Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Az OTP megvásárolná az orosz Vnyesekonombank ukrajnai leánybankját, a Prominvesztbankot a Kommerszant orosz napilap értesülése szerint.

Az újság csütörtöki cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy Szergej Gorkov, az állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank elnöke előző nap hivatalosan bejelentette, hogy van pályázó az ukrajnai leánybank megvásárlására, de kilétét nem fedte fel.

A lap három meg nem nevezett forrásra hivatkozva írja, hogy az OTP-csoport már elvégezte a bank átvilágítását (due diligence), és már előrehaladott tárgyalások folytak az orosz pénzintézettel.

Szergej Gorkov korábban azt mondta, hogy a Prominvesztbank eladásakor a pénzintézet olyan vevőt keres, amellyel rendezni lehet az ukrán pénzintézeteknek nyújtott bankközi kölcsönök visszafizetését.

Az ukrán nemzeti bank rangsorában az első negyedévben a mérlegfőösszeg alapján az OTP a 17-ik helyen állt. Az S&P elemzése szerint tavaly a Prominvesztbank az öt legnagyobb pénzintézet között volt Ukrajnában, de az idén az üzleti tevékenysége jelentős mértékben szűkült, április elsején már csak a 14-ik helyen állt, és az első negyedévben 3,05 milliárd hrivnyás veszteséget könyvelt el.

Az MTI megkeresésére az OTP annyit közölt, nem kommentál sajtóértesüléseket. A bank folyamatosan keresi az akvizíciós lehetőségeket, elsősorban azokban az országokban gondolkozik, ahol jelen van, azonban a helyi bankjának alacsony a piaci részesedése – tették hozzá.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség idén is megszervezte a matematikát kedvelő diákok számára az Abacus Matematikatábort. A tábornak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ad otthont. A megnyitóra augusztus 1-jén a főiskola átriumában került sor, ahol a diákokat dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, valamint Kulin Judit főiskolai adjunktus, a tábor vezetője köszöntötte.

Az idei évben közel ötven diák vesz részt a táborban, akik Kárpátalja különböző pontjairól érkeztek. A nevelői feladatokat főiskolai tanárok, hallgatók és volt táborlakók látják el.

A tábor elején a tanulók egy szintfelmérő tesztet írtak, ami alapján csoportokba osztották őket. A délelőtti időszakban matematikával kapcsolatos foglalkozásokat szerveznek, amelyen a tanulók megismerkedhetnek többek között a halmazelmélet, gráfelmélet, illetve a stratégiai játékok alapjaival.

A kora délutáni órákban különböző ismeretterjesztő előadásokon vehetnek részt, ahol megtekinthetik a főiskola ásványgyűjteményét, de hallhatnak az 1956-os forradalom eseményeiről is. A diákok szabadidős foglalkozások keretében különböző, a matematikához köthető, a logikai gondolkodást fejlesztő játékokban próbálhatják ki magukat, de sportolhatnak, vagy ha kedvük tartja, részt vehetnek a nevelők által szervezett táncházban is.

A programok sokasága természetesen ezzel még nem ér véget, hiszen a hét folyamán a táborozók a Vereckei-hágóra is kiruccannak, ám ez sem szokványos módon történik, ugyanis az egész kirándulás városi akadályverseny formájában zajlik. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott városban vagy településen feladatokat kell megoldani a csapatoknak, így járva végig a helyi nevezetességeket és kulturális örökségeket.

Mindezt saját készítésű, úgynevezett kötözött batikolt pólókban teszik, amivel kitűnnek a városi sokaság közül (megkönnyítve ezzel az elcsatangoló táborlakók megtalálását is).

Az Abacus Matematikatábor az aktív szellemi és testi pihenés mellett neveli és fejleszti a tanulókat, de nem szakbarbárokká, hanem széles látókörrel rendelkező, más tudományágakat tisztelő és szerető emberekké, mindezt játszva tanulva.

Holozsi Imre

Kárpátalja.ma

A járási költségvetés 16 millió hrivnya többlettel zárta az első félévet, melynek elosztásáról a járási tanács képviselői döntöttek augusztus 2-i ülésükön. Az összeg jelentős részét útszakaszok és a járás középületeinek felújítására fordítják, valamint az oktatási szféra fejlesztésére – adta hírül a pmg.ua hírportál.

Közel 7 millió hrivnyát különítenek el a járás egészségügyi ágazatának támogatására, ebből 2,2 millió hrivnyát az egészségügyi dolgozók bérére fordítanak. További 4 milliót különítettek el Alsóveresmart (Mala Kopanya – 420 ezer hrivnya), Tiszaszirma (Drotinci – 230 ezer hrivnya), Mátyfalva (Matyijevo – 1,35 millió hrivnya), Tekeháza (Tekovo – 636 ezer hrivnya) és Salánk (650 ezer hrivnya) egyes útszakaszainak teljes felújítására – mondta Varga Valéria, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal pénzügyi osztályának vezetője.

Jelenleg a Tiszaújhely–Karácsfalva és a Tiszapéterfalva–Nagypalád útszakaszon folynak felújítási munkálatok, melyekre 200 ezer hrivnyát különített el a Nagyszőlősi Járási Tanács.

A járási költségvetésből továbbá iskolabusz vásárlására (600 ezer hrivnya), Felsősárad (Siroke) és Csepe sportpályáinak megépítésére (650 ezer hrivnya), Nagycsongova (Borzsavszke) óvodájának megépítésére (420 ezer hrivnya), a tiszaújhelyi kultúrház tetőszerkezetének teljes felújítására (500 ezer hrivnya), a csarnatői (Cserna) óvoda épületének felújítására (200 ezer hrivnya), Verbőc óvodájának felújítására (250 ezer hrivnya), a péterfalvi kultúrház épületének felújítására (200 ezer hrivnya), a jégkárosult lakosok anyagi támogatására (311,6 ezer hrivnya) költenek. Továbbá a különböző járási programok is pénzügyi támogatásban részesülnek.

Kárpátalja.ma

A közhiedelemmel ellentétben nem elég egyszerűen héttel szorozni a kutyák korát ahhoz, hogy az emberi életkorhoz viszonyítsuk.

Általában a kutyák életkorát úgy viszonyítjuk az emberi évekhez, hogy megszorozzuk héttel – holott az így kapott eredmény sok ebnél egészen matuzsálemi kort mutat. Az Index cikke pontosít egy kicsit a számítási metóduson, ami sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk.
A tényleges korarány megállapításához nem elegendő pusztán a kutya éveit felszorozni, figyelembe kell venni számos egyéb tényezőt is: például a súlyát, a fajtáját és az egészségügyi állapotát. Az eredeti számítás értelmében (tehát amikor 7-tel szorzunk) az első két kutyaév 14 emberévnek felelne meg, holott átlagosan inkább 24 emberi évet ér az állat fejlődése szempontjából. Nagyon sok fajtánál az első kutyaév 14-15 emberi év, innentől pedig a többi, fent bemutatott tényezőt is figyelembe véve kell számítani.

Ajánlott méret alapján számolni, az alábbi kategóriák szerint: 9 kiló alattiak kiskutyák, 9-23 között közepes termetűek, 23-40 között nagyok, 40 kiló felett pedig óriások az ebek. A nagyobb kutyák hamarabb öregszenek meg, mint a nagyon kis termetű kutyák, hogy pontosan mennyi különbség van közöttük, azt az alábbi cikk táblázata szemlélteti. Átlagolva nagyjából 1 naptári év a kicsi és közepes kutyáknak ötöt, a nagyobb fajtáknál 6-7 évet számít. Így egy tízéves mopsz emberi évben nagyjából 64 évesnek számít, míg egy dán dog már 80-nak. A keverékek legtöbbször tovább élnek fajtatiszta társaiknál, mivel ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

A kutyatartás hatásairól több kutatás készült már, melyek pozitív és negatív eredményekről is beszámoltak. Megállapították például, hogy a kutya megfiatalítja az embert, a négylábúval elért fizikai aktivitás szintjének köszönhetően ugyanis a gazdik akár tíz évet is letagadhatnak. Segítség lehet számos betegség, például az autizmus kezelésében is a négylábú terapeuta. Az ebekkel kialakított, szoros életmódnak ugyanakkor egészségügyi kockázatai is vannak: betegségeket lehet például elkapni a kutyapuszival, ürülékük pedig akár vakságot is okozhat.

Immár nyolcadik alkalommal tartják meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Jósvafőn a hucol lovas napokat és a rendezvényhez ötödször csatlakozó nemzetközi patkolókovács-versenyt – közölték a szervezők az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a pénteken kezdődő három napos rendezvény a kistestű lófajta egyik legnagyobb megmérettetése. A huculösvény nevű akadályverseny 15 éves múltra tekint vissza. A négy kategóriát magába foglaló lovas ügyességi vetélkedőn épített és természetes vizes, hegyes akadályokat – például keskeny árkokat vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, meredek vízmosásokat, patakmedreket – kell leküzdeniük a lovaknak. Minden ösvény tartalmaz különböző ugrásokat is.
A lovasnapokhoz kapcsolódó patkolókovács-verseny célja a tradicionális szakma művelőinek megmérettetése, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára. A versenyen a kovácsok bemutatják a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait.
A rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Az aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos hucul ló az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett. A Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek egyaránt használták. A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremetén és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete
alatt.
A második világháborúban az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai huculpopuláció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat. Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él a fővárosi állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködésének köszönhetően.

Törökország még évtizedekig nem lesz lehetséges uniós tagjelölt ország, Európának új utakat kell találnia az együttműködésre – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában megjelenő interjúban, amelyből a lap online kiadása közölt előzetesen részleteket szerdán.

“Szembe kell nézni a valósággal: a csatlakozási tárgyalások jelenleg nem jelentenek többet puszta fikciónál. Európának új utat kell keresnie” – idézte a politikust az osztrák lap. “Most sem és a következő évtizedekben sem” – fogalmazott a lap szerint arra a kérdésre, hogy lehetséges tagjelöltnek lehet-e tekinteni Törökországot.

A kancellár szerint ez a helyzet nem csak Recep Tayyip Erdogan török államfő intézkedései és a “demokráciapolitikailag problémás fejlemények” miatt állt elő, hanem a gazdasági különbözőségek okán is.

Kern úgy vélte: amennyiben lehetővé tennék Törökország számára az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását, úgy mindez olyan jelentős gazdasági problémát okozna, amelyet Európa nem tudna kezelni.
Az osztrák politikus meglátása szerint az uniónak Törökországgal új gazdasági tárgyalásokat kellene folytatnia. Kern kitért arra is, hogy a kritikus hangok ellenére Törökország Európa fontos partnere marad biztonsági és migrációspolitikai kérdésekben.

A kancellár szerint Törökország nem fogja felmondani az unióval kötött menekültügyi egyezményt, mert ahhoz túlságosan függ az uniótól. Amennyiben Törökország megfontoltan tekint a helyzetére, akkor belátja majd, hogy sok a vesztenivalója – fogalmazott Kern.

