A Tanács 2015. december 16-án általános megközelítést fogadott el az egyes szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvvel (az ún. NEC-irányelv) kapcsolatban. A Környezetvédelmi Tanács ülésén elért megállapodás lesz az Európai Parlamenttel a jogszabályjavaslatról folytatott tárgyalások alapja.
A jogszabályjavaslat egyes szennyező anyagok éves nemzeti felső kibocsátási határértékeinek felülvizsgálatára irányul, és új csökkentési kötelezettségeket ír elő a 2020 és 2029 közötti időszakra, valamint 2030 utánra.
A cél a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok és negatív környezeti hatások csökkentése, valamint – a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012-es módosítása nyomán – az uniós jogszabályok összhangba hozatala a nemzetközi vállalásokkal.
A jelenleg érvényben lévő NEC-irányelv négy szennyező anyag tekintetében határoz meg nemzeti kibocsátási határértékeket (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és ammónia). Az új irányelvvel kapcsolatos tanácsi álláspont egy újabb szennyező anyag, a finom szálló por tekintetében is tartalmazna felső határértékeket, ugyanakkor a bizottsági javaslattal ellentétben nem határozná meg a metán kibocsátási plafonját. A metán azért maradt ki a tanácsi változat hatálya alól, mert annak szabályozása vélhetőleg átfedést képezne az éghajlatra és az energiára vonatkozó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó jövőbeli intézkedésekkel.
Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekA tanácsi álláspontban szereplő, az egyes szennyező anyagok tekintetében a 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások mértéke megegyezik a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben foglaltakkal. A 2030 utánra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségek azonban új elemként szerepelnek. A kötelezettségek az egyes tagállamok csökkentési képességének műszaki elemzésén, a nemzeti kibocsátások 2030-ra szóló becslésén, valamint a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére vonatkozó célkitűzésen alapulnak.
A Bizottság javaslatában szerepelnek a 2025-re vonatkozó köztes kibocsátási szintek is – ezeket illetően a Tanács lehetővé tenné, hogy a tagállamok nemlineáris módon csökkenthessék kibocsátásaikat, ha ez hatékonyabbnak bizonyul.
Rugalmassági rendelkezésekA Tanács további rugalmassági rendelkezések bevezetését javasolja a tagállamok tekintetében. Lehetővé teszi például átlagos éves kibocsátások meghatározását a tárgyévet megelőző, illetve az azt követő év alapján. Ezt az adott tagállam akkor alkalmazhatja, ha – például a különösen alacsony vagy magas hőmérséklet, vagy előre nem látható gazdasági változások miatt – a vonatkozó évre előírt csökkentést nem tudja teljesíteni.
Bizonyos esetekben – és korlátozott ideig – arra is lehetőség lenne, hogy amennyiben egy tagállam nem tudja teljesíteni az adott szennyező anyagra vonatkozó csökkentést, azt egy másik szennyező anyag arányos csökkentésével ellensúlyozza.
Továbbá a villamosenergia- vagy hőszolgáltató rendszer hirtelen és rendkívüli üzemzavarának vagy kapacitáscsökkenésének esetén az adott tagállam kötelezettségei teljesítettnek tekinthetők lennének.
Ütemterv és a következő lépésekA Bizottság 2013 decemberében, a levegőminőségi csomag részeként terjesztette elő javaslatát. A Tanácsban két irányadó vitára került sor, 2014, illetve 2015 júniusában. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács általános megközelítése szolgál majd alapul az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz; a Tanács célja, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás.
Carole Dieschbourg, Luxemburg környezetvédelmi minisztere, a Környezetvédelmi Tanács elnöke elmondta: „A légszennyezés minden polgárunk egészségét érinti. Sürgősen tennünk kell az európai levegőminőség javításáért. Mai ülésünkön nehéz tárgyalások során kiegyensúlyozott kompromisszum született, amelynek céljai továbbra is ambiciózusak, és amelyet számos tagállam támogat. Olyan eredmény elérésére kell törekednünk, amely megfelel az irányelvben foglalt célkitűzéseknek és tiszteletben tartja a párizsi éghajlat-változási megállapodás szellemét”.
On Monday evening, 14 December, in Strasbourg, members of DROI, AFET and DEVE held an exchange of views with Ensaf Haidar together with Stavros Lambrinidis, EU Special Representative for Human Rights.
During her intervention, DROI Chair, Elena Valenciano, expressed that "Raif's only crime was simply to express his thoughts. His only weapon: his words. And they replied to his words with lashes, prison, harassment and isolation."
Members conveyed their support for Raif Badawi and their hope that he will be pardoned and charges against him will be dropped.They also voiced their concern about the dire situation of human rights in Saudi Arabia and insisted on the need to align the EU foreign and commercial policy to its human rights guiding principles. They also highlighted the high number of human rights defenders in Saudi jails, including the lawyer of Raif Badawi, and that over 150 persons have been executed since the beginning of the year, including juveniles.