Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is megszervezte a Nagyberegi Népzenei és Néptánctábort. Az eseménynek a hagyományokhoz híven ezúttal is a Nagyberegi Református Líceum adott otthont. A táborban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vetélkedőin sikeresen szereplő tanulók vehettek részt, valamint a Szól a fülemüle – II. Kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntős csapatai közül is nyertek részvételi lehetőséget. A népzenei tábor öt napja során a magyarországi Bürkös Zenekar tagjai a fiatalokat a népi hangszereken való játékra oktatták, Váradi Enikő, Jakab István, Szilágyi Gabriella és Szilágyi László pedig néptáncra tanították a táborozókat. A hét folyamán a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt és hagyományos népi gyermekjátékokat tanulhattak. A 43 jelentkezőnek augusztus 1. és 6. között volt lehetősége a népzenével és néptánccal minél közelebbről megismerkedni.

A tábor az előző évekhez hasonlóan ünnepélyes zárással végződött, ahol a résztvevők bemutatták a héten tanultakat mind a zene, mind a néptánc terén. A záráson jelen volt Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója, aki záróbeszédében rávilágított a népzene és néptánc fontosságára, s örömét fejezte ki arra vonatkozólag, hogy ennyi ifjú tehetség van Kárpátalján, és hogy ennek köszönhetően pozitív jövője van a népzene áthagyományozásának. Mindebben az alapítvány igyekszik a legtöbb segítséget nyújtani, hogy a tehetségek ne vesszenek el, hanem a kapott tálentumaik minél hatásosabban kibontakozhassanak.
A tábor megvalósítását a Bethlen Gábor Alap támogatta.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Augusztus 1–3. között a Békés megyei Szarvason első alkalommal került megrendezésre a Magyar Örökség Kupa, a történelmi Magyarország elcsatolt régiói labdarúgó-válogatottjainak bajnoksága. A torna nemcsak a nemzeti összetartozást igyekezett erősíteni, hanem komoly téttel is bírt, hiszen selejtező volt a ConIFA-ra, azaz a Független Labdarúgó-egyesületek Szövetségének következő világeseményére.

A nyitónapon Székelyföld Délvidék csapatával, míg Kárpátalja Felvidék legjobbjaival mérte össze tudását. Az első találkozón a délvidéki válogatott meglepetésre könnyedén 3:1-re legyőzte a székelyföldieket, így ők jutottak be elsőként a döntőbe, míg az erdélyieknek maradt a bronzmérkőzés. A második találkozót a felvidékiek kezdték jobban, akik az első negyedóra folyamán több veszélyes akciót is vezettek Volodimir Ovszienkó kapujára, nyomást gyakorolva ezzel a kárpátaljai védelemre. Az idő múlásával azonban szép lassan ki tudott jönni ellenfele szorításából régiónk együttese, sőt a folytatásban a játék irányítását is magához ragadta a kárpátaljai válogatott, amely több gólhelyzetet is kialakított, ám ezek egyikét sem tudta gólra váltani. Így az első játékrész gólnélküli döntetlennel zárult. A térfélcserét követően ismét nyugati szomszédaink voltak aktívabbak, a zöld mezben játszó felvidékiek előbb kihagytak egy óriási ziccert, majd néhány perc elteltével Renczés Gábor révén a vezetést is megszerezték. A hátralévő időben kiegyenlített küzdelem folyt a pályán, mígnem megyénk legjobbjainak Rozman találatával sikerült egalizálnia az állást, így a rendes játékidő 1:1-es döntetlennel ért véget. A továbbjutás sorsát eldöntő tizenegyes párbajban végül 5:4 arányban a felvidékiek bizonyultak jobbnak, így ők játszhattak az aranyéremért.

A bronzmérkőzésen ismét kissé álmosan kezdett a kárpátaljai együttes, amely akárcsak az első találkozóján, most is beszorult saját kapuja elé az első tizenöt percben. Mezőnyfölényüket azonban nem tudták gólra váltani a székelyföldiek, akiktől Bajkó és Szőcs is elpuskázott egy-egy lehetőséget. A tizenhatodik minutumban, aztán kissé váratlanul megszerezte a vezetést a kárpátaljai válogatott, egy a középpályán megszerzett labdával gyors ellentámadást vezetettek a sárga-kék mezesek, aminek a végén Csonka gurított higgadtan az ellenfél kapujába. A kárpátaljai vezető találat nem törte meg a székelyek lendületét, akik egyre nagyobb erőket mozgósítva rohamoztak az egyenlítő találatért, amihez többször közel is jártak, a 24. percben Silion döntött rosszul ígéretes helyzetben, majd bő öt perc múlva Bajkó tizenegyesét hárította Ovszienkó. A kimaradt ziccert majdnem góllal büntette meg megyénk csapata, ám a távoli kísérlet a kapufán csattant. A 44. percben egy újabb kontra végén Vajda volt eredményes kárpátaljai részről, megduplázva ezzel az előnyt. A kétgólos előny azonban szinte csak néhány másodpercig tartott, ugyanis a középkezdés után Vékás góljával azonnal szépített Székelyföld. A fordulás után magabiztosabban játszott a fiatal erőket felsorakoztató kárpátaljai gárda, amely több veszélyes akciót is vezetett, de a csereként beállt Szakáli eszén nem tudtak túljárni támadóink. Az 55. percben például két kárpátaljai játékos vezethette a labdát az erdélyiek kapusára, ám így sem sikerült bevenni a szünetben beálló hálóőr kapuját. A folytatásban mindent megpróbált megtenni az egyenlítésért déli szomszédunk, de igazán komoly gólhelyzetet nem sikerült kialakítania a székelyeknek. Sőt a hajrára emberhátrányba is került Székelyföld, ami azonban csak fokozta a játékkedvüket. A folyamatos erdélyi rohamoknak aztán a 88. percben meglett az eredménye, Csűrös beadását Szőcs juttatta Ovszienkó hálójába beállítva az 1:1-es végeredményt. A tizenegyesrúgások során a kárpátaljai játékosok nem hibáztak, míg a székelyföldiek részéről ketten is rontottak, így a bronzérmet megyénk csapata szerezte meg.

A döntőben Felvidék válogatottja egy szoros mérkőzésen nagy csatában 2:1-re legyőzte a délvidéki gárdát és ezzel elhódította a Magyar Örökség Kupát.

Kárpátalja.ma

A gyermekáldás előtt álló nők rengeteg egészségügyi tanácsot kapnak, többek között, hogy tartózkodjanak bizonyos szerek, például az alkohol, a dohány és a drogok használatától. A cél természetesen a fejlődő magzat egészségének megőrzése. De pontosan milyen negatív hatásokat érik a babát a különböző szerek miatt?

