2016. december 17., szombat
Wrocław (Lengyelország)
17.15 Beszéd a Wrocław 2016, Európa kulturális fővárosa záróünnepségén
2016. december 19., hétfő
11.00 Telefonbeszélgetés Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel
A Tanács 2016. december 19-én meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek így 2017. július 31-ig érvényben maradnak.
A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.
Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.
Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig, majd 2016. július 1-jén újabb fél évre, 2017. január 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az Európai Tanács december 15-i ülésén az uniós állam- és kormányfők megvizsgálták a minszki megállapodások végrehajtását és előkészítették a szankciók további hat hónappal, 2017. július 31-ig történő meghosszabbítását. A Tanács ezt a döntést 2016. december 19-én jogszabályba foglalta: írásbeli eljárás útján, egyhangúlag elfogadta a vonatkozó határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.
A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:
E gazdasági szankciókon túl az EU az ukrajnai válság nyomán:
A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”
A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.
A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.
A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.
A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.
A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.
Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülésére 2016. december 19-én kerül sor Brüsszelben.
Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Ukrajnát miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman képviseli.
Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében december 19-én, hétfőn 11.00-kor. A sajtókonferencián és minden médiaeseményen való részvételhez külön akkreditáció szükséges.
A Társulási Tanács megvitatja majd az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, különösen pedig az alábbi témákat:
Az EU főképviselője és Ukrajna miniszterelnöke részletesebben meg fogja vitatni az Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos fejleményeket, valamint az EU globális stratégiáját és regionális kérdéseket.
A látogatás programja, médiaesemények és a médiaakkreditációra vonatkozó információkA 2016.6.30. és 2016.12.31. közötti időszakra érvényes féléves sajtóbelépővel vagy az Európai Tanács 2016.12.15-i ülésére érvényes sajtóbelépővel rendelkező újságíróknak nem kell regisztrálniuk. Féléves sajtóbelépőket és az Európai Tanács ülésére érvényes sajtóbelépőket a LEX épületben lévő akkreditációs központban lehet átvenni (12.14-én 9.30 és 13.00, valamint 14.00 és 19.00 óra között, 12.15-én pedig 8.00 és 20.00 óra között).
Az ezekkel nem rendelkező újságíróknak e-mailben kell regisztrálniuk december 16-án, pénteken 13.00 óra előtt a következő címen: press.centre@consilium.europa.eu, és csatolniuk kell személyazonosító igazolványuk és érvényes sajtóigazolványuk vagy megbízólevelük másolatát.
A Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját a kockázati tőkébe és a szociális vállalkozási alapokba való befektetésekre vonatkozó uniós szabályok módosításáról.
Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 16-án a Tanács nevében felkérte az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel,amint a Parlament is kialakította az álláspontját.
A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. E terv az EU európai beruházási tervéhez is szorosan kapcsolódik.
„Új lehetőségeket kell teremtenünk az európai induló vállalkozások, innovatív kkv-k és szociális vállalkozások finanszírozására. A gazdaság e szegmense számára kulcsfontosságú a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozási tőkéhez való hozzáférés.”
Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács soros elnökeA javaslat értelmében az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) elérhetővé válnának minden alapkezelő számára, azok méretétől függetlenül. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosításával tágabbá válik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA- és az ESZVA-alapok beruházhatnak. A javaslat révén továbbá az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.
Az EuVECA- és az ESZVA-alapok 2013-ban jöttek létre annak érdekében, hogy új tőkebevonási lehetőségeket teremtsenek
A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet meghatározza azokat a követelményeket, melyek alapján a kollektív befektetési vállalkozások kezelői használhatják az „EuVECA” és az „ESZVA” címkét.
A finanszírozási hiányA kkv-k számára elérhető finanszírozás a fejlődésük és növekedésük fontos tényezője, ám a bankok nem mindig tudják e finanszírozási igényeket kielégíteni. A finanszírozási hiányt rendszeresen a gazdasági növekedés kerékkötőjeként emlegetik.
Az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól a kockázatitőke-piacot illetően. A Bizottság szerint ha az uniós kockázatitőke-piac olyan fejlett volna, mint az egyesült államokbeli, úgy 2009 és 2014 között 90 milliárd EUR állt volna rendelkezésre a vállalkozások finanszírozására.
MódosításokA Tanácsban létrejött megállapodás alapján a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet főbb módosításai a következők:
A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata 2017-re volt ütemezve, ám a Bizottság úgy határozott, előbb elvégzi a felülvizsgálatot. A javaslat foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, melyekről a Bizottság úgy vélte, hogy hátráltatják az EuVECA- és az ESZVA-alapok fejlődését.
Az EU és Jordánia elfogadta partnerségi prioritásait, valamint elfogadott egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik. A partnerségi prioritásokat 2018 végéig felül fogják vizsgálni.
A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Jordánia teljesíteni fogja a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tett vállalásait. A cél az, hogy javuljanak mind a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei. Jordánia jelenleg 655 000 regisztrált menekültnek ad otthont.
„A most elfogadott partnerségi prioritások és megállapodás azt a közös célkitűzésünket tükrözik, hogy a már eddig is kiváló együttműködésünket tovább erősítve igyekezzünk megoldást találni népeink szükségleteire, legyen szó akár a szíriai konfliktus hatásának enyhítéséről, akár kétoldalú kapcsolatainkról. Jordánia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Együttműködünk a térségünket sújtó számos válság megoldásában. A tegnapelőtt Karakban történt tragikus eseményeket követően az EU minden eddiginél eltökéltebb a tekintetben, hogy vállvetve küzdjön Jordániával a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, valamint hogy fenntartsa a gazdasági és a politikai reformok érdekében folytatott együttműködést.”
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeAz EU és Jordánia közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a regionális stabilitással és biztonsággal kapcsolatos együttműködés megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása; a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése.
Az EU–Jordánia megállapodás a 2016–2017-es időszakra legalább 747 millió EUR összegű uniós kötelezettségvállalást irányoz elő, melyből 108 millió EUR humanitárius segély, 200 millió EUR pedig makroszintű pénzügyi támogatás. A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 14-én állapodott meg a makroszintű pénzügyi támogatásról. A londoni konferenciát követően az EU és Jordánia már július 19-én megállapodott abban, hogy egyszerűsítik a származási szabályoknak a Jordániából az EU-ba irányuló exportra vonatkozó előírásait, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szíriai menekültek is munkalehetőséget kapnak. Jordánia emellett több mint 165 000 szíriai gyermeknek ad lehetőséget az oktatásban való részvételre, valamint javítja a szíriai fiatalok szakképzésben való részvételi lehetőségeit.
A partnerségi prioritásokat és megállapodást az EU–Jordánia Társulási Tanács december 19-én, írásbeli eljárással fogadta el.