Feed aggregator

PMA, GPA, droit à l’enfant... retour sur les termes du débat à l’occasion du rassemblement organisé par la Manif pour tous, dimanche 16 octobre.

MELBOURNE. Egy ausztrál bozótosban lévő ősi helyszín lehet a világ legrégebbi csillagvizsgálója a kutatók szerint.

A l’occasion du rassemblement organisé par la Manif pour tous, retour en vidéo sur les différences entre la procréation médicalement assistée et la gestation pour autrui.

A felvételeket Hunyadi Attila kolozsvári történész, Szász Alpár-Zoltán kolozsvári politológus válogatta és látta el magyarázó szövegekkel M. Kiss Sándor budapesti történész szakmai irányítása alatt.

A kiállítás 56 archív felvételen keresztül eleveníti fel az 1945 és 1955 közötti szovjetesítést, a sztálinista rendszert, a Nagy Imre által irányított 1953 és 1955 közötti ideológiai enyhülést és az 1956 októberében, novemberében lejátszódott forradalom eseményeit. Bemutatja továbbá a forradalom résztvevőit ért retorziókat, felvillantja a nemzetközi visszhangot, végül pedig felidézi a Nagy Imre-csoport kiadatását, perét és kivégzését, valamint Nagy Imre 1989-es újratemetését is.

A szervezők szándéka szerint a kiállítás egyaránt megszólítja azokat, akik Erdélyben rokonszenveztek a magyar forradalommal, azokét, akik az 1989-es román forradalom idején hasonló élményeket gyűjtöttek és a mai diákságét is.

Kétnyelvű magyarázó szövegek is vannak a képekhez mellékelve, ezek által a román nyelvű közönség is betekintést nyerhet a magyar forradalom eseményeibe és korába. A kiállítás megnyitása előtti előadásában M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a magyar forradalmat akkor érthetjük meg igazán, ha az előzményeit és a következményeit is megismerjük.

A kiállítást megnyitó Daru Gábor, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. stratégiai irodájának vezetője elmondta, a magyar közmédia megannyi programmal próbálja elősegíteni, hogy az 1956-os forradalom élménye minden magyar emberhez eljusson.

VIDÉOS. Laurent Delahousse consacre un excellent portrait à l'ancien chef de l'État : de la légende officielle aux histoires moins connues.

(B2) Lancée le 2 décembre 2004(1), l’opération EUFOR Althea prend le relais de la force de stabilisation de l’OTAN (SFOR) qui assurait depuis décembre 1996 le maintien de la paix entre les forces armées bosniaques/croates et serbes en Bosnie-Herzégovine. Tout comme la SFOR auparavant, l’opération vise à garantir l'application des accords de Dayton (négociés en 1995). […]

« Au-delà de ce que peut représenter [Hillary Clinton], de ses convictions, sachez bien qu’il ne faut plus attendre des Etats-Unis » qu’ils défendent le continent européen, a précisé le président français.

Im Schatten der Flüchtlingsströme, die der Krieg in Syrien verursacht hat, leben heute im abgeriegelten Gaza-Streifen, im Westjordanland, in Syrien, Jordanien und im Libanon auch über fünf Millionen Palästina-Flüchtlinge in prekären Verhältnissen. Um diese kümmert sich das Hilfswerk der Vereinten Nationen UNRWA, dessen Generalkommissar am 18. Oktober Gast in der Hanns-Seidel-Stiftung war.

"Est-il pertinent de faire prendre des risques pour une infrastructure inadaptée", s'interroge la ministre, qui se demande s'il n'y a pas "d'autres priorités".

L'ancien ministre de l'Economie reconnait des convergences avec Alain Juppé qu'il distingue de la droite "identitaire et conservatrice" de Nicolas Sarkozy. Il étrille également le bilan de François Hollande, et de son mauvais usage de la fonction présidentielle.