A terhesség alatti alkoholfogyasztás legnagyobb veszélye, hogy drasztikusan (40 százalékkal) megnöveli a halva születés esélyét. És ehhez nem is kell rendszeresen alkoholt fogyasztani, már az időnkénti ivás is károsíthatja a magzatot. A vetélésről sem szabad megfeledkezni. Míg a magzathalál a terhességek akár 20 százalékában is előfordulhat, heti 7 pohár alkoholos ital ennek az esélyét is megduplázza.

Az emberek tisztában vannak vele, hogy az alkoholfogyasztás a terhesség alatt árt a magzatnak, de azt nem tudják, hogy egy nagyon komoly betegség is kialakulhat a révén, a magzati alkohol szindróma. A betegség hatása lehet növekedési nehézség, az arc deformitása, a kognitív képességek csökkenése és a nem megfelelő ütemű fejlődés.

Ennél is rosszabb azonban, hogy az alkohol akár bénulást is okozhat a csecsemőknél. Szintén nagy a valószínűsége, hogy a terhesség alatt alkoholt fogyasztó nő gyermeke alacsony súllyal születik (2500 gramm alatt), ennek a veszélye már napi egy pohár alkohol elfogyasztásánál is jelentősen megnő, és a komoly hatása lehet a születendő gyermek testi és szellemi fejlődésére.

Munkácson négy, Ungváron öt, a Kijev–Csap autópályán és Csapon egy-egy baleset történt augusztus 6–7-én – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

Ezenkívül 174 egyéb bejelentés érkezett a rendőrségre munkácsi és ungvári lakosoktól.

Kárpátalja.ma

Ötven republikánus volt tisztségviselő nyílt levelet tett közzé a The New York Times című lapban azt állítva, hogy Donald Trump elnöksége kockázatot jelentene az amerikai nemzetbiztonságra.

Az Egyesült Államok ötven ismert republikánus külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértője – köztük George W. Bush kormányzatának néhány tagja – tette közzé a levelet a lap hasábjain.

Az írásban – amely hétfőn, helyi idő szerint a késő délutáni órákban jelent meg a lap internetes kiadásában – az aláírók azt állítják, hogy a republikánus elnökjelöltnek, Donald Trumpnak “hiányzik a karaktere, az értékrendje és a tapasztalata” ahhoz, hogy elnök legyen és megválasztása szerintük kockázatot jelentene az Egyesült Államok jólétére és nemzetbiztonságára.

Donald Trump “a leggondatlanabb elnök lenne az amerikai történelemben” – állítják az aláírók.

A levél szerint Trump aláásná az Egyesült Államok erkölcsi tekintélyét és megkérdőjelezné az alkotmányba vetett hitet is. Trump “ismételten bizonyította, hogy kevéssé érti” az ország “életbevágó nemzeti érdekeit, összetett diplomáciai kihívásait, nélkülözhetetlen szövetségesi rendszerét és demokratikus értékrendjét”, amire az amerikai politikának épülnie kell. Az aláírók kifogásolják, hogy Trump érdeklődést sem mutatott, hogy elsajátítsa a tudnivalókat. Leszögezik, hogy egyikük sem szavaz majd Donald Trumpra, jóllehet a levélben azt is megjegyzik, hogy sok amerikainak van kétsége Hillary Clintont illetően, mint ahogyan sokuknak közülük is.

Az aláírók között olyan ismert személyiségek vannak, mint Michael Hayden, aki korábban a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) és az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) igazgatója volt; John Negroponte, aki hírszerzési igazgató volt, majd 2007-ben helyettes külügyminiszter lett. Aláírta a nyílt levelet Robert Zoellick; a Világbank volt elnöke, Tom Ridge és Michael Chertoff, két korábbi republikánus belbiztonsági miniszter; Eric Edelman, Dick Cheney alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója vagy például Robert Blackwill és James Jeffrey, George W. Bush elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának két stratégája.

A nyílt levél jelzi a Republikánus Párton belüli, elsősorban a nemzetbiztonsággal foglalkozó szakemberek körében meglévő változatlan megosztottságot. Az aláírók közül jó néhányan márciusban még nem adták nevüket egy hasonló tartalmú nyílt levélhez, ám a The New York Times szerint akkor változtattak álláspontjukon, amikor Donald Trump arra buzdította az oroszokat, hogy törjék fel Hillary Clinton elektronikus levelezését.

A The New York Times megjegyzi: az aláírók állásfoglalása valószínűleg nem befolyásolja majd Trump külpolitikai szakértőgárdáját. Trump ugyanis többször is hangoztatta a kampányban, hogy szinte minden területen véget akar vetni a republikánusok eddigi külpolitikai irányvonalának. Az aláírók közül sokan aktívan részt vettek az iraki háború tervének kidolgozásában, majd a háború után kialakult helyzet “menedzselésében”. Az iraki háborút Donald Trump “katasztrofálisnak” minősíti.

Az aláírók közül ugyanakkor hiányoznak tekintélyes, “első vonalbeli” republikánus politikusok, az elmúlt évek legbefolyásosabb külügyminiszterei. Így például Henry Kissinger, George Shultz, James Baker, Colin Powell és Condoleezza Rice sem adta nevét a nyílt levélhez.

Egy ukrán állampolgár Volkswagen Passat márkájú gépkocsijában 710 doboz For Duty Free Only zárjeggyel ellátott, külföldi gyártmányú dohányárut találtak a vámhivatal és a határőrség munkatársai a jármű vizsgálata során, a tiszaújlaki határátkelőn augusztus 6-án. A csempészáru a gépkocsi üregeiben volt elrejtve – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

Az ukrán vámszabályzat megsértése miatt a cigarettacsempész ellen eljárást indítottak. A dohányárut és a gépkocsit lefoglalták.

Kárpátalja.ma

Hosszú Katinka a 400 méter vegyesen aratott diadala után a 100 méter hát hétfői fináléjában is aranyérmet nyert a riói olimpián.

A Vasas 27 éves világklasszisa 58.45 másodperces országos csúccsal diadalmaskodott az amerikai Kathleen Baker előtt. A régi rekordot (58.78) tavaly augusztusban a kazanyi világbajnokságon érte el.

A mostani eredmény minden idők második legjobbja 100 méter háton, ennél csak a brit Gemma Spofforth 2009-ben elért, 58.12 másodperces világcsúcsa volt gyorsabb, de akkor még lehetett az úgynevezett cáparuhában úszni.

Hosszú jól kapta el a rajtot, ennek ellenére féltávnál még csak a hatodik helyen fordult, ezt követően azonban valami félelmetes tempóra kapcsolt, az utolsó 25 méteren faképnél hagyta minden riválisát, ezzel ő lett a riói játékok első duplázója.

Az ötszörös világbajnok bajai úszó a célba érkezést követően azonnal visszatért a helyére – nem is ment keresztül a vegyes zónán -, mivel a 200 méter vegyes 4.35-kor kezdődő elődöntőjében is érdekelt lesz a szám világbajnokaként és világcsúcstartójaként.

“Tegnap azt mondtam, hogy 100 háton az elsőtől a nyolcadik helyig bármi lehet. Úgy gondolom, ma délután megmutatkozott, hányszor versenyeztem az elmúlt években, mert nagyon magabiztosan álltam oda” – mondta a késő esti program végét követően az M4 Sportnak Hosszú Katinka.

Az immár kétszeres olimpiai bajnok kifejtette: nem aggódott a végeredmény miatt, hanem a kivitelezésre összpontosított, így ki tudta hozni magából a legtöbbet.

“Ez nem egyszerű, ha olimpiai döntőben áll rajtkőre az ember. Hihetetlen, hogy 100 háton is olimpiai bajnok vagyok, de még nem fogtam fel, mert már az eredményhirdetésen is a 200 vegyesre koncentráltam. Álmodtam róla, beszéltünk róla, mekkora szenzáció lenne, ha összejönne, de nehéz felfogni” – tette hozzá a riói játékok eddigi egyetlen kétszeres aranyérmese.

Hosszú – aki ezzel Szász Emese sikere mellett – a magyar küldöttség harmadik aranyérmét szerezte.

A Maracana Stadionban rendezett pénteki, magyar idő szerint szombat hajnali ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a XXXI. nyári ötkarikás játékok Rio de Janeiróban.

A világ legnagyobb, négyévente sorra kerülő sporteseményét hivatalosan Michel Temer, Brazíliai ideiglenes államfője nyitotta meg, a lángot a maratonfutó Vanderlei Cordeiro de Lima lobbantotta fel.
A hivatalos program egy kétperces videóval vette kezdetét. A stadion lelátóinak egyes részeit a díszletek miatt lezárták, s ugyan maradt néhány üres szék, így is 61 500-an követték figyelemmel a helyszínen a show-t. A megnyitón azt mutatták be, hogy a sport mennyire fontos része a brazil életnek, egyúttal azt, hogy a Rióban milyen tökéletesen harmonizál a természet és a városi életforma.
Az 50 perces műsorban a rengeteg zenés, táncos produkcióval igazi brazilos, karneváli hangulatot teremtettek a házigazdák, de nagy szerepet kapott a környezetvédelem és a béke is.
Ezt követően indult a nemzetek bevonulása, Magyarországot a 93.-ként szólították. A küldöttség élén a piros-fehér-zöld zászlót a négy évvel ezelőtt londoni bajnok kardozó, Szilágyi Áron vitte. A magyar csapat 160 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a brazil metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A férfiak sötétkék öltönyt és fehér inget, a nők pedig piros-fehér-zöld színű nyári kosztümöt viseltek.
A magyar csapatot a lelátóról üdvözölte Áder János köztársaság elnök és neje, Herczegh Anita is.
A házigazdák kultúrájuknak megfelelően a bevonulásnál is karneváli hangulatban részesítették vendégeiket: minden érkező országot egy virágokkal megrakott triciklis vezetett fel, a sort pedig dobosok zárták. Az olimpiák történetében először a bevonulóknak is volt feladatuk, hiszen minden küldöttség egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyezett el a felállított vázákba. Ezekből sarjad majd ki a sportolók erdeje, mely a riói olimpia öröksége lesz.
A brazilos, szamba stílusú zenére zajló sportolói bevonulást a hagyományokhoz híven az ötkarikás játékok bölcsőjének számító Görögország versenyzői nyitották, a sort pedig a házigazdák zárták. Az egyik legfőbb érdekesség az volt, hogy az iráni zászlót az ország története során először egy nő, az íjász Zahra Nemati vitte, ő majd a paralimpián is indul. Összesen 207 csapat, 205 nemzet, valamint egy független, illetve a menekültek együttese vonult be, utóbbi utolsó előttiként.
A beszédek sorát Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnöke nyitotta, üdvözölte a sportolókat és a szurkolókat.
“Most az egész világhoz szólok! Öt kontinenshez, ötmilliárd emberhez, vagy még többhöz! Köszöntünk titeket Rióban, az olimpia városában! Azért vagyunk itt, hogy történelmet írjunk. Történelmet írjunk sportolókkal, önkéntesekkel, az emberekkel, a fiatalokkal. Az olimpiai álom most már maga a csodálatos valóság.”
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kiemelte, az első dél-amerikai olimpia, amelyet Brazília rendez, az egész világhoz eljut.
“A szervezőbizottság, a brazil vezetők minden szinten, és valamennyi brazil ember büszke lehet ma este. Hét év alatt elértétek mindazt, amiről korábban generációkon át csak álmodhattak az itteniek! Rio de Janeirót, ezt a csodálatos várost, modern metropoliszt még szebbé varázsoltátok! A mi hálánk még nagyobb, mert mindezt nagyon nehéz időkben valósították meg. Mindig hittünk bennetek” – fogalmazott Bach.
A sportvezető az újonnan alapított Laurel-díjat (Olimpiai Babérkoszorút) adta át Kipchoge Keino kétszeres olimpiai bajnok közép- és hosszútávfutónak, aki a sport révén nevel, taníttat árvákat hazájában, Kenyában.
Ezt követően Michel Temer, Brazília ideiglenes államfője – a közönség hangos füttyszava mellett – megnyitotta a játékokat.
Az olimpiai zászlófelvonás és a hivatalos eskütétel után következett a riói szambaiskolák felvonulása, majd az est fénypontja, a játékok szellemiségét jelképező láng meggyújtása. A ceremónia egyik nagy kérdése volt, hogy ki kapja meg a megnyitó talán legfontosabb feladatát, különösen azok után, hogy az ország legismertebb sportolója, a labdarúgó legenda, Pelé jelezte, nem tudja elvállalni a szerepet.
A stadionba a háromszoros Roland Garros-győztes teniszező, Gustavo Kuerten érkezett be a fáklyával, mely a hagyományoknak megfelelően Görögországból, az olimpia őshazájából indult útjára április 20-án. Tőle Hortencia Marcari olimpiai ezüstérmes kosárlabdázó vette át a fáklyát, mellyel végül nem ő, hanem Vanderlei Cordeiro de Lima olimpiai bronzérmes maratonfutó gyújtotta meg a lángot.
De Lima úgy lett bronzérmes a 2004-es athéni olimpián, hogy a 35. kilométernél vezető helyen futott, ám egy ír pap, Neil Horan megtámadta. A megzavart atlétát később ketten is megelőzték a célig. A maratonfutót most, az első dél-amerikai olimpián az a megtiszteltetés érte, hogy meggyújthatta a lángot.
A szombati első versenynap után a riói olimpia augusztus 21-ig tart, a seregszemlén közel 10 500 sportoló indul és 28 sportágban 306 számban osztanak érmeket.

