Európai Unió : hírek magyarul

Az Európai Tanács a múlt heti ülésén három fő témával foglalkozott: a migrációval, a kereskedelemmel, valamint Oroszországgal, ezen belül is Oroszország szíriai szerepével

A migráció kérdésével kezdem. Több mint egy éve ez volt az első olyan alkalom, hogy az Európai Tanács nem válságülést tartott e témában. A görög szigetekre 98%-kal kevesebben érkeztek,mint egy évvel korábban. A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma azonban még mindig rendkívül magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megbeszéléseink középpontjában javarészt az Afrikával való együttműködés állt. A vezetők meghallgatták a főképviselő beszámolóját arról, hogy milyen kezdeti eredményeket hoztak azok az erőfeszítések, melyeket az EU a kulcsfontosságú országokkal partnerségben végez a Földközi-tenger középső térségén áthaladó menekültáramlások megfékezésére. Sikerült jó alapokra helyezni az együttműködést Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával az ún. „migrációs paktumokkal” kapcsolatban. Az Európai Tanács decemberben áttekinti az első eredményeket. A cél az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részébe irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését.

A vezetők a schengeni rendszer visszaállításáról is tárgyaltak. Célunk továbbra is az, hogy idővel megszűnjenek az ideiglenesen bevezetett belső határellenőrzések. Ehhez azonban a külső határok további megerősítésének kell társulnia. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet, és annak alapján tesz majd ajánlásokat.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának kérdése is terítékre került, többek között az, hogy a jövőben hogyan érvényesítsük a szolidaritás és a felelősségvállalás elveit. Megegyeztünk abban, hogy decemberben visszatérünk erre az érzékeny kérdésre, a szlovák elnökség konkrét javaslatai alapján.

Témánk volt Oroszország is. Több vezető elmondta, hogy országa milyen cselekményeket tapasztalt: félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és másutt, a légtér megsértése, közösségi konfliktusok szítása Ukrajnában, a Balkánon és másutt a térségben. Az MH17-re vonatkozó vizsgálat fejleményei is zavaró kérdéseket vetnek fel. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem célunk, hogy kiélezzük a viszonyt Oroszországgal. Egyszerűen csak reagálunk azokra a lépésekre, amelyeket Oroszország tesz, komoly és koncentrált energiát fektetve abba, hogy gyengítse és megossza az EU-t. Tartósan továbbra is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az együttélés módját. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodunk az értékeinkhez és érdekeinkhez, de nyitva hagyjuk az ajtót a párbeszéd előtt. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Oroszországgal való viszonyában Európa legnagyobb ereje az egysége. Ezért tehát továbbra is egységet fogunk alkotni.

Szíriát is megvitattuk. Határozottan elítéljük a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által végrehajtott támadásokat az aleppói civil lakosság ellen. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius munkáját. Amennyiben tovább folytatódnak az atrocitások, minden lehetőséget mérlegelni fogunk. A szíriai nép érdekében azonnali és tartós tűzszünetet kell bevezetni, és újra meg kell nyitni a légifolyosókat a humanitárius segélyek szállításához.

Megbeszéléseinket a kereskedelem témájával zártuk. Polgáraink körében egyre nő az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk kialkudott kereskedelmi megállapodások valóban az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövőben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk tanúbizonyságot arról, hogy komolyan gondoljuk az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét. Vitánk során éles választóvonalat húztunk a védelem és a protekcionizmus között. Ennek szellemében a vezetők kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a lehető leghamarabb megállapodás jöjjön létre az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítéséről. Tudom, hogy Önök, az Európai Parlament kész minket támogatni ebben. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Ami a CETA-t illeti, az EU még mindig nem áll készen a Kanadával kötendő megállapodás aláírására. Belgium azonban ma délelőtt is folytatja az egyeztetéseket. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik elősegítették ezeket a megbeszéléseket: kiváltképp Martin Schulznak és Jean-Claude Junckernek, akik valódi vezetői képességükről és felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot. Köszönet a segítségükért. De végső soron csak Belgium dönthet a belga álláspontról. Mély benyomást tett rám, ahogy az utolsó órákban is eltökélten igyekeznek megegyezésre jutni. Még mindig remélem, hogy Belgium bebizonyítja, hogy a konszenzusteremtés bajnoka, és így rövidesen véglegesíthetjük a megállapodást. Hálával tartozunk továbbá a kanadai félnek együttműködési készségéért és kitartásáért. Ha nem leszünk képesek megkötni a szabadkereskedelmi megállapodást Kanadával, a legeurópaibb országgal Európán kívül, szoros barátunkkal és szövetségesünkkel, annak nyilvánvaló következményei lesznek Európa világban betöltött pozíciójára nézve. De még korai erről beszélni. Még mindig, ebben a pillanatban is van esély arra, hogy holnap megtartsuk a csúcstalálkozót.

