Európai Unió : hírek magyarul

Parliament should not endorse spending by the European Council and the Council of the EU for 2013 because they have failed to provide the information and documents requested, the budgetary control committee said on Tuesday. Parliament has refused toclear the Council´s accounts every year since 2009.
Committee on Budgetary Control

Source : © European Union, 2015 - EP

Általános : A Parlament az EU Tanácsa mellett az Unió legfőbb törvényhozó szerve, így aktívan formálja az uniós joganyagot a mezőgazdaságtól a pénzügyig minden területen. A görög adósságválság és az elmúlt időszakban felmerült gyanú, hogy tagállamok adókedvezményt nyújtottak nagyvállalatoknak, reflektorfénybe helyezték a gazdasági kérdéseket az EU-ban. A héten az EP-képviselők az Európai Központi Bank elnökével és négy tagország pénzügyminiszterével egyeztetnek a legújabb fejleményekről.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A Bizottság javaslatcsomagot nyújtott be a menekültválság kezelésére, amelyet kedden vitatnak meg az EP-képviselők az állampolgári jogi szakbizottságban. A javaslatok között szerepel egy állandó áttelepítési rendszer az EU-n belül, illetve egy közös uniós lista, amely a biztonságosnak minősített származási országokat tartalmazza. A frakciókat kérdeztük a menekültválság megoldási lehetőségeiről, infografikánkon pedig szemléltetjük a főbb migrációs útvonalakat. A vita élőben követhető honlapunkon.
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Kezd körvonalazódni a megállapodás a tagállamok belügyminisztereinek keddi találkozója előtt a 120 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról. A magyarok által elutasított kvótából tartalékot képeznek, Magyarországnak pedig minden jel szerint be kell fogadnia máshonnan menekülteket, vagy pénzzel kell megváltania a szolidaritást.

Brüsszelben beletörődtek, hogy a kormány nem akar menekült-elosztókat Magyarországon. Megy a matek, hogy honnan vigyenek el 54 ezer embert, ha nem tőlünk.

Általános : Ezen a héten a szakbizottságok üléseznek az Európai Parlamentben. A tagállamok adószabályait vizsgáló különbizottság Németország, Franciaország, Spanyolország és Luxemburg pénzügyminiszterével folytat eszmecserét országuk adózási gyakorlatáról. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az eurózóna helyzetét vitatja meg a Parlamentben. Az Európai Bizottság menekültválság kezelésére tett javaslatai is napirenden lesznek a héten.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A Sziriza magabiztos győzelmével zárultak a vasárnapi rendkívüli görög választások. Alekszisz Ciprasz pártja újra a jobboldali radikális Független Görögök pártjával lép koalícióra.

Megállapodtak az EU környezetvédelmi miniszterei pénteken a párizsi klíma-világkonferenciára szóló tárgyalási mandátumról. Fenntartva az unió korábbi felajánlását arra, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentik EU-szinten a széndioxid-kibocsátást, globális szinten 2050-re 50, 2100-ra pedig 100 százalékos csökkentést javasolnak 1990-hez képest.

Több mint 213 ezren kértek védelmet a második negyedévben az Európai Unióban, 15 százalékkal többen, mint az év első három hónapjában. Minden harmadik személy Németországban kért menedékjogot, de a népesség arányában Magyarországon nyújtották be a legtöbb kérelmet.

Ez a mindannyiunkat érintő válság humánumunk és felelősségérzetünk nagy próbája. Sok feszültséggel és vádaskodással jár Európa politikusai és népei körében egyaránt. Nincsenek illúzióim: ezzel a kihívással még évekig küzdenünk kell. Ezért most a válság általános megközelítésére szeretnék koncentrálni. 

