Az Európai Unió javítani fogja a jogalkotási tevékenységét annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok jobban szolgálják a polgárok és a vállalkozások érdekeit. Ez a legfőbb célja a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti, a szabályozás javításáról szóló megállapodásnak, amelyet a Tanács 2015. december 15-én hagyott jóvá.
Az intézményközi megállapodás biztosítani fogja, hogy az uniós jogalkotók azokra a területekre koncentráljanak, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értéket tudják nyújtani az európai polgárok számára, továbbá, hogy a jogszabályok egyszerűek és világosak legyenek. Célja emellett a túlszabályozás elkerülése, valamint a polgárokra és a vállalkozásokra – különösen a kkv-kre – rótt adminisztratív terhek csökkentése. A megállapodás az intézmények között szorosabb együttműködést ír elő, elsősorban a jogalkotási programozás területén. Nagyobb hangsúlyt helyez az új kezdeményezésekkel kapcsolatban végzett hatásvizsgálatokra is, a jogalkotási folyamatban pedig a nagyobb átláthatóságra és a nyilvános konzultációkra.
„A szabályozás javításáról szóló megállapodás tükrözi az uniós intézmények együttes elkötelezettségét az iránt, hogy könnyebbé tegyék a polgárok és a vállalatok életét. A jogszabályoknak az érthetőség és a végrehajtás érdekében egyszerűnek kell lenniük, és a megállapodás pontosan ennek biztosítására törekszik”– fejtette ki Nicolas Schmit, munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.
A megállapodás értelmében a Bizottság az éves munkaprogramjának elfogadása előtt konzultációt fog folytatni a Tanáccsal és a Parlamenttel, és figyelembe veszi majd a véleményüket. Emellett a Bizottság munkaprogramjából kiindulva a három intézmény az elkövetkező évre közös jogalkotási prioritásokat határoz majd meg. A hosszabb távú tervezést elősegítendő, a megállapodás előírja, hogy az új Bizottság felállásakor a három intézmény véleménycserét folytasson az új hivatali időszakra vonatkozó legfontosabb szakpolitikai céljaikról.
Hatásvizsgálatok és nyilvános konzultációkA Bizottság a javaslatainak elfogadását megelőzően nyilvános konzultációt folytat majd, és különösen a kkv-kat arra ösztönzi, hogy ebben közvetlenül részt vegyenek. Az uniós jogszabályok minőségének javítását célzó folyamatban az új kezdeményezésekkel kapcsolatban végzett hatásvizsgálatok nagyobb szerepet fognak kapni. A hatásvizsgálatok elvégzésekor fokozott figyelmet szentelnek majd az új jogszabályok versenyképességre gyakorolt hatásának, különösen akkor, ha a kkv-k is érintettek. Felmérik majd azt is, hogy milyen költségekkel jár, ha nem kerül sor uniós szintű intézkedésre. A Tanács és a Parlament megállapodott arról, hogy a bizottsági javaslatok lényegi módosításaival kapcsolatban hatásvizsgálatot végeznek, amennyiben ezt a jogalkotási folyamat szempontjából célszerűnek és szükségesnek ítélik.
Az uniós jogszabályok egyszerűsítéseA Tanács, a Parlament és a Bizottság arról is megállapodott, hogy az eddigieknél többet tesznek az uniós jogszabályok egyszerűsítése érdekében. A Bizottság minden évben értékelést nyújt be arról, hogy ezt milyen mértékben sikerült megvalósítani. A Bizottság adott esetben az uniós szabályozás költségeinek és előnyeinek tágabb összefüggésében meghatározza majd, hogy az egyes jogalkotási javaslatok milyen mértékben csökkentik a terheket, illetve milyen költségmegtakarítási lehetőségekkel járnak.
Átláthatóság és koordinációA jogalkotási tevékenységük jobb hatékonysága érdekében a Tanács és a Parlament elkötelezett az iránt, hogy szorosabb együttműködést folytasson. Megállapodtak arról, hogy a teljes jogalkotási ciklus során biztosítják az átláthatóságot, a nyilvánosság felé pedig jobb kommunikációra törekednek.
