Nyugat-Balkán

Eredményesen teljesítettek az MH KFOR Kontingens 16. váltásának katonái a KFOR Keleti Többnemzeti Harccsoport (Multinational Battle Group—East, MNBG-E) által szervezett akadályversenyen, a napokban.

Csombók János ezredes, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnöke ősszel váltja osztrák kollégáját, Christian Reiner dandártábornokot a NATO koszovói békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnokhelyettesi beosztásában.

Több mint húsz nótát hallhatnak azok a szerencsések, akik ott lesznek augusztus 12-én Zadarban a Pet Shop Boys koncertjén.A világhírű zenekar első alkalommal lép fel Dalmáciában, európai turnéjuk utolsó állomása lesz Zadar.

A repertoáron hallhatók lesznek a 80-as, 90-es évek nagy slágerei mellett a tavaly megjelent „Super” című lemez dalai is.

Az első részben a West End Girls, a Domino Dancing, az Always On My Mind, a Left To My Own Devices is fel hangzik éppúgy mint a 90-es évek nagy slágerei a Go West, a New York City Boy vagy a Love Etc.A tavalyi nagy sikerű albumról biztosan felcsendül a The Pop Kids, a Burn vagy éppen a The Dictator Decides.

A koncertsorozat különlegessége, hogy Neil Tennant és Chris Lowe nagyzenekarral lép fel, ami nem volt szokásuk az előző turnékon.

A Pet Shop Boys számtalan díja mellett idén év elején megkapta az „Isteni Géniusz” elismerést a brit New Musical Express magazintól.

Belépőjegyet 220 kunáért (kb. 27 euró) lehet vásárolni.

Kedvcsinálónak az egyik kedvencem: 

 

A napokban a belgrádi médiában megjelent olyan híresztelés, hogy a szerb nemzeti légitársaság változtat az üzleti modelljén. Ezt a cég cáfolja, ugyanakkor azt elismeri, hogy a lesznek változások. 

A kiadott közleményükből: 

„Az állítások, amik a napokban néhány belgrádi médiában megjelentek az Air Serbia állítólagos átalakulásáról diszkont légitársasággá teljesen légből kapottak és pontatlanok. Ezek a híresztelések forrásként magukat megnevezni nem akaró volt munkavállalókat, és állítólagos utasokat jelölnek meg, és az általuk mondottakat a közösségi hálókon mint „megdönthetetlen bizonyítékokat” terjesztenek.

Az Air Serbia nem alakul át diszkont légitársasággá.”

Ezután felsorolnak néhányat azok közül az ismérvek közül, amik a menetrend szerinti légitársaságokat megkülönböztetik a diszkont társaságoktól rámutatva, hogy az Air Serbia minden szolgáltatásával az előbbiekhez tartozik és kíván tartozni a jövőben is. A teljesség igénye nélkül: a használt repülőterek központi fekvése - JFK, LHR, CDG, stb. - , a felső kategóriás légitársasági Premium váró működtetése a belgrádi repülőtéren, az Etihad Guest törzsutas program, a code share megállapodásoknak köszönhető több mint száz desztináció, stb. stb. 

„Ami pontos, hogy az Air Serbianál vannak kisebb változások, aminek a célja a költséghatékonyabb működés, hogy versenyképes legyen. Ilyen intézkedések nemcsak az Air Serbianál történnek, ezzel szembesül a világ valamennyi légitársasága. A játékszabályok változnak, az tud sikeres lenni, aki az új kihívásokra a legjobban tud reagálni. Ezt hivatott szolgálni a légitársaság létszámának racionalizálása jobb munkaszervezéssel, a humán erőforrás optimális kihasználása, a megtakarítások növelése. A létszámváltozás semmilyen módon nem befolyásolja sem a rendszeres üzleti tevékenységet, sem a szolgáltatását színvonalát.Az Air Serbia évről évre stabil növekedést mutat annak ellenére, hogy egy nagyon erős, konkurenciákkal tömött piacon van jelen. A szerb nemzeti légitársaság növekszik és fejlődik.” 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakelőadással egybekötött cégbemutatót tartottak ma Temerinben.

