Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Kolozsvári Rádióban többször hallhattak már a Szatmár megyei Mikolában működő Mosolyházról. Tizenkét, fogyatékossággal élő fiatal nappali foglalkozásait szervezik itt meg, együtt kézműveskednek, zenét hallgatnak, kertészkednek. Idén ősztől kibővül a ház, maga az építmény és a szolgáltatások is. Az...

Vasárnap zárul a Kolozsvári Közösségi Alapítvány adománygyűjtő kampánya, a 11. Swimathon. Az idei az első év a kampány történetében, amikor közösségi projektek helyett civil szervezetek működését lehet támogatni, hozzájárulva a munkájukhoz, fenntarthatóságukhoz. Korábban egy-egy úszóesemény köré épü...

Újabb magyarországi egészségügyi szállítmány érkezett 20 erdélyi kórházba a romániai járványkezelés segítése érdekében. A Romániába szállított egészségügyi adományból a zilahi megyei kórház is részesült. Gyógyszerek és maszkok mellett 3 lélegeztetőgépet vehetett át az intézmény. Az MTI szerint folya...

Hétfőtől csak fél adag Moderna vakcinát adnak be emlékeztető oltásként azoknak, akik első adagként ezt az oltást kapták – jelentette be pénteken az országos oltási kampányt koordináló bizottság elnöke, Valeriu Gheorghiţă. Azok, akik első oltásként Pfizer, AstraZeneca vagy Johnson&Johnson o...

Frissítette az országos vészhelyzeti bizottság a járványügyi kockázatot jelentő régiók és országok listáját, Magyarország a zöldből a sárga zónába került. A lista október 31-től érvényes. Facebook-bejegyzésében Magyarország kolozsvári főkonzulátusa felhívja a figyelmet arra, hogy a román hatóságok k...

Az ügyvivő kormányfő szerint nincs veszélyben a pedagógusok bére, az esetleges gondok anyagi források átcsoportosításával áthidalhatók. Florin Cîţu az ügyvivő tanügyminiszternek arra a szerdai kijelentésére reagált, hogy újabb költségvetés-kiigazítás hiányában decemberben problémák merülhetnek fel a...

Temesváron ideiglenesen találtak egy gázszolgáltatót, amely november elsejéig biztosítja a földgázt a Colterm távfűtési vállalatnak, így a több mint 53 ezer fogyasztónál ismét lesz fűtés és melegvíz – mondta az este a város polgármestere, Dominic Fritz. Mivel a szolgáltatott földgáz mennyisége korlá...

Nem diszkrimináció a koronavírus elleni védettséget igazoló zöldigazolvány kötelezővé tétele a munkavállalók körében – jelentette ki tegnap az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba a Digi24.ro-nak. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke leszögezte, hogy a jogoka...

A Nemzeti Liberális Párt országos vezetősége az este találkozott Klaus Iohannis államfővel, hogy véglegesítsék azt a kormánylistát, amelyet Nicolae Ciucă kormányalakítással megbízott miniszterelnök terjeszt a parlament elé. E szerint a Nemzeti liberális Párt az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormányt j...

Gyimesi György, az Egyszerű Emberek parlamenti frakciójának magyar nemzetiségű képviselője az 184/1999-es kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításával szeretné elérni a magyar helységneveket is tartalmazó irányjelzőtáblák kihelyezését. Javaslata, mely a héten második olvasatba került, elérhető a https://www.nrsr.sk/web/Default.aspx?sid=zakony%2Fzakon&MasterID=8364 linken. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat álláspontja szerint a javasolt törvényváltoztatással több probléma is akad.

Egy jól működő kisebbségi nyelvtörvény segít a nyelvhasználati lehetőségek kiterjesztésében. Egyértelmű, mindenkire vonatkozó és következetes szabályokat állít fel, nem hagy teret a félreértelmezésekre. A jelenlegi formájában a javasolt módosítások egy szűk területen való előrelépésért cserébe problémákat okozhatnak a nyelvhasználati jogok érvényesítésében.

A változtatás egyik szembeötlő jellegzetessége, hogy nem kötelességként szabja meg a táblák elhelyezését, hanem a községre bízza ezt a feladatot, közelebbről nem meghatározott szempontok alapján. Amennyiben önkéntes alapon működik a táblák kihelyezése, aszimmetrikus helyzet áll elő: egyes régiókban néhány hasonló típusú felirattal találkozhatunk majd, más, szintén magyarok lakta térségekben hiányoznak majd a táblák a törvényi lehetőség ellenére is, mivel azok nem kikényszeríthetők. Az sem világos, hogy a község döntése vonatkozni fog-e a nem községi kezelés alatt álló útszakaszokra, ahol a legtöbb ilyen tábla található. Ezt vagy pontosabb megfogalmazással, vagy a kapcsolódó törvények módosításával lehetne elérni, azonban a javaslat nem tartalmaz ilyen módosítást.

