2016. október 6-án – nem egészen egy évvel az első bizottsági javaslat után – hivatalosan is megkezdi működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A megnyitót a Bulgária Törökországgal közös külső határán lévő Kapitan Andreevo határállomáson rendezik, ahol bemutatják az új ügynökség járműveit, eszközeit és munkacsoportjait, valamint sajtótájékoztatót tartanak Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Rumjana Bacsvarova bolgár miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, Denisa Saková, a Szlovák Köztársaság belügyminisztériumának államtitkára, Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, az uniós tagállamok belügyminiszterei és más magas rangú tisztviselők részvételével. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Frontex által lefektetett alapokra építve szigorúan figyelemmel kíséri az uniós külső határokat, és együttműködik a tagállamokkal az EU külső határait fenyegető esetleges biztonsági veszélyek gyors azonosítása és kezelése érdekében.
A Tanács soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico elmondta: „Az Európai Határ- és Parti Őrség elindításával új helyzetet teremtünk külső határainkon. Ez a pozsonyi ütemterv keretében elfogadott együttes kötelezettségvállalás kézzelfogható eredménye, egyúttal a tagállamok közötti egység gyakorlati megnyilvánulása. Az új ügynökség elősegíti, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez. Az elnökség eltökélt szándéka, hogy változatlanul támogassa az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítését, valamint az ütemtervben foglalt egyéb kötelezettségvállalásokat is átültesse a gyakorlatba.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai nap mérföldkő az európai határigazgatás történetében. Az egyes tagállamok külső uniós határai ezentúl valamennyiünk külső határai lesznek – jogi és operatív szempontból egyaránt. Nem egészen egy év alatt olyan teljes körű európai határ- és partiőrségrendszert hoztunk létre, amely valóra váltja a tagállamok és az Unió közötti közös felelősség és szolidaritás elveit. Éppen ez az az európai válasz, amelyre a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak kezeléséhez szükségünk van.”
Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója rámutatott: Történelmi pillanathoz érkeztünk, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Frontex Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé alakul. Az új ügynökség erősebb lesz, és alkalmasabbá válik az Európa külső határain felmerülő migrációs és biztonsági kihívások kezelésére. Megbízatása kibővül, és olyan új hatáskörökkel gyarapodik, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé. Az ügynökség stresszteszteket fog végezni a külső határokon annak érdekében, hogy a sebezhetőségek még a válságok kialakulása előtt napvilágra kerüljenek. Az ügynökség képes lesz operatív segítséget nyújtani a határaikon támogatást kérő szomszédos harmadik országoknak, valamint a nyomozások előmozdítása érdekében megosztani a határon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos hírszerzési információkat a nemzeti hatóságokkal és az európai ügynökségekkel. Új partiőrség-funkciói révén Európa tengeri határain is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be.”
Az ügynökség szerepe és tevékenysége az új megbízatás alapján jelentősen kibővül. Az ügynökség állandó állománya több mint megkétszereződik, és az ügynökség képes lesz saját eszközöket beszerezni és azokat rövid időn belül bevetni a határműveletek során. Az ügynökségnek legalább 1 500 fős határőr-tartalékállomány és jelentős műszakieszköz-állomány áll majd rendelkezésére – azaz műveletei során nem szembesül többé létszám- és eszközhiánnyal. Az Európai Határ- és Parti Őrség az uniós határigazgatási normák végrehajtását rendszeres kockázatelemzéssel és kötelező sebezhetőségi elemzéssel fogja biztosítani.
Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával helyére kerül az európai külső határok megerősítésének utolsó hiányzó láncszeme is, így az emberek továbbra is szabadon élhetnek és mozoghatnak az Európai Unió területén. Ez hozzájárul Európa arra irányuló kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, hogy az év végéig helyreálljon a schengeni térség rendes működése és megszűnjenek az ideiglenes belső határellenőrzések, amint azt a Bizottság A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv című március 4-i közleményében kifejtette.
A új ügynökség működése az elkövetkező hónapokban fokozatosan indul be:
2016. OKTÓBER 6.: az új ügynökség jogi szintű működésbe lépése
2016. DECEMBER 7.: a gyorsreagálású tartalékállomány és a gyorsreagálású eszközállomány működésbe lépése
2016. DECEMBERIG: 50 új ügynökségi munkatárs felvétele
2017. JANUÁR 7.: a visszatérési állományok működésbe lépése
2017. JANUÁR–MÁRCIUS: az első sebezhetőségi elemzések.
Juncker elnök 2015. szeptember 9-i, az Unió helyzetét értékelő beszédében bejelentette az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, ami az uniós külső határok igazgatásának és biztonságának megerősítését célzó európai migrációs stratégia keretében előirányzott intézkedések egyike. A belső határok nélküli schengeni térség csak a külső határok hatékony biztosítása és védelme mellett tartható fenn.
