Európai Unió : hírek magyarul

Nem indítja még meg formálisan az Európai Bizottság a 7. cikk szerinti eljárást az EU miniszteri tanácsánál, helyette a dossziéért felelős Frans Timmermans bizottsági alelnök a máltai EU-elnökséghez fordult, hogy az általános ügyek tanácsának következő ülésén mérje fel a tagállamok véleményét a „lengyel ügyben”.

Általános : Az EP Palesztin kapcsolatokért felelős delegációja szerint kritikus ponthoz ért az Izrael és Palesztina konfliktusának a két különálló állam elvén alapuló megoldása, és kulcsfontosságú, hogy az EU tagállamai elismerjék Palesztinát független államként. A februári plenárison a képviselők Izrael nemrég hozott döntését vitatták meg, amelyben legalizálta a palesztin területeken történő illegális építkezéseket. Az EP-delegáció a héten Jeruzsálemben és Ciszjordániában vizsgálta a helyzetet.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az elnökség, az EKB és a Bizottság képviselői 2017. február 21-én találkoztak a szociális partnerekkel, hogy megbeszélést folytassanak a jelenlegi gazdasági feltételekről és kilátásokról, valamint a költségvetési irányvonalnak a gazdasági növekedés támogatásában betöltendő szerepéről.

Edward Scicluna, Málta pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést:

„A gazdasági tevékenység az EU-ban továbbra is mérsékelt, de javuló tendenciát mutat. A gazdasági fellendülést azonban továbbra is egyenetlen növekedés, valamint az államháztartások állapota tekintetében a tagállamok között fennálló számottevő különbségek jellemzik. Ezért felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a költségvetési politika a gazdasági növekedés támogatásában. Ezzel összefüggésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a költségvetési politika stabilizáló szerepe, illetve a fenntarthatóságot támogató aspektusa között.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta:

„Európában immár ötödik éve tart a folyamatos gazdasági fellendülés. Minden uniós tagállam visszatért a gazdasági növekedési pályára. A mai bizonytalan időkben azonban nagyon fontos, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradjanak és alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. Folytatnunk kell tehát a strukturális reformokra irányuló intézkedéseket. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a növekedés inkluzív legyen, hogy a fellendülés hatását mindenki érezhesse, különös tekintettel a társadalom legnehezebb helyzetben lévő tagjaira. Számos tagállamban magas az államháztartási hiány és az államadósság; ezeknek az országoknak folytatniuk kell a hiány és az adósság csökkentését, hogy gazdaságaik ellenállóbbá váljanak a belső és külső gazdasági sokkhatásokkal szemben. Több tagállamnak is kezelnie kell a bankszektorban fennálló hiányosságokat, többek között csökkenteniük kell a nemteljesítő hitelek nagy arányát.”

Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára a következő észrevételeket tette:

„Az ESZSZ üdvözli a Bizottság expanzív költségvetési politika alkalmazására vonatkozó felhívását. A jelenlegi helyzetre, amelyet csekély kereslet, alacsony infláció és nagy munkanélküliség jellemez, a költségvetési ösztönzés lehet a helyes válasz. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai azonban nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy expanzív költségvetési politikát folytassanak. Az ESZSZ a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatára, valamint jobb gazdasági kormányzásra hív fel, mivel ez teremtené meg gazdaságaink helyreállításának és a fenntartható növekedésnek a lehetőségét. Az ESZSZ a belső kereslet növelése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fokozása érdekében szükségesnek tartja az állami beruházások növelését és az egész Európára és minden dolgozóra kiterjedő béremelést. Ez az a politika, amit az Uniónak meg kell valósítania.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta:

