Európai Unió : hírek magyarul

Az őszi szociális csúcstalálkozó résztvevői „Európa közös kihívásainak megválaszolása: a növekedés ösztönzése, munkahelyteremtés és a méltányosság biztosítása” címmel tartottak megbeszélést. A résztvevők mindenekelőtt a következő témákról fejtették ki a véleményüket:

• a legfontosabb kihívások a 2017. évi éves növekedési jelentés fényében;
• az Új európai készségfejlesztési program gyakorlati megvalósítása: a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepe;
• a menekültek integrálása a munkaerőpiacra és a társadalomba: a mostanáig levont tanulságok.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A Brexitről szóló népszavazásnak volt néhány, csak az Egyesült Királyságra jellemző vonása. Ám botorság lenne figyelmen kívül hagynunk mindazt, amire e népszavazás rávilágított a nyilvánosságnak a globalizációról alkotott véleményével kapcsolatban. A globalizációval kapcsolatos negatív véleményeket nagyon sokan osztják Európa-szerte. A pozsonyi nyilatkozat legfőbb célja is az, hogy erre a jelenségre választ adjunk. E nyilatkozat fordulópontot jelentett annak felismerésében, hogy ahelyett, hogy kioktatnánk a polgárokat az európai integráció előnyeiről, sokkal komolyabban kell vennünk a biztonsággal kapcsolatos valós félelmeiket. Gondolok itt a biztonságra úgy is mint a határok biztonságára és a közbiztonságra, de úgy is mint az emberek jólétének és megszokott életmódjának biztosítására. Olyan Európára van szükségünk, amely megvédi polgárait; olyan Európára, amelyre biztonságos helyként tekinthetünk. A szociális csúcstalálkozón az is egyértelművé vált számunkra, hogy az egész Európai Unió közös felelőssége, hogy ígéretes gazdasági jövőt biztosítson mindenkinek.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Az EU világos ütemtervvel rendelkezik az európai munkahelyteremtésre, növekedésre és társadalmi igazságosságra vonatkozóan, és határozottan elkötelezett e célok iránt. Az elmúlt két évben sok intézkedést hoztunk, az európai beruházási tervtől kezdve az egységes piac egyértelmű és méltányos szabályok alapján történő elmélyítésén, az ifjúsági garancia bevezetésén és az Új európai készségfejlesztési program elindításán át a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációkig. A munkanélküliség immár csökken, de sok még a tennivalónk. A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú; »a szociális párbeszéd új kezdete« pedig további uniós és nemzeti szintű intézkedések előtt nyithatja meg az utat. Várakozással tekintünk az elé, hogy megbeszéléseket folytassunk az Unió prioritásairól ebben a fontos pillanatban.”

A soros elnökség nevében Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke elmondta: „javítanunk kell a kommunikációt – mind a tagállamok között, mind az uniós intézményekkel, de mindenekelőtt a polgárokkal. Egyértelműbbé kell tennünk döntéseinket. Világosan és őszintén kell beszélnünk. A polgárok elvárásait kell a középpontba helyeznünk, és határozottan szembe kell helyezkednünk az országainkban meglévő szélsőséges és populista politikai ellenzék által felvetett, a végletekig leegyszerűsített megoldási javaslatokkal. A szociális párbeszéd hozzájárulhat a társadalmi harmóniához és azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez, amelyeket a pozsonyi csúcstalálkozón tettünk. Az elkövetkező hónapokban olyan vonzó uniós jövőképet tárunk majd polgáraink elé, amely iránt bizalommal viseltethetnek és amelyet támogatni tudnak. A mai háromoldalú szociális csúcstalálkozó lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatban. A szociális partnerek közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozó emberekkel, a munkavállalókkal, és egyaránt jól ismerik a munkaerőpiac helyzetét és az üzleti környezetet, mindez pedig segítheti az előttünk álló nehézségek megoldását.”