Intézkedéseink azonban nem fedik el a brutális valóságot. Mi, európaiak jelenleg nem vagyunk képesek közös külső határaink igazgatására, ezért a tagállamok némelyike úgy döntött, hogy nemzeti határai lezárásával védi meg magát. Az európai közösség védelme elsődleges kötelességünk, és ezen a területen kudarcot vallottunk. Vitáink túlságosan sokáig csak arról szóltak, hogyan hárítsuk másra a felelősséget. Sok ügyben okolhatjuk egymást, de ez nem segít abban, hogy közös megoldásra jussunk. Most a legfőbb célunk olyan stratégiák kidolgozása, amelyeket végre is tudunk hajtani egymás megsegítése érdekében. Ezért arra fogok kérni minden résztvevőt, hogy őszintén vitassuk meg, az EU mit tud tenni azért, hogy támogassa a tagállamokat a probléma megoldásában. Beszélnünk kell a tagállami szintű felelősségekről is. Ezek elől senki sem futamodhat meg, mert akkor nem leszünk képesek olyan közös európai intézkedéseket hozni, amelyek az egységen és a szolidaritáson alapulnak. Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a felelősség egymásra hárításának és egymás hibáztatásának. 

Az EU-n belül másként és másként tapasztaljuk és észleljük az eseményeket, és nincsenek egyszerű megoldások. Ez azonban nem lehet ürügy arra, hogy ne dolgozzunk ki átfogó stratégiát, illetve olyan működő migrációs politikát, amely hatékony és felelős, ugyanakkor tiszteletben tartja legfőbb értékeinket. A jelenlegi „migrációs politika” nem más, mint a háború és az üldöztetés elől menekülő áldozatok kétségbeesése, eltökéltségük, hogy jobb életet keressenek, az embercsempészek cinizmusa, és sajnos gyakran az, hogy a menekültek és a migránsok tragikus sorsra jutnak. Ezért elengedhetetlen egy hiteles európai migrációs politika kidolgozása. 

A válság általános megközelítésén túl az alábbi kérdésekre is ki szeretnék térni: a frontországoknak nyújtandó támogatás, együttműködés a Nyugat-Balkán országaival, Törökországgal és Szíria szomszédaival, költségvetési támogatás az ENSZ menekültügyi főbiztosának és az Élelmezési Világprogramnak; valamint a visszaküldésről és a visszafogadásról szóló következtetéseink végrehajtása. Meg kell vitatnunk a szíriai válság megoldására irányuló diplomáciai törekvéseket is. A Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten tett látogatásomat követően megosztom Önökkel a helyzettel kapcsolatos meglátásaimat. 

Van azonban egy olyan ügy, amely nem tűr halasztást. Az Élelmezési Világprogramnak további forrásokra van szüksége, hogy élelemmel tudjon ellátni 11 millió embert Szíriában és a térségben. A világprogram már eddig is jelentősen csökkentette a menekültek élelmiszer-támogatását. Mindenkit arra szeretnék kérni, hogy még az ülés előtt adományozzanak az Élelmezési Világprogramnak a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságával egyeztetve. 

Remélem, hogy a szerdán 18 órakor tartandó rendkívüli ülésünkön az összes említett problémával foglalkozni tudunk majd. Az ülés elején az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz is csatlakozik majd hozzánk. A vele folytatandó megbeszélést követően a fenti kérdéseket tárgyaljuk majd meg munkavacsora keretében.   

A brüsszeli viszontlátás reményében,     

D. TUSK

 

Saturday 19 September 2015

Visit to Egypt
11.30 Meeting with President Abdel Fattah al-Sisi 

12.45 Joint press statement

 Sunday 20 September 2015

Visit to Jordan
12.00 Meeting with H.M. the King of Jordan, Abdullah II bin al-Hussein

Visit of a refugee camp 

Tuesday 22 September 2015

13.00 Meeting with President of the European Commission Jean-Claude Juncker 

Wednesday 23 September 2015

15.00  European People's Party Summit (Stanhope Hotel) 

18.00  Informal meeting of Heads of State or Government

Thursday 24 September 2015

11.00 Meeting with President of the European Parliament Martin Schulz (European Parliament)

 

A menedékkérők több mint fele Németországban várja a vizsgálat eredményét.

Magyar, lengyel, román, szlovák és cseh képviselők mentek szembe a fősodorral a menekült-áthelyezésről szóló európai parlamenti szavazáson.

Az Európai Unió Tanácsa,

1.           HANGSÚLYOZZA a 2015. évi párizsi konferencia rendkívüli jelentőségét, mivel az történelmi mérföldkő a globális kollektív fellépés kiterjesztése és a karbonszegény, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalom felé való globális átmenet felgyorsítása szempontjából. 

