátalja.ma.
У застосунку „Резерв+” з’явилася нова відстрочка від мобілізації. Мова про відстрочку для працівників вищої та профосвіти.
Újabb kategória kérhet halasztást a Rezerv+ alkalmazásbanПро це повідомляє РБК-Україна з посиланням на Міністерство оборони України в Telegram.
У відомстві уточнили, що відстрочку через застосунок тепер можуть отримати працівники закладів:
Як зазначили в Міноборони, таку відстрочку зможуть отримати за умови, якщо в реєстрі Єдиної державної електронної бази з питань освіти є:
Як оформити
Щоб оформити відстрочку, необхідно:
The post У „Резерв+” додали нову відстрочку від мобілізації appeared first on Kárpátalja.ma.
Kecskés Béla 1941. augusztus 7-én született Beregsomban, földműves családban. Falubelije, Sütő Kálmán költő biztatására már iskolás korában megpróbálkozott a versírással. Ceruzával, kockás füzetlapokra írt első költeményeit az akkor már ismert parasztköltő vitte el a Vörös Zászló (a Beregi Hírlap elődje) szerkesztőségébe azzal, hogy tehetségesnek tartja a fiatal Kecskés Bélát, és nagy jövőt jósol neki. Sütő Kálmán nem tévedett: Kecskés Béla rövid idő alatt valóban ismert költővé vált, versei az 1950-es évek közepétől folyamatosan jelentek meg a járási lap irodalmi oldalain, majd a Kárpátok című almanachban is (Ungvár, 1958).
Közben elvégezte a Kaszonyi Középiskolát. Érettségi után egy ideig Badalóban volt könyvtáros, majd 1961-től a szülőfalujával szomszédos Csonkapapi község általános iskolájának történelemtanára lett. 1967-ben szerzett történészi diplomát az Ungvári Állami Egyetem levelező tagozatán. Ő alapította a Csonkapapi Általános Iskolában jelenleg is működő tájismereti és néprajzi múzeumot.
Első kötete Izzó parazsak címmel 1963-ban jelent meg az ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában.
Társszerzője az 1972-ben napvilágot látott A várakozás legszebb reggelén című verseskötetnek, majd az 1980-as évek közepétől szinte valamennyi Ungváron megjelent antológiának.
Költői pályája nem volt töretlen. Volt egy több éven át tartó időszak, amikor egyáltalán nem publikált, kizárólag az íróasztala fiókjának írt, sajnos elég keveset. A társadalomban egyre inkább eluralkodó közömbösség hatására úgy vélte, nincs szükség a verseire. Szerencsére költőtársai és Drávai Gizella tanárnő hatására leküzdötte téves nézeteit, ismét tollat fogott.
1992-ben Pattog a rozsda címmel a Galéria Kiadó adta ki verseit. Ugyanennél a kiadónál jelent meg 1994-ben a Bogárbál című kötet, amelyben a Gergő unokájának ajánlott gyermekversei szerepelnek.
Kecskés Béla verseiben a természet, a beregi táj, szülőfaluja változásainak bemutatása mellett világméretű problémákkal, gondokkal is foglalkozott, az 1960-as években jelentkezett új írói nemzedék egyik legmarkánsabb képviselője volt.
1997. január 22-én hunyt el. A somi születésű költő, pedagógus emlékét a MÉKK és az Együtt Baráti Köre által a Papi Általános Iskola falán 2006-ban állított tábla őrzi. Szülőfalujában 2006-ban nyitották meg az érdeklődők előtt a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumát. A Somi Általános Iskolában már hagyomány, hogy a költészet napján megemlékezést a falu híres szülötteiről, és évente szavalóversenyt rendeznek, ahol a jelentkezők Kecskés Béla és Sütő Kálmán verseit adják elő.
Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, költő így méltatta Kecskés Béla munkásságát:
„Költői és emberi mivoltát nem lehet egymástól elválasztani. Mindhalálig megtartotta elveit. Soha nem szeretett árral szemben úszni, de egész életében erre kényszerült; néhány magamfajta közeli barát, eszmei és pályatárs kivételével mindenki megütközött lelki biztonságra alapozott magatartásán. Talán e felismerés tudatában vált szomorúan rezignált egyéniséggé, aki beletörődés nélkül vette tudomásul a világ és benne az emberi gyarlóság megváltoztathatatlanságát.”
Forrás: kmmi.org.ua
The post 84 éve született Kecskés Béla appeared first on Kárpátalja.ma.
Az ügyészség vádiratot nyújtott be a bírósághoz a Szvidovecki Erdészet vezetője ellen. A tisztviselőt hivatali gondatlansággal vádolják, amely természetvédelmi területen lévő fák illegális kivágásához vezetett.
A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a tisztviselő nem végezte megfelelően munkáját. A rábízott természetvédelmi területen 84 fát vágtak ki illegálisan.
A szakértői vizsgálat megerősítette, hogy a kár meghaladja a 4,5 millió hrivnyát.
Az ügyet a Rahói Kerületi Bíróság fogja tárgyalni.
Ez az eset nem az első a régióban. Korábban már bíróság elé került a Kőrösmezői Erdészeti és Vadászati Vállalat tisztviselője, aki a nyomozás szerint közel 3400 fát vágott ki illegálisan, mintegy 55,8 millió hrivnya értékű kárt okozva.
The post Bíróság elé állítják egy erdészet vezetőjét illegális fakitermelés miatt appeared first on Kárpátalja.ma.