Emma Marcegaglia, a munkáltatókat képviselő BusinessEurope elnöke kijelentette: „Európa válaszúthoz érkezett. Erős és hatékony uniós intézményekre van szükség, amelyek azonos irányban haladnak az EU három legfontosabb gazdasági pillérének megerősítése érdekében. E pillérek: az egységes piac, a közös nemzetközi kereskedelmi politika és az euró. Mind az Unió hitelessége, mind a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú, hogy létrejöjjenek az EU-nak adott megbízással összhangban kialakított kereskedelmi megállapodások. Gyarapítani kell a magán- és közfinanszírozású termelő beruházásokat. Ezért támogatjuk a Juncker-féle beruházási terv kiterjesztését, és sürgetjük az EU-t és tagállamait, hogy távolítsák el a beruházások útjában álló akadályokat. Az uniós szociális partnerek hangsúlyozták azt is, hogy nem engedhető meg, hogy a vállalkozások és a munkavállalók fizessék meg a Brexit árát. Célunk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatok maradjanak fenn, de ezzel együtt meg kell őriznünk az egységes piac integritását is. Nem engedhetjük meg, hogy bárki csak a neki tetsző elveket mazsolázza ki és tartsa tiszteletben az áruk, a szolgáltatások, a tőke, illetve az emberek szabad mozgásának elve közül.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) nevében a szövetség főtitkára, Luca Visentini elmondta: „a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy az Európát sújtó sokféle nehézségre európai megoldásokat kell találnunk. A növekedés ösztönzéséhez és a minőségi munkahelyek létrehozásához több köz- és magánfinanszírozású beruházásra van szükség egész Európában. E beruházásokra olyan aranyszabályt kell alkalmazni, amely kivonja őket az uniós hiány- és adósságcélok hatálya alól, ezért felkérjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus európai iparpolitikát. Támogatjuk azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között minél szorosabbak legyenek a gazdasági kapcsolatok, mindazonáltal ne sérüljön az egységes piac és a személyek szabad mozgásának elve. Párbeszédet akarunk folytatni a tárgyalókkal, hogy olyan megoldásokat sikerüljön kidolgozni, amelyek minimálisra csökkentik a vállalkozások és a munkavállalók, valamint a munkavállalói jogok szempontjából jelentkező káros hatásokat. Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a szociális védelmet, és ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítania a szociális Európának, mint az EU gazdasági kormányzásának.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

Intel Corporation kontra Bizottság
Verseny
Wahl főtanácsnok megítélése szerint helyt kellene adni az Intel azon fellebbezésének, amelyet az ellen nyújtott be, hogy az erőfölényével való visszaélés miatt 1,06 milliárd euró bírságot szabtak ki vele szemben

Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról.

IV. KÜLKAPCSOLATOK

20. Az Európai Tanács határozottan elítéli a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Felszólítja őket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak, és sürgősen tegyenek lépéseket annak szavatolása érdekében, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson Aleppóba és az ország más részeibe. Az Európai Tanács az összetűzések azonnali beszüntetésére és egy hiteles politikai folyamatnak az ENSZ égisze alatt történő újraindítására szólít fel. A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetséges megoldást mérlegelni fog. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtovább tartson a tűzszünet, a humanitárius segítség eljusson a polgári lakossághoz, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a szíriai politikai átmenetről folytatandó tárgyalások megkezdéséhez.

21. Az Európai Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az ENSZ-szel együttműködve folytassák az EU humanitárius kezdeményezésének végrehajtását és a sebesültek evakuálását, továbbá a kulcsfontosságú regionális szereplőkkel kezdjék meg a politikai átmenetre, valamint a konfliktus utáni megbékélés és újjáépítés előkészítésére irányuló munkát.

22. Az Európai Tanács stratégiai irányadó vitát tartott az EU-Oroszország kapcsolatokról.

Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról, a kereskedelemről, a globális és gazdasági kérdésekről, valamint a külkapcsolatokról.

1. Az Uniót döbbenettel tölti el az egyre romló szíriai helyzet. Az aleppói erőszakos cselekmények súlyosbodása ottani lakosok ezrei számára okoz kimondhatatlan és elfogadhatatlan szenvedést. A rezsim és annak szövetségesei – mindenekelőtt Oroszország – által indított offenzíva kezdete óta az Aleppó keleti részét érő légi bombázások intenzitásukat és nagyságrendjüket tekintve egyértelműen aránytalan cselekedetet jelentenek. A kórházak, orvosi személyzet, iskolák és létfontosságú infrastruktúrák ellen irányuló szándékos támadások, valamint a hordóbombák, kazettás bombák és vegyi fegyverek bevetése a konfliktus drámai súlyosbodását jelzi és további nagyszámú polgári áldozatot követelt, nők és gyermekek életét is kioltva. Ezek a cselekmények már a háborús bűncselekmények fogalmát is kimeríthetik.
2. A szíriai lakosság védelmének szavatolása elsődlegesen a szíriai rezsim feladata. Az EU ezért határozottan elítéli, hogy a rezsim és annak szövetségesei túlzott mértékű és aránytalan támadásokat hajtanak végre – szándékosan vagy megkülönböztetés nélkül – a polgári lakosság, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, az egészségügyi személyzet, valamint polgári és humanitárius infrastruktúrák ellen, és felszólítja őket, hogy szüntessék be a válogatás nélküli légi bombázásokat. Az EU elítéli az emberi jogok folyamatos, módszeres, széles körű és súlyos megsértését, valamint a nemzetközi humanitárius jog mindennemű megsértését, amelyet a konfliktusban érintett felek – és azon belül is mindenekelőtt a szíriai rezsim és annak szövetségesei – követnek el. Az ENSZ humanitárius konvoja ellen elkövetett szeptember 19-i támadás a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősül, amit teljeskörűen ki kell vizsgálni. Az EU várakozással tekint az ENSZ belső vizsgálóbizottságának megállapításai elé. Az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni.
3. E romló körülmények közepette az EU sürgősen felszólít az Aleppó városa feletti katonai átrepülések teljes körű leállítására; az összetűzések azonnali beszüntetésére, amit erőteljes és átlátható mechanizmus keretében nyomon is kell követni; az ostromok megszüntetésére; valamint arra, hogy a felek az ország egész területén tartósan biztosítsák a humanitárius segítség teljes körű és akadálymentes célba jutását. Ezek a lépések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Aleppóban és az ország más részein emberéleteket lehessen menteni, mint ahogy ahhoz is, hogy újra megindulhassanak a hiteles szíriai béketárgyalások, hogy azok révén Szíria teljes lakossága számára garantálni lehessen a biztonságot. Ebben a folyamatban különös felelősség hárul a regionális szereplőkre, mindenekelőtt a szomszédos országokra.
4. Az EU folytatja intenzív humanitárius diplomáciai tevékenységét, és az érintett területekre való bejutásnak és az ott élő lakosság védelmének javítására fog törekedni; emellett elő fogja mozdítani a humanitárius alapelveket és azt, hogy helyi konszenzus alakuljon ki a segélyek célba juttatására vonatkozó irányelvekről. Az EU valamennyi felet, különösen a szíriai rezsimet annak biztosítására szólítja fel, hogy az egész országban teljes mértékben és akadálytalanul el lehessen jutni a rászorulókhoz, valamint arra, hogy számolja fel a humanitárius segítség célba juttatásának minden akadályát. A nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelentik és ezért véget kell vetni a kényszeráttelepítéseknek és annak a háborús taktikának, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a polgári lakosságot, amiért elsősorban a rezsimet terheli a felelősség. Azonnal enyhíteni kell a lakosság szenvedésén. A Tanács ezért üdvözli az október 2-án, az ENSZ-ügynökségekkel való szoros koordináció és együttműködés biztosítása mellett elindított uniós vészhelyzeti humanitárius kezdeményezést, amelynek célja humanitárius segítséget eljuttatni Aleppó keleti részére és más ostrom alatt álló területekre, valamint a sürgős orvosi eseteknél lehetővé tenni a biztonságos és ellenőrzött evakuálást. Arra sürgeti a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul állítsa ki az engedélyeket annak érdekében, hogy a konfliktuszónákon áthaladó konvojok célba érhessenek, többek között Aleppó keleti részén is. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Szíriát támogató nemzetközi csoport és annak humanitárius munkacsoportja eredményeket tudjon elérni a helyszínen, és enyhíteni tudjon a szír nép szenvedésén. Valamennyi partnert és a konfliktus minden résztvevőjét arra szólítja fel, hogy biztosítsa a polgári lakosság, ezen belül a humanitárius és egészségügyi struktúrák és az ott dolgozók védelmét az ország teljes területén, és igyekezzen megkönnyíteni az ENSZ és a helyszínen működő más humanitárius szervezetek munkáját, konkrétan a nélkülözhetetlen humanitárius segítség kiszolgáltatott csoportoknak, különösen nőknek és gyermekeknek való eljuttatását, valamint a sebesültek és a betegek evakuálását.
5. Az EU szilárd meggyőződése, hogy nem lehet katonai úton megoldani ezt a konfliktust. Az EU ismételten kijelenti: elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Emlékeztetve a 2016. május 23-i következtetésekre, az EU aktív szerepet vállal a Szíriát támogató nemzetközi csoportban és annak munkacsoportjaiban. Nyugtázva Staffan de Mistura ENSZ-különmegbízott Aleppó keleti részére vonatkozó javaslatát, az EU teljes körűen támogatja a különmegbízott azon erőfeszítéseit, hogy megvalósuljanak a szíriai béketárgyalások folytatásának feltételei. Az EU tudatában van az összetűzések újbóli teljes beszüntetésére irányuló erőfeszítéseknek és sajnálja, hogy ezek még nem jártak sikerrel, de továbbra is ösztönzi ezeket a törekvéseket. Az EU sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország október 8-án megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összetűzések újbóli beszüntetését célzó és a humanitárius segítség Aleppóba történő eljuttatását lehetővé tevő határozatát, amelynek valamennyi uniós tagállam a társszerzője volt. Annak érdekében, hogy az összes fél folytatni tudja a valós politikai átmenetet célzó tárgyalásokat, nem várhatunk tovább az összetűzések újbóli beszüntetésével, amely elősegítené a törekvéseket a 2254. és a 2268. sz. ENSZ BT-határozatban foglalt rendelkezésekkel és a 2012. június 30-i genfi közleménnyel összhangban lévő politikai megoldás elérésére. Ezen átmenet részeként közös megegyezéssel létre kell hozni egy átfogó, teljes végrehajtói hatáskörrel rendelkező átmeneti kormányzati szervet. Az EU továbbra is támogatja a szír ellenzék erőfeszítéseit, és különösen a magas szintű tárgyalóbizottságét, amely az ellenzéket képviselő delegáció az ENSZ közreműködésével Genfben folytatott megbeszéléseken. A Tanács üdvözli a főképviselő azzal kapcsolatos elkötelezettségét, hogy folytassa a szíriai ellenzékkel és a civil társadalommal való együttműködést. Az EU újólag arra sürgeti a szíriai rezsimet, hogy végre tárja elő a valós politikai átmenet tényleges megvalósítására irányuló tervét. A jelenlegi rezsim mellett, továbbá mindaddig, amíg nem sikerül megoldást találni a szír társadalom jogos sérelmeire, és amíg nem érvényesülhetnek a szírek jogos törekvései, nem alakulhat ki tartós béke az országban. Az EU csak azt követően tudja majd közvetlenül és a nemzetközi szervezeteken keresztül támogatni Szíria újjáépítését, ha megvalósul az inkluzív politikai átmenet mint olyan uniós cél, amely lehetővé teszi majd, hogy az otthona elhagyására kényszerülő több millió szír állampolgár hazatérhessen, és békében és biztonságban élhessen saját földjén. A Tanács üdvözli, hogy a főképviselő folyamatosan egyeztet az ENSZ-szel, változatlanul támogatja Staffan de Mistura ENSZ-különmegbízott erőfeszítéseit, és hogy intenzív tájékoztatási tevékenységet folytat a kulcsfontosságú szereplőkkel, megteremtve ezzel annak alapját, hogy újrainduljon az inkluzív, szíriai irányítású politikai folyamat az ENSZ égisze alatt. Az EU felkéri a főképviselőt, hogy számoljon be a lehetséges további intézkedésekről, és tegyen javaslatot ilyen intézkedésekre. A Tanács nyugtázza, hogy a főképviselő és a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a további lépések a konfliktus kitörése óta tett uniós erőfeszítéseken alapuljanak, beleértve az EU regionális stratégiájában szereplő humanitárius segítségnyújtást, valamint az érintettek megsegítését és a helyreállítást célzó támogatást.
6. A Tanács felszólítja Oroszországot, úgy is, mint a Szíriát támogató nemzetközi csoport társelnökét, hogy politikáival és intézkedéseivel bizonyítsa, mindent megtesz a szíriai rezsim általi válogatás nélküli bombázás megfékezéséért, az összetűzések újbóli beszüntetéséért, a humanitárius hozzáférés azonnali, kiterjedt biztosításáért, valamint a hiteles és inkluzív politikai átmenet feltételeinek megteremtéséért.
7. Az EU a leghatározottabban elítéli a vegyi fegyverek bizonyított (a közös vizsgálati mechanizmus jelentésében részletesen ismertetett) alkalmazását, valamint a szíriai rezsim és a Dáis által a polgári lakosság ellen széles körben elkövetett támadásokat, illetve emberi jogi jogsértéseket. A közös vizsgálati mechanizmus jelentésében szereplő megállapítások nyomán a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és az ENSZ BT részéről kemény fellépésre van szükség. A nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogi normák megsértéséért – melyek közül némely eset háborús bűncselekménynek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet – a felelős szereplőket bíróság elé kell állítani, beleértve azokat is, akik vallási, etnikai és más csoportokkal és kisebbségekkel szemben követnek el bűncselekményeket. Elfogadhatatlan, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények büntetlenek maradjanak, ezért az EU továbbra is támogatni fogja az arra irányuló törekvéseket, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a majdani jogi eljáráshoz. Az EU emlékeztet arra, hogy meggyőződése szerint a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe kellene utalni, és újólag felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy erre vonatkozóan tegyen intézkedéseket. Az EU és tagállamai törekedni fognak az összehangolt fellépés lehetőségeinek feltárására, többek között az ENSZ-közgyűlés keretében is. Ezzel összefüggésben az EU a megállapított eljárásoknak megfelelően gyorsan fel fog lépni annak érdekében, hogy a rezsimet támogató személyeket és szervezeteket célzó további korlátozó intézkedéseket hozzon Szíriával szemben, amíg az elnyomás folytatódik.
8. Az EU elítéli a Dáis és az ENSZ által jegyzékbe vett egyéb terrorista csoportok által elkövetett atrocitásokat, és újólag megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett a velük szembeni küzdelem iránt. Az EU továbbra is támogatja a Dáis elleni nemzetközi koalíció szíriai és iraki erőfeszítéseit. A Dáis és más, az ENSZ által jegyzékbe vett terrorszervezetek veszélyeztetik Szíria jövőjét, valamint az európai érdekeket és értékeket. Az EU felszólít arra, hogy meg kell akadályozni az anyagi vagy pénzügyi támogatás eljutását az ENSZ által jegyzékbe vett ezen terrorista csoportokkal összeköttetésben álló személyekhez, csoportokhoz, vállalkozásokhoz, illetve szervezetekhez, valamint hogy mindenkit el kell tántorítani az e csoportokkal való együttműködéstől. A Tanács sürgeti a terrorista szervezetként jegyzékbe vett szervezetekhez tartozó harcosok és az ilyen szervezetként jegyzékbe nem vett szervezetekhez tartozó harcosok mielőbbi elkülönítését. Szíriában kizárólag politikai úton biztosítható a Dáis és más, az ENSZ által jegyzékbe vett terrorszervezetek feletti végleges győzelem.

Csütörtök este uniós csúcs, az egyik téma a migráció. Orbán Viktor nem készül külön beszámolóval az október 2-i népszavazásról.

Brüsszelben tüntettek a Népszabadság bezárása ellen. Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az eseményeket.

Újabb vita robbanhat ki az EU kormányai között, ahogy a határidő közeledtével több migrációs célpontnak is számító ország a Schengent részben kiiktató belső határellenőrzések ismételt meghosszabbítását szorgalmazza.

E heti találkozónkon három fontos kérdést vitatunk majd meg: a migráció, a kereskedelem és Oroszország kérdését.

A migrációt illetően elmondható, hogy lassan fordulóponthoz érkezünk. Intézkedéseinknek a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon van a legnagyobb látszata, itt ugyanis tavaly és idén szeptember között 98%-kal csökkent az Unióba érkező irreguláris migránsok száma. Az európai uniós intézmények fokozott erőfeszítéseket tettek annak elősegítése érdekében, hogy a harmadik országok visszafogadják az állampolgáraikat. A Frontexnek ez év júniusáig már kétszer annyi irreguláris migránst sikerült visszaküldenie, mint 2015-ben összesen. Emellett az EU a közelmúltban olyan megállapodást kötött Afganisztánnal, amely hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé a migráció területén.

A Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon nagyságrendileg ugyanannyian érkeznek, mint 2014-ben és 2015-ben. Éppen ezért az októberi találkozónkon mindenekelőtt az afrikai származási és tranzitországokkal végzett tevékenységünkre kell összpontosítanunk. Az Európai Bizottság elnökétől és a főképviselőtől tájékoztatást kapunk majd arról, hogy állunk az egyes országokkal kialakított hatékony partnerségi együttműködési keretek, az úgynevezett migrációs paktumok végrehajtásával.

Ami a kereskedelempolitikát illeti, az Európai Tanácsban különös felelősségünk van a Kanadával kötendő megállapodást illetően. Van még e téren tennivalónk, de remélem, hogy sikerül előbbre jutnunk.

A kereskedelem erőteljes ösztönző a munkahelyek, a növekedés és a jobb életkörülmények megteremtése szempontjából, mégis egyre többször kétségbe vonjuk annak hozadékát. Meggyőződésem, hogy együtt olyan kereskedelempolitikát tudunk kialakítani, amely megfelelő választ ad napjaink problémáira és a jövő kihívásaira. Végső soron ugyanis rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk képesek megvédeni magunkat és polgárainkat az esetleges tisztességtelen gyakorlatoktól. Ahhoz ugyanis, hogy a kereskedelem szabad legyen, tisztességesnek kell lennie. Az Európai Tanácsban ezért megbeszélést folytatunk majd a kereskedelmi védelmi eszközök korszerűsítéséről, valamint a fő partnereinkkel kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásainkról.

A vacsora során stratégiai megbeszélést folytatunk Oroszországról. Célunk, hogy átfogóan és távlati szempontból értékeljük kapcsolatainkat e fontos szomszédunkkal. Szem előtt tartva, hogy decemberben milyen döntéseket kell majd meghoznunk, az Oroszországgal folytatott tárgyalások során továbbra is az egység jelenti legnagyobb erősségünket. Nézetkülönbségeink ellenére ezt mindeddig sikeresen meg tudtuk őrizni, és ebből a továbbiakban sem engedhetünk.

E megbeszélések keretében a Szíriában tapasztalható drámai fejleményekre is ki kell térnünk. A főképviselő ismertetni fogja a tanácsi megbeszélések eredményét, amelynek alapján következtetéseket fogadunk el.

Végül hadd emeljem ki, hogy az Európai Tanács legutóbbi júniusi ülése óta igen sok minden történt. 27 tagállam megkezdte a közös jövőnket megalapozó munkát, és kidolgozták a pozsonyi ütemtervet, amely e tekintetben iránymutatásként szolgál az intézmények számára. Az európai projekt létjogosultságát azzal bizonyíthatjuk a leghatékonyabban, ha megoldást tudunk nyújtani a polgárainkat leginkább foglalkoztató konkrét problémákra.

Az eljárásrendet illetően az ülést csütörtökön 16 órakor, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdjük, amit a közös fénykép elkészítése követ. A délutáni munkaülésen a Tanács soros elnökeként Robert Fico miniszterelnök ismerteti a Tanács által elvégzett munkát, majd a migrációról folytatunk tanácskozást. A vacsora során átfogó vitát tartunk Oroszországról. A holland miniszterelnök tájékoztatni fogja a résztvevőket az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás Hollandia általi megerősítését célzó folyamatról. Ezt követően következtetéseket fogadunk el Szíriáról. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke beszámol majd országa aktuális helyzetéről, az ülés végén pedig röviden felvázolom a munkamódszereink javítására irányuló javaslataimat. Bízom benne, hogy kedvező fogadtatásra találnak, és már a decemberi ülésen alkalmazhatjuk őket, így többek között az Európai Tanács ülései is jóval korábban kezdődnének. Pénteken a kereskedelemről folytatott tanácskozással és a fennmaradó következtetések elfogadásával zárjuk az Európai Tanács ülését. Érdeklődéssel várom brüsszeli találkozónkat,

Általános : Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) véget értek a hosszú évek óta tartó tárgyalások, zajlik az egyeztetés a tagállamok között az aláírásáról. De messze nem ez az egyetlen kereskedelmi egyezmény, amelyről az EU jelenleg tárgyalásokat folytat. A megállapodásokat az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjenek, összeszedtük, hol tartanak a tárgyalások és mit érdemes tudni az Unió kereskedelmi egyezményeiről.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az uniós pénzek felhasználásáról tárgyalnak szerdán.

Továbbra is teljes a bizonytalanság az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás jövő heti aláírása körül, miután a kereskedelmi miniszterek keddi válságtanácskozása nem hozott áttörést, és még gyarapította is a problémák számát. Magyarország veszítene azzal, ha nem jönne létre a megállapodás – szögezte le Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás keretében létrejött Együttműködési Tanács 2016. október 18-án, Brüsszelben tartotta második ülését. A találkozót Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós delegáció vezetője nyitotta meg. Az iraki delegációt Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszter vezette, és tagja volt Faláh Musztafa Bakir, az Iraki Kurdisztáni Régió külügyi hivatalának vezetője is. A tematikus megbeszéléseken Hrísztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos és Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője is részt vett.