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre Kárpátalján a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Magyarok Kenyere program. A Kárpátalján összegyűjtött búzából mindig egy jelképes mennyiség kerül összeöntésre az anyaországban és az elcsatolt területeken összegyűjtött magokkal. Az ebből őrölt lisztből készül el a Magyarok Kenyere.

A Korinek László által megálmodott gyűjtés idén még közelebbivé válik számunkra, továbbá Erdély és a Felvidék számára. Az erdélyi Parajdról érkezik a kenyérhez szükséges só, a felvidéki Gútáról a kovász, Kárpátaljáról pedig a víz, egyenesen a Fekete-Tisza forrásából.

Augusztus 2-án Őrhidi László, a Pro agricultura Carpathica elnöke, Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára és Francz Ignác, a KMKSZ Kőrösmezői Alapszervezetének elnöke gyűjtött vizet egy díszes hordóba a Kőrösmezőtől 25 km-re, az Okula-nyergen található forrásból. A hordóba Pólin Elek faragta bele felajánlásként a magyar címert és a Magyarok Kenyere emblémáját. A „ceremónián” Papp Melinda aknaszlatinai diák szavalta el Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét.

Augusztus 6-án a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonban öntik majd össze a vidékünkön adományozott búzát. Az ünnepségre délután 3 órakor kerül sor. A Kárpátalján összegyűjtött búzát lisztre cserélik, melyet a kárpátaljai történelmi egyházak által fenntartott líceumok, a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központja Beregszászban, valamint a Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthon kap meg.

Kárpátalján is készül majd kenyér a program keretében. Ehhez a só szintén jelképes helyről, Aknaszlatináról érkezett Kocserha János aknaszlatinai alpolgármester felajánlásából. Ünnepélyes keretek között a Sóvirág néptánccsoport növendékei adták át műsorukat követően a szlatinai sót rejtő zsákot Őrhidi Lászlónak.

Espán Margaréta

Vásárral egybekötött méhészfesztivált tartanak augusztus 7-én az Ökörmezői járásban található Vucskómező (Vucskove) községben. A programon mézzel, illetve mézből készült termékekkel, mézszenteléssel és szórakoztató műsorokkal várják az érdeklődőket – adta hírül a transkarpatia.net augusztus 2-án.

A belépés ingyenes.

Kárpátalja.ma

Kiállítással figyelmeztet a szlovén környezetügyi hatóság a Triglav-gleccser drasztikus zsugorodására.

Az Anton Melik Földrajzi Intézet 1946-ban kezdte meg a jégár megfigyelését. A vizsgálatok szerint a gleccser a kis jégkorszak idején, a 16. században formálódott.

A mérések szerint a jégmező térfogata 1952-ben még kétmillió köbméter volt, ma már ennek csupán 3 százaléka. A jégmező 2003-ban zsugorodott a legtöbbet.

Az intézet az 1990-es évektől kezdte modern eszközökkel vizsgálni a gleccsert, amelyet ma már webkamerával tartanak szemmel.

A kiállítást szervező szlovén környezetügyi hatóság meteorológiai irodájának vezetője, Klemen Bergant szerint a megfigyelések kulcsfontosságú szerepet játszottak a globális felmelegedés valósságának megerősítésében.

A szakember szerint a gleccser körüli hőmérséklet 1,7 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt negyven évben.

Névnap Domonkos – latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

Dominika – latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született. Idézet „Az Úristen soha nem csuk be egy ajtót anélkül, hogy kinyitna egy ablakot.”

Ana Leigh

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mácza János (Alsóhrabóc, 1893. augusztus 4. – Moszkva, 1974. november 14.). Esztéta, író, művészettörténész, egyetemi tanár. Apja falusi tanító volt. A gimnáziumot Munkácson végezte, itt kezdett írni. 1910-ben a gimnáziumban működő Eötvös Irodalmi Önképzőkör pályázatára írta  a Boszorkányálom című tündérjátékát. 1912-től az ungvári gyógyszertárban dolgozott, ugyanakkor színházi kritikákat és különféle témájú újságcikkeket írt az Ungvári Közlönybe, aminek 1912-1913-ban  belső, 1913 áprilisától 1915-ig  külső munkatársa volt. A lapban több verse, elbeszélése, irodalmi riportja jelent meg, színházi kritikája és könyvismertetése látott napvilágot.  Több írása jelent meg Lerza, Homo, Ráspoly álnéven. Ebben az időben született első tudományos igénnyel megírt tanulmánya. A magyar modern dráma.  A kötetről az Ungvári Közlöny 1916. május 25-én közölt ismertetést. Mácza még könyvének megjelenése előtt, 1915 őszén Budapestre költözött és csatlakozott Kassák Lajos csoportjához. A Tett és a Ma munkatársa lett.

1920-ban ellátogatott Munkácsra, ahol két előadást tartott. Ekkor több írása jelent meg az ungvári Munkás Újságban, amelynek Gáti József felelős szerkesztő letartóztatásakor Illés Bélával még szerkesztője is volt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

-          Makay Margit színésznő (1892) születése.

-          Elhelyezik a Lánchíd alapkövét (1842).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MINDEN ISTENÉ (2)

„Ha volt legelőjük, jóllaktak, jóllaktak és fölfuvalkodottak, ezért elfeledtek engem.” (Hóseás 13:6)

Pál azt írja: „Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal” (1Timóteus 6:17-18). Gazdag vagy e világ mértéke szerint? A Föld lakosságának csaknem fele – több mint hárommilliárd ember – napi 1000 forintból él. Ha a te jövedelmed ennél nagyobb, akkor gazdagnak számítasz. A jómód mellé azonban egy figyelmeztetés is jár: ne légy gőgös! „Az összeomlás gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság” (Példabeszédek 16:18). Thomas Carlyle, skót történész írta: „ A sorscsapásokkal néha nehezen birkózunk meg. De egy olyan emberre, aki kibírja a gazdagságot, száz is jut, aki kibírja a viszontagságokat.” Isten azt akarja, hogy élvezni tudd dolgokat anélkül, hogy megszállottjukká válnál. A tárgyak felhalmozásának – még ha azok csekélységek is egyébként – van egy kellemetlen velejárója: hajlamosak eltakarni Istent. Előre kiszámítható folyamat vezet a szegénységtől a felfuvalkodottságig. A szegény ember imádkozik és dolgozik; Isten meghallgatja imádságát, és megáldja munkáját. Aztán az egyszerű ember meggazdagszik, és elfeledkezik Istenről. A hitre építő szegényből beképzelt gazdag lesz. Ahogy Isten Hóseás által mondta: „Ha volt legelőjük, jóllaktak és fölfuvalkodtak, ezért elfeledtek engem.” Hogyan kerülheted el ezt a csapdát? Ne feledd, hogy bármid van is, azt Istentől kaptad, és ő a forrása mindannak is, amire a jövőben szükséged lehet. Ezért legyen hálás a szíved, és bízd magad teljesen Istenre!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Vianney Szent János Mária áldozópap

Vianney Szent Jánost nehezen elvégzett tanulmányai nem akadályozták meg az életszentségre jutásban. Azt a keveset, amije volt, jól használta, odatette Jézus elé, aki bőségesen megszaporította, sokakat jóllakatva a kegyelemmel.

Tegyük mi is bátran Jézus elé tehetségeinket, képességeinket, bármennyire is kevésnek érezzük azokat. A többi az Ő dolga.

Lyon mellett született 1786-ban. Szülei egyszerű földművesek voltak. Édesanyja Isten szolgálatára nevelte, de a francia forradalom, majd az anyagi nehézségek lehetetlenné tették taníttatását. Földműves munkát végzet, de hő vágya volt, hogy pap lehessen. 19 éves korában sikerült iskolába kerülnie, de igen sokat küzdött a tanulással. A szemináriumban a fogyatékos latin tudása miatt nehezen végezte tanulmányait. 29. éves korában pappá szentelték, káplán lett, majd Ars plébánosa. A vallástalan falut néhány év alatt megváltoztatta, híre bejárta az egész országot. Nagyra értékelték őt, mint gyóntatót, a hívek mindenfelől sereglettek hozzá, és tanácsait szent tisztelettel fogadták. Súlyos kísértések és testi fájdalmak gyötörték, mégis mindig mindenkinek szeretettel állt szolgálatára. Az eucharisztikus Jézus volt életének középpontja. 74 éves korában halt meg 1859. augusztus 4-én. XI. Pius pápa avatta szentté 1925-ben, és tette meg a plébánosok és lelkipásztorok védőszentjévé.

bacskaplebania.hu

Az amerikai kormány megadta az engedélyt a floridai székhelyű cégnek arra, hogy üzleti célból holdjáró robotot küldjön az űrbe a jövő évben.

A Moon Express nevű, Cape Canaveral-i cégnek adott engedély egyben megteremti a jogi kereteket más hasonló üzleti célú űrexpedíciók számára a Holdat, a Marsot vagy az aszteroidákat illetően.

A floridai magáncég egy bőröndnagyságú robotot akar a Hold felszínére küldeni 2017-ben egy két hétig tartó, csak odaútra szóló misszióban.

Az űreszköz számos tudományos kísérletet végez és némi “teherárut” szállít majd a Holdra, közte emberi hamvakat, továbbá álló- és mozgóképeket fog sugározni a Földre.

Az engedélyt az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) adta ki.

Mindeddig csak kormányügynökségek küldhettek űrhajót a Föld légkörén túlra.

A Moon Express példáját várhatóan más magánvállalkozások is követni fogják.

Elon Musk, a Space Exploration Technologies alapítója és vezérigazgatója 2018-ban a Marsra akar űrhajót küldeni.

Mások aszteroidákon szeretnének bányászatot folytatni, vagy tudományos laboratóriumokat, javító és szolgáltató műholdakat működtetnének az űrben.

Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.

Az emberi tevékenység miatt keletkező szén-dioxid, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésével kerül a levegőbe, vízzel keveredve gyenge savvá válik, amely károsítja a tengeri élővilágot, tovább rontja a globális felmelegedés hatásait.

A szén-dioxid szintje normális esetben éjszaka a legmagasabb, a napsütéses órákban pedig csökken, amikor az algák, a tengeri fű és más növények elnyelik a szén-dioxidot, hogy energiát állítsanak elő.

Az ausztráliai Nagy-korallzátonynál élő halfaj, a tüskés chromis (Acanthochromis polyacanthus) a kutatások szerint úgy alkalmazkodik a megnövekedett szén-dioxidszinthez, hogy olyan utódokat hoz létre, amelyeknek a belső órája rugalmasabb, így jobban alkalmazkodik a savasodáshoz.

Timothy Ravasi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a szaúd-arábiai Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem szakértője szerint “úgy tűnik, a toleráns utódok biológiai órája úgy viselkedik, mintha mindig éjszaka lenne”.

A kutatók vizsgálataik során olyan elsavasodott vízben neveltek halakat, amely becsléseik szerint a következő évtizedekben várható lesz a tengerekben és megfigyelték az állatok fehérjéinek változásait.

Philip Munday, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa elmondta, eredményeik “jó híreket” jelenthetnek, hiszen arra utalnak, hogy a halak képesek lehetnek arra, hogy alkalmazkodjanak a savasodáshoz.

Hozzátette, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, milyen mértékben öröklődnek az előnyös gének.

Ráadásul számos olyan más tényező is köthető a klímaváltozáshoz, amely néhány halat arra késztet, hogy ne szaporodjon – ilyen például a víz hőmérsékletének emelkedése.

2014-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) megállapította, hogy az “óceánok savasodása jelentős kockázatot jelent a tengeri ökoszisztéma számára”, ha az ember által teremtett üvegházhatású gázok kibocsátása közepesről magas szintre emelkedik.

A savasodás például megnehezíti a kagylóknak és rákoknak, hogy páncélt növesszenek, emellett megváltoztathatja a halak viselkedését a cápáktól kezdve a lazacokig.

Idén augusztus 7-én rendezik meg a Borzsa-völgyi kisvasút napját – tette közzé a zaholovok.com.ua hírportál.

Az esemény programja a következőképpen alakul (az időpontok közép-európai idő szerint értendők):

11:00 – városnézés Nagyszőlősön, gyülekező a borász szobra mellett
12:10 – indulás Nagyszőlősről Komlósra
13:30 – érkezés Komlósra, ünnepi program.

Kárpátalja.ma

A világ legkarcsúbb tornyát adják át csütörtökön a dél-angliai Brightonban: a 161 méter magas épület egy különleges kilátó, amelyről akár 42 kilométerre is lehet látni.

A közvetlenül a tengerparton magasodó British Airways i360 gyakorlatilag egy acélcső, amelyen egy 18 méter átmérőjű üvegkorong emelkedik fel 137 méter magasba – írta a BBC News.
A korongban, amely tízszer akkora, mint a London Eye egy kapszulája, egyszerre nagyjából 200 ember fér el és gyönyörködhet a körpanorámában.
A felemelkedés 20 perc, amiért a felnőtteknek 13,50 fontot (ötezer forint), a gyerekeknek 6,75 fontot kell fizetniük.
“Ez a torony egy 12 éven át tartó utazás gyümölcse, ami egy konyhaasztalnál kezdődött és 138 méterrel Brighton és a hove-i strand felett fejeződött be” – mondta David Marks építész.
A világ legvékonyabb tornyaként beharangozott épület azonban megosztja a helyieket, egyesek “szörnyetegként” tekintenek rá, mások “világszínvonalú, lenyűgöző építménynek” tartják.

Még a legbátrabb túrázók is visszahőkölhetnek a kínai Zhangjiajie Nemzeti Parkban megnyílt üvegpadlós sétánytól, melyen átkelve olyan érzés fogja el a látogatót, mintha a mélység fölött lebegne.

A “Csavaros Sárkánysziklát” körbejáró 100 méteres üvegút egy üveghídba torkollik, de előtte 99 éles kanyarral próbálja követni a hegy vonulatát.

A sokak számára rémisztő sétányról páratlan kilátás nyílik az egész Hunan tartományra, de helyi jelentések szerint a turisták legtöbbször szinte átrohannak a gyönyörű látvány mellett, mert nem bírják az üvegsétány alatt tátongó mélységet.

A hétfőn megnyílt üvegút végén épült 430 méteres hidat tavaly avatták fel, és azóta igazi látványosság lett Kínában.

Megrémült turisták ezrei töltötték fel a magukról vagy családtagjaikról készült halálra rémült videókat.

Egy MAN márkájú kamion kereke előzés közben kidurrant, a sofőr pedig elvesztette uralmát a gépjármű fölött, így az egy Citroen márkájú gépkocsinak ütközött augusztus 2-án délelőtt a Munkácsot és Ungvárt összekötő útszakaszon, Nagyláz közelében – adta hírül a pmg.ua hírportál az ungvári és munkácsi járőrszolgálat közleményére hivatkozva.

A baleset következtében a kamion egyik utasa megsérült. A sérült férfit kórházba szállították, állapota kielégítő.

Kárpátalja.ma

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is megszervezi a Nagyberegi Népzenei és Néptánctábort. Az eseménynek a hagyományokhoz híven ezúttal is a Nagyberegi Református Líceum ad otthont. A táborban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vetélkedőin sikeresen szereplő tanulók vehetnek részt, valamint a Szól a fülemüle! – II. Kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntős csapatai közül is nyertek részvételi lehetőséget.
A népzenei tábor öt napja során a magyarországi Bürkös zenekar tagjai a fiatalokat a népi hangszereken való játékra oktatják, Váradi Enikő, Jakab István, Szilágyi Gabriella és Szilágyi László pedig néptáncra tanítják a táborozókat. A gyerekek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és hagyományos népi gyermekjátékokat tanulhatnak. A 43 jelentkezőnek augusztus 1. és augusztus 6. között van lehetősége a népzenével és néptánccal minél közelebbről megismerkedni.

A tábor megnyitóján jelen volt Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója és Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet vezetője. Váradi Natália Kodály Zoltán szavaival köszöntötte a résztvevőket: „Hagyományok nélkül nincs jövője a nemzetnek”. – A kárpátaljai magyarság jövője pedig ti vagytok – folytatta a „GENIUS” irodaigazgatója. Az alapítvány megalakulása óta nagy figyelmet fordít az általános és középiskolás tehetségekre. Teszi ezt nemcsak a különböző tudományok, hanem a művészetek, sport, zene, színjátszás terén is. A továbbiakban Orosz Ildikó köszöntötte a táborozókat, illetve hasznos tanácsokkal látta el a jelenlévőket: „Gyakoroljátok a néptáncot és szerettessétek meg másokkal, hiszen ez az a műfaj, amelyet nem szabad magunknak megőrizni, ezt tovább kell adni…” Végül kellemes táborozást és sok sikert kívánt a résztvevőknek a hétre.
A köszöntők után a tábor szakmai vezetője, Kepics Andzselika ismertette a heti programot és a tábor szabályait.
A program zárásaként augusztus 5-én 18:00 órakor a fiatal tehetségek műsort adnak, ahol bemutatják az egy hét alatt tanultakat.
A tábor megvalósítását a Bethlen Gábor Alap támogatja.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Névnap Oszkár – 1. északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

Heléna – görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.) Idézet „De hát mit ér a barátság, ha az ember nem mondhatja ki kereken, ami a szívén fekszik? Kedveskedni, kellemes dolgokat mondani és hízelegni mindenki tud, de az igazi jó barát mindig kellemetleneket mond és nem törődik azzal, hogy fájdalmat okoz. Sőt, az igazi hű barát szinte keresi rá az alkalmat, mert tudja, hogy jót cselekszik vele.”

Oscar Wilde

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.). Költő, 1847 júliusában második felső-magyarországi útja során járt a vidéken. 1847. július 11-én  Királyhelmecről indulva, Leleszt érintve estére megérkezett Ungvárra. A Feketesas vendéglőben szállt meg.  Itt írta Petőfi XII. Úti levelét: „Késő este értem Ungvárra. Itt kezdődik ama nagy rónaság, amely tart lefelé egészen a Dunáig, melyen kénye kedve szerint csavarog a Latorca, Tisza, Szamos, Kraszna, Kadarcs, Hortobágy, Berettyó, Körös, Maros stb…” Maga Ungvár nem nyerte meg a tetszését. „szörnyen komisz város” – írta. Másnap Munkács felé indult. A vár megtekintése után Beregszász felé tartott. Az egykori Oroszlán szállóban szállt meg. Ekkor írta Meleg dél van kezdetű versét. Másnap, július 13-án indult tovább Beregszászból Szatmár felé. „Badaló mellett, Bereg-és Szatmár megye közt, jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán…”

1911-ben Ungváron a költő tiszteletére emléktáblát helyeztek el az egykori Feketesas vendéglő helyén épült ház falán, Badalón a templom falára helyeztek emléktáblát,   Beregszászban az egykori Oroszlán szálló falán.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- A szabadságharc segesvári ütközetében elesik Petőfi Sándor költő (1849)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

NE AKARJ MINDENT TE IRÁNYÍTANI (2)

„… az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Korinthus 12:9)

Ha azt veszed észre magadon, hogy mindent te akarsz irányítani, próbáld ki a következő három dolgot: 1) Ne félj a tehetetlenségtől, inkább tekints rá erőként! Ez teszi lehetővé, hogy megtapasztald Isten hatalmát. „Elég neked  az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Korinthus 12:9). Engedd el a dolgot, hagyd, hogy Isten munkálkodjon! 2) Siess Istenhez tehetetlenségeddel! Jósáfát király belátta, hogy serege nem tud helytállni az ellenséges túlerővel szemben. Ezért így imádkozott: „Istenünk… nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krónikák 20:12). Hogy végződött a történet? Csodálatos módon! A megszálló seregek felmorzsolták egymást, Jósáfát katonáinak pedig egyáltalán nem is kellett harcolniuk. A legnagyobb csodák akkor történnek életedben, amikor legkevésbé érzed képesnek magad, és Isten közbelépését kéred. 3) Elmélkedj azokon a szentírási szakaszon, melyek Isten szuverenitásáról beszélnek, és arról, mennyire hiábavaló azon erőlködnünk, hogy irányítani próbáljuk életünket. „Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való döntést” (Példabeszédek 16:33). „Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg” (Példabeszédek 19:21). „… tetszése szerint bánik a menny seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét, és senki sem mondhatja neki: mit csinálsz?” (Dániel 4:32). „… aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik” (Efezus 1:11). Nyugodj meg, és kezdj el bízni Istenben – Ő tudja, mit csinál, és szívén viseli sorsod alakulását.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Loyolai Szent Ignác áldozópap

A spanyolországi Loyolában született 1491-ben. A királyi udvarban élt és katonáskodott. 1521-ben Pampelona várának védelmében megsebesült. Számára a hosszas ágyhoz kötöttség életfordulót eredményezett. A monserati kolostorban életgyónást végzett, azután egy Manresa melletti barlangban vezekelve írta lelkigyakorlatos könyvét.

Egy szentföldi zarándoklat után kezdte meg iskoláinak végzését. 1534-ben hat társával megalapította a Jézus társaságot, amely az újkor egyik legeredményesebb rendje. Termékeny apostoli munkát végzett mind írásaival, mind pedig tanítványainak oktatásával, akik az Egyház megújulásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Rómában halt meg 1566. július 31-én. Sírja a római Il Gesu jezsuita templomban van.

bacskaplebania.hu

Mitől lesz egy mesterség hivatás? Attól, hogy szabadon választjuk a szakmánk, vagy a keményen végzett, sok évi munkától? Netán a foglalkozásunk szeretetétől és a környezetünktől kapott elismeréstől?

Bizonyára mindezek együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan értékes életpálya, amelyre érdemes visszatekinteni.

Az Ungváron élő, ma is aktív 73 éves Fülöp Lajos történész és muzeológus több mint 44 éves szakmai múlttal rendelkezik. Vele beszélgetve feltárul előttünk Ungvár városa, valamint a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye múltja.

Ismerjük meg őt!

 

– Lajos bácsi tősgyökeres ungvári?

– Igen, itt születtem 1943 telén a megyeszékhely területi kórháza melletti bábaképzőben.

Egy elszegényedett görögkatolikus kántortanítói család sarja vagyok. Anyai ágról a Pazuhánics családból származom, amelynek egyik őse, János 1735-ben görögkatolikus pap volt. Az ő utódai – köztük a nagyapám – mind kántortanítók lettek.

Nagyapám magyar ajkú ruszin volt, én is annak vallom magam. Nagyanyám magyar nemzetiségű volt, ezért ragaszkodott hozzá, hogy a Miatyánkot, a Hiszekegyet és az Üdvözlégy Máriát mind a két nyelven, ószlávul és magyarul is megtanuljam. Lizák Leontin atyánál voltam elsőáldozó Radváncon.

 

– Mit lehet tudni Lajos bácsi szüleiről?

– Édesanyám a lánytestvéreivel az ungvári görögkatolikus kántortanítók Erzsébet leányárvaházában tanult, miután nagyapám egy politikai merénylet áldozata lett. Aztán elvégezték a görögkatolikus tanítóképzőt, amelynek az épületét a helyiek „libavárnak” hívták.

Édesapám Kassán született és szintén kántortanító volt. Sajnos a szüleim 1954-ben elváltak.

 

– Lajos bácsi hova járt iskolába?

– A családunk Ungvár radvánci részén lakott, ott jártam óvodába, elemi iskolába és ott szereztem érettségit is.

 

– Milyen pályára készült?

– Két hivatás lebegett a szemem előtt: görögkatolikus pap vagy történész szerettem volna lenni. Azonban abban az időben csak pravoszláv papnak lehetett tanulni, ezt pedig nem akartam. A nagyanyám pedig mindenáron orvosi pályára akart küldeni, mert a családban többen azt a hivatást választották. Haragudott is, amikor megtudta, hogy végül az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára adtam be jelentkezésem, s oda nyertem felvételt.

 

– Az egyetemi évek alatt családot is alapított…

– A feleségem is kántortanítói családból származik, a szüleink jól ismerték egymást. Az anyósom a Nagyszőlősi járásban, Batáron nőtt fel, az apósom az Ilosvai járásból, Kisrákócról (Малий Раковець) került Ungvárra. A feleségem ápolónőnek tanult Nagyszőlősön. Húszévesek voltunk, amikor 1962 karácsonyán összeházasodtunk. Holovács József püspök úr adott össze bennünket titokban. A nagybátyámtól béreltünk egy kis manzárdszobát a Marx téren. A feleségem főápolónőként helyezkedett el Ungváron, én pedig 1967-ben befejeztem az egyetemet.

 

– Hol kapott munkát?

– Amikor kezembe kaptam a diplomám, a professzorom, Eduard Albertovics Balahuri bekísért az ungvári várban működő Helytörténeti Vármúzeumba, ahol kisegítő munkatárs lettem. Fél év múlva, 24 éves koromban osztályvezetőnek neveztek ki. Enyém volt a történelem részleg, amely öt teremnyi anyagból állt, s az ókortól a jelen korig mutatta be Kárpátalja történelmét. Mindig is szerettem Ungvár és Kárpátalja múltját.

Jól ismertem a várat is, gyermekkoromban sokat játszottunk a várkertben lévő görögkatolikus temetőben.

 

– Mi volt a feladata a múzeumban?

– Kétszer építettem át a tárlatot. Kidobáltam mindent, ami nem kapcsolódott Kárpátalja történelméhez. A többi között az 1905. évi forradalom anyagának, a Kijevi Rusz történetének, Bohdan Hmelnickij portréjának és a kozákoknak is „menniük kellett”. A kijevi ellenőrzés nem örült, amikor ezt meglátta, kaptam is egy kis fejmosást, de azért maradhattam.

 

– Meddig?

– Egészen 2011-ig dolgoztam a múzeumban. Aztán átadtam a stafétabotot. Olyan utódot kerestem, aki megfelelt az elvárásaimnak. Az az elvem, hogy egy történésznek és egy muzeológusnak objektívnek kell maradnia. Emellett alapfeltétel, hogy az illető tudjon magyarul, szlovákul, ószlávul és latinul, különben nem tudja ezt a feladatot ellátni.

 

– A tárlat felügyelete és rendezése mellett milyen munkát végzett még?

– Időszakos kiállításokat  rendeztem: Romzsa Tódorról, karácsony és húsvét ünnepéről, az ikonokról és a keresztekről is nyitottunk tárlatot. Ezeknek nemcsak történelmi tartalmuk volt, hanem egyházi és néprajzi elemeket is bemutattak. A pályafutásom alatt tizenöt múzeumot rendeztem be Kárpátalján: a Farkasfalván, Fancsikán, Bilkén, Nagybocskón és Kőrösmezőn látható honismereti kiállítás is a nevemhez fűződik.

Ezeknek a tárlatoknak az anyagát mindig helyben gyűjtöttük össze. Emellett voltak vándorkiállításaink is Leninről és a nagy októberi forradalomról – a kor elvárásai szerint.

 

– Hogyan lehetett a szovjet érában dolgozni?

– Sohasem voltam párttag. Azért fogadták el a munkámat, mert mindig igyekeztem a legtöbbet kihozni magamból. 1990-ben a városi tanács képviselője lettem, emellett húsz éven át voltam szakszervezeti vezető.

 

– Mikor került szoros kapcsolatba a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyével?

– A pravoszláv időben a római katolikus templomba jártunk, majd 1989 után Ungvár ceholnyai közösségéhez csatlakoztunk, ahol a mai napig kurátor vagyok.

1990 karácsonyán szerkesztettem egy görögkatolikus újságot, ami annyira megtetszett az akkori püspökünknek,  Szemedi Jánosnak, hogy áldását adta rá. Kinevezett mellém egy papot, Vaszkó József atyát, aki odafigyelt a lap teológiai tartalmára. 1991 húsvétján jelent meg a Blahovisznyik (‘örömhír’) első száma.Hivatalosan is beregisztráltuk a lapot, amelyet eleinte ezer példányban adtunk ki és főként az ungváriakhoz juttattunk el.

Aztán kétezerre növeltük a példányszámot, s már más településekre is eljuttattuk a folyóiratot. Az első időben Nagyszőlősön nyomtattuk az újságot, melyet aztán a lembergi vonaton hoztam el Ungvárra. A papok vállalták magukra a lap szétosztását.

Később Ungváron került nyomdába. A Blahovisznyikot 2006-ig szerkesztettem.

 

– Hogyan került kapcsolatba az ungvári papnevelő intézettel?

– 1998-ban bekéretett Szemedi János magához. Felajánlotta, hogy tanítsak egyháztörténetet a kispapoknak. Később az ószláv nyelv oktatását is rám bízta. Azóta itt vagyok a papnevelő intézetben.

 

– Mivel foglalkozik manapság?

– A történelmet ma már nem tanítom, hanem kutatom. Sok anyagot gyűjtöttem össze a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéről. Most ezeket leltározom. Sztojka Sándor püspök már 1935-ben elrendelte egy egyházi múzeum létrehozását, amely azonban az ő betegsége, majd halála, valamint a későbbi egyházüldözés miatt nem valósulhatott meg. Az az álmom, hogy az egyházmegyénknek legyen végre egy olyan tárlata, amely Cirill és Metód tevékenységétől kezdve napjainkig bemutatná görögkatolikus egyházunk történetét és értékeit. A püspöki palotában lennének is erre alkalmas szobák.

 

– Milyen anyagokat gyűjtött már eddig össze?

– Eddig több mint kétezer anyagot vettem leltárkönyvbe. Ezek között van a XVIII. századi szentek élete, negyven eredeti kép Romzsa Tódortól, több száz éves evangéliumos könyv és számos püspöki körlevél. Sokan megkeresnek és behoznak hozzám egy-egy régi tárgyat vagy emléket.

 

– Van segítsége ezek feldolgozásában?

– Sajnos eddig nem találtam olyan fiatalt, akinek átadhatnám a tudásom és a gyűjtéseimet.

 

– Szívből kívánom, hogy még sokáig ápolja és őrizze görögkatolikus egyházunk értékeit! Isten áldja meg a munkáját!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Több mint 165 tüntetőt vettek őrizetbe, közülük 20-an maradtak egyelőre őrizetben, és 75 sebesültet tartottak nyilván szombaton az örmény fővárosban, miután előző este összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között, akik az egyik rendőrkapitányságot két hete megszállva tartó, túszszedő fegyveres csoporttal vállaltak szolidaritást.

Az örmény egészségügyi minisztérium szóvivője szombaton tájékoztatást adott arról, hogy a rendfenntartók bódító gránátokat vetettek be az erőszakos tüntetőkkel szemben. A híradások szerint péntek este a korábbi napokhoz hasonlóan ismét több százan (egyes hírügynökségek szerint több ezren) vonultak az utcára, követelve a hatóságoktól, hogy a túszszedő akciót mindenképpen erőszakmentes eszközökkel oldja meg. A tüntetők és a rendőrök azonban összecsaptak, ennek nyomán sokan megsebesültek, köztük külföldi tudósítók is.

Július 17-én mintegy 30 fegyveres támadta meg az egyik jereváni rendőrkapitányságot, egy rendőrezredest megöltek, kilenc rendőrtisztet – köztük magas rangúakat – túszul ejtettek és bevették magukat az épületbe. Azt követelték, hogy a hatóságok engedjék szabadon a júniusban letartóztatott Zsirajr Szefilján ellenzéki politikust és “minden politikai foglyot”. Még aznap elengedtek kettőt túszaik közül, további hármat pedig egy nappal később.

A héten többször is lövöldözés volt az elfoglalt rendőrségi épületnél, amelyben megsebesült a túszejtő fegyveres csoport egyik vezetője és fia, továbbá egy rendőr. Mindhármukat kórházba szállították. Ketten megadták magukat a hatóságoknak. A fegyveresek később azt közölték, hogy van még két sebesültjük. A hatóságok felajánlották, hogy orvosi ellátását biztosítanak számukra, de a támadók ezt elutasították. Ennek ellenére később mentősöket küldtek a helyszínre, de őket a fegyveresek túszul ejtették. A rendőrség most az orvosok szabadon engedéséről tárgyal a túszejtőkkel.

A fegyveresek az egyik kis támogatottságú ellenzéki csoport hívei, e csoport alapítóját, Zsirajr Szefiljánt és hat politikustársát júniusban tartóztatták le. Szefilján ellen az a gyanú, hogy fegyveres csoportot szervezett, el akart foglalni kormányzati épületeket és egy televízió-átjátszóállomást. Az egykori katonatiszt Szefiljánt 2006-ban egyszer már bebörtönözték 18 hónapra a hatalom erőszakos megdöntésére tett felhívása miatt.

Szefilján elégedetlen azzal, ahogy a kormány Hegyi-Karabah ügyében cselekszik. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a ’90-es évek elején véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól, azóta a terület a helyi örmény erők és az örmény hadsereg ellenőrzése alatt áll, de időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel.