You are here
Netarzenál
2017.06.10
Lengyelországban tovább keresik a légierő fejlesztésének lehetőségét. Jelen pillanatban úgy tűnik a 80-100 gépes mennyiséget is elérő flottabővítés már a múlté, így a használt F-16-os beszerzés nem fog megvalósulni. De mivel a jövőről van szó, talán kézenfekvőbb lenne egy újabb típust keresni, gondolhatták Varsóban és így is tettek. Jelenleg már ugyanis az F-35-el szemezgetnek. A Lockheed Martin „drágasága” az egyre növekvő darabszám okozta csökkenő árnak köszönhetően lassan a megfizethető kategóriába kerül több államnál. A lengyelek első körben két századnyi mennyiséget, vagyis 32 példányt vásárolnának meg 2020 utántól, de ezt követően továbbiakat is beszereznének majd.
A német kormány ezen a héten úgy döntött, hogy áthelyezi a Panavia Tornado ECR gépeit, a törökországi Incirlik légibázisról. Mint az tavaly kiderült, akár már az év vége előtt is elhagyhatták volna a törökországi támaszpontot az iszlám állam területei felett felderítő repüléseket végrehajtó német Panavia Tornado ECR vadászbombázók. A hat harci és egy tanker/szállítógép mellett a török NATO bázison 240-250 katona is megtalálható. A két ország viszonyában a legnagyobb törést az okozta, amikor tavaly nyáron a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Ankara válaszlépése nem sokat váratott magára, az elmúlt hónapokban több alkalommal is akadályt gördítettek a német politikusok légi támaszponton tett látogatása elé.
Az esélyesek között elsőként a britek által is használt ciprusi bázist említették meg a források, de görög és jordániai repülőterek is szóba kerültek. Tény, a német Tornado-k eddig Törökországból szálltak fel a felderítő repülések végrehajtására. Az év elején a vita újra kiéleződött, ugyanis a németek nem voltak hajlandók a törökök azon kérését teljesíteni, miszerint a repülések alatt készült összes nagyfelbontású fotót adják át részükre. Berlin szerint azért csak a felvételek egy részét teszik elérhetővé Ankara számára, mivel azok a gondos válogatás nélkül felhasználhatók lennének a szíriai kurdok ellen és ezt szeretnék elkerülni. A civakodásnak végül is Berlinben vetettek véget, elhatározták a német különítmény Jordániába települ át, a Muwaffaq Salti légibázis lesz majd az új otthonuk. Mindenesetre a német diplomácia nem szeretne nagy ügyet csinálni ebből az esetből, a helyzetet megpróbálják a lehető legkevesebb médiavisszhanggal kísérve lezárni.
Már egy dán F-16-os segítségével végrehajtották az első tesztet is Leonardo BriteCloud 218 nevű repülőgép fedélzeti aktív csalijával. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszköz a 2013-ban bemutatott 55 milliméteres átmérővel rendelkező, hengeres kialakítású eszköz átcsomagolt variánsa. Ezek a szabványos dipólköteg, vagy infracsapda szórókban kerülnek elhelyezésre és kivetésüket követően képesek a légi-és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel a repülőgépeket. A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddigi tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósítható volt. Az első indításokat, igaz még az 55 milliméteres hengeres kialakítású változattal, egy brit Panavia Tornado-ról hajtották végre.
A heti bejegyzés elején említésre került Lengyelország mellett, Spanyolországban is érdeklődnek a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók iránt. Itt akár két változat is beszerzésre kerülhet, hiszen az F/A-18-ok mellett az AV-8B Harrier Plus rövid távol fel és függőlegesen leszálló vadászbombázók pótlásáról is gondoskodni kell pár éven belül. Az előbbiek tekintetében szóba jöhet a már rendszeresített Eurofighter Typhoon, igaz ez sem olcsó gép, de a képességei már ismertek, a továbbfejlesztési irány is meghatározásra került, kérdés már csak, ezekből mennyi fog realizálódni és milyen áron. Az AV-8B Harrier Plus pótlására nincs más megoldás, csakis az F-35B variáns, ám ebből a haditengerészet igényeihez szükséges 12-15 gépes mennyiség megvásárlása jelentős kiadással járna.
De amennyiben ezt a beszerzést össze lehetne kötni a légierő 45-50 példányos vásárlásával már kedvezőbb lehet az árcédulán szereplő összeg. A spanyol F/A-18-ok repülhető idejük felét már túllépték, nagyjából 2025-ig tarthatók még hadrendben, így a pótlásukról szóló döntést 2018-ban már időszerű lenne meghozni. Politikai, ipari és katonai követelményeket is figyelembe véve a F-35 Lightning II/Eurofighter Typhoon típusokból álló vegyes flotta jelentős előnyt hordozhat magában, hiszen Spanyolország mind a két programban érdekelt, számos munkahely teremtődött ezen fejlesztésekben való részvételnek köszönhetően. Amennyiben egyik típus repülési tilalom alá esik, a másik még igen magas fokon képes a feladatok végrehajtására, de mindennek ára van méghozzá a magas beszerzési és üzemeltetési költségek személyében. A kérdés már csak az, Madrid hajlandó-e, képes-e ennyit áldozni erre a célra.
Végső próbáihoz érkezett Indiában a több éves csúszásban lévő francia SCORPENE-osztály első tagja. A KALVARI május végén már torpedót is indított, igaz a torpedó típusát nem hozták nyilvánosságra. A KALVARI várhatólag júliusban, vagy augusztusban került majd átadásra a haditengerészetnek. A hat darabosra tervezett hajóosztály második egysége, a KHANDERI pedig éppen most, június elsején kezdte el a tengeri próbajáratait. Az ez év januárjában vízre tett tengeralattjáró a következő év közepén kerül majd átadásra.
Kínában június 5-én mutatták be az első külföldi megrendelésre legyártott GAIC FTC-2000 Mountain Eagle (JL-9 Shanying), kétüléses, szuperszonikus harci-kiképző repülőgépet. A típust még a tavaly év végén rendelte meg Szudán. A Mach 1,5-es sebességre képes szovjet MiG-21-es leszármazott 2000 novemberében került bemutatásra és már tavalyelőtt a Párizsi Légiszalon ideje alatt terjengtek hírek arról, hogy egy meg nem nevezett afrikai ország rendelést adott a típusra. Szudán 6 gépet vásárol meg, de a fekete kontinensről továbbiak érkezésében is reménykednek a kínaiak. Az FTC-2000-est Kínában a légierő és a haditengerészet is használja a pilótaképzés során 2009 óta, a típus első felszállását 2003. december 13-án teljesítette.
Múlt hónap végén éppen csak hogy teljessé vált a Fülöp-szigeteki légierő 12 gépből álló KAI (Korea Aerospace Industries) FA-50PH flottája, az ország vezetése másik további beszerzést említett meg. Rodrigo Duterte államfő elmondása szerint, a jövőben mégegyszer ennyi, vagyis újabb 12 FA-50PH megvásárlását tervezik. Kiemelte azt is, hogy szakítanak az országra sok évtizeden át jellemző, mások által már használt fegyverek beszerzésével és innentől csak új harceszközöket szereznek be a haderők számára. A politikai mozgásokat figyelve nem zárható ki, hogy a jövőben a nyugati eredetű fegyverek mellé Manila orosz, illetve kínai gyártásúakat fog rendszeresíteni.
Szíria felett egy újabb győzelemmel növekedett az F-15-ös típus légi győzelmeinek száma. Június 8-án ugyanis egy eddig meg nem nevezett pilóta nélküli gépet lőtt le egy F-15E Strike Ealge vadászbombázó. Az amerikai MQ-1 Predator-hoz hasonló méretű és megjelenésű eszköz (talán egy iráni gyártmányú Shahed 129) fegyverzetet is hordozott és veszélyt jelenthetett a Tanf közelében tartózkodó koalíciós erőkre.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16A Fighting Falcon.
Categories: Biztonságpolitika
2017.06.03
Már vizsgálja a német haditengerészet, milyen géppel lesznek pótolhatók a lassan kivonásra éretté váló AgustaWestland Lynx Mk.88A helikopterek. A típust elsősorban fregattokról üzemeltetik, így egyértelmű, hogy az utódjának is hasonló körülmények között kell majd hasonló feladatokat ellátnia. A felszíni és felszín alatti célpontok elleni sikeres hadakozásra egyaránt alkalmas típus 2025-re illene megtalálni, ugyanis az 1980-as években rendszeresített Lynx-ek, melyek 2000 környékén estek át a modernizáláson, erre az időpontra elérik szolgálati idejük végét. Két típus szinte adja magát a rendszeresítésre igazán alkalmas kategóriába kerülésre, ezek pedig az NHIndustries NH90NFH, valamint az AW159 Wildcat. Az előbbi, igaz még csak tengeri kutató-mentő feladatokra, már beszerzésre került, de mérete lehet, hogy nem teszi lehetővé a hajók hangárjaiban történő elhelyezést. Míg a másik a Lynx utódjának tekinthető, hasonló méretekkel és némi első kézből származó tapasztalttal. Ugyanis a LÜBECK fregatt fedélzetéről már üzemelt tartósan a Wildcat, méghozzá a királyi haditengerészet színeiben.
A tavaly decemberi átadása óta, a típust érintő hajtómű problémák ellenére, az első spanyol Airbus A400M Atlas teherszállítógép elérte a 100. levegőben töltött óráját. A két hajtóművének (az 1-es és a 3-as) ez év első felében történt lecserélése ellenére, a Zaragoza légibázison települő 31. repülőezred gépe jelentős ugrást képvisel a Lockheed C-130H Hercueleshez képest. Elég csak megemlíteni a nagyobb utazósebességet, aminek segítségével Washingtonba mindössze 10 óra alatt jutott el az Atlas, teljes teherbírásának felét szállítva, míg ugyanezt az utat a Hercules két nap alatt teljesíthette volna csak. Ezen példa alapján még inkább szembeötlő lehet a két típus közötti különbség az alkalmazók szempontjából. Bár a Hercules esetében egy kiforrott típusról lehet beszélni, az Atlas-ról ugyanez még nem mondható el, jelenleg is számos olyan képessége hiányzik, amit a megrendelők joggal várhatnának el egy katonai tehergéptől a 2010-es években. A spanyolok még nem próbálhatták ki A400M-et kiépítetlen repülőtéren történő fel-és leszállások alkalmával, valamint az önvédelmi rendszere is foghíjas még, de a légi üzemanyag átadásának képessége sem valósult meg eddig.
Oroszországból származó hírek szerint március 25-én végrehajtotta első repülését a Kamov Ka-62-es helikopterének haditengerészeti feladatokra átalakított variánsa. A tervező cég elmondása szerint a flotta követelményeinek megfelelő forgószárnyasra eddig használt Ka-65-ös típusjelzés csak ideiglenes volt. A 3 fős személyzet mellett 12 személy szállítására képes helikopter a hajófedélzeti üzemeltetésnek megfelelően összehajtható rotorlapátokat és farokrészt kapott. A Kamov Ka-62-es sebessége 290 kilométer per óra, párnahatás nélkül 3200 méteren is képes lebegni, repülési csúcsmagassága 6100 méter, hatótávolsága 720 kilométer.
Libanon hadereje francia adománnyal vált erősebbé. Párizs ugyanis május 15-én VCAC Mephisto rakétás páncélvadászok első példányit adta át. A VAB (Véhicule de l'Avant Blindé) páncélozott szállító harcjárművön alapuló Mephisto rakétás páncélvadászt eleddig csak Franciaország rendszeresítette, mostantól viszont Libanon is felkerült erre a listára. A gall járműből 15 kerül majd a közel-keletre, ebből most 5 került átadásra, azonban ezek közül csak kettő esett át nemrégiben felújításon, a másik három pótalkatrészek bázisául fog majd szolgálni a többi Mephisto számára. A négy 4000 méteres hatótávolságú Euromissile HOT 2-es vezetékes irányítású páncéltörő rakéta indítására képes járművek mellé eddig 48 darab rakéta leszállítása biztos, de gyaníthatóan ezekből a későbbiekben továbbiak átadása is megvalósulhat.
Elkészült új irányított rakétájával az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. A SPIKE LR II, a SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyen azok bárhol, bármilyen járműre telepítve. Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított. Az izraeli haderőnél a SPIKE LR II a következő évben kerül rendszeresítésre.
Szingapúr hadserege rendszeresítette az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. Spike SR (Short Range) irányított rakétáját. Az 50-től 1500 méterig alkalmazható fegyver tömege 9,8 kilogramm, hossza 970 milliméter. A rakétacsalád legkisebb tagját a svéd Saab Bofors Dynamics 84 milliméteres Carl Gustaf hátrasiklás nélküli lövegének leváltására szerezték be.
Május 31-én megérkezett az utolsó két KAI (Korea Aerospace Industries) FA-50PH is a Clark légibázisra. Fülöp-szigetek 2012-ben határozta el, hogy 2005 után, amikor is az F-5A Freedom Fighter kivonásra került, újra hangsebesség feletti repülésre képes típust állít hadrendbe. Hosszas keresgélés után a dél-koreai FA-50 mellett döntöttek, amit amerikai segítséggel fejlesztettek ki elsősorban kiképző feladatok vége hajtására. De a későbbiekben már kifejezetten harci változat is megalkotásra került, ez győzte le az USA által kivonásra került használt F-16C/D vadászbombázókat, elsősorban az alacsonyabb üzemeltetési költségeinek köszönhetően. A 2014 márciusában megkötött szerződés 12 FA-50PH-ra szólt, az első gépeket 2015 vége előtt átvehették.
Napjainkban szokásos anyagi természetű hátráltató tényezők ellenére csak megvalósul az USAF F-16-ainak radarcseréje. A kiválasztásra került rádiólokátor a Northrop Grumman APG-83 AESA antennával ellátott készüléke lett. Ezekből egy nagyobb mennyiségre, 72 darabra már született is megrendelés. A 243,9 millió dolláros munkálatokat a Wright-Patterson légibázison, illetve 8 rádiólokátor esetében Tulsa-ban végzik majd el. Az új radarral ellátott Fighting Falcon-ok 2018 decembere és 2019 januárjának vége között kerülnek majd átadásra.
Újra ellátták MM38 Exocet hajók ellen rakétákkal az argentin haditengerészet MEKO 140-es osztályú ROBINSON (P45) korvettjét. A harci tapasztalatok alapján igen szép karriert befutó fegyvereket üzemidejük lejárta miatt távolították el még 2014-ben. A szilárd hajtóanyagú rakétamotort hazai előállításúra cserélték. 2016. február 15. és 19. között tesztelték a helyileg korszerűsített MM38 Exocet hajók elleni rakétákat. A hat rakéta felhasználásával történt lövészet igen lesújtó eredményt hozott, három rakéta elvétette a célt, egy pedig a repülés korai szakaszán robbant fel. Kettő viszont talált és a vártnál gyorsabb elsüllyedésre késztette a célpontként szolgáló egykori olajtankert, így a szintén helyben korszerűsített SST-4 torpedót a SAN JUAN tengeralattjáró már nem tudta elindítani. A rakéták felülvizsgálatát és a hibák kijavítását követően újabb hat került felhasználásra egy próbalövészeten, immáron teljes sikerrel. Ennek köszönhetően a flotta egységeire visszakerülnek az átalakított MM38-ok.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
McDonnell Douglas KDC-10-30CF.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
Categories: Biztonságpolitika
2017.05.27
Csehországban már március óta folynak azon előírások kidolgozásán a munkák, melyek lehetővé tennék két további Airbus Defense & Space C295 közepes taktikai szállító repülőgép beszerzését 102 millió dollár értékben. A dokumentáció várhatólag május végére készül el, ezek után kell azt a Védelmi Minisztériumnak júliusban, míg a kormánynak szeptemberben jóváhagynia.
Fehéroroszországban a hadsereg által végzett csapatpróbákat sikerrel teljesítette, így rendszeresítésre kerülhet a szovjet érában tervezett és gyártott BRDM-2-es felderítő páncélosok alvázának felhasználásával létrejött, szintén felderítésre szánt jármű. A Kajmán nevet kapott páncélosnak a 140-es számot viselő javítóüzemben végzett munka után az úszóképessége is megmaradt, de eltávolították a páncéltornyot, a két-két mankókerék helyét oldalanként egy-egy ajtó foglalja el, valamint a jármű elején is nagyméretű ablakok kerültek beépítésre.
A hat fő számára biztonságot nyújtó páncélos számára a független torziós rudas felfüggesztés és az új, D-245.30E2 erőforrás 110 kilométer per órás sebesség elérést teszi lehetővé, míg a vízben történő haladást oldalanként egy-egy vízsugárhajtómű garantálja. Az 1000 kilométeres hatótávolságú, 7 tonnás Kajmán hossza 6 méter, szélessége 2,82 méter, magassága 2,07 méter, hasmagassága teljes terhelésnél 490 milliméter. Fegyverzetét a távirányítású toronyba szerelt 12,7 milliméteres NSZV nehézgéppuska (300 darab lőszer), vagy egy AGS 30 milliméteres automata gránátvető (174 darab lőszer) alkothatja a PKSZ 7,62mm-es géppuska (2000 darab lőszer) mellett. Mellső páncélzata a 7,62×54 milliméteres puskalövedékek, míg oldalsó páncélzata 7,62×39 milliméteres karabélylövedékek ellen nyújt védelmet, fenékpáncélzata a felrobbanó aknák hatását csökkentendő V kialakítású.
Hiába tűnhet úgy, hogy Bulgáriában sorra került az ex-szovjet repülőgépek kivonása a Saab JAS-39 Gripenek beszerzése okán, a kormány elképzelése szerint a MiG-29 Fulcrum vadászgépek és a Szuhoj Szu-25 Frogfoot csatarepülőgépek akár további 11 éven át szolgálatban maradhatnak. Mindennek feltétele a sárkányszerkezetek üzemidő-hosszabbítással egybekötött időszakos nagyjavítása, továbbá a hajtóműveket érintő nagyjavítás. Éppen ez utóbbi okozott már több alkalommal is gondot és most azt szeretnék elérni, hogy orosz támogatással ez megvalósuljon Bulgáriában. Ennek helyszíne a közelmúltban államosított Avionams vállalat lenne, Plovdiv közelében. Szófia döntése értelmében a haditengerészet és a szárazföldi csapatok korszerűsítésére is kell költeni, így ezek számára két új őrhajót és 250 darab páncélozott jármű beszerzése válhat elérhetővé.
A közelmúltba tovább bővült a Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépek képessége, ugyanis a RAF egyik gépe az Egyesült Államokban található McChord légibázisra látogatott el. Itt a Stryker páncélozott járművek tehertérben történő elhelyezését próbálták ki. A biztonság szem előtt tartásával sikerült megtalálni a 26 tonnás Stryker tökéletes helyét az A400M 4 méter magas, 4 méter széles, 18 méter hosszú és 37 tonnáig terhelhető rakterében.
2014 után újra hírek láttak napvilágot a kínai NORINCO cég PLZ45-ös önjáró tarackjai és Algéria vonatkozásában. Ugyanis a helyi média által a 41. páncélos dandár gyakorlatán készült felvételeken hat darab PLZ45-ös önjáró tarack látható. Három évvel ezelőtt autópályán, közúti szállítás közben fotóztak le egy kamiont, ami egy PLZ45, vagy PLZ52 155 mm-es önjáró tarackot szállított. A NORINCO által gyártott 45, illetve 52-es kaliberhosszúságú tüzérségi fegyverek beszerzéséről és rendszeresítéséről eddig még nem érkezett hivatalos jelentés.
Május 15-én elhagyta Németországot Algéria második MEKO 200AN fregattja is. Az EL MOUDAMIR (911) május 21-én már ki is kötött az afrikai kontinensen. A két fregattját Algéria még 2012 áprilisában rendelte meg. Az első egység, az ERRADII (910) 2014 december 5-én került vízre, míg az EL MOUDAMIR alig valamivel egy évvel később, 2015 december 11-én.
Pakisztánban, a Nigériában (10), Katarban (8) és Törökországban (52) is megrendeléseket begyűjtő Super Mushshak kiképzőgép képességeit szeretnék tágítani, ezért két programon is dolgoznak. Az egyikben a pilótafülkébe színes kijelzőkkel ellátott műszerfalat szerelnek be, továbbá egy L3 Wescam MX-10 szenzortorony is felszerelésre kerül a gépre, így megfigyelésre, felderítésre is képessé téve azt. A szenzortornyot a pilótafülke jobb oldali ülésébe helyet foglaló operátor vezérli és természetesen a kamerák képét a földi csapatok számára is továbbítani lehet. Egy másik fejlesztés már a csapásmérésre koncentrál, ráadásul a kor követelményeinek megfelelően precíziós bombával. A szárnyak alatt kialakított egy-egy felfüggesztési pontra kínai gyártású 25 kilogrammos FT-10-es bombák kerülnek felfüggesztésre. A 3-4 hónaposra becsült fejlesztési időszak alatt szeretnék megoldani az egyik bomba leoldását követően fellépő aszimmetria kiküszöbölését a robotpilóta által is.
Dél-Koreában eldöntötték, hogy az izraeli Elta Systems fogja támogatni az alacsony észlelhetőségű KF-X vadászbombázó AESA antennával ellátott rádiólokátorának fejlesztését. Szöul egy 35,5 millió dolláros szerződést kötött az Israel Aerospace Industries leányvállalatával a kifinomult technológiát igénylő berendezésről, melyet a helyi Hanwha Systems-el közösen alkothatnak meg.
Harci részt nélkülöző rakétákkal végeztek lövészetet az Egyesült Államokban AIM-9X Block II és az AIM-120D levegő-levegő rakétákkal. A BQM-167A célgépekre a 411 tesztszázad állományában lévő Lockheed Martin F-22A Raptor vadászgépek indították a rakétákat. Mindezt, a 2005 decemberében elért kezdeti hadrafoghatóság óta legjelentősebb szoftveres fejlesztés tette lehetővé. A Block 3.2B szoftvercsomag mellé nem csak az jelenleg legkorszerűbb légiharc-rakéták járnak, hanem az F-35-el való adatátvitel is megvalósul.
A NETARZENÁL eddigi majdnem hét éves fennállása alatt a polgári repülés hírei nem jelentek meg nagyobb számban a blog oldalain és ez a közeljövőben is így lesz. Néha azonban kivételt kell tenni és most ez következik, ugyanis május 25-én végrehajtotta első repülését a Lockheed Martin C-130J Super Hercules taktikai szállítógép polgári felhasználásra készített variánsa, az LM-100J. Az első szárnyalás 2 óra 47 percen át tartott és semmiféle probléma nem lépett fel ez idő alatt. A régebbi Hercules is elérhető volt civil kivitelben 1964 és 1992 között, ennek típusjelzése L-100-as volt és 115 darabot sikerült eladni belőle, ezekből napjainkra már csak 47 van repülőképes állapotban. A C-130J katonai felhasználásra tervezett fedélzeti rendszerek és kiegészítőik elhagyásával a civil LM-100J változat beszerzési ár 60-70 millió dollár körül fog alakulni, szemben a taktikai teherszállítógép 100 milliójával.
NETARZENÁL GALÉRIA
Aerospatiale SA-316B Alouette III.
General Dynamics F-16CM Fighting Falcon.
Bombardier/Raytheon Sentinel R.1.
McDonnell Douglas F-4S Phantom II.
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.
Westland WG-13 Super Lynx Mk88A.
Aerospatiale SA-365N3 Dauphin 2.
Avro Canada CF-100 Mk5C Canuck.
Categories: Biztonságpolitika
2017.05.20
Dánia 600 millió euró értékben 309 General Dynamics European Land Systems által gyártott Piranha 5-ös páncélozott szállító harcjárművet szerez be egy 2015-ben megszületett döntés értelmében. Az európai-amerikai összefogást képviselő Piranha 5 sikerrel lépte le a hernyótalpas vetélytársakat (Armadillo CV90 BAE Systems, GDELS ASCOD és az M113-as újabb modernizációjának tekinthető PMMC G5-öt) a megrendelés célegyenesében, ugyanis a Nexter VBCI beszerzésére nem sok esély mutatkozott már az utóbbi időben.
Dánia terveiben egyébként 450 lövészpáncélos rendszeresítése szerepel az M113-ok kivonásának köszönhetően. Ebből jelenleg 206 jármű jövője mondható biztosnak, már ha lehet hinni a helyi politikusoknak. Mindenesetre mindössze 16 hónappal a szerződés véglegesítése után az első hét gyalogsági harcjárműnek épített Piranha 5-ös már meg is érkezett Dániába. Ezekkel az év második felében kiterjedt próbákat folytatnak majd le. A hideg éghajlaton végzett teszteket Norvégiában és Finnországban tervezik végrehajtani, míg a sivatagi körülmények közöttieknek az Egyesült Államok fog helyet adni.
Egyre közeledik Pakisztán és Törökország között a török ADA-osztályú (ismert MILGEM-osztályként is) korvettek beszerzésének ügye. Az első hírek még tavaly érkeztek a felek tárgyalásainak megkezdéséről. Jelenleg már egy szándéknyilatkozatot is aláírtak a két ország képviselői. Ebben az található meg, hogy a Pakisztáni Haditengerészet négy egységet állítana hadrendbe. A darabonkénti 300 millió dollárba kerülő korvettek építésébe a pakisztáni ipar is bevonásra kerülne, így a darabáruk 250 millió dollár körül alakulhatna. Várhatólag a korvettekről szóló szerződést 2017. június 30-ig véglegesítik.
Szingapúrban is erősítik a haditengerészeti erőt, bár itt felszín alatti egységeknek szavaztak bizalmat. Ugyanis a városállam flottája számára újabb két Type 218SG osztályú tengeralattjáró beszerzését határozták el. A 70 méter hosszú, 6,3 méteres merülésű és körülbelül 2000 tonna vízkiszorítású, levegő-független meghajtású típusból Szingapúr 2013 decemberében rendelte meg az első két darabot. A Type 218SG a németországi ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában épített Type 212A-osztály és a Type 214-osztály legjobb tulajdonságait ötvözi a gyártó szerint, mivel kormánylapátjait az előbbi hajóosztályhoz hasonlóan X alakban helyezték el, ezzel az utóbbi hajóosztály méreteit, hatótávolságát megtartva alkalmasabb lett a sekély vízben végzett manőverezésre. A már aláírt szerződés egy logisztikai támogatás mellett tartalmazza a legénység kiképzését is. Az elsőnek megrendelt két tengeralattjáró közül egyet már 2015 júliusa óta építenek, ez 2021-ben, míg társa 2022-ben kerül majd átadásra. A most megrendelt másik két Type 218SG 2024 után kerül majd leszállításra.
Május 13-án megérkezett Tajvanra az amerikai haditengerészet által kivonásra ítélt, ám a szigetországban továbbszolgálatra alkalmasnak vélt két OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregatt. Az amerikai haditengerészet állományából végleg eltűnő OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok közül az egykori USS TAYLOR (FFG 50) és USS GARY (FFG 51) 1984 és 2015 között hajózott a csillagos-sávos lobogó alatt. Ez a hajótípus nem lenne teljesen ismeretlen a szigetország tengerészei számára, hiszen licenc alapján - némileg eltérő fegyverzettel - nyolc hasonló egység, mint CSENG KUNG-osztály már szolgálatba állt 1993 és 2004 között Tajvanon és jelenleg is aktívak. A két „új” fregatt neve történelmi személyeké lesz, mégpedig: LIU MING-CSUAN (PFG-1115), aki Tajvan kormányzója volt a Csing dinasztia idején és CSIU FENG-CSIA (PFG 1112) aki ellenállást vezető személy volt a Csing dinasztiát követően Tajvant birtokló Japán ellen folytatott harcok idején. A 178 millió dollárért megvásárolt egységek némi korszerűsítést követően 2018 júliusában állnak majd hadrendbe.
Megszüntette az Orbital ATK-val kötött szerződését az amerikai hadsereg. A cég az XM25-ös, 2005 óta fejlesztése alatt álló 25 milliméteres gránátvető tökéletesítését nem tudta a szerződésben meghatározott időn belül, valamint azt jelentősen túllépve sem megoldani. Bár a gránátvető képességei vitathatatlanok, éveken át nem volt nevezhető teljesen kiforrott fegyvernek. Lőtávja elérte a 2300 méter is, míg gránátjának robbanási helyét 3 méteres pontossággal programozni lehetett, így fedezékben tartózkodó személyek ellen is hatásosan volt alkalmazható. Hibái között kisebbek és nagyobbak egyaránt előfordultak, például 2012 februárjában következett be még a cső elhagyása előtt gránátrobbanás, akkor egy katona szenvedett kisebb sérüléseket.
Az XM25-öt 2012 közepétől harcéren tesztelték, éles bevetések során. A harctéri próbák tapasztalatai alapján módosítani kellett a külső kialakítást, megnövelésre várt az akkumulátor élettartama, de a fegyver egyik fontos része, a tűzvezető rendszer is továbbfejlesztésre szorult. Továbbá megpróbálták tovább csökkenteni az XM25-ös tömegét, ami akkor 6,3 kilogramm volt. Ezek befejezését 2014-re várták és rendszeresítés is abban az évben történt volna meg M25-ös típusjelzéssel. A hibák kiküszöbölésében a német Heckler & Koch fegyvergyár emberei is részt vettek, sikert és 20 darab tökéletesen működő és üzembiztos gránátvetőt azonban nem tudtak a hadsereg által egyre tovább halogatott határidő leteltéig átadni.
Argentínában továbbra sem hagytak fel a repülőcsapatok modernizálási lehetőségének keresésével. A napokban Franciaországot környékezték meg a dél-amerikaiak, ugyanis hat Dassault-Breguet Super Étendard SEM 5-ös (Super Étendard Modernisé) vadászbombázót vásárolnának meg 10 millió dollár ellenében. Argentína a Falklandi-háborúban ismerté vált típusból összesen 14 példányt szerzett be, ezekből az évek folyamán 3 került balesetek miatt veszteséglistára. Az eltelt években a típus példányai leállításra kerültek, de nem dobták ki őket, hanem jobb napokra várva még most is tartós tárolásban leledzenek. 4 évvel ezelőtt már próbálkoztak a frissen kivonásra kerülő francia Étendard-ok közül párat, egészen pontosan 10-et megszerezni. Ezeket egyrészt alkatrészbázisul szerették volna felhasználni a 10 legkevesebbet repült argentin Super Étendard számára, másrészt a korszerűbb rendszereik is beépítésre kerültek volna az újra szolgálatba álló példányokba.
A munkálatokat az ARCE (Arsenal Aeronaval Comandante Espora) végezte volna el, az első példány esetében még francia felügyelettel és támogatással, majd a megszerzett tapasztalatok alapján már önállóan. A legfőbb előrelépést a Thales Democles és az ALTIS célmegjelölők és a lézerirányítású rakéták és bombák, a Thomson Agave fedélzeti rádiólokátornál kétszer nagyobb hatótávolságú Anemone radar beépítése, a Sherlock besugárzásjelző megjelenése és az UAT-90 központi számítógép, valamint az UNI 40M inerciális navigációs rendszer jelentenék az argentinok számára, hiszen az ő régebbi vadászbombázóik ezekkel nem rendelkeznek. A gépek pilótafülkéjébe mindössze egy új HUD jelenthetné majd a legszembeötlőbb változást. A gépek önvédelmének növelésére tervezik a Matra Phimat infracsapda és dipólszóró berendezés integrációját is, továbbá két új felfüggesztési pontot is kialakítanak a Super Étendard–ok szárnyai alatt. A mostani terv is hasonló, csak kisebb volumenű, ebben ugyanis három példány újra repülőképessé tétele szerepel, a francia gépek donorként történő felhasználása után.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon.
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll.
Categories: Biztonságpolitika
2017.05.13
Szerbiában bemutatták a M-84-es harckocsi (T-72) legújabb változatát. Az M-84АS1 tűzerejének növekedését egy, az irányzó által használt korszerű éjjel-nappal alkalmazható DNNS 2ATK jelzésű célzórendszer, továbbá a parancsnok részére egy TOMS figyelőműszer és egy távirányítású, 12,7 milliméteres nehézgéppuskával is ellátható állvány felszerelésével érték el. A védelmet a járműtest és torony hátsó és oldalsó részén rácsos előtétpáncélzat, míg a többi helyen reaktív páncélzat felszerelésével erősítették meg. Szintén az M-84АS1 védelmét szolgálja a lézer és rádiólokátor-besugárzásjelző rendszer, valamint a továbbfejlesztett füstgránát-vetők.
A német hadsereg 104 darab Leopard 2-es harckocsiját tervezi újra szolgálatba állítani. A tartós tárolásban lévő páncélosokat a gyártást végző Krauss-Maffel Wegmann fogja korszerűsíteni az átadást megelőzően. Ugyanitt 32 darab további páncélos is előállításra fog kerülni, ezek hídvető és műszaki variánsok lesznek. A több mint 100 darab harckocsi 2019 és 2023 között kerül majd átadásra, így a Németország ekkora már 328 harckocsit tudhat majd hadrendben állónak.
Belgiumban a hadsereg azt tervezi, hogy jövőre két NH90TTH szállító helikoptert telepít Maliba, az ENSZ missziójának támogatására. A katonák elképzelését, mely 2018. március és júliusa közötti időszakra vonatkozik, a kormánynak még jóvá kell hagynia. Belgium mindössze négy szállító (TTH) NH90-es verzióval rendelkezik, - ezeket 2013 októbere és 2014 novembere között vették át - ezért a távoli országba történő áttelepítés több kérdést is felvethet.
Svédországban a Saab még továbbra is kiáll a JAS-39 Gripen E változatának 2019-ben történő átadása mellett, de szoftverfejlesztések miatt az első példány repülését ez év második negyedévének vége előtt (következő hónapban) tervezik végrehajtani. A legyártásra kerülő darabszám sem végleges még, jelenleg 60 E variáns hadrendbe állása látszik biztosnak, de a légierő továbbra is lobbizik további 10-20 gép megszerzése ügyében. A régebbi C verziók 73 példánya 2026-ig marad szolgálatban, bár a kevesebb E változat megvásárlása miatt nem elképzelhetetlen, hogy e dátum után is a légierő gépparkját fogják gyarapítani a korszerűsítésen átesett C-k, pár tíz-húsz darabos mennyiségben.
Teljessé vált az olasz haditengerészet U212A-osztályú tengeralattjáróinak állománya május 11-én, amikor is a Róma által megrendelt negyedik egység, a ROMEO ROMEI (S 529) is átadásra került a flotta számára. A ROMEI 2015-ben került vízre a Fincantieri Muggiano (La Spezia) hajógyárában. Az osztály négy megrendelt egységéből a ROMEI ugyan a negyedik, de a 102. a tengeralattjárók azon sorában, amelyek a muggianói hajógyárban épültek meg. Ott, ahol már 1907 óta készítenek felszín alatti egységeket is.
A tavaly átadásra került testvérhajójával, a PIETRO VENUTI-val (S 528) megegyezően a ROMEI is 1509 tonna vízkiszorítású, hossza 56 méter, merülése 7 méter, megrendelésükre 2008 áprilisában került sor. Legénységüket 27 fő alkotja, őket 16 csomós víz alatti sebességgel tudja a tengeralattjáró szállítani egy Siemens/HDW PEM 9 üzemanyagcellás, levegőtől független meghajtóegység segítségével messze hosszabb időn át, mint a hagyományos dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók esetében ez lehetséges. A hajóosztály másik két egységét a SALVATORE TORADO (S 526) és a SCIRE (S 527) 2006-ban és 2007-ben lépett szolgálatba.
Március 21-én első alkalommal került sor automatizált légi üzemanyag átadás megelőző összekapcsolódásra az Airbus által fejlesztett rendszerrel. A merevcsöves rendszer teleszkópikus csövét itt egy képfelismerő szoftver segítségével irányították a felvételi helyzetbe került portugál F-16AM vadászbombázó fogadónyílásába. Portugália partvidéke felett 7620 méteres magasságon, 500 kilométer per órás sebességgel repülve összesen hat automatikus összekapcsolódást hajtottak végre egy óra 15 perc alatt, a tesztcélokra használt Airbus A310MRTT segítségével.
Az Airbus Defense and Space szerint a közeljövőben mindennapossá váló folyamat leginkább a különösen rossz időjárási körülmények közötti üzemanyag átadás során lesz igazán előnyös. Ezt 2019-től már a mindennapokban is igazolhatják az A330MRTT /KC-30A tankergépeken repülők, hiszen az automatizált légi üzemanyag átadó rendszer ekkor válik majd elérhetővé a számukra. Elsőkként az ausztrál KC-30A gépeken kerül majd bevezetésre a rendszer.
Törökországból valósággal záporoztak a haditechnikai hírek a héten. Ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb az, hogy hazai fejlesztésű légiharc-rakétákat terveznek már 2013 óta a Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) Védelmi Ipari Kutató és Fejlesztő Intézetének (SAGE) szakemberei. Mindjárt kettőt is, a GÖKDOGAN egy rövid hatótávolságú infravörös önirányítású rövid hatótávolságú rakéta, míg a BOZDOGAN egy aktív radaros önirányítású közepes hatótávolság rakéta lesz.
Mindkettő rakétamotorja csökkentett füstképződésű és az indítási és gyorsítási fázist követően csökkentett tolóerejű, így növekedett a hatótávolságuk, valamint a végfázisban is lehetőség van a tolóerő által biztosított jó manőverező-képesség alkalmazására. Ez utóbbiban a GÖKDOGAN esetében a tolóerővektoros kormányzás is hasznos lesz, hiszen ez a fegyver ezzel is rendelkezni fog. A fejlesztési szakaszt 2019-ben szeretnék lezárni. Meg kell jegyezni, hogy a SAGE már számos sikeres fejlesztést vitt véghez, elég csak megemlíteni a SOM csapásmérő robotrepülőgépet.
Az Aselsan egy igencsak közeljövőbe mutató fegyver dolgozik, mégpedig egy elektrómagnetikus ágyún. A szárazföldi járműveken, hajókon majdan alkalmazásra kerülő ágyú rengeteg munkát ad a fejlesztést végzőknek az Aselsan-nál is. A hatalmas mennyiségű energia előállítása és tárolása, a magas hőmérséklet és az alacsony élettartam a világ számos pontján fejlesztett elektrómagnetikus ágyúk még megoldatlan problémái.
Ugyanitt messze előrébb tart a 120 milliméteres automata aknavető fejlesztése. Az AHS-120-as 1,9 méter hosszú csővel rendelkezik, maximális lőtávolsága 8000 méter. Számítógépes tűzvezető rendszeréhez inerciális navigációs rendszer és a csövet elhagyó akna sebességét mérő rendszer is tartozik. Előnye, hogy járművek mellett, - természetesen az elektromos energiáról való gondoskodás után – önállóan is telepíthető.
Egyesült Államok béli források arról tudósítottak, hogy Irán a Hormuzi-szorosban tesztelte a Hoot szuperkavitációs torpedót. A Pentagonból származó információk nem tartalmazták a torpedó indítására szolgáló hajó, vagy tengeralattjáró, illetve parti létesítmény meghatározását, valamint azt sem, sikeres volt-e a próba. A szuperkavitáció elvét felhasználó fegyver jelentős hasonlóságot mutat, a még a Szovjetunióban fejleszteni kezdett VA-111 Skval szuperkavitációs torpedóval, bár Moszkva tagadja, hogy bárkinek is eladta volna a torpedó műszaki dokumentációját.
A Hoot-ról az első, igaz gyenge minőségű fotók, még 2006-ban jelentek meg, majd 2015-ben a bemutatásakor már jobb minőségűek is felkerültek az internetre. A szuperkavitációval jelentős sebességnövekedés érhető el a víz alatt, a szovjet/orosz és gyaníthatóan az iráni fegyver is képes a 370 kilométer per órás sebességre. A szuperkavitáció hátránya viszont a nagy zaj, ami miatt az indítás ténye és helye is megállapítható. Éppen ezért a szovjet/orosz tengeralattjárókon elsősorban az önvédelem fegyvereként tervezték használni a VA-111 Skval szuperkavitációs torpedót. Moszkva tavalyi bejelentése alapján már egy újabb szuperkavitációs torpedót fejlesztenek, aminek a neve Predator.
Új-Zélandon feloldották az NHIndustries NH90-es helikopterekre még áprilisban hozott korlátozások legtöbbjét. Történt ugyanis április 16-án az egyik forgószárnyas kényszerleszállást hajtott végre. Ennek oka a jobb oldali Rolls-Royce Turbomecca RTM 322 -01/9-es hajtómű leállása volt, a gép és fedélzetén tartózkodók az üzemképes másikkal gond nélkül leszálltak egy közeli repülőtéren.
A hajtóművet a kiszerelést követően Ausztráliába szállították a meghibásodás okának feltárására. Annyi azonban már világossá vált, hogy egy működő hajtómű is elégséges a biztonságos landoláshoz, ezért május 8-án feloldották a tengerek, hegyek és városok felett végrehajtandó repülések ellenében hozott intézkedést. Egy maradt csak érvényben, ez pedig a maximális, vagy ahhoz közeli felszálló súllyal végzett repüléseket érinti, egészen addig, míg a hajtómű leállásának okát ki nem derítik.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
Categories: Biztonságpolitika
2017.05.06
Európában a héten két helyről is további CH-47 Chinook nehézhelikopterek beszerzéséről érkeztek hírek. Hollandia az eddig megrendel 6+12 tandemrotoros CH-47F változatú gép mellé újabb kettőt vásárolna meg. Az egy tucatnyi gépről egyébként tavaly állapodtak meg a Boeing-gal, egyes jól értesült források szerint gépenként 25,7 millió dolláros árban.
Görögország némileg szerényebb fejlesztést hajtana végre, bár itt öt gépről és tizenkét T55-GA-714A turbináról van szó, ezek viszont a régebbi CH-47D verzióba tartoznak. A helikopterek minden jel szerint az amerikai hadsereg által használt, be nagyjavításon átesett példányok lennének.
Május 3-án Franciaországban átadták az első 400 darab Heckler & Koch HK416F gépkarabélyt a Direction Générale pour I´ Armement (DGA) védelmi beszerzési ügynökségnek. A német fegyver az 1979-ben rendszeresített bullpup kialakítású FAMAS gépkarabélyt váltja le. Kétfajta csőhosszal, összesen 102000 darab lőfegyver kerül majd a francia haderőhöz, ezek mellé 10767 HK2969F (44 mm x 46 mm) cső alá szerelhető gránátvető is beszerzésre kerül.
Befejeződtek az orosz Kamov Ka-52K Kartan harci helikopterek tengeri körülmények között végzett próbáinak első szakasza. Ebben két helikopter vett részt és 2016 végétől ez év elejéig vizsgálták tengeri körülmények között a hajófedélzeti üzemre módosított forgószárnyasokat. A helikopterek most visszakerültek a gyártóhoz egy alapos átvizsgálásra, ami során a tesztidőszakban megjelent hibákat tárják fel és javítják ki, illetve amennyiben szükséges változtatásokat is eszközölnek.
Természetesen a Szuhoj T-50-es alacsony észlelhetőségű, együléses, vadászbombázó fejlesztése is folyamatban van Oroszországban. A hajók és szárazföldi célpontok elleni fegyverzet egyik első bevezetésre kerülő tagja a K-35UE típusú robotrepülőgép lehet. Ez elődjétől a továbbfejlesztett elektronikában, valamint a behajtható szárnyakban tér el leginkább és már megjelent a haditengerészet MiG-29K és KUBR vadászbombázóin. A K-35UE azonban még így, behajtott szárnyakkal is túl nagyméretű ahhoz, hogy a vadászbombázó belső fegyverterében történjen az elhelyezése, így a szárnyak alatt fogja azokat hordozni.
A kor fejlesztési irányának megfelelően Törökországba is létrehoztak egy teherautó alvázra szerelt önjáró tarackot. A Yavuz nevű tüzérségi eszközt egy 155 milliméteres, 52-szeres kaliberhosszúságú csővel ellátott tarack alkotja, amit egy 6x6-os kerékképletű teherautó hordoz. Az ötfős kezelőszemélyzet az utasfülkés kialakítású kabinban foglal helyet a menetek alatt, mely kabin az igények szerint akár páncélzattal is ellátható. Ezek felszerelésével a Yavuz tömege elérheti a 30 tonnát is. A szabványos NATO lőszerekkel 30-40 kilométeres lőtávolságú Yavuz mozgatásáról egy 410 lóerős motor gondoskodik, hatótávolsága 600 kilométer, legnagyobb sebessége 90 kilométer per óra. Félautomata töltőrendszerének köszönhetően az önjáró tarack tűzgyorsaság percenként 4-6 lövés.
Malajzia az ügyben tapogatózik Japánban, hogy a majdan kivonásra kerülő Lockheed (Kawasaki Heavy Industries) P-3C Orion tengeri járőrgépek közül megkaphatna-e pár darabot. A 60 darabos gépállományát Tokió 15000 repült óra után tervezi kivonni, míg Malajziába egy alapos nagyjavítást követően kerülhetnének a gépek, de néhány jelentős berendezés, például a tengeralattjárók periszkópját is felderíteni képes rádiólokátor nélkül.
Mexikóban a légierő meglévő 10 Northrop F-5E/F Tiger II-es vadászbombázóinak hadrafoghatósági mutatója az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent. Az Israel Aircraft Industries már ajánlatot is tett a 401. repülőszázad állományában található gépek modernizációjára. Az izraeli cég a Chile számára kidolgozott Lahav korszerűsítési program alapján képzeli el a mexikói gépek modernizációját.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II: 1., 2., 3.
Grumman E-2D Advanced Hawkeye.
Categories: Biztonságpolitika
2017.04.29
Két hír is napvilágot látott az európai fejlesztésű MBDA Meteor légiharc-rakétáról ezen a héten. Az első Franciaországból származik és arról tudósít, hogy a Dassault Rafale vadászbombázókon befejeződött a két éve elkezdett integráció. Ezt bizonyítandó egy nagysebességű légi célt semmisítettek meg egy RBE2-es, AESA antennával rendelkező rádiólokátorral felszerelt, jelenleg a legkorszerűbb, F3R szabványnak megfelelőpéldányról indított rakétával. Franciaországban várhatólag a következő évtől lesznek bevethetők a Rafale-ok a Meteor-ral. Természetesen az előbb elkezdett integrációnak köszönhetően némileg előrébb jár a másik európai vadászbombázón, a Eurofighter Typhoon-on végzett integráció. Itt már egy spanyol tulajdonban lévő IPA 4 jelzést viselő példányról egyidejűleg két rakétát indított útjukra.
Akár további hét évvel is odébb tolhatja a hadrendbe állítás időpontját az indiai hadsereg által elvárt módosítások végrehajtása, az indiai Arjun Mk II-es harckocsin. Ugyanis jelentősen át kellene tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.
Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre, míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. Tavalyelőtt újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már tavaly április végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették két évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.
A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveznek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett jelenleg csak 116 MK II-es beszerzésével számolnak Új-Delhiben.
Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktiv páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.
A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot. Az Arjun család jövőjét még sötétebbé teszi az a tény, hogy India a legújabb orosz T-14 Armata harckocsi iránt is érdeklődik, az izraeli Merkava Mk IV és az abból kifejlesztett Namer nehéz páncélozott szállító harcjárművel együtt.
Indiában a tüzérség is lassan célba ér, ugyanis a dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) szerződést írt alá a K9 Vajra-T önjáró tarackok gyártásáról. A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. Jelenleg 10 darab, még Dél-Koreában legyártásra kerülő, 52-es kaliberhosszúságú lövegcsővel ellátott K9 Vajra-T legyártása tűnik biztosnak, a remények szerint mindössze 11 hónap alatt, míg a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget négy év alatt készítenék el. Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők lesznek megtalálhatók.
Internetre felkerült fotók alapján kijelenthető, a kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó kétüléses variánsa végrehajtotta első repülését április végén. A tervezett időponthoz képes egy éves csúszással levegőbe emelkedő JF-17B (FC-1B Xiaolong) prototípus függőleges vezérsíkjának magasságát megnövelték, és vaskosabb lett a második ülés mögötti gerincrész is. Ide gyaníthatóan üzemanyag-tartályok kerültek beépítésre, a hatótávolság csökkenését megakadályozandó. A ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is rendelkező kétüléses változat tömege így kissé magasabb lehet, mint az együlésesé.
Április 26-án ünnepélyes keretek között vízre bocsátották Kína első saját építésű repülőgép-hordozóját. A 2013 novemberében építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIANONING (ex-VARJAG) hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajó építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, már ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában. Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING (CV 16) 24 gépes állományával szemben.
A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Az új repülőgép-hordozó várhatólag a SHANDONG nevet fogja kapni, hadrendi száma 17-es lesz. Kína már építi a következő repülőgép-hordozóját, mely a hírek szerint már 2-3 darab katapultos indítórendszerrel lesz felszerelve, bár a hírek még megoszlanak arról, hogy ez gőzzel működő lesz-e, vagy a legkorszerűbb elektromágneses megoldású. A meghajtásáról viszont már atomreaktor fog gondoskodni. A háttérben lévő anyagi lehetőségekről annyi került napvilágra, hogy Kína az egy főre jutó éves bruttó hazai össztermék 1,28%-át fordítja haderőfejlesztésre, amiből a haditengerészet ebből 10%-ot kap.
Az Új-Zélandi Királyi Légierő korlátozásokat vezetett be az NHIndustries NH90-es helikopterekre, ugyanis április 16-án az egyik forgószárnyas kényszerleszállást hajtott végre. Ennek oka az egyik hajtómű leállása volt, a gép és fedélzetén tartózkodók az üzemképes másikkal gond nélkül leszálltak egy közeli repülőtéren. A hajtóművet a kiszerelést követően Ausztráliába szállítják a meghibásodás okának feltárására, addig az NH90-es nem repülhetek tengerek, hegyek és városok felett.
2016 augusztusában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta 24 Beechcraft T-6C+ Texas II-es turbólégcsavaros gép eladását Argentína számára. Ezek közül az első négy gyártásának megkezdéséről már szerződés is megszületett.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II.
McDonnell Douglas F-15A Eagle.
McDonnell Douglas CF-188A Hornet.
Categories: Biztonságpolitika
2017.04.22
Egy újabb FREMM-osztályú fregattal lett erősebb az olasz haditengerészet a héten. A LUIGI RIZZO (F 595) nevet viselő egységet a terveknek megfelelően április vége előtt adták át a flotta számára. A hajó felszereltségét általános célúként említik meg, vagyis légvédelmi és felszíni célpontok ellen egyaránt bevethető. A Róma által megrendel 10 FREMM fregattból hat lesz ilyen kialakítású. A másik négy, tengeralattjárók elleni harcra lett felkészítve, ezeket már mind átadták. A LUIGI RIZZO a hatodiknak elkészült egység építését még 2013 elején kezdték meg a Fincantieri hajógyárban. Fegyverzetét a légi célok ellen bevethető 16 Aster 15-ös és Aster 30-as légvédelmi rakéták, míg hajók és szárazföldi célok ellen alkalmazható fegyverzetét 8 darab Teseo MK2 /Otomat Mk-2/A block 4, GPS vezérlésű robotrepülőgép képezi.
Továbbá az olasz OTO/Melara által gyártott 127/64 LW Vulcano 127 milliméteres löveg is felszerelésre került a fregattok minden variánsára. A négy külön tárral rendelkező, bár éppen ezért 25 tonnát nyomó fegyver lehetővé teszi, hogy négy különféle lőszer álljon rendelkezésre a 35 lövés per perces tűzgyorsaságú ágyú számára egyidejűleg. Ez a lehetőség könnyedén ki is használható, hiszen a fegyverhez már jelenleg is alkalmazható a 30 kilométeres lőtávolságú repeszhatású, a légvédelmi, valamint a megnövelt hatótávolságú, több mint 100 kilométer megtétele után is még 20 méteres pontossággal becsapódó GPS vezérlésű lövedék is. A csöves fegyverzetet még két távirányítású toronyba szerelt, Oto Melara/Oerlikon 25 milliméteres gépágyú egészíti ki. A gyártó tervei szerint minden évben egy FREMM került majd átadásra, adott év áprilisáig befejeződően.
Oroszországban a hírek szerint egy új, hajók elleni fegyver fejlesztése folyik, igen gyors tempóban. A hiperszonikus sebességre képes eszközzel már végre is hajtottak pár indítási és repülési tesztet, ezek során elérték a hangsebesség nyolcszorosának megfelelő sebességet is. Az eddig még csak 3K22 Zircon néven emlegetett fegyver hatótávolsága 400 kilométeres lesz, indítására a már meglévő P-800 Onyx és Kalibr 3M54 (NATO nevén SS-N-27 Sizzler) robotrepülőgépek indító berendezéseinek segítségével könnyedén sort keríthet majd a hadrendbe állítás után. Ez a tervek szerint igencsak hamar bekövetkezhet, hiszen a tesztek befejeződését még az év vége előtti időpontra tervezik, míg a gyártást a következő évben indítanák meg.
Kazahsztán, amely már hat Airbus C295-ös szállítógéppel rendelkezik, tovább növeli a mennyiségüket. A volt szovjet tagköztársaság még 2012-ben rendelt meg két C295-öst, valamint további hatra is opciót jelentett be. Ezeket kettesével érvényesítették az elmúlt évek során, így a mostani két példány is ebbe a csoportba tartozik. Ezeket a C295-ket várhatólag még az év vége előtt át fogják adni Kazahsztánnak.
Iránban egy új sugárhajtású kiképző/könnyű támadógép elsőnek elkészült példányát mutatták be. A két hajtóművel ellátott, most még festetlen Koswar, külső megjelenésében leginkább a tajvani AIDC AT-3-as repülőgépre hasonlít.
Más iráni fejlesztésű haditechnikai eszközök is bemutatásra kerültek a héten, bár ezek szárazföldi járművek. A Heidar-6 gyalogsági harcjármű sokak számára ismerős lehet, hiszen a szovjet BTR-60PB páncélozott szállító harcjárműről van szó, melyre a szintén szovjet BMP-1-es tornyát szerelék fel. A fegyverzet maradt a 73 milliméteres löveg, az ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint a lövegcső felett látható az irányított rakéták indítására szolgáló sín is.
Szintén a szovjet BTR-60PB páncélozott szállító harcjármű az alapja Heidar-5-ös aknatelepítőnek. Itt a deszanttér két oldalsó falát, illetve a tetőpáncélzat egy részét felnyithatóra alakították ki, és szereltek be oldalanként 18-18 vetőcsövet. Ezekbe a vetőcsövekbe gyalogság és harckocsik elleni aknák egyaránt elhelyezhetők. A Heidar-5-ös aknatelepítő önvédelméről egy távirányítású fegyverállványra szerelt, 12,7 milliméteres DSK nehézgéppuska gondoskodik.
Idén februárban a világsajtó arról cikkezett, hogy a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók a mozgó földi célpontok eltalálásánál nehézségbe ütköztek, méghozzá a félaktív lézeres önrávezetéses bombák esetében. Itt a repülőgép saját mozgását és a célpontot megjelölő lézersugár közötti összhangot nem sikerült megtalálni. Ezen a héten viszont már egy 3F szoftvercsomaggal ellátott C verzióba tartozó gép került megemlítésre, mivel egy GBU-12 Paveway II-es bomba segítségével talált el a mozgó célpontját, a haditengerészet China Lake-i lőterén. A 3F szoftvercsomag még a fejlesztés és a tesztelés szakaszában van, várhatólag 2018 májusában kerül majd telepítésre a már átadott példányok számítógépes rendszerébe.
NETARZENÁL GALÉRIA
Categories: Biztonságpolitika
2017.04.15
A német légierő SAAB BOZ-101 EC önvédelmi rendszert tartalmazó konténereket vásárol a Panavia Tornado vadászbombázói számára. A BOZ konténerek már évtizedek óta megtalálhatók a német Tornádók szárnyai alatt, ez a következő évtizedben is így lesz, hiszen a most megrendelt 29 darab, rakétaközeledést érzékelő képességgel ellátott BOZ-101 EC-t 2017 és 2020 között szállítják le.
Immáron négy FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregattal rendelkezik a francia haditengerészet. Ugyanis április 11-én átadták számára az AUVERGNE nevet viselő, tengeralattjárók elleni hadviselésre specializált hajót. A 2012 augusztusában építeni kezdett, 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles egység 2015 szeptemberében került vízre, tengeri próbajáratait 2016 szeptemberében kezdte meg. Párizs 2019 közepe előtt hat FREMM fregattot szeretne a flotta kötelékébe tudni, ez a terv most még tarthatónak tűnik, mivel jelen pillanatban egyszerre három fregatt (BRETAGNE, NORMANDIE, ALSACE) tartózkodik az építés különféle fázisaiban. A 2013-as évben vált véglegessé, hogy csak nyolc kerül megvásárlásra, a tervezett tizenkettő FREMM-fragattból a francia flotta számára. Ezek közül hat tengeralattjárók elleni, kettő pedig (az ALSACE és a LORRAINE nevet viselő egységek) légvédelmi feladatokra lesznek „szakosodva” és 2021-ben, valamint 2022-ben kerülnek átadásra. Ez a hajómennyiség még így csökkentve is a legambiciózusabb és legnagyobb európai flottafejlesztési programnak bizonyul.
Március 7-én került sor az első éles L-UMTAS rakéta indítására a török TAI (Turkish Aerospace Industries) Hurkus légcsavaros kiképzőgépről. Az 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6-os gázturbinával hajtott gép könnyű támadó feladatok végrehajtására is képessé váló, talán már a következő évben szolgálatba lépő C jelzést viselő variánsa, öt felfüggesztési ponton lesz képes 1500 kilogrammnyi fegyverzet hordozására. A 8 kilométeres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású L-UMTAS rakéta mellett a Hurkus fegyverzetében a Roketsan UMTAS infravörös irányítású páncéltörő rakéták és a Cirit félaktív lézeres önirányítású rakéták is megtalálhatók lesznek. A bombafegyverzet terén a szintén lézeres félaktív önirányítású Teber irányítókészlettel ellátott bombák megjelenése várható.
Törökországban, a februárban sikerrel befejeződő teszteknek köszönhetően késze állnak az Altay harckocsi sorozatgyártásának beindítására. A dél-koreai eredetű (K2) páncélos mozgatását biztosító erőforrásról nem érkeztek újabb, biztosnak mondható hírek. Márciusban ugyanis a török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.
A vita végül a felek szakításához vezetett és a mai napig nem dőlt el, hogy milyen motor fog a minimum 250 darabos hazai rendelési állomány előtt álló típusba kerülni. A legújabb hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban már tavaly teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy már 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.
Messze hátrább tart a sorozatgyártásig vezető rögös úton az izraeli Eitan lövészpáncélos. A 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására is képes Eitan 30-35 tonnás lesz, tehát a kerekes járművek felső súlykorlátjához igen közel helyezkedik el. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes lesz elérni a 90 km/h sebességet, fegyverzetét távirányított toronyba szerelt 12,7 milliméteres nehéz géppuska, vagy 30, illetve 40 milliméteres gépágyú fogja alkotni. A Trophy aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra kerül, a defekttűrő abroncsokkal egyetemben. Ezekkel 50 km/h-sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 8x8-as kerékképletű jármű könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer, szolgálatba állítására 2020-ig kell várni.
Az M113-ok cseréjére (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) a másik opciót a Merkava harckocsik Mk2-es variánsai jelentik, hiszen ezek lassan kivonásra kerülnek a hadrendből a korszerűbb változatoknak köszönhetően. A jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsik a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélosok jelenhetnek meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még tavaly tavasszal lefolytatták az első csapatpróbát, sikerrel. A távolabbi jövőben a Merkava Mk5-ös mellé egy újabb harckocsi is megérkezhet, ez pedig a 32 tonna körüli tömeggel rendelkező Carmel lesz. Ennek megjelenésére 2025-2027 körül lehet számítani. Az Eitan-nal eddig elvégzett próbák során, a terepen való boldogulását vizsgálták, már a hadsereget is bevonva.
Indonézia haditengerészete meglepő ajánlatot kapott. Méghozzá Törökországból, mivel a Gölcük Hajógyár ajánlotta megvételre az általuk építendő tengeralattjárókat. A törökök megkeresésében a német Type 214-es osztály kissé módosított változata szerepel REIS-osztály néven, 67,6 méteres hosszal, 6,3 méteres törzsátmérővel, 533 milliméteres torpedóindítókkal. Az indonézeket érdekli a török ajánlat, méghozzá olyannyira, hogy májusban a hajógyárba is ellátogat majd egy küldöttségük. Hazai megrendelésre a Gölcük Hajógyár hat tengeralattjárót épít meg a Type 214-es tervek alapján. Az első egység, a 2019-ben kerül majd vízre, míg a hajóosztály utolsó egysége 2025-ben.
Sanghajban építeni kezdték Kína első partraszállást támogató helikopterhordozóját. A Type 075-ös osztály első egysége több mint 36000 tonnás vízkiszorítású lesz, hossza 250 méter, míg szélessége 30 méter lesz. Ezekkel a méretekkel csak az amerikai WASP-osztálynál bizonyul majd kisebbnek kategóriájában. A 23 csomós sebesség elérésére képes Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó akár 30 darab helikoptert is a fedélzetére vehet majd.
Március 29-én érkezett meg a Fülöp-szigetekre két újabb Korea Aerospace Industries (KAI) FA-50PH vadászbombázó. A dél-koreai sugárhajtású, T-50-es Golden Eagle kiképzőgép harci feladatok végrehajtására képessé tett változatából Manila 12 darabot vásárolt meg, még a 2014-es esztendőben. Így jelenleg már 8 példányt tudhatnak magukénak, de a gyártó várhatólag az év végéig leszállítja mid a 12 példányt.
Tajvanon egy újabb tervet dolgoztak ki a szigetország légvédelmi képességének növelésére és akárcsak a tavaly bemutatott, ez is a TUO CHIANG-osztályon alapul. A jelenleg egy példányban létező korvett vízkiszorítása nagyjából 100 tonnával megnövekedne, így már majd 700 tonnás lenne. Hossza 60 méterről 65-re nőne, szélessége 14 méterről 15-re változna. A 100 kilométeres hatótávolságú Tien Chien II légvédelmi rakétái számára egy 3D-s rádiólokátor derítené fel a célpontokat, de a hajók elleni fegyverzet is megmaradna a korvetteken. A 41-ről immáron 53 főre gyarapodott legénységű korvettekből összesen 12 darabot állítanának hadrendbe.
Ez az elképzelés megvalósíthatóbbnak tűnik, mint a tavalyi, amikor is 2500 tonnás vízkiszorítású egységeket vizionáltak, szintén a TUO CHIANG-osztály méreteinek növelésével. Ezek fedélzetére csak hazai gyártású légvédelmi rakétákat szántak. A fegyverzet legnagyobb hatótávolságú tagját az Sky Bow III (TK-3) képezné, ami 150 kilométeren túli célpontok elleni is hatásos lehet. Az Mk.41-es függőleges indítórendszerből startoló 100 km-es hatótávolságú Sky Sword II-es légvédelmi rakéták jelentenék a második védelmi vonalat, míg a harmadikat az amerikai RAM rendszerre hasonlító Sea Oryx képezné, ami az infravörös önirányítású TC-1-es légiharc-rakéta módosított változatát alkalmazza, indítóként 16 darabos mennyiségben.
Brazíliai források szerint a brit királyi haditengerészet kész eladni a következő évben kivonásra kerülő, 1995-ben vízre bocsátott és 1998 februárjában szolgálatba állt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozóját. A közel 1300 ember, 40 szárazföldi jármű és 18 helikopter szállítására képes egységet legutoljára 2013 végén vetették alá egy alapos felújításnak. Akkor a 15 hónapos modernizációs programot a Devonport-i hajógyárban végezték el 65 millió font értékben. A gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. A hírek szerint a jelenleg még Plymouth-t honi kikötőjének tudó OCEAN 80,3 millió font ellenében cserélhetne hazát. Hivatalosan most még csak annyit közöltek a britek, hogy fontolgatják a hajó eladását, míg a brazil kormányzati tisztviselők azt mondták, egy ésszerű ár esetében lennének hajlamosak megvásárolni a 21500 tonnás vízkiszorítású hordozót.
NETARZENÁL GALÉRIA
Aerospatiale AS-532U2 Cougar MkII.
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet.
Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.
Categories: Biztonságpolitika
2017.04.08
Izraelben a legutóbbi idő tapasztalatai alapján módosították a Németországban megépítendő SAAR 6-os korvettek terveit. A rakétatámadások okán javították az egységek légvédelmi képességét, ugyanis a duplájára növelték a C-Dome (a szárazföldi telepítésű Iron Dome rendszer tengeri változata) Tamir rakétáinak darabszámát. Így most 12 Barak 8-as légvédelmi rakéta mellett 20 Tamir számára is beépítésre fognak kerülni a függőleges indítók, a 2000 tonnás egységek hajótestébe. A kis helyigény miatt a C-Dome ideális lehet korvettek, őrhajók, de akár tengeri gázkitermelő és olajfúró tornyok védelmére is.
A 2020-tól hadrendbe álló, 90 méter hosszú, 70 főnyi legénységnek 10 napig otthont biztosító korvettek fegyverzetét ezeken felül egy 76 milliméteres löveg, 25 milliméteres távirányítású gépágyúk, 16 hajók elleni rakéta, két torpedóindító és egy SH-70-es Sea Hawk helikopter fogja alkotni. A C-Dome hajókról történő alkalmazhatóságát a tavalyi év tavaszának végén tesztelték le. Akkor az Iron Dome tüzérségi lövedékek elleni védelmi rendszer indítóállványát egy hadihajó tatján kialakított, helikopterek fel-és leszállására használt fedélzeten rögzítették, míg a felderítést a hajó rádiólokátorai végezték.
Pakisztánban a Rockwell Collins Flight2-es avionikai korszerűsítési csomagját vásárolják meg a légierő 11 C-130E és 5 C-130B Hercules teherszállító repülőgépe számára. A pilótafülkébe beépített digitális kijelzőkkel ellátott műszerfal mellett ez korszerűbb navigációs rendszert, a polgári légiforgalomban használatos rendszerekkel együttműködni képes berendezéseket, modern digitális robotpilótát, új rádiókat, műholdas kommunikációs rendszert, összeütközést elkerülő rendszert, időjárást felderítő rádiólokátort is magába foglal. Az összes pakisztáni Hercules modernizációja várhatólag 2020. december 31-ig befejeződik.
Vietnam az utóbbi években egyre-másra szereli fel haderejét korszerű eszközökkel. Persze, ezzel nincsen egyedül, a térségben hasonló módon egyre többet áldoznak a fegyveres erőkre. Most Hanoi egy izraeli fegyver után érdeklődik, ez pedig nem más, mint az Israel Military Industries (IMI) Delilah csapásmérő robotrepülőgépe. A majd 190 kilogrammos eszköz repülőgépről indítva 250 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az 1 méteres körkörös szórással a célpontba csapódó Delilah csapásmérő robotrepülőgépet gyaníthatóan az orosz Szuhoj Szu-30 MK2-es vadászbombázók fegyverzetébe szánják.
Az év elején derült ki, hogy Thaiföld eláll az ukrán T-84 Oplot harckocsik beszerzésétől. Az ázsiai állam még 2011-ben vásárolt 49 darab páncélost Kijevtől, 240 millió dollár ellenében. A gyártó azonban az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállaltakat. A harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el. Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni.
Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul. Az MBT-3000-es erősebb, vízhűtéses, turbófeltöltős, elektronikus vezérlésű, 1300 lóerős, Kínában gyártott motorral és páncélzattal, valamint új felfüggesztéssel és futóművel lett ellátva. Erőátviteli rendszerként a hidromechanikus C1000B került beépítésre. A teljesen digitális elektronikával ellátott MBT-3000-est műholdas navigációs rendszerrel, távirányítású géppuskával, a lövegirányzó és a parancsnok számára külön irányzórendszerrel lett ellátva. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy miközben az irányzó célba veszi az ellenséget és tüzel, addig a parancsnok új célpontot keressen.
A 49 tonnás MBT-2000-es képest némileg súlyosabb, immáron 51 tonnás MBT-3000-es legénysége 3 fő, 125 mm-es lövegéhez természetesen töltőautomata csatlakozik, teljesítmény-lóerő aránya 25 LE/t, hossza löveggel együtt 10,1 méter, szélessége köténnyel együtt 3,50 méter, magassága 2,40 méter. Legnagyobb közúti sebessége 67 km/h, hatótávolsága 500 km, fegyverzetét egy 7,62 mm-es koaxiális, valamint a már említett távirányítású 12,7 mm-es géppuska egészít ki. Lőszerkészlete 38 darab, ebből 22 a 8 lövés/perces tűzgyorsaságot garantáló töltőautomatában kerül elhelyezésre. 28 VT-4-es thaiföldi beszerzése év elejétől már biztosra vehető, a továbbiakban ezt az állományt 49 darabosra szeretnék növelni. És növelik is, ugyanis ebben a hónapban további 10 példányt rendeltek meg 58 millió dollár értékben, amit három év alatt terveznek kifizetni.
Egy éves késéssel vette át új szállítógépeit a japán légierő. A hazai fejlesztésű és gyártású Kawasaki C-2 közepes szállító repülőgép 3 példánya március 30-án érkezett meg az otthonokul szolgáló Miho támaszpontra. A két General Electric CF6-80C2K1F hajtóművel ellátott, 44 méter hosszú, 37,6 tonna maximális terhelhetőségű típusból 40-60 darabot terveznek szolgálatba állítani a szintén hazai fejlesztésű és gyártású Kawasaki C-1, valamint az amerikai Lockheed Martin C-130 Hercules gépek utódjaként.
Újabb 17 P-8A Poseidon tengeri járőrgép legyártása vált biztossá a múlt hónap végén, e hónap elején, ugyanis Boeing-hoz megérkezett a megrendelések véglegesítése. A 2,2 milliárd dolláros bevételt eredményező szerződésben az első két brit, valamin négy ausztrál gép is benne foglaltatik.
Sikeresen túl van az első leoldási teszten a Super Hornet, az új hajók elleni robotrepülőgéppel, az AGM-158C LRASM-el. A jó ismert megnövelt hatótávolságú JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgép továbbfejlesztésével létrejövő, 560 kilométeres hatótávolsággal bíró LRASM várhatólag 2019-ban állhat majd szolgálatba.
Brazília nem túl rózsás gazdasági helyzete rányomja bélyegét a már futó katonai programokra is. Az ebben egyik leginkább érintett az olasz Iveco által tervezett VBTP-MR Guarani gyalogsági harcjármű építése és hadrendbe állítási terve. A 2012-ben megkötött 2,5 milliárd dolláros szerződés még 2044 páncélos brazíliai megépítéséről szólt, évi 100 darabos mennyiségben. A 2013-ban elkezdődő gyártás eddig csak 248 példányt eredményezett, évente mintegy 50-70 darabos mennyiségben, a 100.-at 2014. szeptember 26-án adták át. A némileg nagyobb és súlyosabb, 8x8-as kerékképletű VBR-MR (Viatura Blindada de Reconhecimento - Média de Rodas) megalkotása jelen pillanatban nem tűnik valószínűnek. A VBTP-MR Guarani hossza 6,9 méter szélessége 2,7 méter magassága 2,3 méter tömege 18 tonna. Legénysége 2 fő, szállítható személyek száma 9 fő, hatótávolsága 600 km, legnagyobb sebessége 90 km/h. A páncéltest tetejére szerelt 30 mm-es gépágyúval és 7,62 mm-es géppuskával ellátott UT30-as torony lehetőséget biztosít két Spike irányított páncéltörő rakéta indítására is, így a 6x6-os kerékképletű jármű komoly tűzerővel rendelkezik.
Az argentin légierő újra a hírekbe került, méghozzá orosz és cseh forrásoknak köszönhetően. A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozó Anatolij Puncsuk, aki a Szövetségi katonai-műszaki együttműködés szervezetének helyettes vezetője, azt állította, Argentína érdeklődést mutat a MiG-29 repülőgépek beszerzése iránt. A Roszoboronexport állami fegyverexportőr cégtől származó információk szerint a MiG-29-es és egyéb orosz harci gépeket ajánlottak megvételre Kolumbia, Peru, Venezuela, Uruguay és Argentína számára. A cseh Aero Vodochody viszont a saját, újra gyártásba vett gépe, az L-159 ALCA okán említette meg a dél-amerikai országot, mely egyik lehetséges megrendelője lehet a típusnak.
NETARZENÁL GALÉRIA
Aerospatiale AS-332M1 Super Puma.
Westland WAH-64D Longbow Apache.
Categories: Biztonságpolitika
2017.04.01
Fehéroroszországban fejlesztették tovább a világszerte jól ismert RPG-7-es kézi páncélelhárító gránátvetőt. A munka egy részre koncentrált, mégpedig a PGO-7V3-as optikai irányzék leváltására. Az új PD-7-es irányzék a kor színvonalának megfelelő lett, hiszen lézeres távolságmérő, valamint ballisztikai számítógép is beépítésre került a 17 °-os látómezővel és 3x-os nagyítási képességgel rendelkező eszközbe.
A memóriájában hatféle gránát röppályája került elmentésre (köztük a tandem robbanófejes RHEAT-7MA1, a thermóbárikus RTB-7 MA, vagy a gyakorlólövészeteken használatos, robbanóanyag nélküli RF-7 MA), így ezek kiválasztásával, valamint a távolság és a repülési pályát befolyásoló külső tényezők számbavételével módosított irányzék segítségével pontosabbá vált az immáron Ovod-R nevet viselő fegyver. A mindössze 2 kilogrammos tömeggel rendelkező PD-7-es irányzékkal 50 és 1500 méter között válik lehetségessé a távolság pontos meghatározása. A két AA-s elem pedig akár 8 órás üzemidőt is képes biztosítani az irányzéknak.
A német parlamentben március 22-én zöld utat adtak a Bundeswehr igen jelenős irányított páncéltörő rakéta beszerzési tervének. Ugyanis 1000 darab Rafael Spike LR kerül majd a német hadsereg készletébe 172 millió dollár ellenében. A huzalvezérlésű rakéta tömege 14 kilogramm, hatótávolsága2014-től az addig 4 kilométerrel szemben már 5 kilométer és több mint 700 milliméteres homogén acélpáncél átütésére képes.
Március 21-én érkezett meg Bamakóba az első két német EC665 Tiger UHT harci helikopter. A forgószárnyasok egy Antonov An-124-100 szállító repülőgép gyomrában, részlegesen szétszerelt állapotban tették meg a Lipcse Bamako útvonalat. párnappal később, március 25-én már észak-maliban, az ENSZ csapatok támaszpontján voltak megtalálhatók.
Norvégia március 29-én írta alá azt a szerződést, melyben öt új Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgép beszerzéséről állapodott meg az Egyesült Államokkal. Az első gép 2022-ben érkezik majd meg az országba, míg az ötödik 2023-ban, 1,17 milliárd dollár ellenében. A Poseidon négy órán ár képes a levegőben tartózkodni, ha nem vesz igénybe légi üzemanyag-feltöltést és ez idő alatt 2000 kilométeres távolt képes berepülni és fedélzeti rendszerivel megfigyelés alatt tartani. Ebben a feladatkörben a Norvég Királyi Légierő (RoNAF k) jelenleg hat öregedő Lockheed Martin P-3C Orion tengeri járőrgépet tat hadrendben, ezeket három Dassault Falcon DA-20 Jet Falcon támogatja, de ezek csak felderítési, és megfigyelési feladatokra vehetők igénybe, tengeralattjárók és hajók elleni harcra képtelenek.
Oroszországban még úgy gondolják, van lehetőség a Szuhoj Szu-30-as gépekben. Éppen ezért egy újabb külföldi megrendelésekre kialakított variánssal kell előrukkolni és, bár még csak a tervezőasztalon, de már dolgoznak az orosz szolgálatban már megtalálható modifikácón alapuló továbbfejlesztésen, vagyis a Szu-30SzME megalkotásán. A 12 felfüggesztési ponton 8 tonnányi fegyverzet szállítására képes gép levegőbe emeléséről a vektorálható fúvócsővel ellátott AL-31FP utánégetővel ellátott sugárhajtóművek gondoskodnak, összesen 25000 kilogrammos tolóerővel. A levegőben utántölthető, kétüléses vadászbombázó legnagyobb felszállótömege a 34 tonnát is elérheti.
Izraelben a hadsereg áprilistól teszi majd próbára az Elbit IronVision rendszerét. A tavalyi év közepén bemutatott IronVision kamerarendszer 360 fokos, nagy felbontású képek segítségével biztosít valós képi információkat a harckocsik és egyéb páncélos járművek személyzete számára nappal, éjszaka, bármilyen időjárási viszonyok között, 150-300 méteres távolságon belül. A repülőgépekről és a helikopterekről jól ismert sisakkijelzőt, valamint a képet szolgáltató rendszereit egy Merkava harckocsiba építve tesztelik le. Minimálisan három kamerával működhet az IronVison, míg maximálisan hat kamerával látható el.
Március 28-án már az Északi-tenger vízén hajózott az első, Egyiptom részére épített Type 209/1400-as osztályú tengeralattjáró. Az S41-es jelzést viselő egységet, három testvérhajójával együtt még 2012 augusztusában rendelte meg Kairó a ThyssenKrupp Marine Systems-től, ahol hosszú ideig nem közöltek semmit sem a gyártásba vett tengeralattjáró jövőbeli tulajdonosának kilétéről. A 30 fős legénységgel hajózó, lemerülve 1594 tonna vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres átmérőjű törzzsel rendelkező egységek fegyverzetében a huzalvezérlésű DM2A4 Seehecht, exportra SeaHake mod4 néven kerülő torpedók mellett az amerikai UGM-84L Harpoon Block II hajók elleni robotrepülőgép is megtalálható lesz.
Ez utóbbiakból eddig 20 éles, valamint két oktatásra szolgáló példány mellett tároló és szállító konténerek, pót- és cserealkatrészek, logisztikai támogatás és vizsgálati eszközök, oktató és műszaki dokumentáció és a személyzet képzése is megvásárlása került 143 millió dollár értékben. Napjaik egyik legkorszerűbb, nem nukleáris meghajtású egységei a kínai gyártású, bár több, korszerű nyugati felszereléssel és fegyverzettel ellátott Type 033-as ROMEO-osztályú tengeralattjárók pótlását fogják szolgálni.
Az Algéria számára az olasz Intermarine által épített EL-KASSEH (501) aknamentesító hajó megkezdte tengeri próbajáratait. A tavaly áprilisban vízre tett egység megépítéséről 2014-ben állapodtak meg a felek, de a szerződés egy további egységre is tartalmaz opciót. A finn haditengerészet számára épített KATANPAA-osztályon alapuló algériai egység(ek) hasonló adottságokkal és képességekkel fognak rendelkezni. Az MHC KATANPAA (40) valamint másik két testvérhajója a PURUNPAA (41) és a VAHTERPAA (42) hajóteste és felépítménye kompozit anyagokból készült, így a 52,45 méter hosszú, 9,47 méter széles és 3,15 méteres merüléssel rendelkező egységek vízkiszorítása 680 tonna. A vízfelszín alatti tárgyak felderítését a beépített Kongsberg EM-710 RD, valamint a vontatott amerikai gyártmányú Klein Associates Klein 5500-es szonárok teszik lehetővé. A hajók legfőbb feladata a partmenti vizek aknamentesítése lesz. Másodlagosan a tengerfenék feltérképezésben is részt fognak venni.
Ezen feladatok során a Kongsberg Hugin 1000 autonóm víz alatti járművét alkalmazzák, mely képes 4500 méteres mélységben is tevékenykedni. Hajónként két Hugin 1000-es és két vezetékes távirányítású Remus 100-as víz alatti jármű is a felszerelés részét képezi. A több mint négy méter hosszú, több mint 800 kg súlyú Hugin 1000-es oldalra néző szintetikus apertúrájú szonárjával képes a tengerfelszín felderítésére. A 41 kg-os Remus 100-as azonban csak 100 méteres mélységig képes lemerülni. A felderített aknák megsemmisítéshez szintén távirányítású víz alatti járművekkel juttatják el a robbanóanyagot. A dízel-elektromos meghajtású hajók legénysége 34 fős, hatótávolságuk 2400 km, legnagyobb sebességük 24 km/h, fegyverzetüket egy Bofors 40 milliméteres gépágyú alkotja.
Japán és Nagy-Britannia megvizsgálja annak lehetőségét, milyen módon tudnának együttműködni egy következő generációs harci repülőgép megalkotásában. Tokió részéről ez nem jelent egy végleges elköteleződést, más országokkal is felvennék a kapcsolatot ebben a témakörben, amennyiben igényeiknek megfelelő jelentkező lépne színre. Persze egy másik együttműködést is meg kell említeni a két ország között, ugyanis a legújabb európai fejlesztésű Meteor légiharc-rakéta számára, a Japánban fejlesztett elektronika beépítésével végződő projekt is elindult.
A fülöp-szigeteki haditengerészet a nemrégiben megrendelt és jövőre átadásra kerülő AugustaWestland AW159 Wildcat helikopterei számára az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. Spike NLOS rakétákat rendelte meg. A 25 kilométeres hatótávolságú fegyvert éppen ezen tulajdonsága miatt ítélték alkalmasnak a beszerzésre. Az eredetileg harckocsik megsemmisítésére tervezett rakétával csak kisebb méretű hajók ellen tud majd hatékonyan fellépni a két forgószárnyas, amennyiben valamilyen változást nem fognak eszközölni.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
AgustaWestland EH-101 Mk.512 Merlin.
Categories: Biztonságpolitika
2017.03.25
Ukrajnában úgy tűnik, közeleg a szovjet eredetű BMP-1-es gyalogsági harcjárművek modernizálásának ideje. Ugyanis a közelmúltban elkezdték eme páncélosok kétféle hazai gyártású távirányítású toronnyal modernizált variánsának vizsgálatát. A korszerű digitális tűzvezető rendszerrel ellátott, távirányítású Stilet torony, egy 30 milliméteres ZTM-2 (2A42) gépágyúval, egy szintén 30 milliméteres AGS-30-as gránátvetővel, egy 7,62 milliméteres géppuskával és két Barrier irányított rakétával van felszerelve. Ezt a páncélost BMP-1UMD néven mutatták be pár hónapja, mozgatásáról egy 330 lóerős Deutz TCD2013 L64V dízelmotor gondoskodik. A páncélvédelmet is erősítették, a BMP-1UMD személyzete továbbra is 3 fő és 8 lövész szállítására képes. A másik vizsgált torony a Skval nevet viseli és már használatban van az ukrán hadseregben, a BTR-80-as továbbfejlesztésnek tekinthető BTR-3/BTR-4-es járműcsaládon. További eltérés, hogy ebbe a 84 kilogrammos tömeggel rendelkező, 330 lövés/perc tűzgyorsaságú ZTM-1-es gépágyú került beépítésre, a gyalogsági harcjármű jelzése ebben az esetben BMP-1U.
3 millió dollárért vásárol mesterlövész puskákat a Cseh Köztársaság a különleges erők katonái számára. A 30 lőfegyvert a Desert Tech által gyártott HTI modell teszi ki teljesen mennyiségben. A bull-pup felépítésű puska legfőbb előnye, hogy az igény szerint leginkább megfelelő lőszerhez tartozó cső, závárzat és az öt lőszer befogadására képes tár is cserélhető. Így a puska használható 375CT, 408CT, 416 Barett és 50-es kaliberű lőszerekkel is, 2200 és 2750 méteres lőtávolságokra. A cserecsövek minden esetben 73,66 centiméter hosszúak, míg a fegyver teljes hossza 114,3, vagy 116,2 centiméter között változik. Tömege 8,84 kilogrammtól 9,3 kilogrammig terjedhet. Prága a 30 puskához 120 darab csövet rendelt meg 21000 darab lőszerrel együtt.
Belgiumba megérkezett a 8. NHI NH90-es helikopter is. Ezzel teljessé vált a 2007-ben, a típusra feladott rendelés. Az NFH változatú, vagyis haditengerészeti feladatokra specializált szürke forgószárnyas az RN-04-es lajstromjelet viseli. Másik három társával a következő évtől fogják leváltani a kutató-mentő feladatokra használt Sea King helikoptereket.
Dániában eldöntötték, hogy az amerikai M109A3 önjáró tarackok pótlására a Nexter CAESAR önjáró tarackját szerzik be. A március 14-i bejelentéskor az is megemlítették, hogy a tüzérségi eszközöket a cseh Tatra 8x8-as kerékképletű alvázán fogják elhelyezni. Ez nagyobb tömeget engedélyez, mint az eddig használatos 6x6-os teherautó alvázak. A Tatra T-815-ös alvázban egy nyolchengeres közvetlen léghűtéses motor párosul majd a Tatra-Norgren félautomata sebességváltóval, így biztosítva kellő mozgékonyságot az automata töltőrendszerrel ellátott, 30 lövedéket is szállítani képes járműnek. A dánok 43,6 millió dollárt fizetnek majd a 15 CAESAR önjáró tarackért, de a szerződésben további öt is benne foglaltatik opcióként. Az átadásokat 2020-ban kezdi majd meg a gyártó.
A Közel-Keleten és Afrikában végzett éles bevetések során szerzett tapasztalatok alapján végzi a Dassault a Rafale vadászbombázó továbbfejlesztését. Az F4-es szabványnak megfelelő géptől továbbfejlesztett érzékelőket, koalíciós környezetben való bevetés során jobb együttműködési képességeket, továbbfejlesztett fegyverzetet és hajtóművet várnak el Párizsban. Mindezek várhatólag 2023-2025 környékén fognak realizálódni a remények szerint.
Portugália legfeljebb 22 millió dollárt szán öt (opcióként további kettő) könnyű helikopter beszerzésére. Az egy hajtóművel ellátott típus az 54 éves szolgálati idővel rendelkező Sud Aviation SE 3160 Alouette III helikoptereket fogja leváltani a Beja bázison állomásozó 552. század állományában. Az eddig összesítve már több mint 300000 repült órát összegyűjtő francia forgószárnyasok 2018-ban kerülnek majd kivonásra, üzemidejük legvégén.
Oroszországban viszont inkább a korszerűsítés mellett döntöttek a Kamov Ka-27PL helikopterek esetében. A tengeralattjárók elleni harcra felkészített típusból az alaposan korszerűsített Ka-27M 1998-ban kezdett testet ölteni, színes kijelzőkkel ellátott pilótafülkével, új, 250 kilométeres hatótávolságú, egyszerre 10 célpontot követni képes Kopyo-A radarral és modernt avionikai és harci (például más helikopterekkel, valamint hajókkal és parti létesítményekkel is kommunikáló adatátviteli rendszerrel, szonárral, mágneses anomália detektorral) felszerelve. A 80 koaxilális rotorral ellátott gépből 50 kerül modernizálásra, ezekből hat már átadásra is került.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását kérte a Dél-Afrikai Köztársaság, mivel fegyvereket szándékozik eladni Irán számára. A két ország között tavaly december 13-án írtak alá egy szándéknyilatkozatot a védelmi és katonai együttműködést érintően. A hírek szerint ennek köszönhetően rendelt meg Teherán 118 millió dollár értékben Denel Umkhonto légvédelmi rakétákat. A Dél-Afrikában lassan 10 éve szolgálatba lépett légvédelmi rakétára elsők között a finnek figyeltek fel. Ők a balti szigetvilág környezetében jobban teljesítő MkII-es változatot hozták létre egy érzékenyebb infravörös kereső integrálásával. Az Umkhonto MkII jelenleg négy HAMINA-osztályú rakétás-gyorsnaszádon és két HAMEENNMAA-osztályú aknaszedőn áll hadrendben.
Az MkII-es konténeres változata új radarokkal egyetemben fejlesztés alatt áll a hazai tengerészeti igények kielégítésére. Az eredetileg 125 kilogrammos indulótömegű és 12 kilométeres hatótávolsággal bíró rakétából már elkészült a 20 kilométeres hatótávolságú variáns és ennek hatótávolságát növelnék meg egy leváló, az infravörös keresőfej előtti burkolatnál sokkal aerodinamikusabb kialakítású orrkúp alkalmazásával. Ez nem okoz az érzékelő számára gondot, mivel az csak a repülés végfázisában aktivizálódik, nagyjából 3 kilométernyire a célponttól. Az 5 kilogrammnál könnyebb orrkúpot piropatronokkal választják majd szét két részre és ezek így válnak majd le az Umkhonto EIR infravörös önirányítású légvédelmi rakétáról, ami így már 25-35 kilométeres hatótávolsággal fog bírni.
Indiában egyre égetőbb szükség mutatkozik egy egyhajtóműves többfeladatú harci gépre. Persze van ilyen, méghozzá hazai fejlesztésű, a HAL Tejas. Az évtizedekre visszanyúló fejlesztés még nem hozott igazán kézzel fogható eredményt. Az eddig átadott példányok csak korlátozottan foghatók hadra és ki tudja mikorra lesz teljes körűen alkalmazható a gép. Tervek persze vannak, ilyen például a Tejas Mk 1A. A továbbfejlesztett Tejas Mk 2-es változat 2020 utáni megjelenésig eltelő időt egy új, átmenetinek tekinthető változat létrehozásával tervezik áthidalni. Ez a Tejas Mk 1A, aminek meghajtásáról az Mk 1-ben is használt General Electric F404-GE-IN20 hajtómű gondoskodik, orrába hosszú ideig egy Elta AESA antennájú rádiólokátort tervezték beépíteni.
Fegyverterhelése, manőverező képessége növekedik, mivel üres tömegét legalább 1000 kilogrammal csökkentik. Ennek jelentős részét az egyszerűbb, kevésbé robusztus futómű megalkotásával szeretnék el érni. Mivel a vásárlási szándék előtt az ajánlatkérést ejtik meg, így az eddig biztosnak tűnő izraeli megrendelés veszélybe került. A radarokból 24 darabot készen fognak átvenni, 8-at helyben építenek majd össze, míg a fennmaradó mennyiséget a HAL építené meg a gyártási technológiák átadása után.
Több mint két éve még csak 40-60 darabos megrendelést rebesgettek az indiai HAL Tejas Mk 1A jelölést viselő variánsára. Azonban a tavalyi év novemberében India kormánya egy 83 darabra szóló megrendelést hagyott jóvá. 2024-re, 2025-re így 123 Tejas lehet a légierő állományában, de ennek feltétel az Mk 1A program minél előbbi végig vitele és a gyártási ütem alapos felgyorsítása. Ez utóbbira már vannak tervek, például a HAL több kisebb vállalatot is bevonna a különféle részegységek előállításába, vagy a gyártási részfeladatok végrehajtásába, de egy új gyártósor is felállításra kerülne. Ezeknek köszönhetően 2019-re már évente akár 18 Tejas is elkészülhetne.
Malajziában két modernizálási program is elindulhat a közeljövőben. Az egyik az orosz MiG-29N Fulcrum vadászbombázókat érinti. A MiG-29NM tervezet szinte teljes egészében az indiai MiG-29UPG modernizációs programra épül. Ezt továbbfejlesztett adatkapcsolattal, új kijelzőkkel a pilótafülkében, Zsuk-ME (FGM-229) rádiólokátorral, elektronikus zavarórendszerekkel, illeszkedő üzemanyagtartályokkal (amelyek 30%-al növelik meg a hatótávolságot), valamint a Szuhoj Szu-30MKM-eken alkalmazott fegyverek integrációjával tervezik megvalósítani. A gépek sárkányszerkezete egy alapos átvizsgálást követően 6000 repült órás élettartamra lennének hitelesítve.
A másikat a BAE Systems ajánlotta a döntéshozók figyelmébe. A helyi ipart alaposan bevonó kezdeményezés az együléses Hawk 208-as könnyű támadó repülőgépeket érintené. Az új radarbesugárzás-jelző és zavarórendszer mellé talán egy rádiólokátor is beépítésre kerülhetne. A 12 gép közül az első modernizálásának még az idén nekiállnának, amennyiben az erről szóló szerződés két hónapon belül aláírásra kerül.
Messze előrébb tart a maláj Airbus A400M Atlas program, mivel március 22-én az utolsó, vagyis negyedik példány is átadásra került. A 2005-ben megrendelt géphez a Composites Technology Research Malaysia (CTRM) nevet viselő cég gyárt különféle kompozit alkatrészeket, melyeket a hajtómű burkolatoknál, a függőleges és a vízszintes vezérsíkoknál, a teherajtónál és a futómű aknák ajtajainál használnak fel.
Japánban a haditengerészet számára március 22-én átadták a második IZUMO-osztályú helikopterhordozót, a KAGA-t (DDH 184). A Jokohama-i Japan Marine United (JMU) hajógyárban, 1,1 milliárd dollárért elkészült egység a második világháborúban harcolt és a Midway-szigeteki csatában elsüllyedt repülőgép-hordozó nevét viseli, amit azóta más hajóegység nem kapott meg. A 2015 augusztusában vízre tett JS KAGA 248 méter hosszú, 38 méter széles hajó vízkiszorítása 24000 tonna, meghajtásáról négy GE LM2500 gázturbina gondoskodik, ezekkel akár a 30 csomós sebesség elérésére is képes. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett osztályt mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be terveinek 2009-es elkészültét követően. De tény, hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is.
A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta. Az hordozható helikoptertípusok a tengeralattjárók elleni hadviselésre felkészített Mitsubishi-Sikorsky SH-60K Seahawk és az aknamentesítésre képes AgustaWestland /Kawasaki MCH-101-ek közül válaszhatók ki. A két egységet számláló IZUMO hajóosztály fegyverzetét hajónként mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. A jövőben nem elképzelhetetlen, hogy a beszerzésre kerülő billenőrotoros Bell-Boeing Osprey gépek is alkalmazhatók lesznek Japán jelen legnagyobb méretű hadihajóról, vagyis az IZUMO-ról és a KAGA-ról.
Nem egészen egy héttel korábban, március 16-án egy aknamentesítővel is gazdagabb lett a japán flotta. Az AWAJI-osztály névadó egységének építéséhez nagyrészt kompozit erősítésű üvegszálas műanyagot alkalmaztak, így kisebb mágneses térrel rendelkezik. A 690 tonnás vízkiszorítású egység 67 méter hosszú, 11 méter széles és 5,2 méteres merüléssel rendelkezik. A három hajóból álló hajóosztály második egysége a HIRADO már ez év februárjától építés alatt van, várhatólag jövőre fog szolgálatba lépni.
Légvédelmi lézerfegyvert szeretek fel egy Stryker páncélosra az Egyesült Államokban. A MEHEL 2.0 (Mobile Expeditionary High Energy Laser 2.0) egy 5 kW-os lézerfegyvert takar, mely a próbalövészetek eredményei alapján kisméretű UAV-k ellen alkalmazható sikerrel. A pár éve még csak 2 kW-os teljesítményű lézerfegyver most még csak az elképzelés megvalósíthatóságának céljára szolgál, azonban az amerikai szárazföldi erők a képességeit ki szeretnék terjeszteni a tüzérségi lövedékek elleni alkalmazhatóságra is.
Uruguay légierejében 36 év szolgálati idő után kivonásra kerültek az argentin gyártmányú FMA IA-58A Pucara csatarepülőgépeit. A gyártó országban 5 évvel ezelőtt kezdődött el a korszerű digitális fedélzeti elektronikával és erősebb Pratt & Whitney Canada 950 lóerős PT6A-62 gázturbinás hajtóművel ellátott korszerűsített variáns építése, azonban az ország gazdasági helyzete a program befejezését nem tette lehetővé. Ezt a típusú erőforrást a KT-1, a PC-9, és a PZL-130TC Orlik kiképzőgépeken is alkalmazzák. Két évvel ezelőtt Uruguay átmenetileg földre parancsolta az évtizedekkel ezelőtt Argentínától vásárolt FMA IA-58 Pucara csatarepülőgépeit. A típus öt példányát a futóműveknél és a Turbomeca Aztazou XVI-G turbólégcsavaros gázturbináknál fellépő akut alkatrészhiány miatt kellett leállítani. A mostani helyzetet is az alkatrészek hiánya idézte elő.
Az 1. repülőszázad állományában lévő repülőgépeket a FAdeA (egykori FMA) segítségével próbálta meg újra repképes állapotba hozni. A régi hajtóművek miatt a típus nehezen üzemeltethetővé vált az utóbbi időben, továbbá a FAdeA elkezdte a futómű áttervezését, hogy az még robusztusabb, ellenállóbb legyen. A földi próbákat az első áthajtóművezett géppel 2015. augusztus végén kezdődtek meg. Az A-561-es lajstromú gépre egy négyágú légcsavar is felszerelésre került. A korszerűsítési munkálatok után IA-58H jelzést viselő variáns színes kijelzőkkel és HOTAS rendszerrel ellátott pilótafülkét, a hajtóműveket és a pilótafülkét egyaránt védő új páncélzatot és korszerű kommunikációs rendszereket is kapott az Israel Aerospace Industries és az Elbit Systems segítségével.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4E-2020 Terminator.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
LTV Aerospace A-7E Corsair II.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
McDonnell Douglas F/A-18A+ Hornet.
Categories: Biztonságpolitika
2017.03.18
Ukrajnában úgy tűnik, tényleg komolyan veszik a saját erőből történő harci repülőgép fejlesztést, amiről pár hete már cikkezett a világsajtó. Most egy kis konkrétumot is meg lehetett tudni a kijevi elképzelésről. A program neve Legkiy Boiviy Litak, vagyis "könnyű harci repülőgép", rövidítve LBL. A tervezet megjelenése eléggé MiG-29-re hajazó. Az erős hasonlóság azonban csak elsőre lehet megtévesztő, ugyanis a hajtómű és az elektronika hazai fejlesztésű lesz. Az előbbi terén már némi konkrétumot is lehet tudni, méghozzá azt, hogy a polgári életből ismert AI-322F képezi majd az alapját. természetesen a fedélzeti elektronika megalkotása túl nagy feladatot jelente az ukrán vállalatoknak, ezért ezen a téren nyugati cégekkel létrejövő együttműködést képzelnek el.
Alacsonyan végrehajtott repülések és közeli légi támogatás is színesíteni fogja a Büchel légibázison állomásozó 33 Taktisches Luftwaffengeschwader Dél-Afrikába érkezett hajózóállományának mindennapját. A Luftwaffe hat Panavia Tornado vadászbombázója és több mint 200 főnyi földi állománya a fentiek mellett élni fog az Overberg-i tesztlőtér nagyméretű kiterjedésével és a Taurus csapásmérő robotrepülőgépekkel s végrehajtanak éleslövészeteket.
Lassan kezd testet ölteni Belgiumban is a következő generációs harcgép beszerzés. Már 2012 óta röppenek fel hírek a majdani beszerzéssel kapcsolatosan, de beszerzési program elindítása talán most már tényleg megtörténik. A jelenlegi 54 darabos Lockheed Martin F-16AM/BM flottát 34 darabos mennyiséggel kívánnák pótolni, lévén a következő generáció hadrafoghatósága magasabb szintű lesz, továbbá fejlettebb szimulátorokkal is lehetővé válik a repült órák kiváltása, így ennyi is elég lehet a feladatok egyidejű és maradéktalan ellátására. A Fighting Falcon-ok kivonása üzemidejük végén 2023 és 2028 között valósul majd meg, ezért a pótlásukról intézkedő döntést 2018 végig időszerű lenne meghozni.
Európában a RAF is indítási tesztekre készül, méghozzá az MBDA Brimstone földi célok elleni rakétákkal a Eurofighter Typhoon vadászbombázóról. A légi próbák első rész sikerrel lezárult, ezeken a szárnyak alatti hármas pilonon történő hordozás során mérték a rakétákat érő erőhatásokat, illetve a repülőgéppel létrejövő adatkapcsolat tökéletességét is górcső alá vették. A 40 repülés során a valós, éles helyzetben is használatos felfüggesztési variációt is tesztelték. Ennek során a Eurofighter Typhoon négy AMRAAM és két ASRAAM légiharc-rakétával, két Paveway IV lézeres/GPS irányítású bombával és két szárny alatti hármas Brimstone pilonnal emelkedett a levegőbe. Ennek során a vadászbombázó nagytömegű fegyverzet jelentette terhelés mellett történő manőverező képességét is kiértékelték. Az ütemterv szerint a Eurofighter Typhoon 2018 végéig bevethetővé kell, hogy váljon a MBDA Brimstone földi célok elleni rakétákkal.
Egy új, rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert mutatott be az MBDA. A Mistral ATLAS-RC a hazánkban is szolgálatban álló rendszer továbbfejlesztésének tekinthető, hiszen a korszerű Mistral-3-as rakéták egy javított képességű infravörös célzórendszerrel ellátott, 360°-ban körbeforgatható távirányítású állványra lettek felszerelve. A könnyű járművekre, vagy akár épületekre is felszerelhető Mistral ATLAS-RC állványt és fegyverrendszert úgy tervezték meg és alakították ki, hogy kezeléséhez mindössze egy személy szükséges.
Továbbra is tart az orosz légideszantcsapatok átfegyverzése. A hírek szerint eddig két zászlóaljnál került rendszeresítésre a BMD-4M légideszant harcjármű, de ezzel párhuzamosan a BTR-MDM Rakuska légideszant páncélozott szállító harcjárműből is 40 darab található már hadrendben. Ez utóbbiak mennyisége százalékos arányt tekintve jelentős lemaradásban van a tavalyi év közepén prognosztizálthoz képest, akkor ugyanis december végéig 60 átadásáról szóltak a hírek. A két zászlóaljnyi BMD-4M mennyisége nagyjából 130-150 darabosra tehető (egy zászlóalj nagyjából 64 BMD-ből áll) és a hírek szerint ez év decemberéig további három zászlóalj kaphatja meg a korszerű deszant-páncélosait, míg a BTR-MDM Rakuska légideszant páncélozott szállító harcjárműből több mint 60 darab kerül átadásra.
A BMD-4M lesz az orosz deszantcsapatok páncélos erőinek alapja, mivel 2025-ig 1500-at terveznek hadrendbe állítani belőle. A 13,5 tonnás, 6 méter hosszú, 3,15 méter széles és 2,7 méter magas BMD-4M fegyverzetét egy 2A70 100 mm-es löveg, egy 30 mm-es 2A72 gépágyú és egy 7,62 mm-es PKT koaxiális géppuska alkotja. A lövegből a 7000 méteres hatótávolságú, tandem robbanófejes 9M117M1 Arkan irányított rakéta is indítható. A 3 fős kezelőszemélyzet mellett hatfőnyi lövész szállítására képes az 500 lóerős mindenevő motorral vízben 10, szárazföldön 70 km/h-s sebesség elérésére képes jármű. Páncélzata szemből a 30 mm-es gépágyúk lövedékének is ellenáll, míg oldalról a 7,62 mm-es géppuska lőszerek ellen nyújt védelmet.
A BTR-MDM Rakuska deszant páncélozott szállító harcjármű a BMD-3-as alvázán került létrehozásra. A megnövelt mellső szekcióban lehetőség nyílt a vezetőn és a parancsnokon kívül 13 katona elhelyezésére. A vezető középen, míg a parancsnok tőle balra foglal helyet, mögöttük 2x2-es üléselrendezésben, 3 sorban, illetve a vezető jobb oldalán lévő helyen ülhetnek a szállított lövészek. További lehetőségként a BTR-MDM felhasználható egészségügyi, mozgó harcálláspont, illetve lőszer és üzemanyag szállítására szolgáló járművek bázisául is. Fegyverzetét egy 7,62 mm PKTM géppuska és egy 30 mm-es AGS-17 gránátvető alkotja. Tömege 13,2 tonna, meghajtásáról egy 450 lóerős 2V-06-02 vízhűtéses dízelmotor gondoskodik. Maximális sebessége közúton 70 km/h, hatótávolsága 550 km.
Törökországban az FNSS fogja elkészíteni a partraszálló műveletekben használatos kétéltű páncélozott járművet. A ZAHA (Zirhli Amfibi Hücum Araci = új harci kétéltű lánctalpas páncélozott jármű) nevet viselő eszközből 27 darab került a fegyveres erőkhöz.
A szentpétervári Admiralitás Hajógyár elkészült az első, Algéria számára épített VARSAVJANKA-osztályú (Projekt 636.3) tengeralattjáróval. A KILO-osztályú tengeralattjárók eme továbbfejlesztett verzióját, fejlett lopakodó technológia és kiterjesztett hatótávolság jellemzi, valamint szárazföldi, vízfelszíni és víz alatti célpontok elleni csapásmérő képességet eredményező fegyverzet. A észak-afrikai állam még 2014 közepén állapodott meg Moszkvával a két tengeralattjáró beszerzéséről, amiket 2018-ban adnak majd át. A KILO-osztály nem ismeretlen az ország haditengerészete számára, hiszen az első két Project 877EKM példányt még 1987-ben és 1988-ban állították hadrendbe. Ezeket pár éve az oroszok korszerűsítették és 2006-ban újabb két tengeralattjáró, melyeket immáron a Project 636 terveknek megfelelően gyártottak le került megrendelésre.
A VARSAVJANKA-osztályú (Projekt 636.3) tengeralattjáró 72,6 méter hosszú, 9,9 méter széles és 300 méterre is képes lemerülni. vízkiszorítása 3076 tonna, legnagyobb sebessége 25 csomó, 52 főnyi legénységével 45 napig képes egyhuzamban a tengeren lenni. A hat, 533 milliméteres átmérőjű torpedóvető-csövekből 18 torpedó indítható, de ezek egy részének helyére a Kalibr 3M54 (NATO nevén SS-N-27 Sizzler) csapásmérő robotrepülőgépek is behelyezhetők. Ezekkel megvalósítható a hajók és szárazföldi célpontok támadása is. A VARSAVJANKA-osztályú tengeralattjárók aknatelepítésre is használhatók, ekkor maximum 24 AM-1 aknát lehet elhelyezni a tengeralattjárón.
Iránban bemutatták a Karrar harckocsit. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.
Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.
Tajvanon a hazai iparra támaszkodva szeretnének partraszállást támogató helikopterhordozókat építeni. A szigetország szintén honi hajógyárakban tervezi megépíteni nyolc 1200-3000 tonna vízkiszorítású tengeralattjáróját, négy 6000-8000 tonnás vízkiszorítású rombolóját, tizenöt 2000-3000 tonnás fregattját, és több kisebb gyorsnaszádját, aknaszedőjét. A spanyol Navantia által épített JUAN CARLOS I.-re igencsak hasonlító 22000 tonnás partraszállást támogató helikopterhordozó sebessége 30 csomó, a hossza 220 méter lenne, repülőfedélzete egyidejűleg hat nagyobb méretű helikopter üzemét tenné lehetővé. A hajóorron kialakított „síugrósánc” megléte pedig a Lockheed Martin F-35B variánsának megjelenését vetíti előre. A terv megvalósíthatóságát francia példával támasztják alá, mondván a MISTRAL-osztály egységeiért kifizetett 700 millió dollár igazán kivitelezhetővé és megfizethetővé teszi az ilyen nagyméretű egységek építését is.
Persze a szigetországban rövidebb távú, gyorsabban megvalósítható flottafejlesztést is végeznek. Május végén kerülnek átadásra ugyanis az amerikai haditengerészet állományából végleg eltűnt OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok két példánya. Az egykori USS TAYLOR (FFG 50) és USS GARY (FFG 51) 1984 és 2015 között hajózott a csillagos-sávos lobogó alatt. Ez a hajótípus nem lenne teljesen ismeretlen a szigetország tengerészei számára, hiszen licenc alapján - némileg eltérő fegyverzettel - nyolc hasonló egység, mint CSENG KUNG-osztály már szolgálatba állt 1993 és 2004 között Tajvanon. A két „új” fregatt neve történelmi személyeké lesz, mégpedig: LIU MING-CSUAN (Tajvan kormányzója volt a Csing dinasztia idején) és CSIU FENG-CSIA (ellenállást vezető személy a Csing dinasztiát követően Tajvant birtokló Japán ellen).
Ausztráliában a légierő és a haditengerészet fejlesztése mellett nem feledkeznek meg a szárazföldi haderőről sem. Ugyanis a harckocsik mennyiségét szeretnék növelni, mégpedig a jelenlegi 59-ről legalább 90-re. A típus marad, vagyis a 2007-ben beszerzett amerikai M1A1 Abrams nem kerül kivonásra. A védelmi stratégia viszont három bevethető, harckocsikkal teljesen felszerelt századot vázol fel, azért lenne szükség a 90 harckocsira. további, a harckocsikat érintő elképzelés a minél nagyobb önállóság az üzemeltetés és javítás területén, így ebben az irányban is terveznek lépéseket. Az első az, hogy helyben valósult meg az ausztrál hadsereg M1A1 Abrams harckocsiiban alkalmazott Honeywell AGT1500 gázturbinák nagyjavítása. A páncélosok 2007-es megérkezésétől a gázturbinák javítása jelentős összeget, darabonként 500000 dollárt és időt, 6-9 hónapot jelentett, ami a rendszeresített 59 páncélos esetében igen csak rossz hadrafoghatósági mutatót eredményezett.
A TAE üzemében végzett nagyjavítás esetében viszont csak 20-30 napos távolléttel kell számolni és a kiadás is nagyjából tizede lesz a tengerentúlinak. A TAE kapacitása évente 17 Honeywell AGT1500 gázturbina nagyjavítását teszi lehetővé, ez azonban bőven elegendő lesz az ausztrál hadsereg számára. Mindez még nem lesz elegendő ugyanis nagymérvű modernizálás is elvárás a harckocsikkal szemben, egészen pontosan a legmodernebb célzórendszerek, hálózatközpontú hadviselést lehetővé tevő elektronika és új generációs kommunikációs rendszerek megjelenése várható, a korszerű lőszerekkel együtt. Itt is jelentős lenne a hazai kötődés, hiszen az már bebizonyosodott, hogy a páncélosok üzembentartási költsége sokszorosa a megvásárlási árnak. A páncélzat megerősítéséről sem feledkeznek el, de beszereznének párat az M1-es alvázán létrehozott hídvető harckocsiból is, valamint tolólapokat és aknakifordító-ekéket is.
Hacsak valami nagymérvű exportmegrendelés nem érkezik, vagy nem lesz igen erős kormányzati nyomás az gyártó árszabásával szemben, úgy az amerikai tengerészgyalogság számára fejlesztett Sikorsky CH-53K King Stallion helikopterek darabára magasabb lehet még az F-35-nél is. Az előrejelzések szerint egy nehéz kategóriába tartozó forgószárnyas darabára elérheti a 95, de akár a 122 millió dollárt is, ami mellett meg kel említeni, hogy jelenleg az F-35A variánsért 94,6, míg az F-35B és az F-35C változatért 120 millió dollárt kell fizetni. Tervezett 200 King Stallion legyártása mellett tehát további megrendelések beérkezésére lenne szükség, talán ez lenne a legkifizetődőbb megoldás mindenki számára.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas KC-10A Extender.
McDonnell Douglas C-15 Hornet.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Categories: Biztonságpolitika
2017.03.11
Március elsejétől már a német NH90TTH és EC665-ös helikopterek négy példánya segíti a Maliban tevékenykedő nemzetközi erőket. A szállítók két MEDEVAC felszereltségű gépe éles körülmények között került alkalmazásra. Március 2-án ugyanis két teherautósofőrt szállítottak kórházba az NH90-ek, akiket improvizált robbanószerkezet detonációja sebesített meg, járműveik vezetése közben.
Új Stirling motort kap egy svéd tengeralattjáró. A GOTLAND-osztályú HMS HALLAND korszerűsítéséről még 2014 végén állapodtak meg a felek. A 17,9 millió dolláros karbantartási és felújítási munka során a Saab Kockums a Stirling Mk3-as meghajtórendszert is beépíti a tengeralattjáróba. Ez, az elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják az erőforrások továbbfejlesztése során.
Portugália átvette az első négy AN/AAQ-28 (V) Litening AT Block II (Litening G4) célzókonténerét március elején. A portugál légierő (Força Aérea Portuguesa) 2015 augusztusában kötött szerződést a már 2008 óta szolgálatba állított 12 darab Litening modernizálására a Northrop Grumman-al 22,7 millió dollár ellenében. További három Litening hamarosan visszakerült Európába, míg a fennmaradó ötöt 2018 elején adják át.
Szudánban helyileg valósult meg az szovjet BRDM-2-es felderítő páncélosok korszerűsítése. Ennek az egyik legfontosabb eleme a 140 lóerős GAZ-41 V-8 vízhűtéses benzinmotor lecserélése. Az új motor az Isuzutól érkezik és a 6HH-1 jelzést viseli. A hathengeres dízel erőforrás 210 lóerejével 30 lóerő/tonnára elemi ez előd által nyújtott 20 lóerő/tonna értéket, így jelentősen növelve a BRDM-2-es mozgékonyságát. Az 50 éves páncélos a Military Industry Corporation által végzett munkálatok során némi tömegcsökkentést is elkönyvelhet, mivel a mankókerekek és az orra szerelt, vízi átkeléseknél használatos hullámtörő lemez egyaránt leszerelésre került, mivel ezeket az afrikai országban feleslegesnek vélték.
Egyiptom felkelők elleni harcra specializált repülőgépeket szeretne megvásárolni. Az AT-802L Longsword, melyet együtt fejlesztett ki az L-3 és az Air Tractor, alapját a korábbi AT-802U jelenti, de tartalmaz számos továbbfejlesztést. Az AT-802U-t 2009-ben mutatták be 3600 kilogrammnyi hasznos teher hordozására volt képes, összesen 11 felfüggesztőponton. Ezeken elhelyezhetők voltak Mk 82-es bombák, Hellfire rakéták, M260 70 milliméteres rakétákkal töltött indítóblokkok és GAU-19 Gatling rendszerű, 3 csövű 12,7 milliméteres géppuska. Az AT-802U pilótafülkéjét és a hajtóművét páncél védi, még a pilótakabin ablakai is lövésálló kivitelűek, de öntömítő az üzemanyagtartálya is a nagyobb túlélőképesség okán. Az AT-802U-t fel lehet szerelni a legkülönbözőbb érzékelőkkel, mint az L-3 Wescam MX-15Di, a szárazföldi csapatok számára videó megosztást lehetővé tevő ROVER rendszerrel, lehallgatásbiztos, műholdas kommunikációra képes rádió adó-vevőkkel. A Pratt & Whitney PT6A légcsavaros gázturbina 1600 lóereje 394 kilométer per órás maximális sebességet tesz lehetővé, fegyverterhelése 4000 kilogramm.
Egyes források tudni vélik, hogy Izrael a legmodernebb Boeing F-15-ös variánsból is be szeretne szerezni pár darabot. A Szaúd-Arábia számára a közelmúltba leszállítani kezdett F-15SA modifikációnak megfelelő felszereltségű gépekből egyszázadnyi mennyiséget vásárolna meg Tel-Aviv.
Iránban a múlt hétvégén újra próbákat hatottak végre a Fateh-110 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával. A 300 kilométeres hatótávolságú, egylépcsős, szilárd hajtóanyagú rakéta az évekkel ezelőtt végrehajtott továbbfejlesztésnek köszönhetően egyaránt bevethetővé vált szárazföldi és vízi célpontok ellen is. Két évvel ezelőtt egy amerikai repülőgép-hordozóra külalakjában igencsak hasonító úszó célpontot találtak el vele. A szombaton indított Fateh-110-es nem ért el telitalálatot, de az indítási helytől 280 kilométeres távolságra lévő úszó céltárgy közelében csapódott a vízbe. A másnap indított példány már pontosan csapódott be a céltárgyba. A hírek szerint ezek a rakéták egy újfejlesztésű, Mod 3-as néven emlegetett aktív keresővel ellátott vezérlőrendszerrel lettek ellátva.
Hamarosan egy újabb hajógyárban is megvalósulhat a korszerű hajógyártás Indiában. Ugyanis az állami megrendelések teljesítése miatt a Mazagon, a Cochin, és a GRSE hajógyár már nem rendelkezik szabad kapacitással, így egy újabb üzemet kell alkalmassá tenni a a flotta számára készülő egységek építésére. Ez pedig a Goa Hajógyár lesz, ahol a TALWAR-osztály fregattjai készülhetnek majd a jövőben. Az orosz Jantar Hajógyár szakemberei megfelelőnek találták a Goa Hajógyárat az építés elvégzésére, így már csak kormányhatározat szükséges a 4 milliárd dolláros kiadással járó fregattok építési programjának elindításához.
Február 28-án első alkalommal indított a felszíni célpontok elleni moduláris rendszerének részét képező függőleges indítóállványból rakétát egy LCS-osztályú fregatt. A USS DETROIT-ról útjára indított Longbow Hellfire rakéta sikeresen elhagyta az indítókonténert. A felszíni célpontok elleni moduláris rendszer a legutóbbi információk szerint 2018-ra válik bevethetővé a hajóosztály egységein.
Új, precíziós aknavető-gránátot vásárolna az Amerikai Hadsereg. A HEGM program célja, hogy felváltsa a jelenlegi precíziós irányítású gránátokat egy olcsóbb és korszerűbb lőszerrel. A hadsereg azt tervezi, hogy több szerződést fog odaítélni a következő költségvetési évben, majd azok a vállalatok, amelyek megkapják szerződést, leszállítják a gránátok mintapéldányait a 2018-ben végzendő próbákra. Ezek során dől majd el, hogy melyik kerül majd megrendelésre.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon.
McDonnell Douglas C-15 Hornet.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
Categories: Biztonságpolitika
2017.03.04
Szerbiában rendszeresítésre kész a hazai fejlesztésű Lazar 3-as lövészpáncélos. Az első Lazar, a Lazar 1-es 2008-ban került bemutatásra. A Lazar 1 BVT-SR-8808 többcélú páncélozott harcjármű igen robosztusra sikeredett, ebben a gépezetben a tervezők megpróbálták ötvözni a katonák által használ páncélozott szállító harcjárművek, és a békefenntartó műveletekben alkalmazott aknarobbanásnak ellenálló járművek tulajdonságait, illetve a belügyi egységek általa a terroristák elleni akciókban használt páncélozott járműveinek legjobb tulajdonságait. A pótpáncélzat nélkül 16 tonnás, 8x8-as kerékképletű, módosított TAM-150 teherautó alvázra épített Lazar 1 mozgatásáról egy 400 lóerős motor gondoskodik. Hossza 7,25 méter, magassága 2,45 méter, szélessége 2,4 méter, háromfős személyzetén kívül még 10 lövész szállítására képes. Fegyverzete 7,62 mm-es géppuskáktól a 30 mm-es gépágyúkig szabadon választható, ezeket egy távirányítású toronyba helyezik el. Első megrendelőként sokáig Irakot emlegették, azonban a beszerzésről szóló egyeztető tárgyalások 2009-ben megszakadtak. A járművek gyártására egy új, 130 főt foglalkoztató üzemet is létesítettek Szerbiában 2013 végéig.
Megjelenésében és egyéb tulajdonságaiban is a Lazar 3 és a Lazar 1 között helyezkedik el a Lazar 2-es, mely külső jegyeiben már inkább a gyalogsági harcjárművekhez állt közelebb, azonban a számos lövésbiztos ablak még utalt az eredetére. Hossza 7,82 méterre növekedett, magassága 2,32 méter, míg szélessége 2,85 méter lett. A 28 tonnás tömegű jármű 2013-ba került bemutatásra. 3 fős személyzet mellett már csak 9 lövész szállítására képes, fegyverzetét egy Zastava gyártású, percenként 550-650 lövés leadására képes 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Fegyverzetét a Maljutka irányított rakéták 2T és 2F variánsaival lehet erősebbé tenni. Mozgatásáról a páncéltest orr-részének jobb oldalán elhelyezett 500 lóerős Cummins ISM 500 motor gondoskodik, hatótávolsága 600 kilométer, legnagyobb sebessége 100 kilométer per óra. Megalkotásánál, akárcsak a Lazar 1 esetében igénybe vették civil teherautók komponenseit is, de ezek már az orosz Kamaz-tól származtak.
A Lazar 2-re megjelenésében igencsak hasonlító Lazar 3-as 26 tonnás tömege a pótpáncélzattal egészen 32 tonnáig emelkedhet. Fegyverzetét ugyancsak a Lazar 2-ről ismert Zastava gyártású 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkothatja, de mód van 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott távirányítású fegyverállvány felszerelésére is. Legnagyobb elérhető sebessége azonos erőforrás mellett 110 kilométer per órára növekedett.
Korszerűbbé válik a Holland Királyi Légierő Lockheed Martin F-16AM/BM Fighting Falcon vadászbombázóinak önvédelmi képessége. Az ország gépeinek szárnya alatt, a középső felfüggesztőpilonjaiba építve már eddig is megtalálható volt az AN/AAR-60(V)2-es rakétaindítást érzékelő rendszer, ami most már az infravörös önirányítású rakéták elleni zavarótöltetek kivetésére is képessé vált. Ugyanis eddig a PIDSU nevet viselő rendszerből eddig csak a rádiólokátorok megtévesztésére szolgáló sztaniolcsíkok voltak alkalmazhatók. De a Terma továbbfejlesztésének köszönhetően a pilononkénti három-három infravörös indításérzékelő mellé a PIDS + pilonban már az infravörös zavarótöltetek is behelyezhetővé váltak.
Február 25-én került sor az utolsó, hajófedélzetről történt felszállással végrehajtott Sea Skua rakétákkal végrehajtott éleslövészetre, a Brit Királyi Haditengerészet 815. repülőszázadainak Lynx HMA.8 helikopterei által. A felszállást a Type 23-as osztályú HMS PORTLAND fedélzetéről hajtották végre. Az eset érdekessége, hogy az alkalmazott fegyver és az azt indító típus egyaránt ebben az évben kerül kivonásra Nagy-Britanniában. A Sea Skua utódja két, hajók ellen alkalmazható rakéta lesz, a MBDA Sea Venom és a Thales MARTLET személyében, ezek azonban bevethetőségüket még csak a későbbiekben fogják elérni.
Oroszországban a Tupoljev Tu-160 Balckjack szuperszonikus stratégiai bombázók gyártásának újbóli elindítása jelentős beruházásra készteti az építést végző Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülést, a KAPO-t. Ez leginkább a titánt megmunkáló gépeket érinti, hiszen a típusnál jelentős a titánból készült alkatrészek mennyisége (a tömeg 38%-át teszik ki) és mivel a Tu-160-as egy igencsak nagyra sikeredett repülőgép, ezért ezek mérete is tekintélyes. A törzs hosszanti főtartója tulajdonképpen egy titán gerenda, ami 12,4 méter hosszú és 2,1 méter széles. Mivel a titán levegőn végzett hegesztése nehezen oltható tüzet okoz, ezért ezt a kényes és veszélyes műveletet vákuumban, vagy semleges gáz segítségével szokták elvégezni. Az ezt segítő, igencsak elhanyagolt állapotban lévő, gépek és épületek helyreállítására most a gyár majd 30 millió dollárt kénytelen áldozni.
A török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele. A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet.
Hónapokkal ezelőtt egyre több Szíriában készült videón és fotón volt látható több furcsa eszköz az Iszlám Állam ellen küzdő csapatok harckocsiján, de több más járművén is. Ez egy önvédelmi rendszer, amit a Szíriai Tudományos Kutató Központ alkotott meg és valójában néhány infravörös tartományban működő sugártót jelent. A 2016 elején megjelent Sarab-1 (Délibáb-1) infravörös LED-ek segítségével csapta be a félautomatikus irányítással rendelkező irányított páncéltörő rakéták vezérlőrendszerét, mivel a rakéták hátulján lévő, az iránytartást és helyesbítést segítő infravörös fényforrások hullámhossz-tartományában bocsátott ki fényt. Ezért a Konkursz, Metisz és TOW irányítórendszere a célba vett páncélos felé jó irányba, az irányzóvonal közelében repülő rakétát érzékelt, az önvédelmi rendszer által előállított erősebb infravörös sugárnak köszönhetően, ezért az irányítást végző jelek elmaradtak, így a rakéta nem teljesen a célpont felé haladt.
Ennek köszönhetően találatot sem ért el olyan gyakran, mint a Sarab-1 megjelenése előtt. Ez a megtévesztő rendszer nem újdonság, az izraeli páncélosok már az 1990-es években használtak hasonlóakat, de az szovjet/orosz T-90-es Stora rendszere is ezen elv szerint működik, igaz csak két sugárzóval, az egyik a TOW, a másik a HOT rendszerre hangolva. 2016 végére a továbbfejlesztett Sarab-2 is megjelent, mennyiségileg több, de kevesebbet fogyasztó infravörös LED-el ellátva, melyek a rakéta függőleges mozgását is utánozzák, de még mindig csak a mellső térrészt védve, viszont az előd hatórányi üzemidejével szemben immáron tízórányi üzemidővel. A legújabb Sarab-3 viszont a mellső térrész mellett immáron körkörösen 360 fokban sugározva képes védeni az azt hordozó járművet.
Jordániai segítséggel fejlődhet tovább az orosz RPG-32-es kézi rakétavető. A Jadara Equipment & Defence Systems két változatban fejlesztette ki a négy RPG-32-es indítócsővel felszerelhető távirányítású állványát. A Quad-1 és Quad-2 távirányítású állványokon nappali és éjszakai üzemmódú kamerák és lézeres távmérő került elhelyezésre. A Quad-1 esősorban objektumvédelemre készült, a szenzorok két oldalán helyezkedik el egymás felett egy-egy RPG-32-es. A rendszer távirányítással 300 méterről is működtethető. A Quad-2-es viszont már akár könnyű járműveken is elhelyezhető, itt az RPG-32-ek egymás mellett egy sorban, a szenzorok felett helyezkednek el.
SA2-es jelzést viseli a kínai Norinco 76,2 milliméteres önjáró gépágyúja. A 6x6-os kerékképletű terepjáró teherautó alvázra szerelt eszköz ferde lőtávolsága 10 kilométer és 8 kilométeres magasságban repülő légi járművek ellen képes tevékenykedni. Földi célpontok ellen 3 kilométeres távolságig alkalmazható. Tűzgyorsasága 110 lövés percenként, a csőemelkedés -2 és +85 fok között lehetséges. A rendszer össztömege 28 tonna, a legnagyobb sebesség 80 kilométer per óra, hatótávolsága 450 kilométer. Lőszer-javadalmazása 49 darab, de ezek között megtalálhatók a félaktív lézeres önirányításúak is az irányítás nélküli, de programozott gyújtóval ellátottak mellett.
Valószínűleg Japán lesz az első ország a világon, amelyik a dízel-elektromos tengeralattjáróiba a lítium-ion akkumulátorok beszerelésre kerülnek. A Kiotóban székelő és akkumulátorgyártásban érdekelt GS Yuasa lesz az, mely a nyolc példányban már szolgálatban álló SORYO-osztályú tengeralattjárók újabb négy példánya számára a nagyobb kapacitású akkumulátorokat gyártani fogja. A 2020-ban és 2021-ben szolgálatba álló SS 511-es és SS 512-es jelzést viselő tengeralattjárók számára 2018 augusztusában kezdik meg leszállítani az akkumulátorokat, melyek kutatási és fejlesztési projektjében a japán védelmi minisztérium és a Mitsubishi Heavy Industries is részt vett. A távlati tervekben a hajóosztály régebbi egységeiben használt ólom-savas akkumulátorok lecserélése is szerepel.
Ausztráliában már február 23-a óta folynak az EC665 Tiger harci helikopter hajófedélzeti próbái. Természetesen a HMAS CANBERRA (L02) partraszállást támogató helikopterhordozó szolgál a tesztek alanyaként, amik várhatóan április elején fejeződnek csak be, hiszen a típus alkalmazhatóságának vizsgálatát a fedélzeten kijelölt összes, vagyis mind a hat felszállóhelyről végre kell hajtani.
A tavasz közeledtével mutatta be a General Dynamics Land Systems az LAV lövészpáncélos családfa legifjabb hajtását, az LAV 700-ast. A 32 tonnát nyomó, 8,2 méter hosszú, 3 méter széles és 2,8 méter magas LAV 700 fegyverzete tág határok között választható. Távirányítású fegyverállványába 7,62, vagy akár 12,7 milliméteres géppuskák is beszerelhetők, de mód nyílik 30, vagy 40 milliméteres gépágyúval ellátott távirányítású torony felszerelésére is. Még nagyobb tűzerő igénylése esetében szóba jöhetnek a 90, vagy 105 milliméteres löveggel ellátott tornyok, illetve a 120 milliméteres aknavetők, vagy az irányított páncéltörő rakéták is. A 711 lóerős Caterpillar C13 motor a 7 sebességes automata sebességváltóval együtt 110 kilométer per órás végsebességet és 1000 kilométeres hatótávolságot biztosíthat.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon.
English Electric Canberra PR.9.
McDonnell Douglas F-15J Eagle.
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll.
Categories: Biztonságpolitika
2017.02.25
Megjelentek a Zsolnán állomásozó 5. Jozef Gábcsik Különleges Műveleti Ezrednél az izraeli Elbit Systems Skylark I-LEX pilóta nélküli repülőgépek. A szlovák hadsereg speciális alakulatánál már 2008-tól használták az elődnek tekinthető Skylark I-LE gépeket. A hasonló megjelenés azonban jelentős előrelépést takar, például a Skylark I-LEX hatótávolsága 40 kilométer, szemben a korábbi variáns 20 kilométerével szemben, de gyorsabb az adatátviteli rendszer és fejlettebb a navigációs rendszer is. A nappali, vagy éjszakai körülmények között működni képes kamerát szállító Skylark I-LEX legnagyobb repülési magassága 4500 méter, repülési ideje 3 óra.
Szerbiában hamarosan tesztelni kezdenek egy új rakétát. A 400 milliméteres átmérővel rendelkező Sumadija indulótömege 1500 kilogramm, ebből 889 kilogrammot a szilárd tüzelőanyagú rakétamotor tesz ki, míg a harc rész tömege 200 kilogramm. A 8,25 méter hosszú Sumadija hatótávolsága 70 és 280 kilométer között változtatható, repülési pályán tartásáról inerciális rendszer gondoskodik. Célpontjai között katonai bázisok, repülőterek, kikötők és ipari létesítmények, fontos közlekedési csomópontok egyaránt lehetnek. Szállítása és indítása terepjáró teherautóról fog történni, melyen 6-8 rakétát terveznek elhelyezni.
Már két komoly érdeklődő is felbukkant a finn Patria konténerbe szerelt aknavetőrendszere után kíváncsiskodva. Az egyik a svéd haditengerészet, mely partraszállító naszádokon és gyorsnaszádokon tervezi elhelyezni a szállításban használatos 6 méteres konténer méreteinek megfelelő konténerbe szert 120 milliméteres Nemo automata aknavetőt. A több mint 10 tonnás tömegű konténerbe az automata aknavető mellé az önálló működéshez szükséges összes rendszer beépítésre került, így teherautóval könnyedén új helyre szállítható és ott rögtön alkalmazható. A konténer szerkezete ellenáll a lövések okozta hátrarúgások erejének és 3 fős kezelőszemélyzet mellett még 100 darab aknagránát számára is helyet biztosít. A majdani megrendelő igénye szerint a konténerre további acél, vagy kerámia páncélzat is felszerelhető lesz a védelem fokozására, de atom, biológiai és vegyi szűrővel is ellátható lesz a légkondicionáló rendszer. A 10 kilométeres lőtávolságú aknavető, melynek tűzgyorsasága 10 lövés percenként, júniusban-augusztusban fog átesni egy igen megterhelő lövészeti próbán.
Oroszországban az Admiralitás Hajógyár idén két tengeralattjáró építését is elkezdheti állami hírcsatornák információi szerint. A szentpétervári üzemben a Project 636.3-as dízel-elektromos meghajtású egységek gyártását végeznék, méghozzá a Csendes-óceáni Flotta számára. Moszkva terveiben hat egység beszerzése szerepelt eme flottaparancsnokság számára.
Törökország vezető rakétafejlesztője és gyártója a Roketsan, folyamatosan fejleszti termékpalettáját és annak képességét. Egyik fő termékük a Cirit, ami a jól ismert 70 milliméteres irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 milliméteres rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával. Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható.
A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve, az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész, mely eddig kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású lehetett. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 milliméteres rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el. Az újdonság a Cirit harci része esetében az, hogy már a thermobarikus robbanófejet is kifejlesztették hozzá. Az elsősorban helikopterek számára fejlesztett rakétával már végeztek indítási kísérleteket hajók, gyorsnaszádok fedélzetéről is, így nem kizárt, hogy ez lehet a következő alkalmazási lehetőség. Persze a forgószárnyasok esetében sem zárult le minden lehetőség, ugyanis Cirit integrálása folyik az EC665 Tiger harci helikoptereken az MBDA segítségével, míg a Eurocopter a H135M és a H145M könnyű helikopterek fegyverzetét tervezi erősíteni a török rakétával. Továbbá a Airbus Defence and Space a C295W felfegyverzett szállítógépen szeretné használatba venni a Cirit rakétákat.
Korszerűsítési csomagot ajánl az Egyesült Arab Emírségek által 388 darabos mennyiségben rendszeresített AMX-56 Leclerc harckocsikhoz a francia Nexter. Ez nagyjából hasonló ahhoz, mint amit a 400 francia Leclerc már megkapott. Egészen pontosan egy segédhajtómű kerülne beépítésre a motortér jobb hátsó oldalára, így a főbb rendszerek ez által is üzemeltethetővé válnának. A személyzet közötti kommunikációt a Thales SOTAS rendszer biztosítaná, a parancsnok számára a Safran PASEO figyelőműszere kerülne felszerelésre, a torony tetején lévő távirányítású fegyverállványt a parancsnok mellett az irányzó is használhatná, továbbá az itt lévő 7,62 milliméteres géppuskát lecserélhetnék egy 12,7 milliméteres nehézgéppuskára. A harckocsi mindhárom kezelője számára egy új, 360 fokos körkörös lefedettséget biztosító kamerarendszer kerülne felszerelésre, ezek képét szintén új monitorok jelenítenék meg. A Leclerc páncélzatának erősítése egyaránt kiterjedne az alsó és a mellső, illetve az oldalsó részekre is.
Új műszaki harckocsit fejleszt a dél-koreai Hyundai Rotem. A jármű a műszaki akadályok felszámolása mellett képes lesz földmunkák elvégzésére is, így tűzelőállások és fedezékek építésére más járművek számára, harctéren történő javításokra azonban csak viszonylag kis mértékben, ugyanis a teheremelésre használatos daru teherbírása csak 2,5 tonna lesz. Aknamezők ellen aknakifordító ekével lesz ellátva, ezzel 30 centiméteres mélységig nyílik lehetőség a földfelszín alá rejtett robbanótestek eltávolítására. A műszaki harckocsi tömege 62 tonna körül fog alakulni, meghajtásáról egy 1200 lóerős motor fog gondoskodni, legnagyobb elérhető sebessége 60 kilométer per óra lesz, személyzetét a vezető és a parancsnok alkotja.
Japánban már a következő évben el szeretnék kezdeni a haditengerészet hajóállományának jelentős növelését. Ezt a tervet azonban csak igen jelentős kompromisszummal tudják megvalósítani, ugyanis a nyolc darabosra tervezett hajóosztály egységeinek vízkiszorítása 3000 tonna körüli lesz, ezzel gyorsítandó meg az elkészítésüket. Így évente két többfeladatú fregattot három hajógyár, a Mitsubishi Heavy Industries, a Japan Marine United Corp. és a Mitsui Engineering and Shipbuilding fogja elkészíteni. Ugyanezen három hajógyár által elkészített tervek közül kerül majd ki az egyenként 353-443 millió dollárért megvásárlásra érdemes is, de az építésükből a többiek is részesedni fognak. A fregattok elsősorban Kínával évek óta vita tárgyát képező, a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigetek körüli vizekben kerülnek majd alkalmazásra.
Ezen a héten újabb, ámbár javítható hibákról cikkezett a világsajtó a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók kapcsán. Az egyik hír a mozgó földi célpontok eltalálásának nehézsége, méghozzá a félaktív lézeres önrávezetéses bombák esetében. Itt a repülőgép saját mozgását és a célpontot megjelölő lézersugár közötti összhangot kell majd megtalálni. A másik rossz hír a hordozófedélzeti C verziót érinti, egészen pontosan az elsőnek elkészült 32 példányt. Ezeknél a felhajtható szárnyvéget kell majd lecserélni egy megerősített szerkezetűre, mivel ha az ezeken található felfüggesztőre Raytheon AIM-9X Sidewinder infravörös önirányítású légiharc-rakétát helyeznek el és manőverező légiharcot vívnak, a szerkezet hosszú távon nem képes elviselni az ilyen jellegű manőverek okozta terhelést. A megoldás hamarosan realizálódik, ugyanis az áttervezett, megerősített szerkezetű külső szárnyrésszel hamarosan megkezdődnek a repülési tesztek és ezek befejeződésével a már elkészült F-35C-k is megkaphatják ezeket.
Mexikóban a légierő kivonta az utolsó Boeing 727-es repülőgépét is február 22-én. A fővárostól mindössze 30 kilométernyire található Santa Lucia légibázison állomásozó 502. repülőszázad üzemeltette a típust VIP, személy és teherszállító feladatkörben egyaránt. A típusból összesen 4 darabot használtak, ezek közül egy volt a 727-100-as változat (lajstromszáma: 3504), míg a másik három 727-200-as volt (lajstromszámuk: 3505, 3506, 3507). Ez utóbbi három példány 2003-tól erősítette az alakulatot, addig a Mexicana Airlines színeiben repültek. Az öreg gépek rendre 80% feletti üzemképességet produkáltak, óránként 78960 dolláros repült idő mellett. Utódjaik három Boeing 737-800-as képében már megérkeztek.
Brazíliában február 1. és 22. között hajtották végre az Embraer KC-390-es szállító és légi-utántöltő repülőgéppel az első légi csatlakozási teszteket. A szárny alatt elhelyezett WARP, (Wing Air Refuelling Pod) utéántöltő konténerből kibocsátott 30 méter hosszú tömlő végén lévő kosaras csatlakozóvégre egy F-5M vadászbombázó kapcsolódott több alkalommal is sikeresen. A KC-390-es mögött kialakuló légörvények nem nehezítették meg különösebben a pilóta dolgát, de a próbák nem voltak teljesek, hiszen üzemanyag átadásra nem került sor.
NETARZENÁL GALÉRIA
North American F-100F Super Sabre.
McDonnell Douglas F-4D Phantom II.
Categories: Biztonságpolitika
2017.02.18
Hazai és külföldi gyártókat egyaránt vár a Cseh Köztársaság, a hadsereg számára beszerzendő lövészpáncélosok tenderére. A szárazföldi haderő részére 200 darab lánctalpas futóművel ellátott járművet vásárolnának meg 1,9 milliárd dollár értékben.
Harci rész nélkül hajtottak végre egy sikeres indítást a francia ASMP-A (Air-Sol Moyenne-Portee - Amélioré) rakétával Franciaországban. Az egyébként nukleáris csapásmérésre szolgáló fegyver indítását egy Dassult Rafale M együléses vadászbombázóról végezték el. A flotta gépe az Avord légibázisról emelkedett fel, majd egy valódi, négy óra hosszan tartó bevetést szimulálva repült, mely során több légi-üzemanyag felvételt hajtott végre és sor került terepkövető repülésre is az indítást megelőzően.
Indiában hamarosan sort kerítenek egy hazai fejlesztésű torpedóval végzett próbára. A Bharat Dynamics Limited által gyártott Varunastra hossza 7,6 méter, hatótávolsága 20 kilométer, legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra. A vezetéses irányítású, 95%-ban tartalmaz hazai gyártású összetevőket tartalmazó Varunastra torpedó első víz alatti indítására egy KILO-osztályú tengeralattjáróról, méghozzá az INS SINDHUGHOSH nevet viselő egységről kerítenek majd sort.
2013 után újra érdeklődést mutat a megnövelt teljesítményű General Electric F414-GE-400 sugárhajtóművek iránt az amerikai haditengerészet. Ennek egyik csalhatatlan jele, hogy a flotta vezetése felkérte a gyártót egy ajánlat elkészítésére, a Boeing F/A-18 E/F Super Hornet és EA-18G Growler hajtóműveinek tolóerejének növelésére. Négy évvel ezelőtt már készült egy tanulmány az erőforrások módosítási lehetőségeiről, a legkorszerűbb gyártási technológiák és anyagok felhasználásával.
Némi kézzelfogható adat került napvilágra az Egyesült Államok új ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró-osztályáról. A COLUMBIA-osztály hossza nagyjából hasonló lesz, mint az elődé, az OHIO-osztályé, de átmérője 5 százalékkal nagyobb lesz, így a vízkiszorítása 18500 tonnát is eléri. A 2020-as években építésbe veendő, 12 egységből álló új hajóosztály több összetevője a VIRGINIA-osztályból fog érkezni, ezzel jelentős megtakarítás érhető el. A 155 fős legénység elhelyezési komfortja messze meghaladja majd az OHIO-osztályét, hiszen mindenkinek saját fekhelye lesz, igaz ezért cserébe a 24 Trident ballisztikus rakéta helyett, csak 16 számára jut hely a belső térben.
Három éven belül teljesen leszerelésre fog kerülni Dél-Amerika egyetlen repülőgép-hordozója a brazil SAO PAULO (A 12). A francia szolgálatban évtizedekig hadrendben lévő, a CLEMENCEAU-osztály második egységeként megépült, FOCH néven szolgáló egység végét a költségek okozták. A legutóbbi elemzés során kiderült, a kívánt képességek elérésére fordítandó összeg ellenére még számos műszaki bizonytalanságot hordozhat magában a koros hajó. Az elköltendő pénz máshol is jól jöhet, ilyen például a már évek óta tartó tengeralattjáró-program, de a TAMANDARÉ-osztályú korvettek esetében is hasznosabb lehet. Hiszen ezekért teljesen új egységek épülhetnek, ráadásul nem csak egy darab, hanem több. Ezek, az ország jelenlegi helyzetében, hasznosabbnak bizonyulhatnak, mint egy öreg repülőgép-hordozó. A haditengerészet nem marad azonban merevszárnyú gépek nélkül, légi eszközeik szárazföldi bázisokról szállhatnak majd fel.
Argentínában a légierő siralmas állapota ellenére kisebb programokat szeretnének végrehajtani. A Lockheed Martin C-130 Hercules szállító repülőgép számára vásárolnának MAFFS moduláris légi tűzoltó rendszereket.
NETARZENÁL GALÉRIA
De Havilland DH-110 Sea Vixen FAW.2.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Categories: Biztonságpolitika
2017.02.11
Szerbia várhatólag április vége előtt megkapja Oroszországtól a hat MiG-29 Fulcrum vadászgépét, orosz források szerint. Moszkva igen kedvező feltételekkel adott el fél tucat (egy MiG-29A /9.12A/, valamint három MiG-29S /9.13/ együléses vadászgépet, plusz egy pár kétüléses MiG-29UB /9.51/ oktatót) használt, de nagyjavításon átesett gépet Belgrád részére a tavaly év végén.
Németországban eldöntött tény lett az 1996-ben szolgálatba állított G36-os gépkarabélyok lecserélése. Ugyanis a harcoló csapatok részéről több észrevétel is érkezett a fegyverek magas hőmérsékleti viszonyok közötti nem megfelelő pontosságáról. A G3-as utódjának szánt G36, melynek hibáit két évvel ezelőtt külsős szakemberek segítségével is megpróbálták felderíteni, 2020-tól kerül majd lecserélésre a Bundeswehr-nél, ugyanis az észrevételek valósnak bizonyultak. A kérdés már csak az, hogy mire? Németország legnagyobb kézi lőfegyver gyártója, a G36-ot is megalkotó Heckler & Koch szerint, az ideális választás a HK433-os gépkarabély család, mely szintén az ő termékük.
A 167000 lőfegyver (ugyanis ennyi G36 van a német haderő használatában) lecserélését célzó megrendelés elnyeréséért egyébként versenybe szállt a Sig Sauer és Rheinmetall (az utóbbi együttműködik az osztrák Steyr Mannlicher-el) is. A HK433-os gépkarabély család egyébként világ számos hadereje által elismert és igen nagyra tartott HK416-os továbbfejlesztésnek tekinthető, de számos megoldást a G36-tól vettek át, illetve van, amit a tapasztalatok alapján finomítottak is. A német hadsereg igényeit messze szem előtt tartó kialakítása mellett a HK433-as további előnye lehet, az igen széles skálán választható csőhossz, mely akár 280, 318, 368, 421, 480, és 503 milliméteres is lehet.
Minimálisan fejlesztette tovább a finn Patria, az XA-180-as páncélozott szállító harcjárművét. A szintén 6x6-os kerékképletű XA-220-as variáns a 295 lóerős Valmet dízelmotor helyett egy nagyobb teljesítményű Cummins Isle 8.9 dízelmotort kapott, de az Allison MD 3560PR automata sebességváltó változatlan maradt. A kor szavának engedve szintén változáson esett át a PSZH elektromos rendszere, ugyanis az új generátor által feltöltött, 240 amperes akkumulátorból már USB csatlakozón keresztül is kinyerhető az elektromosság, de az első és a hátsó lámpákba is LED-es világítótestek kerültek, továbbá szintén ilyen diódák állítják elő az éjszakai alkalmazást segítő infravörös fényt. A nyitott elektronikus architektúra számos kijelző és kamera majdani alkalmazását teszi lehetővé, de a kormányzást is könnyebbé tették a vezető részére. A deszanttérben szállított lövészek számára a Partia AMV gyalogsági harcjárműben is használt ülések kerültek beszerelésre, természetesen az aknák hatását csökkentendően a tetőpáncélzathoz erősítve. Szintén ebből a célból került sor a páncélzat megerősítésére, azonban az XA-220-as úszóképességét elveszítette.
Alig több mint egy héttel azután, hogy a Raytheon bejelentette, kiszáll az amerikai légierő sugárhajtású kiképzőgép beszerzésére indított TX versenyből, az addigi társ, a Leonardo közölte egyedül maradva továbbra is kész a megmérettetésen részt venni a T-100-as (egy kissé módosított M346 változat) géppel. Mivel Washingtonban a döntéshozóknál fontos, hogy a kiválasztásra kerülő gép amerikai szálakkal is rendelkezzen, ezért a Raytheon pótlását a Leonardo DRS nevű cég veszi át, mint fővállalkozó, ami egyébként az olasz Leonardo amerikai székhelyű leányvállalata.
Görögországban a katonai vezetők ajánlásait figyelembe véve az ország védelmi minisztere, Panos Kammenos jóváhagyta az F-16-os vadászbombázók korszerűsítési programját. Athén a jelenlegi legtöbbet tudó változatra, vagyis a V-re (Viper) tervezi modernizálni a Fighting Falcon-okat. Az F-16V a jelenlegi legkorszerűbb lokátortechológiát képviselő Northrop Grumman APG-83 SABR, 20 cél követésére és több támadására képes aktív szintetikus apertúrájú fedélzeti radart (AESA) kapja meg, ami jobb teljesítményt nyújt a korábbi változatokhoz képest olyan környezetben is, ahol nagyobb a rádió frekvenciás háttérzaj.
Az új, nagyobb felbontású 6×8 collos központi kijelzővel ellátott modernizált pilótafülkével, gyorsabb adatátvitelt biztosító rendszerekkel, valamint új navigációs berendezésekkel, illetve AN/ALQ-213(V) elektronikai harc kezelőrendszerrel is ellátott Viper-en az új berendezések többsége megegyezik az F-35-ösön is alkalmazott modern rendszerekkel, így két típus együttműködése biztosított. Ez utóbbi kiemelkedően fontos lehet, hiszen a görög vezetés megtette az első lépéseket az F-35-ös beszerzése felé. Az összes görög F-16-os modernizálásával számoló tervezet 1,7-2 milliárd dollárra becsüli a korszerűsítésre fordítandó kiadás nagyságát.
Spanyolországban 22 millió dolláros költségkeret jóváhagyása lehető teszi a CASA C101 Aviojet sugárhajtású kiképző és könnyű támadó repülőgépek további négy éven át történő hadrendben tartását. Az egyhajtóműves gépekből 1980-tól 88 darab került a spanyol légierő kötelékébe C101EBB típusjellel.
Február 7-én volt 50 éve annak, hogy Erik Dahlström tesztpilótával az ülésében első alkalommal szállt fel a Saab Viggen. Az eltérő feladatkörökre specifikált változatú Viggenek 1971-től 2005-ig voltak szolgálatban, kizárólag Svédországban. Gyári videó.
Izraelben új helikoptertípust kívánnak hadrendbe állítani 2020-tól kezdődően. A típus feladata elsősorban a pilótaképzés lesz. Ugyanis a jelenleg is használt Bell 206 (OH-58B) JetRanger (helyi megnevezéssel: Saifan) és a Boeing AH-64A/D Apache (Peten/Saraf) harci helikopterek között túl a technológiai és a teljesítmény közötti különbség. Az áthidaló megoldást a Sikorsky S-70 (UH-60) Black Hawk (Yanshuf) jelenti, mely kéthajtóműves, korszerű fedélzeti elektronikájú helikopter lévén képes a leendő hajózókkal megismertetni az ilyen összetett rendszerek kezelését, üzemeltetését.
December 13 után hamarosan újabb Boeing F-15SA (Saudi Advanced) vadászbombázók érkezhetnek meg Szaúd-Arábiába. A két további felfüggesztési ponttal, erősebb hajtóművekkel és Raytheon AN/APG-63(V)3 AESA antennájú rádiólokátorral, valamint számos más továbbfejlesztéssel ellátott változatból ugyanis újabb három példány (gyártási számuk: 12-1041, 12-1043 és 12-1045) szállt le az angliai Lakenheath-i légibázison, úton a közel-kelet felé, egy kicsit megpihenni.
Nigéria három használt Embraer A-29 Super Tucano turbólégcsavaros repülőgépet vásárol meg Brazíliától. A típus beszerzését 2013-ben jelentették be, azonban költségvetési okok miatt az első gépek megvásárlása csak most vált lehetővé. Az afrikai ország további 12, de újgyártású Super Tucano megvásárlását is tervezi, ezeket azonban az Egyesült Államokban készítenél el.
A távoli Tajvanon is kiképzőgépektől volt hangos a sajtó, ugyanis eldőlt, hazai fejlesztésű lesz a légierőnél használatba veendő majdani sugárhajtású iskolapad. A 2020-ban várhatólag első repülését végrehajtó gép fejlesztésére 2 milliárd dollárt szánnak, a szomszédos Kínától egyre jobban elszigetelődő szigetországban. A hazai fejlesztésű F-CK-1-es vadászbombázó kétüléses, B változatának egy kicsinyített módosítására hasonlító XT-5 Blue Magpie (Kék szarka) sugárhajtású kiképzőgépből 2026-ig 66 darabot terveznek legyártani és ezekkel pótolni a kiöregedett AIDC AT-3 és a Northrop F-5F gépeket.
Az amerikai légierőnél szeretnék új hatóművekkel ellátni a régi Boeing B-52H Stratofortress stratégiai nehézbombázókat, azonban a nyolc Pratt & Whitney TF33-P-3/103 lecserélése nem egyszerű. Az óránként akár több mint 10000 liter kerozint zajjá, némi füsté, na és leginkább tolóerő alakító szerkezetek leváltása már több mint egy évtizede vissza-vissza térő téma és most újra előkerült. Tény, korszerűbb kisebb fogyasztású, de mégis nagyobb tolóerőt szolgáltató, feleannyi hajtóművel a B-52-es hatósugara nagyjából 30% -al növekedhetne.
Mindezt tetéznék az alacsonyabb karbantartási költségek, ami már jelentős megtakarítással járna. És éppen ez az, amit szeretnének felhasználni a bombázók új hajtóművekkel történő ellátásához az USAF-nál. Igen, a még meg sem spórolt pénzen szeretnének új hajtóműveket. A legismertebb repülőgép-hajtóműveket gyártó cégektől már kértek is információkat, a szóba jöhető termékeikről. A hajtóművek megvásárlására egy állami-magán partnerség keretén belül lenne lehetőség, majd a több mint 70 darab B-52-es 2040-ig, vagy 2050-ig tartó szolgálatai ideje alatt létrejövő üzemanyag-megtakarítás összegéből kerülnének kifizetésre a sugárhajtóművek.
Argentínában nehéz helyzetbe került a repülőipar oszlopa, a FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones, egykori FMA). Az olyan nagy bevételt hozó megrendelések, mint a FMA IA 58 Pucara repülőgépek korszerűsítése és új hatóművekkel történő ellátása, vagy az IA-63 Pampa sugárhajtású kiképzőgépek GT és III-as szériáinak gyártása nem valósult meg és az ország gazdasági helyzete is azt prognosztizálja, hogy ezek csak a tervezésig, esetleg egy-két prototípus elkészültéig tartó projektek voltak. Talán csak a Lockheed C-130 Hercules teherszállító repülőgépek korszerűsítése fog teljesen megvalósulni az amerikai L3 segítségével. A bevételek elmaradásáért leginkább a helyi kormányzat okolható, hiszen, ha legalább egy kisebb mennyiségű megrendelés is érkezik, könnyebbé válik a határokon túli értékesítés és befektetők partnerek keresése.
NETARZENÁL GALÉRIA
LTV Aerospace TA-7C Corsair II.
McDonnell Douglas RF-4EJ Kai Phantom II.
Categories: Biztonságpolitika
2017.02.04
1300 darab hazai gyártású kézi légvédelmi rakétát vásárol Varsó a lengyel haderő részére. A Grom modernizált, immáron Piorun (Grom-M "Grom Modernizowany”) nevet viselő variánsából 2022-ig gyártja le a Mesko a fent említett darabszámot, 232,2 millió dollár ellenében. Ebben az évben 150 darab rakéta átadásával számolnak, míg a gyártási ütem felgyorsulása után ez az évi 250 darabot is elérheti. A 2006-tól folytatott modernizáció során a Piorun megtartottal az előd hosszát (160 centiméter) és átmérőjét (72 milliméter) is.
Január 27-én, mindössze egy nappal a Bundestag, vagyis a német parlament jóváhagyása után már meg is érkezett Bamakóba az első német NH90TTH helikopter. A MEDEVAC, vagyis légi egészségügyi kiürítési feladatokra felszerelt forgószárnyast egy Antonov An-124-100-as teherszállító repülőgép juttatta el Maliba. Berlin a Holland Királyi Légierő Apacs és a Chinook helikoptereinek pótlására még további három NH90-es többfeladatú és négy EC665 Tiger harci helikoptert telepít az afrikai országba, 350 fős katonai kontingenssel együtt, 2018 közepéig.
Norvégiában eldöntötték, hogy a német ThyssenKrupp Marine Systems U-212A típusú tengeralattjáróknak szavaznak bizalmat. Az évek óta tartó kiválasztási procedúra ezzel véget ért, de egy másik, messze hosszabb együttműködés látszik kibontakozni. Hiszen nem csak egyszerűen arról van szó, hogy tengeralattjárókat vásárolnak, hanem egy igen szoros kapcsolatot alakítanak ki a német haditengerészettel, ahol az U-212A osztályú egységek szintén hadrendben állnak. Tovább a tengeralattjárók gyártásából és a szolgálati idő alatti karbantartási és korszerűsítési munkákból a helyi védelmi ipar is ki fogja venni a részét. A négy levegő-független meghatással rendelkező tengeralattjáró beszerzéséről szóló szerződés aláírása 2019-re várható, míg az ULA-osztály hat egységének pótlására érkező tengeralattjárók 2026-tól kezdődően évente egy darabos mennyiségben kerülnek majd átadásra.
Továbbra sem javul a német-török viszony. Mint az tavaly kiderült, akár már az év vége előtt is elhagyhatták volna a törökországi Incirlik támaszpontot az iszlám állam területei felett felderítő repüléseket végrehajtó német Panavia Tornado ECR vadászbombázók. A hat harci és egy tanker/szállítógép mellett a török NATO bázison 240-250 katona is megtalálható. A két ország viszonyában a legnagyobb törést az okozta, amikor idén nyáron a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat.
Ankara válaszlépése nem sokat váratott magára, az elmúlt hónapokban több alkalommal is akadályt gördítettek a német politikusok légi támaszponton tett látogatása elé. Az esélyesek között elsőként a britek által is használt ciprusi bázist említették meg a források, de görög és jordániai repülőterek is szóba kerültek. Tény, a német Tornado-k még mindig Törökországból szállnak fel a felderítő repülések végrehajtására. Ez a napokban újabb vita felszínre kerülésével járt. Ugyanis a németek nem hajlandók a törökök azon kérését teljesíteni, miszerint a repülések alatt készült összes nagyfelbontású fotót adják át részükre. Berlin szerint azért csak a felvételek egy részét teszik elérhetővé Ankara számára, mivel azok a gondos válogatás nélkül felhasználhatók lennének a szíriai kurdok ellen és ezt szeretnék elkerülni.
Fehéroroszországban a hadsereg részére átadásra kerültek az első Kajmán páncélozott felderítő járművek. A volt szovjet tagköztársaságban pár éve, 2015-ben mutatták be a régi BRDM-2-es felderítő páncélosok alvázának felhasználásával létrejött, szintén felderítésre szánt járművet. A 140-es számot viselő javítóüzemben végzett munka után az úszóképesség is megmaradt, de a Kajmán nevet viselő páncélosról eltávolították a páncéltornyot, a két-két mankókerék helyét oldalanként egy-egy ajtó foglalja el, valamint a jármű elején is nagyméretű ablakok kerültek beépítésre. A hat fő számára biztonságot nyújtó páncélos számára a független torziós rudas felfüggesztés és az új erőforrás 110 kilométer per órás sebesség elérést teszi lehetővé, míg a vízben történő haladást oldalanként egy-egy vízsugárhajtómű garantálja. Az 1000 kilométeres hatótávolságú, 7 tonnás Kajmán fegyverzetét egy PKSZ 7,62mm-es géppuska, vagy egy AGS 30mm-es automata gránátvető alkothatja. Fenékpáncélzata a felrobbanó aknák hatását csökkentendő V kialakítású.
Az indiai Szuhoj Szu-30 MKI vadászbombázók után az orosz PAK-FA T-50-es fegyverzetében is meg fog jelenni az orosz-indiai közös fejlesztésű BrahMos csapásmérő robotrepülőgép kisebb tömegű, Mini-BrahMos névre hallgató légi indítású változata. A következő alkalmazó a MiG-35-ös lehet majd, de tervek vannak a tengeralattjáróról indítható variáns kifejlesztésére is.
Pontosnak bizonyultak az öt évvel ezelőtti becslések, amiket az Sz-500-as Prometheus (orosz neve 55R6M Triumfator-M) nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztése során felmerült problémák kiküszöbölésére határoztak meg. Akkor irányítási problémák okoztak gondot a 2009-től fejlesztést végző Almaz-Antey szakembergárdájának. Az új, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer számos bonyolult műszaki megoldást tartalmaz, mivel nem az Sz-400-as továbbfejlesztésével jön létre, ezért ez a fennakadás teljesen természetesnek vehető. A 2020-ra már több alegységnél is megjelenő Sz-500-as képességei igen elképesztőek lesznek, egyidejűleg 10 darab, hiperszonikus sebességgel repülő ballisztikus rakéta megsemmisítésére lesz képes 600 kilométeres távolságba és 20 kilométeres magasságban.
Törökország 500 millió dollárt szán 200 darab német és amerikai gyártmányú harckocsi modernizálására. A megrendelés elnyerésére csak helyi vállalatokat hívtak meg. Név szerint az Aselsan, a Roketsan, a BMC, az Ottokár és az FNSS nyerheti el a munkát, amit 40 M60A3, 40 Leopard 2A4, és 120 M60T harckocsin végeznek majd el. A 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért. A hírek szerint a döntéshozók leginkább a páncélvédelem növelését várnák el a pályázóktól, akár a hagyományos páncélzat megerősítésével, vagy pedig ezzel párhuzamosan az aktív páncélzat alkalmazásával is.
Berlin mellett Béccsel is sikerült összerúgni a port Ankarának. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele. A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet.
Egyiptom számára hamarosan átadásra fog kerülni az első Kamov Ka-52K harci helikopter. Oroszországból származó információk szerint a géppel már az összes földi és légi tesztet sikeresen végrehajtották. A 46 darab hajófedélzeti üzemre alkalmassá vált típusra Kairó még 2015-ben adott megrendelést.
A térségben Algéria is számíthat még a közeljövőben helikopterek érkezésére, ugyanis a légierő számára megvásárolt 14 Mil Mi-26T2 közül a hetedik és a nyolcadik példány átadása várható hamarosan.
Egyre inkább úgy tűnik Indiába fognak horgonyt vetni, az orosz-ukrán konfliktus miatt gázturbina miatt maradt ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú (Project 11356M) fregattok második hármas csoportjában megépített egységei (ADMIRAL BUTAKOV/360/, ADMIRAL ISZTOMIN/361/, ADMIRAL KORNILOV/362/). Az első hírek a célzott vevőkeresésről még 2015 októberében láttak napvilágot, és úgy tűnik Új-Delhi hajlandó a hat darabos mennyiségben már rendszeresített, 2003 és 2013 között épített TALWAR-osztály tervei szerint épített egységek, valamint egy negyedik fregatt megvásárlására is, természetesen hajtóművek nélkül. A M90FR gázturbinák Ukrajnából történő beszerzésének terhét így magukra véve. A Szaturn tervezőiroda által ajánlott M90FP gázturbinák beépítése túl hosszú időt venne igénybe, ez az orosz flotta feszített fejlesztési tervébe úgy látszik nem fért bele. A hírek szerint az ukrán gázturbinák pótlására az orosz fejlesztők csak 2019-re lesznek képesek használható hajtóművet kifejleszteni. A legújabb hírek szerint Moszkva 990 millió dollárt kér két fregattért.
Némi kis információ került a médiába a tavaly májusban megkötött pakisztáni F-16-os modernizációról, amit a török Turkish Aerospace Industries nyert el. A pakisztáni légierő 45 F-16A/B Block-15-ös gépén az éjszakai jobb bevethetőséget érinti a szerződés, aminek értéke 75 millió dollár. Az éjjellátó szemüveg használatát lehetővé tevő kabinvilágítás módosítását két Fighting Falcon-on már el is végezték a pakisztáni Sahbaz légibázison. A többi 43 F-16-ot már a pakisztániak fogják átalakítani, a törökök biztosította alkatrészek felhasználásával, török szakemberek felügyeletével.
Mianmar terveiben azon túl, hogy megvásárolnak 16 darab JF-17 Thunder vadászbombázót egyéb elképzelések is szerepelnek. Például az, hogy kínai és pakisztáni segítséggel megvalósuljon a gépek helyben történő gyártása, vagy összeszerelése. A hírek szerint a típus első példánya, vagy példányai már idén megérkezhetnek az országba, mégpedig a Pakisztánban gyártott, némileg továbbfejlesztett Block 2-es verzió képében. Ez a tavaly megjelent új változat nagyjából 10-15 %-ban tér el a Block 1-es változattól. A módosítások leginkább a fedélzeti elektronikát érintik, (adatátviteli rendszerek, elektronikai hadviselés) de a Block 2-es már alkalmassá válik légi üzemanyag-felvételre is, ezért egyik leginkább szembetűnő ismertetőjegye a merev üzemanyagfelvevő-cső. Ez a törzs jobb oldaláról nyúlik előre, nagyjából a pilótafülke szélvédőjének keretéig. Kialakítása, bár kínai tervezésűnek állítják be a források, nagymérvű hasonlóságot mutat a dél-afrikai Denel Aviation által modernizált Mirage III-on alkalmazotthoz. Ez a cég segédkezett néhány pakisztáni Mirage modernizálásában, amelyekre ez a bizonyos cső is felszerelésre került.
Mianmar egy igencsak szép jövő előtt álló típust szerez be, hiszen a JF-17-es első kétüléses példánya a Chengdu Aerospace Corporation üzemében tavaly már az összeszerelés állapotában volt. A JF-17B jelzésű variáns a ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is fog rendelkezni. A kétüléses JF-17B a tavaly nyilvánosságra hozott információk szerint 2017 áprilisában fog a pakisztáni légierőhöz kerülni. A JF-17-es Thunder vadászbombázók precíziós csapásmérési képességének megteremtésén fáradozik Pakisztán. Első körben a francia Thales Damoklész célmegjelölő konténer integrációs lehetőségéről kezdtek tárgyalásokat a gyártó képviselőivel Párizsban, a tavalyi év első felében. A Damoklész exportot nem nagyon fenyegető francia eredete mellett szól még az is, hogy már harci körülmények között is próbára lett téve és ott bizonyította képességeit.
Tervezik továbbá illeszkedő póttartályok kifejlesztését is a JF-17-hez, ez azonban jelentősen megváltoztathatja a gép súlyponthelyzetét, ezért nagyon körültekintően kell eljárni a megtervezése során. A többzáras bombafelfüggesztők szinték kifejlesztésre fognak kerülni, mindezeket megpróbálják minimális külföldi segítséggel megvalósítani. Más források arról is tudnak, hogy a Mianmarban szolgálatba álló JF-17 Thunder gépek már a Block-3-as változatba fognak tartozni. A Block 3-as széria jellemzője az új, várhatóan teljes egészében kínai eredetű hajtómű és az AESA antennájú KLJ-7-es rádiólokátor lesz, továbbá még inkább kiszélesítenék a gép által bevethető fegyverzet választékát is.
Internetre kerültek fel a kínai Wuhan közelében készült képek, amelyeken egy a Grumman E-2 Hawkeye légtérfelderítő repülőgépre kísértetiesen hasonlító gép mérethelyes makettje látható. Ez a fotó csak megerősítheti azt az egyébként igen logikus feltételezést, hogy Kína katapulttal ellátott repülőgép-hordozót szeretne rendszeresíteni, mivel egy ilyen gép biztonságos indítása csakis katapulttal valósítható meg.
Érdekes és talán a jövőbe mutató tesztlövészetre került sor az Egyesült Államokban található China Lake tesztlőtéren 2016 decemberében. Ekkor ugyanis egy módosított Spike Mini irányított rakétával semmisítettek meg UAV-kat. A közelségi gyújtóval is ellátott Spike Mini rakéták két távirányítású gépet is megsemmisítettek, az amerikai haditengerészet által végzett próbákon. Az egyik rakéta egyébként telitalálatot ért el, míg a másikat a közelségi gyújtója aktiválta. A beépített területen is alkalmazható Spike Mini rendszer teljes tömege mindössze 12 kg és a 1,5 km-es hatótávolságú, 4 kg-os huzalvezérlésű rakéta 70 cm hosszú, illetve 75 mm átmérőjű. Robbanófeje erődítmények és nem páncélozott célok ellen hatásos.
Kolumbiában hamarosan eldőlhet az Izraeltől megvásárolt IAI (Israel Aerospace Industry) Kfir vadászbombázók jövője. Ugyanis a gépek amerikai gyártmányú General Electric J-79-GE sugárhajtóműveinek élettartama végéhez közeledik. Az idős erőforrások nagyjavítás, de még inkább csere nélkül 2019-ig kihúzhatják, utána a típus, melynek sárkánya még további szolgálatot tenne lehetővé, kivonásra kerül.
Argentínában február 1-én jelentette be Julio Martínez védelmi miniszter, hogy Mauricio Macri miniszterelnökkel lefolytatott egyeztetések során megszületett a döntés, az ország nem tervezi harci gépek beszerzését. Az alaposan modernizált Lockheed Martin (McDonnell Douglas) A-4AR Fightinghawk vadászbombázók várhatólag a következő évben kerülnek majd kivonásra, egyrészt a pótalkatrészek hiánya okán, másrészt a sárkányszerkezetek élettartamának végének elérése miatt. A dél-amerikai ország költségvetési helyzete azonban nem teszi lehetővé pótlásukat, de még az üzemidő-hosszabbítással egybekötött nagyjavításukat sem, így a gazdasági helyzet javulásáig lemondanak az új, vagy használt harci gépek beszerzéséről.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.
McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
Categories: Biztonságpolitika
2017.01.28
Az orosz T-14-es Armata harckocsi megjelenését követően egyre-másra kerültek elő hírek a hasonló képességekkel és technológiai fejlettséggel ellátott harckocsikról. A múlt héten Ukrajnában mutatták be a T-Rex nevet viselő tervezetet. Az Arey Engineering Group elképzelésében a fő szerep a 125 milliméteres löveget magába foglaló távirányítású toronyé, mely a löveg mellett az automata töltőrendszert és az aktív páncélzat összetevőit is tartalmazza. Továbbá egy 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer is megtalálható lesz rajta, míg a tetején egy távirányítású fegyverállvány nyert elhelyezést. A háromfős személyzet a járműtestben egymás mellett foglalna helyet, akárcsak az orosz páncélos esetében. Na de milyen járműtestre kerülhetne felszerelésre a T-Rex torony? Az ukránok szerint a régebbi T-64-es és a T-72-es harckocsik pont megfelelőek lennének erre a feladatra, természetesen némi átalakítás után. Amennyiben ez a terv megvalósul, jelentős képességnövekedést hozhatna a világ számos országában még hadrendben álló, ám egyre jobban elavuló T-72-es harckocsik számára, így igen jó esélye nyílna az exportpiacon.
Románia a 2006 óta beszerzett 33 General Dynamics Land Systems Piranha III-as páncélozott szállító harcjárművek mellé további példányokat szerez be. A páncélosok elsősorban a külföldi bevetésekben, Irakban és Afganisztánban kerültek felhasználásra, mivel nagyobb védelmet biztosítanak a katonák számára, mint a helyi gyártású TAB páncélozott szállító harcjárművek bármelyik verziója. A mostani megrendelés már az ötödik, amit Bukarest ad a gyártónak a Piranha III-as páncélozott szállító harcjárművekre.
Az Abu Dhabi székhelyű NIMR Automotive bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötött a cseh VOP CZ vállalattal. Az arab tulajdonú cég a csehek segítségével szeretné megveti lábát Európában, egészen pontosan annak keleti régiójában. A NIMR elsősorban az Ajban 4x4-es és a Hafeet 6x6-os járműcsalád tagjait szeretné eladni a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában.
Átvette első MH90-es helikopterét az olasz haditengerészet. A típusjelzés nem elírás, mivel ez a NH90-es egy speciális variánsát rejti. A haditengerészeti NFH változatról származik a hajófedélzeti üzem körülményeihez igazított főrotor és a futómű, míg a fedélzeti műszerezettség, valamint a törzs hátulján lenyitható rámpa a szárazföldi TTH modifikáció egyik fő jellegzetessége. Róma első körben 10 példányt rendelt az MH90-ből, melyekkel a tengerészgyalogságot és a különleges műveleti egységeket tervezik támogatni.
Spanyolországban most már biztossá vált, hogy az S-80-as osztályú négy tengeralattjáró közül az első, levegőtől független meghajtó rendszer nélkül fogják elkészíteni. A helyi sajtó szerint „nagy technikai innováció”-nak tartott, a Navantia üzemében folyó munka még a sólyán állva futott zátonyra, mint az kiderült 2013-ban. Ugyanis az elsőnek elkészülő egységnél jelentős többletsúlyt, egyes hírek szerint 68, míg mások szerint majd 100 tonnát állapítottak meg. Az eredetileg 2400 tonnásnak készülő tengeralattjárók gondját tovább növelte, hogy ez nem egyenlő arányba oszlott el a hajótest mentén, így az irányíthatóság fenntartása végett a gyártó kénytelen volt az S-80-ok hosszát megnövelni.
A spanyol kormány addig már 680 millió dollárt költött a tengeralattjárók építési programjára, aminek kézzelfogható eredménye az első egység 2015 márciusában történő vízre tétele lett volna. A szükséges áttervezés miatt ez azonban több évvel is csúszott. A hiba kiküszöbölésére a tengeren túlról kért segítséget a spanyol Navantia hajógyár a túlsúlyos S-80-as tengeralattjáró ügyében. Így a felszín alatti egységek tervezésében és építésében igencsak járatos amerikai Electric Boat szakembergárdája látott hozzá, hogy segítse spanyol kollégáik munkáját. Az amerikaiak sem találtak más megoldást, mint a tengeralattjáró hátsó részének 3-4 méteres meghosszabbítása.
Spanyol források már pár évvel ezelőtt is fontolóra vették a levegőtől független meghajtó rendszer elhagyását, ez ugyanis az akkori fejlettségi szintjén csak egy hétig lett volna képes feladatát ellátni, az elvárt 28 nap helyett. A legújabb hírekben szintén megemlítésre került a rendszer még mindig nem kielégítő víz alatti időtartamot biztosító képessége. Meglepő módon a hajótest módosítást elsőként a másodiknak épülő S-82-es egységen, az ARGUELLES-en hajtotta végre a gyártást végző Navantia hajógyár, mivel a szinte már készen lévő ISAAC PERAL (S-81) átalakítása bonyolultabban hajtható csak végre. A hajógyárban úgy számolnak, hogy az ARGUELLES 2017-ben készülhet el.
Washingtonban a Külügyminisztérium jóváhagyta Kuvait számára AIM-120C7-es AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) légiharc-rakéta eladását. A 60 darab fegyverért a közel-keleti ország 110 millió dollár körüli összeget fizethet majd.
Nagyon úgy tűnik, Indiában végleg feladják a haditengerészeti HAL Tejas fejlesztését. Ezt látszik igazolni az is, hogy a napokban nyilvánosságra került a haditengerészet által igényelt képességek egész sora, az új haditengerészeti repülőgéppel szemben. A típussal szemben elvárás az éjjel-nappal és minden időjárási körülmények közötti bevethetőség, a légi (négy kis és két közepes hatótávolságú rakétával), földi és vízfelszíni célok elleni precíziós fegyverzet hordozása, lokátor romboló rakétákkal való felszereltség, a levegőben utántölthetőség és a légi üzemanyag átadás képessége, valamint felderítésre és elektronikai hadviselésre is alkalmasnak kell lennie. További elvárás az AESA antennájú rádiólokátor, a sisakkijelző és a hordozó fedélzetére történő automatikus leszállási képesség, továbbá az 57 gépre szóló megrendelés aláírásától számított három éven belül az első és további három év elteltével az utolsó példány átadásának képessége.
Indonéziában kiválóan teljesítettek az ukrán BTR-4M gyalogsági harcjárművek a tengerészgyalogság menetpróbáján. A megmérettetés során a hullámzó és a nyugodt vízben történő úszási stabilitás mellett hegyvidéki utakon történő haladás során is próbára tették a BTR-4M-ek képességeit, melyekből öt példány vett részt a teszten. A délkelet-ázsiai állam még 2014 elején írt alá szerződést az ukrán féllel a járművek beszerzéséről. A járművek kétféle BM-7 Parus távirányítású toronnyal kerülnek majd leszállításra, az egyikben csak egy 7,62 milliméteres géppuska lesz majd megtalálható, míg a másikban egy ZTM-1 30 milliméteres gépágyú és egy AGS-17 30 milliméteres automata gránátvető alkotja a fő fegyverzetet. A 17,5 tonnás (kiegészítő páncélzattal akár 25 tonnás) BTR-4M mozgatásáról egy 515 lóerős teljesítményű, turbófeltöltéses, 6 hengeres 11,9 literes Deutz dízelmotor gondoskodik egy Allison gyártmányú sebességváltóval együttműködve.
Lassan realizálódni fog az ST Kinetics által fejlesztett Bronco 3-as páncélozott jármű képessége. A fejlesztés 2010 óta tart, a fő célkitűzés a tömeg csökkentése a védelmi képesség csökkenése nélkül. Egészen pontosan a Bronco 1-es 16 tonnás tömegét szerették volna elérni a 21 tonnás Bronco 2-es (a brit hadseregben Warthog néven ismert) védelmi szintjét megtartva. Az aknák elleni védelmet a V kialakítású fenéklemez alkalmazásával növelték meg, de a futómű felfüggesztését is átalakították, továbbá az ülések a tetőpáncélzathoz történő rögzítésével tovább csökkentették az aknák által okozható sérülések mértékét. A fejlesztés sikerrel járt, a tömeg jelentősen csökkent, továbbá a zaj és a vibráció szintje is a felére mérséklődött az elődhöz képest.
Múlt héttől már a Maryland-i Aberdeen lőtéren ismerkednek az első amerikai katonák a 30 milliméteres gépágyúval felfegyverzett Stryker gyalogsági harcjárművel. A Dragoon (Dragonyos) nevet viselő variánst a norvég Konsberg cég által kifejlesztett PROTECTOR MCT30 távirányítású toronnyal, valamint benne egy 30 milliméteres MK44 Bushmaster II-es gépágyúval, és 7,62 milliméteres géppuskával látták el, egy pár éve elindított programnak köszönhetően. 2013-ban, vagyis tíz évvel azután, hogy 2003 végén a harcmezőn is bemutatkoztak, némi változásra volt igény az amerikai Stryker dandárok fegyverzetében. Ugyanis a harci tapasztalatok alapján egyértelművé vált, az egységeknek nagyobb tűzerőre van szükségük bevetéseik alkalmával.
Bár létezik a Stryker-nek egy 105 mm-es ágyúval ellátott, M1128 MGS jelzésű változata, a legtöbb páncélos fegyverzetét mégis a 12,7 mm-es M2-es nehézgéppuskák és a 40 mm-es Mk19-es gránátvetők alkotják. Terepen viszont az MGS nem rendelkezik kellő mozgékonysággal a többi, könnyebb fegyverzettel ellátott változathoz viszonyítva. A döntést tett követte és az első prototípussal már 2014-ben végrehajtották az első lövészeteket. A 2. lovassági ezred katonái számára most még csak négy Dragoon szolgálhat az ismerkedés alapjául, azonban számuk hamarosan újabb néggyel növekedni fog az elkövetkező hónapok során. 2018 végégi egészen pontosan 83 darabot vehet át a hadsereg 400 millió dollár ellenében és ezek túlnyomó többsége Európába fog kerülni, az itt állomásozó csapatokhoz.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II.
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.
Boeing AH-64DN Apache Longbow.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
Categories: Biztonságpolitika
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com