Fontos megjegyezni, hogy a törvény a jelenlegi formájában nem vonatkozik az összes irányjelző táblára, mindössze azok egyik alkategóriájára, a nyíl alakú útjelzőkre (a szlovák terminológiában “šípový smerník”); ez a https://www.slov-lex.sk/pravne-predpisy/prilohy/SK/ZZ/2020/30/20200401_5227684-2.pdf linken megtekinthető IV./13-as számú táblát takarja. Ez a táblafajta nem általánosan és következetesen használt a közúti forgalomban, többnyire más variánsaival találkozhatunk az utakon. A korábbi kétnyelvű táblakövetelések más útjelző táblákat érintettek (például a sokkal általánosabban elterjedt IV./8-11-es kategóriába tartozó táblákat). A javaslat alapján eltérő szabályok vonatkoznának a különböző táblákra, ami zavart okozhatna a közlekedésben, hiszen a kívülállók számára átláthatatlan módon terjedhetnek el a kétnyelvű és egynyelvű közlekedési táblák – a leggyakoribb közlekedési táblákon ugyanis semmit nem kell változtatni a törvényváltoztatás után sem.

Meg kell említenünk, hogy a törvény módosítása esetén annak végrehajtását rendeletben kell szabályozni. A rendelet mutatja meg, milyen formában és alakban kerülnek kihelyezésre az esetleges kétnyelvű táblák. Nem körültekintően szabályozott az a kérdés, milyen módon jelöljük azokat a településeket, melyeknek nincs hivatalos kisebbségi nyelvű megjelölése, mivel nincs legalább tizenöt százalékot meghaladó magyar lakossága.

A Jogsegélyszolgálat problémásnak tartja, hogy a javaslat gyakorlatilag leszűkíti a kisebbségi nyelvhasználati törvény korábbi értelmezését.  A kétnyelvű közlekedési táblák kirakására eddig is volt elvi lehetőség, és bár a hosszadalmas végrehajtási folyamat még nem járt eredménnyel, történtek már lépések a közlekedési táblák kétnyelvűsítésére. A mostani javaslat ezt az általános elvi lehetőséget megszünteti, cserébe egy szűk területen engedélyezi a kisebbségi nyelvhasználatot a közúti táblákon.

A többnyelvű közlekedési táblák kérdése hosszú ideje megoldatlannak számít a szlovákiai közéletben és fontos, hogy előrelépést lehessen bennük elérni. Ehhez azonban szükség van a szabályok egyértelmű lefektetésére, a probléma pontos megfogalmazására és arra, hogy kivételek nélkül, nem opcionális lehetőségként szerepeljenek a kétnyelvű feliratok a közlekedési táblákon. Ellenkező esetben a gyakorlatban nem előrelépést tapasztalunk majd a mindennapi nyelvhasználat terén, hanem betarthatatlan, homályos és értelmezhetetlen intézkedések vonatkoznak majd az adott területre. Szorgalmazzuk, hogy a szabályozást vagy megfelelő módon javítsák ki a második olvasatban – ami szakmai konzultációt igényel minél több kisebbségi szakértő bevonásával – , vagy ebben a formában a törvényhozás ne fogadja azt el.

2021. szeptemberének első felében Szlovákiába látogatott az Európa Tanács mellett működő Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága, a látogatás célja, hogy szakemberek ítéljék meg a testület által megjelentetett és aktualizált kisebbségvédelmi jelentés gyakorlati alkalmazását és a kapcsolódó akadályokat.

A Kerekasztal Jogsegélyszolgálata a Bizottsággal egyeztetve Fiala János munkájának köszönhetően éves szinten elkészíti az aktuális, kisebbségvédelmi szempontból fontos ügyek összefoglalóját és megjegyzéseket fűz a jelentéshez. Az úgynevezett „árnyékjelentés” angol nyelven 2019-ben és 2020-ban is elkészült. Az anyag a közvélemény számára is hozzáférhető a kapcsolódó linkeken.

Az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye szavatolja többek között a nyelvhasználati jogokat és a diszkrimináció elleni fellépést, a vonatkozó látogatásokra öt éves időviszonylatban kerül sor. A Tanácsadó Bizottság látogatásán több magyar szakember is egyeztetett a külföldi szakértőkkel, köztük Horony Ákos, Bauer Edit, Szekeres Klaudia és Tokár Géza.

Árnyékjelentések, betördelés.

2019

letöltések (doc formátum)

RHS-FCNM-SVK5-shadow-report-190615-FINAL-NO-ANNEXESLetöltés

2020

letöltések (doc formátum)

RHS-FCNM-SVK5-shadow-report-ADD-200928-FINALLetöltés

Hagyományőrző lekvárfőzést szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centrum nagydobronyi szakképzője szeptember 16-án.

A szakmai ismeretek átadása mellett a néphagyományok megélése és továbbadása is fontos a tanintézmény vezetői számára, ezért rendszeresen szerveznek tartalmas közösségi programokat a tanulóknak.

A szakképző történetének első lekvárfőzése a szilva kimagozásával kezdődött a főzést megelőző estén. Az előkészített gyümölcs másnap reggel került az üstbe, és elkezdődött a közel 10 órán át tartó folyamatos kavargatás, melyből kivették a részüket a tanárok, a diákok és az iskola technikai munkatársai. Miközben rotyogott az üstben az illatos szilva, sportolásra is volt idő és lehetőség. A diákok a kenuzásban próbálhatták ki magukat, többen versenyeztek is: a lányok futamát Dufla Fanni és Danku Tímea nyerte, a fiúk között Gorondi Áron és Rádik Gábor diadalmaskodott. Aki elfáradt az evezésben, az horgászhatott vagy sakkozhatott a vízparton.

• Fotó: Kárpátalja.ma
• Fotó: Kárpátalja.ma

A nap folyamán többféle finom étel készült a szabadban, de mindenki a cibere kóstolását várta a legjobban.

Estére elkészült a Nagydobronyi Szakképzési Központ első szilvalekvárja, amit a szakképző szakácstanulóinak gyakorlókonyhájában, valamint a Pro Cultura Subcarpathica nagydobronyi hagyományőrző délutánjain használnak majd fel.

Hidi Tünde

Kárpátalja.ma

The post Lekvárfőzés a Nagydobronyi Szakképzési Központban appeared first on Kárpátalja.ma.

Sigrid Kaag külügyminiszter példáját követve pénteken Ank Bijleveld kereszténydemokrata holland védelmi miniszter is lemondott tisztségéről, miután a holland parlament alsóháza bizalmatlansági indítvány fogadott el vele szemben a kudarcba fulladt afganisztáni evakuálási folyamatok miatt.

Felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.  

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg “a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot,  csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, “és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.  

“Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg “ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.  

Az összeállítás értelmében a lengyel “katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország “állami léte gyakorlatilag megszűnt” . A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé.

A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen  fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy “támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország “egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”.  A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek.

Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a “peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket.

Vlagyimir Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai “tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy nem látta az orosz külügyminisztérium által megosztott anyagot,  ezért nem is tudja azt kommentálni.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország – a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után – az ellenzéket támogatva “beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

Forrás: mti.hu

The post Orosz külügy: felszabadító hadjárat volt a szovjet csapatok 1939-es lengyelországi bevonulása appeared first on Kárpátalja.ma.

10-35 milliméter csapadék esett az ország nyugati részén az elmúlt 24 órában. Helyenként még ennél is több csapadékot regisztráltak a meteorológusok. A Zsitva mentén és Pozsony megye keleti részén még ennél is több, helyenként 65 milliméter csapadék esett.

Akkor lehet majd határozottabban fellépni, ha meglesz hozzá a törvényes keret. Néhány dolog már a törvényalkotás folyamatában van - közölte pénteken az újságírókkal Roman Mikulec (OĽANO) belügyminiszter a tárcán belül kialakult helyzetről.

Richard Sulík miniszter nyugtalanítónak tartja a fegyveres testületeknél uralkodó állapotokat, ezért tárgyalni akar Roman Mikulec (OĽANO) belügyminiszterrel és ismertetni vele pártja fenntartásait.

Kijev és Budapest után 2021. szeptember 15–16-án Ungváron került sor a Magyar–Ukrán Oktatási Munkacsoport harmadik ülésére.

A magyar delegációt Pacsay-Tomassich Orsolya, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, az ukrán delegációt Vira Rogova, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának miniszterhelyettese vezette.

A szakmai találkozó során a felek párbeszédet folytattak az ukrajnai magyar tannyelvű oktatásról, a tankönyv- és tananyagfejlesztésről, az ukrán mint államnyelv oktatásának szakmai-módszertani kérdéseiről, valamint a pedagógusok továbbképzése terén tervezett kétoldalú együttműködésről.

A Munkacsoport szakmai programjának egy részén meghívottként részt vett Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, illetve a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási, Tudományos, Kulturális, Vallásügyi, Ifjúságpolitikai, Testnevelési és Sport, valamint Nemzeti Kisebbségek és Információpolitikai Állandó Bizottságának elnöke, továbbá Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.

Forrás: kmf.uz.ua

The post Ungváron ülésezett a Magyar–Ukrán Oktatási Munkacsoport appeared first on Kárpátalja.ma.

A legrangosabb televíziós díjak átadását a járvány újabb hulláma miatt kis létszámú közönség részvételével, egy kültéri sátorban rendezik meg vasárnap Los Angelesben. A jelölések alapján az elemzők A korona és a Ted Lasso streamingprodukciók győzelmét várják.

A Kolozsvári Rádió helyszíni tudósítói élőben jelentkeztek be az RMDSZ kongresszusáról a pénteki Napirend című tájékoztató műsorban. A kongresszus központi eleme a család, ennek kapcsán egy programot fogadnak el a résztvevők. A program főbb pontjai között található a gyes összegének növelése, hogy a...