A Tanács február 28-án kialakította a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját (általános megközelítés). Az ETS az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. A felülvizsgálat hozzájárul azon uniós célkitűzéshez, hogy az EU – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az ilyen gázok kibocsátását.
A tanácsi álláspont elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges szövegről.
„Fontos ez nekünk, bolygónknak és az utánunk jövő nemzedékeknek. A Párizsi Megállapodás mérföldkövet jelentett, de a szavakat most tettekre kell váltani. Egy jobban működő ETS nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásokat. Az EU teljesíti ígéreteit, mert szívén viseli mindenki jobb jövőjét.”
Jose A. Herrera, Málta környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnökeAz EU ETSA 2005-ben indított kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy működik, hogy felső határértéket állapítanak meg a nagykibocsátású ipari ágazatokból és az erőművekből származó összes kibocsátásra. Az évente csökkenő határértéken belül a vállalkozások kibocsátási egységeket vásárolhatnak és adhatnak el. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít. Ez arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátásukat.
A vállalkozások alapesetben árverés útján juthatnak kibocsátási egységekhez, egyes ipari ágazatok azonban térítésmentesen kapnak egységeket. A térítésmentes kiosztás a teljesítményre vonatkozó referenciaértékek alapján történik. Ennek keretében az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátással járó termelés bevált gyakorlatait jutalmazzák.
Ütemterv és a következő lépésekAz Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS felülvizsgálatának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.
Mivel a javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozik, a végleges szöveg kialakítása érdekében azt mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben meg kell vitatni. Az Európai Parlament a 2017. február 15-i plenáris ülésén szavazott saját módosításairól. Mivel most elfogadták a tanácsi általános megközelítést is, megkezdődhetnek a tárgyalások.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. március 2-án tárgyalási megbízatásról állapodott meg, amely alapján megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel a határregisztrációs rendszerről szóló javaslatról. A rendszer segítségével rögzíteni fogják a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat.
A határregisztrációs rendszer elősegíti majd, hogy:
„Az uniós határellenőrzés naprakésszé tételével könnyebben fogunk tudni megbirkózni a növekvő utasforgalommal. Olyan alapvető eszközről van szó, amellyel egyrészt jobban tudjuk majd kezelni a migrációt, különösen a tartózkodási idő túllépését, másrészt hatékonyabban tudunk fellépni a napjainkban fenyegető terrorista veszéllyel szemben.”
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztereA Corepernek egy másik rendeletre vonatkozóan is sikerült megállapodnia a tárgyalási megbízatásról: ez a jogszabály a schengeni határ-ellenőrzési kódexet módosítaná a határregisztrációs rendszer alkalmazása tekintetében.
A máltai elnökség a megbízatások alapján meg fogja kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A tanácsi álláspont több fontos, az alábbiakban ismertetendő elemről rendelkezik.
A tárolt adatokA határregisztrációs rendszer az EU-n kívüli országok azon vízummentességet élvező és nem élvező állampolgárai esetében alkalmazandó, akik jogosultak bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napot tartózkodni az EU-ban. A rendszer be- és kiutazásukat, illetve beléptetésük megtagadását fogja rögzíteni.
Tárolni fogja továbbá a személyazonosító és az úti okmányaikra vonatkozó információkat, valamint biometrikus adataikat (négy ujjnyomat és arcképmás).
A rendelettervezet előírja továbbá a határregisztrációs rendszer és a Vízuminformációs Rendszer közötti interoperabilitást azon EU-n kívüli állampolgárok tekintetében, akiknek vízummal kell rendelkezniük a EU külső határainak átlépéséhez. Az információknak a Vízuminformációs Rendszerben való lekérdezése biztosítani fogja, hogy a határforgalom-ellenőrzés gyors és hatékony legyen.
A határregisztrációs rendszer az információkat tároló központi adatbázisból, valamint az ehhez csatlakozó egységes nemzeti interfészekből áll.
Az EU-n kívüli országokra vonatkozó adatokat öt éven keresztül tárolják határigazgatási célokból.
Hozzáférés az adatokhozA határregisztrációs rendszerben tárolt adatok a határellenőrző hatóságok, a vízumhatóságok és azon tagállami hatóságok számára lesznek elérhetők, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak ellenőrzésére, hogy egy EU-n kívüli ország állampolgára teljesíti-e a beutazási, illetve tartózkodási feltételeket.
Az adatokat ezenfelül a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az Europol és a kijelölt bűnüldöző hatóságok is lekérdezhetik a tanácsi álláspontban meghatározott feltételek mellett.
A határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésnek és az adatok kezelésének a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie.
HáttérA rendeletjavaslat egy 2013 februárjában a Bizottság által előterjesztett jogalkotási csomag felülvizsgált változata. Miután a társjogalkotók jelezték technikai, pénzügyi és működtetési fenntartásaikat a 2013-as javaslat egyes aspektusaival kapcsolatban, a Bizottság technikai vizsgálatot végzett, majd megbízta az eu-LISA-t, a nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatásával foglalkozó uniós ügynökséget egy kísérleti projekt lefolytatásával. Ennek az előkészítő szakasznak az eredményei alapján a Bizottság 2016. április 6-án nyújtotta be a javaslat felülvizsgált változatát.
Az uniós nagykövetek 2017. március 2-án a Tanács nevében megerősítették a nem hivatalos megállapodást, amely a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 28-án jött létre az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációról.
A megállapodás az EU-ba utazó ukrán állampolgárok számára bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentes tartózkodást engedélyez.
Ukrajna teljesítette a vízummentes rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezért határozottan kiálltunk az ukrán állampolgárok vízummentes utazása mellett. A felfüggesztési mechanizmus február 27-én elfogadott reformja lehetővé tette a megállapodás véglegesítését.
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere Következő lépésekMiután az uniós nagykövetek a Tanács nevében már jóváhagyták a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.
A Bizottság 2015 decemberében megállapította, hogy Ukrajna a vízumliberalizációs terv minden feltételét teljesítette, és így megfelelt a vízummentességi követelményeknek. A Bizottság 2016. április 20-án közzétette az ukrán útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó vízumliberalizációs javaslatát.
Amint hivatalosan is sor kerül az Ukrajnára vonatkozó új vízumrendszer elfogadására, az ország az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) átkerül ugyanazon rendelet II. mellékletébe (vízummentességet élvező országok).
Az Európai Unióban aktuálisan fennálló migrációs és biztonsági helyzet tükrében, továbbá figyelembe véve a Grúziával, Ukrajnával, Törökországgal és Koszovóval kötendő vízumliberalizációs megállapodásokra irányuló javaslatait, a Bizottság 2016 májusában úgy döntött, hogy rendeletjavaslatot terjeszt elő a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálatára vonatkozóan. A módosított felfüggesztési mechanizmus lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között felfüggesszék egy adott ország állampolgárainak a vízummentességét.
A Coreper az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció tárgyában 2016. november 17-én elfogadott tárgyalási álláspontjában úgy vélekedett, hogy a jogi eszköznek a módosított felfüggesztési mechanizmus hatálybalépését megelőzően nem lenne szabad hatályba lépnie. A Tanács 2017. február 27-én elfogadta a módosított felfüggesztési mechanizmusról szóló rendeletet.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.