Az Ukrajnával kötött társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást illetően a holland miniszterelnök tájékoztatta az Európai Tanácsot a megerősítés nehézségeiről. Mark Rutte miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő napokban igyekszik megoldást találni a holland parlamenttel a vitás kérdésekre. Bármi is lesz a hollandiai vita kimenetele, világos, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely a többi 27 tagállam és Ukrajna számára is elfogadható.

Végül hadd mondjam el, hogy örömmel köszöntöttük az Európai Tanács ülésén Theresa May miniszterelnököt, aki megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövő év március végéig aktiválni fogja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét. Következetesen betartva azon elvünket, hogy a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk, a Brexit nem került szóba. Tekintve azonban, hogy Theresa May miniszterelnök megerősítette az 50. cikk jövőbeli aktiválását, hadd idézzem fel az EU-27 június 29-i álláspontját. Szándékunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsuk ki az Egyesült Királysággal. Egyensúlyt kell teremtenünk a jogok és a kötelezettségek között. Az Egyesült Királyság továbbra is részese lehet az egységes piacnak, ehhez azonban el kell fogadnia mind a négy szabadságot.

Végezetül hadd ejtsek pár szót a 27 uniós vezető részvételével szeptemberben megtartott pozsonyi találkozóról. Nem hivatalos találkozónkon azt vitattuk meg, hogy milyen jövő áll Európa előtt a Brexitről tartott egyesült királysági népszavazás eredményének fényében. A csúcstalálkozón több intézkedést is felvázoltunk az európai polgárok legfőbb aggályainak eloszlatása érdekében, és ezt a pozsonyi ütemtervben rögzítettük. Ezek az aggályok főként a migrációval, a belső és külső biztonsággal és a gazdasági nehézségekkel kapcsolatosak. Most a tagállamokon és az uniós intézményeken a sor, hogy az ütemtervet meg is valósítsák. Ez valójában már meg is kezdődött. Október 5-én az EU ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. Másnap – rekordidőn belül – megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség. Hadd köszönjem meg ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentnek a kitűnő, gyors együttműködést. Múlt héten pedig a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov mondott köszönetet kollégáinak, amiért segítettek országának a Törökországgal közös határok védelmében, a Pozsonyban hozott döntés nyomán. Köszönöm figyelmüket.

Áttörést értek el csütörtök délelőtt az EU-kanadai átfogó szabadkereskedelmi megállapodás útjában álló „belgaközi” tárgyalásokon, így a szükséges procedúrák átfuttatása után talán már a közeli napokban sort keríthetnek az eredetileg október 27-re tervezett aláírásra.

A két nő sorstársaik és az egész jazidi közöség jogaiért küzd.

Plenáris ülés : „Bocsássák szabadon a meggyőző bizonyíték nélkül fogva tartott újságírókat” - sürgetik a képviselők egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A júliusi puccskísérlet óta legalább 99 újságírót, írót tartóztattak le, 330 sajtóigazolványt vontak be, 100 médiaorgánumot került bezárásra, miközben 2300-an vesztették el a munkájukat.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : A jazidi közösség jogaiért küzdő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapják az EP emberi jogi díját, a Szaharov-díjat 2016-ban – döntött az EP elnöke és a frakcióvezetők. Nadia Murád és Lámia Adzsi Bassár az észak-iraki Kocsó faluból származnak, ahol 2014 nyarán mészárlást hajtott végre az Iszlám Állam, a nőket és gyermekeket elhurcolták és szexuális munkára kényszerítették. Murád és Adzsi Bassár kiszabadultak a dzsihádista szervezet fogságából és azóta az áldozatok megsegítéséért dolgoznak.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plenary sessions : The EU needs a better coordinated policy on volunteering, to give volunteers a proper legal status and help them join programmes, say MEPs in a resolution voted on Thursday. Almost 100 million EU citizens have taken part as volunteers in education, culture or arts, sport events, humanitarian and development aid work. Young people should take advantage of volunteering schemes to develop skills and acquire experience that helps them to find jobs afterwards, stresses the text.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : Worsening relations between nuclear-armed states, such as Russia and the US or India and Pakistan, but also Russia’s threats to use nuclear weapons or to deploy them to more territories in Europe, are making the EU’s security environment ever more tense, say MEPs in a resolution voted on Thursday. They call on these states to reduce nuclear weapons, move them away from deployment into storage and to diminish their role in military doctrines.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : The Iraqi operation to liberate Mosul from jihadi group ISIS/Daesh was backed by MEPs on Thursday. They called on Iraqi authorities to make every effort to protect civilians, hospitals and schools, as they progress towards Mosul. Daesh atrocities and genocide against Christians, Yazidis and other minorities should be referred to International Criminal Court, added MEPs.

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. október 27-én további 10 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, annak okán, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született.

A listára vett újabb személyek között magas rangú katonai tisztségviselők és a rezsimhez kapcsolódó vezető személyiségek is szerepelnek. Ezzel a határozattal immár összesen 217 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. október 28-i számában jelennek meg. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. október 26-án értesítette az Európai Parlamentet, hogy nem tudja elfogadni az EU 2017. évi költségvetéséhez előterjesztett, a Parlament által aznap elfogadott módosításokat.

Ezzel háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, melynek során – október 28-tól – a Tanács és a Parlament rendezheti a nézetkülönbségeket.

„Örömmel látom, hogy a Tanács és a Parlament azonos célokra törekszik az EU 2017. évi költségvetése kapcsán: mindkét intézmény képessé akarja tenni az Uniót a migrációs válság kezelésére, a biztonság megerősítésére, valamint a növekedés fellendítésére és új munkahelyek teremtésére. Ennélfogva biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni az EU szempontjából a lehető legjobb költségvetésről – egy olyan költségvetésről, amely előnyös az EU adófizetői, az európai polgárok és vállalkozások számára” – nyilatkozott Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

A Tanács álláspontja szerint a 2017. évi uniós költségvetésről való egyezségre jutás legfőbb kihívásai az alábbi tényezők tiszteletben tartásával függenek össze:

• a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves uniós pénzügyi keret: a Parlament jóval a többéves keret kiadásokra szabott felső összeghatárát meghaladó kötelezettségvállalási szintet kíván rögzíteni, ez azonban súlyosan veszélyeztetné az EU azon képességét, hogy előre nem látott szükségletekre reagáljon
• a 2017-ben jelentkező kifizetési igények becsült szintje: a Parlament a kifizetések esetében is az igények becsült szintjét meghaladó szintet kívánna rögzíteni, így a tagállamok kénytelenek volnának a szükséges szintet meghaladó hozzájárulásokat befizetni az EU költségvetésébe, miközben maguk is nehézségekkel küzdenek államháztartásuk konszolidálása terén
• a Tanáccsal az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozásáról 2015-ben elért megállapodás: a Parlament a megállapodásról való tárgyalások újbóli megnyitását kéri, aminek következtében csökkenne az EU mozgástere a kutatások, illetve egyéb jövőorientált kiadások iránti váratlan igények kielégítése terén
• az EU intézményeinek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalása: a Parlament jóval e célszint alatti mértékűre korlátozná saját létszámcsökkentését, ez pedig alááshatja a Parlament és általában az Európai Unió hitelességét is
• az egyeztető tárgyalások hatóköre: a Parlament egy csomagként kíván egyeztetni az EU éves költségvetéséről és a többéves uniós pénzügyi keret félidős értékeléséről; ez két olyan dosszié összevonását jelentené, amelyekre nagyon eltérő döntéshozatali eljárások vonatkoznak, és amelyekkel ennélfogva külön tárgyalási folyamat keretében kellene foglalkozni

Háttér

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; a Parlament létszámcsökkentése ezzel szemben ugyanazon időszakban az 1,8%-ot fogja elérni. 2013 decemberében mindhárom intézmény vállalta, hogy 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti személyzeti állományát.

Az egyeztetések során szó lesz az 1/2017. sz. módosító indítványról is, amelynek célja a növekedés fellendítését célzó támogatás növelése, a munkahelyteremtés és a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint a költségvetés-tervezetnek a mezőgazdaságra vonatkozó legfrissebb igénybecslések fényében való kiigazítása. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.

A következő lépések

Az egyeztetőbizottság november 8-án és 16-án fog ülésezni. Ez utóbbi ülés alkalmával az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan.

Leporolta és újra előterjesztette a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) megteremtésére vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, amely azt reméli, hogy mostanra meggyengült a kormányok ellenállása a projekttel szemben.

Az Európai Parlament egy kedden elfogadott határozatban arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb 2017 szeptemberéig jogszabályi javaslatot terjesszen elő a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok EU-tagállamokban való folyamatos nyomon követésére szolgáló uniós paktumra. A Bizottság első alelnöke azonban nem tartja szükségesnek a már meglévő jogállamisági eszközök újabbakkal történő kiegészítését.

Az olasz után a görög miniszterelnök is támogatást venne el a magyar kormány menekültpolitikája miatt.

Az Európai Parlament elnöke megemlékezett a forradalom évfordulójáról.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) október 25-én Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megállapodást írt alá az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány (EU–LAC Alapítvány) mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. A megállapodás az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok külügyminiszterei találkozójának az egyik legfontosabb eredménye.

Az ünnepélyes aláíráson részt vett Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Miguel Vargas a Dominikai Köztársaság külügyminisztere, továbbá jelen voltak az EU és a CELAC-országok külügyminiszterei. A rendezvényen ott volt az EU–LAC alapítvány elnöke, Leonel Fernández is.

Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:

– a két régió közötti további kölcsönös megismerés és megértés ösztönzése;

– a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat erősítése a civil társadalom fokozott részvételével;

– a két régió, valamint maga a biregionális partnerség kölcsönös láthatóságának javítása.

Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.

Az EU–LAC Alapítvány székhelye Hamburgban (Németország) található. A 2011-ben létrehozott átmeneti EU–LAC Alapítvány ezzel megszűnik.

Plenáris ülés : Az EP több pénzt akar a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére, gazdaságélénkítésre és a menekültválság kapcsán a harmadik országok segítésére. A 2017-es költségvetésről szóló szavazáson a képviselők elutasították a Tanács által javasolt megszorításokat. A szükséges plusz forrásokat a Parlament a többéves pénzügyi keret (MFF) félidei felülvizsgálata kapcsán szerzett előirányzatokból biztosítaná.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plenáris ülés : Az EU-nak kötelező határértéket kellene felállítania a szív- és érrendszeri betegségek, terméketlenség és Alzheimer-kór veszélyét potenciálisan növelő iparilag előállított úgynevezett transzzsírok kapcsán - olvasható egy szerdán elfogadott állásfoglalásban.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plenary sessions : The threats, violations and restrictions faced by journalists in Turkey will be debated with Commissioner Corina Creţu, representing EU foreign policy chief Federica Mogherini, late on Wednesday afternoon. Since the 15 July failed coup d’état, which left 241 people dead and thousands injured, 90 journalists have been jailed, more than 2,500 have lost their jobs and arrest warrants have been issued against hundreds of media workers in the country.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : New rules to curb the growing influx into the EU of plant pests, such as olive grove killer Xylella fastidiosa, and better equip member states to tackle their spread, were endorsed by the Parliament on Wednesday. The new regulation introduces preventive and rapid response mechanisms for suspect plant imports, steps up pest surveillance efforts in the EU and requires all member states to draw up outbreak contingency plans.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : Parliament backs the EU Commission case for investing in innovation, growth and job creation, pursuing socially-balanced structural reforms, and encouraging responsible public finances, in a resolution on EU economic priorities for 2017, voted on Wednesday.

Source : © European Union, 2016 - EP