A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület „zsinórban” immár 27-ik alkalommal szervezte meg a már hagyományossá vált ismeretterjesztő és környezetvédelmi nyári táborát.

Tizenöt éve él Moszkvában Slobodan Milošević özvegye, Mirjana Marković és a fia Marko. Marija lánya Montenegróba költözött, vele 14 éve nem találkozott. Néhány napja nyílt levélben válaszolt a szerb médiában az utóbbi időben megjelent találgatásokra, hogy miből is él az orosz fővárosban, és mi lett a 90-es években felhalmozott hatalmas vagyonnal?

                                                   A Milosević család

2003-ban úgy gondolták, hogy talán tíz napra utaznak Moszkvába, azóta sok év eltelt, közben 2008-ban politikai menedékjogot kaptak, és bár szeretné, ha visszatérhetne Szerbiába, tudja, hogy arra soha nem lesz lehetősége, és nemcsak azért, mert letartóztatási parancs van ellene is és a fia ellen is. A 75 éves özvegyet hátfájás kínozza, porckorongsérve van, ezek miatt szinte soha nem hagyja el a házat, könyvet, könyveket ír. Férje egykori párttársaival sem tartja a kapcsolatot, ők nem keresik a társaságát.

„Mindent, amit mondhatnék, már leírtam a könyveimben. Az igazságot. Aki elhiszi, elhiszi, aki nem, nem. Az életem hátralévő részét nem fogom azzal tölteni, hogy bizonyítsam mi igaz és mi hazugság...” 

És hogy hol és hogyan él Moszkvában Mira Marković? Ha hinni lehet(ne) Dragan Antićnak, a család közeli barátjának, akkor az özvegy az 58 ezer dináros nyugdíjából (kb. 620 dollár) él, amit minden hónapban kap Belgrádból. 

Nehéz ezt elképzelni a világ egyik legdrágább városában. Szerényen él, mondja a barát, ami akkor sem fog változni, ha az Európai Unió tanácsa feloldja a Milosević család vagyonának 2000-ben történt zárolását.

„Mit gondolnak, hogy arra kell neki pénz, hogy a Louis Vuittonnál, vagy a Pradanál vásároljon? Ez hülyeség”- mondta Antić. 

Egyesek mégis megkérdezik, hogy ha másra nem, de a 300 négyzetméteres lakásra, élelemre költeni kell a drága Moszkvában. Erre azt válaszolta: „Milyen lakás? Nincs neki lakása. Hogy amiben lakik kié, arról kérdezzék Putyint.”

Mira Marković Moszkva elővárosában, Barvikhaban él. Itt a lakások ára 5 és 15 ezer euró között van négyzetméterenként, az 1000 négyzetméternél nagyobb villákat kb. 20 millió euróért árulják. A luxusnegyedet a moszkvaiak csak úgy emlegetik, mint a „diktatórikus szemét ártalmatlanítására szolgáló lerakat.” 2015-ben ott lakott az egykori ukrán elnök, Viktor Janukovics is, de nyújtottak luxusmenedéket Askar Akayev kirgiz elnöknek és a fiának, akik 2005 óta élnek itt, és Aslan Abashidze elnöknek, az Abház Grúz Köztársaság vezetőjének. 1998-ig élt itt a törökországi kurdok vezetője Abdula Ödzsalan is, őt azonban kiutasították, Afrikában küldték, végül 1999-gen átadták a törököknek.

                                                           Barvikha

Barvikhaban van az ország legexkluzivabb bevásárlóközpontja a Lakceri village, ahol kb. százezer négyzetméteren a világ legnagyobb és legdrágább cégei árusitják termékeiket: Gucci, Armani, Ralph Lauren, Prada, Yves Saint Laurent, Tiffany, Bentley, Ferrari-Maserati, Lamborghini...

A szerbiai közvéleményt még mindig foglalkoztatja, hogy mi lett a 90-es években állítólag felhalmozott hatalmas vagyonnal? Az özvegy szerint akkor sem volt vagyonuk és neki most sincs semmije a nyugdíján, és az önéletrajzi könyvének bevételén túl. Ha szükséges, akkor a fia támogatja. Az életvitelüket ismerve ez kevéssé hihető, Milošević egykori ügyvédje, Toma Fila sem ezt mondja:

„Tudom, hogy sok pénz, millió eurók mentek Ciprusra. De mindet elköltötték a szankciók ellensúlyozására, még egy amerikai helikoptert is vásároltak abból a pénzből. Ha most még van valami abból a pénzből külföldön, akkor arról Markót kell megkérdezni, mert ha valaki elvitte, akkor az ő volt. Személy szerint nem hiszem, hogy van belőle valami is.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mintegy félezren gyűltek össze a Bajsa közelében található Topolyai-úti hídnál, hogy a Krivaja-folyóból áradó elviselhetetlen bűz miatt tiltakozzanak.

Janó Blanka, Fekete Kormos Kinga, Becskei Anikó és Vass Szabolcs képzőművészeti alkotásaiból összeállított kiállítással folytatódott az Anna-napok rendezvénysorozata Kishegyesen, mely még vasárnap a Tanyaszínház társulatának fellépésével megkezdődött.

A Caritas jóvoltából újabb műszerrel gazdagodott a Zentai Közkórház.

A légiközlekedési szakportárok időről időre hírt adnak arról, hogy a régió repülőterei újabb és újabb rekordokat döntenek meg tevékenységükben. Hónapról hónapra, évről évre. A tíz legforgalmasabb repülőtér a balkáni térségben 2016-ban: Belgrád 4.924.992, Zágráb 2.766.087, Split 2.289.987, Dubrovnik 1.993.243, Pristina 1.743.208, Szkopje 1.649.374, Ljubljana 1.404.831, Tivat 982.558, Podgorica 873.278, Szarajevó 838.996 utassal.

                                              Szarajevó

A diszkont légitársaságok térhódításával az egykori kis repülőterek, nem egyszer katonai repülőterek is bekapcsolódnak a közlekedésbe. Ilyen például Bihač, Niš, vagy éppen Brač.

A repülőterek stratégiája különböző. Van, akik ragaszkodnak a működési bevételek, a megtakarítások növeléséhez és a költségek csökkentéséhez, mint például a ljubljanai repülőteret átvevő Fraport, ahol nagyobb figyelmet fordítanak a jobban jövedelmező cargo szállításokra, bár az utolsó három hónapban az utasszám tekintetében is jelentős növekedést értek el.

                                                     Ljubljana

Tavaly a boszniai repülőterekről 8.541 tonna árut szállítottak légi úton, ebből 2.470 tonnát a szarajevói, 6.062 tonnát a tuzlai és 5 ezer tonnát a banja-lukai repülőtérről. Ez több, mint a horvát repülőterekről fuvarozott áru, aminek a mennyisége a horvát statisztikai hivatal adatai szerint 8.216 tonna volt. Két szerbiai repülőtér cargo forgalma 15.907 tonna volt.

                                                         Zágráb                      

Az egyes országokban a repülőgép mozgások száma: Szerbiában: 59.720, Horvátországban: 108.174, Montenegróban: 11.942, Bosznia-Hercegovinában: 16.173.

Az országok döntéshozói megértették, hogy a repülőtereknek nagyobb szerepet kell kapniuk. A szkopjei repülőtér a Skytrax-nél a kilencedik legjobb kelet-európai repülőtér lett, az ohridi repülőteret felújították. Talán ezért döntöttek a környező országok is jelentős beruházások mellett. Ahol maguk nem tudják megoldani, ott koncesszióba adják a repülőtereket, hogy felújítsák, növeljék a kapacitását és az infrastruktúráját. 