Petro Porosenko elnök is aláírta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében módosulnak a biomterikus személyi igazolvány kiadásának feltételei – adta hírül augusztus 3-án az államfő sajtószolgálata a hromadske.ua tájékoztatása szerint.

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács július 14-én fogadta el a javaslatot.
A jogszabály rendelkezik a személyazonosság, az ukrán állampolgárság vagy a speciális státusz igazolására alkalmas, az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumrendszerre vonatkozó dokumentumokról is.
A biometrikus személyigazolványok kiadását érintő változások októbertől lépnek érvénybe, a témáról bővebben itt olvashat. Változtak emellett az anyakönyvezést, valamint az ukrán állampolgárok Ukrajnába való ki- és beutazását szabályozó törvények is.

Kárpátalja.ma

Már a nyár utolsó hónapját éljük, azét az évszakét, amikor a legtöbb turista kerekedik fel, hogy – amennyiben van rá pénzük – külföldi tengerparti üdülőhelyeken töltsenek el szép napokat, s felfrissülve térjenek haza, hogy megújult energiákkal vessék bele magukat mindennapi munkájukba.

Kárpátaljáról is nem egy család kerekedik fel, hogy egy-egy hetet üdüljenek külföldön. A külföldi nyaralásokkal kapcsolatban tettem fel kérdéseimet Valerij Kozmejnek, a 2006 óta, tehát már tíz éve működő beregszászi „Szvit Karpat” idegenforgalmi iroda vezetőjének.

Két évvel a megnyitásuk után kezdetét vette a recesszió, 2011-től tovább mélyült a gazdasági válság, tavaly óta pedig még rosszabbá vált a gazdasági helyzet. Mindez nem vezetett a turistaforgalom csökkenéséhez?

Paradox módon nem. Sok földink külföldön kényszerült munkát vállalni, jobb lett a keresetük, s legnagyobb örömünkre itthoni idegenforgalmi irodák útján szervezik meg a külföldi nyaralásukat. Társasutazásokat viszont nem szervezünk, családok számára szervezünk üdüléseket.

Ha visszatekintünk, mondjuk, a legutóbbi öt évre, melyek a legkedveltebb célországok?

Törökország, Görögország, Bulgária, Egyiptom. A különböző években természetesen változik, hogy hová utaznak többen, mindig azokat az országokat részesítik leginkább előnyben, ahol a legkedvezőbbek az árak. Az idén például Törökországba utaznak a legtöbben.

Nem riasztja el őket az idén, és pláne most, nyáron felerősödött terrorizmus?

Nem. A terrorcselekményeket az ország északi részén, főleg Isztambulban követik el. A déli, földközi-tengeri parti üdülőhelyeken: Alanyában, Kemerben, Sidében nem történnek terrortámadások, a nyaralók nyugalmát nem zavarják, testi épségüket, életüket nem veszélyeztetik a merényletek. Amellett a múlt évhez képest 50 százalékkal csökkentették az árakat, így száz százalékkal növekedett az odautazó turisták száma. Egy négytagú család egyheti üdülése a főidényben 800-850-1000 dollárba kerül, és ebbe az összegbe belefoglaltatik a repülőjegy ára (a gép Lembergből indul), a balesetbiztosítás összege, valamint a napi háromszori étkezés. Ráadásul az üdülési idény májustól októberig tart.

Milyen sorrendben követik egymást a további célországok, milyen költségekkel jár az ottani üdülés a főidényben, és mennyi ideig tartanak az ottani üdülőidények?

A második legkedveltebb nyaralóhely a görögországi Chalkidiki (más írásmóddal: Halkidiki) félsziget, az ország északi részén, az Égei-tenger partján. Mivel a repülőjegy oda 500 dollárba kerül, ezért az odainduló turisták inkább a saját személygépkocsijukkal utaznak oda, s így 500 dollárjukba kerül az odautazás. Egy átlagos család egyheti üdülése 400 dollárba kerül, de ebbe az összegbe – az étkezések közül – csak a reggeli és a vacsora foglaltatik bele, az ebédért külön kell fizetni. Az idény pedig júniustól szeptember végéig tart.

A nyaralóhelyek közkedveltségi sorában az Egyiptom vörös-tengeri partján található két üdülőváros, Sarm es-Sejk és Hurghada (más írásmóddal: el Gurdaka) következik. Két személy egyheti üdüléséért a turisták 700-800 dollárt fizetnek, amibe a repülőjegy ára és a teljes ellátás is beletartozik. A negyedik helyen pedig Bulgária, konkrétan a burgaszi és a várnai üdülőövezet áll, melyek közül a többség Burgaszt választja, és a Lembergből induló, Ungváron és Beregszászban is megálló távolsági autóbusszal jutnak el oda. Két személy egyheti teljes ellátása kb. 500-600 euróba kerül, de külön kell fizetni az útiköltséget. S mivel az egyiptomi üdülés se kerül sokkal többe, továbbá a Vörös-tenger szebb, mint a Fekete-tenger, a turisták szívesebben választják Egyiptomot, mint Bulgáriát. Ami pedig az üdülési idényt illeti, ez Bulgáriában júniustól szeptember végéig, Egyiptomban viszont márciustól decemberig tart.

Egyiptomban is van terrorveszély. Ez sem tántorítja el az odaindulókat?

Nem.

Miként fest a külföldre induló turisták életkori és társadalmi rétegek szerinti megoszlása?

A többségük 40 év körüli, akik már felépítették az életüket, a karrierjüket. Nagy részük pedig vállalkozó. Értelmiségiek is vannak a turisták között, de kisebb számban.

Újfalussy Géza

Kárpátalja.ma

Augusztus 28-án egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb, az 1526-os mohácsi vész 490. évfordulójára emlékezve – tájékoztatta a Pécsi Egyházmegye pénteken az MTI-t.

