Határon túli magyar portálok összesített hírei

MTI: A megmozdulást az újabb referendumért kampányoló legnagyobb brit civil csoport, a People's Vote hirdette meg. A szervezők előzetes becslései szerint a demonstráció résztvevőinek száma jóval meghaladja a félmilliót. A tüntetőkhöz csatlakozott Sadiq Khan, London polgármestere, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és több más politikus.

irozhlas.cz: Egy bekábítószerezett, két éves hím orangutánt akart kicsempészni egy poggyászába rejtett rattan kosárban Bali szigetéről egy orosz turista. Az oroszt (27) a repülőtéren vették őrizetbe az indonéziai hatóságok pénteken este. A cókmókja az emberszabású majmon kívül két élő gekkót és öt gyíkot is rejtett.

A csütörtök esti Európa-bajnoki selejtező előtt, alatt és még után is jó néhány hiányosságot véltünk felfedezni Nagyszombatban. Nézzük ezeket!

A videón rögzített férfi – aki rákapott a perselypénzre – úgy járt a templomba, mint a bankba. Egy drótdarabra rögzített mágnest engedett a perselybe, és úgy halászta ki a hívek által beledobott pénzérméket. Ha bankjegyek voltak a fémdobozban, akkor szalagragasztó került a mágnes helyére – írta a Facebookon a cseh rendőrség.

A dél-afganisztáni Hilmend tartományban, Laskargáh városban bekövetkezett robbanásokban négy ember meghalt és többen megsebesültek, köztük a tartományi kormányzó – közölték biztonsági és kórházi források.

24.hu: A brit állampolgárságú, Izraelben élő előadóművész Theresa Maynek írt nyílt levelet tett közzé, amiben azt írja: nem engedi a brit kormányfőnek, hogy kivezesse Nagy-Britanniát az EU-ból. Fizikálisan és nagyon erősen érzi, hogy a britek többsége brexit-ellenes, ezért megígérte, hogy telepátiával állítja meg a kilépés folyamatát.

Péntek délután egy órán át tartó egyeztetésre került sor Zuzana Čaputová és a Kerekasztal három fős küldöttsége között Pozsonyban. A találkozón lehetőség nyílt a magyar kisebbséget érintő témák és probémák mélyebb kifejtésére, a kommunikáció a későbbiekben folytonossá válhat.

A Kerekasztalt Tokár Géza szóvivő, Tóth Tibor ügyvivő, valamint Öllös László politológus, a Fórum Intézet elnöke képviselte, a találkozóra Zuzana Čaputová stábjának kezdeményezésére került sor. Az elnökjelölt bevezetőjében kifejtette, szeretne mélyebb áttekintést szerezni arról, hogy a szakértők és a civil szervezetek véleménye szerint milyen problémákkal és akadályokkal szembesül Szlovákiában a magyar közösség.

A megbeszélésen elhangzott, hogy az államfőnek ugyan korlátozott hatáskörei vannak, de a magyar közösség tagjainak egyik legfontosabb elvárása, hogy az ország elnöke vegyen tudomást a közösség létezéséről. Fontos, hogy a jövőbeni államfő gesztusokat gyakoroljon a kisebbségek felé, problémák esetén pedig személyes fellépésével vagy szakértői hálózatán keresztül vállaljon aktív szerepet azok megoldásában, ne maradjon csendben. Tekintve, hogy hasonló gesztusokat a szlovákiai magyarság az elmúlt évtizedekben egyetlen elnöktől sem kapott, a folyamatos kommunikáció és a téma felszínen tartása is komoly előrelépésnek számítana.

A Kerekasztal képviselői hangsúlyosan szorgalmazták, hogy a jövőben jöjjenek létre olyan fórumok, melyeken az államfő a kisebbségi civil szervezetek, közösségek vezetőivel és tagjaival, azok problémáival is meg tud ismerkedni. Zuzana Čaputová egyben jelezte, hogy megválasztása esetén szeretne egy olyan tanácsadót is a csapatában tudni, aki a kisebbségi ügyekkel foglalkozik és kapocsként szolgálhat a kisebbségi vonzatú ügyek kezelése terén.

