KÖZÖS SAJTÓKÖZLEMÉNY
1. Az Európai Unió–Szerbia stabilizációs és társulási tanács 2016. december 13-án tartotta harmadik ülését, amelyet Jadranka JOKSIMOVIĆ, Szerbia uniós integrációjáért felelős tárca nélküli miniszter vezetett. Az Unió küldöttségét Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében Miroslav LAJČÁK, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes HAHN, a csatlakozási tárgyalásokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos képviselte.
2. A stabilizációs és társulási tanács ülése lehetőséget biztosított a feleknek arra, hogy kellő időben áttekintsék a csatlakozásra való felkészülés terén Szerbia által elért eredményeket, és hogy megvizsgálják a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a további munka prioritásait.
3. A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Szerbia jelentős lépéseket tett: cselekvési terveket fogadott el a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezetet illetően, eredményeket ért el a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédben, többek között a regionális együttműködés melletti elkötelezettség tekintetében, ami lehetővé tette az első tárgyalási fejezetek megnyitását. E tekintetben a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a 32. (Pénzügyi ellenőrzés) és a 35. (Egyéb – 1. pont: a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálása) fejezet 2015. december 14-i, valamint a 23. (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) fejezet 2016. július 18-i megnyitását, továbbá az 5. (Közbeszerzés) fejezet 2016. december 13-i megnyitását és ugyanekkor a 25. fejezet (Tudomány és kutatás) megnyitását és ideiglenes lezárását.
4. A stabilizációs és társulási tanács arra bátorította Szerbiát, hogy ezt a lendületet kihasználva fokozza a reformtörekvéseket és összpontosítson a reformok tényleges végrehajtására a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatás terén, valamint a működő piacgazdaság kialakítása és az üzleti környezet javítása tekintetében. Annak jelentőségét is hangsúlyozta, hogy Szerbia időben teljesítse a cselekvési terveiben a 23. és a 24. fejezet vonatkozásában vállalt kötelezettségeit.
5. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy 2016. április 24-én választásokat tartottak Szerbiában, és érdeklődéssel várja, hogy az új kormány alatt folytatódjék a Szerbia uniós tagságának stratégiai céljára irányuló munka. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint a választási folyamat számos választási lehetőséget kínált a szavazóknak és maradéktalanul tiszteletben tartotta az alapvető szabadságokat. A stabilizációs és társulási tanács jelezte: számít arra, hogy Szerbia meg fogja tenni a szükséges lépéseket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásai nyomán.
6. Ami az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területét illeti, a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a szabad mozgásról, illetve a távközlésről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozóan a közelmúltban született megállapodásokat. A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területén – különösen a 2015. augusztusi megállapodások végrehajtása tekintetében – 2016 első felében lassú volt az előrehaladás. Felszólította Szerbiát, hogy minél előbb gondoskodjon a korábban létrejött megállapodások rá eső részének jóhiszemű végrehajtásáról, különös tekintettel az energiaügy területére, és konstruktívan működjön együtt Koszovóval a jövőbeli megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában is.
7. A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy Szerbiának a tárgyalási kerettel összhangban, a csatlakozás előtti időszakban fokozatosan igazodnia kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Üdvözölte Szerbia szerepvállalását a közös biztonság- és védelempolitikában, továbbá nyugtázta, hogy az ország megtette az első lépéseket a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai dokumentumainak megújítását célzó folyamatában.
8. A stabilizációs és társulási tanács elismerését fejezte ki Szerbiának a migrációs válság kezelését célzó erőfeszítéseiért és konstruktív együttműködéséért. Emlékeztetett továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén való együttműködés jelentőségére.
9. A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamat lényeges részét képezik. Megelégedéssel nyugtázta, hogy Szerbia egyre konstruktívabb szerepet vállal a regionális együttműködési kezdeményezésekben és arra ösztönözte Szerbiát, hogy folytassa a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését. A stabilizációs és társulási tanács hangsúlyozta, hogy a fennálló vitákat és vitás kérdéseket a nemzetközi joggal és az elfogadott elvekkel összhangban kell megoldani.
10. A stabilizációs és társulási tanács érdeklődéssel várja a csatlakozási tárgyalások következő lépéseit, és emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási folyamat általános üteme szempontjából – a tárgyalási kerettel összhangban – továbbra is alapvetően fontos, hogy Szerbia milyen eredményeket tud felmutatni a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezet, valamint a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása (35. fejezet) terén.
11. A stabilizációs és társulási tanács ezenkívül véleménycserét folytatott a nyugat-balkáni fejleményekről is.
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A Szerbia csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott negyedik ülésén megnyitották az 5. fejezetet (Közbeszerzés), valamint megnyitották és ideiglenesen lezárták a 25. fejezetet (Tudomány és kutatás).
Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A szerb küldöttséget Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter vezette.
A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig hatot nyitottak meg, és ezek közül egyet már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben további csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek.
