Az uniós források felhasználásával a 2020 utáni fejlesztési időszak növekedési alapjait kell megteremteni – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán a Napi Gazdaság konferenciáján, Budapesten.
Hozzátette: 2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen gazdasági növekedési potenciál Magyarországon.
Csepreghy Nándor felidézte, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló, 12 ezermilliárd forint uniós fejlesztési forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 40 százalékát közcélú beruházásra használja.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a tervek szerint az idén júliusban újabb jelentős pályázati kiírások jelennek meg – mondta Karsai Tamás, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Felidézte, hogy a GINOP-ban meghaladja a 2 ezermilliárd forintot a vissza nem térítendő támogatások kerete, és további 729 milliárd forint visszatérítendő támogatást nyújtó pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre 2014-2020 között.
Tájékoztatása szerint 2015-ben a vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési uniós forrásokból a tervezetthez képest előbbre hozzák a vállalati kutatás-fejlesztésre vonatkozó kiírást, és júliusban megjelennek majd újabb területekre is, köztük az iparjogra, épületenergetikára vonatkozó felhívások is. Ugyanakkor szerinte a visszatérítendő támogatást tartalmazó pénzügyi eszközöknél idén a közvetítő cégek kiválasztása zárulhat le, és jövő évtől indulhat meg ezen támogatások kihelyezése. Karsai Tamás arról is beszélt, hogy az idén a GINOP-ban a kkv-k számára kapacitás bővítésére 65 milliárd forint, illetve 10 milliárd keretre írtak ki pályázatot, korábban már megjelent a felhívás a kkv-k külpiacra jutását segítő 150 millió forint keretre.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kiemelte, hogy a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak felhasználásakor fontos szempont a munkahelyteremtés, illetve a gazdaságfejlesztés, ugyanakkor a két tényezőt a korábbi pályázati rendszerekkel ellentétben most külön célszerű kezelni.
Ennek alátámasztására példaként említette a helyettes államtitkár, hogy a munkahely-teremtési szempontot a mezőgazdaságban, illetve a turizmusban célszerű szem előtt tartani a kkv-k támogatásakor, mert itt rendelkezésre áll a szabad munkaerő-kapacitás, ugyanakkor vannak olyan területek – ilyen a gépipar egy része, az informatika, a gyógyszergyártás és az innovációs rendszer – ahol inkább a gazdasági növekedésben betöltött szerep a szempont.
Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani fejlesztési időszakban az innovációra 750 milliárd forint, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre, mint 2007 és 2013 között. A megnövekedett innovációs források felhasználásával a magyar gazdaság modernebb, versenyképesebb lehet versenytársainál – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az államot is versenyképessé kell tenni a jogszabályi környezet alakításával, például az e-ügyintézés bevezetésében a fejlesztéspolitikai intézményrendszer élen jár, illetve az idén az őszi-téli időszakban életbe lépő új közbeszerzési törvény az uniós versenyjogi szabályokat is betartva – más uniós tagállamokban hasonlóan – segíti a hazai vállalkozásokat az uniós források felhasználásában.
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy felmérésük szerint 2015 első negyedévében az üzleti bizalom szintje növekvő tendenciát mutat, a kkv-k 80 százaléka tervez fejlesztést, és a kkv-k 24 százaléka 5 millió forint, 40 százaléka 5 millió és 20 millió forint, 17 százaléka 20 millió és 50 millió forint közötti támogatást kérne fejlesztéséhez.
A Kavosz vezérigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználását értékteremtésre, termelés fejlesztésre kell felhasználni, hogy 2020 után is maradjon fejlődési lehetőség. Felhívta a figyelmet a korábban népszerű kombinált mikrohitel szükségességére, amely egyaránt tartalmazott vissza nem térítendő támogatást és kedvező kamatozású hitelt.
MTI
Összesen mintegy 900 milliárd forint értékű uniós pályázat jelenik meg idén kapacitásbővítésre és tematikus célokra a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette: az előző uniós ciklusban az időszak egészére jutott hasonló nagyságú összeg fejlesztésekre. Jelentős változás még, hogy megnőtt a visszatérítendő források aránya és értéke is. A tervek szerint a következő 1-2 évben több mint 700 milliárd forint jelenik meg visszatérítendő – elsősorban hitel, valamint garancia és kockázati-tőke finanszírozás – támogatás formájában.
Július 9-től 85 milliárd forintra pályázhatnak – elsősorban feldolgozóipari – vállalkozások, illetve a tevékenység alapú listán szereplő cégek. Ezen belül is előnyben részesülhetnek például az exportorientált cégek, a nagy növekedési potenciállal rendelkező és az innovatív vállalkozások.
Túljegyzés esetén lehetőség van pótlólagos források átcsoportosítására. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyik kiemelt feladat, hogy a jövő évben az új uniós ciklus kifizetéseit beindítsa és támogassa, így jelen pillanatban minden olyan vállalkozás, amely belefér a konstrukcióba, számíthat a támogatásra – vélekedett a helyettes államtitkár.
(MTI)
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című konstrukciója keretében 380,21 millió forintot meghaladó vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Delta Bio 2000 Kft. által vezetett konzorcium.
A 475 millió forintot meghaladó összköltségű projekt során ubikvitin módosító fehérjék tumorterápiás célú jellemzése és kismolekula inhibitorainak azonosítása történt.
A projekt célja a Delta Bio 2000 által újonnan azonosított, a DNS replikációban szerepet játszó, és sajátos ubikvitin-kötőmotívummal rendelkező fehérjékkel specifikusan kölcsönható kismolekulák azonosítása volt, amelyek a tumor sejtek proliferációját, metasztatikus képességét, kemoterápiás szerekkel szembeni ellenállóképességét gátolják.
A kutatás-fejlesztési tevékenység végrehajtása során egyrészt jellemzésre kerültek új, a karcinogenezisben kulcsfontosságú szerepet játszó és ezért potenciális gyógyszer célpontnak tekinthető fehérjék, másrészt ezeknek a fehérjéknek az aktivitását gátló kismolekula inhibitorok szintézise és jellemzése valósult meg.
A projekt eredménye nemcsak hazai, de világszinten is újdonságot jelent, hiszen olyan gyógyszercélpont fehérjéket jellemeztek, amelyeket eddig más laboratóriumok még nem vizsgáltak. Továbbá, az előzetes eredmények fényében is előrevetíthető volt, hogy ezeket a fehérjéket gátló kismolekula inhibitorok fokozzák a DNS károsító ágens alapú tumorterápia hatékonyságát és alkalmazásuk szintetikus letalitáshoz vezet adott genetikai hátterű tumorsejtek kezelésénél.
A projekt során jellemzett – a DNS hibatoleranciában részt vevő – új fehérjéket szabályzó mechanizmusaikat és specifikus kis molekula inhibitorait először szabadalommal kívánták védeni, majd a vizsgálatokat kiterjesztik a gyógyszerfejlesztés következő fázisaiba.
A konzorcium vezetője a Delta Bio 2000 Kft. volt, konzorciumi tagok az AVICOR Kft., a VISAL PLUS Kft., valamint a DEAK Zrt.
A GOP-1.1.1-11 „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiíráson 380 211 800 forintos támogatást elnyert projekt 2013. február 1-jén indult és 2015. június 12-én zárult.
Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal
Településüzemeltetési, Beruházási és Pályázati Osztály
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
pályázati referens
munkakör betöltésére.
A közszolgálati jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közszolgálati jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Pest megye, Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 61.
Ellátandó feladatok:
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Nemzeti és Európa Uniós pályázatok előkészítésével, összeállításával, adminisztratív feladatok ellátása. A közbeszerzésekkel kapcsolatos teljes körű adminisztratív feladat ellátás együttműködve a külsős közbeszerzési jogásszal.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. június 26.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Dr. Németh Zsanett nyújt, a 06-26/389-127 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 30.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.nagykovacsi.hu honlapon szerezhet.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. június 12.
A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Pető András Főiskola
a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján
pályázatot hirdet
Pályázatíró
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. június 23.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Miklovich Gergely nyújt, a 06-1-224-1538 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 26.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.peto.hu honlapon szerezhet.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. június 8.
A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a munkáltató által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Országos Vérellátó Szolgálat
Közbeszerzési és Készletgazdálkodási Osztály
a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján
pályázatot hirdet
Közbeszerzési referens
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1113 Budapest, Karolina út 19-21.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos intézményi feladatok ellátása; közreműködés a közbeszerzési terv és az éves statisztikai összegezés összeállításában; ajánlati felhívások és dokumentációk készítése, hirdetmények kezelése (EMIR, KBA, EHR); a közbeszerzésekhez kapcsolódó eljárási cselekmények elvégzése; az eljárások lefolytatásához kapcsolódó adat- és információszolgáltatási feladatok ellátása (Miniszterelnökség, EMMI, ÁEEK felé); szerződések, szerződésmódosítások elkészítése; szakmai együttműködés a belső szervezeti egységekkel, kapcsolattartás az ajánlattevőkkel
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. június 23.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. július 8.
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
az állás betöltője jogszabály alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, valamint hozzájárulni a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a http://www.ovsz.hu/allashirdetesek honlapon szerezhet.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. június 8.
A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a munkáltató által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Cél: a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése.
Pályázati forrás: 10 milliárd Ft, a szabad vállalkozási zónán, valamint a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén szintén 10 milliárd Ft.
Elérhető támogatás: 5millió – 50 millió Ft. vissza nem térítendő , Támogatás intenzitása: 35 – 70%
Induló vállalkozás esetén max.10millió Ft.
20milliós támogatás megítélése esetén előleg igényelhető.
Megjelenés: 2015.június 9.
Beadható: 2015. július 09 – 2017. július 10.
A pályázók köre: mikro-, kis és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek
akik
Területi korlátozás: a projektmegvalósítás helye Magyarország területe, KIVÉVE KÖZÉP-MAGYARORSZÁG (Pest megye, Budapest)
Támogatható tevékenységek:
Amennyiben a beruházás révén megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására kerül sor
Minden költségtétel alátámasztására 3db magyar nyelvű árajánlat csatolása szükséges.
A szabad vállalkozási zónának nem minősülő településen megvalósuló beruházások esetében kizárólag gyártó, feldolgozóipari tevékenységek fejleszthetőek!
Kötelező vállalások:
Új ingatlan beruházás esetén a fejlesztéssel érintett ingatlannak az alábbi energiahatékonysági elvárásoknak kell megfelelnie:
ingatlan és/vagy infrastrukturális beruházás esetén részletes építési, kivitelezési költségvetés szükséges
Nem elszámolható költségek:
A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, a Támogatói Okirat hatályba lépését követően legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésre.
Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári időszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be.
Bár nem szorosan kapcsolódik az adózáshoz, de már itt szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy ha valaki bármilyen munkára szerződik, a legtöbb esetben a feltételeket írásba foglalják. A szerződés alapos átolvasása nélkül azt aláírni nem szabad, hiszen a szerződés nem csak jogokat, de számos kötelezettséget is tartalmaz.
1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
A munka törvénykönyve1 szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte2. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait.
2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 15T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz3. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.
3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
• munkaviszonyban;
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében,
• háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).
Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói munkaszerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.
4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?
a.) A foglalkoztatás egyik esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.
b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.4 16. § (1) bekezdés i) pontja].
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).
5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?
A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.
a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv.5 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját – a munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 105 000 forint, melynek 30 százaléka 31 500 forint.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet6. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazásanem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.
6.) A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény7 nem tartalmaz különleges előírásokat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
– mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
– alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként (a minimálbér esetén 4 830 forint, a garantált bérminimum esetén 5 620 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni.
A filmipari statisztaként végzett – Efo. tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.
7.) Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak csak a 16 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn, melyet az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni az adóhatóság felé.
Amennyiben az iskolaszövetkezet olyan diákkal létesít munkaviszonyt a nyári szünetben, aki befejezte az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve a felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett, akkor ezekben az esetekben is a fent ismertetett, kedvezőbb szabályok alkalmazhatóak, hiszen a tanuló/hallgató diákigazolványra való jogosultsága a tanév lejártát követő október 31. napjáig még fennáll.
(NAV)
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Veszprém Megyei Kirendeltsége
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
Beszerzési-közbeszerzési referens
munkakör betöltésére.
A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:
határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Veszprém megye, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:
68. Közbeszerzési koordinációs feladatkör
Ellátandó feladatok:
Beszerzés kapcsán ellátandó feladatok: Beszerzési folyamat egyes részelemének megvalósítása, beszerzési igények befogadása és nyilvántartásba vétele, árajánlat kérés beszerzendő termékekre, szolgáltatásokra. Árajánlatok kiértékelése. Javaslattétel döntéshozó részére a nyertes ajánlatról. Nyertes ajánlattévő részére megrendelő elkészítése, szerződéskötés, beszerzési folyamat során keletkezett iratok dokumentálása, nyilvántartása, megőrzése. Adatszolgáltatásokban, jelentésekben való közreműködés. Közbeszerzésekkel kapcsolatban ellátandó feladatok: Ajánlatkérőként indított közbeszerzési eljárások lefolytatásában való közreműködés, az eljárások előkészítése (ajánlati felhívás, dokumentáció, az eljárásokhoz kapcsolódó iratok előkészítése) ellenőrzésekben való közreműködés, hirdetmények feladása, az eljárások folyamatos dokumentálása, közbeszerzési ügyekben kapcsolattartás Főigazgatósággal és a fenntartott intézményekkel. Közbeszerzési ügyekben állásfoglalások beszerzése hatóságoktól, hivataloktól.
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségénél és a fenntartott intézményeknél felmerülő beszerzéssel, közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2015. július 1. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. június 20.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Fazekas Andrea nyújt, a 88/545-062, 20/247-4514 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:
A beérkezett pályázatok formai és tartalmi áttekintését követően döntés a pályázók meghallgatásáról.A munkáltató által kijelölt bíráló bizottság a pályázati feltételeknek nem megfelelt pályázókat nem hallgatja meg. Személyes meghallgatásra – a pályázati feltéteknek megfelelt pályázók közül – kizárólag azok kerülnek behívásra, akik a pályázat részeként megjelölt iratokat – pályázati határidőn belül hiánytalanul benyújtják és meghallgatásukat a szakmai bíráló bizottság szükségesnek ítéli.
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 26.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
www.szgyf.gov.hu
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.szgyf.gov.hu honlapon szerezhet.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. június 1.
A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.