Határon túli magyar portálok összesített hírei

Váratlanul benyújtotta lemondását Jim Yong Kim, a Világbank elnöke hétfőn.

Az 59 éves Jim Yong Kim, aki ellenezte Donald Trump amerikai elnök klímapolitikáját, február 1-jén távozik posztjáról, több mint három évvel második mandátumának lejárta előtt.

Jim Yong Kimet 2012 tavaszán, majd 2016 őszén is az akkori amerikai elnök, Barack Obama jelölte a Világbank elnökének. A dél-koreai születésű és orvosi diplomával rendelkező Kim sokat tett megújuló energiaforrások alkalmazását célzó projektek finanszírozásának előmozdításáért, miközben jelentősen visszafogta a szénerőmű-beruházások támogatását.

A nézeteltérések ellenére Jim Yong Kim kerülte a Trump-kormányzattal való nyilvános konfrontációt.
A Reuters bennfentes forrásokból úgy értesült, hogy a Világbank elnöke saját akaratából távozik az intézmény éléről, nem az amerikai kormány “szorította ki” a nemzetközi pénzintézet vezetéséből.

A 18 tagállamot számláló Világbankot 1944-ben alapították, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez és előmozdítsa a fejlődést világszerte. Vezetői csakis amerikai állampolgárok voltak, többségükben diplomaták vagy üzletemberek.

Jim Yong Kim február elsején távozik posztjáról, egy fejlődő országokban infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó cég munkatársa lesz. Munkáját megbízott elnökként, Kristalina Georgieva vezérigazgató veszi át.

Halálos kimenetelű baleset történt a Kijev–Csap autóúton, Lemberg megyében, Jaszenyiv falu közelében – tudatja a pershij.com.ua hírportál a nemzeti rendőrség közleményére hivatkozva január 6-án.

Az előzetes információk szerint egy Ford Fiesta személygépkocsi és egy Ford Transit mikrobusz ütközött össze. A baleset következtében összesen hét személy sebesült meg, közülük négy gyerek. Az egyik kisgyermek a mentőautóban vesztette életét, a többi sebesült jelenleg is kórházi kezelés alatt áll.

A baleset pontos körülményeit még vizsgálja a rendőrség.

Ukrajna keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) Oroszország ellen a Kercsi-szoros közelében megtámadott ukrán hadihajók legénységének foglyul ejtése miatt – hozta nyilvánosságra hétfőn a Facebookon Ivan Liscsina ukrán igazságügy-miniszterhelyettes.

A tisztségviselő magyarázata szerint az ukrán kormány azt kívánja elérni, hogy a bíróság ismerje el: Oroszország megsértette az ukrán haditengerészek jogait, amikor jogtalanul rátámadt hajóikra, fogságba ejtette a tengerészeket, miközben közülük többeknek sérüléseket okozott 2018. november 25-én. Ezt követően jelenleg is jogtalanul tartja őket fogva saját büntetés-végrehajtási intézményeiben, valamint vonta őket büntetőeljárás alá.

A beadvány szerint Oroszország ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját, amelyek kimondják az élethez, a szabadsághoz, a sértetlenséghez, a tisztességes jogi eljáráshoz való jogot, valamint a kínzás tilalmát.

Tavaly november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A támadás következtében hat ukrán haditengerész sebesült meg, közülük kettő súlyosan.

A haditengerészeket előbb a krími Szimferopolban tartották fogva, majd pár nappal később az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai lefortovói börtönébe szállították át őket, jelenleg is ott raboskodnak. Négy tengerész még ott is börtönkórházi ápolásra szorult sérülései miatt. A tengerészek közül többen később arról számoltak be, hogy őrizetbe vételükkor fizikai erőt, kihallgatásukkor pedig pszichológiai nyomásgyakorlást alkalmaztak velük szemben.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. A Kijev által időközben nyilvánosságra hozott felvételek alapján a három kis hadihajót 11 orosz hajó kerítette be. A támadásban részt vett még két orosz katonai helikopter és öt repülőgép, köztük két Szu-25-ös vadászgép is.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája.

Azt követően, hogy az olasz sajtóban híre ment, a Ferrari meneszti csapatvezetőjét, Maurizio Arrivabenét, a csapat hivatalosan is megerősítette, hogy a szakember távozik posztjáról, helyét pedig az eddigi technikai igazgató, Mattia Binotto veszi át.

Hosszú ideje cikkeztek már arról, hogy a vörösöknél belső feszültség alakult ki Arrivabene és Binotto között, aki még távozását is kilátásba helyezte, ha a vezetőség „nem tisztázza a szerepeket”. Ma a Gazetta dello Sport írt arról, hogy az elnökség meghozta döntését: Arrivabenének mennie kell, az istálló élére pedig az a Binotto kerül, aki eddig a technikai részleget irányította.

Jelezték, sokat a hivatalos megerősítésre sem kell várni (egészen pontosan arról írtak, még hétfőn sor kerülhet rá), ami aztán „menetrendszerűen” meg is érkezett: a kora esti órákban a csapat bejelentette Arrivabene távozását és Binotto kinevezését.

„Négy évnyi fáradhatatlan elkötelezettség után Maurizio Arrivabene elhagyja a csapatot” – írták hivatalos sajtóközleményükben. „A döntést a vállalat vezetőivel közösen hozták meg, hosszas egyeztetések után, melyek során a csapat jövőjével kapcsolatos témák mellett Maurizio személyes, hosszabb távú érdekei is szóba kerültek” – tették hozzá.

„A Ferrari szeretne köszönetet mondani Mauriziónak amiért az elmúlt években hozzájárult a csapat versenyképesebbé válásához, és a legjobbakat kívánja neki a jövőre nézve. A csapat vezetését azonnali hatállyal Mattia Binotto veszi át, a technikai részlegek pedig közvetlenül neki jelentenek majd” – állt a kommünikében.

Binotto 1995-ben csatlakozott a Ferrarihoz motormérnökként, igaz, akkor még „csak” a tesztcsapatban dolgozott. 1997 és 2003 között hasonló poszton alkalmazták a versenycsapatnál, majd miután vezető motormérnök lett, 2009-től a KERS-fejlesztését is ő felügyelte. 2014-től az ő irányítása alatt zajlott a hibridmotorok fejlesztése is, tehát kulcsszerepe volt abban, hogy a vörösök ezen a téren folyamatosan közelítettek a Mercedeshez. Az elmúlt két évben technikai igazgató volt.

Azt nem tudni, ki veszi át Binotto helyét, de egyelőre nem világos, kineveznek-e valakit a technikai részleg élére, vagy nagyobb felelősséget hárítanak az aerodinamikai osztályt irányító Enrico Cardilere és a motorokért felelős Corrado Iottira. Ami Arrivabenét illeti, korábban szóba hozták a Juventus focicsapatával, ahol vezető szerepet tölthetne be a jövőben.

Nagy bűn az ortodox egyház külső erők által kezdeményezett megosztása Ukrajnában – hangoztatta Kirill orosz pátriárka a hétfői ortodox karácsonyi nagyvecsernye után elmondott üzenetében.

“Az egységes egyház magának az Úrnak az akarata, és nagy bűnt vesznek magukra mindazok, akik emberi ambíciók érdekében, vagy külső erők által ösztönözve, lerombolják az egyház egységét” – mondta az orosz egyházi vezető.
A pátriárka szerint a világortodoxia megosztása zajlik.

“Egyházunk megosztásának vagyunk ma tanúi, ezért nem szűnik lelkünk fájdalma ukrajnai fivéreink és nővéreink iránt” – hangoztatta az egyházfő.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton adta át az autokefáliáról rendelkező tomoszt (bullát) Epifanyijnak, az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyház fejének. Az orosz ortodox egyház több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a pápáéhoz hasonló jogkörökkel.

Moszkvában arra hívták fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen autokefál ortodox egyház sem biztosította támogatásáról Bartolomaiosz intézkedését. Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn éppen erre szólította fel őket.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében “első az egyenlők között”. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

A Moszkvában hangoztatott narratíva értelmében Ukrajnában politikai célzattal, aktív állami beavatkozással egyesítettek két, senki által el nem ismert szakadár egyházat. Orosz elemzések szerint a harmadik, a legtöbb hívővel és templommal rendelkező, a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyháztól az új intézményhez mindössze két főpap csatlakozott.

Orosz hírmagyarázók rámutattak, hogy a Kijevben egységesnek és függetlennek nevezett új egyház élén nem pátriárka, hanem csak metropolita áll, és azt állították, hogy az új ukrajnai vallási intézmény fontos belügyeiben Konstantinápolyban fognak dönteni. Moszkvában kifogásolták, hogy az “egyesített szakadár” egyház elismeréséért cserébe az ukrán kormány egyházi ingatlanokat enged át Konstantinápolynak. Orosz egyházi és állami vezetők azt a félelmet fogalmazták meg, hogy az új ukrán egyház megalapítása nyomán újabb erőszakos templomfoglalás kezdődhet Ukrajnában.

A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete nevében köszönetemet fejezem kia Bethlen Gábor Alap Zrt-nek és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványának a szervezetünknek nyújtott támogatásért.

Az elnyert összegből egy laptopot vásároltunk, ezzel is modernizálva az egyesület számítástechnikai bázisát.

Varga Éva, elnök

A napokban jelent meg a REGIO: Kisebbség–Kultúra–Politika–Társadalom című folyóirat 2018. évi harmadik száma. Az aktuális számban – számos egyéb tanulmány mellett (lásd a tartalomjegyzéket) három tanulmány érint egy olyan kérdést, amely az utóbbi hónapokban a figyelem középpontjában van Kárpátalján. Ez a kérdés pedig az anyanyelvi oktatás jogának problémaköre.

Csernicskó Istvánnak, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjének rövid bevezető tanulmányát követően két, egymással gyökeresen ellentétes álláspontot olvashatunk ezzel a kérdésekkel kapcsolatban.

Előbb három ukrajnai alkotmányjogász fejti ki az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos hivatalos álláspontot. Külön érdekessé teszi ezt az írást, hogy a szerzők egyike személyesen is részt vesz az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróságon folyó alkotmányossági vizsgálatában. A tanulmányból kiderül, hogyan látja Kijev a kisebbségek anyanyelvi oktatását, s látható, milyen érveket sorakoztatnak fel a jogászok álláspontjuk alátámasztására.

A másik tanulmány nem kapcsolódik közvetlenül az ukrán oktatási törvényhez, és nem érinti annak 7. cikkelyét sem, mégis szorosan kötődik az előző írás témájához, ugyanis az anyanyelvi oktatás és az emberi jogok kérdésköréről ad összefoglaló képet. Szerzője Tove Skutnabb-Kangas, a kisebbségi oktatás és az emberi jogok egyik legismertebb nemzetközi szakértője. Következtetése szerint a hatályos nemzetközi jogban viszonylag kevés pozitív jog van a kisebbségek anyanyelvi oktatásához, és általában ezek sem kötelező érvényűek, ez azonban nem szolgálja az emberek közötti egyenlőséget. A szerző úgy véli, az anyanyelvi oktatás joga nagyon fontos jog, amit támogatni kell. A tanulmányt kutatóintézetünk munkatársa, Máté Réka fordította angol nyelvről magyarra.

A lengyel ügyészség átadta a bíróságnak annak a három lengyel állampolgárságú személynek az ügyét, aki 2018 elején megszervezte, illetve végrehajtotta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának felgyújtását – jelentette a TVP.info nyomán az Jevropejszka Pravda.

A három férfit terrorizmussal vádolják. A nyomozás adatai szerint a végrehajtók fejenként ezer zlotyt (több mint hétezer hrivnyát) kaptak tettükért a megbízótól, egy német újságírótól, aki valószínűleg az orosz titkosszolgálatok utasítására cselekedett.

„Provokáció volt, amelynek az ukrán–magyar viszony romlásához kellett vezetnie. Ez Oroszország kezére játszik, amely érdekelt nyugati szomszédja destabilizálásában, ahol hibrid háború folyik a Donyec-medencében” – közölte a lengyel Belföldi Biztonsági Ügynökség (ABW) tisztje.

Az akció állítólagos szervezője, a 28 éves Michal P. nem ismerte el bűnösségét, az általa a végrehajtásra felbérelt két személy egyike, a 22 éves Adrian M. azonban együttműködik a lengyel hatóságokkal. Elmondása szerint egyik találkozójuk során Michal P. arra kérte őt, fesse a KMKSZ-székház falára a horogkereszt mellett a 88-as számot, ami a neonáci kód szerint azt jelenti: „Heil Hitler”. A szervezők elképzelése szerint ennek „az ukrán banderistákra” kellett volna utalnia.

Indulás előtt Michal P. átadott Adrian M.-nek és társának, a 26 éves Tomasz Sz.-nek 500 eurót a megbízás végrehajtására azzal, hogy „Ez a pénz a magyaroktól van”, habár az ügy anyagai szerint egy „EU-s megbízót” kellett volna említenie.

A két férfi 2018. február 4-ére virradóra felfestette a KMKSZ-székház homlokzatára a 88-as számot, majd megkísérelte felgyújtani az épületet. Mindketten még aznap visszatértek Lengyelországba. Február 22-én az elkövetőket őrizetbe vette az ABW.

A Jevropejszka Pravda emlékeztet, korábban Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó közölte, a KMKSZ-székház elleni támadást két lengyel állampolgár követte el.

A török határsértőket idegenrendészeti eljárás keretében kiutasították, majd átadták az ukrán hatóságoknak.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályának munkatársai gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették azt a 24 éves német és a 31 éves dán állampolgárságú férfit, akik 2019. január 5-én 22 óra 20 perc körül segítséget nyújtottak négy török férfinak az államhatár Ukrajna felől történő illegális átlépéséhez. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak az illegális migránsokat az ukrán-magyar államhatártól Németországba szállították volna tovább. A rendőrök a török határsértőket idegenrendészeti eljárás keretében Magyarország területéről kiutasították, majd 2019. január 6-án 20 órakor átadták az ukrán határőrizeti szerv képviselőinek.

A ügyben korábban kiadott közlemény itt érhető el.

Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.

Magyarország más részeihez hasonlóan a barkaszóiaknál is élt az a szokás, melyben kigúnyolták a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányokat.

A vénlánycsúfolást Barkaszón húshagyókedden (hamvazószerda előtti napon) tartották meg. Ezen a napon a hajadon lányokat a legények úgy tréfálták meg, hogy kongózás, azaz ostorpattogtatás és gúnyos rigmusok fújása közben a gulyával együtt ki akarták őket hajtani a legelőre. Közben még énekeltek is: „Kinek van eladó leánya, hajtsa ki a szűzgulyára!”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

Véget ért a biztonsági szolgálatok dolgozóinak figyelmeztető sztrájkja hétfő délelőtt a két berlini nemzetközi repülőtéren (Schönefeld, Tegel), de egész nap késésekkel kell számolni.

A németországi szolgáltató szektor szakszervezeti szövetsége (Verdi) által szervezett munkabeszüntetés miatt 47 járatot törölni kellett, több tucat járat pedig jelentős, esetenként 4-5 órás késéssel közlekedik, és a menetrend várhatóan csak délután áll helyre.

Törölték a Ryanair légitársaság Schönefeldről Budapestre közlekedő, FR 196 jelzésű járatát, illetve a Budapest-Schönefeld útvonalon közlekedő, FR 197 jelzésű párját.

A Wizzair W6 2315 és 2316 jelzésű, és az easyJet EZY4623 és 4624 jelzésű Schönefeld-Budapest járatpárja viszont rendben, késés nélkül közlekedik a repterek üzemeltetőjének (Flughafen Berlin Brandenburg – FBB) honlapján közölt adatok szerint.

A Verdi egységesen 20 eurós (6540 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasok, a poggyász, a teherszállító járatok rakománya és a légitársaságok személyzete ellenőrzését végző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. Az ágazat munkaadói érdekképviseletével (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) folytatott bértárgyaláson eddig négy fordulót tartottak.

A BDLS elutasítja a szakszervezeti követelést, helyette 2 százalékos béremelést ajánl. A Verdi ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosította követelését. A következő tárgyalási fordulót január 23-án tartják. Addig újabb sztrájkokra lehet számítani.

A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban, a berlinieké jelenleg 17,12 euró.

Új gasztronómiai sorozat indult a Duna Televízióban, a Borbás Marcsi szakácskönyve című műsor hétről hétre vasárnaponként új receptekkel, konyhai fortélyokkal várja a nézőket – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Borbás Marcsi műsorvezető elmondta: sok visszajelzés érkezett a nézőktől korábbi sorozata, a Gasztroangyal kapcsán, hogy szeretnének főzni tanulni, új recepteket megismerni. Ez hívta életre a főzőműsort, amelyet úgy állítottak össze, hogy a kezdő szakácsok is elsajátíthatják belőle a főzés tudományát. Azt szerették volna, hogy azok is, akik nem rutinos főzők, kapjanak olyan plusz információt, amely alapján neki mernek látni a főzésnek – mondta.

A műsorvezető aktuális vendégével receptekkel, konyhai praktikákkal, eszközök bemutatásával és a minőségi alapanyagok ismertetésével segíti a nézőket. A vendégek között séfek, cukrászok, pékek adják át a szakmai ismereteket hétről hétre a nézőknek. Borbás Marcsi elmondta: igyekeztek megőrizni a régi dolgokból mindazt, ami még használható, emellett a receptekhez hozzáraktak minden korszerű technikát.

A főzőműsor január 6-án indult és minden vasárnap 17.25-től látható a Duna Televízió képernyőjén.

A Szent Efrém Férfikar szombaton a Belvárosi Főplébániatemplomban, január 18-án a Debreceni Nagytemplomban tartja a nyolcadik Orientale lumen sorozat ortodox karácsonyi nyitókoncertjét, amelyen Pál István Szalonna és Bandáját látja vendégül.

A program összeállításakor a jelszó a párbeszéd keresése volt, a koncert így a magyar és környező népek lelki indíttatású népzenéje és a kárpát-medencei liturgikus zene közötti kapcsolódási pontokat mutatja meg – közölte az együttes hétfőn az MTI-vel.

A koncerten mindkét együttes megmutatja a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó műveket a saját repertoárjból, valamint közösen adják elő Bubnó Tamás kántálóénekekből összeállított kompozícióját.

Az eseményen elhangzik még Szokolay Sándor férfikarra komponált miséjéből a Gloria tétel és népszerű karácsonyi dallamok feldolgozásai, így Michael Praetorius Es ist ein Ros entsprungen című motettája, egy középkori angol carol és egy bolgár kántálóének is. A karácsonyi énekeket Dmitrij Bortnyanszkij két nagyobb lélegzetű motettája keretezi. A hagyományokhoz híven, ezen a koncerten is lehetősége lesz a közönségnek, hogy közösen énekeljen a Szent Efrém Férfikarral. Az együttes hivatalos Facebook oldalán élőben közvetíti az eseményt.

