Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A hirtelen jött kedvezőtlen időjárási változás miatt számos baleset történt megyeszerte december 11-én.
Egy Skoda és egy Volkswagen típusú személygépkocsi ütközött össze Ungváron hétfőn – tudatta a pmg.ua hírportál. A baleset következtében nem sérült meg senki.
Ugyanazon a napon a Beregszászi járásban, Nagybégány és Mezőkaszony között is összeütközött két jármű. A balesetben két személy, egy férfi és egy nő komolyabb sérüléseket szerzett. Őket jelenleg a Beregszászi Járási Központi Kórházban ápolják.

Az esti órákban halálos kimenetelű baleset történt a Kijev–Csap autóúton, Iványi (Ivanyivci) és Klacsanó (Kljacsanove) település között a Munkácsi járásban. Egy Skoda típusú személygépkocsi, melyet egy rendőr vezetett, elütött egy gyalogost, aki ennek következtében életét vesztette. A Kárpátaljai Megyei Rendőrség közleménye szerint a jármű vezetője nem volt ittas. A rendőrség eljárást indított az ügyben. A baleset körülményeit jelenleg is vizsgálják.

Az Egyesült Államok ismét embert küldene a Holdra, az égitestet pedig jövőbeli Mars-küldetések kiindulópontjául használná fel. Donald Trump amerikai elnök ennek megfelelő politikai irányelvet írt alá hétfőn, amelyben utasította az űrkutatási hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy újra ember léphessen a Holdra. Az amerikai kormány a célok megvalósítása érdekében kész szorosan együttműködni magáncégekkel és más államokkal is.

Az amerikai elnök beszédében kiemelte, hogyha minden a tervek szerint halad, akkor 1972 után ismét amerikai űrhajósok léphetnek a Holdra. Mint mondta ezúttal nemcsak a zászlót és a lábnyomaikat hagyják majd ott hűséges égi kísérőnk felszínén, hanem lerakják alapjait egy lehetséges Mars-missziónak is. Reményei szerint egy nap eljön annak is az ideje, hogy a vörös bolygón túli világok titkai is feltárulhatnak a küldetések során az emberiség előtt.

A Donald Trump által aláírt dokumentum ugyanakkor nem említ időkeretet az ambiciózus tervek megvalósítására, és a költségekről is hallgat. Az elnök az irányelvet az utolsó Hold-misszió 45. évfordulója alkalmából írta alá. A jeles eseményen jelen volt Edwin Aldrin űrhajós is, aki második emberként léphetett a Hold felszínére 1969-ben, akkori parancsnokát, a 2012-ben elhunyt Neil Armstrongot követően.

Japán is beszállna az űrkutatási projektbe

A távol-keleti szigetország is kész aktívan részt venni az amerikai űrkutatási tervek megvalósításában, amelyek keretében ismét embert küldenének a Holdra. A 2020-as évek végére állandó űrállomást hoznának létre az égitesten. Mindez az űrkutatási kérdésekben illetékes stratégiai stáb közleményében olvasható, aminek ülésén Abe Sindzó kormányfő elnökölt.

A tokiói vezetés fontolgatja, hogy japán asztronautát küldjön a nemzetközi küldetés keretében a Holdra, emellett a misszió sikeréhez technológiai eszközökkel, mint távirányítású teherűrhajókkal és a kozmikus sugárzás ellen védő berendezésekkel járulna hozzá.

A két nagyhatalom közös holdbázisban is gondolkozik

Az Egyesült Államok egy a Hold körüli pályán keringő űrállomást tervez, hogy azt a többi között a Marsra tervezett utakhoz egyfajta támaszpontként használja. Emellett a Hold felszínén is kialakítanának egy másik állomást. Ez a projekt keltette fel a japán vezetés és űrkutatási szakemberek érdeklődését.

„…amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” Máté 25:40

A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága november 10-én tartotta első jótékonysági bálját. Az est bevételét Beregszász és a járásban élő rászoruló családok gyerekei kirándulására fordította a szervezet. December 10-én tizenhat gyermek számára tették szebbé advent második vasárnapját. A fiatalok és kísérőik a Csilla von Boeselager Máltai Szociális Központban gyülekeztek, majd útjuk egy pizzériához vezetett. A közös ebéd elfogyasztása után a gyerekek a gyönyörű napsütéses időben egy közeli cukrászdába sétáltak el, ahol a desszert után ismerkedős játékban vettek részt. A vidám délután a bowlingpályán folytatódott: a fiatalok jókedvűen játszottak, kötetlenül beszélgettek. Ez volt számukra a délután legjobb pontja.

A bowlingozás után a gyerekek és a rózsahölgyek visszatértek a szeretetszolgálat bázisára, ahol a szervezők egy-egy ajándékcsomaggal is meglepték a nap főszereplőit. Igazán tartalmas és vidám napot tölthettünk együtt, ahol a gyerekek önfeledten szórakoztak, barátkoztak, és egy kicsit megfeledkezhettek a mindennapok nehézségeiről.

A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága ezúton mond köszönetet a Benvenuti pizzériának, a Zelenyák cukrászdának és a Magnum szórakoztató komplexumnak, amiért segítségünkre voltak ennek a csodás napnak a megszervezésében. Valamint köszönjük minden jószándékú adakozónak, aki adományával hozzájárult, hogy ez a nap létrejöhessen.

Keresztyén Gabriella, rózsahölgy
Kárpátalja.ma

A Közös Advent 2017 elnevezésű program keretében december 10-én meggyújtották a második gyertyát is a beregszászi Kossuth téren elhelyezett adventi koszorún. Advent második vasárnapján a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület hívei kántáltak a koszorú előtt. A Beregszászi, Ungvári és Nagyszőlősi járásokból érkező görögkatolikusok egyedi népénekeket adtak elő, melyek Jézus születéséről, a szálláskereső szent családról, valamint a pásztorok és angyalok köszöntéséről szóltak. A népi kántálás mellett színpadra álltak az ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia magyar ajkú teológushallgatói, akik Luscsák Nílus munkácsi segédpüspökkel együtt énekeltek magyar és szláv karácsonyi énekeket.

Emellett az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium lánykórusa is fellépett. Iván Gábor gecsei görögkatolikus pap gitárkísérete mellett adtak elő szívmelengető dalokat.

A szervezők a hidegre való tekintettel forralt borral, forró teával, kávéval és kürtőskaláccsal kedveskedtek a kántálóknak.

A város nevében Babják Zoltán polgármester köszöntötte a jelenlévőket. A továbbiakban Nílus püspök, valamint a helyi egyházi vezetők, Molnár János római katolikus plébános és Taracközi Ferenc református lelkész szólt az egybegyűltekhez.

Ezután Babják Zoltán és Nílus püspök meggyújtották a koszorú második gyertyáját.

