Öt év után nem csak a vizes világbajnokság tért vissza Magyarországra, hanem az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) évente más-más helyszínen megrendezett helikopteres gyakorlata is. A résztvevő államok helikopteres alegységeinek közös továbbképzését, a különböző eljárások gyakorlását célzó Fire Blade 2022-nek az MH Pápa Bázisrepülőtér adott otthont június 7. és 24. között. A gyakorlat félidejében lehetőséget kaptunk, hogy mi is helikopterre szálljunk.
NH-90 Caiman TTH
Eredetileg úgy volt, hogy a sajtó a gyakorlat megkezdése előtt, a légterekkel való ismerkedés közben készíthet légifotókat a kötelékbe állt helikopterekről. Az időjárás azonban közbeszólt és a tervezett napon, a Dunántúlon uralkodó zivatartevékenység miatt a repülésre akkor nem kerülhetett sor. A szervezőket dicséri, hogy a sajtó, a szlovák légierő helyi műszeres gyakorlórepülésre induló UH-60 Black Hawk helikopterén mégis szívhatott némi „felhőszagot”, továbbá az is, hogy találtak egy olyan napot, amikor az eredeti tervek, ha kicsit más formában is, de megvalósulhattak. Ennek köszönhető, hogy a június 16-án reggel nyolckor kezdődő eligazításon már mi is jelen lehettünk.
Útnak indult a Puma formésön Kecskemétről hogy rakétaszállító konfigurációban kitelepüljön Siauliaiba, ahol immár harmadjára veszi át a BAP váltást egy kiélezett, háborús geopolitikai helyzetben.
RWY12, a kötelékvezér 33-as a toronnyal elemelkedés közben.
Alig egy órával később az újhidegháborús szembenállás egyik széthypolt potenciális frontja, a Suwalki-korridor felett a kötelék.
Zord
Az elmúlt évtized horvátországi utazásai során szinte minden évben akadt valami blogra való - repülőgép, hajó, emlékmű, múzeum és egy tengerésztemető egyaránt került az albumokba. A sort most tovább folytatom.
*
Július 9-én szombaton, Pula keleti oldalán kigyulladt egy trafóház. A 10-12 méteres szél a közeli erdő felé terelte a lángokat és a tűz gyorsan elharapózott. Zadarból a légierő három Canadair CL-415-ös tűzoltógépe indult az Isztriára, hogy a földi egységekkel közösen fékezzék meg a tüzet. Ehhez közel öt órára volt szükség, a három amfíbia ennyi ideig ingázott a tűzfészkek és a vízfelvételre kiválasztott tengerszakasz között.
A minap dolomiti túrázás közben "váratlan helikopterekre" lelt a LégierőBlogger a Tre Cime di Lavaredo/Drei Zinnen környékén. Mint kiderült, a Holland Légierő (KLU) gépei már több éve Avianóba járnak magashegyi képzésre, s most is ennek kapcsán jelentek meg a szimbolikus sziklatornyok környékén is.
A Drei Zinnéket északról kerülve túrázok, amikor egyszercsak kibukkan a keleti (Kleine) és középső (Große) torony között (!) egy Apache!
Ilyen fények és szögek között nincs esély a felségjel felismerésére, de a tulaj mégis belőhető. Miért? Mert a szárnycsonk törővégen lévő Terma AMASE önvédelmi rendszer konténer csak rájuk jellemző...
...a hollandokra, ahogy az ezen a képen már látható felségjelből ki is derül.
Függeszkedés egy közeli csúcs, a Schwabenapenkopf felett.
Visszatérés Avianóba a Dreizinnéktől nyugatra eső sziklás magaslatok előterében.
Egy ideje már az RNLAF is F Chinookot repül. Az utolsó Deltáktól tavaly búcsúztak el.
A High Blaze gyakorlatsorozaton a Chinook és Apache típus mellett Cougarok is részt szoktak venni.
A tandemrotoros nehéz szállító süllyedve befordul az osztrák határhoz közeli völgybe.
Zord
A koronavírus-járvány előtt az volt a megszokott, hogy a katonai repülésben eltöltött évek után számos pilóta a légitársaságok felé fordult, hogy pályafutását a civil életben folytassa. Aztán jött 2020 tavasza, a járvány, és a sorrend megfordult: munka nélkül maradt, tapasztalt közforgalmi pilóták jelentkeztek, hogy katonai szállító repülőgép-vezetők legyenek. Így volt ez Magyarországon is és a honvédség A319-esein ma több olyan tapasztalt pilóta repül, aki korábban kereskedelmi gépeket vezetett.
Aki valaha is foglalkozott a magyar repülés történetével, annak ismerősen cseng Szentgyörgyi Dezső neve. A Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája a háborút túlélte, 1971-ben egy Il-18-as kapitányaként, a Malév koppenhágai járatának teljesítése során vesztette életét. Fia szintén pilóta lett, a polgári repülést választotta. Unokája is közforgalmi pilótaként repült, amíg a két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány miatt váltani kényszerült - nagygépes tapasztalatát immár a katonai repülésben, a szállítórepülő század gépein hasznosítja. Szentgyörgyi Dezső századossal az indíttatásról, a gyerekkorát meghatározó élményekről, a közforgalmi pilóták mindennapjairól, és a koronavírus-járvány okozta pályamódosításról a nagyapja nevét viselő kecskeméti repülőbázison, a Dongó század egykori fészkében, a szállítópilóták által használt épületben beszélgettünk.