A Szent Efrém Férfikar 2011 óta rendezi meg évente az Orientale lumen sorozatot. Az elmúlt hét évadban olyan kiváló előadókkal adtak közös koncertet, mint Sebestyén Márta, Abeer Nehme, Palya Bea, Marie Keyrouz nővér, Evgeny Nesterenko, Dés László, Szokolay Dongó Balázs, az Amadina, a Parafónia, az Orosz Ortodox Szólisták, az Optina Pustyn Férfikar és a Moszkvai Patriarkátus Kórusa.

Tavaly 6.667 gyermek született Kolozsváron, 3.290 lány és 3.377 fiú. A legnépszerűbb név a fiúk esetében az András volt, fiúgyermeknek 359 esetben adták ezt a nevet, a sorban a Sándor és a Mátyás következik. Tavaly a Kolozsváron született lányok közül a legtöbben a Mária nevet kapták, 709-en, a néps...

Az autokefál ukrán ortodox egyház elismerésére szólította fel a világ többi ortodox egyházát Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn, miután Kijevben a karácsonyi liturgia keretében bemutatták a híveknek az Isztambulból odavitt tomoszt, azaz az ukrán egyház önállóságát kimondó iratot.

A dokumentumot vasárnap adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az új egyesített ukrán ortodox egyház vezetőjének, Epifanyij metropolitának.

Az ünnepi liturgiát a kijevi Szent Szófia-székesegyházban Jepifanyij metropolita celebrálta. A szertartáson Petro Porosenko mellett kormánytagok és parlamenti képviselők is jelen voltak, a hívek kivetítőn keresztül a székesegyház előtti téren követhették nyomon az eseményt.

A tomoszt a szertartás után a Kis Szófia-templom tükörtermében helyezték el, ahol ezt követően január 18-ig bárki megtekintheti majd.

Porosenko az összegyűlt hívekhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a szellemi szabadság tekintetében Ukrajna függetlenségének egyik fontos záloga az önálló ukrán ortodox egyház megteremtése, amivel Kijev elvágta az utolsó szálakat is, amely összekötötte őt Moszkvával. Az államfő Moszkva fantáziaszüleményének nevezte azt, hogy Ukrajna az orosz ortodox egyház kánoni területéhez tartozna, leszögezve: “ez nincs és most már nem is lesz így”.

Epifanyij metropolita beszédében arra kérte a híveket, hogy álljanak ellen a vallási alapú gyűlöletkeltésre és erőszakra buzdító felhívásoknak. Ismételten megerősítette, hogy az általa vezetett egyház ajtói mindenki előtt nyitva állnak.

“A mi egyházunk úgy lépett be az ortodox egyházak családjába, mint autokefál, és mint egyenlő az összes többivel” – emelte ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sok közös munkát kell még elvégezni az egyház megerősítésére. “Elsősorban nekünk magunknak kell félretennünk a múltbeli ellenségeskedést, mert csak az egymásnak való megbocsátással tudjuk valóban megerősíteni az egységes, nemzeti és autokefál ukrán ortodox egyházat” – fejtette ki.

Ukrajnában idén márciusban tartják az elnökválasztás első fordulóját, és Petro Porosenko államfő választási kampányának egyik fő eleme a Moszkvától független, önálló és egységes ukrán nemzeti ortodox egyház megteremtése volt. Ennek első lépéseként tavaly áprilisban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa autokefál, azaz önálló nemzeti egyházzá az ukrán ortodox egyházat.

Konstantinápoly azután adta meg az autokefál státust az addig három részre szakadt ukrán ortodox egyháznak, hogy az tavaly december közepén egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében.

Az egyházegyesítésig Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működött. A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza, amely továbbra is az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. Ebből a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyháza néven még 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével egy “szárny”, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarkátus függetlenségét, és szakadárnak tekintette. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház volt, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekintett.

A kijevi patriarkátus és az autokefál ortodox egyház az egyházegyesítés után feloszlatta magát. Az új egyházhoz azonban – két püspöke kivételével – nem csatlakozott a régi ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt “szárnya”, amely nem hajlandó legitimnek elismerni az új ukrán ortodox egyházat. Az ukrán parlament viszont törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy ezentúl az az egyház, amely továbbra is a moszkvai patriarkátus joghatóságát fogadja el maga fölött, nem használhatja az ukrán ortodox egyház elnevezést.

Moszkva az új ukrán ortodox egyházat nem ismeri el legitimnek, Ukrajnát továbbra is saját kánoni területének tekinti.

A 21. század Európájában a szülőföldön élés jogát mindenki számára biztosítani kell – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Tolna megyei Kismányokon.

A politikus a málenkij robotra elhurcoltakra emlékező ünnepségen hozzátette: senkinek nem állhat jogában, hogy bárkit elűzzön szülőföldjéről, vagy ott jogait korlátozza.

Felidézte: a második világháború után a homogén nemzetállamok létrehozása népcsoportok elűzéséhez, lakosságcseréhez, kitelepítésekhez vezetett. 1945-ben a honi németeket “elkergették, elűzték” hazájukból – fogalmazott.

Mint mondta, a magyarországi németek jogfosztása mára nem tabutéma, de csak a rendszerváltozás után nyíltak meg a levéltárak, és váltak megismerhetővé az akkori történések. Utalt arra is, hogy 2006-ban a magyar parlament elnökeként bocsánatot kért kitelepítésért a Bundestag akkori elnökétől, Norbert Lammerttől.

Az egykor tisztán németek lakta Kismányokon 47 német nemzetiségű családot, 165 főt érintett a kitelepítés és a kényszermunka.

A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: ki kell mondani, soha többé ne forduljon elő Európában, hogy bármelyik népcsoportnak el kell hagynia a szülőföldjét. De az ellen is fel kell emelni a szavunkat, ha valakinek másodrendű állampolgárként, vagy jogkorlátozottan kell élnie.

Sajnos ilyen előfordul ma, elég, ha kárpátaljai magyarságra és a székelységre gondolunk; ők másodrendűnek érzik magukat, mert korlátozzák az anyanyelvi oktatásukat – jegyezte meg.

Szili Katalin kitért arra, hogy a 2011-es alaptörvény kimondja: a Magyarországon élő kisebbségek államalkotó tényezők. Ez példaként áll valamennyi szomszéd országunk előtt, ahol ez nem így van – fűzte hozzá.

Azt mondta, az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania, hogy valamennyi szabálynak az egyenjogúságon és a diszkriminációmentességen kell nyugodnia. “Ma az érzékelhető, hogy az Európai Unió intézményrendszere kevésbé foglalkozik az őshonos, a szülőföldjükön élni akaró kisebbségekkel, inkább fontos számukra az, amit a világ más részeiről Európában otthont kereső közösségek jelentenek” – fogalmazott.

Szeretnénk, ha az Európai Unió valóban lépést tenne afelé, hogy legyen meg az a közös, minimum elvárás, amit minden országnak be kell tartania – tette hozzá.

Bonyhádról és a környező falvakból 1945. január elejétől 1800 német nemzetiségű embert hurcoltak el elsősorban a Donbassz iparvidékére, kényszermunkára. Többségük 1948 és 1950 között szabadult, az elhurcoltak körülbelül harmada nem élte túl a megfeszített munkát és az embertelen körülményeket. Kismányokon 54 németajkút vittek el málenkij robotra, közülük 19-en nem tértek vissza.

A 320 lakosú Kismányokon ötödik éve emlékeznek meg a szovjet munkatáborokba hurcolt németekről.

Január 5-én a megyeszékhelyen a Kapos utcában három gépkocsi ütközött – tudatta a pmg.ua hírportál.

A helyszínre kiérkező járőrrendőrök megállapították, hogy egy Peugeot márkájú autó sofőrje nem az időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel haladt, és valószínűleg emiatt ütközött egy Hyundai márkájú gépkocsival. Az ütközés következtében az utóbbi jármű a szemközti sávba sodródott, ahol összeütközött egy Mitsubishi márkájú autóval.

Mindhárom jármű jelentősen károsodott, személyi sérülés nem történt.

Az ortodox karácsony előestéjén Volóc csodás esti fényeit Zseltvay Alexander örökítette meg és tette elérhetővé Facebook-oldalán január 5-én.

Fotó: Zseltvay Alexander

Fotó: Zseltvay Alexander

Kárpátalja.ma

Herczegh Magdi: Kósza család. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2017.

Herczegh Magdi 1949-ben született Aknaszlatinán, az Ungvári Állami Egyetemen végzett magyar szakon. Gimnáziumi tanárként dolgozott, szakterülete a drámapedagógia. Jelenleg meseírással és illusztrációk készítésével foglalkozik. A Kusza család az első kötete.

Gál Magdi Kusza család című kisregényében családtagokat mutat be s jellemez negyvenvalahány, hosszabb-rövidebb epizódban, műve mégsem családtörténet, legfeljebb keresztmetszete egy helyileg meghatározhatatlan, időben inkább 20., mint 21. századi magyar család mindennapi életének. Az origo a félárván nevelkedett nagyapa, akinek egyik, 1914-ből való gyerekkori “kalandját” máig dajkálgatja a családi legendárium. Az ő bővérűségét örökölték a szerencsés férfiutódok, akik jönnek-mennek a világban, de végső útjuk mindig a hazavezető. A nők saját, rendelt helyükön vigyáznak a tűzhely melegére, s ha felfoszlana valahol a családi harmónia szövedéke, az ő türelmük és kötelességtudatuk hivatott helyrehozni azt, mert megoldásnak mindig lennie kell. A megoldás pedig “a bennünket körülvevő Péterek, Zalánok és Emmák, férjek, feleségek és gyerekek viszonylag tiszta, ha nem is makulátlan élete.” Egymás alakítása, felszabadítása, vándorlásuk és hazatalálásuk segíti a kusza családot “talpon maradni”, és megértetni a szereplőkkel, hogy “melyik az a pillanat életünkben, amikor feladjuk, és mikor döntünk úgy, hogy mégis megyünk tovább”. (Vári Fábián László)

Az oroszbarát fegyveresek szándékosan lassítják a polgári személyek átkelését a Donyec-medencei frontvonal mentén lévő útellenőrző pontokon az ukrán ellenőrzésű oldal felé, aminek következtében két idős ember, egy 65 éves férfi és egy 79 éves nő életét vesztette szombaton – jelentette vasárnap az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnokságának sajtószolgálata.

A sajtóközlemény szerint a két idős embernek az ukrán ellenőrzésű oldalon nyújtottak orvosi segítséget, de már nem tudták megmenteni az életüket. Azt nem írták a közleményben, hogy pontosan mi volt a haláluk oka, vélhetően kihűlés okozhatta.

Az egyesített erőknél szolgáló határőröknek a szakadár területekről érkezők ugyanis arról számoltak be, hogy az “orosz megszálló erők” egyes személyeknek elsőbbséget adnak az áthaladáskor, ami miatt mások, főként idősek, nők és gyermekek kénytelenek a hidegben hosszú ideig sorban állva várakozni az ellenőrző pontoknál.

Az ukrán parancsnokság figyelmeztetett arra, hogy “az orosz megszállók” ezzel megsértik az emberi jogokat és civilek életét sodorják veszélybe, hiszen ezrek kénytelenek rendszeresen átjárni az ideiglenesen megszállt területetekről az ukrán ellenőrzés alatti országrészbe “az agresszor állam által irányított helyi hatalmi szervek” tevékenységének köszönhetően az önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságokban” kialakult rossz gazdasági és szociális helyzet miatt.

Az ukrán parancsnokság biztosított afelől, hogy az ellenőrző pontoknál a saját oldalukon igyekeznek a lehető legrövidebb időre szűkíteni a polgári személyek átvizsgálását a gyorsabb haladás biztosítása érdekében.

Tavaly februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.