Az Európai Bizottság 2015. december 15-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására a Frontex meglévő struktúráira alapozva, a migráció és a belső biztonság terén az EU előtt álló új kihívások és politikai valóságok kezelése érdekében. Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Parlament és a Tanács rekordidő alatt, mindössze kilenc hónap alatt jóváhagyta.
Az Európai Határ- és Parti Őrség elősegíti a migráció hatékonyabb kezelését, az Európai Unió belső biztonságának megerősítését és a személyek szabad mozgására vonatkozó alapelv megőrzését. Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása biztosítani fogja az uniós külső határok erős igazgatását, ami az Unió és tagállamai közös felelőssége lesz.
2016. október 10., hétfő
Passau (Németország)
18.00 Részvétel a „Menschen in Europa 2016” (Emberek Európában 2016.) konferencián
2016. október 11., kedd
13.30 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.45 Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel
19.30 Találkozó a Régiók Európai Bizottságának delegációjával és vezetőjükkel, Markku Markkula elnökkel
2016. október 13., csütörtök
17.30 Beszéd a European Policy Centre (Európai Politikai Központ) fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián (helyszín: Palais des Académies)
2016. október 14., péntek
10.00 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.30 Találkozó Luca Visentinivel, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkárával
12.30 Találkozó az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központjának (CEEP) elnökével, Katherina Reichével és főtitkárával, Valeria Ronzittivel
13.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
15.15 Találkozó a BusinessEurope elnökével, Emma Marcegagliával és főigazgatójával, Markus Beyrerrel
Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Unió nevében Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával közösen tett együttes nyilatkozata a halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából (2016. október 10.).
Ma, a halálbüntetés elleni európai és világnapon az Európa Tanács és az Európai Unió ismételten megerősíti azon álláspontját, miszerint határozottan és feltétel nélkül elítéli a halálbüntetést. A halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal. Embertelen és megalázó bánásmód, nem bizonyított, hogy komoly elrettentő hatása lenne, és ahhoz vezet, hogy a bírói tévedések visszafordíthatatlan és végzetes következménnyel járhatnak.
A halálbüntetés eltörlése Európa egyik jelentős vívmánya. Az Európa Tanács tagságának egyik előfeltételét képezi, és az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti a halálbüntetés feltétel nélküli, minden körülményre kiterjedő tilalmát. Az Európa Tanács és az Európai Unió felszólítja az összes európai országot, hogy erősítsék meg az emberi jogok európai egyezményének a halálbüntetés eltörlésére irányuló jegyzőkönyveit.
Az Európa Tanács és az Európai Unió valamennyi európai ország politikai vezetését erőteljesen arra ösztönzi, hogy biztosítsák az Európa Tanácsban és az Európai Unióban való tagságból következő jogi és politikai kötelezettségek teljesítését.
Az Európa Tanács és az Európai Unió elítéli, hogy Belarusz - egyedüli országként az európai kontinensen - továbbra is alkalmazza a halálbüntetést. Ezen intézmények a már kiszabott halálos ítéletek módosítására, illetve a kivégzésekre vonatkozó moratórium azonnali bevezetésére sürgetik Belarusz hatóságait, mely így megtenné az első lépést a halálbüntetés felszámolásához vezető úton. A moratórium bevezetése döntő lépést jelentene afelé, hogy Belarusz közelítsen az összeurópai jogi normákhoz.
Az Európa Tanács és az Európai Unió örömmel fogadja a halálbüntetés eltörlésére irányuló világszintű tendenciát. Mára az országok több mint kétharmada jogrendszerében vagy a gyakorlatban megszüntette a halálbüntetést. Az Európa Tanács és az Európai Unió azonban sajnálattal állapítja meg, hogy a kivégzések száma a halálbüntetést alkalmazó országok egy részében növekedett, és a de facto moratóriumot érvényben tartó országok közül is voltak olyanok, amelyek kivégzéseket hajtottak végre. A két szervezet különösen aggasztónak tartja a kiskorúak kivégzését, amely ellentétes a nemzetközi joggal. Egyes országok továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében, amely szintén sérti a nemzetközi jogot.
Ez év júniusában került sor Oslóban a halálbüntetés eltörlésének kérdésével foglalkozó hatodik világkongresszusra. Valamennyi részt vevő ország és szervezet egységesen kiállt amellett, hogy a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan globális moratóriumra van szükség.
Az Európa Tanács és az Európai Unió reméli, hogy a világkongresszus nyújtotta lendület tükröződni fog abban, hogy növekszik a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló határozatot támogató országok száma az ENSZ-közgyűlés 2016 decemberében esedékes 71. ülésszakának erre irányuló szavazásán.