Az uniós nagykövetek 2017. március 2-án a Tanács nevében megerősítették a nem hivatalos megállapodást, amely a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 28-án jött létre az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációról.
A megállapodás az EU-ba utazó ukrán állampolgárok számára bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentes tartózkodást engedélyez.
Ukrajna teljesítette a vízummentes rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezért határozottan kiálltunk az ukrán állampolgárok vízummentes utazása mellett. A felfüggesztési mechanizmus február 27-én elfogadott reformja lehetővé tette a megállapodás véglegesítését.
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere Következő lépésekMiután az uniós nagykövetek a Tanács nevében már jóváhagyták a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.
A Bizottság 2015 decemberében megállapította, hogy Ukrajna a vízumliberalizációs terv minden feltételét teljesítette, és így megfelelt a vízummentességi követelményeknek. A Bizottság 2016. április 20-án közzétette az ukrán útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó vízumliberalizációs javaslatát.
Amint hivatalosan is sor kerül az Ukrajnára vonatkozó új vízumrendszer elfogadására, az ország az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) átkerül ugyanazon rendelet II. mellékletébe (vízummentességet élvező országok).
Az Európai Unióban aktuálisan fennálló migrációs és biztonsági helyzet tükrében, továbbá figyelembe véve a Grúziával, Ukrajnával, Törökországgal és Koszovóval kötendő vízumliberalizációs megállapodásokra irányuló javaslatait, a Bizottság 2016 májusában úgy döntött, hogy rendeletjavaslatot terjeszt elő a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálatára vonatkozóan. A módosított felfüggesztési mechanizmus lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között felfüggesszék egy adott ország állampolgárainak a vízummentességét.
A Coreper az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció tárgyában 2016. november 17-én elfogadott tárgyalási álláspontjában úgy vélekedett, hogy a jogi eszköznek a módosított felfüggesztési mechanizmus hatálybalépését megelőzően nem lenne szabad hatályba lépnie. A Tanács 2017. február 27-én elfogadta a módosított felfüggesztési mechanizmusról szóló rendeletet.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.
A Tanács 2017. február 27-én következtetéseket fogadott el az ENSZ emberi jogi fórumain 2017-ben képviselendő uniós prioritásokról.
A következtetésekben a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió határozottan elkötelezett az ENSZ emberi jogi rendszere mellett. Az EU a jövőben is tevékeny szerepet fog betölteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának, egymásrautaltságának és egymással való kölcsönös összefüggésének védelmére és előmozdítására törekedve. Az EU a jövőben is fel fogja hívni e fórumok figyelmét a világon bárhol elkövetett emberi jogi jogsértésekre, az elszámoltathatóság fontosságára, valamint a büntetlenség elleni küzdelem szükségességére. Emellett ki fogja emelni azokat a pozitív tapasztalatokat, amikor ténylegesen felléptek az emberi jogi jogsértések megakadályozása vagy orvoslása érdekében.
Ebben a témakörben a Tanács minden évben fogad el következtetéseket. Céljuk azoknak a főbb irányvonalaknak a meghatározása, amelyek mentén az EU a következő hónapokban fel kíván lépni az ENSZ emberi jogi fórumain.
1 A 2014. december 16-i következtetéseivel összhangban a Tanács megvizsgálta az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti kapcsolatok általános állapotát. A Tanács szükség szerint 2018 végéig ismét megvizsgálja e kapcsolatoknak, valamint az egyéb nem uniós tagállam nyugat-európai országokkal ápolt kapcsolatainak az állapotát.
2 Az EU és Svájc egymás kulcsfontosságú gazdasági partnerei, továbbá társadalmaink is szorosan összefonódnak. E tekintetben a jó és megbízható kapcsolatok mindkét fél érdekeit szolgálják. A Tanács tudomásul veszi Svájc 2016. július 27-i levelét, amelyben arról tájékoztatja az EU-t, hogy visszavonta az uniós tagságra vonatkozó kérelmét. A Tanács ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a Svájci Szövetségi Tanács megerősítette az az iránti határozott elkötelezettségét, hogy fenntartsa és tovább erősítse az EU-val folytatott együttműködését, és bátorítja ezen együttműködés továbbfejlesztését, többek között a legfontosabb külpolitikai kérdésekben is.
3 A Tanács úgy véli, hogy a személyek szabad mozgása az uniós politika egyik alappillére, és hogy a belső piac és az ahhoz tartozó négy szabadság nem választható el egymástól. A Tanács szoros figyelemmel kísérte azt a jogalkotási folyamatot, amely a tömeges bevándorlás korlátozásáról 2014. február 9-én tartott népszavazás eredményeképpen kezdődött el Svájcban. A Svájci Szövetségi Gyűlés által 2016. december 16-án elfogadott szöveget akkor lehet az uniós polgárok jogaival összeegyeztethető módon, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás keretében végrehajtani, ha a szükséges végrehajtási rendelet tisztázza a még lezáratlan kérdéseket, így például a megüresedő álláshelyekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogot, valamint a további intézkedések elfogadására vonatkozó eljárást, különösen a határ menti ingázó munkavállalók jogainak tiszteletben tartása érdekében. A Tanácsra ösztönzőleg hat, hogy Svájc kész az ilyen, esetlegesen felmerülő kérdéseket az említett megállapodás által létrehozott EU–Svájc Vegyes Bizottság keretében megtárgyalni.
4 A Tanács üdvözli, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás immár Romániára, Bulgáriára és Horvátországra is alkalmazandó, és így ezen országok állampolgárai is élvezhetik a korlátozatlan szabad mozgás jogát Svájcban. Horvátországgal kapcsolatban a Tanács nyugtázza, hogy Svájc 2016. december 16-án teljesítette kötelezettségét, és letétbe helyezte a megerősítő okiratot. A Tanács ugyanakkor azt is megállapítja, hogy azáltal, hogy Svájc késedelmesen ratifikálta a III. sz. jegyzőkönyvet, késleltette a horvát állampolgárokra alkalmazott átmeneti időszakok megkezdését. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell a személyek szabad mozgásáról szóló új végrehajtási jogszabályban, és a helyzetet rendszeresen felül kell vizsgálni. A Tanács üdvözli, hogy Svájc teljes körűen csatlakozott a „Horizont 2020” keretprogramhoz, valamint azt is, hogy várhatóan folytatódni fognak a tárgyalások az Erasmus programban való svájci részvételről.
5 A Tanács tudomásul veszi, hogy Svájc ismételten megerősítette az ágazati megközelítés iránti elkötelezettségét. A Tanács azonban emlékeztet arra, hogy az ágazati megközelítés továbbfejlesztésének továbbra is előfeltétele, hogy – annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások számára biztosítani lehessen a homogenitást és a jogbiztonságot – létrejöjjön azon meglévő és jövőbeli megállapodások közös intézményi kerete, melyek révén Svájc az EU belső piacában részt vesz. A Tanács hangsúlyozza az EU és Svájc közötti közös egyetértés fontosságát a tekintetben, hogy minél hamarabb le kell zárni az intézményi keretről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat. E tárgyalások lezárása lehetővé teszi majd, hogy maradéktalanul kiaknázzuk az EU és Svájc közötti átfogó partnerségben rejlő lehetőségeket.
6 Svájc az EU harmadik legnagyobb gazdasági partnere, az EU pedig Svájc legfontosabb kereskedelmi partnere. Napjainkban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok rendszerint olajozottan, mindkét fél javát szolgálva működnek, ugyanakkor az uniós piaci szereplőknek – különösen az agrár-élelmiszeriparban és a szolgáltatási ágazatban – több olyan szabályozással kell szembenézniük, amelyek korlátozzák a svájci piacra való bejutásukat. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban fennálló aszimmetria felszámolása érdekében ezeket a korlátozásokat kezelni kell. A Tanács aggasztónak találja bizonyos megállapodások következetlen alkalmazását, valamint hogy Svájc ezek alapján olyan jogalkotási intézkedéseket és gyakorlatokat vezet be – szövetségi szinten vagy a kantonok szintjén –, amelyek nem egyeztethetők össze e megállapodásokkal, és különösen a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodással. A Tanács felszólítja Svájcot, hogy szüntesse meg ezeket a kísérő intézkedéseket, és tartózkodjon az említett megállapodással összeegyeztethetetlen új intézkedések elfogadásától.
7 A Tanács nyugtázza, hogy 2016. szeptember 30-án új jogalapot fogadtak el Svájc pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan. E pénzügyi hozzájárulás célja az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá az, hogy a hozzájárulás arányos legyen azon jelentős előnyökkel, amelyekhez Svájc az egységes piacban való részvétele révén jut. A Tanács bátorítja Svájcot, hogy folytassa le a szükséges megbeszéléseket az EU-val annak érdekében, hogy minél hamarabb megállapodás szülessen a pénzügyi hozzájárulás megújításáról.
8 A Tanács üdvözli, hogy az ország ratifikálta és a kitűzött időpontban, 2017. január 1-jén hatályba léptette a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló, az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodás módosító jegyzőkönyvét, amelyet 2015. május 27-én írtak alá.
9 A Tanács tudomásul veszi az egyes preferenciális adórendszerek és a káros adóversenyt eredményező gyakorlatok új intézkedésekkel történő felváltását célzó jogszabályokról 2017. február 12-én tartott népszavazás kedvezőtlen eredményét. A Tanács hangsúlyozza a tisztességes adóverseny fontosságát, és határozottan ösztönzi Svájcot, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait, és az uniós tagállamok és Svájc adóügyi kérdésekről szóló, 2014. évi közös nyilatkozatával összhangban keressen alternatív megoldásokat az öt érintett adórendszer tényleges és gyors megszüntetésére. A Tanács továbbra is szoros figyelemmel fogja kísérni az ügy alakulását.
10 A Tanács üdvözli, hogy Svájc jelentős eredményeket ért el az Alpokon átvezető új vasútvonal (NRLA) létesítése terén, ami összhangban van az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás 34. cikkével. A Gotthárd-bázisalagútnak (a világ leghosszabb vasúti alagútjának) 2016. június 1-jei megnyitása olyan mérföldkő, amely még inkább elősegít az európai közlekedés eredményessé és környezetbaráttá tételét.
11 Svájc szoros partnere az Uniónak a bel- és igazságügy, különösen a schengeni vívmányok alkalmazása terén. Az Európába irányuló, példátlan nagyságrendű migrációs áramlás összefüggésében a Tanács elismeréssel tekint Svájc közreműködésére, valamint konstruktív és pozitív együttműködésére, különösen ami az európai migrációs stratégia végrehajtását illeti.
12 A Tanács nagyra értékeli az EU és Svájc között a KKBP területén folyó együttműködést és különösen Svájc részvételét a KBVP-missziókban, valamint szoros együttműködését a humanitárius és polgári védelem területén, és várakozással tekint a meglévő együttműködés elmélyítése elé. A Tanács üdvözli, hogy nemrégiben megállapodás született egyrészt az EU-nak az ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójában, másrészt pedig az EU mali KBVP-missziójában (EUCAP Száhel Mali) való svájci részvételről. Ezenfelül a Tanács tudomásul veszi, hogy Svájc eseti alapon önkéntesen csatlakozik az uniós korlátozó intézkedésekhez. A Tanács arra bátorítja az országot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel és következetesen alkalmazza a korlátozó intézkedéseket, és lépjen fel azok megkerülése ellen. A Tanács felszólítja Svájcot, hogy a jövőben is csatlakozzon az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések, illetve az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott uniós korlátozó intézkedésekhez, és javítsa azok alkalmazását.