Szakértői közreműködés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetébenA megállapodás értelmében a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt több szakértői konzultációt folytat majd. Ez magában foglalja a tagállamok által kijelölt szakértőkkel folytatott rendszeres konzultációt.
A következő lépésekA megállapodást a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően a három intézménynek hivatalosan is el kell majd fogadnia összhangban a belső eljárásaikkal. A megállapodást ezután mindhárom intézmény elnökének alá kell írnia, és az ugyanazon a napon lép majd hatályba.
Az Európai Unió úgy véli, hogy a Burundi Köztársaság nem tartotta tiszteletben a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében említett lényeges elemeket. A burundi kormánnyal folytatott politikai párbeszéd nyomán megindult a Megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs eljárás, amelynek célja, hogy felmérjük a helyzetet, és olyan lehetséges megoldásokat keressünk, amelyek biztosítják a Megállapodás 9. cikkének (2) bekezdésében említett lényeges elemek, azaz az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartását.
A december 8-án Brüsszelben tartott konzultációkat követően az Európai Unió tudomásul vette a burundi kormány válaszait, valamint arra vonatkozó ígéretét, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban felvilágosítást fognak adni, és bizonyos jogi eljárásokat is felgyorsítanak. Az Európai Unió mindezek ellenére úgy véli, hogy a kormány által kifejtett nézeteket alapul véve nem lehet átfogó módon orvosolni a Burundi Köztársasággal kialakított partnerség lényeges elemeinek megsértését. A kormány álláspontja alapján továbbá arra sincs lehetőség, hogy az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának 2015. október 17-i és november 13-i határozata nyomán megszülessenek a megfelelő válaszlépések, különös tekintettel az arushai megállapodást tiszteletben tartó őszinte és inkluzív párbeszéd mielőbbi elindításának szükségességére.
A konzultációk lezárultak, és az Európai Unió döntéshozó szervei számára megfelelő intézkedéseket fogunk javasolni. E megfelelő intézkedések elfogadásáig a már folyamatban lévő együttműködési tevékenységekhez kapcsolódóan biztosítási intézkedések hozhatók, illetve mindennemű új tevékenységet a humanitárius vagy közvetlenül a lakosságot segítő fellépésekre kell korlátozni. Kedvező jelzésnek tekintenénk, ha a burundi kormány egyértelműen és operatív szinten vállalná a fent említett párbeszédben való mielőbbi részvételt, amint azt 2015. november 12-i 2248. sz. határozatában az ENSZ Biztonsági Tanácsa is kérte.
Az Európai Unió továbbra is figyelemmel kíséri a burundi helyzet alakulását és újólag hangsúlyozza, hogy kész konstruktív párbeszédet folytatni, feltéve, hogy a burundi fél konkrét és hiteles kötelezettségvállalásokat tesz, amelyek biztosítják a Cotonoui Megállapodás lényeges elemeinek tiszteletben tartását.
A luxemburgi elnökség és az Európai Parlament képviselői 2015. december 15-én ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós vállalatok üzleti titkainak és bizalmas információinak védelmére vonatkozó közös szabályokról.
„Az üzleti titkok védelmére és kezelésére a tagállamok jelenleg rendkívül eltérő rendszereket és meghatározásokat alkalmaznak. Ez az új eszköz minden európai vállalkozás számára egyértelmű jogi helyzetet és egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni, továbbá érdekeltté teszi őket a kutatás és az innováció erősítésében.”
Etienne Schneider, luxemburgi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter
A megállapodást a Tanácsban működő Állandó Képviselők Bizottságának még meg kell erősítenie.
Etienne Schneider, luxemburgi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter elismerését fejezte ki az uniós intézményeknek a kiváló és eredményes együttműködésükért, majd hozzáfűzte: „Az üzleti titkok védelmére és kezelésére a tagállamok jelenleg rendkívül eltérő rendszereket és meghatározásokat alkalmaznak. Ez az új eszköz minden európai vállalkozás számára egyértelmű jogi helyzetet és egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni, továbbá érdekeltté teszi őket a kutatás és az innováció erősítésében.”