Sürgősen globális intézkedésekre van szükség

2.           Aggodalommal VESZI TUDOMÁSUL az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésében foglalt megállapításokat; HANGSÚLYOZZA, hogy a globális felmelegedés kétségtelen tény, és nagyon valószínű, hogy a XX. század közepe óta tapasztalt felmelegedést elsősorban az emberi befolyás okozza. 

3.           HANGSÚLYOZZA, hogy – az IPCC legutóbbi megállapításaival összhangban – az üvegházhatású gázok globális kibocsátásainak legkésőbb 2020-ig el kell érniük a legmagasabb szintjüket, majd 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 50 %-kal kell csökkenniük[1], és 2100-ra nulla körüli vagy az alatti értéket kell elérniük ahhoz, hogy a 2 °C-os célérték tartható maradjon; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a G7-csoport vezetőinek 2015 júniusában tett nyilatkozatát, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi félnek olyan átalakulást célzó irányvonalat kell követnie, amelynek révén az évszázad második felében hosszú távú elképzelésként megvalósul a globális és fenntartható éghajlat-semlegesség és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség. EMLÉKEZTET az Unió azon céljára, hogy – a fejlett országok csoportja által az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megítélése szerint szükséges kibocsátáscsökkentés keretében – 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátáscsökkentést valósítson meg.

A párizsi konferencia eredményei

4.           HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a párizsi konferencián megállapodás jöjjön létre a következőkről: i. ambiciózus, tartós és jogilag kötelező érvényű megállapodás az UNFCCC égisze alatt („Párizsi Megállapodás”), amely valamennyi félre alkalmazandó és amely kiegyensúlyozott és költséghatékony módon kezeli az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a finanszírozásnak, a technológiafejlesztésnek és -transzfernek, a kapacitásépítésnek, valamint a fellépések és a támogatások átláthatóságának a kérdését, és amely az éghajlatváltozás mérséklését célzó ambiciózus nemzeti kötelezettségvállalásokat tartalmaz; ii. a Párizsi Megállapodás végrehajtását célzó és a hatálybalépése előtt érvényes átmeneti megállapodások részleteit tartalmazó átfogó határozatcsomag; iii. a 2020-ig tartó időszakra szóló globális mérséklési törekvések fokozására vonatkozó határozat, a Lima–Párizs cselekvési programban foglaltaknak megfelelően. 

5.           HANGSÚLYOZZA, hogy a párizsi konferencián olyan eredményeket kell elérni, amelyek határozott jelzést küldenek a finanszírozást illetően, hogy a szegény és kiszolgáltatott országok támogatásban részesüljenek, valamint hogy lehetővé váljon az ellenállóképes, alacsony üvegházhatású gázkibocsátással működő gazdaságokra való áttérés.  

A 2015. évi további lépések

6.           MEGÁLLAPÍTJA, hogy a párizsi konferencia kívánt eredményeinek elérését célzó munka oroszlánrésze még előttünk áll; AGGODALMÁT FEJEZI KI azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalási szöveg vonatkozásában ez idáig nem mutatható fel számottevő eredmény; arra ÖSZTÖNZI a fokozott fellépést célzó Durban Platformmal foglalkozó ad hoc munkacsoport társelnökeit, hogy a felek véleménye alapján készítsék el a módosított és tömör tárgyalási szöveget és foglalják bele a főbb opciókat, hogy a párizsi konferenciát megelőzően miniszteri szinten mielőbb érdemi kötelezettségvállalások szülessenek. 

Tervezett nemzeti hozzájárulások

7.           ÜDVÖZLI az eddigi tervezett nemzeti hozzájárulások benyújtását; HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai 2015. március 6-án benyújtották a tervezett nemzeti hozzájárulásukat, amelyek értelmében a kötelező cél az, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban; SÜRGETI azokat a feleket, amelyek ezt még nem tették meg, hogy az elkövetkező hetekben a lehető legrövidebb időn belül terjesszék elő a tisztességes és ambiciózus tervezett nemzeti hozzájárulásukat; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a 2 ºC-os célkitűzés elérésére irányuló összesített erőfeszítés mértékéről szóló konstruktív véleménycserére szolgáló lehetőségeket, ideértve a küszöbön álló UNFCCC-összefoglaló jelentést és a tervezett nemzeti hozzájárulásokkal foglalkozó, 2015. október 12–13-án Rabatban (Marokkó) megrendezendő fórumot. 

A Párizsi Megállapodás

8.           NYUGTÁZZA „A Párizsi Jegyzőkönyv – Terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére” című bizottsági közleményt, mint hozzájárulást az EU és tagállamai által a párizsi konferenciára kialakítandó elképzeléshez. 

9.           Azt JAVASOLJA, hogy a nemzetközi, jogilag kötelező erejű Párizsi Megállapodás: 

–        tartalmazzon hosszú távú elképzelést arra vonatkozóan, hogy miként lehet alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságokat kialakítani e század folyamán; 

–        tegye lehetővé az összes fél részvételét és a nem állami szereplők bevonását; 

–        megkötésére jegyzőkönyv formájában kerüljön sor, hogy biztosítsa a politikai szándék legmarkánsabb kifejezését, a kiszámíthatóságot és a tartósságot; 

–   valóban globális voltának és hatékonyságának szavatolása érdekében azt követően lépjen hatályba, hogy a jelentős mértékű kibocsátásért felelős felek nagy része azt megerősítette.         

Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése

10.        Azt JAVASOLJA, hogy a Párizsi Megállapodás: 

–   tűzzön ki a 2 ºC-os célértékkel összhangban lévő hosszú távú globális mérséklési célt; 

–   tartalmazzon valamennyi fél részéről tisztességes, ambiciózus és mérhető mérséklési kötelezettségvállalásokat, amelyek összhangban állnak a különböző nemzeti körülmények, valamint a változó gazdasági helyzet és kapacitások figyelembevételével alkalmazott UNFCCC-alapelvekkel; 

–   rendelkezzen arról, hogy valamennyi félnek meg kell tennie, fenn kell tartania és végre kell hajtania mérséklési kötelezettségvállalását; 

–   állapítson meg a mérséklési törekvésekre vonatkozó olyan ötévenkénti dinamikus mechanizmust, amelynek keretében valamennyi félnek a korábbi kötelezettségvállalások szintjétől nem elmaradó, új vagy frissített kötelezettségvállalásokat kell benyújtania, vagy ismételten be kell nyújtania a már meglévő kötelezettségvállalásait; 

–   tartalmazzon egyszerűsített eljárásokat a mérséklési kötelezettségvállalások megújítására és felfelé történő kiigazítására; 

–   foglaljon magában egy olyan megfelelési rendszert, amely elősegíti az időben történő és hatékony végrehajtást; 

–   biztosítson rugalmasságot a legkevesebb kapacitással rendelkező országok számára. 

            Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

11.        JAVASOLJA, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képezze központi részét a kiegyensúlyozott Párizsi Megállapodásnak, amely: 

–        minden felet arra kötelez, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében egyrészt készítsen terveket az éghajlatváltozás káros hatásaira vonatkozóan, továbbá készüljön fel és reagáljon e hatásokra, másrészt építse be az alkalmazkodást a nemzeti fejlesztési folyamatokba, harmadrészt pedig ossza meg tapasztalatait; 

–      felszólít minden felet, hogy erősítse meg a nyomon követést, a jelentéstételt, az információmegosztást és az együttműködést, hogy ezzel is növelje az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések hatékonyságát; 

–      olyan iránymutató és dinamikus megközelítést tartalmaz, amelynek segítségével folyamatosan növelhető az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseknek és végrehajtásuknak a hatékonysága; 

–   hozzájárul ahhoz, hogy minden ország, főként a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott országok, segítséget kapjanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fenntartható fejlődéshez; 

–   kiemeli, hogy mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló ambiciózus fellépés – ideértve a hatékony katasztrófakockázat-csökkentést is – alapvetően fontos az éghajlatváltozás káros hatásainak kezeléséhez és csökkentéséhez, így például a veszteség és a károk kockázatának kezeléséhez.   

12.        EMLÉKEZTET az EU és annak tagállamai által benyújtott dokumentumra, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervezés keretében az Európai Unió által vállalt kötelezettségekről szól. 

A piacok használata

13.        HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodásban engedélyezni kell a nemzetközi kereskedést, feltéve hogy szigorú elszámolási szabályok vonatkoznak rá, amelyek biztosítják a mérséklési kötelezettségvállalások környezeti integritását és maradéktalan betartását és a kettős beszámítás kivédését, és abban olyan piaci mechanizmusokról kell rendelkezni, amelyek előmozdítják a nagyobb szabású és költséghatékony mérséklési intézkedéseket, és magukkal vonják a globális mérséklési erőfeszítésekhez való nettó hozzájárulást, valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást. 

            Pénzügyek

14.        ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU és annak tagállamai kötelezettséget vállaltak és továbbra is vállalnak arra, hogy ésszerű mérséklési intézkedések és a végrehajtás átláthatósága összefüggésében fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig évente együttesen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak a magán- és közforrások széles körének bevonásával, kétoldalú és többoldalú szinten, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is; ezzel összefüggésben EMLÉKEZTET az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, 2014. november 7-i következtetéseire; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy határozottan támogatja az Éghajlat-változási Alapot, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a kezdeti finanszírozás mielőbbi elosztása elé; HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket a Párizsi Megállapodásban úgy kell megfogalmazni, hogy azok dinamikusak legyenek és képesek legyenek igazodni a változó realitásokhoz, illetve szükségletekhez azáltal, hogy tükrözik a felek képességeinek és felelősségének alakulását; továbbá UTAL az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, küszöbön álló következtetéseire.            

Átláthatóság és elszámoltathatóság

15.        HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodásnak egy minden részes félre alkalmazandó, szigorú – átláthatósági és elszámoltathatósági szabályokat is tartalmazó – közös szabályokon alapuló rendszert kell előírnia, elismerve ugyanakkor, hogy e szabályok alkalmazása eltérő lesz a kötelezettségvállalás típusától függően, amely a részes felek képességeit és a nemzeti körülményeket tükrözi; HANGSÚLYOZZA, hogy a rendszerben közös paramétereket kell meghatározni, be kell tartani az IPCC legújabb iránymutatásait, és építeni kell az UNFCCC keretében szerzett tapasztalatokra. 

16.        KIEMELI, hogy a Párizsi Megállapodásnak olyan, minden részes félre kiterjedő átlátható elszámolási és jelentéstételi keretről kell rendelkeznie a földhasználati ágazatot érintő kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozóan, amelyek előmozdítják a fenntartható területrendezést, és építenek az UNFCCC meglévő vonatkozó határozataira. 

            Együttes teljesítés

17.        MEGERŐSÍTI, hogy az EU és annak tagállamai együttesen kívánják teljesíteni a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat; ÜDVÖZLI Norvégia és Izland azon szándékát, hogy részt vegyen ebben az együttes végrehajtásban.  

            Egyéb kérdések

18.        HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem összefüggésében nagy jelentősége van az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek, a nemek kérdését érvényesítő megközelítésnek, a zöld munkaerőre való igazságos átállásnak, a tisztességes foglalkoztatásnak, az oktatásnak, valamint a figyelemfelkeltésnek és az élelmiszerbiztonságnak. 

A Párizsi Megállapodás végrehajtása

19.        Azt JAVASOLJA, hogy a párizsi konferencián a szakmai munkaprogram mellett fogadjanak el lényegi határozatokat tartalmazó, átfogó, 2017-ig végrehajtandó csomagot, hogy továbbfejlesszékegyebek mellett a mérséklési kötelezettségvállalások átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó szabályokat, feltételrendszereket és eljárásokat többek között a földhasználati ágazatban és a piacok nemzetközi használata tekintetében, hogy így lehetővé váljon a Párizsi Megállapodás végrehajtása. 

A 2020-ig tartó időszakra szóló globális törekvések fokozása

20.        ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és annak tagállamai már megkezdték a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosító jegyzőkönyvének alkalmazását; HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és annak tagállamai elszántan törekednek arra, hogy 2015 harmadik negyedévében lezáruljon a dohai módosító jegyzőkönyv megerősítési folyamata; FELKÉRI a többi felet, hogy tegyenek hasonlóképpen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a módosító jegyzőkönyv gyors hatálybalépése; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy a párizsi konferencián el kell fogadni a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára vonatkozó végrehajtási szabályokat, ahogyan arról Varsóban és Limában megállapodás született. 

21.        NYOMATÉKOSÍTJA, hogy minden félnek ki kell vennie a részét a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések szintjében fennálló szakadék megszüntetéséből; EMLÉKEZTET a fokozott fellépést célzó Durban Platformmal foglalkozó ad hoc munkacsoport keretében elért eredményekre, amelyek a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések bővítését szolgáló lehetőségek meghatározásában születtek azokon a területeken, ahol a mérséklésre komoly lehetőség mutatkozik, így például az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a REDD+, a rövid távú éghajlat-befolyásolók, a termelésoldali metánkibocsátás, a fluorozott szénhidrogének, az exporthitelek és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformja terén; KIEMELI a különösen a Lima–Párizs cselekvési program révén történő többoldalú együttműködés fontosságát, amely program arra hivatott, hogy azonosítsa és felgyorsítsa az e területeken végrehajtott cselekvéseket; ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA a nem állami szereplők bevonásának és a velük történő együttműködésnek a jelentőségét; HANGSÚLYOZZA, hogy a párizsi konferenciát követően folytatni kell, sőt intenzívebbé is kell tenni a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések fokozásával kapcsolatos munkát, és gondoskodni kell arról, hogy a nagy mérséklési potenciált képviselő intézkedések folyamatosan a politikai figyelem középpontjában maradjanak, ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a mérséklésre kínálkozó lehetőségek technikai vizsgálata mellett a felek rendszeres magas szintű találkozókat tartanak a Lima–Párizs cselekvési programra építve.  

22.        RÁMUTAT ARRA, hogy a nagy mérséklési potenciált képviselő lehetőségek vizsgálata 2020 után is fontos marad, és elősegítheti azt a folyamatot, amelynek célja, hogy a Párizsi Megállapodás keretében idővel növeljék a globális törekvések szintjét. 

23.        ELISMERI, hogy elő kell mozdítani az UNFCCC keretében hozott meglévő határozatok további végrehajtását; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a REDD+ tárgyalások lezárását.  

Egyéb folyamatok

24.        Megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodásnak rendszeres felülvizsgálat mellett ki kell terjednie a valamennyi ágazatból eredő kibocsátásokra, és hogy a kibocsátások elszámolása és bejelentése továbbra is az UNFCCC hatálya alá tartozik, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy az IMO, az ICAO és a Montreali Jegyzőkönyv keretében a lehető legrövidebb időn belül, a 2 ºC-os célértékkel összhangban hatékony módon szabályozni kell a nemzetközi hajózásból és légi közlekedésből, illetőleg a fluortartalmú gázok gyártásából és felhasználásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat. 

25.        ÜDVÖZLI az addisz-abebai konferencián elért eredményeket, amelyek megerősítik a fenntartható fejlesztés finanszírozásának keretét és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó egyetemes fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtási eszközeit; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a küszöbön álló ENSZ-csúcstalálkozóra, amelyen a felek „Alakítsuk át világunkat: a fenntartható fejlődésre vonatkozó program a 2030-ig tartó időszakban” címmel menetrendet fogadnak el, amely arra hivatott, hogy segítsen választ adni az olyan egyetemes kihívásokra mint a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés, és amely megerősíti, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az e kihívások megválaszolására szolgáló egyik legfontosabb eszközként kell kezelni.

 

[1]           Lásd például: 14790/09 (7. pont) és 14747/14 (2. pont).

 

 

 

A Tanács elfogadta az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (EU ETS) kapcsolódó piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról szóló határozatot. Ez az új tartalék a keresletnek és a kínálatnak az EU ETS keretében jelentkező strukturális egyensúlyhiányát hivatott kiküszöbölni.

Hogyan működik?

Amennyiben egy adott évben a kibocsátási egységek száma meghalad egy bizonyos küszöbértéket, az egységek meghatározott százalékát automatikusan kivonják a piacról és áthelyezik a tartalékba. Ellenkező esetben pedig a kibocsátási egységeket a tartalékból visszajuttatják a piacra.

Miért van erre szükség?

 Az EU ETS-ben 2013-ban jelentős kibocsátásiegység-többlet keletkezett, és ez a többlet várhatóan tovább nőtt volna az elkövetkező években. Ez a többlet a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiány miatt keletkezett, mivel a kereslet – többek között a gazdasági ciklusok hatására – rugalmasan változik.

A jelentős többlet csökkenti a kibocsátási egységek árát, ami kedvezőtlenül hat az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó beruházások ösztönzésére. Emiatt, ha nem kezelnék a jelenlegi piaci egyensúlyhiányt, az EU ETS nem lenne alkalmas arra, hogy a jövőben az EU költséghatékonyan teljesítse kibocsátáscsökkentési céljait.

A végső szöveg főbb elemei

• 2018-ban létrejön a piaci stabilizációs tartalék, amely 2019. január 1-jén kezdi meg működését
• a „későbbre ütemezett” kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról átütemezték 2019–2020-ra) a tartalékba fogják helyezni
• az EU ETS 3. szakaszából származó ki nem osztott kibocsátási egységek 2020-ban a tartalékba kerülnek
• A piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során figyelembe fogják venni a tartalék által a növekedésre, a foglalkoztatásra, az ipari versenyképességre és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatásokat.

Időrend

A Bizottság 2014 januárjában benyújtotta a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó javaslatát, ami a rendes jogalkotási eljárás kezdetét jelentette. 2015 májusában nem hivatalos megállapodás született az Európai Parlament és a Tanács között a kompromisszumos szövegről. A Parlament 2015 júliusában jóváhagyta a reformot. A tanácsi jóváhagyást követően a határozat első olvasatban elfogadásra került.

Az EU ETS

A 2005-ben indított EU ETS célja, hogy az EU gazdaságilag hatékony módon valósítsa meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzéseit. Az EU ETS úgynevezett „fix összkvótás kereskedési rendszerként” működik: az EU minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.

E kereten belül a vállalkozások vásárolhatnak, illetve eladhatnak kibocsátási egységeket. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít.

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal csökkentik. 2021-től az éves csökkentés mértéke 2,2%-ra nő, tükrözve az új, 2030-ig szóló uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzést.

Az EU ETS felülvizsgálata

A piaci stabilizációs tartalék létrehozása az első lépés az EU ETS-nek a Bizottság által idén javasolt átfogó felülvizsgálatában.

Rendkívüli, informális csúcstalálkozót hívnak össze jövő szerdára, hogy a legmagasabb politikiai szinten vitassák meg a menekültválság kezelését.

On 17 September 2015, the Council appointed the members of the European Economic and Social Committee (EESC) for the period from 21 September 2015 to 20 September 2020. 

The EESC is the European Union body which represents employers, workers and other groups and associations of civil society, notably in socio-economic, civic, professional and cultural areas. 

The Committee has 350 members from the 28 EU countries. 

Members are nominated by national governments and appointed by the Council for a renewable 5-year term of office. The latest renewal was in October 2010 for the mandate 2010-2015.

"The current system of corporate tax rules is unfit for purpose and unjust. Some companies are losing out, whereas others win by hiding behind a variety of national rules", Commission President Jean Claude Juncker told MEPs at a joint meeting of the committees for Tax Rulings and for Economic and Monetary Affairs on Thursday. "We need a better insight into how multinational companies behave and how they make use of the differences between countries. Then we should create some order!", he added.
Committee on Economic and Monetary Affairs
Special Committee on Tax Rulings and Other Measures Similar in Nature or Effect

Source : © European Union, 2015 - EP

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a szeptember 15. óta hatályban lévő magyar határrendészeti intézkedések összhangban vannak-e az uniós joggal – közölte csütörtökön a testület illetékes szóvivője, hozzátéve, hogy Brüsszel „aggódva” figyeli az eseményeket a helyszínen. A magyar külügyminiszter szerint nem az EU területén, hanem Szíria szomszédságában kell alkalmazni a menekültkvótákat.

Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta formális véleményét az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely eredeti formájában 120 ezer Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett menedékkérő más tagállamba történő áthelyezéséről intézkedik. Ezzel eljárási szemontból megnyílt az út az EU-tanácsi döntéshozás előtt.