A program végén a görögkatolikus hívek közösen elénekelték a karácsonyi nagyesti zsolozsma Izajás prófétától kölcsönzött szavait: „Velünk az Isten, értsétek meg, nemzetek, és térjetek meg, mert velünk az Isten!”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vehette át kedden Budapesten a Duna Televízió által alapított, az idén hatodik alkalommal odaítélt Duna-díjat, amelyet az egy nemzetben gondolkodás előmozdításában partner személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda.

Ez a díj a magyarság érdekében, a nemzet ügyében végzett szolgálatot állítja példaképül a világ magyarsága elé – mondta méltatásában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy közéleti pályája során Pásztor István mindvégig kiemelt figyelmet fordított a Vajdaság politikai és gazdasági helyzetének javítására, “mert a célja a szülőföld megerősítése volt”, és ebben szerb partnereivel is konstruktívan működik együtt.
Felidézte: egy évtizede, Pásztor István pártelnökké választása után a VMSZ megerősödött, nyitott a többi vajdasági magyar párt és szervezet felé; ezek a szervezetek rövid időn belül korábban nem tapasztalt együttműködésre léptek.
Pásztor Istvánnak volt ereje és bátorsága ahhoz, hogy a VMSZ szerb politikai kapcsolatrendszerét is átstrukturálja – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a korábbi koalíciós partner, a Demokrata Párt “mintegy évtizedes, mind szorítóbbá váló öleléséből kilépve” újra az önálló vajdasági politizálás útjára lépett.
Eközben – hangsúlyozta – a VMSZ egyszerre nézett szembe a történelmi múlttal és tett a megbékélésért, amiben kiemelkedő Pásztor István szerepvállalása. Hozzátette, a tavalyi parlamenti választások eredményeként négy, a magyarok számára meghatározó területen delegálhatott államtitkárt a párt.

A kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal szemben a vajdaságiak jogai az utóbbi években nem szűkültek, ugyanakkor a magyar kormánnyal közösen sikeres gazdaságfejlesztési program működik a területen, és a vajdasági az egyik legszervezettebb magyar közösség a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt szerint az teszi Pásztor Istvánt a délvidéki magyarság meghatározó vezetőjévé, hogy “volt és van elképzelése arról, hogy az ott élőknek mire van szükségük a megmaradáshoz, a fejlődéshez, a gazdagodáshoz”, politikailag éleslátó, szókimondó, határozott vezetőként, napjaink egyik legkarizmatikusabb Kárpát-medencei vezetőjeként említve őt.

A díjazott az eseményen azt mondta: mindig magyarnak érezte és vallotta magát, és az elmúlt kilenc évtizedben először fordul elő, hogy ez Vajdaságban nem hátrányt jelent.
Magyarnak lenni ma a Vajdaságban előnyt, megbecsültséget jelent, mert sikerült elérni, hogy a szerb társadalomban “elfogadnak, megbecsülnek bennünket”, közösségileg és egyénileg is – mondta Pásztor István, mindezt a szülőföldön boldogulás alapfeltételeként említve.
Hozzátette: ez egy csaknem hét éve, a magyar kormánnyal közösen tett erőfeszítés eredménye, mert “meggyőződésünk, hogy a nemzet akkor tud épülni és erősödni, hogyha a nemzet minden egyes része épül és erősödik, és ezt a feladatot mindenkinek saját magának kell ellátnia”.
Mint mondta, az ehhez szükséges koordinált együttműködés az utóbbi években olyan szerteágazóvá és gazdaggá vált, amiről korábban nem is álmodtak, így az ott élő mintegy kétszázezer magyar meggyőződéssel vallja, hogy boldogulni tud a szülőföldjén.

Pásztor István nagyrabecsülésének adott hangot a határon túliak számára “a közmédiát megkerülhetetlen hírforrássá és intellektuális táplálékká” tevő munkával kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a közösségek megtalálták a helyüket ebben a struktúrában, és részei lehetnek a nemzet közös terének.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az a negyedszázada elindult Duna Televízió hozta létre ezt az elismerést, amelynek feladata, hogy “a 20. században szétszabdalt területeket összekösse édes anyanyelvünkkel és a magyar kultúrával”.
Mint mondta, ma is szükség van olyan szervezetekre és hétköznapi hősökre, akik a nemzet összetartásának áldozatos munkáját elvégzik.

Az elismerést hatodik alkalommal ítélték oda; először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, tavaly pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt a díjazott.

A díjat jelképező szobor Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.

Az ivano-frankivszki oktatásminősítési központ közzétette a 2018-as próba ZNO árát – olvashatjuk a pmg.ua hírportálon.

A regionális központ közleménye szerint azon személyeknek, akik Kárpátalján, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Csernyivci megyékben teszik majd a próbavizsgát, 132 hrivnyát kell befizetniük.

A próbateszt 2018 márciusában lesz. Regisztrálni január 9. és 31. között lehet majd.

Nemzetközi tudományos-gyakorlati konferenciát szervezett december 8-án Beregszászban a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata. A konferencia témája Kisebbségi oktatás Közép-Európában – A nemzetiségi iskolahálózat alakítása és alakulása Ukrajnában volt.

A rendezvényen a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák igazgatói, igazgatóhelyettesei és szervezőpedagógusai vettek részt, összesen 88 fő.

A konferencia bevezetőjében Gabóda Béla, a Beregszászi Tagozat vezetője emlékezett meg a „filiál” létrejöttének 25 évvel ezelőtti eseményéről. Kiemelte, hogy a tagozat 2018 januárjától új, saját székházban működik majd Beregszászban, továbbra is mindent megtéve a kárpátaljai magyar közoktatási-oktatási intézmények pedagógusainak szakmai fejlődéséért.

Dr. Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesének köszöntője után a rendezvény plenáris előadásokkal folytatódott. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg a többi között az alábbi témákban: Kisebbségi oktatás Közép-Európában, az Európai Unióban (előadó: dr. Pornói Imre (CSc), főiskolai tanár, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Szociálpedagógiai Tanszék); A nemzetiségi jogok helyzete Magyarországon. A magyarországi kisebbségek felsőfokú oktatási lehetőségeiről (előadó: dr. Lipcsei Imre (PhD), dékán, főiskolai tanár, Gál Ferenc Főiskola, Pedagógiai Kar); A magyarországi kisebbségek közoktatási lehetőségeiről (előadó: Bíró Gyula, igazgató, Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda); Kétnyelvű oktatási modellek nálunk és más nemzeteknél (dr. Csernicskó István, főiskolai tanár, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, igazgató, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont); A tannyelvválasztás hatása az értékrendre különböző szociológiai kutatások alapján (Hires Kornélia, kutató, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont).

A rendezvény Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatójának (a konferencia moderátora) és dr. Fodor Gyula rektorhelyettes zárszavával ért véget.

A nemzetközi tudományos-gyakorlati konferenciát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Pősze Andrea, a Beregszászi Tagozat módszerésze

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 2018-ban is tehetséggondozó, versenyfelkészítő hétvégéket szervez biológia, kémia és földrajz tantárgyakból. Ezen foglalkozások célja a magyarországi Hevesy György kémia-, Herman Ottó biológia-, Teleki Pál földrajz-földtan egyéni versenyekre, valamint a Sajó Károly környezetvédelmi csapatversenyre való felkészítés. A foglalkozásokra meghívást kapnak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett Szent-Györgyi Albert kémia-, Margittai Antal biológia- és földrajzversenyek első tíz helyezettjei, akik már eddig is bizonyították a felsorolt tantárgyak iránti szeretetüket.

A foglalkozások tervezett időpontjai:
2018. január 12–14.,
2018. január 26–28.,
2018. február 9–11.

A hétvégék helyszínét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosítja a tanulni és fejlődni vágyó tehetséges fiatalok számára. A program ingyenes. Az anyagi támogatást a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap nyújtja.

A tehetséggondozó hétvégék programfelelőse dr. Kohut Erzsébet.

A meghívott tanulóknak a részvételi szándékukat 2017. december 22-ig kell jelezniük a bakeva@freemail.hu e-mail címen.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Robbanás történt kedden a legjelentősebb osztrák földgázelosztóban Alsó-Ausztriában, egy ember meghalt, tizennyolcan megsérültek – közölte a rendőrség.

A rendőrség a Twitter közösségi oldalon azt közölte, hogy „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de közelebbi részleteket egyelőre nem árultak el. A robbanás pontos okát még vizsgálják.

A detonáció reggel háromnegyed kilenckor történt, és hatására tűz keletkezett a Weiden an der March település Baumgarten nevű részén található létesítményben. A terminál közel van a szlovák határhoz, Pozsonytól mintegy 30 kilométerre északnyugatra található.

A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki tűzoltók, mentők és rendőrök. A gázelosztó terminál szóvivője szerint a hatóságok urai a helyzetnek, a tüzet már sikerült eloltani.

A robbanás lehetséges okának vizsgálatát megkönnyítendő egy rendőrségi helikopter felvételeket készített a helyszínről.

A földgázelosztó terminált leállították, jelenleg üzemen kívül van – közölte Armin Teichert, az osztrák földgázszállító hálózat üzemeltetője, a Gas Connect Austria szóvivője.

A Gas Connect Austria közleményében biztosított arról, hogy Ausztria földgázszükségleteit „belátható ideig” fedezni tudják. Viszont a robbanás miatt további intézkedésig korlátozások állhatnak be az Ausztrián keresztül déli-délkeleti irányba történő szállításokban. A szomszédos gázvezetékek üzemeltetőit haladéktalanul tájékoztatják, hogy megtehessék a szükséges lépéseket – közölte a Gas Connect Austria.

Az Eustream szlovák gázvezeték-üzemeltető közölte: a robbanás miatt leállították a Baumgartenbe irányuló szállítmányokat. A vállalat szóvivője szerint az eset nincs hatással a szlovákiai földgázkészletekre.

A robbanást követően jelentősen csökkent az Oroszországból a baumgarteni terminálra érkező földgáz mennyisége: a naponta megszokott 116 millió köbméter helyett ez a mennyiség 16 millió köbméterre zuhant.

A baumgarteni terminál a legnagyobb földgázelosztó Ausztriában. Oroszországból, Norvégiából és más országokból érkezik ide a földgáz, amelyet a terminálról szállítanak tovább Ausztrián belül, valamint Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Innen indul ki több gázvezeték is: a transz-ausztriai TAG, a nyugat-ausztriai WAG és a magyar-osztrák HAG. A Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz-szállítmányok mintegy harmadának célba juttatását a baumgarteni terminálon keresztül bonyolítják.

Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is.

A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosítást kedden fogadta el a parlament 177 igen szavazattal.

A törvény hatálya kibővült a 2017. június 30. után született, nem Magyarország területén élő, magyar anyakönyvvel rendelkező, magyar állampolgárságú gyermekekre, valamint a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.

Új nevet kap a kincstári letéti Start-számla: életkezdési letéti számlának hívják ezentúl. Továbbra is erre a számlára kerül át a 42 500 forintos életkezdési támogatás.

Az új jogosultak két módon igényelhetik a letéti számla megnyitását: az anyasági támogatást megállapításakor az államkincstár nyitja meg, amennyiben a külföldi szülő az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelemben ehhez hozzájárul, illetve lehetőség van a számla megnyitására a külképviseleteken vagy a kincstár ügyfélszolgálatain.

A fiatal felnőttek 23. éves korukig kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését. Ha ez nem történik meg, akkor az összeg az államhoz kerül.

Jurij Lucenko ukrán főügyész állítása szerint hatalmas nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy szemet hunyjon a hontalanná vált Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzó, egykori georgiai elnök tettei fölött.

A főügyész szavait sajtótitkára, Larisza Szarhan hozta nyilvánosságra kedden a Facebook közösségi portálon. A bejegyzésben nem nevesítik, hogy konkrétan kik gyakorolnak nyomást a főügyészség által bűnszövetkezettel való együttműködésért eljárás alá vont Szaakasvili ügyében Lucenkóra, de a főügyész vélhetően a kijevi vezetésre célzott, élén Petro Porosenko elnökkel.

Lucenko átpolitizáltnak nevezte a Szaakasvili ellen indított jogi eljárást. Előző nap az illetékes kijevi bíróság úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet Szaakasvili az ellene folyó perben, elvetve az ügyészség azon indítványát, hogy két hónapra helyezzék házi őrizetbe. A vád képviselői kedden közölték, hogy fellebbezést nyújtanak be.
A főügyész kijelentette: összeomlásra van ítélve az az állam, amely nem képes megvédeni magát az FSZB orosz titkosszolgálattól és Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő “bandájától”.

“Megvédem az államomat akkor is, ha Szaakasviliről van szó” – hangoztatta Lucenko, hozzátéve, hogy a politikussal éveken át szívélyes jó kapcsolatokat ápolt, ám utóbbi átlépett minden határt.

Szavai szerint hivatala elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy Szaakasvili – szerinte megbocsáthatatlanul – Janukovics környezetétől fogadott el pénzt, amellyel puccsot készült végrehajtani Ukrajnában. Megjegyezte, hogy ha Szaakasvili ártatlan lenne, nem menekült volna el folyamatosan “pánikszerűen” a hatóságok elől, amelyek ki akarták hallgatni, hanem épp ellenkezőleg, bátran elébük állt volna.

Szaakasvilit múlt pénteken vették őrizetbe és szállították előzetes fogdába a hatóságok Kijevben, azután, hogy néhány nappal korábban ezt hívei megakadályozták.

Az ukrán főügyészség hivatalosan azzal gyanúsítja a volt odesszai kormányzót, az általa Ukrajnában alapított Új Erők Mozgalma elnevezésű ellenzéki párt vezetőjét, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban, együttműködve a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetéssel, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök környezetével. Ezt Szaakasvili viszont kategorikusan cáfolja.

Lelepleztek egy terrorcsoportot Oroszországban, amely az újévi ünnepek és az elnökválasztási kampány idején öngyilkos merényleteket készült elkövetni Moszkva térségében – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság keddi ülésén.

Az orosz titkosszolgálatok Bortnyikov szerint hétfőn vették őrizetbe a csoport közép-ázsiai származású tagjait. A terroristáktól robbanószerkezeteket, lőfegyvereket és lőszert foglaltak le. Az FSZB felszámolt egy “terroristaeszközöket előállító laboratóriumot is”.

Bortnyikov, aki egyben a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság vezetője, elmondta, hogy az orosz szakszolgálatok az év folyamán 61, terrorizmussal összefüggő bűncselekményt, köztük 18 jelentős merényletkísérletet akadályoztak meg, és 56 – konspirációban működő – “terroristasejtet” lepleztek le. Az FSZB 2017-ben 78 fegyverest és azoknak segédkező személyt “likvidált”, valamint 1018 “banditát” vett őrizetbe.

Az FSZB igazgatójának beszámolója szerint a nemzetközi terrorszervezetek “a terrorista aktivitás gócpontjait” próbálják meg létrehozni Oroszország egyes régióiban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet utolsó szíriai erősségeinek felszámolása nyomán a terroristák más területekre próbálnak meg átcsoportosulni.

A Bortnyikov vezette szolgálat az év folyamán több mint 17 500 olyan külföldi személy beutazását akadályozta meg, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak a terrorizmussal. Az FSZB elejét vette annak is, hogy 80, a terrorszervezetek toborzóinak befolyása alá került személy elhagyhassa Oroszországot.

Oroszországban március 18-án tartják meg az elnökválasztást.

Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása, függetlensége mellett és a mellett, hogy beilleszkedjen a nyugati integrációs szervezetekbe, így az Európai Unióba – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának négy tagja litván parlamenti képviselőknek írott válaszlevelében.

Németh Zsolt (Fidesz), Hoffmann Rózsa (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra válaszolt, hogy harminchét litván parlamenti képviselő a magyar Országgyűlés tagjainak küldött levelében azt írta, megdöbbentették őket a magyar kormány kijelentései arról, hogy megakadályozná Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz (EU), ha az ország nem változtat oktatási törvényén, amely a kisebbségek anyanyelvű oktatásáról is rendelkezik.

Közölték: “nagyon is tisztában vannak azokkal az óriási erőfeszítésekkel”, amelyeket a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz hatalom tesz, hogy megállítsa Ukrajna európai integrációját. Vajon Magyarország tényleg kész arra, hogy azokat a célokat kövesse, amelyek összhangban vannak Putyin ukrajnai céljaival? – tették fel a kérdést.

A litván képviselők szerint ilyen kijelentések teljesen elfogadhatatlanok EU-tagállamoktól, különösen olyanoktól, amelyek nemrég csatlakoztak az unióhoz. Az ilyen nyilatkozatok abszolút összeegyeztethetetlenek a szolidaritás európai értékével és a közös céllal, az egyesült és szabad Európával.

A magyar képviselők felhívták a figyelmet: Magyarország az elkötelezettségének kritikus pillanatokban, például a fordított gázáramlás biztosításakor is bizonyítékát adta. Közölték: az ukrán oktatási törvény 7. cikke szerintük “két okból is eltéríti Ukrajnát” attól, hogy beilleszkedjen a nyugati világba.

Az egyik ok – írták -, hogy ha a gyermekek nem tanulhatnának óvodától érettségiig anyanyelvükön, egy eddig biztosított jogot vennének el az ukrán állampolgárok egy részétől, miközben “az egyszer már élvezett jogok megvonása súlyosan ellenkezik azzal, ami Nyugattá teszi a Nyugatot”. A másik ok, hogy Ukrajnának “a jelenlegi konfliktushelyzetben” az lenne a fontos, ha polgárai érdekeltek lennének az ország függetlenségi törekvéseiben. Az oktatási törvény említett cikke azonban ellenérdekeltté teszi azokat a kisebbségeket, amelyek nyelvi jogaik szempontjából “rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a Janukovics-korszakban, sőt a Szovjetunió idejében voltak”.

Értékelésük szerint az oktatási törvény 7. cikke ezért nem Ukrajna európai pályájának érdekeit szolgálja, hanem azokét, akik ellenségei Kijev nyugati beilleszkedésének. Hozzáfűzték: Magyarország megpróbálta párbeszéd útján elérni a szükséges módosítást, ígéretet is kapott rá, de azt az ukrán fél nem tartotta be. Ezért jelenleg kénytelenek hathatósabb eszközöket igénybe venni “Ukrajna európai pályán tartásához” – írták.

Az új oktatási törvény, amelyet szeptember 5-én fogadott el az ukrán parlament, a közoktatás korszerűsítését határozza meg célként. A reformokat 2018 szeptemberétől vezetnék be. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

December 11-én az Európa Tanács Velencei Bizottságának hivatalos honlapján megjelent a nemzetközi testület hivatalos állásfoglalása az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által 2017. szeptember 5-én megszavazott új ukrán oktatási törvényről és annak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyéről. A 25 oldalas angol nyelvű állásfoglalás végkövetkeztetéseinek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy:

a) az államnyelv ismeretének támogatása és ennek elvárása az állampolgároktól „az állam törvényes és dicséretes célja” (118. bekezdés);
b) a jogszabály 7. cikkelye „a kisebbségi nyelvek oktatásának csökkentéséről szól, elsősorban a középfokú oktatás vonatkozásában (119. bekezdés);
c) nem egyértelmű, hogy a törvény 7. cikkelye milyen mértékű védelmet biztosít a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak, illetve a 7. cikkely „kétértelműségeket tartalmaz” (120. bekezdés);
d) az új szabályok végrehajtásának rövid határideje súlyos aggályokat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban (120. bekezdés);
e) a Velencei Bizottság mégsem aggódik a kisebbségek anyanyelvi oktatásáért, mert „úgy értelmezi, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a legtöbb tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásának folytatása külön kisebbségi osztályokban” (121. bekezdés);
f) a jogszabály 7. cikkelye, „egyértelműen az államnyelv szerepének növelését és a kisebbségi nyelvek szerepének csökkentését célozza” (122. bekezdés);
g) a 7. cikkely (4) bekezdése nem kínál megoldást az Európai Unióban hivatalos státusszal nem rendelkező nyelvek oktatására, konkrétan az orosz nyelvű oktatásra, ezért a 7. cikkely „diszkriminatív” (124. bekezdés);
h) az állásfoglalás 125. bekezdése a fentiek alapján azt a következtetést vonja le, hogy „a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre”;
i) végül a 126. cikkely javasolja a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott párbeszédet, illetőleg az államnyelv oktatási színvonalának javítását.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma már a megjelenés napján reagált Velencei Bizottság állásfoglalására a tárca hivatalos honlapján.

A minisztériumi reakció – várható módon – említést sem tesz arról, hogy a Velencei Bizottság az oktatási törvény 7. cikkelyének módosítását javasolja. Ehelyett azt emeli ki, hogy az államnyelv támogatása, illetve ismeretének elvárása jogos igény az állam részéről.

A minisztérium nyilatkozatban fejti ki, hogy a kisebbségi nyelveken folyó oktatás differenciált módon zajlik majd az új oktatási törvény 7. cikkelye alapján. Az anyaországgal nem rendelkező közösségek, mint például a krími tatárok, az 1. osztálytól a 12. osztályig élvezhetik majd az anyanyelvi oktatás előnyeit.

Azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselői, amelyek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, ám nyelvük a szláv nyelvcsalád valamely ágához sorolható (például a bolgárok, lengyelek, szlovákok), a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, és az 5. osztálytól kezdve számukra fokozatosan egyre több tantárgyat oktatnak majd államnyelven.

A következő csoportba azok a nemzeti kisebbségek tartoznak, áll a minisztérium közleményében, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik anyanyelvként, ám ez a nyelv nem szláv nyelv. Ide a magyar és a román közösség sorolható. Ők is csupán a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, ám számukra fokozatosan kívánja bevezetni a különböző tantárgyak ukrán nyelven való oktatását a minisztérium, arra hivatkozva, hogy egy másik nyelvcsaládba tartozó nyelv elsajátítása „nehezebb és több tanulási időt igényel”.

Végül az orosz nemzeti kisebbség tagjai az 5. osztálytól csupán tantárgyként tanulhatják majd anyanyelvüket, és a többi tárgyat államnyelven kell tanulniuk. Ezt arra hivatkozva vezeti be az oktatási tárca, hogy az orosz és az ukrán közeli rokon nyelv, és „az orosz anyanyelvűek könnyen elsajátítják az ukránt”.

Végül azzal zárja közleményét a minisztérium hogy Kijev továbbra is nyitott az Európa Tanács szakértői testületeivel folytatott párbeszédre.

Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan reagál majd az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága az ukrán oktatási tárca fent ismertetett álláspontjára.

Kijev Pecserszki Kerületi Bírósága december 11-én úgy határozott, hogy szabadon bocsátja Miheil Szaaakasvilit, az ellenzéki Ruh Novih Szil (Új Erők Mozgalma) párt vezetőjét az ellene folyó eljárás idejére – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

A volt grúz elnök és Odessza megyei kormányzó további fogva tartásáról dönteni hivatott eljárás hosszas huzavona után, nem sokkal hétfőn dél előtt kezdődhetett el. A bíróság épülete köré a rendőrség és a nemzeti gárda alakulatai szoros kordont vontak, miután az utcán a pártvezér több száz híve gyűlt össze, akik időről időre összetűztek a rendfenntartókkal.

A vád indítványozta Szaakasvili 24 órás házi őrizet alá helyezését. Az ügyészség érvelése szerint a házi őrizet lehetővé tenné a pártvezető számára, hogy kommunikáljon híveivel, ugyanakkor megakadályozná, hogy megszökjön az ellene folyó büntetőeljárás elől, miközben hatósági védelmet is kaphatna, miután fennáll a veszélye annak, hogy az orosz titkosszolgálatok merényletet kísérelnek meg ellene az ukrajnai helyzet destabilizálása céljából.

Eközben Julija Timosenko, a Batykivscsina párt parlamenti frakciójának vezetője egy tucatnyi ellenzéki képviselőtársával felajánlották a bíróságnak, hogy kezességet vállalnak Szaakasviliért.

Végül az esti órákban megszületett határozatában Larisza Cokol bírónő nem adott helyt az ügyészség indítványának, így a politikus szabadon távozhatott a bíróság épületéből és hazatérhetett kijevi otthonába.

Újságírói kérdésre válaszolva Szaakasvili jelezte, „nincsenek elnöki ambíciói”, célja a jelenlegi ukrajnai oligarchikus kormányzási rendszer lerombolása.

A legközelebbi terveit firtató kérdésre mosolyogva közölte: „Öt napja éhezek, ezért az elsődleges célom az evés.”

A bírósági határozat nem jogerős, az ügyészség részéről közölték, szándékukban áll megfellebbezni azt.

A bűnüldöző szervek még december 5-én házkutatást tartottak Miheil Szaakasvili lakásában, majd megkísérelték előállítani, ám hívei kiszabadították őt. A politikus ellen ezután körözést adtak ki.

Az SZBU tájékoztatása szerint Szaakasvilit egyebek mellett bűnszervezetek tagjainak segítésével és bűnös tevékenységük elleplezésével gyanúsítják a Büntetőtörvénykönyv 256. cikkelyének 2. pontja alapján. Jurij Lucenko legfőbb ügyész kijelentette, hogy a volt grúz elnök ukrajnai akcióit a Viktor Janukovics Oroszországban rejtőzködő egykori ukrán államfő környezetéhez tartozó személyektől, többek között Szerhij Kurcsenkótól származó pénzből finanszírozza.

Tanúként hallgatta meg hétfőn Arszenyij Jacenyuk volt ukrán kormányfőt, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetőjét az a kijevi bíróság, amely eljárást folytat az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök ellen hazaárulás vádjával.

Jacenyuk kijelentette: arról, hogy Janukovics az orosz hadsereg beavatkozását kérte Ukrajnában Vlagyimir Putyintól, csak az orosz elnök, valamint Vitalij Csurkin Oroszország akkori ENSZ-képviselője kijelentéseiből és moszkvai külügyminisztériumi nyilatkozatokból szerzett tudomást. Szavai szerint Janukovics Putyinhoz intézett kérése a Kremlnek volt fontos, ezáltal akarta Moszkva elkerülni azt, hogy nemzetközi szinten büntetőintézkedéseket hozzanak Oroszországgal szemben a Krím félsziget megszállásáért. Hozzáfűzte, hogy 2014. március 1-jén felhívta őt telefonon Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, de – mint fogalmazott – a Krím megszállásának témáját nem érintették.

A politikus közölte, hogy utoljára 2014. február 22-én beszélt telefonon Janukoviccsal szavai szerint az exállamfő mögött álló Régiók Pártja egyik képviselőjének mobiltelefonján. “Várható további lépéseiről és a politikai válság rendezéséről beszéltünk” – mondta Jacenyuk.