“Idén 490 éve annak, hogy Mohácsnál az Oszmán Birodalom legyőzte a keresztény magyarokat” – idézte fel az egyházmegye közleménye, hozzátéve, a nemzeti ereklye ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Duna-parti város Szepessy terén és a Püspöktemplomnál, este pedig a Fogadalmi templomnál búcsúztatják a Szent Jobbot.
A Széchenyi téri szabadtéri oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Udvardy György pécsi megyés püspökkel és az egyházmegye papságával mutat be szentmisét – írták.
A mohácsi vészről augusztus végén háromnapos közös rendezvényen emlékezik meg a baranyai városban a Magyar Katolikus Egyház, az egyházmegye, a város önkormányzata és a mohácsi nemzeti emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
A Szent Jobb, vagyis Szent István király mumifikálódott jobb keze a magyarság nemzeti ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában őriznek.
Az egyházmegye közleménye kiemelte, hogy az ereklye Mohácsra érkezése kitüntetett jelentőségű: a csatában tragikus vereséget szenvedett “a hazáját, a Szent István-i keresztény örökséget, és a keresztény Európát védelmező magyar sereg”.
Emlékeztettek arra, hogy a vereség az ereklye történetében is fordulópontot jelentett: a csatát megelőző évszázadokban a Szent Jobbot Szent László király bihari monostorának főoltárán őrizték. Az 1526-os ütközet után viszont az ereklye hosszas száműzetésbe kényszerült: kalandos úton Raguzába (a mai Dubrovnikba) menekítették, ahol domonkos szerzetesek vigyázták. Szent István jobbja csak a 18. században, Mária Terézia uralkodása idején kerülhetett vissza Magyarországra.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.

Olekszandr Szacskót Andrij Goca váltja a vezetői poszton Kárpátalján – közölte a Jobb Szektor központi stábja a mukachevo.net információi szerint.

A változást átszervezéssel indokolják. Olekszandr Szacskót felmentik minden kárpátaljai szervezési kötelezettsége alól.

Andrij Goca a mostani kinevezését megelőzően, azaz július 10-éig a Jobb Szektor cserkaszi ágát vezette.

Kárpátalja.ma

Ukrajnában beteg az állami egészségügy. Nagybeteg. Életmentő műtétre, vagyis az egész rendszer sürgős megreformálására lenne szükség ahhoz, hogy végre jól működjön. És csak így lehetne megállítani azt az orvos- és nővérelvándorlást is, mely az egészségügy betegségének egyik legmarkánsabb tünete, s kiváltképp jól látható a Beregszászi Járási Kórház esetében, ahol már második éve tart az alkalmazottak tömeges elvándorlása, ami – ha folytatódik – veszélybe sodorja az egészségügyi intézmény működőképességét. Ismerkedjünk hát meg a kórházzal, valamint azokkal az okokkal, melyek az intézmény elhagyására késztetik az itt dolgozó doktorokat és ápolónőket.

– Kórházunk 17 épületben működik, egy 9,2 hektáros területen. Tizenegy osztályával egy 75 863 lakost számláló vonzáskörzet betegeit látja el, s hozzátartozik még az orvosi, a fogászati, a tüdőgondozói, valamint a bőr- és nemi betegségi szakrendelő is – tájékoztat dr. Ivan Males főorvos. – A kórházban a fertőzőosztályon 25, a sebészeten 49, az urológián 9, a belgyógyászaton 59, az ideggyógyászaton 30, a szülészeten 28, a nőgyó­gyá­szaton 20, az ortopédiai-traumatológiai osztályon 35, a kardiológián 26, a gyermekosztályon 38, a tébécés betegekkel foglalkozó osztályon 25, az aneszteziológiai és intenzív osztályon pedig hat ágy található. Kórházunkban – évi átlagban – 8996 beteget kezelünk. A kórházi osztályokon és a szakrendelőkben összesen 134 orvos és 280 ápoló látja el a betegeket, s még a nem magyarok is szinte mindannyian beszélik a nyelvünket. Az utóbbi időben azonban, sajnos, 72 dolgozónk, köztük tíz orvos, huszonhárom nővér, ugyanennyi szakdolgozó, valamint 16 technikai munkatárs hagyta el a járási kórházat. Igyekszünk új dolgozókkal pótolni a hiányukat, az idén diplomázott orvosok és ápolónők közül pedig négy orvost és 11 nővért tudunk felvenni – tudom meg a főorvostól.

De miként látják az egészségügy, a kórházuk, valamint önmaguk és a nővérek helyzetét maguk a doktorok? Választ keresve beszélgettem el három, szúrópróbaszerűen kiválasztott, anonimitást kérő orvossal.

– Az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan romlott az állami egészségügyi intézmények ellátottsága, csökkent az állami támogatás mértéke – magyarázza egyikük. – Ennek egyik következménye, hogy a betegeknek maguknak kell megvenniük a kötszert, a röntgenfelvételhez a filmet, hogy a gyógyszerekről már ne is beszéljünk. Az állam csak nagyon töredékes mértékben lát el minket orvosságokkal, és azok közül is csak a legolcsóbbakkal. A többit a betegeknek kell megvásárolniuk, s nemegyszer megesik, hogy saját zsebünkből veszünk gyógyszereket szegénységben élő pácienseinknek. És nagyon fájó dolog, hogy míg korábban a megyei egészségügyi vezetés arra biztatott minket, hogy minél több és minél több új egészségügyi szolgáltatást nyújtsunk betegeinknek, addig ma az a tendencia, hogy minél kevesebb egészségügyi szolgáltatásban részesítsük őket, és minél több pácienst irányítsunk a megyei kórházba.

– Az idén 72 kórházi alkalmazott hagyta el a kórházat, köztük 10 orvos és 23 nővér, s már a tavaly is 86 dolgozó távozott, köztük sok doktor és ápolónő. Tudtommal jórészt külföldre mentek… – váltok témát.

– Igen. Egyre nagyobb probléma a szakemberhiány. A távozók – ha tudnak –, a szakmájukban helyezkednek el Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, ahol egy doktor egy nap alatt megkeresi egy itthon maradt kolléga egyhavi bérét. A minap például összefutottam egy volt munkatársammal, aki már 16 éve egy budapesti állami kórházban dolgozik, és havi 500 ezer forintot tesz ki a fizetése… Több volt egészségügyi dolgozó viszont olyan munkahelyen kötött ki, melynek semmi köze sincs az egészségügyhöz. Orvosok keresik meg a kenyerüket – teszem azt – rakodómunkásokként, szobafestőkként vagy kőművesekként Nagy-Britanniában, Németországban. Nővérek dolgoznak kisebb részben mezőgazdasági idénymunkásokként, nagyobb részben gyári munkásokként a környező országokban.

– Nálunk 1500-1600 hrivnya egy kezdő orvos havibére, de ennek egy részét levonják (a nyugdíjalapba stb.), így csak 1250-1300 hrivnyát kap kézhez. Az évi fizetése – átlagban – 20 ezer hrivnya, de csak papíron, mert csupán 15 ezret tehet zsebre. Ám ha szubvencióért folyamodik, nem a nettó, hanem a bruttó fizetése kivonatát kérik. Ha pedig, ne adj’ Isten, nem a városban, hanem a környező falvak valamelyikében lakik, akkor naponta akár 20, 40 vagy 50 hrivnyát is kiadhat az utazásra. S mivel egy hónapban van átlag húsz munkanap, havonta úgy 400-1000 hrivnyát költ el csak az ingázásra. Ha pedig még azt a „luxust” is meg szeretné engedni magának, hogy a munkahelyén naponta megigyon egy kávét vagy egy teát, és elfogyasszon egy zsömlét, akkor havonta 200 hrivnya mehet el erre. És 1250-1300 hrivnya a havi nettó fizetése. Hogy élhet meg belőle? Csak úgy, ha a szülei, a nagyszülei támogatják – fest helyzetképet második beszélgetőtársam. – Nem egy orvosunk viszont a Técsői, az Ökörmezői vagy a Rahói járásból származik, és kénytelen albérletben lakni a városban, így havonta 2500 hrivnyát fizet ki egy kétszobás albérletért, plusz fizetnie kell még a rezsiköltséget is…

– És mennyit keres egy kezdő nővér?

– Bruttó 1350 hrivnyát, amiből 1080 hrivnyát kap kézhez.

– A ledolgozott évek alapján miként emelkedhet az orvosok, illetve az ápolónők fizetése?

– Öt, tizenöt, illetve húsz éves munkaviszony után 10, 15, illetve 20 százalékkal emelik a fizetéseket. Közben az első után a második, majd a felső kategóriát is meg lehet szerezni, így egy több mint húsz évet ledolgozott, felső kategóriás orvos havibére 2800-3000 hrivnyára emelkedik, de csak papíron. 2240-2400 hrivnyát tesz ki a nettó havi fizetésük. És csak az orvosok mintegy 5 százalékának emelkedhet 4000 hrivnyáig a bruttó havibére. Ezért a doktorok úgy igyekeznek segíteni magukon, hogy másodállást vállalnak, vagy az állami munkahelyük mellett magánpraxist is nyitnak.

– Kapnak-e pótlékot a sebészek, illetve az egészségkárosításnak kitett orvosok?

– Az utóbbiak – aneszteziológusok (altatóorvosok), röntgenorvosok, a fertőzőosztály doktorai – havibérük 10-15 százalékát kapják meg veszélyeztetettségi pótlékként. A sebészek pedig a műtétek nehézségi fokozatától és az operációk számától függően, ugyancsak havi fizetésük 10-15 százalékát vehetnék át, az idei évig meg is kapták, az idén viszont nem.

– A lehetetlen fizetési helyzet miatt ugye él a hálapénz gyakorlata?

– Hát persze…

– Legalább tízéves munkaviszonyra van szükség ahhoz, hogy kezdjük megkapni a kategóriákat (1., 2., felső), de a kategóriák megszerzése után is több évnyi – a felső kategóriások esetében hétévi – munkára van szükség ahhoz, hogy kezdjék felszámolni a kategóriának megfelelő fizetést, igazolni kell például a különböző orvoskonferenciákon való részvételüket – fejti ki a harmadik doktor. – Három-, de legalább ötévente egy hónapos továbbképzésen kell részt venniük az orvosoknak, a nővéreknek, és szükség is van a továbbképzésekre. Csakhogy… Az alacsony fizetések miatt nagy gondot okoz a részvétel az Ungváron, Lembergben, Kijevben sorra kerülő továbbképzéseken. Az utazás, az albérlet kifizetése eszi a pénzt. Ungvár esetében még meg lehet oldani az ingázást, de ha egy hónapon keresztül, hetente ötször elbuszozunk a megyeközpontba, majd hazabuszozunk, a jegyárak emelkedése miatt ma már szinte az egész havi fizetés rámehet az útiköltségre. Ezért úgy igyekszünk ingázni, hogy öt orvos – ha legalább az egyiküknek van gépkocsija – egy időben menjen továbbképzésre Ungvárra, és így oldjuk meg az oda-vissza utazást.

– Az orvosok, a nővérek mennyit kapnak az ügyeletekért?

– Hetente 2-szer, 3-szor vállalhatunk ügyeletet. A kezdő orvosoknak 6,50 hrivnya órabért, a nővéreknek még kevesebbet fizetnek, de az összeg kategóriánként emelkedik. Ám az ügyeletek 16 órán át tartanak – ha pedig valaki a felvételi osztályon ügyeleteskedik, akkor az egész kórházért felel –, és másnap reggeltől ismét dolgozni kell a munkanap végéig. Én is tíz évig vállaltam ügyeleteket. Az osztályomon ledolgoztam a nyolc órát, majd következett a 16 órás ügyelet, másnap kora reggelig, hét órától pedig ismét az osztályomon dolgoztam, újabb nyolc órán át. Hogy abban az időben mennyit aludtam? Keveset… Két éve abbahagytam az ügyeletek vállalását, de azóta sem bírom „visszaaludni” magam. De hát a megélhetési kényszer ráviszi az embert az ügyeleteskedésre.

– Tavaly is, az idén is sok doktor, nővér távozott a kórházból. Természetesen a rossz megélhetési helyzet miatt. Vannak olyan osztályok, ahol nincs elegendő orvos és ápolónő?

– Szinte minden osztályon doktor- és nővérhiány alakult ki…

– Mit tud tenni a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal az orvos- és nővérelvándorlás megállításáért? – teszem fel a kérdést Bimba Ferencnek, a járási adminisztráció elnökhelyettesének.

– A járási tanács júniusi ülésszakának első plenáris ülésén elfogadásra került a helyben maradás ösztönzéséről szóló, 2016–2020 folyamán megvalósítandó program. Eszerint a járási állami közigazgatás vállalja az internatúrájukat végző orvosok fizetését. A program még nem indult be, de a következő járási tanácsi ülésszakon már az összeg is megállapításra kerül. Július utolsó hetében pedig már fel is vettek öt orvost az internatúrára, egy frissdiplomás doktort pedig (aki már elvégezte az internatúrát) rendes állásba. Ha fiatal sebész, belgyógyász és gyermekgyógyász szakorvosok szerződésben vállalják, hogy legalább három évet ledolgoznak a kórházban vagy annak rendelőintézetében, akkor megemelik a fizetésüket. Ehhez viszont még meg kell találnunk a forrásokat. A fiatal specialisták számára lakásokat fogunk bérelni, vagy az albérletek összegét fogjuk kifizetni. Idén két lakást tudunk bérelni, összesen 24 ezer hrivnyáért, jövőre pedig 472 ezer hrivnyát fordítunk erre a célra. A faluhelyen lakó frissdiplomás kórházi doktorok útiköltségét is részlegesen vissza akarjuk téríteni, ennek elérése érdekében tárgyalásokat kell folytatnunk a közlekedési vállalatokkal. Ugyancsak a pályakezdő orvosokat fogjuk segíteni azzal, hogy egyszeri anyagi támogatást nyújtunk nekik, amennyiben szerződésben kötelezik magukat arra, hogy három évig itt fognak dolgozni. Míg az ügyeleteket, túlórákat vállaló szakorvosok fizetési pótlékként meg fogják kapni munkabérük 50 százalékát. Tudjuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel nem oldhatunk meg minden problémát, de minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a helyzet stabilizálásáért.

