Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas következményekkel járó légicsapást. A támadásban, amelynek áldozatai közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták, számos civil vesztette életét és sérült meg, köztük gyermekek és segélymunkások is.
Az EU sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy üljön össze, határozottan ítélje el a Hán Sejkún elleni támadást és gondoskodjon arról, hogy mielőbb független és pártatlan módon vizsgálják ki a történteket.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tényfeltáró missziója már megkezdte a rendelkezésre álló forrásokból származó információk összegyűjtését és elemzését. Bár a jelenlegi támadással kapcsolatos vizsgálat még nem zárult le, az EU mély aggodalommal állapítja meg, hogy a szíriai rezsim már 2015-ben is bevetett vegyi fegyvereket. Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusa a 2015 augusztusában és októberében készített jelentéseiben állapította meg, az EU pedig élesen elítélte. Ebben az összefüggésben az EU újólag hangsúlyozza, hogy a szíriai rezsim a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes feleként kifejezetten kötelezte magát arra, hogy tartózkodjon a vegyi fegyverek használatától, ahogy azt is kiemeli, hogy a szír lakosság védelméért elsősorban a szíriai rezsimet terheli felelősség. Az EU ezért arra szólítja fel a rezsim szövetségeseit – különösen Oroszországot –, hogy gyakoroljon megfelelő mértékű nyomást a szíriai rezsimre e célból.
A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként való használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Véget kell vetni az ilyen fegyverek és anyagok – többek között a rezsim és a Dáis általi – bevetésének, az azonosított elkövetőket pedig felelősségre kell vonni a nemzetközi jog ilyetén való megsértéséért.
A nemzetközi jog megsértőire és a vegyi fegyvereket használókra megfelelő büntetést kell kiszabni. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban – márciusban további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.
Az EU továbbra is támogatni fogja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által Szíriában a vegyi fegyverek használatának feltárása érdekében tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek a jövőben is folytatnia kell az ilyen erőfeszítéseket.
E támadás felháborító módon sértette meg a fegyverszünetet, és rámutat arra, hogy sürgősen tényleges, ellenőrzött tűzszünetre van szükség. Az EU felszólítja Oroszországot, Törökországot és Iránt, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek.
Az ilyen támadások még hangsúlyosabbá teszik a valódi politikai átmenet sürgető szükségességét Szíriában, valamint az EU azon szándékát, hogy támogassa az ENSZ által a szíriai konfliktus politikai megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, amely megoldást a szíriai felek genfi párbeszéde segítségével igyekszik elérni, és amelyet az Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2017. április 5-én rendezett nemzetközi konferencia is megerősített.
A Tanács 2017. április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Az új intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ szankciórendszerét, amelyet a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) által elfogadott határozatok szabnak meg.
Az EU úgy határozott, hogy új ágazatokra terjeszti ki az Észak-Koreába irányuló beruházásokra vonatkozóan bevezetett tilalmat. Ezek a következők: a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos iparágak, a kohászat és fémmegmunkálás, valamint a repülés- és űrtechnika. A Tanács továbbá arról is megállapodott, hogy megtiltja bizonyos szolgáltatások nyújtását észak-koreai személyek és szervezetek részére. A szankciók értelmében tilalom hatálya alatt állnak a számítástechnikai szolgáltatások, a bányászathoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a vegyipari, bányászati és finomítási gyártási ágazathoz kapcsolódó szolgáltatások.
A Tanács arra tekintettel hozta meg ezeket a további korlátozó intézkedéseket, hogy Észak-Korea a tevékenységeivel több ENSZ BT-határozatot is megsért, és az észak-koreai tevékenységek súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra nézve a térségben és azon túl is. Az EU újra felszólítja Észak-Koreát, hogy folytassa a hiteles és érdemi párbeszédet a nemzetközi közösséggel, hagyjon fel a provokációval, továbbá teljes körűen, valamint ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon semmisítse meg valamennyi nukleáris fegyverét és szüntesse be meglévő nukleáris programjait, valamint más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait.
A Tanács ezen túlmenően úgy határozott, hogy további négy személyt felvesz azon személyek jegyzékébe, akik Észak-Korea nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásában vagy előmozdításában való felelősségük miatt uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak. Ezzel 41-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben utazási korlátozás és vagyonieszköz-befagyasztás van érvényben. A vagyoni eszközök befagyasztása a személyeken túl hét szervezetet is érint.
A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 7-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.
Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket Észak-Koreával szemben. A meglévő intézkedések minden olyan határozatot végrehajtanak, amelyet az ENSZ BT az Észak-Korea általi kísérleti atomrobbantásokra és ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó rakétakilövésekre válaszul fogadott el, illetve további önálló uniós intézkedéseket is tartalmaznak.
Az intézkedések Észak-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programjára és nukleáris programjára, illetve más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjára irányulnak. Többek között az olyan fegyverek, áruk, szolgáltatások és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben a programokban.
A Tanács megállapodott abban, hogy növeli az Európai Beruházási Bank által a migrációs problémákkal foglalkozó, Unión kívüli projekteknek nyújtott pénzügyi támogatást.
Legfeljebb 3,7 milliárd eurót irányoznának elő olyan projektekre, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésével, valamint a tranzit- és befogadó közösségek szükségleteinek kielégítésével foglalkoznak.
Az állandó képviselők 2017. április 5-én felkérték az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A Tanács nevében jóváhagyták a tárgyalási megbízást.
A Parlamenttel és a Bizottsággal tartandó első háromoldalú egyeztetésre 2017. április 12-én kerül sor.
„Nincsen kétségem afelől, hogy e kérdésben gyors megállapodás fog születni az Európai Parlamenttel” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét ellátó Málta pénzügyminisztere. „Mindkét intézmény egyetért abban, hogy nagy a szükség és égető a helyzet. Reményeink szerint más uniós programokon keresztül további segítséget is nyújthatunk. Az Ecofin Tanács e héten Máltán tartandó informális ülésén feltérképezzük majd e lehetőségeket.”
Az állandó képviselők elviekben a következőkről állapodtak meg:
A határozati, illetve a rendeletjavaslat az EBB külső hitelezési megbízatása félidős felülvizsgálatának része. 2014-ben arról született megállapodás, hogy a hárommilliárd euró igénybevételére csak a felülvizsgálatot követően kerülhet sor.
Az Unión kívüli projektek az EBB összes finanszírozási tevékenységének kevesebb mint 10%-át teszik ki.
A javaslatokat a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikke.)