                                         Belgrád

A régió legnagyobb repülőterei már elkészültek. Új külsőt kapott a belgrádi, a nisi, a szarajevói és a tuzlai repülőtér. A repülőtereknek a kapacitást is bővíteni kellett, mert az utaslétszámok már közelítettek a működési határhoz. Ha 2017-ben a szarajevói repülőtér eléri a tervezett 900 ezer utast, jövőre már probléma lesz az utasterminál befogadóképessége és az előtér nagysága. Készen van a terv a B terminál építésére, ezzel a repülőtér 2 millió utas fogadására válik alkalmassá.

Boszniában kormánydöntés alapján fejlesztik a mostari, a tuzlai és a bihaci repülőtereket is. A mostari repülőtér nem tud a saját lábán megállni. Földrajzilag túl közel van Dubrovnikhoz és Splithez, a nyári chartereken kívül nincs rendszeres járat. Jelenleg „vannak járataink Olaszország felé Bariba, Nápolyba, Rómába, Bergamoba, Kunaba és Milánóba. Emellett van rendszeres charter járat Bejrutba és bejelentettek járatokat Baselba, Bahreinbe és Kuwaitba. Dolgozunk egy járat előkészítésén Dániába, hogy a bosnyák diaszpórának biztosítsunk lehetőséget.”

                                                         Mostar

A nyári menetrendi időszakban a régió repülőtereiről 87 új járat indult.

 

 

 

A Turisztikai Világszervezet, az UNWTO nyilvánosságra hozta a 2017 január-áprilisi adatokat. A világban ezen időszakban 370 millió turista utazott, ami 6%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában.

Szinte világ minden régiójában növekedést mérték, és jelentős növekedést várható a május-augusztusi időszakban is. 

A legtöbb uticél idén is hozta a tavalyi jó eredményeket, van néhány, amik az elmúlt években problémásak voltak, de az idei év első négy hónapjában vissza erősödtek, főleg a Közel-Keleten (+10%) és Észak-Afrikában (+8%). 

Európában az első négy hónapban az előző év hasonló időszakához képest 6%-kal nőtt a turisták száma, ami magasabb a vártnál. Ezt azzal magyarázzák, hogy visszatért a bizalom néhány olyan uticél felé is, amit korábban biztonsági okok negatívan befolyásoltak.

                                               Szarajevó

Az eredmények különösen javultak Dél-Európában, ahova a vizsgált időszakban 9%-kal több turista látogatott. Nyugat-Európában 4%-kal, míg Észak-Európában 9%-kal nőtt a látogatók száma. Közép-Kelet-Európában a növekedés mértéke 4%-os. 

                                         Medjugorje

A listán, ahol a legnagyobb növekedést mutató országok vannak, Bosznia-Hercegovina az előkelő hatodik helyen áll. Az éves növekedés 26% feletti, ami négyszer nagyobb, mint az európai átlag. 

                                                   Neum 

A nemzetközi szervezet 2003 óta készíti el négyhavi felmérését idegenforgalmi szakemberek, nemzetközi szakértők értékelése és előrejelzése alapján.

 

 

 

Haláltábor. Én már azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. 47 évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre. 

Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött, közülük az egyik volt Prijedor mellett a Keraterm. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét.

A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Száva bal partján lévő települések lakóit. Működésének legbrutálisabb mészárlását követték el 25 évvel ezelőtt 1992. július 23-tól 24-re virradó éjszaka. 

A zsúfolásig tele 3-as számú terem előtt géppuskások sorakoztak fel és valamilyen gázt engedtek be. A szag elviselhetetlen volt, a bent lévők megpróbálták kitörni az ajtót, a szerb katonák pedig tüzet nyitottak rájuk. Azon az éjjelen 200 rabot gyilkoltak meg. 

Másnap reggel az egész szoba tele volt vérrel, a holttestek halomban feküdtek, amikor a testeket teherautókra tették, még azokból is folyt a vér. A prijedori szerbek másnap a városban halkan suttogták egymás között, hogy az éjszaka „Keraterm véres éjszakája” volt.