Le président de la République a entamé la dernière œuvre de sa vie politique : son autodestruction méthodique. Un suicide politique en règle !

October 15, 2016 (PARIS) - The leader of the Justice and Equality Movement (JEM) Gibril Ibrahim said his movement and two other holdout groups will send a joint delegation to Ndjamena in response to an initiative by the Chadian President Idriss Deby to discuss ways for a peaceful settlement in Darfur region.

Sudan's President Omer al-Bashir and his Chadian counterpart Idriss Deby (L) listen to the national anthem during opening session of Sudan National Dialogue conference in Khartoum October 10, 2015. (Photo SUNA)

Ibrahim, and Abdel Wahid al-Nur, leader of a faction of the Sudan Liberation Movement (SLM-AW) met with President Deby in Berlin Wednesday. Minni Minnawi, the leader of (SLM-MM) faction didn't not attend the meeting but was informed about its content and accepted the invitation.

Speaking to Sudan Tribune in the French capital Paris on Saturday, he said that President Deby briefed them about the outcome of the dialogue conference and expressed his keenness to achieve peace in Sudan.

He added that Deby who is also the leader of the African Union gave his advice on this respect as he did in the previous meetings with him of 2014 and 2015.

The President Deby was among four African leaders who attended the closing session of the National Dialogue Conference in Khartoum on 10 October. The political event was also attended by the Ugandan President Yoweri Museveni, President Abdel Fattah el-Sisi of Egypt and Mauritian President Mohamed Ould Abdel Aziz.

JEM leader further said they welcomed any role he can play to break the deadlock in the African Union brokered peace talks in order to reach a cessation of hostilities and humanitarian access agreements before a comprehensive national constitutional process. Also they said ready to work with him for a comprehensive and just peace in Darfur.

Regarding the upcoming meeting in Ndjamena, he said "they didn't discuss concrete steps on how to organise the meeting or its agenda", but pointed that all these points would be finalize in the near future.

Last month, President Museveni facilitated an informal meeting in Addis Ababa between the government, JEM and SLM-MM over the pending issues for a humanitarian truce, and peace in Darfur. But the parties ended the discussions without progress.

The armed groups in Darfur and the government diverge on the technical implementation of the cessation of hostilities and how to distribute the humanitarian assistance. On Darfur file, the two armed groups demand to discuss four issues related to the security, IDPs resettlement, landownership and Darfur administrative system. But the government refuses it saying all these claims are already dealt in the Doha Document for Peace in Darfur (DDPD).

When asked about the Chadian role, he underscored that Chad as a neighbouring country is concerned by the stability in Darfur region, pointing to the tribal links and economic interests the two countries are sharing.

"We know what we want and what Deby wants. So, if we do not find what we want we will not go to Ndjamena," he further said.

He stressed that AUHIP led process remains the main venue for peace talks with the Sudanese government, adding it has the regional and international support.

Ibrahim said SLM-AW leader will to take part in Ndjamena meeting and expressed hope that Abdel Wahid al-Nur changes his mind over the negotiations with Khartoum, saying the three groups had negotiated with the government in 2004 in Abuja.

In a separate statement on the meeting with the President Deby, the SLM-AW leader, said he thanked him for hosting more than 350,000 refugees officially registered in Chad and additional 650,000 unregistered Sudanese refugees.

"I told him that we look forward to building a solid relationship with the Republic of Chad and that President Deby plays a pivotal role in the resolution of Sudan's crisis" al-Nur further said..

However, he reiterated his demands for the return of refugees and displaced person to their homeland, to protect them and to achieve justice in Darfur, after what his movement can negotiate the root causes of the conflict.

He also repeated their rejection of the national dialogue and its outcome adding they would not be part of a process to reproduce the regime.

"We seek and look forward to a comprehensive and sustainable peace in our country, leading to achieve change and not to the reproduction of genocidal regime," al-Nur said.

The African Union process which includes JEM and SLM-MM, provides that once the humanitarian truce is reached, the Sudan Call groups and the government would discuss the political confidence building measures in order to create a conducive environment for a constitutional process in Khartoum.

Commenting on the dialogue conference, JEM organisation and administration official Abu Bakr Hamid said the meeting came out with good recommendations on the issues of Sudan's identity, freedoms and economy. However he stressed that the problem now is how to implement it, pointing to the regime lack of seriousness towards its previous commitments.

JEM leader Ibrahim said that the outcome of Khartoum conference can be considered as "the first phase" of a holistic process including all the Sudanese forces, adding that its recommendations would represent the position of the government and its allied political forces.

(ST)

L'ancien conseiller a été contraint d'envoyer un gros chèque à l'attention de l'ex-président. Il a glissé dans l'enveloppe une carte postale.

Ezúttal a Nagyszőlősi járásba, a Tisza partján fekvő Tiszaújhelybe látogattam, ahol a Ják családot kerestem fel. Az ötgyermekes édesanyával, Anikóval beszélgettem, aki a Magyarországon dolgozó férje távollétében mutatta be családját.

 

−Egyedül vagy itthon a gyerekekkel.

− Igen, a férjem, János Magyarországon dolgozik.

 

− Mióta vagytok házasok?

− Tizennyolc éve vagyunk együtt.

 

− Milyen családból származtok?

− Jómagam Mátyfalváról származom, nagycsaládban nőttem fel. Öt testvérem van, én vagyok a legkisebb. Édesapám ukrán nemzetiségű volt, de beszélt magyarul. Nemrég hunyt el. Édesanyám magyar származású, ő a mai napig Mátyfalván él. Már idős, betegeskedik, a bátyámék gondozzák. A családunk otthon magyarul beszélt, viszont a testvéreimmel a helyi általános iskola ukrán osztályába jártunk. A szüleink a falu kolhozában dolgoztak, nem tudták támogatni a továbbtanulásunkat.

A férjem a szomszéd faluban, Tiszaújhelyben született, neki egy lány ikertestvére van.

 

− Hogyan ismerkedtetek meg egymással?

− Tiszaújhelyben találkoztunk egy szórakozóhelyen. Hét hónapig udvarolt, aztán 1998 szeptemberében összeházasodtunk. Akkor már állapotos voltam az első gyermekünkkel, Istvánkával, aki 1999 januárjában született meg Nagyszőlősön.

 

− Akkor már itt laktatok Tiszaújhelyben?

− Igen, hiszen akkor már a férjem testvére nem lakott a szülői házban, anyósom és apósom egyedül lakott. Átadták nekünk a ház nagyobbik felét. Nehezen szoktam meg az új környezetet. Sokszor hazagyalogoltam Mátyfalvára a szüleimhez úgy, hogy Istvánkát a babakocsiban toltam.

 

− István milyen baba volt?

− Ő egy enyhébb agyvérzéssel jött a világra, s egy úgynevezett agyi bénulás (DCP) alakult ki nála. Ennek következtében a jobb oldalát nem tudta megfelelően mozgatni. Hála Istennek lehetőségünk volt rá, hogy a Nagyszőlősi Rehabilitációs Központ kezelését igénybe vegyük. Masszázsra, tornára és parafinos terápiára jártunk. Emellett egy beutalóval a Krím-félszigetre is eljutottunk, ahol további kezelésben részesült Istvánka. Mindezeknek köszönhetően a jobb kezét ma már tökéletesen tudja használni. A jobb lába azonban sérült maradt, csak lábujjhegyen tud vele járni. A fiunk már két operáción is átesett, de hátravan még egy csipőműtét Debrecenben. Ezeknek köszönhetően javulhat a lába állapota.

 

− Miközben az első gyermeketekről gondoskodtatok, tovább bővült a család.

 

− Igen, nagycsaládra vágytunk. 2002 decemberében megszületett Klaudia lányunk, őt Nikolasz követte 2006-ban, majd 2008-ban világra jött Dzsesszika. A legkisebb gyermekünk, Rebeka, 2012-ben született meg.

 

− A párodnak ikertestvére van. Nem gondoltatok arra, hogy talán nektek is ikreitek lesznek?

− Dehogynem. Nagyon szerettük volna, ha ikreink születnek, azonban nem sikerült. Talán majd a gyermekeinknek azok lesznek.

 

− Hogyan boldogultatok, amikor még kisebbek voltak a gyerekek?

− A férjem többnyire külföldön vállalt munkát, hogy eltartsa a családot. Kilenc éven át Magyarországon dolgozott. A két legnagyobb gyermekünknek minden alkalommal, amikor hazajött János, újra meg kellett ismerniük az apjukat. Aztán két éven át itthon dolgozott a párom. Utána rövid ideig Csehországban próbált szerencsét. Most ismét az anyaországban, Budapesten állt munkába egy építkezésen. Havonta egy hétre tud hazajönni.

 

− Egyedül vagy a gyerekekkel itthon…

− Nincs más választásunk. Míg a férjem Magyarországon van, addig én itthon állatot tartok és kertet művelek. A nagyszülők is velünk élnek, ha vigyázni kell a gyerekekre, ők segítenek.

 

− Beszéljünk a gyerekekről! István hol tanul?

− Ő Nagyszőlősön jár középiskolába, pénzügyet tanul. Nem szeretne továbbtanulni, külföldön akar munkát vállalni. Fizikai munkát azonban nem végezhet.

 

− Klaudia?

− A Tiszaújhelyi Általános Iskola ukrán osztályában végzős. Egy időben fodrásznak készült, most viszont nem tudja, hogy milyen pályát válasszon. Örültem volna, ha jelentkezik a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba, s ott szerez érettségit, de ő nem akart ott tanulni.

 

− Ugyanakkor Nikolasz nagyon is tisztában van a céljaival.

− Nikolasz nagyon eleven fiú, mindig is szeretett focizni. Idén szeptembertől a Tarpai Sport Kollégiumban tanul. Nemrég voltam szülőértekezleten, s a tanárai elégedettek vele. Pedig itthon ő is ukrán osztályba járt négy éven keresztül. Hétfőn reggel megy el Tarpára busszal, s péntek délután érkezik haza. Az iskola Tarpán van, a kollégium pedig Tivadarban.

 

− A két legkisebb gyermeketek, Dzsesszika és Rebeka még itthon vannak.

− Dzsesszikát nyolc és fél hónapos korában egy komoly szívbetegség miatt majdnem elveszítettük. Sürgősen meg kellett műteni Kijevben. Az egész család összefogott, hogy legyen pénzünk az operációra. Hála Istennek minden jól ment, a lányunk gyorsan felépült, s azóta egészséges. Hatéves koráig minden évben visszajártunk vizsgálatra Kijevbe. Most már csak kétévente járunk kontrollra. Jelenlegt harmadik osztályos a tiszaújhelyi iskolában. Jól tanul, s nagyon szeret olvasni. Cukrász szeretne lenni.

Rebeka ugyanolyan eleven, mint Nikolasz. A helyi magyar nyelvű óvodába jár.

 

− Hogyan tudtok kikapcsolódni a mindennapok mókuskereke mellett?

− Sajnos erre nincs lehetőségünk. Egyedül vasárnap van némi pihenőidőnk. Reggeli után görögkatolikus szent liturgiára megyünk a gyerekekkel, ehhez szigorúan ragaszkodom. Utána megebédelünk. A vasárnap délutánt a nagyobbak a barátaikkal töltik, én a kisebbekkel elmegyek a testvérem családjához.

 

− Milyen terveitek vannak?

− Azt tervezzük, hogy Magyarországra költözünk egy időre, ugyanis itthon nehezen boldogulunk. Ahhoz, hogy bármilyen támogatásban részesüljünk, munkahelyre van szükség. Azonban én nem tudok munkát vállalni a gyerekek mellett. A férjem szülei is idősek. Anyósom csak mankóval tud járni. Ugyanakkor az sem „élet”, hogy a férjem folyamatosan távol van a családjától. Megpróbáljuk az anyaországban.

 

− Isten áldását kívánom mindehhez!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

 

„Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk. Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”

(2Kor 1,20-22)

A kiindulópont ebben az igeszakaszban maga az ember. Hiszen Pál apostol az, aki valamit megígér a korinthusiaknak, és sajnos, nem tudja megtartani. Azt ígéri nekik, hogy ellátogat hozzájuk, ám ez nem sikerült, ugyanis állandó veszélyben forgott az élete, sokszor üldözték, és rengeteg volt a tennivalója másutt is. A korinthusiak elkezdtek morgolódni, hogy az apostol mennyire megbízhatatlan. Voltaképpen igazuk is volt. S nem csak Pállal kapcsolatban. Minden emberrel kapcsolatban. Mert az emberi ígéret igen ingatag pilléreken nyugszik. Sokszor úgy gondoljuk, hogy az ígéret annyit ér, mint a mögötte álló ember, aki mondja. De sajnos, ez is csak félig igaz. Hiszen nem csupán rajtunk, embereken múlik, hogy tudjuk-e teljesíteni a sokszor igen nagy hirtelenséggel tett ígéreteinket. Amikor valóban csak szívességekről van szó, amire az ember rábólint, s csak azután jut eszébe, hogy tíz másik dolgot is el kell végeznie még. Milyen kellemetlen, amikor egészen elenyésző dolgokat nem végzünk el, mert kifutunk az időből, nincs rá kapacitásunk, vagy egész egyszerűen nem tudunk két helyen lenni egyszerre. Az emberi ígéret nemcsak a szavahihetőségünkön múlik, hanem a megfontoltságunkon is. Sokszor könnyelműen teszünk ígéreteket, már-már dacból, büszkeségből, azt gondolván, hogy vagyunk mi olyan emberek, hogy akár húsz dolgot is elvégezzünk egyszerre. Sokszor pedig nem tudunk nemet mondani, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk vele, hogy túlvállaltuk magunkat. Ha jön még egy szívesség, egy kérés: hozzácsapjuk a többihez; aztán hogy miként lesznek ezek teljesítve, az egy másik kérdés. Az ígéreteinkkel vigyáznunk kell, mert van még egy tényező bennük, amit sokszor elfelejtünk: hogy emberek vagyunk.

Szimkovics Tibor
ráti és minaji lelkipásztor

Le magazine Auto Plus a testé sept modèles de voitures équipées de systèmes de conduite autonome. C'est Mercedes qui s'en sort le mieux, notamment avec sa Classe E. Le magazine observe que pour l'heure, la technologie, notamment les capteurs, n'est pas encore prête à rendre les voitures totalement autonomes en toute sécurité.

Près de huit sondés sur dix (78 %) ne jugent pas "justifiées" les fréquentes rencontres entre des journalistes et François Hollande.

Roumanie : soif de lecture au village
Roumanie : un village turc transformé en musée vivant
L'hiver en Roumanie : Târsa, un village coupé du monde pour cinq mois
Roumanie : des vandales s'attaquent à l'ancienne capitale des Daces, inscrite au patrimoine mondial de l'Unesco
Roumanie, un pays à la frontière de l'Europe
Roumanie : la forêt, espace sacré, espace menacé

/ Adevarul, Roumanie, Culture et éducation, Société

Bulgarie : Mima, la chienne martyre, sainte patronne des animaux maltraités
Bulgarie : heureux comme un vautour d'Égypte
Bulgarie : la nature sauvage veut reprendre ses droits dans les Rhodopes
Bulgarie : les oiseaux sont en danger

/ Environnement, Courrier des Balkans, Bulgarie