2016. november 28., hétfő 13.30 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
15.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. november 30., szerda
13.00 Munkaebéd Jens Stoltenberggel, a NATO Főtitkárával és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
2016. december 1., csütörtök
13.30 Találkozó Giorgi Kvirikashvilivel, Grúzia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.00)
15.00 Találkozó Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
17:00 Találkozó Federica Mogherini főképviselővel
A Tanács 2016. december 2-án részleges általános megközelítést fogadott el arról a javaslatról, amely egy uniós finanszírozású, WiFi4EU elnevezésű program révén kívánja támogatni a helyi közösségek internethez való hozzáférését. A költségvetési kérdésekről, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához kapcsolódnak, majd később születik döntés.
A javaslat célja, hogy elősegítse az ingyenes WiFi bevezetését az önkormányzati épületekben, közparkokban és a közösségi élet egyéb központjaiban. A helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését az EU fogja finanszírozni, a szolgáltatás fenntartása pedig a kedvezményezett feladata lesz. Az ingyenes hálózat könnyen felismerhető lesz a WiFi4EU elnevezésről.
Az ingyenes helyi kapcsolatnak köszönhetően azok is megtapasztalhatják a nagysebességű széles sáv előnyeit, akik – mint például a munkanélküliek vagy az idősek – máskülönben nehezen jutnának internethez. A WiFi4EU előmozdítja majd a digitális helyi szolgáltatásokat, például az elektronikus kormányzatot, és várhatóan népszerűbbé teszi a polgárok körében az internetkapcsolat és az online szolgáltatások igénybevételét.
„Az elnökség sikerként könyveli el a WiFi4EU-ról született mai megállapodást. Célunk az, hogy Európa a legfejlettebb gigabit-gazdaságok közé kerüljön. A döntés közvetlen előnyöket nyújt a polgárok számára, és bizonyítja, hogy Európa értük dolgozik. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy olyan területekre is el kell juttatnunk a nagysebességű internetet és az ingyenes nyilvános WiFi-kapcsolatot, ahol az emberek még nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel. A legfejlettebb régióknál távolabbra kell tekintenünk, és mindenki számára biztosítanunk kell, hogy részesüljön az eredményekből.”
Peter Pellegrini, a beruházásokért és az információs társadalomért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesA program fedezetét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz biztosítja. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz olyan egyszerű megoldásokkal, mint például az utalványok. A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az egész Unióban, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. A programból támogatható helyi közösségek száma a végleges költségvetéstől függ.
Támogatásra a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelvben meghatározott „közszférabeli szervezetek” jogosultak. A támogatás jóváhagyásához a WiFi-szolgáltatónak legalább nagysebességű (30Mbps feletti) összeköttetést kell biztosítania, és a létesítést követően állnia kell a működési költségeket. A versenyre vagy a magánberuházásokra gyakorolt káros következmények elkerülése érdekében nem támogatható olyan projekt, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülne ki.
A javaslatot a Bizottság szeptemberben nyújtotta be az összeköttetés javítását szolgáló csomag részeként. A rendelettervezetet mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.
A Tanács 2016. december 2-án általános megközelítést fogadott el a barangolási szolgáltatások uniós nagykereskedelmi piacára vonatkozó új szabályokról, amelyek megnyitják az utat az előtt, hogy 2017-ben az EU eltörölje a barangolási díjakat. Az elfogadott szöveg kiindulópontként szolgál majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A Tanács szeretné, hogy mielőbb megállapodás szülessen, hogy 2017 júniusában el lehessen törölni a barangolási díjakat.
A rendelettervezet megállapítja, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. A jogszabály a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra egyaránt meghatározza ezeket a plafonértékeket.
A cél az, hogy ezek az értékek olyan felső határon kerüljenek megállapításra, ami hozzájárul ahhoz, hogy az Unió egészében fenntartható módon megszűnjenek a roamingdíjak, annak ellenére, hogy a mobil eszközök használatát, az utazási szokásokat és az árszinteket illetően jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ennek megvalósítása érdekében a szabályok célja, hogy fenntartsák a hálózatokba irányuló beruházások ösztönzőit, és mind a hazai, mind a látogatott hálózat piacán megelőzzék a verseny torzulását.
„Mindannyiunk számára fontos, hogy utazás vagy nyaralás közben is tudjunk egy hálózathoz csatlakozni és kommunikálni. A roamingdíjak eltörlése sokak szemében az Unió kínálta előnyök közül az egyik legkézzelfoghatóbb. Ezért rendkívül fontos az, hogy megfeleljünk polgáraink elvárásainak. Örömömre szolgál, hogy a Tanács ma megállapodásra jutott a nagykereskedelmi barangolási díjplafonokról, aminek köszönhetően megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, és ezzel a jövő évben valósággá válhat a belföldi díjas barangolás.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnökeAz adatforgalomra vonatkozó díjplafont illetően az általános megközelítés fokozatos csökkentést irányoz elő: 2017 közepétől maximum 0,01 EUR/MB lenne felszámítható, ami 2021 közepére fokozatosan 0,005 EUR/MB összegű díjra csökkenne. Ez a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségei a következő években vissza fognak esni.
Az adatforgalomra vonatkozó nagykereskedelmi díjplafon e felülvizsgálat egyik legfontosabb eleme. A mobil eszközökön bonyolított adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, és várhatóan a jövőben is emelkedni fog. A roamingdíjak eltörlésével a külföldön bonyolított adatforgalom is minden bizonnyal hasonló tendenciát követ majd.
Ami a telefonhívásokat illeti, a maximális percenkénti díj 0,0353 euró lenne, a szöveges üzenetekért pedig 0,01 eurót kellene fizetni üzenetenként.
Nagykereskedelmi szintű fenntarthatósági mechanizmusAz általános megközelítés egy új mechanizmust irányoz elő, amellyel nagykereskedelmi szinten kivételes körülmények között is biztosítani lehetne a fenntarthatóságot. Amennyiben a szolgáltatók nem tudják fedezni költségeiket, kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy engedélyezze a díjplafon feletti felár alkalmazását. Az adatforgalom nagykereskedelmi díja azonban e kivétel esetén sem haladhatja meg a 0,0085 EUR/MB összeget.
A szabályokat kétévente felül kell vizsgálniA Bizottságnak kétévente jelentést kell tennie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új szabályozásra kell javaslatot tennie.
Következő lépésekA reformnak 2017. június 15-ig életbe kell lépnie, hogy a barangolásról szóló, tavaly elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat. Ennek érdekében a szlovák elnökség decemberben megkezdi a Parlamenttel a háromoldalú egyeztető tárgyalásokat. Mindkét intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegről ahhoz, hogy a jogszabályt el lehessen fogadni.
A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el két olyan javaslatról, amelyek célja a személyhajók biztonságára vonatkozó közös szabályok naprakésszé tétele és felülvizsgálata. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények módosításáról szóló irányelvtervezet minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő a személyhajók biztonságára vonatkozóan. A ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek ellenőrzéséről szóló irányelvtervezet az ilyen típusú vízi járművek sajátos biztonsági kockázatait hivatott kezelni.
A felülvizsgálat célja a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív költségek csökkentése, és ezzel párhuzamosan a tengeri közlekedés biztonságosabbá tétele. A javaslatokat a Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a személyhajók biztonságára vonatkozó átfogó felülvizsgálatot követően.
„A személyhajók biztonsága rendkívül fontos kérdés. A mai napon megállapodtunk a személyhajók biztonságát garantálni hivatott részletes technikai szabályokról. Célunk, hogy az uniós szabályozás továbbra is magas szintű biztonságot nyújtson, ugyanakkor a szabályok alkalmazása egyszerűbbé, az ellenőrzés pedig hatékonyabbá váljon. Azokban az esetekben, amikor ez a helyi üzemeltetési feltételek okán célravezetőbb, a hajók feletti ellenőrzés visszakerül a nemzeti hatóságok hatáskörébe. Remélem, hogy a személyhajók biztonságának fokozása iránti közös elkötelezettségünk segít abban, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az Európai Parlamenttel.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnökeA személyhajók biztonságára vonatkozó szabályokról és követelményekről szóló általános irányelv részletes műszaki követelményeket határoz meg többek között az építésre, a stabilitásra és a tűzvédelemre vonatkozóan. A jogszabályt az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra kell alkalmazni, így az kiterjed a modern személyhajók többségére. A felülvizsgálat egyértelművé teszi és egyszerűsíti ezeket a szabályokat és követelményeket, hogy könnyebben lehessen naprakésszé tenni, nyomon követni és érvényesíteni őket. A 24 méter alatti kis hajók továbbra is a nemzeti szintű szabályozás alá tartoznának, figyelemmel arra a tényre, hogy ezeket a hajókat sokkal inkább érintik a helyi üzemeltetési feltételek és általában kisebb kockázatot jelentenek.
A ro-ro komphajókra és gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelenlegi irányelv e vízi járművek tekintetében különböző típusú ellenőrzéseket ír elő. Az új szabályok egyszerűsített, de szilárd felügyeleti rendszert teremtenek, ami megszünteti az átfedéseket, csökkenti a hajótulajdonosokra háruló adminisztratív terheket és növeli azt az időtartamot, amíg egy hajót kereskedelmi céllal használni lehet. Ezzel egyidejűleg racionalizálja a tagállami hatóságok felügyeleti erőfeszítéseit, és a biztonság magas szintjét garantálja a jövőre nézve is.
Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szövegek hatályba lépjenek, mindkét intézmény egyetértése szükséges.
A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.
Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.
„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszterAnnak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.
A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelmeA drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.
Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.
Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.
Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.
A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .
A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.
A javaslat egyéb elemeiAz új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.
A javaslat útja a jogszabállyá válásigAz általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.
A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.
„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.
A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.
Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területekenA kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:
Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.
Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.
FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR) KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépésekA 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.