2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár
2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
15.30 Találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel
2017. július 10., hétfő
17.00 Találkozó a Zöld-foki-szigetek elnökével, Jorge Carlos de Almeida Fonsecával
2017. július 11., kedd
13.30 Találkozó Mihai Tudose román miniszterelnökkel
2017. július 12., szerda
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
19.30 Munkavacsora, házigazda: Petro Porosenko elnök
2017. július 13., csütörtök
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
10.45 Petro Porosenko elnök köszöntője
11.00 Plenáris ülés
12.30 Közös sajtótájákoztató
13.00 Munkaebéd
2017. július 14., péntek
12.45 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, majd munkaebéd
14:05 Sajtónyilatkozatok
Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Sinzó, kedves Jean-Claude, nagy örömmel köszöntöm ma Önöket Brüsszelben, rendkívüli EU-Japán csúcstalálkozónkon. Valójában régóta terveztük ezt: amióta ígéretet tettünk arra, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén lezárhassuk a Japán és az Európai Unió között folyó politikai és kereskedelmi megbeszéléseket. Így is történt.
Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a politikai kontextusra. Kevesebb mint két héttel ezelőtt, itt, Brüsszelben, az európai vezetők arról tanácskoztak, hogyan védjük meg magunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, hogyan egyeztethető össze a szabadkereskedelem és a tisztességes kereskedelem. Természetesen nem Japánra és a folyamatban lévő tárgyalásokra gondoltunk. Népeink – gyakran megalapozott – félelmeit és aggodalmait szem előtt tartva azonban döntéseket hoztunk arról, hogy hogyan javítsuk piacvédelmi eszközeinket. Nem azzal a céllal, hogy Európát elvágjuk a világ többi részétől, hanem hogy képesek legyünk hatékony kereskedelmet folytatni. Mi ugyanis, mint Európai Unió, szilárdan hiszünk abban a politikai célkitűzésben, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amely a nyitottságon, az együttműködésen és a kereskedelmen alapul.
A brexitről folyó tárgyalásokkal összefüggésben hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy nem érdemes az Európai Unió tagjának lenni, mivel a könnyebb az EU-n kívül globális kereskedelmet folytatni. Ma megmutattuk, hogy ez nem igaz. Az EU egyre nagyobb szerepet vállal globális szinten. Tárgyalásokra készül a Déli Közös Piac (Mercosur) országaival, Mexikóval, Új-Zélanddal, Ausztráliával és másokkal.
Vannak, akik azt mondják, visszatér az elszigetelődés és a szétesés ideje, mi viszont megmutatjuk, hogy ez nem így van. A világnak tényleg nem kell száz évet visszalépnie az időben. Éppen ellenkezőleg: nem kell. Ezt bizonyítjuk Japánnal. És tudják, miért volt lehetséges ez a megállapodás? Azért, mert nemcsak közös kereskedelmi érdekekről szól, hanem mindenekelőtt a társadalmaink alapját képező közös értékekről – gondolok itt a liberális demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra. Ez a közös értékeink jelentette alap – amely értékeket nem csupán tiszteletben tartunk, de amelyek előmozdítására a stratégiai partnerségi megállapodással kötelezettséget is vállaltunk – tette lehetővé e tárgyalások lezárását. Ami pedig a legfontosabb: senki nem veszít rajta.
Szeretnék még köszönetet mondani Jean-Claude-nak és munkatársainak, valamint a japán tárgyalóknak, kiváló munkájukért. Elismerésem, remek munkát végeztek!
Végezetül engedjék meg, hogy Észak-Koreáról szóljak. Ma megállapodtunk abban, hogy arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg azokat az intézkedéseket, amelyek az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programjához releváns termékek és technológiák átadásának és e programok finanszírozásának további korlátozását szolgálják. E tekintetben nyomatékosan kérjük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb fogadjon el egy új, átfogó határozatot.
A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a 2010/788/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/905 határozatot[1].
A határozat kilenc személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. május 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 138., 2017.5.29., 6. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította a Palesztin Rendőrséget Támogató Európai Uniós Koordinációs Hivatalnak (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő uniós missziónak (EU BAM Rafah) a megbízatását. Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.
Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. A misszió 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti tevékenységei számára 12,372 millió EUR összeget irányoztak elő.
A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. A misszió költségvetése a 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti időszakra 1,98 millió EUR.
2017. július 5., szerda
Párizs
10.30 Nemzeti megemlékezés Simone Veil tiszteletére
2017. július 6., csütörtök
EU–Japán csúcstalálkozó
10.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése és köszöntése
11:00 Plenáris ülés
12.10 Közös sajtókonferencia
12.50 Munkaebéd
2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár
2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a (KKBP) 2017/917 tanácsi határozatot[1]. E határozatával 2018. június 1-jéig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. május 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 139., 2017.5.30., 62. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.