Figyelembe véve, hogy épp folyamatban van az a katonai művelet, melynek célja felszabadítani Moszult a Dáis általi megszállás alól, a megbeszélések elsősorban Irak közvetlen humanitárius, illetve a stabilitást érintő nehézségeire összpontosultak. A későbbiekben szó esett az ország hosszabb távú szükségleteiről is.

A találkozón az EU elismerését fejezte ki az iraki kormánynak a jelenlegi válsághelyzet kezelése érdekében tett erőfeszítéseiért. Felvázolta továbbá, hogyan járul hozzá az ország közvetlen szükségleteinek kielégítéséhez a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott humanitárius segítség és támogatás, ezen belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeknek nyújtott oktatás révén, figyelemmel e személyek rövid és hosszabb távú szükségleteire egyaránt. Az EU és Irak képviselői megvitatták továbbá a megszállás alól frissen felszabadított területek stabilizálására vonatkozó prioritásokat, ideértve a rögtönzött robbanószerkezetek eltávolítását is, ami a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérésének alapvető feltétele.

Nagyobb távlatokat tekintve minden Irakot érintő megbeszélésnek elengedhetetlen és központi elemét kell képeznie az egyesített, befogadó iraki állam és az ennek keretein belül folytatandó békeépítés és megbékélés kérdésének. Megállapítva ugyanakkor azt, hogy a jelenlegi iraki válság és az ország stabilitására és jólétére vonatkozó hosszabb távú kilátások szorosan összefüggenek, a miniszterek alaposan megvitatták Irak hosszú távú jólétének kérdését, valamint azt, hogy az EU–Irak kapcsolatok miként járulhatnak hozzá az ország lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához. Az Együttműködési Tanács ezért nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és társadalmi befogadás fontosságát is kiemelte. A résztvevők ezen belül külön hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Iraknak egymással párhuzamosan kell erőfeszítéseket tennie a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, továbbá a gazdaság és a kereskedelem élénkítése érdekében, valamint azért, hogy Irak teljes mértékben kiaknázhassa energiapotenciálját.

A már meglévő együttműködés áttekintésén túl a találkozó résztvevői megvitatták a következő lépéseket is: megállapodtak többek között arról, hogy létrehoznak egy, az energiaügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoportot, valamint felmerült a migrációról szóló nem hivatalos párbeszéd elindításának lehetősége is.

Végezetül az EU–Irak Együttműködési Tanács áttekintette Irak regionális kapcsolatait. Az EU ismételten kijelentette, hogy kiáll Irak szuverenitása és területi integritása, valamint az ezek megőrzéséhez való joga mellett. Hangsúlyozta továbbá az Irak és a régió más országai közötti párbeszéd jelentőségét.

Breyer
Jogszabályok közelítése
Valamely internetes oldal üzemeltetőjének jogos érdeke fűződhet a látogatók bizonyos személyes adatainak kibertámadásokkal szembeni védelem érdekében történő tárolásához

Deutsche Parkinson Vereinigung
Áruk szabad mozgása
A Németországban rögzített, vényköteles gyógyszerekre vonatkozó egységes árak ellentétesek az uniós joggal

A Tanács áttekintette a 2016. október 25–26-án Santo Domingóban rendezendő CELAC–EU külügyminiszteri találkozó előkészületeinek állását. A találkozó témája a biregionális partnerség jövője. A Tanács által elfogadott napirendtervezet szerint a miniszterek megbeszélést fognak folytatni arról, hogy hogyan valósuljon meg a biregionális párbeszéd erősítése és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítése, értékelik a csúcstalálkozókon elfogadott programokat és intézkedéseket, megvitatják a fejlesztésfinanszírozás és az éghajlatváltozás kérdését, valamint külön napirendi pontként foglalkoznak az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvánnyal (az EU–LAC Alapítvánnyal).

A találkozón várhatóan megállapodást írnak alá az EU–LAC Alapítvány mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:

• a két régió közötti további kölcsönös megismerés és megértés ösztönzése;
• a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat erősítése a civil társadalom fokozott részvételével;
• a két régió, valamint maga a biregionális partnerség kölcsönös láthatóságának javítása.

Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.

Az EU–LAC Alapítvány székhelye továbbra is Hamburgban (Németország) lesz. A 2011-ben létrehozott átmeneti alapítvány a nemzetközi megállapodás megkötésével megszűnik.