„Világosan látható, hogy az uniós gazdaság új erőre kapott az elmúlt hónapokban, aminek része az is, hogy az elmúlt egy évben az Unióban létrejött 3 millió új munkahely többségét a vállalkozások hozták létre. De a növekedést támogató tényezők közül több továbbra is átmeneti jellegű. Számunkra aggodalomra ad okot az, hogy az uniós tagállamok túl keveset tesznek a kedvező gazdasági feltételek kihasználása érdekében. A tagállamoknak fokozniuk kell reform-erőfeszítéseiket, hogy a jelenlegi bizonytalan globális politikai környezetben javítsák a növekedési kilátásokat és erősítsék az uniós gazdaság ellenálló képességét.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja (CEEP) nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a következőkről beszélt:

„A CEEP üdvözli az Európai Bizottságnak az euróövezeti költségvetési irányvonal meghatározására vonatkozó javaslatát. Véleményünk szerint a Bizottság legújabb közleménye felhívás a tagállamokhoz arra vonatkozóan, hogy az euróövezetre egységes egészként, és ne csupán az egyes tagok összességeként tekintsenek. A Stabilitási és Növekedési Paktum azonban önmagában nem tudja arra kötelezni a költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat, hogy e mozgásteret ki is használják. Ezért ezt a Bizottság által tett, igen üdvözlendő első lépést meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítési folyamata során. Most már ténylegesen elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy ha a tagállamok hatékony beruházásokat eszközölnek az állami infrastruktúrák területén, azzal irányt mutatnak nem csupán saját maguk, hanem az EU egésze számára is. Ily módon küzdhetjük le a gazdasági válság utóhatásait úgy, hogy közben az európai gazdaság jövőjét tartjuk szem előtt.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Veronique Willems, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME ) főtitkára az alábbiakról számolt be:

„A kkv-k jelenleg a belső kereslet által vezérelt növekedés előnyeit élvezik, ám azt is látnunk kell, hogy ez a dinamika fokozatosan veszít az erejéből. Ezért Európának fokoznia kell az egyrészről az állami beruházások növelésére, másrészről a magánberuházások ösztönzésére irányuló erőfeszítéseit. Ehhez a jövőbeli növekedést támogató költségvetési politikákra, valamint a beruházási terv valamennyi pillérének végrehajtására van szükség.”

Az euróövezeti költségvetési irányvonalról folytatott vitával kapcsolatban Veronique Willems kijelentette: „Nem gondoljuk, hogy egy konkrét költségvetési irányvonal meghatározása lenne a legfontosabb politikai cél, inkább a ráfordítások minőségére kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a jövőbeli növekedést és foglalkoztatást tartjuk szem előtt.”

A soron következő észt elnökség (2017. júliustól decemberig) nevében Sven Sester pénzügyminiszter az alábbiakat jegyezte meg:

„A Stabilitási és Növekedési Paktum továbbra is az uniós költségvetési politikák euróövezeti koordinációjának sarokköve, és e koordináció keretében már eddig is jelentősen tágítottuk a rugalmasság értelmezésének kereteit. Tekintve, hogy a fellendülés megszilárdulni látszik és a kibocsátási rések fokozatosan megszűnnek, nem feltétlenül tartjuk szükségesnek a további költségvetési ösztönzést. A számos országban továbbra is magas és növekvő adósságállományt fenntartható módon kezelni kell, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet pedig lendületet is ad az e cél elérésére irányuló törekvéseknek. Ezért növekedésbarát költségvetési politikát kell folytatni, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai kombináció megvalósításával. E tekintetben a strukturális reformokat, a beruházásokat és az államháztartás színvonalát kell előtérbe helyezni.”

A jövőbeli bolgár elnökség (2018. januártól júniusig) nevében Marinela Petrova pénzügyminiszter-helyettes az alábbiakat mondta el:

„Az európai projektnek mind gazdasági, mind politikai kihívásokkal szembe kell néznie, és mindehhez némi bizonytalanság is társul a jövőbeli növekedési kilátásokat illetően. A jelenlegi – nagyon alacsony infláció és zéró kamat jellemezte – makrogazdasági környezetben az állami beruházások a többlettel, így költségvetési mozgástérrel rendelkező országok számára is hatékonyabbak lehetnek, ugyanakkor azon országok számára is, amelyek e hatások következményeit tartják szem előtt. A kicsi és nyitott gazdaságok számára azonban továbbra is a költségvetési stabilitásnak kell a fő szakpolitikai célnak lennie, mivel esetükben kisebb jelentőségűek a költségvetési multiplikátorok. Másrészről pedig a hosszú távú gazdasági növekedés és a stabil költségvetési politika kéz a kézben jár. Ezért annak eldöntésekor, hogy expanzív vagy restriktív költségvetési politikára van-e szükség, elsősorban az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára kell összpontosítani.”

Változatlanul szilárdnak tartja a magyar gazdaság teljesítményét szerdán közzétett éves országspecifikus jelentésében az Európai Bizottság, amelynek részletekbe menő elemzése ugyanakkor nem fukarkodik a negatív jelzőkkel többek között a termelékenységet, a szabályozói környezetet, a közbeszerzés átláthatóságát és a korrupciós kockázatokat illetően.

A Tanács 2017. február 21-én elfogadta az azokra a szabályokra vonatkozó álláspontját, melyeknek célja a harmadik országok adórendszereivel való, „hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák” megszüntetése.

Az irányelvtervezet a legfrissebb azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek a nagyvállalatok által folytatott adókikerülés megelőzését szolgálják.

Azt hivatott megelőzni, hogy a vállalatok a két vagy több adójogrendszer közötti eltéréseket kihasználva csökkentsék teljes adókötelezettségüket. Az ilyen megoldásokkal ugyanis az uniós társaságiadó-alanyok jelentős adóalap-eróziót érhetnek el.

Az irányelv hozzájárul majd a társaságiadóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 2015. évi OECD-ajánlások végrehajtásához.

„Az EU élen jár az adókikerülés elleni küzdelemben. Mindent megteszünk azért, hogy az uniós jogban biztosítsuk az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének koherens végrehajtását.”

jelentette ki Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.

A javaslat a harmadik országokkal összefüggésben kezeli a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákat, mivel az Unión belüli diszkrepanciákra már megoldást nyújt a 2016 júliusában elfogadott „adókikerülés elleni irányelv”. A mostani javaslat ennek megfelelően kiegészíti és módosítja az említett irányelvet.

A Tanácsnak a következő kérdésekben sikerült kompromisszumra jutnia:

• a hibrid instrumentumnak minősülő szavatolótőke-elemek tekintetében a bankszektor számára kivételt állapítanak meg a szabályok alól. A kivétel időben korlátozott lesz, és a Bizottság felkérést kap majd arra, hogy jelentésben értékelje a következményeket;
• a pénzügyi kereskedők tekintetében az OECD által alkalmazott megközelítéssel összhangban körülhatárolt megközelítést követnek majd;
• a végrehajtást illetően a 2016. júliusi irányelv esetében megjelöltnél hosszabb határidőt állapítanak meg. Az irányelv végrehajtásának megjelölt határideje 2020. január 1. (azaz egy évvel később), egy külön meghatározott rendelkezés vonatkozásában pedig 2022. január 1.

Következő lépések

Az irányelv a Bizottság által 2016 októberében előterjesztett társasági adózási javaslatcsomag része.

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikke.)

„Bevezetés

A Tanács úgy véli, hogy a 2018. évi költségvetésnek megfelelő forrásokat kell biztosítania a hagyományos és a változó uniós prioritások további támogatására, nevezetesen az európai gazdaság fellendítésére, az EU határain belül és kívül jelentkező humanitárius és biztonsági problémák kezelésére, valamint a folyó és a korábbi programozási időszakok alatt vállalt kötelezettségek teljesítésére.

A Tanács emlékeztet a szolidaritás elvére, és hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés átlátható és hatékony felhasználása hozzájárul az uniós célkitűzések megvalósításához és helyreállítja az Unió hitelességét az európai polgárok szemében.

A 2018. évi költségvetési eljárásra várhatóan olyan környezetben kerül majd sor, amelyben több tagállamnak költségvetési megszorításokat kell alkalmaznia. A Tanács ezért hangsúlyozza, hogy fokozni kell az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulások kiszámíthatóságát. A Tanács úgy véli, hogy az uniós költségvetésben törekedni kell a növekedés fellendítésére, a foglalkoztatás előmozdítására és új munkahelyek teremtésére, a hatékony uniós kohézió erősítésére, a versenyképesség fokozására, valamint a migrációs és biztonsági válságok kezelésére, minden szinten betartva azonban a költségvetési fegyelmet. Ez a kettős elvárás a célkitűzések fontossági sorrendjének megállapításával, valamint a rendelkezésre álló forrásoknak az e célok eléréséhez leginkább hozzájáruló programokra és intézkedésekre fordításával teljesíthető.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy olyan költségvetést nyújtson be, amely összhangban van a fenti célkitűzésekkel, beleértve azt is, hogy kiemelten kezeli az uniós értéktöbbletet biztosító területeket.

A 2018. évi költségvetés legfontosabb elemei

A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az évenkéntiség elvét tiszteletben tartó, realisztikus költségvetésre van szükség. A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok szintjét egyaránt szigorú ellenőrzés alatt kell tartani, és azoknak meg kell felelniük a valós igényeknek. A kifizetési előirányzatok szintjének megfelelőnek kell lennie és tükröznie kell valamennyi program kifizetési profilját, továbbá egyértelműen a jelenlegi programozási időszak várható igényeire kell összpontosítania.

A Tanács kiemeli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek megfelelően a 2018. évi költségvetésben és a korrekciós költségvetési eszközökben szigorúan tiszteletben kell tartani a releváns felső összeghatárokat1. A Tanács ezenkívül ismételten hangsúlyozza, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható eseményeket.

A Tanács üdvözli az előző programozási időszakból fennmaradt kifizetetlen kötelezettségállomány fokozatos megszüntetését. Felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a 2014–2020-as programok végrehajtását annak érdekében, hogy biztosítsa a kifizetési előirányzatoknak az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatokkal összhangban levő rendezett alakulását, és így elejét vegye a kifizetetlen kötelezettségállomány jövőbeli felhalmozódásának.

A Tanács elvárja a Bizottságtól, hogy megtegyen minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a költségvetés végrehajtására az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatoknak megfelelően kerüljön sor, beleértve azt is, hogy adott esetben csoportosítson át forrásokat. A korrekciós költségvetési eszközöket, így például a költségvetés-módosításokat szigorúan a minimális szintre kell korlátozni, és azoknak összhangban kell lenniük a költségvetési rendelettel2. A Tanács ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is észszerűen kezelje a költségvetésmódosítás-tervezetek előterjesztését, kiszámíthatóbbá téve ezáltal a költségvetési ciklust. A Tanács újólag megerősíti azon kötelezettségvállalását, hogy amennyiben korrekciós intézkedések meghozatalára lenne szükség, amint lehetséges, állást foglal a költségvetésmódosítás-tervezetekről.

A korábbi évekhez hasonlóan a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a bevételek és a kiadások tekintetében a költségvetés-tervezetben és a költségvetési eljárás egésze során jó minőségű előrejelzéseket készítsen, továbbá hogy időszerű, pontos és átlátható tájékoztatást nyújtson a költségvetés-tervezet alapjául szolgáló feltételezésekről és a költségvetés adatairól3. A költségvetés alul-, illetve túlméretezésének, valamint az indokolatlan és túlzott előirányzat-átviteleknek az elkerüléséhez elengedhetetlen valamennyi bevételi forrás, valamint a korábbi és a tervezett költségvetési végrehajtás megbízható és pontos előrejelzése. Ezen túlmenően ez lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy felmérjék a további előirányzatok vagy a meglévő források átcsoportosítása iránti esetleges igényeket.

A pontos költségvetés-tervezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok előzetesen nagyon pontos információkkal rendelkezzenek az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk mértékéről. Ebben az összefüggésben a Tanács felszólítja valamennyi szereplőt, és különösen a Bizottságot, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ne kelljen a tagállamoktól váratlanul kiegészítő hozzájárulásokat lehívni, különösen abban az esetben, ha ez jelentős hatást gyakorolhat a nemzeti költségvetésekre.

A Tanács emlékeztet az egységesség elvére, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a szükséges pénzügyi eszközökről annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikákat az Unió költségvetésén belül lehessen végrehajtani. A Tanács úgy véli, hogy az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében alapvetően fontos a teljes körű átláthatóság biztosítása a címzett bevételek területén. Felszólítja az összes intézményt, ügynökséget és egyéb szervet, hogy továbbra is késlekedés nélkül és rendszeresen tegyék hozzáférhetővé az összes releváns információt.

A Tanács emlékeztet arra, hogy a Bizottság által kiszabott pénzbírságokat, büntetéseket és felhalmozódott kamatokat a költségvetési alaprendelet rendelkezéseivel összhangban és átlátható módon költségvetési bevételként kell elkönyvelni.

A Tanács továbbra is felügyeli a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintjét4. Felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a RAL alakulásának megnevezésenként és programonként történő rendszeres nyomon követését, valamint hogy időben és a vonatkozó szabályoknak megfelelően rendezze azokat vagy vonja vissza a kötelezettségvállalásokat. A költségvetés-tervezet elkészítése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje közötti szoros kapcsolatot, a fennálló kötelezettségvállalások mértékét, a többéves pénzügyi keretben foglalt felső összeghatárok tiszteletben tartásának szükségességét, a felvevő képességet és a korábbi teljesítési arányokat.

Konkrét kérdésekMindenre kiterjedő költségvetési dokumentumok

A Tanács arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folyamatosan javítsa a költségvetési dokumentumok tartalmát annak érdekében, hogy egyszerűbbé, tömörebbé és átláthatóvá tegye azokat, világosan megindokolva a kért előirányzatokat, beleértve azoknak a 2020-ig tartó és az azt követő évek során a kifizetési profilokat érintő következményeit is. Ezzel összefüggésben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintjét módosító valamennyi javaslathoz mellékelje annak a vizsgálatát, hogy a jelenlegi és a következő programozási időszakok folyamán az milyen hatással lesz a kifizetésekre.

A Tanács megállapítja, hogy a Bizottságnak a költségvetés-végrehajtás aktív nyomon követésére és előrejelzésére vonatkozó rendszere hasznos szerepet tölt be többek között a túlzott mértékű hátralék esetleges felhalmozódásának megelőzésében. Emlékeztet arra, hogy e jelentéseknek rendszeresen frissített kifizetési előrejelzéseket kell tartalmazniuk, amelyeket az e célból összehívott intézményközi üléseken meg kell tárgyalni a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás melléklete 36. pontjának harmadik bekezdésével összhangban5.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-tervezethez csatolja azoknak a még el nem fogadott bizottsági javaslatoknak a teljes listáját, amelyek kihatással lehetnek a költségvetésre, és költségvetési soronként adja meg, hogy mely előirányzatok milyen mértékben érintettek.

A Tanács ezenkívül arra is felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-tervezethez mellékeljen egyrészt egy 2018-ra vonatkozó átfogó táblázatot, amelyben költségvetési soronként összegzi minden típusú belső címzett bevétel tervezetét, valamint egy áttekintést a költségvetési bevételként elkönyvelendő pénzbírságokról.

A Tanács üdvözli azt a bevált gyakorlatot, hogy a Bizottság az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi előirányzat-átcsoportosítási javaslathoz mellékeli az adott speciális eszköz tekintetében meghatározott éves maximális összegnek a szóban forgó pénzügyi évben megvalósult aktualizált végrehajtási szintjét. A Tanács hasonlóképpen felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen aktualizálja az Európai Unió Szolidaritási Alapjához kapcsolódó előlegfizetések teljesítésének szintjét.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy amikor egy speciális eszköz igénybevételére tesz javaslatot, mellékelje az adott speciális eszközhöz tartozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak aktualizált végrehajtási szintjét.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a kiváló minőségű programindokolások és a kiadási javaslatokra vonatkozó, kellő időben nyújtott pénzügyi információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács megállapítsa, megerősítse vagy módosítsa a költségvetési prioritásokat. A programindokolásokban különösen a teljesítményadatokra és azok javításának lehetőségeire – így például az elért eredményekre –, az igényelt előirányzatok szintjének indokolására és az uniós tevékenységek jelentette értéktöbbletre kell összpontosítani. A költségvetési döntéshozatali folyamat támogatása érdekében ennek az elemzésnek egyértelműen kapcsolódnia kell a vonatkozó költségvetési sorokhoz.

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

A Tanács valamennyi intézményt arra ösztönzi, hogy hatékonyan és konstruktívan működjenek együtt, lehetővé téve, hogy a költségvetési eljárás zökkenőmentes legyen, és hogy a 2018. évi költségvetés megállapítása az intézményközi megállapodás rendelkezéseivel összhangban, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) megállapított határidőre megtörténjen.

A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a 2018-as tervezett kimutatások időben történő benyújtásáról, hogy ezáltal minden intézménynek elegendő idő álljon a rendelkezésére a szétküldött tervezetek részletes technikai megvizsgálására és álláspontjának a megegyezés szerinti pragmatikus ütemezés szerinti alapos kidolgozására.

A Tanács hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a költségvetési eljárás évenkénti jellegét, és el kell kerülni az olyan kérdésekről való vitákat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az éves költségvetésről folytatott tárgyalásokhoz. Emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 314. cikke alapján felállított egyeztetőbizottság feladata a 2018. évi költségvetés megállapítása.

Ezen túlmenően, a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az egyeztető tárgyalások valamennyi szakaszában biztosítson egyenlő módon és időben hozzáférést az átlátható és objektív információkhoz és dokumentumokhoz.

Igazgatási kiadások

A tagállami költségvetési konszolidációval összefüggésben a nemzeti közigazgatások kötelesek optimalizálni a szűk források felhasználását. Racionalizálni kell továbbá az EU igazgatási kiadásait is. A Tanács ezért valamennyi intézményt, szervet és ügynökséget arra ösztönzi, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék vagy fagyasszák be az igazgatási kiadásaikat, és kizárólag indokolt igények finanszírozását kérelmezzék.

A Tanács minden intézményt és uniós szervet felszólít arra, hogy az igazgatási kiadásaikra vonatkozóan időben nyújtsanak be a Bizottságnak egyértelmű, átfogó és konszolidált információkat. A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság csatolja a költségvetés-tervezethez azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy értékeljék a helyzetet, és hogy megalapozott döntéseket hozzanak a források elosztásáról és felhasználásáról. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy a benyújtott információk értelmezhetők, valamint időben és az egyes intézmények között összehasonlíthatók legyenek.

A Tanács úgy ítéli meg, hogy az intézmények, szervek és ügynökségek létszámát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Tanács emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 27. pontjában foglaltak szerint 2017 az utolsó év annak a célkitűzésnek a teljesítésére, melynek értelmében valamennyi intézmény, szerv és ügynökség személyi állományát fokozatosan 5 %-kal le kell építeni. Ezzel összefüggésben a Tanács azt javasolja, hogy az Európai Számvevőszék minden intézményre, szervre és ügynökségre kiterjedően végezze el az eredmények független értékelését. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az értékelés megállapításai alapján nyújtsa be a megfelelő követő intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

Decentralizált ügynökségek

A Tanács elismeri egyes decentralizált ügynökségek által végrehajtott intézkedések többéves jellegét, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a költségvetés túlméretezése gyakran jelentős és indokolatlan méretű előirányzat-átvitelekhez vezetett. A Tanács újólag hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökségek finanszírozását szigorú kontroll alatt kell tartani és kizárólag a megalapozott igényekre kell korlátozni. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az ügynökségek éves többleteinek csökkentése céljából a 2018. évi költségvetés-tervezet megállapítása során továbbra is vegye figyelembe a fel nem használt előirányzatokat és a túlzott mértékű felhalmozott készpénzegyenlegeket. A Tanács felkéri továbbá a Bizottságot arra, hogy – a korábbi végrehajtásnak, a betöltetlen álláshelyek arányának, valamint a személyi állomány 5 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzés teljesítésének a figyelembevétele mellett – gondosan ellenőrizze és szükség esetén vizsgálja felül az ügynökségek által igényelt forrásokat és álláshelyeket.

A Tanács ezzel összefüggésben nyugtázza annak az intézményközi munkacsoportnak a munkáját, amelynek célja a decentralizált ügynökségek működésének szigorúbb és állandóbb jellegű ellenőrzése.

A Tanács elvárja, hogy a Bizottság a 2018. évi költségvetés-tervezettel együtt továbbra is átfogó tájékoztatást nyújtson az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ügynökségekről, többek között azok épületekkel kapcsolatos politikájáról.

Összegzés

A Tanács véleménye szerint az uniós költségvetésnek prudensnek kell lennie, egyúttal azonban elegendő forrást kell biztosítania az intelligens és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés megerősítésére, a jelenlegi és a jövőbeli kihívások hatékony kezelésére, ideértve a migrációs és biztonsági válságok kezelésére szolgáló intézkedéseket, valamint az EU-val szomszédos országok politikai és gazdasági stabilitásának elősegítésére. Hangsúlyozza, hogy az uniós források átlátható, pontos és elszámoltatható módon történő felhasználása alapvetően fontos ahhoz, hogy az uniós polgárokat közelebb hozzuk az európai projekthez.

A Tanács a korábbi évekhez hasonlóan támogatni fogja egy olyan realisztikus 2018. évi költségvetés elfogadását, amely megfelelő egyensúlyt teremt a prudens költségvetési politika, valamint a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő új beruházások között. Hangsúlyozza, hogy az igényeknek az átfogó költségvetési információkon alapuló, időben történő, kiszámítható, átlátható és pontos felmérése elengedhetetlen eszköz e cél eléréséhez.

A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket, emellett pedig biztosítani kell a megfelelő mértékű finanszírozást, és tiszteletben kell tartani a már megtett kötelezettségvállalásokat. A Tanács ezen túlmenően hangsúlyozza a bevételek megbízható és pontos előrejelzésének fontosságát, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kellő időben felmérjék az uniós költségvetéshez való várható hozzájárulásuk mértékét.

A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az iránymutatásoknak, és elvárja, hogy a 2018. évi költségvetés-tervezet elkészítésekor azokat kellően figyelembe vegyék.

Ezeket az iránymutatásokat továbbítjuk az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak, valamint a többi intézménynek.”

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(1) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(3) Amint a mellékletben található ábra mutatja, a kifizetési előirányzatok ideiglenes végrehajtása 2016-ban jelentősen csökkent.

(4) A Bizottság 2017. január 18-i végrehajtási jelentése szerint a Bizottság fennálló kötelezettségvállalásainak (RAL) összege 2016 végén 237,5 milliárd EUR volt.

(5) A 2013. december 2-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

Plenáris ülés : Habár a hagyományos növényvédő szerek rendkívül hatásosak a károkozók irtására, az emberi egészségre, az állatokra és a környezetre jelentett kockázatuk egyre több vita tárgyát képezi. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai szerint az élelmiszerek 45%-a tartalmazhatja a növényvédő szerek származékát. A Parlament azért dolgozik, hogy az EU a természetes, biológiai szerek használatára ösztönözze a gazdákat.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

A paksi beruházásról a versenypolitikai biztos távolléte miatt végül mégsem tárgyalt egynapos brüsszeli villámlátogatásán Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki viszont találkozott Günther Oettingerrel, az uniós költségvetés újdonsült őrével.

Az uniós költségvetésről is tárgyal és kávézik egyet Navracsiccsal.

Közös nevezőre jutott a görög kormány a hitelezőket képviselő intézményekkel, így azonnal visszatérhetnek a szakértők Athénba, hogy befejezzék a görög program második felülvizsgálatát és megtervezzék a további reformokat. Az Eurócsoport elnöke szerint mostantól a megszorításokról a hangsúly áttevődik a szerkezeti reformokra.

Általános : Támogatta az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) az EP február 15-én, így már csak a nemzeti parlamenteknek kell jóváhagyniuk. A plenáris szavazás után Artis Pabriks (néppárti, lett) témafelelős úgy fogalmazott: „Európa nem maradhat fenn szabad és igazságos kereskedelmi rendszer és más globális szereplőkkel fenntartott minőségi kereskedelmi kapcsolatok nélkül”. A megállapodás a vámok 99%-át megszünteti az EU-s tagországok és Kanada között, a témafelelőst kérdeztük a részletekről.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az Egyesült Államok szilárd és tartós elkötelezettségéről biztosította az EU-t, és azt ígérte, hogy Ukrajna területi egységének megsértése miatt „szaván fogják Oroszországot” Michel (Mike) Pence az USA alelnöke, aki hétfőn az uniós intézmények vezetőivel és a NATO főtitkárával tárgyalt Brüsszelben.

Brüsszelben hétfőn cáfolták a Jean-Claude Juncker közelgő lemondásáról szóló lapértesülést. Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy Juncker ki fogja tölteni a mandátumát, de nem kíván a következő periódusra is a testület elnöke maradni.

Általános : Habár már mindannyian nagyon várjuk a tavaszt, a télnek is megvannak a szépségei - ezt mutatja be kvízjátékunk is, amelyen Európa fővárosait kell felismerni téli képek alapján.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az Európai Tanács vezetője találkozott az amerikai alelnökkel, és láthatóan megkönnyebbült.

2017. február 20., hétfő
10.15 Találkozó Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével (tudnivalók a sajtó munkatársai számára)

2017. február 21., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2017. február 22., szerda
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

A londoni kormány többek között Magyarországnak is segélyt adhat, hogy segítse a brexit-tárgyalásokon.

2016. évi igazságügyi statisztikák: a polgárok előnyére folytatódik az eljárások időtartamának csökkenő tendenciája

Plenáris ülés : Megszavazta az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) a Parlament szerdán, egy nappal később Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a két fél közötti kapcsolatok jövőjéről tartott beszédet az EP-ben. A képviselők elfogadták az új terrorizmus elleni irányelvet, amely büntethetővé tenné a terrorcselekmények előkészítését az egész Unióban, valamint jóváhagyták a robotika EU-s szabályozását javasló jelentést. Összefoglaló a februári plenáris ülés legfontosabb eseményeiről.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

A robotok és a mesterséges intelligencia uniós szintű szabályozását sürgeti egy csütörtökön elfogadott parlamenti állásfoglalás, ám a jelek szerint a képviselők sem tudták eldönteni, hogy lehetőségként vagy inkább a félelem forrásaként tekintsenek a jelenségre.