A megbeszélésen említés szintjén több gyakorlati probléma is felmerült, beleértve a magyar oktatással kapcsolatos nehézségeket, az általános tájékozatlanságot a kisebbségekkel kapcsolatban, valamint a magyar közösség politikából és politizálásból való kiábrándultságát. A Kerekasztal képviselői pozitív gesztuskén értékelik, hogy lehetőség nyílt a találkozóra és az egyeztetésre, egyben remélik, hogy a párbeszéd a későbbiekben is folytatódik az államfő és szélesebb körben a szlovákiai magyar társadalom képviselői között.

Theresa May brit miniszterelnök „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása – erről May maga beszélt újságíróknak Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülését megelőzően.

Nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás.

Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. A brit parlamentnek ezt teljesítenie kell – tette hozzá Theresa May.

Corbyn továbbra is megpróbálná újratárgyalni a kiválási megállapodást

Újra kell tárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő kiválási szerződést, amelyet már kétszer is elutasított a londoni parlament alsóháza – jelentette ki Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erőnek számító Munkáspárt elnöke csütörtökön Brüsszelben.

„Eltökéltek vagyunk, hogy megegyezzünk, és ezzel megakadályozzuk az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, illetve konstruktív jövőbeli kapcsolatot alakítsunk ki az Európai Unióval” – mondta Corbyn, miután megbeszélést folytatott Michel Barnier-vel, az EU Brexit-ügyi főtárgyalójával.

„Mai találkozóink pozitívak voltak, azt tettük, amit a kormánynak kellene, azaz konstruktív alternatívát kerestünk ahelyett, hogy ismét megszavaztassuk a kétszer már elutasított megállapodást” – hangsúlyozta.

Szakértők azonban rámutattak, hogy a bennmaradó tagállamok és az uniós intézmények már számtalanszor kizárták a kiválási szerződés újranyitásának lehetőségét.

Kurz: Abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele az EP-választáson

Abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele a májusi európai parlamenti választáson – vélekedett Sebastian Kurz osztrák kancellár a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt. Rövid sajtótájékoztatóján Kurz elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás (Brexit) elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót”– tette hozzá. A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény Brexit.

Macron: Nyitott vagyok a Brexit határidejének meghosszabbítására

Nyitott vagyok Nagy-Britannia uniós tagságának március 29-én esedékes határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a határidőt a végtelenségig hosszabbítani – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő Brüsszelben, az Európai Tanács ülését megelőzően csütörtökön.

Macron újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mind az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – tette hozzá.

Merkel: A brit parlamentnek komolyan kell vennie a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit

A brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az Európai Tanács ülését megelőzően csütörtökön.

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.

Tavaly mintegy 40 ezerrel, 10 649 800-ra nőtt Csehország lakosainak száma, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően – jelentette be csütörtökön Prágában a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ).

A tavalyi év folyamán rekordszámú, 58 148 külföldi állampolgár telepedett le Csehországban, míg 19 519 cseh állampolgár külföldre költözött. A bevándorlók között a legtöbben ukránok (13 200) és szlovákok (5200), őket a románok és a bolgárok követik.

Csehországban 2018-ban 114 036 gyermek született, 369-cel kevesebb, mint 2017-ben. A házasságon kívül született gyermekek aránya 48,5 százalék, ez fél százalékkal kevesebb, mint a korábbi esztendőben. Ez a mutató 1988 óta most csökkent első ízben. A művi terhességmegszakítások száma 2400-zal, 32 600-ra csökkent.

Az elhalálozások száma 112 920 volt, 1477-tel több, mint 2017-ben. Házasságot 54 470 pár kötött, ami 2007 óta a legmagasabb szám. A cseh férfiak általában 29 évesen, a nők 27 évesen léptek frigyre.

A CSÚ szerint pozitív tényező, hogy a válások száma tavaly tovább csökkent. A több mint 24 ezer válásból több mint 14 ezer esetben a pároknak kiskorú gyermekeik is voltak.

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács elé terjesztették azt a törvénytervezetet, mely alapján a jövőben az édesanyával házasságban élő férfiak gyermekük születése után tíznapos fizetett szabadságot igényelhetnek munkahelyükön – tájékoztat a life.pravda.com.ua március 19-én.

A tervezet szerint a születési anyakönyvi kivonat felmutatása alapján kérheti majd az édesapa a szabadságot. Jelenleg 14 napos fizetetlen szabadságra van joguk a fiatal édesapáknak, amennyiben gyermekük édesanyja szülési szabadságon van. A jogalkotók azzal magyarázták beadványukat, hogy az újszülötthöz való adaptációban egyenjogúvá válhat mindkét szülő, továbbá az édesapa, gyermeke születése után, segédkezhet majd a fiatal édesanyának és több időt tölthet újszülött gyermekével.