„Először a 3-as teremben helyeztek el, aztán átkerültem a 2-esbe. Később a 3-asból elvitték az embereket Matarusko Brdo-ra. Három napig tartották ott őket élelem és víz nélkül. Július 24-én, amikor az emberek megpróbálták kitörni az ajtót, mert már nem bírták tovább, elkezdték őket lőni. 120 halottat számoltam meg. 67-en megsebesültek, őket teherautókkal elvitték, állítólag kórházba, de őket is meggyilkolták. Tíz-húsz fős csoportokban vitték el az embereket, állítólag hogy összetereljék az állatokat a falvakban, de ők soha nem tértek vissza a táborba. Rettenetes volt. Kínzás és kínzás minden nap.” Egy túlélő, Halim Sivac fájdalmas emlékezése. Őt 1992. augusztus 5-én szállítottak át a Keratermből a Trnopolje táborba, de útközben sikerült megszöknie. 

A Keratermben elkövetett gyilkosságokért kilenc személyt ítéltek el, hetet Hágában, kettőt Boszniában. Az elítéltek elsősorban a táborparancsnok és a váltásparancsnokok. A hágai nemzetközi törvényszék előtt a táborparancsnok és másik három társa beismerték tetteiket, bűnösnek és felelősnek vallották magukat. A vádlottakra 5 és 31 év közötti börtönbüntetést szabtak ki.

„Ez azt jelenti, hogy azok, akik konkrétan elkövették a mészárlást a 3-as teremben, és a többi gyilkosságot a Keratermben, még mindig szabadon vannak.” 

1992 május és augusztus között 3000 foglyot vittek a Keratermbe. Ugyanezen időszak alatt 371 rab nem élte túl a megpróbáltatásokat és a kínzásokat, köztük az egyetlen éjszaka alatt meggyilkoltak, a 3-as terem 200 foglya.

Prijedorban és környékén a boszniai háború alatt 3176 civilt öltek meg, a többségüket tömegsírba temették, nem egyet másodlagos tömegsírba. Máig keresnek még 777 áldozatot. Az itt elkövetett háborús bűncselekményekért a bíróságok 51 ítéletet hoztak.

 

 

 

 

Partnerségi megállapodást írt alá a két dubai székhelyű légitársaság, az Emirates és a flydubai. A partnerség túlmutat az úgynevezett code share-n, magában foglalja az együttműködést a két légitársaság hálózatának integrálásában és a repülések összehangolt ütemezését. 

A flydubai utasai könnyen és egyszerűen elérhetik az Emirates célállomásait, amik lefedik mind a hat kontinenst, míg az Emirates utasoknak lehetőségük lesz a flydubai nyújtotta regionális pontok elérésére.

Jelenleg a közös hálózat 216 desztinációt kínál, 2022 végéig ez a szám várhatóan 240-re emelkedik, amit a közös 380 gépes flottával repülnek.

Mindkét légitársaság továbbra is külön irányítás alatt marad, de felhasználják egymás hálózatát a növekedés felgyorsítása érdekében. Mindkét légitársaság tovább fejleszti a dubai bázisát, összehangolják a rendszereiket, hogy biztosítsák a zavartalan közös együttműködést.

A partnerséget a következő hónapokban fogják kiterjeszteni az első megerősített code share megállapodásokkal, amik 2017 utolsó negyedévében kezdődnek.

 

Fotó: emirates

A horvát belügyminiszter Davor Božinović szombaton a Twitteren tette közzé, hogy az előzetes becslések szerint a Split környéki tűzvész 5,7 millió euró kárt okozott. A változó irányú szél nagyban nehezítette a július 17-én éjszaka 1 órakor kitört tűz oltását, amiben összesen 801 tűzoltó, 162 tűzoltókocsis egység vett részt. A helyiekhez az ország kilenc megyéjéből érkeztek segítők. Az önkéntesek mellett részt vettek az oltásban több mint 400-an a belügyminisztérium egységeiből, a fegyveres erők, a hegyimentők, a mentőszolgálat és a légierő.

Split polgármestere, Blaženko Boban a tűzvészt természeti katasztrófának nyilvánította.

Montenegróban a tűz által legjobban sújtott Luštica-félszigeten a Žanjice strandon vasárnap a strandtól 20 méterre ütött ki a tűz, a turisták egy férfit láttak az égő erdőből kiszaladni. Azonnal jelentették a rendőrségnek, akik letartóztattak egy lengyel férfit, és azzal gyanúsítják, hogy ő okozta a tüzet.

Az ország több részén – Orasiban, Dalovgradban, Cetinjénél, Bar környékén, Tivatnál és Hercegnovinál is - vannak még tüzek, de a Belügyminisztérium különleges ügyek osztályának tájékoztatása szerint ezek már ellenőrzés alatt vannak, nem fenyegetnek embereket és épületeket. Az Izraelből segítségül érkezett két Air Tractor is elhagyta már az országot.

Bosznia-Hercegovinában, Mostartól nyugatra nagy területen tombol a tűz.

„Jelenleg a helyzet valamivel jobb, mint néhány órával ezelőtt, de nehéz összefoglalni, mert nagy terület érintett és még mindenhol kint vannak a tűzoltók. Azt gondolom, mondhatom, hogy pillanatnyilag a házak nincsenek veszélyben” -mondta a mostari tűzoltó parancsnok. 

A tűz a várostól nyugatra a Neretvánál aktivizálódott tegnap a délutáni órákban és nagyon gyorsan terjedt, ezért segítségül hívták az oltáshoz a boszniai hadsereg helikopterét is.

 

Fotó: reuters

Szarajevóban, Európa Jeruzsálemében járt a Haaretz izraeli napilap újságírója. Hogy miért Európa Jeruzsáleme? Mert itt 100 méteres körben megtalálható békésen egymás mellett a négy világvallás jelképe: a katedrális, a pravoszláv templom, a zsinagóga és a dzsámi. 

A régi askenáz zsinagóga kapuja nyitva van. Nincs biztonsági kamera, nincs fémdetektor, rendőr sem áll előtte. Európa talán legkevésbé védett zsinagógája itt a muzulmán országban, ahol mélyen gyökerezik az etnikai gyűlölet – írja a lap. 

                                              Zsinagóga Szarajevó belvárosában

Lehet-e az a hely, ahol Európa holokauszt utáni legnagyobb népirtását követték el, a legbiztonságosabb hely a zsidók számára a kontinensen? – teszi fel a kérdést az újságíró. 

Jakob Finci a boszniai zsidó közösség elnöke válaszol neki: Bosznia-Hercegovina egyike azon ritka országoknak, ahol nincs antiszemitizmus. Biztonságban érezzük magunkat. Évszázadok óta élnek itt zsidók.

"Bosznia zsidói soha nem voltak gettóba kényszerítve, a szefárd zsidók (zsidók, akiket 1492-ben a Spanyolországból elűztek) leszármazottainak sokkal jobb életük volt a török uralom idején, mint Európa legnagyobb részén abban az időben" – állítja Finci. 

                                                   Jakob Finci

1930-ig 12 ezer zsidó élt Szarajevóban, most 2000 egész Boszniában, számuk a holokauszt idején csökkent le drasztikusan. Közel 10 ezer zsidót öltek meg az usztasák, a nácikkal együttműködő horvát fasiszták. A muzulmánok akkor is megpróbálták megvédeni zsidó szomszédaikat, a bátorságuk olvasható az egykori szefard zsinagógában berendezett zsidó múzeumban. 

                                       Zsidó múzeum épülete

A polgárháború kitörésekor a boszniai zsidóság csaknem fele elmenekült Izraelbe. Finci egyike azoknak, akik maradtak és akik kötelességüknek érezték, hogy részt vegyenek a helyreállítási munkákban, humanitárius munkát végezzenek, és segítsenek minden embernek, tartozzon bármelyik vallási közösséghez, Szarajevó ostroma alatt. 

A boszniai zsidó közösségből 15 éve egyetlen egy ember sem vándorolt ki Izraelbe, az utóbbi években húsz fiatal vissza is tért onnan. Vonzotta őket, hogy megőrizzék ezt az egyedülálló örökséget, az ingyenes egyetemi oktatás és a nyugodt életmód.

„A szomszédaink többsége muzulmán, hagyományosan a ramadan végén együtt kávézunk, együtt eszünk baklavát. Ez egy muzulmán ország, de európai ország, ahol a zsidóknak nincs semmilyen problémájuk. Itt az embereket nem érdekli, hogy gyűlöljék a zsidókat”- mondja a 24 éves Andrea. 

                                       A szarajevói Haggada

A szarajevói Nemzeti Múzeumban őrzik a zsidóság történetének egyik legjelentősebb emlékét, az Egyiptomból való kivonulásuknak, az exodusnak a történetét elmesélő pészachi Haggadát. Egy zaragozai gazdag zsidó család tulajdona volt, 1492-ben kimenekítették Spanyolországból, Itáliában került. Onnan később egy Kohen nevű spanyol zsidó család vitte magával Szarajevóba és eladta az Osztrák-Magyar Monarchia idején 1888-ban alapított Boszniai Nemzeti Múzeumnak. A középkori illusztrált kéziratos haggadák között kétségkívül az egyik legszebb és legfontosabb, színes miniatűrökkel díszített szarajevói Haggada. 

Szarajevó utcáin a vegyes kultúrák és vallások jól látható megtestesítője a párizsi stílusú kávéházak és a török stílusú kávézók tarka elegye. 

 

Már csak mosolygok, de tényleg nincs új a nap alatt! Az egészségügyi nem tudom kik elrendelték, hogy a kórházak írjanak napi jelentéseket – hangulatjelentést? - , hogy ne a sajtóból értesüljenek a gondokról. Teszik ezt a 21. században, az okos telefonok világában, amikor fél percen belül csak az nem értesül bármiről, aki nem akar.

A mobiltelefonok még nem voltak ennyire fejlettek és elterjedtek az 1990-es évek első felében, de az információ áramlást jelentősen meggyorsították. 

Történt egyszer 1994-ben vagy 1995-ben, hogy a Malév New York-i járata műszaki hiba miatt Londonban kényszerült megszakítani útját. Akkor a repülési igazgató titkárnője voltam, magától értetődött, hogy szinte elsőként értesültünk az eseményről. Egyszer csak megérkezett a szocializmusban szocializálódott vezérigazgató utasítása: hírzárlat! Közben már csörögtek a telefonok, érdeklődtek az újságírók, hozzátartozók.

                                       Malév B767 HA-LHA  (fotó: Pap László)

Mi egymásra néztünk, a kapitány szélesen elmosolyodott és az éppen vonalban lévő médiamunkásra utalva nevetve csak annyit mondott: kapcsoljad. 

Rövid idő után a repülőnk folytatta útját New York felé, mi pedig meglehetősen tiszteletlenül értékeltük a hírzárlatra vonatkozó utasítás félét. 

És most azt gondolom, hogy ugyanilyen tiszteletlenül minősítik a kórházi vezetők is a napi jelentési kötelezettséget. 

A huszonkét évvel ezelőtti vezető utasítását talán egy picit lehet azzal menteni, hogy még nem szokott hozzá, hogy a hír a fedélzeten utazók mobiltelefonjainak jóvoltából hihetetlenül gyorsan érkezik, de hogy ma, amikor már viharos gyorsasággal terjed minden a világhálón, szinte a megtörténés pillanatában, ez egészen elképesztő.

Egyetlen magyarázatot találok: ezek ugyanazok!

 

Hivatalosan két naposra tervezték az idei magyarcsernyei faluünnepet, amely keretében ma délelőtt a művelődési otthon előcsarnokában kiállítás nyílt.

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége az idei évben is meghirdette Vajdaságban a Magyarok Kenyere programot.

Szombaton Zentán találkoztak a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma Vajdasági Szervezeteinek tagjai.