Jó estét kívánok mindenkinek! A mai napon az uniós vezetők megbeszéléseket folytattak a migrációs válság kezeléséről. A stratégia minden eleme a helyén van, de a végrehajtást illetően még mindig hiányosságok mutatkoznak az uniós tranzitzónák, a migránsok Unión belüli áthelyezése és az Unión kívülről történő betelepítése, valamint a kiutasításuk tekintetében. A legégetőbb probléma az, hogy nem sikerül megvédenünk a külső határainkat. Az uniós vezetők ezért döntöttek úgy, hogy az említett összes kérdéssel kapcsolatban felgyorsítják a végrehajtást.
Meglátásom szerint a mai nap legfontosabb megbeszélését az Unió külső határaival kapcsolatban folytattuk. Nemcsak azért gondolom így, mert a válság kezdete óta a külső határok ellenőrzését szorgalmazom, hanem azért is, mert a határaink ellenőrzése nélkül politikai közösségként sem álljuk meg a helyünket. És itt a schengeni rendszer széthullásánál potenciálisan súlyosabb következményekre gondolok. De ma este egy kicsivel derűlátóbbak lehetünk, mert az összes uniós vezető egyetértett abban, hogy meg kell óvni a schengeni rendszert. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. A minisztereknek júliusig kell kialakítaniuk álláspontjukat, de a vezetők körében tapasztalható széleskörű támogatás azt jelenti, hogy a jövőben Európa nem marad sérülékeny a nem megfelelően védett schengeni határok miatt.
Ma este kedvező híreket kaptam a Frontextől is. A Frontex és Görögország között megállapodás született arról, hogy még decemberben telepítik a gyorsreagálású határvédelmi csapatot. Ez újabb jele annak, hogy a külső határok védelmét illetően az Unió a helyes irányba indult el.
Az egyesült királysági népszavazást illetően a munkavacsoránkon lényegre törő és konstruktív megbeszélésre került sor. Az ülés előtt nem kívántam túl drámai hangot megütni, de meggyőződésem, hogy a ma esti megbeszélés sorsdöntő volt. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, ha azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók kompromisszumokat is elfogadni. E pozitív kicsengésű megbeszélés nyomán megállapodtunk abban, hogy közösen keresünk megoldásokat a David Cameron miniszterelnök által vázolt mind a négy követeléscsomagra vonatkozóan. Nem titok, hogy mindegyik követeléscsomag tekintetében kemény munka vár ránk. Első lépésként szorosan együtt fogunk működni az Egyesült Királysággal és a Bizottsággal. Ezt követően az Európai Tanács februári ülésének előkészítése során konkrétumokat tartalmazó dokumentumot fogok benyújtani az uniós vezetőknek.
Az Európai Tanács holnap 10 órától folytatja munkáját. A gazdasági és monetáris unióval, az energiaunióval és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket fogjuk megvitatni. Köszönöm a figyelmüket!
Hosszú hónapok, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ezért nagy megelégedettséggel üdvözlöm a külső határaink megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot. A határellenőrzés ugyanis minden migrációs politika elengedhetetlen feltétele.
A határok védelme elsősorban a tagállamokra hárul és rájuk kell hárulnia. Ezért alapos vizsgálat tárgyává kell tennünk azt a nagyon vitatott elképzelést, hogy az európai határőrség szuverén államok területére lépjen.
Ugyanakkor Európa nem maradhat sebezhető akkor sem, ha a schengeni államok nem képesek eredményesen védeni a határaikat. Ha elutasítjuk a Bizottság javaslatát, akkor egy másikat kell találnunk, de attól tartok, az is hasonlóan fájdalmas megoldás lesz.
Természetesen szintén kiemelkedő fontosságú az Egyesült Királysággal kapcsolatos ügy. A tagállamokkal folytatott konzultációim során minden érintett fél részéről jó szándékot tapasztaltam, de ez nem változtat azon, hogy a brit javaslat egyes részei elfogadhatatlannak tűnnek. Ugyanakkor, ha David Cameron miniszterelnöknek ma este sikerül meggyőznie az uniós vezetőket arról, hogy együtt képesek vagyunk megoldást találni mind a négy követeléscsomag tekintetében, akkor tényleges esélye van annak, hogy februárban megállapodás szülessen.
Végezetül a GMU-t illetően az a meglátásom, hogy még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk a szükséges reformok bevezetését. Ezen a csúcstalálkozón egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok készek-e meghozni a bankunióval és a gazdasági kormányzással kapcsolatos nehéz döntéseket.
Az uniós vezetők decemberi ülésükön a migráció kérdéseiről, a terrorizmus elleni küzdelemről, az öt elnök gazdasági és monetáris unióról szóló jelentéséről, az egységes piac kiteljesítéséről és az Egyesült Királyságban tartandó népszavazásról folytattak megbeszélést. Emellett következtetéseket fogadtak el Szíriáról.
1. Az elmúlt hónapokban az Európai Tanács kidolgozta az Európába tartó, példa nélküli migránsáradat megfékezését célzó stratégiát. A stratégia eddigi végrehajtása azonban nem kielégítő, ezért fel kell gyorsítani. Schengen integritásának megóvása érdekében elengedhetetlen, hogy helyreállítsuk a rendet a külső határok ellenőrzése tekintetében. Mihamarabb orvosolni kell az uniós tranzitzónák, a migránsok EU-n belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésük körüli hiányosságokat. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak sürgősen intézkedniük kell az alábbiak tekintetében:
a) meg kell szüntetniük a schengeni külső határokon fennálló hiányosságokat, mégpedig úgy, hogy biztosítják a releváns adatbázisokban szisztematikus lekérdezéssel történő biztonsági ellenőrzéseket, és meg kell akadályozniuk az okmányhamisítást;
b) orvosolniuk kell az uniós tranzitzónák működése tekintetében feltárt hiányosságokat, többek között a kitűzött célokhoz szükséges fogadókapacitás kialakításával; sürgősen megállapodásra kell jutniuk a további uniós tranzitzónák megnyitására vonatkozó pontos ütemtervről; biztosítaniuk kell, hogy a Frontex és az EASO rendelkezzen a szükséges szakértelemmel és felszereléssel;
c) gondoskodniuk kell a migránsok személyazonosságának megállapítására irányuló eljárás szisztematikus és teljes lefolytatásáról, a regisztrálásukról és ujjnyomatuk rögzítéséről, és intézkedéseket kell hozniuk a regisztráció megtagadása ellen, valamint meg kell állítaniuk az irreguláris másodlagos migrációs mozgásokat;
d) végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, és fontolóra kell venniük, hogy az elfogadott határozatok kedvezményezettjei közé más olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett tagállamokat is felvegyenek, amelyek ezt kérték;
e) konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy sor kerüljön az Unióban való tartózkodásra nem jogosult személyek tényleges visszaküldésére és visszafogadására, továbbá támogatást kell nyújtaniuk a tagállamoknak a visszaküldési műveletekkel kapcsolatban;
f) meg kell erősíteniük az embercsempészet és -kereskedelem elleni küzdelmet támogató intézkedéseket;
g) biztosítaniuk kell az alábbiak végrehajtását és operatív utókövetését:
• a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó magas szintű konferencia; ezzel összefüggésben fontos segíteni a nyugat-balkáni útvonal mentén elhelyezkedő nem uniós tagállamokat az uniós előírások szerinti regisztráció elvégzésében;
• a vallettai csúcstalálkozó, különösen a visszaküldések és a visszafogadás tekintetében, valamint
• az EU és Törökország 2015. november 29-i nyilatkozata, valamint az EU-Törökország cselekvési terv; ezzel összefüggésben felkérjük a COREPER-t, hogy mielőbb zárja le annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy miként lehetne a 3 milliárd eurót a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keret számára mozgósítani;
h) az elfogadott uniós betelepítési program végrehajtásának folytatása;
i) a migrációs útvonalak mentén a migrációs áramlások szoros megfigyelésének folytatása annak érdekében, hogy gyorsan reagálhassunk a fejleményekre.
2. A Tanácsnak a megszerzett tapasztalatokra építve folytatnia kell az áthelyezési válságmechanizmusra irányuló munkát és haladéktalanul ki kell alakítania álláspontját a biztonságos származási országok listájával kapcsolatban. Felkérjük a Tanácsot, hogy mielőbb vizsgálja meg az Afganisztánnal kapcsolatos helyzetet. A Tanácsnak mielőbb meg kell vizsgálnia az európai határ- és parti őrségről, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexről, a migránsok humanitárius befogadására vonatkozó, önkéntes alapon működő rendszerről és a visszatelepülői úti okmányokról szóló, december 15-i bizottsági javaslatokat. A Tanácsnak a holland elnökség alatt ki kell alakítania az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos álláspontját. A Bizottság mihamarabb előterjeszti a dublini rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, addig is a meglévő szabályokat kell alkalmazni. Az intelligens határellenőrzésre vonatkozóan is előterjeszti módosított javaslatát.
3. Az elnökség, a Bizottság és a főképviselő az Európai Tanács februári ülését megelőzően jelentést fog tenni az elért eredményekről.
A luxemburgi elnökség ideje alatt 2015. december 16-án az Európai Parlament és a Tanács hivatalos szavazásának függvényében a Mezőgazdasági Különbizottság jóváhagyta az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programról szóló rendeletre irányuló javaslat végső kompromisszumos szövegét.
A Tanács és az Európai Parlament képviselői a háromoldalú egyeztetés keretében december 10-én tartott találkozó során alakították ki az átfogó kompromisszumos szöveget. Ugyanezen alkalommal a Mezőgazdasági Különbizottság jóváhagyott egy ugyanerről a témáról szóló tanácsi rendeletet is, amely kiegészíti az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot, nevezetesen az uniós támogatás meghatározása tekintetében.
Az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok eredetileg e termékek fogyasztásának előmozdítását célozták, mivel egészségügyi hatásuk kedvező és alkalmasak iskolai fogyasztásra. Ráadásul ezek az ágazatok az uniós mezőgazdaság szempontjából is jelentősek. E programok keretében a tagállamok uniós támogatást kapnak ahhoz, hogy az oktatási intézményeket ilyen termékekkel lássák el.
Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, illetve az iskolatej-program jelenleg különálló programok. A Bizottság 2014 januárjában javaslatot nyújtott be, egyrészt a két iskolaprogram összevonására, másrészt pedig az egységes közös piacszervezésről szóló új rendeletnek a közös agrárpolitika reformja keretében történő módosítására (5958/14) és az egyes támogatások és visszatérítések meghatározásáról szóló rendeletnek a módosítására (6054/14). Az új iskolaprogram teljes éves költségvetése 250 millió euró (tejtermékek: 100 millió euró; gyümölcsök és zöldségek: 150 millió euró).
A következő lépések:Az Európai Parlamentnek január végén még szavaznia kell a kompromisszumos szövegről a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén.
A Mezőgazdasági Különbizottság elnöke az elnökség nevében levelet fog küldeni az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elnökének. A szóban forgó levél értelmében abban az esetben, ha a Parlament a plenáris ülésén a Mezőgazdasági Különbizottság által jóváhagyott formában megszavazza a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően első olvasatban meg fog tudni állapodni az Európai Parlamenttel az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programról. Ennek megfelelően az új program 2016 tavaszán hatályba léphetne, alkalmazása pedig 2017 augusztusától kezdődhetne meg.
A Tanács 2015. december 16-án általános megközelítést fogadott el az egyes szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvvel (az ún. NEC-irányelv) kapcsolatban. A Környezetvédelmi Tanács ülésén elért megállapodás lesz az Európai Parlamenttel a jogszabályjavaslatról folytatott tárgyalások alapja.
