A Tanács az elnökség kompromisszumos szövege alapján általános megközelítést fogadott el a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről.
A tanácsi megállapodás egyensúlyt teremt egyrészt az uniós vizeken kívüli fenntartható és átlátható halászati tevékenységek iránti elkötelezettség, másrészt a megbízható adminisztratív eljárások – különösen az engedélyezés – iránti igény között.
„A Tanács által jóváhagyott szöveg fokozza a külső vizeken végzett halászati tevékenységek átláthatóságát, megnehezíti a közös halászati politika szabályainak megkerülését és egyúttal csökkenti az adminisztratív terheket.”
Martijn van Dam, holland mezőgazdasági miniszter, a Tanács elnökeA külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeire és a harmadik országbeli halászhajók uniós vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó engedélyezési rendszer átalakítását irányozza elő.
A fő cél annak biztosítása, hogy az uniós hajók tiszteletben tartsák a közös halászati politika alapvető elveit – például a fenntarthatóságot vagy a jogellenes halászat elleni küzdelmet – az uniós vizeken és azokon kívül egyaránt. Ennek érdekében a rendeletjavaslat világos és pontos szabályokat ír elő az uniós vizeken kívül halászó minden uniós hajó engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a halászati tevékenységre hol kerül sor.
Egyszerűbb és szélesebb körű szabályozásA Tanács az általános megközelítésében megerősíti a rendelet hatályának jelentős kiszélesítését, kiterjesztve azt olyan területekre, mint a harmadik országbeli magánengedélyek, a halászhajók bérbeadása és a közös halászati politika reformjából eredő „átlobogózás”. Emellett jóváhagyja a Bizottság megközelítését egy olyan közös adatbázis létrehozására vonatkozóan, amellyel tovább javítható a külső vizeken folytatott halászati tevékenység átláthatósága és egyszerűsíthető az ellenőrzés.
Egyszerűsített engedélyezési eljárásokAz uniós vizeken kívül folytatott halászathoz az uniós hajóknak engedélyt kell beszerezniük az érintett harmadik országtól vagy nemzetközi halászati gazdálkodási szervezettől, illetve megállapodást kell kötniük azokkal. Ezenkívül az uniós hajóknak most már a lobogó szerinti tagállamuk engedélyére is szükségük van.
A Tanács az általános megközelítésében változtatásokat vezet be a különböző engedélyezési eljárások tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése és a jogbiztonság fokozása céljából, illetve azért, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson a belső és a külső vizeken halászó flották számára, és lerövidítse a kérelmezőnek adandó válasz határidejét.
Módosított jelentéstételi kötelezettségekA Tanács módosítja a jelentéstételi kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok kiegészítsék a halászati megállapodások alapján már létező meglévő csatornákat és gyakorlatokat.
A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletjavaslat kiegészíti az ellenőrzési rendeletet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletet, amelyek a KHP alapvető végrehajtási pillérei.
A Bizottság 2015 decemberében küldte meg a javaslatát, a Tanács munkacsoportja pedig 2016 januárjában kezdte meg annak vizsgálatát.
Mi, a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, mély sajnálattal fogadjuk az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét, ám tiszteletben tartjuk a brit nép többsége által kifejezett akaratot. Mindaddig, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból, az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.
A Tanács 2016. június 27-én irányelvet fogadott el, amelynek célja, hogy a nemzeti hozzáadottértékadó-szabályok harmonizálásával fokozzák az utalványokkal végzett ügyletek tekintetében a jogbiztonságot.
Az irányelvvel a Tanács csökkenteni kívánja a nemzeti adószabályok közötti eltérésekből fakadó kockázatot. Ezen eltérések kettős adóztatáshoz, nem adóztatáshoz, illetve egyéb nemkívánatos következményekhez vezethetnek. Ilyen nemkívánatos következmények akkor fordulhatnak elő, ha az utalványt nem a kibocsátó tagállamban használják fel, és főként, ha kereskednek az utalványokkal.
Az utalványok egyre népszerűbbek és többféle formában léteznek. Vannak köztük például telefonos feltöltőkártyák, ajándékutalványok, valamint termékek, illetve szolgáltatások árkedvezményes megvásárlására használható kuponok.
Az irányelv hatálya a 2012-es bizottsági javaslathoz képest szűkebb. A Tanács meghatározza az egycélú és a többcélú utalványok fogalmát, továbbá mindkét típus esetében szabályokat rögzít az ügyletek adóköteles értékének megállapításához.
A tagállamoknak 2018. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe. Az irányelv rendelkezései csak az e dátumot követően kibocsátott utalványok esetében alkalmazandók.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács vita nélkül elfogadta az irányelvet.
Nem kérdéses, hogy az Egyesült Királyságban tartott népszavazás negatív kimenetele miatt az Európai Tanács ülését javarészt a politikai következmények megvitatásának kell szentelnünk. Szeretnék kellő teret hagyni ezeknek a megbeszéléseknek, mind David Cameron miniszterelnökkel, mind külön a 27 állam-, illetve kormányfővel.
Ugyanakkor foglalkoznunk kell a többi tervezett napirendi ponttal is, így a migrációs válság kezelésével, az egységes piaci stratégia előbbrevitelével a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében, valamint biztonságunk növelésével a NATO-val való szorosabb együttműködés révén. Valójában most minden eddiginél fontosabb, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak.
Jövő heti munkánkat konkrétan a következőképpen tervezem. Kedden, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserét követően meghallgatjuk a NATO főtitkárának rövid beszámolóját az EU és a NATO közötti együttműködésről, majd az EBB elnökét a déli szomszédságot és a nyugat-balkáni országokat érintő kezdeményezésről. Végül javasolni fogom, hogy fogadjuk el a következtetések teljes szövegét. Tekintettel a Tanácsban folytatott jó előkészítő munkára, ennek várhatóan nem lesz akadálya.
Ezt követően megtartjuk munkavacsoránkat, ahol David Cameron miniszterelnök beszámol a népszavazást követően országában kialakult helyzetről, majd eszmecserét folytatunk. Ezzel véget is ér keddi ülésünk.
Szerdán 27 állam-, illetve kormányfővel nem hivatalos tanácskozást folytatunk a „Brexit” gyakorlati és politikai következményeiről. Először is áttekintjük a Szerződés 50. cikkében leírt ún. „szétválási folyamatot”. Másodsorban pedig megkezdjük a tárgyalásokat az Európai Unió jövőjéről 27 tagállammal.
Júniusi ülésükön az uniós vezetők megvitatták az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét. Emellett következtéseket fogadtak el a migráció, a külkapcsolatok, illetve a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások témájában.