A volt kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországba szökése közben Ukrajnában nem volt veszélyben Janukovics élete. Ezt bizonyítja az, hogy a leváltott államfő lemondott az állami védelemről – jegyezte meg.
Tanúvallomásában kiemelte, hogy Janukovics jogi úton nem támadta meg az államfői tisztről történt menesztéséről hozott döntést, ami Jacenyuk szerint úgy értelmezhető, hogy elfogadta azt törvényesnek.

Az ukrán parlament 2014. február 22-én szavazta meg több mint kétharmados többséggel Janukovics leváltását az elnöki tisztről. A politikus ekkor már menekülőben volt Oroszország felé.

Janukovics 2014. március 1-jén tett írásos nyilatkozatot, amelyben Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt idén januárban az ENSZ-ben is megerősítették Kijevnek.

Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza
jóváhagyta a dokumentumot.

A bíróság hétfőn meghallgatta tanúként Arszen Avakov belügyminisztert is, aki elmondta, hogy még Harkiv megyei kormányzó volt, amikor utoljára beszélt a volt ukrán elnökkel 2010-ben az irodájából telefonon. Janukovics hívta fel, és arra kérte, támogassa őt az elnökválasztási kampányban, amit Avakov szavai szerint visszautasított.

Két hónapra 24 órás házi őrizet elrendelését kérték az ügyészek Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóval, egykori georgiai elnökkel szemben hétfőn abban a kijevi eljárásban, amelyben a bíróságnak határoznia kell a politikus további fogva tartásának körülményeiről.

A vád képviselői szerint a 24 órás házi őrizet megfelelő lenne annak megakadályozására, hogy Szaakasvili az ellene indított büntetőeljárás alatt megszökjön, továbbá szavatolná biztonságát, és nem akadályozná őt a támogatóival való kapcsolattartásban. Az ügyészség egyik képviselője kifejtette, hogy például skype-on vagy más formában az interneten keresztül a lakásában tartózkodva is kapcsolatot tarthatna párttársaival, és beszédeket is intézhetne a mellette tüntetőkhöz.

A biztonságát érintően az egyik ügyész kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy Szaakasvili ellen merényletre készülnek az orosz titkosszolgálatok.

A politikust múlt pénteken vették őrizetbe az ukrán hatóságok. Szaakasvili másnap a fogdában bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkba kezd.

Előtte múlt kedden már őrizetbe vették kijevi lakásában, azonban nem tudták fogdába szállítani, mert hívei blokád alá vonták azt a rendőrségi mikrobuszt, amelybe beültették, majd felfeszítették a jármű ajtaját és kiszabadították. Ezután a volt kormányzó gyalogosan, hívei gyűrűjében az ukrán parlamenthez vonult, ahol hívei már hetek óta sátorokkal tüntetnek, és péntek délelőttig ott tartózkodott.

A főügyészség már kedden körözést adott ki ellene, és az elfogatóparancsot továbbította a rendőrségnek.

Petro Porosenko ukrán elnök július végén megfosztotta ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, akit maga nevezett ki 2015 májusában Odessza megye kormányzójává. Később azonban megromlott közöttük a viszony, főként azért, mert Szaakasvili több ízben korrupcióval vádolta meg a kijevi központi vezetést. A politikus hontalan lett, mivel kinevezésekor lemondott korábbi georgiai állampolgárságáról. A kormányzói tisztéről való távozása után ellenzéki pártot alapított Ukrajnában Új Erők Mozgalma néven.

Georgiában, ahol 2004 és 2013 között államfői tisztet töltött be, hatalommal való visszaélésért már korábban eljárást indítottak, és nemzetközi körözést adtak ki ellene. Ukrajnában azzal gyanúsítják, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetéssel – az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök – környezetével együttműködve. Ezt ő kategorikusan cáfolta.

Három hónapja nem kapnak fizetést Kárpátalján a költségvetési intézmények egyes dolgozói – hívta fel ismételten a figyelmet a problémára a pmg.ua hírportál december 7-én.

Az oktatási szférában tevékenykedő gazdasági és kisegítő személyzetről van szó. A Volóci, a Nagybereznai és a Huszti járásban szeptember óta, azaz három hónapja késik ezeknek az embereknek a bére, a Beregszászi, a Nagyszőlősi és a Técsői járásban pedig két hónapja nem kapták kézhez a nekik járó juttatásokat. Ez a kritikus állapot a helyi költségvetésben jelentkező pénzhiány miatt alakult ki.

Az érintettek sztrájkot helyeztek kilátásba, amelynek során akár a nemzetközi jelentőségű autóutat is lezárhatják.

Kárpátaljai képviselők Volodimir Hrojszman miniszterelnökhöz fordultak a problémával, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon. Hasonló nem fordult elő a megyében az elmúlt tíz évben.

A küldöttek indítványában az áll, hogy „A helyi költségvetésekben az erőforrások kimerültek, a helyzetet nem lehet megoldani az államháztartásból származó bevételek nélkül. Azok az emberek, akik hónapok óta nem kapnak fizetést, felháborítónak tartják a helyi és a központi vezetés tétlenségét, és indulatuk napról napra nő.”

Kárpátalja.ma

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete Marosi Anita Hit és megmaradás című, kárpátaljai nagycsaládokról szóló interjúkötetét mutatta be december 7-én Beregszászban. A Kárpátalja.ma hírportál népszerű sorozatából készült kötetének megjelenését a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatta.

A könyvbemutatót Török Dénes, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke nyitotta meg, aki a kötetet jegyespároknak, házasság előtt állóknak ajánlotta azzal a céllal, hogy bátorítsa és bíztassa őket a gyerekvállalásra.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Istentől kapott küldetésnek nevezte örökségünk megóvását, gyarapítását és átadását gyermekeink számára. Beszédében hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás legalább annyira fontos a magánéletben mint az államügyben, ugyanis ez fennmaradásunk záloga.

A kötet szerzője, Marosi Anita megköszönte a Kárpátalja.ma szerkesztőségének, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek, hogy létrejöhetett az Áldás és erő kiadvány után az újabb ötven nagycsaládot bemutató Hit és megmaradás című kötet is. Marosi Anita bemutatta a jelenlévőknek az interjúk elkészítésének folyamatát, mesélt azok készítésének nehézségeiről, megható pillanatairól, majd felolvasta a kötet zárszavát.

A könyvbemutató zárásaként Kudlotyák Krisztina, a Kárpátalja.ma főszerkeszője köszönetet mondott a szerzőnek, valamint megköszönte a hírportál szerkesztőinek és a kötet korrektorának, Sin Edinának kitartó munkáját. Örömét fejezte ki, hogy – a támogatásoknak is köszönhetően – az egykori ötletből először sikeres interjúsorozat, majd könyv született.

Az interjúkötet borítóján szereplő Birta család tagjai karácsonyra hangoló verssel, hegedűjátékkal és énekkel emelték a rendezvény színvonalát, majd ezt követően a történelmi egyházak képviselői adták áldásukat az eseményre.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy a református egyházban a 2017-es évet a családoknak és a gyermekáldásnak szentelték, jövőre pedig a Testvért szeretnék programot hirdetik meg, ugyanis – a püspök szavaival élve – ha családban nő fel a gyermek, az áldás; ha vannak testvérei is a családban, az megsokszorozott áldás.

Marosi István, a GörögKör vezetője, Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános és a Tihanyi Bencés Apátság tagjai szintén örömüket fejezték ki aziránt, hogy megjelenhetett a családalapításra bíztató és a család szentségét hangsúlyozó interjúkötet.

A könyvbemutató végén Török Dénes átnyújtotta az egyházak képviselőinek a kötet egy-egy példányát, majd a szerző dedikálta az ajándékba kapott könyveket.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Elkészült a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2018. évi felvételi szabályzata, amelyet a felsőoktatási intézmény tudományos tanácsa még a karácsonyt megelőző időszakban véglegesít. A jövő évi felvételi eljárásra vonatkozó legfrissebb tudnivalókról Bárány Bélát, a főiskola felvételi bizottságának titkárát kérdeztük.

– Milyen képzésekre hirdet felvételt jövőre a Rákóczi-főiskola?

– Az idei esztendőhöz hasonlóan 2018-ban is molodsij szpecialiszt (ifjú szakember), bachelor és magiszteri szintű képzésekre hirdetünk felvételt az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által 2017. október 13-án elfogadott központi felvételi szabályzatban foglaltakkal összhangban.

– Kezdjük a felvételi szabályok ismertetését a molodsij szpecialiszt képzési szinttel!

– Ami az ifjú szakember képzési szintet illeti, nincsenek jelentős változások 2017-hez képest. A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is öt szakra hirdet felvételt: szociális munka, óvodapedagógia, alkalmazott matematika, turizmus, valamint számvitel és adóügy. E szakokra az általános iskolai és a középiskolai végzettséggel rendelkezők egyaránt jelentkezhetnek.

Elsősorban az általános iskolai végzettséggel rendelkezőket várjuk, tehát azokat, akik befejezték a kilencedik osztályt. Nekik két felvételi vizsgát kell tenniük: az egyik minden szak esetében az ukrán nyelvű tollbamondás, a másik valamilyen közismereti tárgy, amelyet a felvételiző által választott szaktól függően intézményünk határoz meg. A számvitel és auditálás, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, a turizmuson a földrajz, míg a szociális munka, valamint az óvodapedagógia szakok esetében magyar és világirodalomból kell felvételi vizsgát tenni.

Az érettségivel, vagyis a 11. osztály befejezése után jelentkezők a második évfolyam megüresedett helyein kezdhetik meg tanulmányaikat a molodsij szpecialiszt szintű képzéseinken. Nekik a 2018-as a külső független értékelésen (ZNO) szerzett két tanúsítvány (szertifikát) benyújtásával lehet jelentkezni az óvodapedagógia, alkalmazott matematika, turizmus, valamint számvitel és adóügy szakokra. Valamennyi szak esetében kötelező jelentkezési feltétel az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett tanúsítvány. A másik szertifikátot az intézményünk által az adott szakra meghatározott közismereti tárgyból kell megszereznie a jelentkezőnek. A számvitel és auditálás, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, míg a turizmus szakon a földrajz. Az óvodapedagógia szak esetében választani lehet a biológia vagy a magyar nyelv között, miután az oktatás képzési ághoz tartozó szakok esetében (ide sorolható az óvodapedagógia szak) a szabályozás jövőre is lehetővé teszi, hogy az egyik ZNO-szertifikát helyett, második tárgyként, a szakképzési intézetbe jelentkezők belső vizsgát tegyenek magyar nyelvből. A belső felvételi vizsgát magyarból intézményünkben lehet majd letenni. Ez elsősorban azok számára lehet előnyös, akiknek csupán egy szertifikátot sikerült szerezniük a külső független értékelés során.

– Mi az újdonság az ifjú szakember képzési szint 2018-as felvételi szabályzatában?

– Újdonság, hogy jövőre az ifjú szakember képzési szintre középfokú végzettség alapján jelentkezőktől a 2018-as tanúsítványok mellett elfogadják a 2017-ben és 2016-ban szerzett szertifikátokat is. Kivételt képeznek e tekintetben az idegen nyelvekből szerzett tanúsítványok. Idegen nyelvből a felsőfokú szakképzési intézetbe jelentkezőktől csak a 2018-as szertifikátokat fogadhatjuk el, mégpedig angol, német, francia és spanyol nyelvből.

További újdonság, hogy azoknak, akik 2018. május 1-jéig betöltik 14. életévüket, jelentkezéskor kötelezően be kell mutatniuk a személyi igazolványukat. Azoktól, akik csak május 1-je után lesznek 14 évesek, a születési bizonyítványukat (keresztlevelüket) is elfogadják a személyazonosság igazolására.

– Mi a helyzet azokkal, akiknek van ugyan érettségi bizonyítványuk, de nincs külső független értékelésen szerzett szertifikátjuk, mégis szeretnének jelentkezni az ifjú szakember képzési szintre?

– Ők az általános iskolai bizonyítványuk alapján jelentkezhetnek, és felvételi vizsgát kell tenniük, akárcsak a kilenc osztályt végzetteknek. Ezeket a jelentkezőket csak az első évfolyamra tudjuk felvenni, vagyis újra át kell majd venniük a középiskolai tananyagot.

– Mit kell tudniuk az alapképzésre (bachelor szint) jelentkezőknek?

– Jövőre a Rákóczi-főiskola 12 szakon hirdet bachelor szintű képzést: ukrán nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, biológia, földrajz, kémia, matematika, történelem, tanítói szak, óvodapedagógia, turizmus, illetve számvitel és adóügy. Ezekre a képzésekre nappali és levelező tagozaton egyaránt, középiskolai végzettség alapján várják a jelentkezőket az első évfolyamra. Valamennyi szakra külső független értékelésen szerzett három tanúsítvánnyal lehet jelentkezni. Minden szak esetében kötelező tanúsítványt szerezni ukrán nyelvből és irodalomból. Jövő nyáron a felsőoktatásba jelentkezőktől a 2018-as tanúsítványok mellett a 2016-ban és 2017-ben szerzett szertifikátokat is elfogadják. Kivételt képeznek e tekintetben az idegen nyelvekből szerzett szertifikátok. Idegen nyelvből a felsőoktatási intézmények csak a 2018-as szertifikátokat fogadhatják el a következő nyelvekből: angol, német, francia és spanyol.

Az oktatás és pedagógia képzési ághoz tartozó szakok esetében (ide sorolhatók az óvodapedagógia, történelem, tanítói, ukrán nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, biológia, földrajz, matematika, kémia szakok) a szabályozás jövőre is lehetővé teszi, hogy az egyik szertifikát helyett, harmadik tárgyként, a jelentkezők magyar nyelvből belső vizsgát tegyenek a főiskolán. Azok számára biztosíthatja a továbbtanulást ez a lehetőség, akiknek csupán két szertifikátot sikerült szerezniük a külső független értékelés során.

Az előző évhez hasonlóan mindjárt a második évfolyamra jelentkezhetnek azok az alapképzésre felvételizők, akik már rendelkeznek bármilyen szakirányú molodsij szpecialiszt, bachelor vagy szpecialiszt szintű diplomával, illetve akik már legalább egy évet befejeztek az alapképzésben. Nekik a beiratkozáshoz csupán a szaktárgyukból kell felvételi vizsgát tenni a Rákóczi-főiskolán.

– Az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett tanúsítványon kívül milyen további szertifikátokra van szükségük az alapszintű (bachelor) képzésre jelentkezőknek 2018-ban?

– Az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett szertifikát mellett a következő tanúsítványokat kell benyújtaniuk a jelentkezőknek a második, valamint a harmadik felvételi vizsgatárgyakból:

– óvodapedagógia szakra: Ukrajna története, biológia vagy magyar nyelv;

– tanítói szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– történelem szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– ukrán nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– magyar nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– angol nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, angol nyelv vagy magyar nyelv;

– biológia szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– földrajz szakra: matematika, földrajz vagy magyar nyelv;

– matematika szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– kémia szakra: matematika, kémia vagy magyar nyelv;

– turizmus szakra: Ukrajna története, földrajz, idegen nyelv;

– számvitel és adóügy szakra: matematika, földrajz, idegen nyelv.

– Milyen lehetőségeket kínálnak azok számára, akiknek nem sikerült tanúsítványokat szerezniük a független tesztvizsgákon?

– Azok, akiknek nem sikerült megfelelniük a független tesztvizsgákon, jelentkezhetnek a főiskolánkon zajló, magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett kihelyezett képzések valamelyikére. A gödöllői Szent István Egyetem kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök, illetve élelmiszeripari mérnök képzéseket indít Beregszászban. A Nyíregyházi Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakot, a Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskola és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia pedig református katekéta-lelkipásztori munkatárs, illetve görögkatolikus katekéta szakot hirdet a Rákóczi-főiskolán. A Debreceni Egyetem is együttműködik főiskolánkkal, s négy szakon indít kihelyezett képzést: ápolás és betegellátás, gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus és szociálpedagógia. E képzésekre a jelentkezők a külső független értékelésen szerzett szertifikát nélkül, érettségi bizonyítvány alapján felvételizhetnek. A Károli Gáspár Református Egyetem által meghirdetett magyar mint idegen nyelv képzésre az oktatás és pedagógia képzési ághoz tartozó valamely alapszintű (bachelor) képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek majd.

– Mi a helyzet a magiszteri szintű képzés 2018-as felvételi szabályzatával?

– A magiszteri képzési szinten – az idei esztendőhöz hasonlóan – 2018-ban is öt szakra hirdet felvételt a Rákóczi-főiskola: matematika, történelem és régészet, magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, valamint biológia. Jelentkezni ezekre a képzésekre az alapképzésben szerzett bachelor szintű oklevéllel, vagy szpecialiszt, esetleg magiszter szintű diploma birtokában lehet. A jelentkezőknek a szaktárgyukból, illetve idegen nyelvből kell felvételi írásbeli vizsgát tenniük. Azoknak, akik nem az elvégzett alapszaknak megfelelő mesterképzésre jelentkeznek, egy további különbözeti felvételi vizsgát is tenniük kell.

Érdemes külön szólni a történelem és régészet szakról, mivel a 2018-as felvételi eljárás lényegesen különbözik a tavalyitól. A jövő évi felvételi szabályzat értelmében az erre a szakra jelentkezőknek a szaktárgyi vizsga mellett úgynevezett egységes felvételi vizsgát kell tenniük idegen nyelvből (єдиний вступний іспит з іноземної мови). Ez a most bevezetendő vizsgatípus a ZNO-hoz hasonló rendszerben lebonyolítandó megmérettetés lesz. A jelentkezőknek elektronikusan kell regisztrálniuk erre a felvételi vizsgára 2018. május 14. és június 5. között. Az elektronikus regisztráció részleteiről később tájékoztatjuk a jelentkezőket, mivel ezt az eljárást egy külön minisztériumi rendelet szabályozza majd 2018-ban. Az országos felvételi szabályzat az egységes felvételi vizsga napját idegen nyelvből július 11-re tűzte ki.

– Milyen további újdonságokkal szolgál a 2018-as felvételi szabályzat?

– További újdonsága a felvételi szabályzatnak, hogy azok számára, akiket korábban eltanácsoltak a felsőoktatási intézmények bármilyen szintű képzéséről, jövőre lehetővé válik, hogy megújítsák hallgatói jogviszonyukat, folytassák tanulmányaikat szakjuknak és képzési szintjüknek megfelelően abban a felsőoktatási intézményben, ahol megszakították tanulmányaikat vagy más felsőoktatási intézményben.

– Mit kell tudni a felvételi vizsgákról?

– A felvételi vizsgák anyaga alig változott az elmúlt évekhez képest, ily módon a vizsgatételek remélhetőleg nem állítják megoldhatatlan feladat elé a jelentkezőket. Egyébként a felvételi vizsgák témái és a különböző típusú mintafeladatok minden tárgyból és minden képzési szintre vonatkozóan megtalálhatók intézményünk honlapján (kmf.uz.ua). Ugyanitt olvasható a felvételi eljárással kapcsolatos minden egyéb információ is.

– Mire figyeljenek oda 2018-ban azok, akik a Rákóczi-főiskolára szeretnének felvételizni?

– Elsősorban arra kell figyelni, hogy időben jelentkezzenek be a külső független értékelésen való részvételre, ennek elmulasztása ugyanis lehetetlenné teszi a jelentkezést a felsőoktatási intézményekbe. Az érettségizők jelentkezése 2018. február 6-án kezdődik és március 19-ig tart. A jelentkezés során fordítsanak különös figyelmet arra, hogy az általuk választott főiskolai szakra mely tárgyakból kell tesztet írni, illetve szertifikátot szerezni.

– Mikor kerül sor a felvételire 2018-ban?

– Az időpontokról és határidőkről jövő év elején várható tájékoztatás. Január első felében nyílt napot is szervezünk főiskolánkon a felvételizni készülőknek és szüleiknek. Ennek a rendezvénynek a dátumáról, illetve a felvételi határidőkről egyaránt részletesen tájékoztatjuk majd az érdeklődőket a médián, illetve intézményünk weboldalán keresztül.