A jogszabályjavaslat egyes szennyező anyagok éves nemzeti felső kibocsátási határértékeinek felülvizsgálatára irányul, és új csökkentési kötelezettségeket ír elő a 2020 és 2029 közötti időszakra, valamint 2030 utánra.
A cél a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok és negatív környezeti hatások csökkentése, valamint – a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012-es módosítása nyomán – az uniós jogszabályok összhangba hozatala a nemzetközi vállalásokkal.
A jelenleg érvényben lévő NEC-irányelv négy szennyező anyag tekintetében határoz meg nemzeti kibocsátási határértékeket (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és ammónia). Az új irányelvvel kapcsolatos tanácsi álláspont egy újabb szennyező anyag, a finom szálló por tekintetében is tartalmazna felső határértékeket, ugyanakkor a bizottsági javaslattal ellentétben nem határozná meg a metán kibocsátási plafonját. A metán azért maradt ki a tanácsi változat hatálya alól, mert annak szabályozása vélhetőleg átfedést képezne az éghajlatra és az energiára vonatkozó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó jövőbeli intézkedésekkel.
Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekA tanácsi álláspontban szereplő, az egyes szennyező anyagok tekintetében a 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások mértéke megegyezik a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben foglaltakkal. A 2030 utánra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségek azonban új elemként szerepelnek. A kötelezettségek az egyes tagállamok csökkentési képességének műszaki elemzésén, a nemzeti kibocsátások 2030-ra szóló becslésén, valamint a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére vonatkozó célkitűzésen alapulnak.
A Bizottság javaslatában szerepelnek a 2025-re vonatkozó köztes kibocsátási szintek is – ezeket illetően a Tanács lehetővé tenné, hogy a tagállamok nemlineáris módon csökkenthessék kibocsátásaikat, ha ez hatékonyabbnak bizonyul.
Rugalmassági rendelkezésekA Tanács további rugalmassági rendelkezések bevezetését javasolja a tagállamok tekintetében. Lehetővé teszi például átlagos éves kibocsátások meghatározását a tárgyévet megelőző, illetve az azt követő év alapján. Ezt az adott tagállam akkor alkalmazhatja, ha – például a különösen alacsony vagy magas hőmérséklet, vagy előre nem látható gazdasági változások miatt – a vonatkozó évre előírt csökkentést nem tudja teljesíteni.
Bizonyos esetekben – és korlátozott ideig – arra is lehetőség lenne, hogy amennyiben egy tagállam nem tudja teljesíteni az adott szennyező anyagra vonatkozó csökkentést, azt egy másik szennyező anyag arányos csökkentésével ellensúlyozza.
Továbbá a villamosenergia- vagy hőszolgáltató rendszer hirtelen és rendkívüli üzemzavarának vagy kapacitáscsökkenésének esetén az adott tagállam kötelezettségei teljesítettnek tekinthetők lennének.
Ütemterv és a következő lépésekA Bizottság 2013 decemberében, a levegőminőségi csomag részeként terjesztette elő javaslatát. A Tanácsban két irányadó vitára került sor, 2014, illetve 2015 júniusában. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács általános megközelítése szolgál majd alapul az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz; a Tanács célja, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás.
Carole Dieschbourg, Luxemburg környezetvédelmi minisztere, a Környezetvédelmi Tanács elnöke elmondta: „A légszennyezés minden polgárunk egészségét érinti. Sürgősen tennünk kell az európai levegőminőség javításáért. Mai ülésünkön nehéz tárgyalások során kiegyensúlyozott kompromisszum született, amelynek céljai továbbra is ambiciózusak, és amelyet számos tagállam támogat. Olyan eredmény elérésére kell törekednünk, amely megfelel az irányelvben foglalt célkitűzéseknek és tiszteletben tartja a párizsi éghajlat-változási megállapodás szellemét”.