Az érintett fejezetekA napirenden szereplő fejezeteket illetően az Unió alaposan megvizsgálta Szerbia felkészültségének jelenlegi állapotát.
5. fejezet: KözbeszerzésAbból kiindulva, hogy Szerbiának további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az 5. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak teljesülniük kell. Ezek a kritériumok a következők:
– Szerbia maradéktalanul összehangolja nemzeti jogi keretét az uniós vívmányokkal a közbeszerzés valamennyi területén, ideértve a koncessziós szerződésekre vonatkozó jogszabályait, valamint a bizonyos munkákat a közbeszerzés szabályai alól mentesítő nemzetközi megállapodásait is.
– Szerbia megfelelő közigazgatási és intézményi kapacitást alakít ki valamennyi szinten, valamint megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy már a csatlakozás előtt kellő időben biztosítsa az e területen elfogadott nemzeti jogszabályai megfelelő végrehajtását és érvényesítését. Ez különösen a következőket foglalja magában:
a) a szerb közbeszerzési rendszer fejlesztésére irányuló 2014–2018-as stratégia végrehajtása a közigazgatási kapacitás javítása érdekében, különösen azáltal, hogy megerősítik a közbeszerzési hivatal személyi állományát, valamint valamennyi szinten gondoskodnak az összes érintett fél megfelelő képzéséről;
b) a gyakorlati végrehajtást és ellenőrzést szolgáló eszközök kidolgozása (a közigazgatási szabályokat, utasításokat tartalmazó kézikönyveket és szerződésmintákat is beleértve);
c) az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése; ennek magában kell foglalnia a közbeszerzési szerződések végrehajtási szakaszának szoros figyelemmel kísérését és fokozott átláthatóságának biztosítását, a szisztematikus kockázatértékeléseket, valamint az ellenőrzések során az érzékeny ágazatok és eljárások elsőbbségben részesítését is;
d) a jogorvoslati rendszer hatékony működése;
e) a közbeszerzések területét érintő korrupció és összeférhetetlenség megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez kapcsolódó intézkedések központi és helyi szinten egyaránt.
– Szerbia eredményeket mutat fel egy tisztességes és átlátható közbeszerzési rendszer megvalósítása terén, amely rendszer megfelelő ár-érték arányt biztosít, tiszteletben tartja a szabad verseny elvét, és erőteljes biztosítékokat tartalmaz a korrupció ellen.
25. fejezet: Tudomány és kutatásA 25. fejezetet (Tudomány és kutatás) illetően az EU úgy ítélte meg, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához kivételesen nincs szükség kritériumok meghatározására, tekintettel Szerbiának a tudomány és a kutatás területén tapasztalt általánosan jó felkészültségére, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányokból fakadó kötelezettségek szűk körére és sajátos jellegére. Ezért az EU megállapította, hogy ez a fejezet ebben a szakaszban nem igényel további tárgyalásokat.
A napirenden szereplő mindkét fejezet esetében a tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és a vívmányok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekhez a fejezetekhez.
A Montenegró csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott nyolcadik ülésén megnyitották a 11. fejezetet (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetet (Szociálpolitika és foglalkoztatás). Ezenfelül a konferencián miniszteri szinten is megerősítették a 12. fejezet (Élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika) és a 13. fejezet (Halászat) megnyitását. Ezeket a fejezeteket a Montenegróval tartott helyettesi szintű csatlakozási konferencia résztvevői a 2016. június 30-i brüsszeli ülésükön már megvizsgálták.
Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A montenegrói küldöttséget Aleksandar Andrija Pejović Európa-ügyi miniszter vezette.
A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig 26-ot nyitottak meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben a csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek.
Megnyitott fejezetekA 11. fejezetre (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetre (Szociálpolitika és foglalkoztatás) irányuló tárgyalások megnyitását illetően az Unió alaposan megvizsgálta Montenegró felkészültségének jelenlegi állapotát. Abból kiindulva, hogy Montenegrónak további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az e fejezetek hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezetek ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak még teljesülniük kell.
Ezenkívül az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. A tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és azok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekre a fejezetekre.
A megnyitott fejezetekre vonatkozó kritériumok a következők:
11. fejezet: Mezőgazdaság és vidékfejlesztésA 2016. december 15-i brüsszeli nem hivatalos ülést követően a 27 állam-, illetve kormányfő, valamint az Európai Tanács és a Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot adta ki.
Az Európai Tanács 2016. december 15-én következtéseket fogadott el a migrációról, a biztonságról, a gazdasági és társadalmi fejlődésről, az ifjúságpolitikáról és a külkapcsolatokról.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 13-án megállapodott a Tanácsnak az uniós piacvédelmi eszközök modernizációjáról szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.
„Ez komoly áttörést jelent” – jelentette ki Peter Žiga szlovák kereskedelmi miniszter, a Tanács elnöke. „Piacvédelmi eszközeink gyakorlatilag több mint 15 éve változatlanok, miközben a világpiac igen jelentős mértékben átalakult. Európa nem lehet naiv, meg kell védenie az érdekeit, és ez különösen igaz a dömping esetében. A modernizáció kulcsfontosságú lépést jelent az olyan hosszú távú megoldás felé vezető úton, amely segítene az uniós termelőknek abban, hogy megküzdjenek a tisztességtelen versennyel és gyakorlatokkal.”
A javasolt rendelet módosítja a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletet, hogy az EU jobban fel tudjon lépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A javaslat célja az uniós termelők megóvása a tisztességtelen verseny által okozott károktól, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes kereskedelmet.
A javasolt rendelet céljai különösen a következők:
Az EU 1995 óta első alkalommal végzi el piacvédelmi eszközeinek teljes felülvizsgálatát. A Bizottság 2013 áprilisában javaslatot nyújtott be, amelynek célja egyrészt a meglévő eszközök modernizálása, másrészt pedig az, hogy ezek az eszközök jobban megfeleljenek az uniós termelők, importőrök és felhasználók igényeinek. Az Európai Tanács a 2016. október 20–21-i ülésén arra sürgetett, hogy 2016 végéig szülessen kiegyensúlyozott megállapodás a tanácsi álláspontról.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. december 12-én politikai megállapodásra jutott arról a rendeletről, amely meghatározza a 2017. évi fogási korlátozásokat az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben és az azon nemzetközi halászati területeken élő főbb kereskedelmi halállományokat illetően, amelyeken uniós hajók is halászatot folytatnak.
Ez a harmadik azon kvótamegállapodások sorában, amelyek elfogadására a szlovák elnökség során került sor.
A megállapodás alapja az a célkitűzés, hogy lehetőség szerint 2017-re, de legkésőbb 2020-ra – a sajátos és teljes mértékben indokolt társadalmi-gazdasági körülményekre is figyelemmel – el kell érni a maximális fenntartható hozamokat.
A Tanács döntése nyomán jövőre 44-re emelkedik azon halállományok száma, amelyek esetében a gazdálkodás a maximális fenntartható hozam szintjén történik, és erősödni fog a biztonságos biológiai határokon belül tartott állományokkal kapcsolatos pozitív tendencia. A megállapodás – rugalmassági elemek biztosításával – kezeli továbbá a vegyes halászatokban előforduló alacsony kvótájú fajok kérdését is.
„A mai megállapodás központi eleme a fenntarthatóság: egyrészt a halállományaink, másrészt az egész halászati ágazatunk fenntarthatósága. Sikerült összeegyeztetnünk a különböző véleményeket és olyan megoldást találnunk, amely valamennyi érintett fél számára előnyös, továbbá lefektettük a maximális fenntartható hozamra vonatkozó cél eléréséhez szükséges alapokat.” – mondta Gabriela Matečná, Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, a Tanács elnöke.
A tanácsi megállapodás nagy vonalakban megerősítette az eredeti bizottsági javaslatot, amely a halászati lehetőségeket a különböző halászati övezetekben élő halállományokra vonatkozó éves teljes kifogható mennyiségek (TAC) formájában állapítja meg. Olyan állományokat érint, amelyekkel az Unió önállóan vagy harmadik országokkal közösen, például az Északi-tengeren és a Skagerrakon Norvégiával közösen, illetve regionális halászati gazdálkodási szervezeteken keresztül gazdálkodik.
A javaslat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapul, amely legutóbbi éves szakvéleményét 2016. június 30-án hozta meg.
Az EU végső célja, hogy a halállományokat olyan szintre hozza, amely lehetővé teszi a maximális fenntartható hozam megvalósítását: ez képezi a megreformált közös halászati politika egyik pillérét, amelynek értelmében a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célt legkésőbb 2020-ra minden halállomány esetében el kell érni.
A közös halászati politikáról szóló rendelet bevezette a kirakodási kötelezettséget is, amely 2015 eleje óta van érvényben, és alkalmazása 2019-ig fokozatosan történik. Ez azt jelenti, hogy ki kell rakodni azokat a kifogott halakat, amelyeket a múltban visszadobtak volna. Mivel a kirakodási kötelezettség – amely az Északi-tengerben, valamint az Atlanti-óceán északnyugati és délnyugati vizeiben fenékvonóhálóval folytatott egyes halászati tevékenységek tekintetében már alkalmazandó – 2017-ben szélesebb körben válik alkalmazandóvá, a Bizottság javasolta, hogy ezt bizonyos halállományok tekintetében a TAC további kiegészítésével kompenzálják.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket. E rendelet elfogadásához ezért nincsen szükség sem az Európai Parlament részvételére, sem pedig a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére.
Következő lépésekA rendeletet a Tanács írásbeli eljárás keretében fogja elfogadni, miután a jogász-nyelvész szakértők véglegesítették annak szövegét.