A Tanács megállapodott a Jordánia esetében a 2016–2018-as időszakra vonatkozó, Libanonesetében pedig a 2016–2020-as időszakra vonatkozó partnerségi prioritásokkal és megállapodással kapcsolatos következő lépésekről. A partnerségi prioritások iránymutatásul szolgálnak majd az Uniónak a két országgal ápolt kétoldalú kapcsolataiban. A megállapodások keretet biztosítanak ahhoz, hogy a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című londoni konferencián (2016. február) tett kölcsönös vállalásokból tettek legyenek.

A partnerségi prioritások figyelembe veszik az EU Jordániával és Libanonnal közös törekvését, amely a béke, a jólét és a stabilitás közös térségének megteremtésére irányul, továbbá a két országnak a térségben betöltött kulcsszerepét.

A megállapodások középpontjában a tartós befogadó országok gazdasági ellenálló képességének megerősítése áll, ugyanakkor a nagyobb fokú védelem, valamint a több munkavállalási és színvonalas oktatási lehetőség révén javulni fognak a szíriai menekültek gazdasági lehetőségei is. Ennek köszönhetően a szíriai menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára megfelelő és biztonságos környezet alakítható majd ki ezekben az országokban ideiglenes tartózkodásuk idejére.

A partnerségi prioritások és a megállapodások együttes elfogadása az EU–Jordánia Társulási Tanács, illetve az EU–Libanon Társulási Tanács elkövetkező hetekben sorra kerülő ülésén várható.

EU–Jordánia

Az EU–Jordánia partnerségi prioritások között a tervek szerint szerepel a térség stabilitása és biztonsága, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás és a munkahelyteremtés, valamint a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok.

Az EU–Jordánia megállapodás egyebek mellett további uniós pénzügyi támogatást és egyszerűbb szabályokat irányoz elő tíz évre 18 különleges gazdasági övezethez tartozó számos termék Jordániából az EU-ba irányuló exportjára vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szírai menekültek is munkalehetőséget kapjanak. A megállapodás értelmében Jordánia még több szíriai gyermeknek ad lehetőséget arra, hogy oktatásban és szakképzésben vegyen részt. Jordánia jelenleg közel 1,3 millió szíriainak ad otthont.

EU–Libanon

Az EU és Libanon közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között a tervek szerint szerepel a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a kormányzás és a jogállamiság, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a migráció és a mobilitás.

Az EU–Libanon megállapodás több szakpolitikai területen is további uniós pénzügyi támogatást és fokozott segítségnyújtást irányoz elő. Libanonnak a jövőben is arra kell törekednie, hogy javítsa a menekültek regisztrálására és tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályozási keretet. Libanon jelenleg 1,5 millió szíriainak ad otthont, ezáltal mind lakosainak számát, mind pedig a területét tekintve a legtöbb lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek és menekültnek otthont adó ország.

A Tanács elfogadta az EU–Irak Együttműködési Tanács második ülésének napirendjét. Az ülésre 2016. október 18-án Brüsszelben (Justus Lipsius épület) kerül sor.

Az Együttműködési Tanács megvitatja az Unió és Irak közötti kétoldalú kapcsolatokat és különösen a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket. Emellett megbeszélést fog folytatni az Iraknak nyújtott jelenlegi és hosszú távú uniós támogatásról. A résztvevők továbbá véleménycserét folytatnak a belföldi és regionális politikai és biztonsági kérdésekről.

Az ülést Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszter fogja vezetni. Az Együttműködési Tanács ülésén az iraki külügyminiszter meghívására részt vesz Faláh Musztafa, a Kurdisztáni Régió külügyi hivatalának vezetője is.

Sajtóesemények 2016. október 18-án, kedden:

+/-13.30-tól
Érkezés (VIP-bejárat, 02. szint)

15.00
EU–Irak Együttműködési Tanács
Kerekasztal-megbeszélés

17.00
Csoportkép

+/- 17.10
Sajtónyilatkozatok (a Tanács sajtóterme)

Általános : Az emberkereskedelem a 21. század rabszolgasága: világszerte több mint 20 millió embert kényszerítenek szexuális munkára, vagy zsákmányolnak ki más módon, évente mintegy 117 milliárd euró profitot termel évente ez a piac. Mekkora a probléma valójában Európában és mit tesz az EU? Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja alkalmából összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és infografikánkon bemutatjuk a főbb adatokat.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP