You are here

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (Szlovákia/Felvidék)

Subscribe to Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (Szlovákia/Felvidék) feed
Updated: 2 weeks 2 hours ago

Csak minden tizedik magyar pályázó szerződött a Kisebbségi Kulturális Alappal

Thu, 06/09/2018 - 09:55

Komoly vitát váltott ki a Kisebbségi Bizottság ülésén a 2018-tól működő Kisebbségi Kulturális Alap tevékenységéről szóló beszámoló. Az ülésen bemutatott hivatalos statisztikák szerint az 1458 szerződésből 356 került megkötésre augusztus végéig, miközben a 851 sikeres magyar pályázatból mindössze 88 pályázat esetében sikerült szerződést kötni az Alapnak az érintett szervezetekkel, ami az eredményes pályázatok alig tíz százalékát jelenti. Az illetékesek elmondása szerint a KKA-n belüli kapacitáshiány miatt a magyar pályázatok esetében mindössze két személy foglalkozik az adminisztratív jellegű feladatokkal és jelenleg sem látni, hogy az érintett civil szervezetek az év folyamán mikor juthatnak hozzá a győztes pályázatokra jóváhagyott anyagi forrásokhoz. Az ülésen több kisebbség képviselője is hangsúlyozta, hogy a támogatások folyósításának csúszása lehetetlen helyzetbe hozza a civil szervezeteket és nem csak a működtetésükben okoz problémát, de a hitelességüket is súlyosan rombolja partnereik előtt. Azt jelenleg nem tudni, hogy a magyar kisebbség esetében mekkora összeg nem került kifizetésre a teljes keretből, az összesen 7,68 millió eurót kitevő, összes kisebbség számára szóló keretösszegből augusztus végéig mindössze 2,3 millió euró került kifizetésre, ami a teljes összeg 30 százalékának felel meg.

A bizottság egy állásfoglalást is elfogadott az ügy kapcsán, melyben a testület elégedetlenségét fejezi ki a szerződéskötések körül kialakuló állapotok kapcsán, egyben felszólítja a KKA igazgatóját és felügyelőtanácsát arra, hogy intézkedjen a szerződéskötési folyamat felgyorsítása érdekében. Egyben a kormányt is felszólította arra, hogy fogadjon el olyan törvényi intézkedéseket, melyek kiküszöbölik a kisebbségek kulturális támogatása kapcsán ismételten felmerülő problémákat.

A Kisebbségi Kulturális Alapra vonatkozó törvényi szabályozás januártól módosul, a működési kiadásokra fordítható tételek egy százalékos növelése azonban érdemben nem befolyásolhatja a KKA munkatársainak túlterheltségéből fakadó csúszásokat.

Somorján és Besztercebányán is leadhatóak a Safepack-aláírások

Tue, 03/04/2018 - 21:08

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala értesíti a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés keretében  az aláírásokat papíralapon gyűjtő felvidéki szervezeteket, hogy a 211/2011/EU rendelet 8. cikk (1) bekezdés értelmében, az aláírásgyűjtést szervező polgári bizottság megbízottjaként a FUEN elnöke, Vincze Loránt, április 12-én 13:00 órakor adja át a  Szlovákiában összegyűlt támogató  aláírásokat a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának besztercebányai részlegén (Námestie Ľ. Štúra 1, Besztercebánya).

Felhívjuk az aláírásokat papíralapon gyűjtő felvidéki szervezeteket, hogy az összegyűlt aláírásokat április 10-ig juttassák el a Fórum Kisebbségkutató Intézetbe (Parkova 4, Somorja) vagy a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházába (Čajakova 8, Pozsony) vagy április 12-én 12:30 órakor személyesen adják át a FUEN elnökének a Belügyminisztérium besztercebányai részlegén.

Tisztességes Szlovákiát szeretnénk!

Wed, 07/03/2018 - 10:35

Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és menyasszonyának meggyilkolása, valamint a tragédia következményei rámutattak arra, hogy Szlovákia súlyos problémákkal küszködik. Ezek a problémák alapjaiban érintik az igazságszolgáltatást, a jogállamiságot, valamint az ország politikai képviseletének elveit és értékeit. A kirobbant válság azóta is tart.

A szlovákiai magyar közösség nevében mi is szeretnénk kifejezni mély megrendülésünket és őszinte részvétünket a fiatalok családjának. Szolidárisak vagyunk a hozzátartozókkal, valamint az ország jövőjéért küzdő jószándékú aktivistákkal. Állampolgárként fontosnak tartjuk, hogy magunk is kivegyük részünket abból a folyamatból, ami hozzájárulhat egy élhetőbb, szabadabb ország megteremtéséhez.

A szlovákiai magyar közösség évtizedek óta büszke arra, hogy a demokratikus értékek védelmezője. Képviselői azért küzdöttek, hogy Szlovákia felvilágosultabb, szabadabb hellyé váljon és egyenrangú állampolgároknak tudhassuk magunkat. Így volt ez a mečiari diktatúra leváltása idején is. A szlovákiai magyar közösség tagjai pontosan átérzik, milyen szembesülni a hátrányos megkülönböztetéssel és az előítéletekkel. Ezért különösen nagy felelősség hárul ránk ebben az időszakban. Közösségünk sokszínű, de mindannyian tisztességes államban, tisztességes módon akarunk élni. Azt szeretnénk, hogy hiteles emberek képviseljenek minket a demokratikus értékek szellemében!

A nagymácsédi gyilkosságot a jogállam szabályai szerint kell kivizsgálni, meg kell nevezni a bűnösöket. Emellett további fontos lépésekre is szükség van! A szlovákiai demokrácia mély válsága, az országban uralkodó közállapotok odáig vezettek, hogy a politikusaink hitelüket vesztették. A bizalmatlanság felszámolásában fontos a civilek szerepe. Ezért egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy a miniszterelnök személyét és kijelentéseit is elfogadhatatlannak tartjuk. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a szlovákiai magyarokat képviselő politikusok a közösség érdekeire hivatkozva védik a kormánykoalíciót. Aki így tesz, az nem az egész szlovákiai magyarság nevében beszél.

Természetes szövetségesei vagyunk a szlovák civil szférának és aktivistáknak egy tisztességes állam megteremtésében. Felszólítjuk közösségünk felelős polgárait, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz!

 

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

Koordinációs Bizottság

 

 

Chceme slušné Slovensko!

 

Vražda investigatívneho novinára Jána Kuciaka a jeho snúbenice Martiny Kušnírovej, ako aj následky tejto tragédie jasne poukázali na to, že Slovensko sa borí vo vážnych vnútorných problémoch. Tieto sa týkajú základov spravodlivosti, právneho štátu, princípov a hodnôt politickej reprezentácie štátu. Prepuknutá kríza naďalej trvá.

V mene maďarskej komunity na Slovensku chceme predovšetkým vyjadriť hlboký zármutok a úprimnú sústrasť pozostalým. Sme solidárni s nimi a so všetkými aktivistami dobrej vôle, ktorí sa postavili za lepšiu budúcnosť našej krajiny. Ako občania považujeme za dôležité sa aktívne zapojiť do procesu, ktorý môže prispieť k vytvoreniu dôstojnejšieho a slobodnejšieho života na Slovensku.

Maďarská menšina na Slovensku je hrdá na to, že už niekoľko desaťročí je strážkyňou demokratických hodnôt. Jej zástupcovia bojovali o to, aby sa Slovensko stalo progresívnejším, slobodnejším miestom a aby sme sa tu všetci cítili ako rovnocenní občania. Bolo tomu tak aj pri skoncovaní s mečiarovskou diktatúrou. Príslušníci maďarskej menšiny na Slovensku dôverne poznajú, aké je to byť diskriminovaní a bojovať proti predsudkom, preto v týchto dňoch cítime osobitnú zodpovednosť, aby sme vyjadrili svoj postoj. Naša komunita je síce v názoroch pestrá, ale všetci rovnako chceme žiť v slušnej krajine a v slušnej spoločnosti. Chceme, aby nás reprezentovali hodnoverní ľudia v duchu demokratických hodnôt!

Vraždu vo Veľkej Mači treba dôkladne vyšetriť v súlade s princípmi právneho štátu a pomenovať vinníkov. Okrem toho je však potrebné urobiť aj ďalšie dôležité kroky! Hlboká kríza demokracie na Slovensku a všeobecný stav v krajine viedli k tomu, že naši politici stratili dôveryhodnosť. Pri odstránení nedôvery má občianska spoločnosť dôležitú úlohu. Preto musíme jednoznačne vyhlásiť, že aj osobu, aj vyjadrenia predsedu vlády považujeme za neakceptovateľné. Nesúhlasíme ani s tým, že politici reprezentujúci Maďarov na Slovensku bránia vládnu koalíciu, pričom sa odvolávajú na záujmy našej komunity. Kto takto hovorí, nevyjadruje jednotný postoj maďarskej menšiny na Slovensku.

V snahe o vytvorenie slušného štátu sme prirodzenými spojencami slovenskej občianskej sféry a aktivistov. Vyzývame všetkých zodpovedných občanov patriacich do našej komunity, aby sa pripojili k tomuto stanovisku!

 

Okrúhly stôl Maďarov na Slovensku

Koordinačný výbor

Nyelvedben élek! – megjelent a Kerekasztal beiratkozási videója

Tue, 06/03/2018 - 18:31

A napokban zajlanak az alapiskolai beiratkozások. A magyar anyanyelvű gyermek a magyar iskolában van a legjobb helyen. A Kerekasztal idén is készített egy kisfilmet a hazai magyar tannyelvű oktatás népszerűsítésének céljából.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hasonlóan a korábbi évekhez videón hirdeti a magyar nyelvű oktatás fontosságát, azt, hogy a magyar anyanyelvű gyermek számára a magyar iskolán keresztül vezet az út az érvényesüléshez. Az anyanyelvi oktatás nem helyettesíthető mással, segít abban, hogy jól érezzük magunkat a közösségünkben és olyan sokrétű műveltséget biztosít, ami segít a boldogulásban. Mert “anyanyelv nélkül élni, az elég sótlan tenger.”

A videóban Laboda Róbertet hallhatjuk, aki slammer, kortárs költő, civilben pedig – tanár.

 

Dalszöveg: Laboda Róbert – Nyelvedben élek!

 

Eljött hát az idő, már nem sok nap van hátra,
nem mindegy, hogy Peti merre indul iskolába.

A hátán csak súly és ne teher legyen a táska.
Nálunk se csak délibáb az interaktív tábla.

Az eszed is arra hív, amerre a szív vezet,
nálunk itthon egy irányba dől az ékezet.

Tök mindegy, hogy milyen nyelven leszel ember,
de anyanyelv nélkül élni, az elég sótlan tenger…

Munkaszag legyen, meg néha krétaszag,
egy gyerek se lehet többé puszta számadat!

Már mi nálunk babám, az “egyszeregy” is annyi,
ahányszor bemagoltam én is azt, hogy “Zleteli orly z Tatry”

Nem lettem kevesebb, és nem is érzem magam annak, amiért magyar iskolából vágtam neki a nagyvilágnak!

Ahol egynégyen Hédi néninek udvaroltam,
de ötödikben a lányoknak már csak János Vitéz voltam….

Ne csak használd, hanem vállald is a nyelved,
mert ha a nyelvemen szólalsz, én a nyelvedben élek.

Tovább élek…

A kisebbségi bizottság is állást foglalt a Minority Safepack mellett

Fri, 09/02/2018 - 18:04

Nyilatkozatban foglalt állást pénteki ülésén a kisebbségi bizottság a Minority Safepack kapcsán. A bizottság, mely áttételesen több, az őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok európai ernyőszervezeteként működő FUEN-tagszervezettel is kapcsolatban van, hivatalos határozatot is hozott a polgári jogi kezdeményezés támogatásáról. „Az őshonos nemzeti kisebbségek az Európai Unió elválaszthatatlan részét képezik és jelentős mértékben hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, a modern demokratikus társadalomhoz, nyelvi és kulturális gazdagságuk pedig olyan alapérték, melyet szükséges védeni” – mutatott rá a testület. A dokumentum elfogadását Bukovszky László kormánybiztos és a bizottság magyar nemzetiségű jelöltjei, köztük Bauer Edit, Bárdos Gyula, Szekeres Klaudia, Tóth Tibor és Tokár Géza egyaránt szorgalmazták. A bizottság állásfoglalásában üdvözli és támogatja a kezdeményezést és azt, hogy létrejöjjön egy olyan jogi környezet, ami hozzájárul a régiós és kisebbségi nyelvek terén a kultúrában és több más fontos területen is jelentkező sokszínűséghez. A bizottság az összes szlovák állampolgár és a nemzeti kisebbségek tagjainak figyelmébe ajánlotta a kezdeményezés aláírását, melyet a magyar kisebbség tagjai a jogaink.sk honlapon keresztül tehetnek meg, s itt is tölthetik le a vonatkozó íveket.

A kisebbségi bizottság ülésén határozat született arról is, hogy megváltozik a testület alapszabálya. Bukovszky László az ülésen kifejtette, a változásokat indokolja, hogy a bizottság hatáskörei megváltoznak és a kulturális támogatások rendszerével már nem foglalkozik. A két legfontosabb változás, hogy a testület kétkamarássá válik, bizonyos esetekben az állami szervek is szavazati jogot kapnak, ugyanakkor visszaállítják a kisebbségek arányos szavazatait, ami azt jelenti, hogy a magyar kisebbség egy egységes voks helyett öt szavazattal bír majd. Egyes fontos témákban, melyek csak egy-egy kisebbséget érintenek, az adott közösség képviselőin kívül másnak nem lesz szavazati joga. Az elfogadott változásokat a kormány emberi jogi tanácsának is jóvá kell még hagynia. A magyar kisebbségi jelöltek megszavazták a változásokat, ugyanakkor hangot adtak fenntartásuknak – megállapításuk szerint a kisebbségvédelmi keretegyezmény által meghatározott céloknak továbbra sem tesz eleget a testület a jelenlegi formájában, mivel csak tanácsadói hatáskörei vannak. A kormánytól további lépéseket várnak, melyek az ország nemzetközi kötelezettségeiből adódnak.

Aktívan gyűjtik a civil szervezetek a Minority Safepack aláírásait

Mon, 29/01/2018 - 17:53

Bár a FUEN február elején esedékes bejelentéséig nem tudni, pontosan hány aláírás is gyűlt össze a sokszínű Európáért meghirdetett Minority Safepack kapcsán, több szlovákiai magyar civil szervezet is aktívan bekapcsolódott a folyamatba – mutatott rá a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának somorjai sajtótájékoztatóján. Március végéig egymillió aláírás összegyűjtése a kitűzött cél az Uniós tagállamokban, a polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió jogi aktusokban is javítsa a nemzetiségek és kisebbségek védelmét, valamint erősítse a kulturális sokszínűséget.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője elmondta, hogy szeretnének rámutatni arra, milyen munkát végeznek a civil szervezetek és önkéntesek a Minority Safepack ügyében meghirdetett aláírásgyűjtés kapcsán. „Még nem volt rá példa, hogy európai jelentőségű kezdeményezésben ennyi civil szervezet vállalt szerepet” – mutatott rá.

Berényi József, a az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) szlovákiai megbízottja a helyi tagszervezet, az MKP nevében, egyben az aláírásgyűjtés koordinátora elmondta, hogy a gyakorlatban nehézségeket okoz a fizikai ív bonyolultsága, ugyanakkor legalább ötvenezer aláírás már összegyűlt Szlovákiában. Több helyütt innovatív módon gyűjtik az aláírásokat, Romániában az ívek aláírásai arra adnak felhatalmazást, hogy az érintettek nevében vihessék fel adataikat az Európai Bizottság online rendszerébe. Berényi elmondta, hogy megfeszített munkára van szükség az egymillió aláírás összegyűjtéséhez, az aktuális állásról pedig a FUEN tájékoztat majd február elején, egyben felidézte, már a szervezési munkálatok kezdeténél több civil szereplő segítséget nyújtott a munkálatokban.

A sajtótájékoztatón több civil szervezet és intézmény is megszólalt saját kapcsolódó aktivitásaikkal kapcsolatban. Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Egyház tanácsosa rámutatott, hogy az egyház körlevélben és az esperesi hivatalokon keresztül is gyűjti az aláírásokat, egyben aktív útmutatással is szolgál az aktivistáknak. Mézes Rudolf a Szlovákiai Magyar Szülők Szövesége nevében kifejtette, hogy a szervezet elnökségi üléseken is foglalkozott a témával a körlevelek küldése mellett, Görföl Jenő (Csemadok) elmondása szerint a szervezet közelgő éves taggyűlésein is folyik az aláírásgyűjtés, ahogy a kulturális rendezvényeken is megtalálhatók a petíciós ívek. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Csémi Szilárd tájékoztatása alapján a rendezvényeken gyűjt aláírásokat és az ernyőszervezeteken keresztül kommunikál, míg Kotiers Róza (Diákhálózat) elmondta, az egyetemista szervezet az internetes hirdetésre helyezi a hangsúlyt – emellett a Magyar Ifjúsági Konferencia és a Szlovák Ifjúsági Tanács elé is eljutott a kezdeményezés. Kocskovics Péter (Sine Metu) szintén az online jelenlétre helyezte a hangsúlyt.

A sajtótájékoztató végén Tokár Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Kerekasztal minden érdeklődőnek kész gyakorlati információkat szolgáltatni az akcióval kapcsolatban és arra ösztönzi a civil szervezeteket és aktivistákat, hogy bátran kapcsolódjanak be az aláírásgyűjtésbe. A vonatkozó íveket a jogaink.sk weboldalon lehet letölteni, ahogy ugyanitt található meg az online kitöltési felület linkje is.

Közös pontokat és aktivitásokat keresve – a Kerekasztal 2017-es éves konferenciájáról

Mon, 13/11/2017 - 07:02

November 10-11. között, pénteken és szombaton tartották a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciáját Érsekújvárott. Az első, szakmai panelekkel tarkított nap a kultúrház épületében zajlott, a második napot pedig a Csemadok-házban rendezték meg több tucatnyi résztvevővel és aktivistával, a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel.
A pénteki napon hagyományosan a szakmai paneleké volt a főszerep. Az oktatási blokkot Markovics Tímea a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa nyitotta meg, előadásában az óvodákkal kapcsolatos kérdéseket feszegette. Szőköl István, a Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója a szlovák nyelv tanításával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket és problémákat feszegette, ennek kapcsán komoly vita bontakozott ki a jelenlegi is kidolgozás alatt álló koncepció megalapozottságáról. Zárásként Mózes Szabolcs a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumról illetve a szakkollégiumok szerepéről adott elő, a beszélgetésben pedig felmerült, mit tesznek, vagy tehetnének a fiatal szakkollégisták a társadalmi részvétel terén. Az oktatási blokkot Urbán Péter (TANDEM) zárta, aki a Beszéljünk iskoláink jövőjéről névre hallgató felmérést ismertette, az iskolatúra eredményeit összefoglaló kiállítást a nap végén mutatták be az érsekújvári Csemadok-házban. Az interaktív kiállításon formabontó módszerekkel összegezték a szülők és diákok véleményét arról, miként kellene kinéznie a jövő iskolájának.

Az oktatási szekcióval párhuzamosan zajló gazdasági blokk ambíciója a déli régiók fejlődésének keretbe foglalása, a múlt, a jelen és a jövő problémáiról egyaránt beszélve. A déli régiók alaphelyzetét Farkas Iván ismertette, különös tekintettel a Baross Gábor Terv aktuális állására és a várható fejlesztésekre, szóba került a kisvállalkozók számára meghirdetett pályázatok ügyének állása is. Rajkovics Péter, a Kerekasztal gazdasági bizottságának koordinátora két témára összpontosítva tartotta meg előadását, a munkanélküliség és a bérezés szintjén fennálló régiós különbségekre összpontosítva. A Kerekasztal az előadással összefüggésben az év során írásban is összegzi a lemaradás okait több részterületen. Matús Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság egyik vezetője zárásként a munkaerőpiaci folyamatokat vette szemügyre a jelenben és a jövőben, ennek kapcsán komoly vita alakult ki arról, miként és hogyan lehet helyben tartani a munkaképes fiatalokat – a célzott támogatások, az iskolák és szolgáltatások feljavítása, illetve az innováció segítségével.

A kerekasztal-konferencia szombati napján a civil aktivitások és a kisebbségi kulturális támogatások témája kapta meg a főszerepet. Tokár Géza szóvivő éves összegzésében elmondta, a Kerekasztal az utóbbi időszakban sokkal eredményesebben működött szakmai szervezetként, mint társadalmi-mozgósító erőként, ami mindenképpen kihívást jelent a jövőre nézve. Tokár szerint a gyenge érdekérvényesítés és az általános társadalmi érdektelenség egymást erősíti, ami hosszú távon nem csak a politikai érdekképviseletnek, de a helyi közösségeknek is komoly problémákat okozhat – ha nem teszünk ellene.

Horony Ákos jogász a Velemjáró alkalmazásról tartott bemutatót, kiemelve, hogy a mobilos app segítségével, annak rendszerét használva nagyon könnyen felhívhatjuk a figyelmet a hivatalok nyelvhasználati hiányosságaira. Egyben bemutatásra került a Velemjáró vonatkozó kisfilmje is. Tárnok Balázs jogász a Minority Safepack polgári kezdeményezésről adott elő, külön részletezve, hogy a Szlovákiában is futó európai kisebbségvédelmi jogi vonzatú aláírásgyűjtés milyen gyakorlati haszonnal jár. A kezdeményezést az Európai Unió tagállamaiban és azon kívül is alá lehet írni, az interneten ez a procedúra mindössze pár percet vesz igénybe. A fizikai formában létező petíciós íveket ezen a linken lehet letölteni.

A szombat délelőtt harmadik szakmai előadása Fiala-Bútora János jogász nevéhez fűződik, aki a Kisebbségi Kulturális Alap kapcsán tartott egy elemzést, külön kitérve az újonnan felállított, kisebbségi kulturális finanszírozással foglalkozó testület kompetenciáira, erényeire és esetleges buktatóira. Fiala elmondta, nem érti, hogy a KKA példájául szolgáló szlovák Művészeti Alappal ellentétben miért gyengébbek a transzparenciára vonatkozó előírások, ahogy kifogásolta a választott és nevezett szakmai tanácstagok arányát is. Pozitívumként említette meg ugyanakkor, hogy a tanácsok döntéseibe külső szereplők nem szólhatnak bele.

A délután beszélgetése szintén a Kisebbségi Kulturális Alap ténykedését érintette – több szakmai tanácstag, köztük Beke Zsolt, Szabó Csilla, Zsélyi Katalin és Lovász Attila ismertette, milyen gyakorlati fejlemények történtek a KKA háza táján, valamint miként működik majd a gyakorlatban a pályázás. Megerősítették, hogy január elején kiírásra kerülnek az első pályázatok, melyek a legnagyobb, országos programokat érintik majd, később pedig fokozatosan a többi részterületen is lehet majd pályázni. Zsélyi Katalin a téma kapcsán elmondta, hogy a Művészeti Alap ténykedéséből kiindulva most is előfordulhatnak az indulással kapcsolatos fennakadások és problémák, néhány év alatt azonban zökkenőmentessé válhat a Kisebbségi Kulturális Alap működése. A beszélgetés során többször is felmerült az igény arra, hogy a jövőbeni döntések egy jól és tudatosan meghatározott kulturális stratégia alapján történjenek, melynek megalkotásában szakemberek és a civil szféra képviselői is részt vehetnek.

A konferencia hagyományosan egy zárónyilatkozat elfogadásával végződött, melyben a Kerekasztal felhívja a figyelmet a civil szervezetek finanszírozási problémáira, a polgári aktivizmus fontosságára és a közös pontokra, melyek minden szlovákiai magyart összekötnek.

A szlovákiai magyar civil szféra megoldásra szoruló problémái by kerekasztal on Scribd

(kép: Halász Béla)

Pénteken kezdődik a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája

Tue, 07/11/2017 - 04:34

Merre tart a civil szféra?

November 10-én pénteken 13.30 órai kezdettel indul a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája, melyet Érsekújvárott rendeznek meg a helyi kultúrház, valamint a Csemadok-ház épületében. A konferencia célja olyan fórumot biztosítani a civil szervezetek számára, mely alkalmas a fontos szakmai és közéleti problémák megvitatására.

A pénteki nyitónapon két külön szakmai panel kerül megrendezésre. Az oktatási panel fő témái az elmúlt egy évben bekövetkező iskolaügyi változásokon alapulnak, terítékre kerülnek az óvodai képzés problémái, a szlovák nyelvtanítás, a szakkollégiumi képzés, de pénteken kerül sor a Beszéljünk iskoláink jövőjéről program összegzésére és az ehhez kapcsolódó kiállítás megnyitójára is.

A gazdasági panelbeszélgetések a felvidéki magyar gazdasági fejlesztések és kilátások összegzésére fókuszálnak, a gazdaságélénkítő programok és a dél-szlovákiai régió helyzetének tömör összefoglalója mellett a jövőbeni kilátásokról is szó esik majd.

A Kerekasztal konferenciájának fő napjára hagyományosan szombaton kerül sor. Elhangzik a Kerekasztal 2017. évi tevékenységének kiértékelése, ismertetésre kerülnek azok a civil társadalmat érintő mozgalmak és kezdeményezések, melyek befolyással lehetnek a közeljövő folyamataira. A főnap kiemelt témaként kezeli a Kisebbségi Kulturális Alap sorsát, melyről Fiala János jogász mutatja be elemzését, valamint egy kerekasztal-beszélgetés keretén belül terítékre kerülnek a működéssel kapcsolatos gyakorlati elemek is. A Kerekasztal ambíciója, hogy a nap végére írásban is azonosítsa és megfogalmazza, össszegezze a civil szervezetek aktuális problémáit.

A konferencia előkészítésével párhuzamosan zajlik a jelentkező szervezetek regisztrációja és a tagság megújítása. Az érdeklődők és a résztvevők a konferencia weboldalán (http://konferencia2017.kerekasztal.org/) regisztrálhatják magukat, s ugyanitt kaphatnak részletes információkat a helyszínekről és programokról. További információk a 0915 891 166-os telefonszámon illetve az info@kerekasztal.org mailcímen elérhetőek. A Kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan kulturális, szakmai, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely Szlovákiában van bejegyezve, tevékenysége országos vagy régiós hatáskörű, s amely felelősséget érez közös ügyeinkért.

Gyakorlati tudnivalók a Kisebbségi Kulturális Alap választásához

Thu, 12/10/2017 - 09:58

Október 13-án, pénteken kerül sor a Kisebbségi Kulturális Alap magyar szakmai tanácstagjainak megválasztására, az eseményre 10.00 órai kezdettel az Öreg Vásárcsarnok (Stará Tržnica) épületében kerül sor. A választás kapcsán több gyakorlati információt is tudniuk kell a regisztrált szervezeteknek.

A választásra jogosult szervezetek listája a Kormányhivatal honlapján látható (http://www.narodnostnemensiny.gov.sk/), az elmúlt hetekben a KKA munkatársai kiküldték a vonatkozó regisztrációs íveket, melyek ahhoz szükségesek, hogy valaki a helyszínen is szavazhasson. Választásra az a szervezet jogosult, amely visszaküldte szeptember harmincadikáig jelöltje nevét, és szerepel a választásra jogosultak listáján. A delegáltak az esemény elején regisztrálnak, megalakítják a szavazatszámlálással foglalkozó testületeket, formális döntés születik a szakmai tanácsok számáról (melyet gyakorlati szempontból is érdemes háromban megállapítani), majd kiosztásra kerülnek a szavazólapok a tanácsokra vonatkozólag. Mindenki egyetlen jelöltre adhatja le szavazatát a megjelölt listáról, ebből kifolyólag azok a szervezeteknek, amelyek viszonylag kevés szavazattal bírnak, fokozottan ajánlott az előzetes egyeztetés. A szavazás vélhetően 12-14 óra tájékán ér véget.

A jelöltek listája:

A-kategória (prioritás: oktatási és kulturális tevékenység, tudomány)
  • Ján Rencsok
  • Zuzana Bónová, Mgr.
  • ErzsébetFüzék
  • DénesMikóczy
  • Katarína Zsélyiová, Mgr.
  • Attila Karaffa
  • Katarína Kubíková
  • Koppány Kovács
  • Štefan Horňák, PaedDr.
  • Juraj Bándy, PaedDr. PhD.
  • Béla Halász, Ing.
  • Tibor Stugel, Mgr.
  • Andrej Kállay, Mgr.
  • László Kardos
  • Myrtil Nagy, Mgr.
  • Magdaléna Hrbáček, PaedDr. PhD.
  • Estera Juhászová
  • GabriellaJarábik, Mgr.
  • Mária Vargová, Bc.
  • András Csuthy, Mgr. PhD.
  • Márk Varga
  • Lajos Ladányi
  • Zuzana Mészárosová, doc. PhDr. PhD.
  • Kristína Lendvorská, Mgr.
  • Anton Glezgo, Ing.
  • Gergely Lacza
  • Tímea Takács, Mgr.
  • Iveta Némethová, JUDr. Ing.
  • Zoltán Hanesz, Ing.
  • Csilla Szabó, Mgr.
  • FerencBoczán, JUDr.
  • Attila Forgács
  • Béla Hajtman, PhDr.
B-kategória (prioritás: irodalmi és kiadói tevékenység)
  • Zsolt Beke, Mgr. PhD.
  • Gabriel Gábor Csanda, PhDr.
  • András Nagy
  • GyörgyHerdics, Dr.h.c. mult. doc. PhDr. PaedDr. PhD. MBA. LL.M. prof.
  • Anna Molnárová, Ing.
  • István Kovács, PhDr.
  • Július Haraszti, Ing.
  • Árpád Sidó
  • LilianaBolemant, Mgr. PhD.
  • Judita Havasiová, Ing.
C-kategória (prioritás: színházak, zenei és audiovizuális tevékenység)
  • Jozef Lukács
  • László Pomothy, Ing.
  • Štefan Csák
  • Katarína Zsélyiová, Mgr.
  • Ákos Végh, Bc.
  • Gábor Gálik
  • Róbert Lakatos, Mgr. art.
  • DusanHégli
  • Csaba Czibula
  • Jozef Juhász
  • Petronella Horňáková
  • Ilona Németh, prof.
  • EnikőMagFodor
  • Peter Legnár

Kisebbségi Kulturális Alap – a hét végéig maradt idő

Tue, 05/09/2017 - 09:27

A hét végéig, azaz szeptember 8-ig küldhetik el jelentkezésüket a Kisebbségi Kulturális Alapnak azok a szlovákiai magyar civil szervezetek, amelyek szeretnének részt venni a választásokon, vagy maguk is jelölnének az Alap szakmai tanácsaiba. Ez az egyetlen, törvény által szabályozott módja annak, hogy a következő két évben a kisebbség képviselői közvetlenül is befolyásolni tudják a jövőben támogatásokat, azok megítélését, vagy elosztási elveit, így különösen fontos, hogy minél több szervezet részt vegyen a választásokon.

A Kisebbségi Kulturális Alapon belül három szakmai tanács foglalkozik a magyar érdekeltségű támogatásokkal. Az egyes tanácsok öt-öt tagjából kettőt a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója nevez ki, hármat pedig választások útján jelölnek. Az évi nyolc millió eurós keretből mintegy négy millió eurót fordítanak a magyar civil szervezetek támogatására.

A Kisebbségi Kulturális Alap felhívása a kisebbségi kormánybiztos oldalán található meg (http://www.narodnostnemensiny.gov.sk). A weboldalon megtalálható felhívás értelmében szeptember 8-ig az érdeklődő szervezeteknek egy regisztrációs lapot kell küldeniük a Kisebbségi Kulturális alap címére (Cukrová 14., 811 08 Bratislava). Azok a szervezetek, amelyek a kitűzött időpontig nem regisztrálják magukat, nem tudnak utólag bejelentkezni a várhatóan októberre meghirdetett szavazáson, ahogy delegáltat sem jelölhetnek ki!

A regisztrációs lapon fel kell tüntetni az érintett szervezet tevékenységének elsődleges körét a három megadott opcióból (kulturális-, oktatási-, tudományos- és kutatótevékenység, könyvkiadás,illetve zene, tánc és képzőművészet). Ennek függvényében kerül meghatározásra, hogy egy civil szervezet melyik bizottságban szavazhat majd egy jelöltre.

A választások előtt két héttel a regisztrált szervezetek kapnak egy meghívót a Kisebbségi Kulturális Alaptól, a meghívó mellé még két dokumentumot is csatolnak – az egyik dokumentumban a szervezet nevében szavazó személyre vonatkozó adatokat kell kitölteni, a másik pedig egy jelölőlap. A jelölteket ezen a lapon kell feltüntetni. A szavazás személyes részvételhez kötött, az voksolhat a szervezet nevében, aki szerepel a szervezet által elküldött szavazólapon. Így a kelet- és közép-szlovákiai regisztrált szervezeteknek sem kell feltétlenül tömegesen Pozsonyba utazniuk, elég találniuk egy megbízott személyt legkésőbb két héttel a szavazás előtt.

A szavazásnak különösen nagy tétje van, hiszen a megválasztott bizottsági tagok nem csak a kulturális támogatások irányvonaláról és a prioritásokról döntenek, hanem el is bírálják a beérkező pályázatokat. Miután a három, egyenként öttagú bizottságban két-két személyt a hivatalnokok közül neveznek ki, kulcsfontosságú, hogy mind a három megválasztott bizottsági tag rátermett és kompetens legyen. A választások utáni két évben nincs egyéb közvetlen mód befolyásolni a bizottság összetételét és a Kisebbségi Kulturális Alap döntéseit, ezért különösen fontos, hogy minél több szervezet és civil aktivista éljen a regisztráció lehetőségével! A támogatási rendszerünk minősége a mi aktivitásunktól is függ.

Tokár Géza

Ismerjük jogainkat? – nyelvhasználat és civil mozgástér

Thu, 11/05/2017 - 12:18

Két előadásra és nyílt beszélgetésre kerül sor a jövő héten a Kassai Magyarok Fóruma és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szervezésében Kassán, illetve Szepsiben.

Május 16-án, azaz kedden 17:00-tól a Márai Stúdióban a Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás  nyilvánosság elé tárja a közelmúltban elvégzett kassai nyelvhasználati felmérésének eredményeit. Az esemény bevezetőjében Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője tart előadást „Lehetőségeink és jogaink“ címmel. Emellett a kassai szervezetek is lehetőséget kapnak arra, hogy kötetlen formában mutassák be terveiket. A KMF minden érdeklődőt szeretettel vár, azokat is, akik, csak később tudnak csatlakozni.

Egy nappal később Szepsiben 17.00 órai kezdettel a Magyar Házban kerül sor egy másik előadásra, mely hasonló témakörben valósul meg, a helyi civil szervezetek problémái és kérdései kerülnek terítékre.

Sikeres emberek és magyar iskolák – elkészült a Kerekasztal videója

Mon, 13/03/2017 - 16:03

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala sikeres felvidéki fiatalok egyéni történetein keresztül mutatja be a magyar iskolákból származó előnyöket a legújabb videójában. A felvétel megjelentetése az iskolai beiratkozásokhoz kötődik. A három perces kisfilmben három sikeres fiatal, Borbély Alexandra színésznő, Szalai Barbara vállalkozó és Fiala János jogász beszél élettörténetéről, tapasztalatairól, valamint a magyar iskola szerepéről abban, hogy hová jutottak el az életben.

A magyar közösség iskolaválasztási szokásaiban jelentős szerepet játszik az a tévhit, hogy Szlovákiában csak szlovák iskolával lehet érvényesülni, a Kerekasztal célja, hogy cáfolja az állítást és hosszú távon is visszaszorítsa a jelenséget. Az interjúk részletes átiratai és a videó is megtekinthető a http://magyariskola.kerekasztal.org/ linken, a videót közvetlenül a https://youtu.be/zUgH2ptZRWo linken tekinthető meg.

A Kerekasztal a korábbi hagyományoktól eltérően a madari.sk-n is megjelenteti az interjúk szlovák változatát, hogy a szlovák tartalmat követőkhöz eljussanak a történeteink. A vonatkozó szövegeket napokon belül meg lehet majd tekinteni a portálon is.

Kassai Nyelvi Dimenziói – Nyelvhasználati felmérés

Fri, 10/03/2017 - 10:46

A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) polgári társulás 2017. március 6-a és április 26-a között nyelvhasználati felmérést végez Kassán.

Az anonim kérdőívet bárki kitöltheti, aki legalább 1 évet élt, dolgozott vagy tanult Kassán. A felmérés célja megtudni: Kassán hol, mikor, milyen gyakran beszélnek (beszéltek) magyarul az emberek. Ezen kívül a válaszadók javaslatot tehetnek, hogy milyen módon lehetne Kassán még több helyen használni a magyar nyelvet.

A kassai magyarság különleges helyzetben van. Bár hatezernél több magyar nemzetiségű él a városban (és kb. ugyan ennyi magyar jár ide dolgozni), mivel a nagyvároson belül az arányuk nem éri el a 20%-ot, minimálisak a magyar nyelv használatának törvényesen garantált lehetőségei.

Nagyon keveset lehet tudni ennek a szétaprózódott közösségnek a nyelvhasználati szokásairól. Ezért szeretné most a KMF felmérni a valós helyzet.  A célok közt szerepel, szakértők bevonásával kielemezni az adatokat és megkeresni a kitörési pontokat.

A téma komolysága ellenére a KMF szándékai szerint ez a felmérés egy közös játék is lesz, amelynek a végén érdekes dolgok derülhetnek ki a kassai magyarokról, ami reményeink szerint majd jobban összekovácsolja a közösséget.

A kérdőíveket nyomtatott formában, a kassai Csemadokban (Kovács utca 38.) és a Rovásban (Kmeť egykori Szent László utca 34.) lehet kitölteni. Vagy elektronikus formában a http://www.facebook.com/kassaimagyarok oldalon keresztül.

További információk:

A projekt irányítója: Köteles Szabolcs
tel: 0902 894990
e-mail: koteles@konzola.sk

 

FELHÍVÁS – „Kisebbségvédelem Európában” c. nyári egyetemen való részvételre

Thu, 09/03/2017 - 15:07

 

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2017-ben is megrendezi a Kisebbségvédelem Európában c. nyári egyetemet. A program célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat vagy kezdő ügyvédeket, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a határon túli magyarok jog-és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni. Elsősorban ezekhez a kezdő vagy leendő szakemberekhez kívánunk eljutni programunkkal.

A nyári egyetem tematikájában az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi és európajogi vetületeire, az egyes autonómia koncepciókra, a kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. Előadóként olyan jogászokat, politológusokat, szociológusokat és politikusokat kértünk fel, akik a terület elismert szakértői, széleskörű tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek. A képzés elméleti és gyakorlati jellegű oktatási modulokat is tartalmaz, külön figyelmet fordítva a jogkiterjesztésre és a jogtudatosságra. A képzés nyelve magyar.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a nyári egyetem által egy olyan szakmai műhelyt kíván biztosítani a hallgatóknak, ahol lehetőségük nyílik az egymással, valamint az oktatókkal történő párbeszédre, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthetik a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. Az előadásokon kívül egyéb csoportos foglalkozásokra és kerekasztalbeszélgetésekre kerül sor, valamint változatos szabadidős, kulturális tevékenységek színesítik a programot.

Többek között várható előadóink:

  • Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
  • Dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, volt közigazgatási- és igazságügyi miniszter
  • Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
  • Dr. Kardos Gábor, Európa Tanács, Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Szakértői Bizottság tagja, egyetemi tanár, tudományok kandidátusa
  • dr. Elek Zsófia, a bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő állandó magyar képviselet EBESZ – ügyekért felelős helyettes képviseletvezetője

A nyári egyetem 2017. július 30. – augusztus 6. között kerül megrendezésre Gödöllőn és Budapesten. A hallgatók számára a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ösztöndíjat biztosít, amely magában foglalja a képzést, a szállást, a napi háromszori étkezést, a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat. Az ösztöndíj nem tartalmazza az oda- és hazautazás költségét.

Jelentkezési határidő: 2017. május 31.

A jelentkezés feltételei:

Elsősorban joghallgatók, fiatal jogászok, ügyvédek jelentkezését várjuk, de indokolt esetben más tudományterületek hallgatóinak, képviselőinek is lehetővé tesszük a részvételt.

Csatolandó dokumentumok:

  1. A http://www.kji.hu honlapján szereplő regisztrációs ív
  2. Magyar nyelvű fényképes önéletrajz
  3. Egy bírósági ügy bemutatása, melyben kisebbségvédelmi tárgykörben a diszkrimináció ténye megvalósul, vagy a jelentkező kisebbségvédelmi tárgyú publikációja. ( A beküldött jogesetek műhelybeszélgetések keretében megvitatásra kerülhetnek)

A beküldött esetek tartalmi követelményei: az esetet magyar nyelven kérjük benyújtani, hivatkozva az eljáró bíróság nevére és az ügy számára, nagyvonalakban ismertetve a tényállást.

A beküldött esetek formai követelményei: minimum fél oldal, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret.

A pályázathoz szükséges dokumentumokat kérjük, a jogvedo.intezet@kji.hu e-mail címre küldje.

A szervezőkről, valamint a nyári egyetemről részletesebb információk az alábbi linkeken érhetők el:  http://www.kji.hu.

http://bgazrt.hu/npki/

 

Kövessen minket a Facebookon is:

https://www.facebook.com/KisebbsegiJogvedoIntezet https://www.facebook.com/NemzetpolitikaiKutatointezet

 

További információért forduljon bizalommal a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársához, dr. Antal Eszterhez vagy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársához, Rákóczi Krisztiánhoz.

Antal Eszter: +36 20 218 5313

Rákóczi Krisztián: krisztian.rakoczi@bgazrt.hu

Magyar nyelvű kérvényminták váltak letölthetővé

Sat, 04/03/2017 - 12:38

Polgár Hajnalka jóvoltából több kérvénymintát is letölthetünk magyar nyelven. A kérvényeket a városi és községi hivatallal való kommunikációban használhatjuk, a keresztnevek magyarítására, kijavítására, az elírt családnevek megváltoztatására, valamint a házasság kapcsán az -ová utótag elhagyására vonatkoznak. A dokumentumok szabadon letölthetőek és használhatóak.

Születési Családnév Ovátalanítás by kerekasztal on Scribd

Keresztnév Magyarítás 1993 Előtti by kerekasztal on Scribd

Házassági Családnév Ovátalanítás by kerekasztal on Scribd

Elírt Családnév Javítása by kerekasztal on Scribd

Munka van, csak hol és mennyiért!

Mon, 30/01/2017 - 11:57

Az év elején a szokásoknak megfelelően több statisztika látott napvilágot a szlovákiai bérek színvonaláról. Ezekből úgy tűnik, igazán pozitív év van mögöttünk, hiszen emelkedett az alkalmazottak fizetése, ugyanakkor a munkanélküliség szintjén még mindig sok a tennivaló.

Egyértelmű, hogy helyzet Dél-Szlovákiában továbbra sem szívderítő, de országosan a platy.sk felmérése alapján, amely oldalon tavaly 70 ezer alkalmazott hasonlította össze a fizetését, az átlagos bruttó bér 920 euró. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ennél az átlagnál sokkal többet mond el a bérszínvonalról egy másik szám. 838 eurónál kevesebbet keres havonta az alkalmazottak több mint fele, ami nettóban 650 eurót jelent. Még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a munkavállalók tíz százaléka kevesebb mint 538 eurót talál a fizetési szalagon, ami nagyságrendileg 440 eurónak felel meg majd nettóban. A másik oldalon a felső tíz százalék fizetése 1543 euró felett volt.

A növekedés az elmúlt hat évben most volt a legmagasabb, a fizikai munkások javítottak a legjobban, de ennek ellenére még mindig nem nevezhetőek túlfizetetteknek. Közben egyre nagyobb médiafigyelmet kap a munkaerőhiány problémája a gyártásban is, ami miatt az elmúlt időszakban egyre több román, szerb, vagy akár ukrán munkavállalót is vesznek fel a nagyobb üzemekben. A helyzet ugyanis olyan, hogy a válságból való kilábalást követően a gyártósorokról több termék gurul le, de miközben több helyen is bővült az alkalmazott létszám, a munkaerő is könnyebben választhat, s természetesen a jobban megfizetett állásokat töltik be.

Így aztán a korábban még elfogadható bérezés ma már kevésbé vonzóvá válik, a nagyobb kínálatban ugyanis a munkavállaló is kevésbé kényszerül rá, hogy elfogadja a kényszermegoldásokat. A hazai munkapiaci helyzet mellett ugyanis sokan még mindig a külföldi munkavállalás előtt is nyitottak, a szakértők ugyanakkor megállapították, Csehország ma már nem annyira népszerű mint korábban, Szlovákia ugyanis jelenleg kezd felzárkózni a szomszédhoz a bérek szintjén, igaz, még mindig van mit behozni.

Ennek ellenére a piaci körülmények közt jelentkező munkaerőhiány bizonyos szakterületeken rendkívül kedvező feltételeket teremt egyes munkavállalók számára, de általános elmondható, hogy pozitív a változás. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a kormány bejelentette, szigorúbb szabályok várnak majd a munkanélküliekre, s egyúttal minden módszerrel a hosszútávú munkanélküliség ellen akar harcolni. Más kérdés, hogy a fortélyos küzdelemnek majd milyen áldozatai lesznek, hiszen az ország rövid történelme során már akadtak ilyen törekvések, de azok leginkább csak a regisztrált állástalanok számának statisztikai kozmetikázására voltak jók. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók irányába tett engedmények, ugyancsak abba az irányba hatnak, hogy csökkenjen a munkanélküliség.

Mindezeket összeadva egyértelműen azt látjuk, a munkavállalók számára kedvező év lehet az idei, hiszen az állásajánlatok száma nő, kevesebb az álláskereső és a fizetések is emelkednek. A teljes képhez viszont hozzá kell tennünk még néhány dolgot. Országosan továbbra is óriási a különbség az átlagbérek közt. Míg Pozsony megyében 1271 euró ez az összeg, addig Eperjes megyében csak 796 euró. A magyarok lakta kerületek szintjén a szórás: Kassa megye 914 euró Besztercebánya megye 828 euró. Tegyük hozzá, hogy az országos átlagot még a listán második Kassa megye sem éri el.

Érdekes lesz figyelni, hogy a lemaradó régiók felemelkedését célzó programok miként fogják érinteni a bérek színvonalát, amikor látjuk, az érintett térségekben sokszor hiányzik a megfelelő munkaerő, hiszen sokan már elvándoroltak. A fiatalok megtartása lenne tehát a cél, de ennek eredményességét csak hosszú évek múlva fogjuk látni.

A bonyolult világpolitikai helyzettől függetlenül látjuk, a gazdasági válságból kilábalva ismét kedvező adatokat mutatnak a vállalatok, miközben lassan a szülőföldjén maradt polgárok bevétele is növekedhet. Természetesen nem egy látványos előrelépésről van szó, amelynek következtében általános jólétre számíthatnánk, de néhány országrészben már ma is problémát jelent megfelelő munkaerőt találni. Éppen ezért talán végre elérkezett az idő, hogy az ország vezetői is látványosan tegyenek a regionális különbségek kiegyenlítéséért, mert a statisztikák azt is kimutatták, hogy a szolgáltatások, a vendéglátás, az adminisztráció területén dolgozók bére még mindig jócskán az átlagbér alatt van, míg a felsővezetők jövedelme ugyan nem nőtt nagy mértékben, de az év végén kapott jutalmaik sokszor megegyeznek az előbbi csoport féléves fizetésével.

Rajkovics Péter

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának vezetője

Az Európai Parlament 2015-ös emberi jogi jelentése: fontos esemény vagy jelentéktelen epizód a kisebbségvédelem területén?

Thu, 22/12/2016 - 13:28

Az Európai Parlament a napokban fogadta el a 2015-ös évről szóló emberi jogi jelentését, amely idén először a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozik. Ez komoly siker az ezért több éve lobbi-tevékenységet kifejtő európai kisebbségvédelmi ernyőszervezetnek, az ELEN-nek (European Language Equality Network – Európai Hálózat a Nyelvi Egyenlőségért), amelynek munkájában a Kerekasztal is részt vesz. Az alábbi rövid ismertető célja annak tisztázása, hogy milyen hatással lehet a jelentés elfogadása a kisebbségi jogokra és milyen változásokat hozhat mindez akár Szlovákiában.

A dokumentum jelentőségét nem elsősorban az a tény adja, hogy bővítené a kisebbségi jogok listáját. Nem kötelező jellegű dokumentum, csupán ajánlásokat fogalmaz meg. Azonban más, nem kötelező jellegű ajánlásokhoz képest mégis komoly fontossággal bír.

Az európai kisebbségvédelmi rendszer alapvetően három elemből áll: elsősorban kötelező jellegű egyezmények szabályozzák a kisebbségek jogait, melyeket nagyon alacsony fokon vesznek figyelembe és hajtanak végre, az államok könnyűszerrel ignorálják azokat. Ilyen például az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Kartája, és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény. Másodsorban léteznek az Európa Tanács és az EBESZ által kiadott nem kötelező jellegű ajánlások, amelyek magas szinten deklarálnak kisebbségi jogokat, de végrehajtásukra alig történetek lépések. A harmadik elem a szigorúan végrehajtott normákból áll, mint például az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amely azonban kifejezetten a kisebbségek speciális helyzetét kezelő szabályt nem tartalmaz. A most elfogadott emberi jogi jelentés a három rendszert ötvözné: a nagy kényszerítő erővel bíró Európai Unió fogadna el sajátjaként néhányat a létező kisebbségvédelmi normák közül, és ezek végrehajtását ki is kényszeríthetné a tagállamokon.

Az Európai Unió joganyagának jelenleg nem részei a kisebbségi jogok, illetve csak nagyon érintőlegesen foglalkozik velük. A tagjelölt államok kötelesek betartani az ún. Koppenhágai ajánlásokat, amelynek része a kisebbségi jogok garantálása is, és az Európai Bizottság ezt rajtuk szigorúan számon is kéri az éves értékelések során. Többek között ennek a mechanizmusnak az eredménye volt az 1999-es szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Ezek az elvárások azonban csak a tagjelöltekre vonatkoznak, a tagállamokra nem, ami bizarr eredményekhez vezet: a kisebbségi jogokat alacsony szinten garantáló tagállamok, például Görögország vagy Franciaország köteleznek előrelépésekre olyan, már így is magas szintű garanciákat biztosító államokat, mint Macedónia vagy Montenegró – és amint ez utóbbiak taggá válnak, kevésbé szigorú elvárások fognak rájuk vonatkozni, mint tagjelöltként. Szlovákia is jó példája ennek a kettős mércének: az államnyelvtörvény 2009-es szigorítását tagjelölt államként nem tudta volna elfogadtatni az Unióval – tagállamként azonban az Uniónak nem volt ebbe a kérdésbe beleszólása.

Európai Parlamenti képviselők régóta kritizálták a fennálló rendszert, és javasolták, hogy az EU fogadjon el egy kötelező kisebbségvédelmi minimumot, mely a saját tagállamjainak jogrendjét is érinti. A most elfogadott emberi jogi jelentés az első dokumentum, amelyben az EU Parlament felszólítja az EU Bizottságot ennek a kisebbségvédelmi „szakpolitikai normának” a kidolgozására. Ez a jelentés alapján alapvetően a meglévő két egyezmény, a Karta és a Keretegyezmény által garantált jogokon, az EBESZ ajánlásain és a koppenhágai kritériumokon alapulhatna, de belekerült hivatkozási alapként az Európa Tanács 1985 (2014) számú ajánlása is, amely több konkrétumot tartalmaz: kiemeli például az autonóm régiók fontosságát a kisebbségi jogok garantálása terén.

Emellett a jelentés felsorolja az Európában élő nemzeti kisebbségeket érő különböző hátrányokat, és ajánlja a tagállamoknak is, hogy biztosítsák az kisebbségi nyelvek használatához fűződő jogot. Ez utóbbitól nem kell sokat várni: hasonló ajánlásokból született már több, és az államok nem siettek a végrehajtásukkal. Azonban az Európai Unióhoz intézett ajánlások más kategóriába tartoznak: mivel azt az Unió egy saját szerve, a Parlament fogadta el, és maga a Bizottság nem feltétlenül ellenérdekelt a kisebbségi jogok garantálásában, feltehető, hogy beindul egy folyamat, amelynek eredményeképp az Unió előbb utóbb a kisebbségi jogok betartását számon fogja kérni a jelenlegi tagállamoktól is.

Nem tudjuk, hogy miből fog állni a jogok katalógusa, az említett „szakpolitikai norma”, hiszen ebbe nyilván a tagállamoknak is lesz beleszólásuk, közülük pedig többen nem érdekeltek a kisebbségi jogok nemzetközi szintű garantálásában. Szinte kizárt, hogy az Unió a közeljövőben például a regionális autonómiát kérje számon a tagállamokon. Azonban bármi is lesz a végső eredmény, a mostani helyzettől, amikor az Unió tehetetlen kisebbségi jogi ügyekben, csak jobb lehet. Ismerve az Unió tagállamokkal szembeni hatékony érdekérvényesítő képességét, a mostani emberi jogi jelentés mindenképpen optimizmusra ad okot.

Elítélte a kisebbségi bizottság Robert Fico kijelentéseit

Mon, 19/12/2016 - 10:12

Pénteken, december 15-én tartotta utolsó idei, sorrendben huszonharmadik ülését a kormány mellett működő kisebbségi bizottság. Az évzáró tanácskozáson több olyan téma is felmerült, mely a következő időszakban komoly hatással lesz a kisebbségi ügyek képviseletére.

A tanácskozáson szó esett a kisebbségi jelentések sorsáról és jövőbeni kinézetéről, fontos, hogy az évente elkészülő dokumentumok olyan struktúrát kapjanak, mely hozzájárul a számonkérhetőséghez és ne csak a fennálló elmaradásokat összegezzék évről-évre.

A bizottsági ülésen hangsúlyosan merült fel a Kisebbségi Kulturális Alap sorsa. A civil szervezetek támogatásait 2018-tól igazgató alapról szóló törvény túljutott a szakmai egyeztetésen és jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll. A magyar és a cseh kisebbség képviselői kifogásolták, hogy a bizottságon belüli egyeztetési eljárás során nem kaptak érdemi választ a kulturális tárcától több javaslatukra sem. Többek között a nyolcmilliós keretösszegből a magyar kisebbségi számára elkülönített tétel a teljes keretösszeg 59,6 százalékáról 53 százalékra csökkent, s az ellenőrző- és bíráló szervek összetétele is megváltozott. Az alap létrehozását szabályozó törvényt a tárcaközi eljárás keretén belül december 27-ig lehet véleményezni, a magyar javaslatokat ebben a szakaszban is benyújtják.

A Kulturális Alap létrehozásával párhuzamosan átgondolásra szorul a kisebbségi bizottság szerkezete és szerepe is, a következő hónapokban elkezdődik a bizottságon belüli egyeztetés arról, milyen szerkezettel és misszióval működik tovább a kisebbségi ügyek kapcsán konzultációs státusszal bíró bizottság.

Az ülés végén Bárdos Gyula javaslatára a bizottság kisebbségi tagjai közleményükben egyhangúlag elítélték Robert Fico miniszterelnök a Smer pártkongresszusán a roma kisebbség címére tett kijelentéseit. Fico az eseményen kijelentette, pártja leszámol a politikai korrektséggel és véget vet a toleranciának.

 

Üdvözlettel,

Tokár Géza

Az ENSZ előtt a szlovákiai magyar kisebbségek helyzete

Tue, 29/11/2016 - 12:05

Felvidéki civil jogvédő is felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezetének november 23-25. között rendezett kisebbségi jogi fórumán Genfben. A fórumon több olyan kérdés is szóba került, melyek a nemzeti kisebbségek helyzetét érintik, a szlovákiai összefoglaló alapját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának angol nyelven elérhető árnyékjelentése képezte. A határon túli magyar kisebbségek fő problémáit egy fehér könyvben (White Book) is összegezték. Sánta Szilárd aktivista, a Selye János Egyetem oktatója a felszólalásában külön teret szentelt a hiányzó kétnyelvű táblák és a kétnyelvűségi aktivizmus, a hivatali nyelvhasználat, a kettős állampolgárság ügyének, valamint a szlovák nyelv oktatásával kapcsolatos gyakorlati problémákról is beszámolt a nemzetközi megfigyelőknek. A felszólalásban a Selye János Egyetem fontos szerepéről is szó esett az értelmiség képzésében. A fórumon többek között erdélyi, vajdasági és kárpátaljai aktivisták is részt vettek, mindannyian a magyar közösséggel kapcsolatos problémákról ejtettek szót. Az ENSZ éves Kisebbségügyi Fórumát az Emberi Jogi Tanács hozta létre 2007-ben. A fórumot Izsák-Ndiaye Rita irányítása alatt hozták létre, platformként szolgál a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozók ügyeinek megvitatására és a kapcsolódó megoldások kidolgozására. Izsák, a Kisebbségi Ügyek ENSZ-szakértője pénteken külön fogadta a határon túli magyar delegáció képviselőit, s ígéretet tett arra, hogy Szlovákiába is ellátogat.

White Book by kerekasztal on Scribd

A Kerekasztal (Felvidék) gordiuszi csomója

Mon, 21/11/2016 - 12:54

Egy nehezen értelmezhető beszélgetés zárta a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának közgyűlését. A záró beszélgetésnek a szervezők szándéka szerint újabb célokat, irányokat kellett volna meghatároznia, ehelyett egy panaszfolyammá duzzadt, amiből nagyon nehéz lesz a vezetőségnek egyértelmű prioritásokat megfogalmaznia.

A folyamat nem a vezetőség hibája, mert a vitában elhangzottak teljes mértékben tükrözik felvidéki magyarságunk jelenlegi letargiáját, sikertelenségérzetét, példaképhiányát, megosztottságát, fogyását, az asszimilációt és kisebbrendűségi érzését. A vita viszont egy új kezdetnek lehet az első lépése, ám a szervezőknek tudatosítaniuk kell, hogy ez annyira bonyolult kérdéskör, amiben pár órányi beszélgetés után nem várható megoldás. Ugyanakkor büszkeséggel töltheti el őket, hogy ez a kérdéskör náluk jelent meg ilyen esszenciálisan.

Úgy látom, hogy a megoldás ott van a szervezet kezében, mert egy-két területen irigylésre méltó módon tudják működtetni a szervezetet (pl. az oktatás), csak a mintát kellene alkalmazni a többi szakterületre is.

A vitában nagyon sok értékes kérdés felvetődött, amire képtelenség lett volna azonnali válaszokat találni. Nagyon konstruktív volt a szép számmal megjelent fiatalok vezérszónokának hozzászólása. Gondolatai közül kiemelném, hogy hiányolta azt a vonalat, azt a minimumot, ami alatt már nincs szétosztottság, csak magyar érdek mentén való egységes kiállás. Nincs meg a felvidéki magyarok körében az, amire egymás között össze tudnánk kacsintani, ami az összetartozásunkat jelentené.

Az összetartozás hiányát sokan felvetették, hiszen a széthúzásból ered az is, hogy nincsenek sikerélményeink vagy példaképeink, mert sajnos mindent és mindenkit mindig valamelyik táborhoz kötik, még ha nem is így van.

A „miért is legyek büszke magyarságomra” érzés hiánya vezet aztán ahhoz, hogy nem állunk ki a jogainkért, feladjuk nyelvünket és önként asszimilálódunk. Ha nem tudunk büszkék lenni közösségünkre, magyarságunkra, akkor miért is ragaszkodjunk hozzá?

Előremutató javaslata volt egy kassai fiatalembernek, aki az ilyen irányú beszélgetést, stratégiai tervezést levinné a régiókba és a közösségeknek megadná a lehetőséget, hogy saját sorsukról beszélgessenek. Ehhez viszont olyan infrastruktúra kell, amellyel ez a szervezet nem rendelkezik (de egy másik, kiépített hálózattal bíró szervezettel esetleg lehetne keresni az együttműködést).

Sajnos, ezeknek a fiataloknak a hangja jelenleg még sokkal csendesebben szól a régi, tapasztalt lenyúló-bajnokok hozzászólásainál, akik a „mit” kérdését rögtön át tudták változtatni a „hogyan” és a „miből” kérdésévé, amire már jól bejáratott módszereik vannak.

Szükségesnek tartom mindezt leírni, mert amint kikerült a „mit is akarunk elérni” kérdése a vitából, a mélyen tisztelt nagymogulok kisagyában elkezdett kattogni a pénztárgép és a vita egy ciklikus, vég nélküli szócsépléssé vált.

Hát ezért nem irigylem a Kerekasztal vezetését, véleményem szerint nehéz napok elé néz. A kérdésekre idővel mindig lehet találni valamiféle választ, és akkor tovább folyhat a nagy felvidéki totojázás, vagy előveszik Nagy Sándor kardját, és első lépésként kettévágják a gordiuszi csomót.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kilencedik konferenciáján végül mégis született egy zárónyilatkozat:

“A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kiemelten fontosnak tartja, hogy megfelelően, professzionálisan tudjon reagálni aktuális ügyeinkre egy olyan időszakban, mikor a magyar társadalom a fennmaradása szempontjából is súlyos problémákkal szembesül. A Kerekasztal több, a közösség szempontjából is kulcsfontosságú területen szakmai tevékenységet végez, mely folyamatosan zajlik, többek között a kulturális támogatások területén. Ennek megtartása mellett azonban fontos egy konkrét feladatokat és idővonalat tartalmazó cselekvési terv megvitatása és elfogadása. Erre a Kerekasztal decemberi, a tagszervezetek számára nyílt koordinációs bizottság ülésen kerülhet sor, a stratégiát a szerveződés szóvivője terjeszti be. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a tervezet több kulcsfontosságú területre – példának okáért az önszerveződés, hálózatosodás, a jogi tevékenység irányvonala – is kitérjen.”

Matus Tibor

Az  írás eredetileg a Felvidék.ma hírportálon jelent meg

Pages