Méretes, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai. Roman Dunajev, a Rosztov-Dive nevű klub vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilapnak elmondta, hogy Szevasztopol térségében, 86 méteres mélységben találták meg a mintegy 125 méter hosszú hajót. Nem árulta el az értékes lelet pontos helyét, hogy az illegális kincsvadászok ne bukkanhassanak rá.
Az orosz kutatóbúvárok vezetője annyit azonban elmondott, hogy a feltételezésük szerint bizánci hajón több száz amforát és egyéb tárgyakat szállítottak, amelyekkel annak idején a görög városállamok kereskedtek. A Rosszijszkaja Gazeta az alább látható videofelvételt is közzétette, amelyen jól láthatóak a tenger mélyén fekvő amforák is.
A hajót vastag iszapréteg borítja, ezért is maradhatott meg eredeti állapotában. Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizánciak építhették, mások szerint a Krím félszigeten az időszámítás előtti 2300-tól létező Boszporoszi Királyság területén készült. Azt se zárják ki, hogy a Nagy Sándor makedón uralkodó halálát követően létrejött Szeleukida Birodalomban építették a most fellelt hajót.
Viktor Lebegyinszkij történész szerint a 10-11. században készült tengeri közlekedési eszköz különleges, mert korának legnagyobb eddig fellelt példánya. Feltételezhetően egy másik hajóval ütközhetett, és emiatt süllyedt el. A régészek a kutatóbúvárok segítségével azt is meg szeretnék állapítani, hogy a másik hajó is ott fekszik-e a Fekete-tenger mélyén és hogy mikor történhetett az ütközés. A régészeti leletnek köszönhetően a szakemberek jobban megismerhetik az ókori kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szervezését a Fekete-tenger régiójában, valamint a bizánci kereskedelmi hajózás működését.
Roman Dunajev azt reméli, hogy új fejezetet nyithatnak meg a Fekete-tenger északi részének történelmében. Június elején az orosz védelmi minisztérium és az orosz Földrajzi Társaság közös expedíciója is csatlakozik a kutatásokhoz. A Rosztov-Dive nevű búvárklubot 2002-ben hozták létre a második világháborúban elpusztult hajók felkutatására. A szervezet 2006 óta a Krímben is aktív kutatást végez – írta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap.
Szerinte nagyobb összeget kellene folyósítani, akár 164 vagy 328 lejt is a rászoruló családok gyermekeinek, és nem kellett volna megduplázni a mostani 42 lejt az olyan családok esetében, akik nem szorulnak rá erre a pénzre. A kormányfő azt mondta, egy szegény család részére a 82 lej igen kevés, egy jómódú családban viszont a gyermekpénz nem számít fontos jövedelemnek. A gyermekpénz megkétszerezéséről múlt szerdán döntött a parlament. Victor Ponta akkor közölte, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségtételt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása. A gyermekpénz növelésére vonatkozó törvényt várhatóan június elsején hirdeti ki az államfő.
Les ministres des Affaires étrangères de l'UE ne sont pas parvenus à fixer une date limite pour l'application de l'objectif deconsacrer 0,7 % de leur RNB à l'aide au développement.
A tegnap közzétett brüsszeli tervezet alapján a következő 2 évben az EU tagállamai között 40 ezer menekültet kellene szétosztani, akik Szíriából és Eritreából érkeztek Olaszországba és Görögországba. A dokumentum alapján Románia 1023 menekültet fogadna be Olaszországból és további 682 menekültet Görögországból. Az EB emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok fogadjanak be további 20 ezer menekültet, akik jelenleg Európán kívüli államokban élnek, de nemzetközi segítségre szorulnak. Ebből a csoportból Romániának 657 személyt kellene ellátnia. Az Európai Bizottság tervezetében az is szerepel, hogy a befogadó államok minden menekült után 6 000 eurót fognak kapni uniós forrásokból. A tervben résztvevő államoknak 50 millió eurós keretet hoztak létre erre a célra.
Victor Ponta miniszterelnök tegnap egy prishtinai székhelyű szerb televíziónak azt nyilatkozta, hogy Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el az új államot, azóta viszont sok minden változott, és az ország újra fogja gondolni az álláspontját ebben a kérdésben. A miniszterelnök hozzátette, az egyik ok amiért Románia is változtatna korábbi álláspontján az az, hogy Koszóvó és Szerbia sikeres párbeszédet folytat. Koszóvó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától. A szerbek elutasították ezt az elszakadást, mivel úgy értékelték, hogy a tartomány ezzel megsértette Szerbia területi integritását. Koszovót, mint új államot időközben a legtöbb európai ország elismerte. Ez alól csak 5 állam képez kivételt, köztük van Románia is.
A kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az új állami ügynökség az igazságügyi minisztérium alárendeltségében működne, és a feladata az lenne, hogy hatékonyabbá tegye a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, és az államnak okozott károk megtérítését. Az MTI tudósítása szerint az állami ügynökség a 15 ezer eurónál nagyobb értékű vagyontárgyak raktározásával, illetve értékesítésével foglalkozik majd, emellett felügyeli a vádlottak zárolt számláit, és nyomon követi a kiszabott pénzbeli büntetések behajtását. Laura Codruta Kövesi, a DNA főügyésze korábban többször is hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás csak akkor lehet igazán eredményes a korrupció elleni harcban, ha az elítélteket nemcsak börtönnel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont is. A DNA februári éves értekezletén elhangzott: ha be tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.
A helyi rendőrség közleménye szerint reggel 8 és délelőtt 10 óra között korlátozzák a forgalmat a Győzelem téren. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem katonaorvosi szak a 25 éves fennállását ünnepli, ez alkalomból tartanak megemlékezést a főtéren. A rendezvényen részt vesz Mircea Dușă védelmi miniszter is.
Kárpátaljai napok kezdődtek szerdán este a brüsszeli Balassi Intézetben.
Az intézetben “Kárpátalja kincsei” címmel kárpátaljai művészek műveiből nyílt kiállítás, s beregi szőttesek is megtekinthetők. A megnyitón a 2006-ban alakult Kokas Banda lépett fel népzenei és néptáncelőadással. Csütörtök este “Koszorú” címmel verses, zenés összeállítás nyújt betekintést Kárpátalja előadóművészetébe.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta: a cél a térség bemutatása. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás mellett nagyon fontosak a hagyományok. A politikus felidézte, hogy a kárpátaljai magyarok a múlt században öt államban éltek, pedig sosem hagyták el szülőföldjüket. Bocskor Andrea emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában a magyarság ma is egy háborús konfliktus árnyékában és gazdasági nehézségek közepette kénytelen élni.
Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete említést tett arról, hogy a honfoglaláskor a magyarok Kárpátalján át érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy a térség sok közismert embert adott a világnak, többek között Munkácsy Mihályt.
“Láthatják, hogy a hagyomány és a tehetség tovább él” – hangoztatta a nagykövet, aki szintén emlékeztetett Ukrajna nehézségeire, majd kijelentette: “a magyar kormány Ukrajna mellett áll, és fontos számára a kárpátaljai magyarok biztonsága és boldogulása”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és az ukrán parlament képviselője rámutatott, hogy ő maga a Szovjetunióban, édesapja Csehszlovákiában, nagyapja pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában jött a világra.
“Soha nem mozdultak ki Kárpátaljáról. Ilyen volt a mi huszadik századunk” – hangsúlyozta Brenzovics, aki szerint a kárpátaljai magyarság s a térség teljes lakossága történelmének egyik legnagyobb válságát éli át, amely jövőjét és létét is veszélyezteti.
“Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján, mint magyar közösség, amely őrzi, fejleszti kultúráját” – tette világossá a KMKSZ vezetője. Brenzovics László egyúttal reményének adott hangot, hogy az ukrajnai konfliktus véget ér, béke lesz, és létrejön egy olyan európai állam, amelyben a kárpátaljai magyarság jogait tiszteletben tartják, a közösség megmaradhat és fejlődhet.
A megnyitót követően az MTI-nek adott nyilatkozatban Brenzovics László arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusra fegyveres megoldás nem születhet, békére kell törekedni, ami mindig kompromisszumot jelent. A kárpátaljai magyar politikus elmondta: “nincs más út”, mint a minszki megállapodások végrehajtása. Brenzovics egyúttal úgy vélte, van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság jól járjon Ukrajna közigazgatásának átalakításával, mert a törvény szerint az etnikai, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
Les déclarations PAC tournent au casse-tête pour 12 millions d'agriculteurs européens en raison de critères complexes sur le verdissement. En France, la redéfinition des surfaces des parcelles éligibles ajoute à la confusion.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az áprilisi aktivitási adatok véget vetettek azoknak a reményeknek, hogy az orosz gazdaság már túljuthatott a recesszió mélypontján.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerdai helyzetértékelésükben közölték: az általuk alkalmazott aktivitás- és növekedéskövető számítási modell (GDP tracker) azt valószínűsíti, hogy az orosz gazdaság teljesítménye a második negyedév elején akár 4 százalékkal is zuhanhatott éves összevetésben.
A ház e becsléshez figyelembe vette az orosz feldolgozószektor kibocsátásának 7,2 százalékos, és a kiskereskedelmi forgalom 9,8 százalékos éves összevetésű áprilisi visszaesését.
A cég szerint mindez azt jelenti, hogy az orosz recesszió egyelőre nemhogy nem enyhül, de egyre mélyül.
A Capital Economics londoni elemzői az idei év egészére az orosz hazai össztermék 5 százalékos zuhanását jósolják, és jövőre is csak 1,5 százalék körüli növekedéssel számolnak az orosz gazdaságban.
A ház szerint a belátható előrejelzési távlatra tekintve is mindössze 1 százalék körüli éves növekedési ütemek várhatók Oroszországban. Jóllehet a hazai kereslet valószínűleg élénkülni fog a 2015 utáni időszakban, ennek az élénkülésnek azonban korlátot szab, hogy az orosz folyómérleg-egyenlegnek folyamatosan többleteket kell elérnie a kitartóan folytatódó tőkekiáramlás ellensúlyozása végett – hangsúlyozzák a Capital Economics közgazdászai.
A cég szerint mindemellett – bár a teljes körű pénzügyi válságot sikerült elkerülni – a hitelkondíciók továbbra is rendkívül feszesek maradnak. A banki hitelkihelyezés már az év eleje óta csökken, a nem teljesítő kinnlevőségek aránya pedig növekszik, és ez a nehéz hitelezési környezet óhatatlanul visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat.
Az ukrajnai válság és az olajárak zuhanása elterelte a figyelmet arról, hogy az orosz gazdaság növekedési teljesítménye már jóval e két fejlemény előtt meredeken gyengült. A strukturális korlátok – köztük a folyamatosan alacsony beruházási ráta – középtávon is a növekedés fő akadályai között lesznek. Tekintettel mindemellett a jelenlegi geopolitikai háttérre és a mind populistább retorikára, a jelek szerint most még annyi politikai akarat sincs az orosz kormányban a radikális reformokra, mint az ukrajnai konfliktus előtt – áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.
Az orosz gazdaság kilátásaira más nagy londoni házak is komor prognózisokat tartanak érvényben, ráadásul van a Cityben olyan előrejelzés is, amely kétévi orosz recessziót valószínűsít.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap Londonban ismertetett új prognózisa szerint az orosz hazai össztermék az idén 4,5 százalékkal, 2016-ban 1,8 százalékkal csökken.
Az EBRD valamelyest javította az orosz gazdaság idei teljesítményére szóló becslését – a januárban összeállított előző EBRD-prognózisban mínusz 4,8 százalék szerepelt -, elsősorban a piacok stabilizálódására és az idei első negyedév megemelt költségvetési kiadásaira hivatkozva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hosszú távú orosz növekedési kilátások továbbra is gyengék, és nehéz elképzelni jelentősebb fellendülést, ha nem ér véget az orosz gazdaság “lekapcsolódásának” folyamata a világgazdaság többi részéről, és ha továbbra sem lesznek jelentős szerkezeti reformok Oroszországban.
Az EBRD adatai szerint tavaly rekordértékű, nettó 154 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők Oroszországból.
Díjakat kapott a Béres Márta One Girl Show, európai minősítést a Desiré Central Station, valamint nemrég mutatták be Mariborban az Urbán András rendezésében készült Drakula című előadást. Az elismerések és a bemutató kapcsán Urbán András rendezőt, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját kérdeztük:
May 27, 2015 (KAMPALA) – Ugandan lawmakers on Tuesday called on the government of president Yoweri Museveni to withdraw the country's troops from the neighbouring South Sudan, saying the cost for their operations was very high and a burden to taxpayers.
Thousands of troops of the Uganda People's Defence Forces (UPDF) backed with helicopter gunships, tanks and other armoured vehicles, have been deployed in South Sudan since December 2013 to rescue president Salva Kiir from rebel fighters led by former vice president, Riek Machar.
President Museveni on many occasions said the intervention was necessary to maintain the government of president Salva Kiir and stability in the new nation. He also said the forces will not withdraw until he was rest assured that Juba was “secure.”
But Uganda parliament on Tuesday said the cost for keeping UPDF in South Sudan had been a huge burden shouldered by the taxpayers in the country.
In a report presented to the parliament by its specialized committee on defence and internal affairs, the document called on the government to pull out the forces and instead to ask the East African regional bloc, the Intergovernmental Authority on Development (IGAD), to provide alternative forces to protect Juba and other vital areas.
“The committee urges government to continue engaging IGAD to ensure a neutral force is deployed,” the report said as reported by Ugandan Daily Monitor.
“This is because the continued presence of the UPDF in South Sudan is proving to be a very high cost to the Ugandan taxpayer,” the lawmakers further said.
Uganda defence ministry also revealed that the country has so far spent over 119 billion Shillings to finance its intervention in South Sudan, saying this was costlier than the country army's operations in Somalia.
UPDF WILL NOT WITHDRAW
However, defence minister, Crispus Kiyonga, told the parliament, Tuesday, that Ugandan troops will not withdraw from South Sudan despite the cost, adding that Juba government continues to pay UPDF for its other expenses including fuel for the operations against the rebels.
He said the previously talked about alternative force from IGAD had not materialized and therefore UPDF will continue to help defend president Kiir's government.
“The IGAD force that was supposed to take the place of the UPDF has not yet become a reality. To that extent, therefore, we will remain put in South Sudan,” he declared.
However observers doubt that the parliament, which is controlled by the ruling party, will come out with a resolution directing the government to effect withdrawal of the forces.
A cessation of hostilities agreement (CoHA) signed by the two warring parties on 23 January, 2014, under the mediation of IGAD, and which called for withdrawal of all foreign forces from South Sudan, has not been implemented.
IGAD is yet to announce a date on which the peace negotiations will resume in Addis Ababa under a new expanded mechanism that will include countries and international bodies outside the African continent.
(ST)