A Tanács 2016. október 17-én hivatalosan elfogadta az új szabályokat, amelyek célja, hogy fellendítsék Európában a vasúti utazást. A reform megnyitja a tagállamokban a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacát és a vasúti társaságok számára méltányosabb feltételeket teremt a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés tekintetében.
Érsek Árpád szlovák közlekedési, építésügyi és területfejlesztési miniszter kijelentette: „A negyedik vasúti csomag ma határozottan és biztosan sínre került. Az állampolgárok immár jobban működő szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A vasúti társaságok ezentúl könnyebben bejuthatnak az egyes tagállamok piacaira, ami erősebb versenyt, az utasok számára pedig nagyobb választási lehetőséget és jobb színvonalat jelent. A vasúti közlekedés pedig valószínűleg népszerűbbé fog válni, mivel országainkban elősegíti a fenntartható mobilitást.”
A módosított szabályok megkönnyítik az új szereplők számára a piacra jutást és a szolgáltatásnyújtást. Ez az utasok számára várhatóan szélesebb választékot, alacsonyabb árakat és jobb színvonalat fog eredményezni.
A közszolgáltatási szerződések esetében – néhány kivétellel – előírás lesz a versenytárgyalási eljárás Továbbra is lehetséges lesz a szerződések közvetlen odaítélése, amennyiben ez színvonalasabb szolgáltatást vagy nagyobb költséghatékonyságot eredményez. Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön, a közvetlenül odaítélt szerződésekben olyan célokat kell előírni a teljesítmény és a színvonal tekintetében, amelyek kiterjednek például a járatok pontosságára és sűrűségére.
A szolgáltatások folyamatossága és a megfelelő működésük biztosítása érdekében a tagállamok korlátozhatják az új szolgáltatóknak a piacra jutáshoz kapcsolódó jogát, amennyiben a javasolt új szolgáltatás veszélyeztetné valamely hatályos közszolgáltatási szerződés „gazdasági egyensúlyát”.
A reform emellett fokozza a pályahálózat-működtetők függetlenségét és pártatlanságát, biztosítandó, hogy valamennyi vasúti társaság egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a vasúthálózathoz és az állomásokhoz. A tagállamok megőrizhetik a jelenlegi szervezeti struktúráikat, de a rendszer biztosítékokat tartalmaz annak céljából, hogy nagyobb legyen a pénzügyi átláthatóság és elkerülhető legyen az összeférhetetlenség.
Az új rendszer fokozatosan kerül majd bevezetésre. A pályahálózat-működtetőknek legkésőbb két évvel a jogi aktus hatálybalépését követően kell eleget tenniük az új követelményeknek. A hozzáférési szabályok alapján a szolgáltatók 2020. december 14-én indíthatnak majd új kereskedelmi szolgáltatásokat. A közszolgáltatási szerződések versenytárgyalás keretében történő odaítélése a jogi aktusok kihirdetését követő hét év elteltével veszi kezdetét.
A reform célja, hogy a vasúti közlekedés olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen. Az embereket ez várhatóan arra ösztönzi majd, hogy a vasutat válasszák az egyéb, kevésbé környezetbarát közlekedési eszközök helyett.
Mikor válik jogszabállyá?A ma elfogadott három szöveg a következő: a közszolgáltatási szerződéseket szabályozó módosított rendeletre, az egységes európai vasúti térségről szóló módosított irányelvre és a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre vonatkozóan a Tanács által első olvasatban kialakított álláspont. A javaslatokról nem hivatalosan 2016. április 19-én született megállapodás a Parlamenttel.
Az eljárás befejezéséhez a Parlamentnek második olvasatban jóvá kell hagynia a szövegeket. Ha mindkét intézmény aláírta őket, a jogi aktusok kihirdetésre kerülnek az EU Hivatalos Lapjában. Erre várhatóan 2016 végéig sor kerül.
2016. október 17., hétfő
18.30 Találkozó Ranil Wickremesinghe Srí Lanka-i miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
21.00 Telefonbeszélgetés Theresa May-jel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével
2016. október 18., kedd
09.30 Telefonbeszélgetés Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, az Általános Ügyek Tanácsának soros elnökével
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont) 21.00 Találkozó a BusinessEurope elnökével, Emma Marcegagliával és főigazgatójával, Markus Beyrerrel
2016. október 19., szerda
12.45. Telefonbeszélgetés François Hollande francia elnökkel
14.00 Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó (sajtókonferencia ±17.00)
19.00 Munkavacsora Petro Porosenko ukrán elnökkel, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
A Justus Lipsius épület VIP-bejáratán át történő belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció vagy féléves sajtóbelépő szükséges
2016. október 20., csütörtök
11.30 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Maastricht)
16.00 Az Európai Tanács ülése
2016. október 21., péntek
10.00 Az Európai Tanács ülése
A Tanács 2016. október 13-án rendeletet fogadott el, amellyel bevezeti a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére szolgáló egységes európai úti okmányt (visszaküldési célú európai úti okmány). A rendelet meghatározza az okmány formátumát, biztonsági jellemzőit és a műszaki előírásokat.
„A magas szintű biztonsági jellemzőkkel rendelkező egységes európai úti okmány bevezetése az egyik legfontosabb olyan intézkedés, amely elősegítheti a harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszaküldését. Következő gyakorlati lépésként jó együttműködést kell kialakítanunk a származási országokkal.”
Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnökeAz új úti okmány továbbfejlesztett-szigorított biztonsági jellemzői és műszaki előírásai meg fogják könnyíteni, hogy harmadik országokkal is elismertessük azt, és segítségével felgyorsíthatók a visszaküldések az EU vagy tagállamai, illetve harmadik országok közötti visszafogadási vagy más megállapodások alapján.
Emellett az új úti okmány bevezetésével csökkennek majd az adminisztratív terhek és a bürokrácia, továbbá lerövidül a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez szükséges adminisztratív eljárás.
Azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik nem vagy már nem felelnek meg a tagállamokba történő belépés vagy az ott tartózkodás feltételeinek, alapvető jogaik és az uniós vívmányok maradéktalan tiszteletben tartásával vissza kell küldeni. Ez elengedhetetlen része azoknak az átfogó törekvéseknek, amelyekkel egyrészt az EU migrációs politikájának hitelességét, valamint megfelelő és hatékony működését, másrészt az irreguláris migráció visszaszorítását, illetve az attól való visszatartást kívánjuk biztosítani.
A Tanács 2016. október 13-án megállapodást ért el álláspontjáról azon irányelvet illetően, amelynek célja, hogy segítse a munkavállalók védelmét a munkahelyeken a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való expozícióval szemben. Ezzel lehetővé vált, hogy a Tanács és az Európai Parlament megkezdje tárgyalásait az irányelvről.
A Tanács elnöke, Jan Richter szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter szerint „A Tanácsban a rákkeltő anyagok és mutagének határértékeiről ma elért megállapodás fontos lépés: segít megoldást találni azokat az anyagokat illetően, melyek a munkavégzéshez kapcsolódóan a legtöbb halálesetet okozzák az Európai Unióban. Célunk, hogy 100 000 munkavállaló életét segítsük megóvni az elkövetkező ötven évben. A Tanács ma megmutatta, hogy szilárdan elkötelezett a munkavállalók védelme iránt.”
Az irányelvjavaslat a 2004-es jogszabályhoz képest további tizenegy rákkeltő anyag tekintetében határoz meg expozíciós határértéket. Ezek a következők:
Az irányelv kidolgozása során a jogalkotók felülvizsgálták a vinilklorid monomerre és a keményfaporokra vonatkozó határértékeket is az újabb tudományos eredmények fényében.
Minimumkövetelmények meghatározására kerül sor a rákkeltő anyagok és a mutagének kiiktatására és csökkentésére vonatkozóan. A munkaadóknak fel kell tárniuk és értékelniük kell, hogy milyen kockázatokkal jár a munkavállalókra nézve a rákkeltő anyagoknak (és mutagéneknek) való expozíció, és kockázat fennállása esetén meg kell előzniük azt.
Ha műszakilag megoldható, akkor a kockázatos folyamatokat és vegyi anyagokat veszélytelenekkel vagy kevésbé veszélyesekkel kell helyettesíteni.
A foglalkozási betegségekre vonatkozó becslések tanúsága szerint a rákkeltő anyagoknak való expozícióból eredő, munkához kapcsolódó rákos megbetegedések továbbra is problémát jelentenek, és ez várhatóan nem lesz máshogy a jövőben sem. A rák okolható a munkavégzéshez kapcsolódó legtöbb halálesetért az EU-ban. Évente a munkavégzéshez kapcsolódó halálesetek 53%-át tulajdonítható rákos megbetegedéseknek, míg a keringési rendellenességek a halálesetek 28%-áért, a légúti megbetegedések pedig azok 6%-áért felelősek.
A következő lépésekAz Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága novemberben fogja megvizsgálni a témában készült jelentéstervezetet. Az elfogadásra várhatóan 2017 februárjában kerül sor.