Határon túli magyar portálok összesített hírei

Romániában 37 személy vár tüdőtranszplantációra. Az ő esetükben jelent majd segítséget vagy megoldást az egyezmény. Az együttműködést hétfőn készítette elő Budapesten Sorina Pintea román és dr. Kásler Miklós magyar egészségügyi miniszter. A bukaresti tüdőtranszplantációs központ esetében módosítások...

A holland-belga határon is van geoblocking – ott sem lehet a másik országból közvetített meccset nézni. Belgiumban a flamandok vannak többségben, de Brüsszelben szinte mindenki franciául beszél. Az írek Írországban revitalizálják az ír nyelvet, mert egyre kevesebben beszélik. A FUEN-ben folyamatosan...

Március 16-án zajlik Szlovákiában az elnökválasztás első fordulója. Dönthetünk a leendő államfő személyéről. Sajnos a felvidéki magyarság és a déli régiók a korábbi elnököktől nagyon kevés gesztust és figyelmet kaptak, minden támogatásuk ellenére.

A választások fontosak, a demokrácia alapját képezik, hiszen saját magunk szólhatunk bele abba, kit szeretnénk az ország élén látni! Miközben választunk, a jelöltek mellett értékekre is szavazunk. Szeretnénk valakivel azonosulni, miközben a jelenlegi szlovákiai politikai környezetben ez egyre nehezebb.

A felvidéki magyarságnak fájdalmas tapasztalatai vannak a szlovákiai közállapotokkal és a demokráciával. A szlovákok és magyarok választási részvétele közti szakadék, a passzivitás, a közügyekbe való csendes beletörődés mértéke folyamatosan növekszik és könnyen meg lehet érteni, miért. Nincs szavahihető jelölt, kevesekről lehet feltételezni, hogy a javunkat akarják. Egyesek tudomást sem vennének a magyar közösségről, mások pedig egyik napról a másikra változtatják meg nézeteiket és elveiket. A távolmaradás mégsem megoldás, hiszen aki nem szavaz, s így nem szeretné, hogy képviseljék, azt nem is fogják képviselni!

A választás nem csak arra jó, hogy megvonjuk a bizalmunkat attól, aki arra nem érdemes, hanem arról is szól, hogy valakiben meglássuk az értéket, később pedig ezért a bizalomért cserébe folyamatosan számon kérhessük. A csendes tiltakozás nem megoldás. Ennek tudatában hozzuk meg felelősségteljes döntésünket, s menjünk el szavazni!

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
Koordinációs Bizottság

Hivatalosan munkateleppé nyilvánították a kijelölt területet az onkológiai klinika közelében, így ma már elkezdték a kivitelezési munkálatokat, a beruházás befejezésének határideje pedig 9 hónap – számolt be az Erdélyi Magyar Televízió. A közel 600 négyzetméter alapterületű bunker egy földszintes épület, másfél és közel 3 méter vastagságú betonfalak, valamint 2 méter vastagságú padló biztosítja majd a sugárvédelmet.

A Filmalap közleménye szerint a változtatást Andy Vajna filmipari kormánybiztos elhalálozása, valamint Hegedűs Bálint forgatókönyvíró és Medveczky Balázs televíziós szakember helyettes tag lemondása indokolta. Havasi Ágnes vezérigazgató Divinyi Réka forgatókönyvírót, Fekete Ibolya rendezőt, valamint helyettes tagnak Zágoni Bálint dokumentumfilm-rendezőt, forgatókönyvírót, filmtörténészt, a kolozsvári Filmtett Egyesület vezetőjét kérte fel a munkára. A kinevezett tagok megbízása két évre szól.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség volt elnöke tegnap este egy Facebook-bejegyzésben nyilatkozott az ügyben. Szerinte ezzel esély adódhat arra, hogy mégis jóváhagyják a szövetség indulását az EP-választásokon. A Központi Választási Iroda tegnap este közzétette azt a határozatát, amellyel elutasította az USR PLUS 2020 Szövetség jelentkezését az európai parlamenti választásokon való megmérettetésre, arra hivatkozva, hogy Dan Barna és Dacian Cioloş nem képviselője a két alakulatnak. A döntés nem végleges, a két párt megfellebbezi azt a legfelsőbb bíróságon.

A hetedikesek és nyolcadikosok próbavizsgájára mintegy 350 ezer tanulót várnak. Hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden matematikából, szerdán anyanyelvből mérik fel a diákok tudását. A kisérettségi eredményeit iskolán, illetve osztályon belül beszélik meg, és a tanuló vagy szülő igénylésére a kapott jegy bekerülhet a naplóba is. Az eredményeket március 22-én teszik közzé.

Klaus Iohannis a Női Vállalkozókért Országos Szövetség által szervezett, Nők a gazdaságban elnevezésű gála alkalmából küldött üzenetében fejtette ki a véleményét az ügyben. Az államfő rámutatott, az utóbbi időben a kormány gyakran kísérletezik “vitatott mintákra alapuló adóügyi reformokkal”. Szerinte egyetlen ország sem tud fejlődni, ha az állam és az üzleti szféra közötti viszony tisztességtelen versennyé alakul.

Viorica Dăncilă ma a Victoria-palotában kifejtette, hogy 67 európai uniós dossziét sikerült lezárnia eddig a román EU-elnökségnek. A miniszterelnök kihangsúlyozta, hogy a kormány, a miniszterek és az ország brüsszeli állandó képviselete szakértelemmel és felelősséggel látja el feladatát, és alig két hónap alatt annyi eredményt ért el, amennyiről más elnökségek csak a mandátumuk végén számolhatnak be. A kormányfő szerint ez azt bizonyítja, hogy megalapozatlanok voltak a mandátum átvétele előtti támadások. Románia január 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.

Viorcia Dăncilă miniszterelnök a Románia TV-nek adott interjújában kifejtette, hogy ezzel magyarázható a kormány és az igazságügyi miniszter visszafogottsága, és ezért nem támogatták a jelölését az európai főügyészi tisztségbe. Azt is kihangsúlyozta, hogy ennek ellenére senkinek nincs problémája Laura Codruţa Kövesi személyével. Viorica Dăncilă azt is kiemelte, hogy Románia az EU soros elnökeként egy pártatlan közvetítő szerepét kell betöltenie. Laura Codruța Kövesi volt korrupcióellenes főügyész ellen tegnap újabb eljárást indított a bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló különleges ügyosztály, akit ugyanezen a napon választott hivatalos jelöltjévé az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament.

A Ziarul Financiar szerint a Pénzügyminisztérium egy sürgősségi rendelettel március 15-éről július 31-ére változtatná az adóbevallások határidejét. Mindezt azért, mert az ANAF online felületéről elérhető Egyéni Virtuális Tér felület már most le van terhelve és meglehetősen lassan működik. Ettől az évtől ugyanis már kizárólag elektronikus formában fogadja az egységes adóbevallásokat az adóhatóság. A határidő eltolásával több idő áll majd az adózó személyek előtt arra, hogy felajánlják egy civil szervezetnek a tavalyi év folyamán befizetett jövedelemadójuk 2 vagy 3,5 százalékát.

A hetedikesek és nyolcadikosok próbavizsgájára mintegy 350 ezer tanulót várnak. Hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden matematikából, szerdán anyanyelvből mérik fel a diákok tudását. A kisérettségi eredményeit iskolán, illetve osztályon belül beszélik meg, és a tanuló vagy szülő igénylésére a kapott jegy bekerülhet a naplóba is. Az eredményeket március 22-én teszik közzé.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség volt elnöke tegnap este egy Facebook-bejegyzésben nyilatkozott az ügyben. Szerinte ezzel esély adódhat arra, hogy mégis jóváhagyják a szövetség indulását az EP-választásokon. A Központi Választási Iroda tegnap este közzétette azt a határozatát, amellyel elutasította az USR PLUS 2020 Szövetség jelentkezését az európai parlamenti választásokon való megmérettetésre, arra hivatkozva, hogy Dan Barna és Dacian Cioloş nem képviselője a két alakulatnak. A döntés nem végleges, a két párt megfellebbezi azt a legfelsőbb bíróságon.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2019-ban immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet. A program célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog- és érdeksérelmeivel érdemben foglalkozni.

A nyári egyetem tematikájában a kisebbségvédelem a nemzetközi és uniós jogi vetületeire, a nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. Előadónak olyan jogászokat, politológusokat, szociológusokat és politikusokat kérünk fel, akik a terület elismert szakértői, széleskörű tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek. A képzés elméleti és gyakorlati jellegű oktatási modulokat is tartalmaz, külön figyelmet fordítva a jogkiterjesztésre és a jogtudatosságra. A képzés nyelve magyar.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a nyári egyetem által egy olyan szakmai műhelyt kíván biztosítani a hallgatóknak, ahol lehetőségük nyílik az egymással, valamint az oktatókkal történő párbeszédre, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthetik a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. Az előadásokon kívül egyéb csoportos foglalkozásokra és kerekasztalbeszélgetésekre kerül sor, valamint változatos szabadidős, kulturális tevékenységek színesítik a programot.

 

A korábbi években előadónk volt többek között:

• Dr. Varga Zs. András, alkotmánybíró, a Velencei Bizottság tagja, prodékán, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE-JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék)
• Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE-JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék)
• Izsák-Ndiaye Rita, 2017-es előadásakor az ENSZ faji diszkrimináció megszüntetésével foglalkozó bizottságának tagja
• Elek Zsófia, helyettes képviseletvezető a Bécsi Nemzetközi Szervezetek Mellett Működő Állandó Magyar Képviseleten
• Manzinger Krisztián, 2018-as előadása idején diplomata Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletén
• Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
• Csáky Pál, európai parlamenti képviselő

A nyári egyetem 2019. július 7. és 12. között kerül megrendezésre Martonvásáron, Budapesten és Székesfehérváron. A hallgatók számára a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ösztöndíjat biztosít, amely magában foglalja a képzést, a szállást, a napi háromszori étkezést, a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat. Az ösztöndíj nem tartalmazza az oda- és hazautazás költségét. Az ösztöndíj feltétele a nyári egyetem előadásain, illetve egyéb foglalkozásain való részvétel. A jelentkezési határidő május 1.

 

Indokolatlannak minősítette az Alkotmánybíróság azt a panaszt, mely a szlovák állampolgárságától megfosztott Fehér István ügyében érkezett a testülethez.

Fehér István még 2011. szeptember 15-én szerzett magyar állampolgárságot, melynek következtében a hatályos törvények értelmében elveszítette szlovák állampolgárságát és be kellett volna szolgáltatnia érvénytelenné vált személyes iratait. A szlovák állampolgársági törvény alkotmányellenességére hivatkozva azonban ezt nem tette meg, s kijelentette, hogy szlovák állampolgárságát továbbra is meg kívánja őrizni. Miután nem adta le személyi igazolványát, 2012-ben 33 eurós bírságot kapott, ezt a közigazgatási eljárásban kiadott határozatot támadta meg a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat közreműködésével a Nyitrai Kerületi Bíróságon, amely az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásának hiánya miatt felfüggesztette az eljárást, majd tovább folytatta és elutasította a keresetet, bár – amint az ismeretes – az Alkotmánybíróságon nem született érdemi döntés a kettős állampolgárság tilalmának alkotmányosságával kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróság megerősítette a kerületi testület eljárását, miközben az Alkotmánybíróság továbbra sem foglalt állást az ügyben.

Fehér István 2018 decemberében beadott alkotmányjogi panaszában a bírósági eljárást kifogásolta. Álláspontja szerint az Alkotmány 46. cikkelye értelmében mindenkinek joga van a pártatlan és független bírósági eljárásra. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikke a bírósági eljárás méltányossága kapcsán leszögezi, hogy a bíróságnak kötelessége megindokolni döntését, ugyanezt az alapelvet az Alkotmánybíróság esetjoga is rögzíti. Fehér István indoklása szerint a bírsága ügyében lezajlott eljárás megsértette a vonatkozó szabályokat, hiszen személyi iratainak leadása és a bírság kiszabása csak akkor igazolható, ha az állampolgársági törvény megváltoztatása összhangban van az alkotmánnyal, ezért az alkotmányosságot az eljárás során vizsgálni kellett volna. A Nyitrai Kerületi Bíróság első körben maga is ezen a véleményen volt, hiszen felfüggesztette az eljárást az Alkotmánybíróság állampolgársági törvény alkotmányosságát vizsgáló eljárás befejezéséig. A Legfelsőbb Bíróság – és most az Alkotmánybíróság is – azonban úgy vélték, hogy nem kell vizsgálni a törvény alkotmányosságát és nem is kell megindokolni az erre irányuló kérelem elutasítását.

Az Alkotmánybíróság érvelése jogilag erősen kétséges és Szekeres Klaudia jogász szerint nincs összhangban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának normáival. Ezért Fehér István ügye valószínűleg másodszor is Strasbourgba kerül.

Pénteken, február nyolcadikán került sor a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságának 32. ülésére, melyen többek között a kulturális támogatások, a kisebbségi média helyzete, valamint az oktatás és a tankönyvek kérdése is szóba került. A 2018. februári adatok szerint a kulturális támogatások kezelésével megbízott Kisebbségi Kulturális alap összesen 3,935 millió euró értékben támogatott magyar vonzatú pályázatokat, az előző évi beadványok közül 851 részesült kedvező elbírálásban, míg 376 kezdeményezést nem támogattak. A hivatalos összegzés szerint a késlekedés vagy más okok miatt tizenegy pályázó nem tartott igényt a támogatásra, tizenhét esetben pedig még nem írták alá a szükséges papírokat. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az ülésen elmondta, komoly problémákat okozott a civil szervezeteknek a megítélt támogatással kapcsolatos papírmunka és az esetleges személyi változások felől érdeklődött tekintettel az alap munkatársainak túlterheltségére. Molnár Norbert, a KKA igazgatójának elmondása szerint a 2019-es évben 320 ezer euró helyett 450 ezret fordíthatnak a működésre. A beszámolót övező vita során elhangzott, hogy szükség van a tapasztalatok összegzésére különösen a szervezetek június harmincadikáig kötelező újraregisztrációja miatt. A belügyi tárca részéről megerősítették, hogy a minisztérium kihelyezett rendezvényeken tájékoztatja a civil szervezeteket a regisztrációval kapcsolatos kötelezettségekről, Bukovszky László pedig négyoldalú találkozóra tett javaslatot az államigazgatás, az alap, a kisebbségi bizottságok képviselői valamint a Kormányhivatal részvételével.

Az ülésen Lovász Attila beszámolt a kisebbségi közszolgálati média helyzetéről, két téma került boncolgatásra. Az egyik a rádió kisebbségi adásait nehéz helyzetbe hozó sugárzási kvóta, melynek értelmében a kisebbségi szerkesztőségekben is kötelezően hazai zenei produkciókat – köztük aktuális, új szerzeményeket – is kell sugározni. A másik probléma a kapacitáshiányból és eltérő struktúrákból következő ünnepi és szünidei műsorrendet érintette, kisebbségi vonzatú műsorok ugyanis sem a téli ünnepi időszakban, sem a nyári szünet idején nem kerülnek sugárzásra a televízióban, tovább rontva a törvényileg egyébként sem betartott nemzetiségi műsorarányt. A bizottság egy olyan állásfoglalást fogalmazott meg, melyben a nemzetiségi programok arányának javítására és az ehhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítására tett javaslatot, egyben a kvóták alóli kivételkérelmet is szorgalmazta. Az ülésen kiderült továbbá, hogy a nemzetiségekről szóló tankönyvek ügyében a közeljövőben nem várható előrelépés.

 

 

 

A parlament elnökének ki kellene dolgoznia a képviselőkre vonatkozó etikai kódexet, valamint a köztisztviselőkre vonatkozó, a közérdek védelméről szóló alkotmánytörvényt, amely hatékonyabbá tenné a képviselők vagyonbevallásának ellenőrzését is.

New York államban Andrew Cuomo kormányzó aláírta és ezzel életbe léptette azt a kedden megszavazott törvényt, amely előírja, hogy a munkaadók által biztosított egészségbiztosításoknak kötelezően vállalniuk kell az abortusz finanszírozását.

A magyar csapat sima vereséget szenvedett a világbajnokság középdöntőjének utolsó mérkőzésén, így nem játszhat helyosztót a továbbiakban.

Minden korábbinál fontosabb most a felkészülés folytatása az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának lehetőségére, a jelek szerint ugyanis ez az első számú forgatókönyv, még akkor is, ha a brit parlament alsóházának többsége ellenzi.