Az irányelv az üzleti titkok jogellenes megszerzésével, felhasználásával és nyilvánosságra hozatalával szembeni közös intézkedéseket ír, biztosítva ezzel az egységes piac zökkenőmentes működését.
További célja, hogy az üzleti titkok jogellenes nyilvánosságra hozatalát olyan módon fékezze meg, amely ugyanakkor nem sérti az alapvető jogok és szabadságok vagy a közérdek érvényesülését, például a közbiztonságot, a fogyasztóvédelmet, a közegészséget, a környezetvédelmet vagy a munkavállalók mobilitását.
Az oknyomozó média védelmeAz irányelv ugyan az üzleti titkok megőrzése érdekében az információk nyilvánosságra hozatalát tiltó intézkedéseket ír elő, ezek az intézkedések teljes mértékben biztosítják, hogy az oknyomozó újságírók újabb korlátozások nélkül folytathassák tevékenységüket, ideértve az újságírói források védelmét is.
Az irányelv összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely garantálja a média szabadságát és sokszínűségét.
A munkavállalók mobilitásaAz irányelv nem vezet be korlátozásokat a munkavállalókra vonatkozóan: munkaszerződéseikre továbbra is a tagállami jogszabályok vonatkoznak. A munkavállalók tehát szabadon felhasználhatják a munkavégzésük során tisztességes módon megszerzett tapasztalataikat és készségeiket.
Az új feltételek nem vonatkoznak a szociális partnerek önállóságára sem, akiknek ezentúl is jogukban áll kollektív szerződést kötni.
Visszaélések bejelentéseA visszaélést bejelentő személyek – tehát akik jóhiszeműen, a közérdek védelme céljából fednek fel üzleti titkokat – megfelelő védelemben fognak részesülni. Az illetékes tagállami igazságügyi hatóságok feladata lesz annak megítélése, hogy az üzleti titok nyilvánosságra hozatalára valóban szükség volt-e valamilyen mulasztás, jogsértés vagy illegális tevékenység bejelentése érdekében.
Az üzleti titkok tulajdonosait illető kártérítésAz új jogi szabályozás értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni polgári jogi jogorvoslat elérhetőségét biztosító intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslati eszközökről.
Ezeknek tisztességesnek, hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, továbbá nem járhatnak együtt ésszerűtlen határidőkkel vagy indokolatlan késedelemmel. A követelések elévülési ideje legfeljebb hat év lehet.
Az üzleti titok tulajdonosa kártérítést követelhet, amennyiben kár érte abból eredően, hogy jogtalanul eltulajdonítottak tőle olyan dokumentumokat, tárgyakat, anyagokat, vegyi anyagokat vagy elektronikus fájlokat, amelyek üzleti titkokat tartalmaztak, vagy amelyekből az üzleti titok kikövetkeztethető.
Az üzleti titok szükség esetén a jogi eljárás alatt és után is megőrizhető.
A következő lépésekA szöveg jogász-nyelvészi ellenőrzését követően az Európai Parlament a jövő évben szavazással megerősíti az irányelvet.
Az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését és hatálybalépését követően a tagállamoknak legfeljebb két év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy az új rendelkezéseket átültessék a nemzeti jogukba.
HáttérinformációkA vállalatok tőkét fektetnek a know-how és az információk megszerzésébe, kifejlesztésébe és alkalmazásába. Ez a szellemi tőkébe történő befektetés hatást gyakorol a piaci versenyképességükre és az innovációs teljesítményükre, ezen keresztül pedig az üzleti eredményükre, ami további innovációra ösztönözheti őket.
Ez a bizalmasan kezelendő értékes know-how és üzleti információ az üzleti titok.
Az üzleti titok fogalmába az információk széles köre beletartozhat, vagyis a technológiai ismereteken túl az olyan üzleti adatok is, mint az ügyfelekkel és a beszállítókkal kapcsolatos információk, az üzleti tervek, a piackutatási adatok és az üzleti stratégiák.
A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepük van abban, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k – és a kutatóintézetek közötti információcsere védetten bonyolódjon le a belső piacon.
A Tanács következtetéseket fogadott el az alábbiakról:
Következtetéseiben a Tanács megerősíti, hogy elkötelezett a bővítési folyamat és a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt.