Der Islamische Staat wird offiziell durch Abu Bakr al-Baghdadi angeführt, der als ein Mitglied des Stammes des Propheten, die Quraisch, zum Kalifen Ibrahim ernannt worden ist. Mit dieser Ernennung weist der Islamische Staat auf die glorreiche Zeit des Kalifats der Abbassiden (750-1258-1517) hin. Neben dem Einsatz dieses durchdachten Marketings, hat sich der Kalif durch die Vereinigung der kriegserfahrenen Berufsoffiziere der früheren Armee von Saddam Hussein und der Jihadisten von Al-Kaida im Irak (von Abu Musab al-Zarqawi) zur Führungsequipe des Islamischen Staates als ein geschickter Organisator erwiesen. Dank diesen Offizieren und der Rekrutierung der fremden Kämpfer aus Europa und der arabischen Welt ist es ihm gelungen, den Islamischen Staat im Mittleren Osten zu einer eigentlichen Militärmacht zu entwickeln. Mit dieser Streitmacht haben Ibrahim und seine Führungsgehilfen die durch die Briten und Franzosen nach dem Ersten Weltkrieg errichteten Grenzen im Mittleren Osten zerschlagen. Sowohl der Irak wie auch Syrien existieren heute nur noch auf dem Papier und damit in der Vorstellungswelt der christlichen Europäer und Amerikaner. Der Islamische Staat umfasst und beherrscht heute die sunnitischen Gebiete dieser beiden Kunststaaten.
Des Weiteren ist es dem Kalifen gelungen, das Finanzwesen seines Staatsgebildes dank dem Schmuggel von Erdöl, dem Raub von Devisen aus der irakischen Staatsbank in Mossul, den seinen Untertanen auferlegten Steuern, den durch Entführungen von Ungläubigen erzielten Lösegeldern und den Einnahmen aus dem Verkauf geraubter Antiquitäten zu organisieren und zu festigen. Gleichzeitig kann der Kalif auch weiterhin mit der finanziellen Unterstützung durch gläubige Moslems aus Saudi-Arabien, Katar und den Vereinigten Arabischen Emiraten rechnen.
Religiös besteht eine hohe Gemeinsamkeit der Salafisten des Islamischen Staates mit den Wahhabiten in Saudi-Arabien und Katar. Diese religiöse Einheit führt auch dazu, dass der Islamische Staat beinahe nicht durch saudische Kampfflugzeuge angegriffen und von den Saudis eigentlich geschont wird. Neben der religiösen Übereinstimmung besteht auch eine geopolitische Interessengemeinschaft, sind doch die eigentlichen Feinde des Islamischen Staates und Saudi-Arabiens die Schiiten und der Iran. In diesem Sinne führt der Islamische Staat im Interesse der Saudis Krieg gegen die Schiiten, aber auch im Interesse von Erdogan, der seinen erklärten Feind, den Alawiten (Nusairier) Assad, einen sogenannten Siebner-Schiiten[1], beseitigen will.
Kalif Ibrahim ist nicht nur ein charismatischer Religionsführer, sondern ist auch als ein ausgezeichneter Organisator und glänzender Kommunikator in der sunnitischen Welt anzusehen. Dank ihm dürfte der Islamische Staat nicht so bald besiegt werden.
[1] Fischer, R., Der Islam, Glaube und Gesellschaftssystem im Wandel der Zeiten, Eine Einführung, Edition Piscator, Oberdorf, 1992, S. 57/58.
Most már valamivel több mint 20 éve, 1995. október 19-én halt meg rejtélyes körülmények között a Dzsibutiban dolgozó francia bíró, Bernard Borrel, aki halálának idején a kis afrikai ország igazságügy-minisztériumában dolgozott a francia polgári- és büntetőtörvénykönyv dzsibuti bevezetésén és a mai napig nem tisztázott, hogyan halt meg – az első vizsgálatok egyértelműen öngyilkosságra utaltak, hiszen összeégett testét Dzsibuti városától 80 kilométerre egy vízmosás mélyén találták meg, búcsúlevelekkel és a szörnyű tetthez felhasznált, korábban vásárolt üzemanyag maradékával.
Még amikor 1996-ban Toulouse-ban végrehajtották az első boncolást a holttesten (Dzsibutiban korábban nem voltak ehhez megfelelő feltételek) majd 1999-ben amikor a francia nyomozóügyészség az öngyilkosság tényét elfogadva (bár a jelentésben helyet kaptak ezzel kapcsolatos kételyek is) lezárta nyomozását, nem igazán voltak arra utaló jelek, hogy ténylegesen másként történt a tragédia, egészen addig, amíg 2000. januárjában egy hazájából Belgiumba menekült dezertőr dzsibuti katona, Mohammed Saleh Aloumekani vallomást nem tett. Ő ugyanis azt állította, hogy kihallgatott egy beszélgetést a dzsibuti elnöki palotában Borrel halálának a napján, amelyben Ismail Omar Guelleh dzsibuti elnök utasítást adott a bíró kivégzésére, akit egy kíváncsiskodó, az ország titkait kifürkészni igyekvő embernek tartottak a helyi politikai erők.
Aztán az gyorsan kiderült, hogy Saleh korábban már tett vallomást Belgiumban, amelyben teljesen másról beszélt és miután kiderült, hogy ez nem volt elegendő a politikai menekültstátuszhoz, a sajtó szerint új próbát tett, ezúttal egy újabb verziójú vallomással. Ma már egyértelmű, hogy vallomása hamis volt és szinte lehetetlen tényeket vázolt fel történetében, így egy nehezebb periódus után végül a francia-dzsibuti kapcsolatok is normalizálódtak, 2009-ben pedig felmentették azt a két dzsibuti tisztviselőt is, akiket korábban a Borrel-nyomozás akadályoztatásával vádoltak. Volt egyébként 2002-ben egy újabb boncolás Franciaországban, amelyben az a konkluzió született, hogy nem történhetett öngyilkosság, hiszen a testén lévő horzsolások és sérülések azt mutatják, hogy már a földön feküdt, amikor ráöntötték az üzemanyagot – plusz egyértelmű állítások szerint halála előtt már igen pesszimista kijelentéseket tett, elbúcsúzott a családjától.
Persze ez utóbbi akár az öngyilkosságot is alátámasztja, mindenesetre jelenleg is két verzió kering az ügyről, az egyik az öngyilkosság, ez általában a hivatalosan elfogadott, a másik pedig a gyilkosság, amelyben nem sikerült igazából előrelépni, ezért továbbra is csak elmélet maradt, az biztos, hogy az ezt a verziót támogatók szerint a gyilkosságot egy tunéziai férfi, bizonyos Hassan Hamouda Adouani és a dzsibuti biztonsági erők akkori vezetője, a mára már elhunyt Awalleh Guelleh szervezte meg (őket hallgatta ki a palota udvarán a fentebb említett Aloumekani, bár ezt alátámasztani sosem sikerült), azért, hogy megakadályozzák bizonyos dzsibuti államtitkok és politikai események napvilágra kerülését.
És hogy várható-e olyan fejlemény, amely esetleg a gyilkosságot tudná alátámasztani? Annak tükrében, hogy néhány hónappal ezelőtt közel hatvan, az ügyben bizonyítékul szolgáló tárgyat semmisítettek meg egy tévedésnek köszönhetően, nem valószínű, bár Borrel özvegye, Elisabeth Borrel szerint ez pont azt mutatja, hogy a dzsibuti állam által levezényelt gyilkosságról van szó. Akit jobban érdekel az ügy, az nyugodtan elmélyedhet benne, dokumentumfilm és könyv is készült a halálesetről és az interneten is tömegével lelhetőek fel részletes források képekkel, dokumentumokkal.
twitter.com/napiafrika
6 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.Napokon belül indul a közösségi ház program, kizárólag 1000 fő alatti településeken. A pályázat non-profit szervezeteknek, önkormányzatoknak és egyházi szervezeteknek szól, akár 95%-os támogatási intenzitás mellett maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni, meglévő épület átalakításával és eszközbeszerzéssel.
Le nouveau Premier ministre canadien, Justin Trudeau, n’a pas tardé à mettre en oeuvre ce qu’il avait promis avant les élections législatives du mois dernier. Assurant que la Canada n’achèterait pas le F-35A Lightning II, pour lequel le précédent gouvernement avait indiqué sa préférence malgré son prix, M. Trudeau avait promis qu’un appel d’offres « transparent » […]
Cet article Le Canada va lancer un appel d’offres pour remplacer ses avions CF-18 Hornet est apparu en premier sur Zone Militaire.
Il était probablement l’homme au visage caché qui, dans la vidéo montrant, en février dernier, l’assassinat de 21 coptes égyptiens alors retenus en otage en Libye par l’État islamique (EI), avait affirmé vouloir « conquérir Rome ». « Il », c’est Wissam Najm Abd Zayd al Zubaydi, alias Abou Nabil, un ressortissant irakien présenté comme étant le chef de […]
Cet article Le chef de la branche libyenne de l’EI tué par un raid américain est apparu en premier sur Zone Militaire.
November 14, 2015 (KHATOUM) - Sunday's summit of the Intergovernmental Authority on Development (IGAD) leaders has been delayed to the next week.
Juba on Thursday announced that the first vice-president designate Riek Machar will attend the gathering of the regional meeting, adding that its purpose was to build confidence between the two rival leaders to expedite the process of implementing peace agreement.
But the SPLM-IO said its leader would not take part in this event. The co-signatory of peace agreement pointed to the need to complete arrangement for its advance team to arrive in Juba and to resolve some of political and security issues in the peace agreement before.
South Sudanese ambassador in Khartoum Mayan Dut Waal on Saturday told Sudan Tribune that the IGAD summit was delayed to Thursday, adding that all the IGAD leaders including President Omer al-Bashir will be in Juba on 19 November.
The reason behind the delay was not clear, what informed sources said the measure aims to give more time for the former president of Botswana, Festus Gontebanye Mogae to settle the outstanding issues between the two sides.
Mogae who is announced last month as head of the IGAD monitoring commission for the implementation of peace agreement met Saturday with President al-Bashir to discuss the ongoing preparation to start the implementation of the peace deal signed last August.
In press statement to the official news agency SUNA the Sudanese presidency said Bashir reiterated his support for the peace process and stability in South Sudan, stressing that any political development in the neighbouring country affects directly the Sudan.
Sudanese sources that declined to be named told Sudan Tribune that Bashir told the visiting envoy he is aware of the accusations of support to rebels by the South Sudanese officials and denied such allegations.
The Sudanese president further advised the former president of Botswana to handle patiently the implementation process in order to achieve it.
(ST)
Les 14 et 15 Novembre 2015, dix musiciens en provenance directe de l'île de Karpathos joueront pour la première fois à Paris sur scène les musiques et chants traditionnels de Karpathos.
Lyre, violon, laouto, tsambouna, voix... une heure trente d'un sublime voyage au pays d'Olympos, de Pigadia, et autres villages enchanteurs.
Karpathos est avec Rhodes l'une des 2 plus grandes îles de l'archipel du Dodécanèse, et se situe entre Rhodes et la Crète, tout au Sud. La mythologie dit que les Titans y sont (...)