A „Save the Children Ukraine” nemzetközi szervezet információi szerint országunk a 78. helyen áll az anyai komfort szempontjából. Több országban törvény védi a fiatal apák jogait, így például Norvégiában két hét fizetett szabadság jár, Nagy-Britanniában a fizetésének 90%-át megőrizve igényelhet szintén két hét szabadságot a kisgyermek édesapja, Portugáliában pedig öt napos szabadságra kötelezik az újszülött édesapját, ennek elmulasztásáért pénzbírság jár.

Kárpátalja.ma

A Petro Porosenko ukrán elnök tulajdonában lévő Roshen édességipari vállalat újabb márkaboltját gyújtották fel Kijevben, egy hét alatt már a harmadikat – közölte csütörtökön a kijevi rendőrség.

A két, maszkot viselő elkövető szerda este Molotov-koktélt dobott a bolt kirakatablakára. Az Ukrajinszka Pravda hírportál által közölt fotókon az látható, hogy a kirakatot nem sikerült betörniük, de az üvegen jól látszanak a tűz utáni nyomok.
A mostanit megelőzően múlt vasárnap és hétfőn gyújtottak fel egy-egy Roshen-üzletet a fővárosban. Az akkori gyújtogatások gyanúsítottjait a rendőrök őrizetbe vették, egy 53 éves, kijevi lakhelyű és egy 1964-ben született, Hmelnickij megyei, munkanélküli férfit. Előbbit a bíróság már házi őrizetbe helyezte. Róla Andrij Kriscsenko kijevi rendőrfőnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt mondta korábban, hogy egy olyan szélsőséges szervezet tagja, amely állítólag a március 31-i elnökválasztás meghiúsítását tervezte a helyzet destabilizálásával a fővárosban.
Kriscsenko szavai szerint a gyanúsított aktív résztvevője volt a közelmúltban több utcai akciónak. Szervezetének vezetője egy bizonyos Jevhen Morinec, aki “Bila balaklava (fehér símaszk)” néven ismert. Február 18-a óta ő is őrizetben van a hatalom megdöntésére tett felhívásai miatt. A hírportál a főügyészségtől úgy értesült, hogy a férfi kapcsolatban áll az oroszbarát Nazsdak szervezettel is, amelynek vezetőjéről, Mikola Dulszkijról az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) úgy tartják, hogy “a Kreml ügynöke”.
A hatóságok a Roshen-üzletek ellen elkövetett gyújtogatások miatt szándékos rongálás és garázdaság címen indítottak eljárást. A gyújtogatások következtében személyi sérülés eddig nem történt.

Milyen most magyarnak lenni Kárpátalján? Milyenek a hétköznapok? Hogy élik meg az itt élők a háborút, mit gondolnak az ukrán-magyar viszonyról, az új oktatási törvényről, az elvándorlásról? Milyen az élet a magyarság központjának számító Beregszászban, és milyen a peremterületeken? Milyen kép él az ukránok fejében a magyarokról? Mik a legjellemzőbb sztereotípiák, és mit gondolnak Kárpátaljáról a régión kívül élők?

Évtizedenként nagyjából 10 000 magyarral lesz kevesebb a határon túli régiókban. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy jelenleg hozzávetőlegesen 135-140 ezren vallják magukat magyarnak Kárpátalján. A film szakértők és hétköznapi emberek megszólaltatásával próbálja körbejárni a legfontosabb kérdéseket. Megszólal benne a frissdiplomás lány, aki Beregszász melletti szülőfalujában tanít a magyar iskolában, és három havonta találkozik külföldön dolgozó vőlegényével. Egy másik helyszínünk Aknaszlatina, a legtávolabbi olyan település, ahol még van magyar középiskola, és ahol a gyerekek identitása meglehetősen összetett: a legtöbbjük vegyes házasságból született, az iskolában magyarul, az utcán a többi gyerekkel románul és oroszul beszélnek, Ukrajna a hazájuk, de a szüleik már évek óta Németországban vagy Csehországban dolgoznak. Megismerünk egy fiatal polgármestert, aki el akarta hagyni Kárpátalját, de végül hazajött, és olyan magyar főiskolán tanuló ukrán fiatalt is, akinek Budapest a kedvenc városa, az emberekért és az épületekért egyaránt rajong, és ott képzeli el a jövőjét. Egy 98 éves ukrán kutató elmeséli, hogy milyennek látta a magyarokat a negyvenes években, és azt is megtudjuk, hogy miért döntött úgy a tiszakeresztúri magyar méhész, hogy soha többet nem megy Magyarországra.