Reméljük, a program megvalósulása esetén csökkenni fog az orvoselvándorlás, legalábbis bizonyos mértékben. A gyökeres megoldás – a szükséges egészségügyi reform végrehajtása – viszont a legfelső állami vezetéstől függ. Mikor lép végre Kijev a kérdésben?…

Lajos Mihály

A Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatójának személyéről augusztus 3-án döntöttek. A versenybizottság tagjai ismét Erfán Ferencnek szavaztak bizalmat, aki 2009 óta vezeti az intézményt. A megyei közigazgatás kulturális főosztályának még jóvá kell hagynia a bizottság határozatát – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál augusztus 3-án.

A múzeum régi-új igazgatóján kívül Viktorija Prihogyko-Manajlo pályázott a posztra.

Kárpátalja.ma

Cristiano Ronaldo, Antoine Griezmann és Gareth Bale maradt versenyben az Év játékosa-díjért az Európai Labdarúgó Szövetségnél.
Az UEFA pénteken hozta nyilvánosságra a “döntősök” névsorát, miután júliusban már kihirdette az esélyesek tízes listáját. Utóbbin még rajta volt a tavaly győztes Lionel Messi is, a hármas szűkített névsorban azonban már nem szerepel a Barcelona argentin sztárjának a neve. Az UEFA közlése szerint a játékos ötödik lett a második körös szavazáson, amelyen 55 tagország újságírói voksoltak.

Ronaldo győzelemre vezette a portugál válogatottat a franciaországi Európa-bajnokságon, a francia Griezmann döntős volt ugyanott és gólkirály lett, Bale pedig a walesi csapattal játszhatott nagy meglepetésre elődöntőt az Eb-n. Ronaldo és Bale Bajnokok Ligáját is nyert idén a Real Madriddal, míg az Atlético Madridot erősítő Griezmann a vesztes fél tagja volt a döntőben.

A nők között a magyar származású Marozsán Dzsenifer is szerepel a három jelölt között. A 24 éves német válogatott játékos – aki jelenleg a Rio de Janeiró-i olimpián szerepel – 2009 óta az 1. FFC Frankfurt színeiben futballozott, idén nyáron pedig a Bajnokok Ligája-címvédő francia Olympique Lyonhoz igazolt.

A szakmai zsűri a három futballista közül választja ki a győztest, akit a Bajnokok Ligája csoportkörének monacói sorsolásán díjaznak augusztus 25-én.

Az Év játékosa-díj három jelöltje:
férfiak:
Gareth Bale (walesi, Real Madrid)
Antoine Griezmann (francia, Atlético Madrid)
Cristiano Ronaldo (portugál, Real Madrid)

nők:
Marozsán Dzsenifer (német, Olympique Lyon)
Ada Hegerberg (norvég, Olympique Lyon)
Amandine Henry (francia, Portland Thorns)

Augusztus az év egyik legváltozatosabb időjárású hónapja. Nevezik még új kenyér havának, kisasszony havának is. A hozzá kötődő népi időjóslás szerint: „Sűrű eső augusztusban jó mustot ád a hordóban.”

Augusztus 4. Domonkos napja. A jóslás szerint: Ha Domonkos forró, kemény tél várható. Domonkos napján, ha esik, a tél szárazsággal telik.

Augusztus 6. Urunk szí­ne­változásának napja. A színe­vál­tozás, görögül metamorphószisz, latinul transfiguratio – Jézus isteni dicsőségének emberi testben való felragyogása, kinyilatkoztatása a tanítványok számára. „Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter így szólt Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust” (Mk. 9, 2–8). Annak helyén, a Tábor-hegyen három bazilika épült, melyeket augusztus hatodik napján szenteltek fel, ez a nap lett a Megváltó Megdicsőülésének ünnepe. „Nem szólt a Mester. A fény és a mámor/Elrebbent mirhaillatként arcáról/S lenézett a hegy napos magosából… /És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,/Látta a méla, néma olajfákat,/Hol nemsokára lelke holtrabágyad!” (Részlet Juhász Gyula A tábor hegyén c. verséből)
Az időjóslás szerint: Az Úr színeváltozása a szőlőknek tarkulása.

Augusztus 10. Lőrinc napja. Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe. A jó idő őszre bő termést ígér.

Augusztus 12. Klára napja. Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária menny­bevitele, egyben Magyarország Szent István által Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Számos szokás kötődik hozzá. Munkatilalom jellemzi. Az ünnep vigíliáját (elő­estéjét) Mária-énekek éneklésével, imádkozással kísért virrasztás jellemzi. Az asszonyok este a temetőkápolna oltára előtt virágokból jelképes koporsót készítenek, melyet másnap körmenetben visznek. A virágot szentelménynek tekintik, s három nappal később széthordják. Másutt egy frissen vájt, üres sírnál gyülekeznek, imádkoznak az asszonyok. Szokás volt ezen a napon gyógynövényeket gyűjteni, melyeket meg is szenteltek; betegek gyógyítására használták, tettek belőle a gyermek bölcsőjébe is. A szentelt gyertyához és a szentelt barkához hasonlóan a szentelt füvekről is úgy tartották, képesek megvédeni a vihartól. A megszentelt növényeket vidékenként különböző módon használták fel: kerülhetett bölcsőbe és koporsóba a halott mellé, hogy a halott dicsőségre jusson, akár Mária, másutt az épülő ház alapjába került. Az ezen időszakban ültetett tyúkról úgy tartották, az összes tojását kikelti.
A nap időjárásából a termésre lehetett következtetni: a napsütéses idő jó szilva- és szőlőtermést ígér. A bő gyümölcstermésért néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába. S ha már „termés”: tőle várják a gyermekáldást, Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyat, amelyben az anya gyermekével együtt fekszik a szülés után.
„Nagyasszony” ha szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Augusztus 20. A magyar nép egyik legnagyobb nemzeti és állami ünnepe, melyen a keresztény magyar állam megalapítását ünnepeljük. 1083-ban e napon emelték oltárra István maradványait, s egyben ekkor avatták szentté. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé.
Ez a nap jelenti a búza vagy zab betakarítását, az aratás lezárását. A templomokban hálát adnak a sikeres befejezésért, ünneplik aratási felvonulással is. De hozzá kötik a gólyák költözésének idejét is.
Az István-napi szép idő jó termést ígér.

Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új gabonából készítenek kenyeret, melyet a templomban megáldanak/megszentelnek. A református gyülekezetekben ekkor osztanak úrvacsorát, természetesen az új kenyérből. Néhol a szegények között osztották szét ezt a kenyeret, másutt a család minden tagjának egyszerre kellett ennie belőle. Utóbbi esetben cipót készítettek a szegényeknek, s addig nem fogyasztottak a kenyérből, míg a koldusoknak nem adtak cipót. Egyes vidékeken a módosabb családok kenyeret sütöttek és ajándékoztak a szegényebbeknek, vagy a közösség gyűjtötte össze házról házra járva ehhez az alapanyagokat, és a kenyeret a legszegényebb család kapta meg. Más vidéken az orvosnak, papnak készítették.
Amilyen az idő Istvánkor, olyan lesz a következő negyven napon. A jó idő jó gyümölcstermést hoz, a rossz gyenge termést.

Augusztus 24. Bertalan napja. Őszkezdő napként tartjuk számon, amikor véget ér a kánikula. Amilyen az idő Bertalan napján, olyan lesz az ősz.
Bertalan megmutatja, hogy az ősz mit akar. Ha ezen a napon esik, a káposzta fejesedik.

Espán Margaréta

4 серпня у стінах резиденції Екуменічної ради угорських парафій за організації корейських реформаторів відбувся благодійний концерт у підтримку закарпатської реформатської місії серед ромів. На сцені виступили виконавці корейської національності, котрі наразі проживають на території Німеччини та Угорщини, а також угорські артисти.
Благодійний вечір реалізували за підтримки Рейнської Корейської просвітерської парафії (керівний священик – Кім Донг-Вук) та будапештського Корейського місіонерського та культурного центру, який функціонує завдяки Просвітерській парафії Південнокорейської республіки.
Вхід був вільний. Натомість від пожертв організатори не відмовлялися, адже зібрані кошти передадуть службі берегівського циганського місіонерства.

reformatus.hu/Kárpátalja.ma

Orosz Ildikó megyei képviselő szóban kérelmezte a megyei tanács negyedik ülésszakának első plenáris ülésén, hogy Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester manufaktúráját vegyék fel a kulturális örökségek közé – közölte a megyei tanács sajtószolgálata augusztus 1-jén.

A híres harangöntő és harangöntöde-tulajdonos, Egry Ferenc Kisgejőcön született 1864-ben. Az általa öntött harangok többször nyertek díjat párizsi, bécsi, moszkvai, budapesti kiállításokon. Az Egry-féle öntöde kulturális örökséggé nyilvánítása biztosíthatná az épület felújításának anyagi fedezetét a kulturális örökség megőrzésére irányuló átfogó, 2016–2020-as programban.

Egry Ferenc legnagyobb, 1912-ben öntött harangja a debreceni Árpád téri református templom tornyában található. Mai napig működik, a súlya több mint 2150 kilogramm, átmérője 159,5 centiméter. Az ungvári falutörténeti múzeumban két nagyobb Egry-féle harang található, az egyiket 1925-ben a derceni református gyülekezet számára öntötte a mester.

Az egykori öntöde épületét sokáig raktárként használták, majd 1992-ben a görögkatolikus egyházközség templomot rendezett be itt. Mára azonban felépült az új szentegyházuk, s ezáltal a nagyhírű harangöntöde épülete a kulturális örökség részeként kerülhet megőrzésre.

Kárpátalja.ma

„Teljesen megfeledkeztem arról, hogy új fényképet kell ragasztatnom a személyi igazolványomba, miután betöltöttem a 45. életévemet. Lassan egy év késésben voltam már, amikor végre felkerestem az útlevélosztályt. Ott közölték velem, hogy a késéssel szabálysértést követtem el, amiért bírságot kell fizetnem. Valóban így van?”

– Az idevágó parlamenti rendelet értelmében (Постанова Вер­хов­ної Ради України „Про зат­верд­жен­ня положень про пас­порт громадянина Ук­раїни та пас­порт громадянина Ук­раї­ни для виїзду закордон”) a személyi igazolványba akkor kell új, a tulajdonosa életkorát tük­röző fényképet ragasztani, ha elérte a 25., majd a 45. életévét (lásd a szóban forgó rendelet 8. pontjának 2. részét!). Az olyan személyi igazolvány, amelybe nem ragasztották be a megfelelő fényképeket, miután tulajdonosuk betöltötte a jelzett két életkor valamelyikét, érvénytelennek minősül.

Emellett az említett rendelet 18. pontja előírja, hogy a személyi igazolvány igénylésekor, cseréjekor, új fénykép beragasztásakor a polgárnak legkésőbb egy hónappal a megfelelő életkor elérése után be kell nyújtani az illetékes hatóságnak a szükséges fotókat és dokumentumokat. A határidő elmulasztása esetén a migrációs szolgálatnak jogában áll bírságot kiszabni az állampolgárra az Adminisztratív szabálysértési törvénykönyv 197. cikkelye alapján. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor a polgár jelentkezik a fényképcsere végett a hivatalban. A bírság mértéke az adózatlan minimális jövedelem 1–3-szorosa (17–51 hrivnya).

hk

A nyár utolsó hónapja a fesztiválok időszaka a megyében. Már az első hétvégén több rendezvény közül válogathatnak a helyiek és a turisták – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál.

Idén is augusztus első vasárnapján, 7-én rendezik meg a Borzsa-völgyi kisvasút napját, mely Nagyszőlős központjában kezdődik, a borász szobra mellett, majd ünnepséggel zárul Komlóson. Ezen a napon a rahói járási Nagybocskón is várják a kultúra kedvelőit – a település alapításának 643. évfordulóját töltöttkáposzta-fesztivállal ünneplik. A népszerű étel több mint két tucat változatát kóstolhatják meg a résztvevők.

A hónap első vasárnapján az ökörmezői járási Vucskómezőn (Vucskove) méhészfesztivált rendeznek a méz ünnepének, az úgynevezett Makovijának a tiszteletére. Népművészeti csoportok előadásai, mézszentelés, méhészeti termékek bemutatója és vására, valamint ásványvízforrás melletti mulatság várja a vendégeket.

Ungvár evezésre csábítja a kikapcsolódni vágyókat 7-én. A versenyre minden manuális működtetésű úszóeszközzel be lehet nevezni.

Augusztus 5-7-én a perecsenyi járási Rónafüreden (Lumsori) megrendezik a Wild wild fest zenei és kerékpáros fesztivált. Népszerű előadók és zenekarok lépnek fel, az aktív pihenést pedig jóga-, aikido- és fitneszfoglalkozások, valamint kerékpáros túrák biztosítják. Emellett gyermekjátékok, kemping, kárpátaljai ételek és vegetáriánus fogások is várják a vendégeket.

Kárpátalja.ma