A filmet a Filmszemle-díjas Zámborszki Ákos és a Junior Prima- díjas Galán Angéla jegyzi, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mecenatúra programjának keretében valósult meg.

Ez a 2013-ban indult Szomszédaink, a magyarok – c. dokumentumfilm-sorozat negyedik, befejező része. A sorozat közérthető és elfogulatlan módon kísérli meg bemutatni a magyarok és a szomszédos országok népei közti, sokszor ellentmondásos viszonyt. Az első 3 rész (Szlovákia, Románia és Szerbia) középpontjában a magyarság és magyarok megítélése áll: mit gondolnak ma a szlovákok, a szerbek, a románok a magyarokról és fordítva. Mit gondolnak közös múltunkról, és hogyan értelmezik kölcsönös történelmi sérelmeinket? Milyen közhelyek torzítják az egymásról kialakított képet? Mi áll a negatív érzelmek hátterében? Mitől lesz jó két nép viszonya, és mi okozza a konfliktust? Hogyan működik mindez egy vegyes családban? Mennyire meghatározó az iskola, a történelemoktatás? Milyen narratívákat kapnak iskolásként az ott élők, és hogy befolyásolja ez későbbi értékítéletüket? Mik a legérzékenyebb pontok, ahol a leginkább eltérnek a vélemények?

A negyedik, befejező rész Kárpátaljával és a helyi magyarok helyzetével foglalkozik. A közönség tavaly év végén láthatta a filmet az M5 csatornán, hétvégén pedig az Index online premierjén vetítik. A film szakmai bemutatója áprilisban lesz a Magyar Filmhéten.

Előreláthatólag március 26-án, Ungváron tart majd kampánybeszédet Julija Timosenko ukrán elnökjelölt – számolt be róla a mukachevo.net internetes hírportál.

Timosenko – a jelenlegi államfőhöz hasonlóan – a Petőfi téren tartja kampánybeszédét közép-európai idő szerint 12.00-kor.

Az elnöki székért induló politikust már korábban, március 2-ra is Kárpátaljára várták, ám Timosenko akkor csalódást okozott választóinak.

Kárpátalja.ma

Ha szereted az angol nyelvet és csiszolnád a tudásod, akkor van egy jó programunk a számodra. Angol nyelvtanulást, érdekes témákat, jó közösséget és csapatmunkát kínálunk – s mindezt INGYEN!
A Pro Cultura Subcarpathica társszervezésében újraindul az angol klub. Március 27-től heti rendszerességgel várunk mindenkit a Fodó-központban (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakképző Intézete). Az alkalmak május közepéig tartanak. Szerdánként 17:00 órai kezdettel az amerikai Eric Hoeksema és felesége, Stacy vezetik majd a foglalkozásokat.
Várunk minden 15 év feletti érdeklődőt.
A programról a szervezo@kmf.uz.ua e-mail címen érdeklődhetnek. Az esemény megtalálható a Pro Cultura Subcarpathica facebook-oldalán is.

Kárpátalja.ma

Bírósági keresetet nyújtott be az illetékes bíróságon az Ukrán Központi Választási Bizottság ellen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, ukrán parlamenti képviselő, mivel a testület nem hajlandó kialakítani az őszi parlamenti választásokra egy magyar többségű választókerületet.

A parlamenti választási törvény 18. cikkelye értelmében az egyéni választókerületek kialakításánál figyelembe kell venni az ott élő nemzeti kisebbségek érdekeit, valamint a terület nemzetiségi összetételét, ennek megfelelően a Nagyszőlősi, a Beregszászi, az Ungvári és a Munkácsi járásokban élő magyarok joggal tartanak igényt a magyar körzet kialakítására – mondja Brenzovics László. A KMKSZ a 2014-es parlamenti választások alkalmával is kérte az Ukrán Központi Választási Bizottságot, hogy alakítsanak ki az egy tömbben élő magyaroknak egy egyéni választókörzetet, a kérést azonban elutasították, a többségében magyarok lakta területeket pedig három választókörzetbe osztották szét. Sőt, a választási törvény megsértésével több választókerület között osztották fel a Beregszászi járást, ahol a legmagasabb a magyar választók aránya.

„A választások óta levelezésben álltunk az Ukrán Központi Választási Bizottsággal, akik különböző mondvacsinált okok miatt, elsősorban azt mondták, hogy nem tudják, hol laknak a kárpátaljai magyarok, emiatt nem tudják kialakítani a magyar választási körzetet, és elutasították a kérést” – mondta Brenzovics László a bírósági kereset benyújtásának okát megnevezve. A bíróság elfogadta a keresetet, s hamarosan megkezdődik a tárgyalás.

I.A./Cs.A.

Jurij Lucenko ukrán főügyész egy amerikai televíziós interjúban azzal vádolta meg Marie Yovanovitch-ot, az Egyesült Államok kijevi nagykövetét, hogy már első találkozásukkor átadott neki egy listát olyan “érinthetetlen személyekről”, akik ellen tilos vizsgálatot indítani. A diplomáciai képviselet ezt cáfolta.

A főügyész a Hill amerikai tévének adott interjújában beszélt erről, de neveket nem mondott az általa említett listáról. Kifogásolta azt is, hogy a főügyészség nem kapta meg az Egyesült Államoktól a hivatalnak beígért négymillió dolláros támogatást.

Az amerikai nagykövetség csütörtökön kiadott közleménye szerint a Lucenko előző esti interjújában elmondottak nem felelnek meg a valóságnak, és az a céljuk, hogy aláássák Yovanovitch nagykövet tekintélyét. “Az efféle támadások csak erősítik elhatározásunkat, hogy segítsük Ukrajnát a korrupció elleni küzdelemben” – fűzte hozzá a külképviselet az UNIAN ukrán hírügynökség által ismertetett közleményben.

A nagykövetség leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezetten támogatja az ukrajnai reformokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a reformok sikeréhez Ukrajnában “elkötelezett tisztségviselőkre és erős korrupcióellenes intézményekre van szükség”.

A külképviselet szerint Washington változatlanul tartja magát kötelezettségvállalásaihoz, beleértve az ukrán igazságszolgáltatási rendszer reformjához szükséges anyagai támogatás nyújtását, de a forrásokat az adott pillanatban meglévő szükségletek figyelembe vételével osztják el.

“A politikai akarat hiánya miatt, példának okért a főügyészség részéről, az amerikai adófizetők előtti kötelességünket teljesítve átcsoportosítjuk a támogatási eszközöket oda, ahol kedvező eredményt tudnak elérni” – fejtette ki a nagykövetség.

Ismét lehet pályázni a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor- és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program ösztöndíjaira – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. A kérelmeket legkésőbb március 25-ig kell feladni, azoknak április 2-ig kell beérkezniük.

Potápi Árpád János elmondta: a magyar nemzet identitásának megerősítésében mindkét program kiemelt helyet foglal el, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egész világon új lendületet kapott a magyar közösségi élet. Értékelése szerint közvetve a programoknak is köszönhető, hogy a kettős állampolgárságot nagyon sokan vették fel világszerte.

A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, a kritériumok a két program esetében nem változtak: magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, 20. életévüket betöltött pályázók jelentkezését várják. Külhoni magyarok is pályázhatnak.

A kérelmekről április 30-ig döntenek, május 6-ig értesítik a jelentkezőket.

Új elemként konkrét tudás megszerzését lehetővé tévő felkészítést is szerveznek, ennek részleteiről a nemzeti regiszteren lehet tájékozódni – ismertette Potápi Árpád János.
A Petőfi Sándor-programot 75 ösztöndíjas számára 10 országban hirdetik meg, 9 hónapra szól, és idén szeptemberben indul.

A Kőrösi Csoma Sándor-programnak 29 célországa van, érinti Európát, Ázsiát, Észak- és Dél-Amerikát, Dél-Afrikát, Ausztráliát és Új-Zélandot. 150 ösztöndíjas utazhat ki, az északi féltekére szeptembertől 9 hónapra, a déli féltekére júniustól 6 hónapra.

Az államtitkár reményének adott hangot, hogy idén is túljelentkezéssel kell számolni.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: most is hirdetnek egyházi ösztöndíjakat, maximum 30 kiutazóval számolnak. Jelezte: elsősorban nem papokra, lelkészekre számítanak, és az ösztöndíjasoknak speciális képzést biztosítanak.

A két programra mintegy egymilliárd forint áll rendelkezésre, ez azonban nyitott keret – jelezte a nemzetpolitikai államtitkár.

A pályázati kiírások elérhetők a www.nemzetiregiszter.hu, a www.korosiprogram.hu és a www.petofiprogram.hu oldalon.

Az Európai Unió folytatja a küzdelmet a faji megkülönböztetés, valamint a fajgyűlölet minden formája és megnyilvánulása ellen, és minden eszközzel biztosítja a sokféleség tiszteletben tartását – jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény hatálybalépésének 50. évfordulója alkalmából tett nyilatkozat szerint világszerte, az Európai Uniót is beleértve nagyon sokan válnak faji alapú zaklatás és gyűlöletbeszéd áldozatává bőrszínük, etnikai származásuk vagy vallásuk miatt.

“Az Európai Unió sürgeti az egyezmény egyetemes megerősítését, és felszólít minden országot, amely még nem fogadott el egyedi panasztételi eljárást, hogy mielőbb tegye meg” – fogalmazott Mogherini.

Az unió azon dolgozik, hogy előmozdítsa a megkülönböztetésmentességet, a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget mindenki számára, valamint a faji megkülönböztetés tilalmának egyetemes betartását. Emellett a romák integrációján fáradozik annak érdekében, hogy előmozdítsa aktív részvételüket a döntéshozatali folyamatokban – tette hozzá Federica Mogherini.

A Duna Televízió március 31-től új műsorral, a Családi körrel várja a nézőket, akik műsorvezetőként Rókusfalvy Pállal és lányával, Rókusfalvy Lilivel találkozhatnak majd vasárnap esténként 21 órától.

A Duna Televízió új műsora az 1974-től 1994-ig a Magyar Televízión futó, azonos című Családi kört idézi meg – közölte az MTI-vel csütörtökön a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).

Mint kiemelték, Rókusfalvy Pál a műsorban több év után, ráadásul lányával együtt tér vissza a képernyőre.

“Nagyon élvezzük a közös munkát. Nekem még egy kicsit szokatlan, egyrészt, hogy Lilivel dolgozom együtt, másrészt, hogy húsz év után újra tévézem. A téma örök. Fontos, hogy a családdal foglalkozzunk: meghatározza a mindennapjainkat ez a kis közösség, ahova hazamegyünk és amiért dolgozunk. Úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy a Családi kört egy apa-lánya páros vezeti, hitelessé teszi a műsort, hiszen a saját bőrünkön éljük meg a felmerülő témákat, és így közvetlen tapasztalattal tudjuk vezetni, moderálni a műsort” – idézi a közlemény Rókusfalvy Pált.

Rókusfalvy Lili szerint nagyon jók és érdekesek lesznek a műsor témái, alkalmazkodva ahhoz, “amit 2019 diktál”, amikkel minden család találkozik valamilyen úton-módon.

“Örülök neki, hogy apuval közösen vezethetjük ezt a műsort. Sok időt töltünk együtt a magánéletünkben, és bár a munkáink eddig nem nagyon fonódtak össze, mindig fontos volt számomra az ő szakmai véleménye. Jó érzés, hogy lát munka közben. A témák, amikről beszélgetünk, minket is érintenek. Sok dologban nem értünk egyet, de szerintem ez így van jól, hiszen két külön generáció vagyunk: én tudom képviselni a fiatal anyát, apa pedig az idősebb édesapát és nagyszülőt” – közölte Rókusfalvy Lili, akit az M2 Petőfi TV műsorvezetőjeként ismerhettek meg a nézők.

A Családi körben több kisfilmmel, történettel készülnek az alkotók, illetve a stúdióbeszélgetések során a szakértő pszichológuson kívül ismert emberek is megszólalnak majd az adásokban.

A műsorvezetők a meghívott vendégekkel olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy mit jelent számunkra a család? Hogyan óvjuk meg belső körünket és miként tehetjük azt újra meg újra hátországgá? Mi történik akkor, ha éppen ez a közeg sérül?

A március 31-i első adás a családban lévő digitális eszközök körül forog majd.

Róma rendezheti a 2021-es strandröplabda-világbajnokságot.

A nemzetközi szövetség (FIVB) honlapja szerint a két év múlva esedékes tornának másodszor adhat otthont az olasz főváros, mely először 2011-ben volt házigazdája az eseménynek. A világbajnokság mérkőzéseit a Foro Italicón rendezik majd.

Az idei világbajnokságnak Hamburg lesz a házigazdája.